Babeş-Bolyai Egyetem, Pszichológia és Neveléstudományi Kar, Cluj-Naoca, Románia,1 Miskolci Egyetem, Egészségügyi Kar, Miskolc, Magyarország, Velkey László Gyermekegészségügyi Közont, Miskolc, Magyarország3 Erdélyi és magyarországi -es tíusú cukorbetegek motivációjának összehasonlítása a cukoranyagcsere mentén Kálcza-Jánosi Kinga dr.,(1) Lukács Andrea dr.,() Szamosközi István dr.,(1) Barkai László dr.(,3) Összefoglalás Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy milyen különbségeket találunk a cukorbetegséggel kacsolatos ismeretek szintjén a kezelés motivációjában, és annak milyen szeree van a glykaemiás kontrollra -es tíusú erdélyi magyar kisebbségi és magyarországi betegeknél. A vizsgálatban összesen 98 fő -es tíusú diabeteses beteg vett részt, 6 fő Romániából és 7 fő Magyarországról. Az önmenedzselés-motiváció elemzésére a Self-Determination Theory Questionnaire Packet for Diabetes kérdőívcsomagot használtuk. Eredményeink alaján a két ország között nincsenek olyan jelentős kulturális különbségek, amelyek hatással lennének az ismereteken és a motiváción keresztül a glykaemiás kontroll változására. Kulcsszavak: -es tíusú diabetes, autonómia támogatása, autonómia, kometencia A comarative study of motivation in atients with diabetes from Transylvania and Hungary and their role in glycemic control Summary: In this study, we aimed to exlore the ossible intercultural differences of motivation for treatment and their role in glycemic control in atients with tye diabetes between the Hungarian ethnicity from Transylvania and atients from Hungary. A total of 98 atients with tye diabetes took art in this cross-sectional study, included 6 atients from Romania and 7 atients from Hungary. For analyzing the motivation to self-management, Self-Determination Theory Questionnaire Packet for Diabetes was alied. According to our results, there are not such significant cultural differences between our countries that could affect the change in glycemic control through the knowledge and motivation. Keywords: tye diabetes, autonomy suort, autonomy, cometence DIABETOLOGIA HUNGARICA 4 ( 4) 69 76. 016. december Rövidítések HbA1c: glikolizált hemoglobin; HCCQ: a társas közeg támogatását mérő skála / észlelt autonómiatámogatás (Health Care Climate Questionnaire); PCDS: észlelt kometencia skála/ észlelt kometencia (Perceived Cometence for Diabetes Scale); RAI: relatív autonómia index / észlelt autonómia mutató/ autonómia; SDT: öndeterminációs elmélet (selfdetermination theory); TSRQ: kezeléssel szembeni önszabályozás skála (Treatment Self-Regulation Questionnaire) A kedvező életminőség elérése a diabetes kezelésnek egyik fontos egészségügyi célkitűzése, ahol az önmenedzselésnek jelentős szeree van, és egyben nagy terhet ró a betegre. Több tanulmány is bemutatta, hogy a betegségre vonatkozó ismereteknek nem mindig van hatásuk az egészséggel kacsolatos viselkedésre. Dorresteijn és mtsai nem találtak elég bizonyítékot arra, hogy a megfelelő tudás csökkenti a cukorbetegség szövődményeinek előfordulását.1 Ezt szem előtt tartva az egészségügyi szakemberek célja az egészségügyi ismeretek fejlesztése mellett elsősorban az énhatékonyság-érzet és a kezeléssel kacsolatos motiváció növelése. 69
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 4. szám Edward L. Deci és Richard M. Ryan elmélete (Self Determination Theory, SDT) a motiváció és a személyiség kacsolatát vizsgáló makroelmélet öt alelméletből tevődik össze, amelyek különböző motivációs asektusokat foglalnak magukban.3 1. Deci és Ryan az alavető szichológiai szükségletek elmélete (basic sychological needs theory) alaján az autonómiát, a kometenciát és az affiliációs szükségletet alavető szichológiai szükségletként határozza meg.4 Ezek kielégülése vagy az ebben való akadályozottsága nagyban befolyásolja az emberi élet minőségét. Az elmélet feltételezi, hogy ha megfelelő a szociális környezet, az ember folyamatos fejlődésre és adatív működésre törekszik. Egy autonóm személyiség szabadon rendelkezik a saját testével, életével, maga alakítja ki az egyéni szokásait (étkezés, folyadékbevitel, testmozgás, ihenés, kacsolatok áolása stb.). Mindezt felelősséggel, jól megfontoltan teszi azok után, hogy kialakította saját véleményét, tisztában van az érzelmeivel és a lehetőségeivel. Az autonómia fogalma azt jelenti, hogy az egyének szabadon rendelkeznek az életük és magatartásuk azon elemeivel, amelyek önmagukra hatnak. Az autonómia nem a függetlenség szinonímája. Az autonóm motivációs viselkedés célravezetőbb, hatékonyabb, élvezetesebb, jobban internalizálható a személyes viselkedési reertoárba és az önérzékelésbe (sense of self). A nagymértékű autonómiával rendelkező személyek ozitívabb énkéel rendelkeznek, és olyan negatív érzelmi állaotok, mint szégyen, bűntudat, ellenségesség, szorongás kevésbé jellemző rájuk.5 A kometencia azt a kéességet feltételezi, hogy a személy hatással van a környezetére annak érdekében, hogy elérje a kitűzött célokat. A harmadik alavető szükséglet a valahova tartozás, a kacsolatok kialakításának és áolásának igénye, amely a családtagokkal, társakkal, baráti körrel, ismerősökkel való kontaktus során elégül ki.6. A második alelmélet, az okság iránya elmélet (causality orientations theory) az egyéni viselkedésszabályozás és a mögötte meghúzódó szándékok közötti viszonyokat és kü- 70 Kálcza-Jánosi Kinga lönbségeket taglalja. Egy személy általában bizonyos tíusú környezeti imutokat részesít előnyben, függetlenül a kontextustól, éldául az emberek azokhoz a artnerekhez fordulnak támogatásért, akik segítik őket a szichológiai szükségleteik különösen az autonómia iránti igényük kielégítésében.7 Az egyéni viselkedésszabályozás hátterében három különböző orientációjú motiváció fordulhat elő: autonóm motiváció, kontrollált motiváció és amotiváció. Amennyiben a cselekvés önmeghatározott, autonóm motivációról beszélünk, amelynek hatására a személy a belső értékeinek, érdekeinek megfelelően cselekszik. Jellemzői: belső motiváció, magas szintű énhatékonyság, az egyéni autonómiaszükséglet kielégítése, nagyfokú kreativitás.8 A kontrollált orientáció fogalma azokat a cselekvéseket foglalja magában, amelyek valamilyen külső jutalom elérését vagy éenséