Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-benfókuszban a munkaviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek Munkaügyi tájékoztató CSMKIK 2017. február 24. Szeged 2015. 8. 30. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal C s o n g r á d M e g y e i K o r m á n y h i v a t a l
Előadó: Fodorné Borbély Eszter munkaügyi szakügyintéző Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Foglalkoztatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Osztály E-mail cím: mmo@csongrad.gov.hu Telefonszám: 62/680-540
A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK SZEREPE Az állam a munkaügyi ellenőrzések jogszabályi és intézményi hátterének biztosításával garantálja, hogy a munkavállalók legfontosabb jogai megfelelően érvényesüljenek a munkahelyeken. A munkaügyi ellenőrzést - a munkaügyi ellenőrzési törvényben foglalt kivételekkel - a munkaügyi hatóság folytatja le: Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Foglalkoztatási és Fogyasztóvédelmi Főosztály Munkavédelmi és Munkaügyi Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. E-mail cím: mmo@csongrad.gov.hu Telefonszám: 62/680-540
A munkaügyi hatóság tevékenységének jogi alapját jelentő főbb jogszabályok 2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről (Mt.) 2010. évi LXXV. tv. az egyszerűsített foglalkoztatásról (Efotv.) 2013. évi CLXV. tv. a panaszokról és közérdekű bejelentésekről (panasztörvény) 1996. évi LXXV. tv. a munkaügyi ellenőrzésről (Met.) 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉSEK TÁRGYA Az ellenőrzések során a munkaügyi szakügyintézők többek között vizsgálják, hogy: 1. a munkavállalók bejelentésére 2. a munkaszerződésre 3. a munkaidőre 4. a pihenőidőre és a szabadságra 5. a munkabérre és a bérpótlékokra 6. a védett munkavállalói csoportokra vonatkozó rendelkezéseket a munkáltatók betartották-e.
Tervezett munkaügyi ellenőrzések 2017-ben Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. évi országos hatósági ellenőrzési terve: 1.március-április: a foglakoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő-munkavállalót megillető-igazolások kiállítására és kiadására,valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszűntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó - jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzésére irányuló célvizsgálat 2. június-július:munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében, a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatásakülönös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatás szabályaira- irányuló akcióellenőrzés 3. október-november: a személy és vagyonvédelem területén működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálata Saját kezdeményezésű célvizsgálat: augusztus-szeptember: harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására irányuló szabályok munkaügyi célvizsgálata
Fókuszban a munkaviszony megszűnésével / megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Hatásköri rendelkezések Jogszabályi háttér 1. A m A A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 3. (1) m bekezdésének h) pontja alapján a munkaügyi ellenőrzés hatáskörébe u tartozik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével n összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások k kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, a megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére ü vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzése. g y Munkajogi i rendelkezések, A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 80-81. -ai tartalmazzák a munkaviszony megszűntetése (megszűnése) esetén irányadó eljárás szabályait.
Jogszabályi háttér 2. Mt. 80. (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A m A m u n k a ü g y i, Mt. 81. (1) A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad. (2) Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti.
Munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei A munkavállaló a munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör átadása a munkavállaló részéről azt jelenti, hogy a munkáltató működése folyamatosságának biztosítása érdekében a munkakörét megfelelő időben és módon átadja. A munkáltató köteles - munkavállaló járandóságait kifizetni, - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályban meghatározott igazolásokat (a törvényben meghatározott határidőben) kiadni.
A kilépő dokumentumok jelentősége Főszabály: az igazolások vonatkozásában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló részére mely igazolásokat adta ki és mikor - ezért fontos a bizonyíthatóság!!! (pl. átvétel igazolása aláírással; jegyzőkönyv felvétele, ha a munkavállaló az átvételt megtagadja; postai úton történő kézbesítés tértivevénnyel).. Az igazolások hiánya - a munkavállalót korlátozhatja új munkaviszony létesítésében - akadályozhatja / elhúzhatja az álláskeresési ellátás jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő mértékű és időtartamú megállapítását.
Az igazolások kiadásának és az elszámolás teljesítési határideje Felmondás esetén (függetlenül attól, hogy a munkaviszonyt a munkáltató vagy a munkavállaló szüntette meg felmondással) legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon kell kötelezettségeit teljesíteni a munkáltatónak. Egyéb esetben (pl. közös megegyezés, határozott idő lejárta) legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Ellenőrzési hatáskör Met. rendelkezései szerint a munkaügyi ellenőrzés során vizsgálható, hogy a munkáltató teljesítette-e az igazolások kiadására és az elszámolásra vonatkozó, az Mt. által előírt kötelezettségét. A munkaügyi ellenőrzés során azt megvizsgálja a hatóság, hogy a) a munkáltató a munkavállaló részére az igazolásokat határidőben és hiánytalanul kiadta-e, illetve b) az elszámolási kötelezettségének határidőben eleget tett-e.
Az igazolások kiadása A fontosabb igazolások: - a személyi jövedelemadó igazolás adó / adóelőleg levonásról, - társadalombiztosítási igazolás, - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 78. - a alapján a munkabért terhelő tartozásokról szóló igazolás, - igazolás a tárgyévben fennállt biztosítási idő tartalmáról, a levont járulékokról és tagdíjról, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és annak alapjáról, - adatlap a bírósági határozattal meghatározott tartási kötelezettségről, - az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólap
Az elszámolási kötelezettség Az ellenőrzés tárgya: a kifizetés időpontja a kifizetés összege a) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésének teljesítése - a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum - a kollektív szerződés szerinti munkabér b) pótlékok (rendkívüli munkavégzés, műszakpótlék, éjszakai munkavégzésért járópótlék, vasárnapi- illetve munkaszüneti munkavégzésért járó pótlék, pihenőnapi munkavégzésért járó pótlék) c) szabadság pénzbeli megváltása.
1.1. Munkabér - minimálbér A munkaszerződésben meg kell állapodni a feleknek az alapbérben, ami nem lehet kevesebb, mint az éppen hatályos, 2017. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy garantált bérminimum. A Kormány 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelete szól a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról, melyben a Kormány feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2. (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint. (
1.2 Garantált bérminimum (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7 410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint. A jogosultságnak kettő feltétele van: - a munkakör betöltése középfokú végzettséghez / szakképzettséghez, -a munkavállaló rendelkezzen ezekkel a feltételekkel. Középfokú végzettséget igényel-e a munkakör: - vonatkozó szabály rendelkezése az irányadó - jogszabályi rendelkezés hiányában a munkáltató mérlegelési jogkörében határozza meg a munkakörre irányadó képesítési követelményt, - munkáltató rendelkezése hiányában a munkáltató által kialakított gyakorlat az irányadó a munkakörre irányadó képesítési követelményt illetően.
2. Bérpótlékok Heti pihenőnapra, munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munka esetén 100% bérpótlék jár (illetve 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot is biztosít). Egyéb rendkívüli munka esetén 50 % pótlék vagy egyenlő idejű szabadidő. Éjszakai bérpótlék (15%) jár ha 22.00 és 06.00 óra között több, mint egy órát végez munkát a munkavállaló. Műszakpótlék (30%) jár a 18.00 és 06.00 óra közötti időtartamra, ha a munkakezdés rendszeresen változik. A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 % bérpótlék illeti meg.
3. Szabadság A szabadságot fő szabályként az esedékesség évében kell kiadni, az esedékesség évét követően csak kivételes esetben adható ki (speciális szabályok az Mt.-ben). A ki nem adott szabadsággal a jogviszony megszűnésekor el kell számolni (kiadás /ha lehet/ vagy pénzbeli megváltás), egyébként a ki nem adott szabadság pénzbeli megváltására nincs lehetőség. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti napokra kell kiadni. Nem teljes évi foglalkoztatás esetén is jár a szabadság arányosítva. Az alapszabadság mértéke évi 20 nap, ez az életkor előrehaladtával nő.
Döntések jogsértés esetén A munkaügyi hatóság szabálytalanság feltárása estén: megindítja a közigazgatási hatósági eljárást a további jogsértések megelőzése érdekében megállapítja a munkaügyi szabálytalanságot kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belül történő megszüntetésére pl. igazolások kiadására a Met-ben meghatározott esetben munkaügyi bírságot szab ki - pl. munkabér összegére és kifizetési határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése esetén (kivételek)
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!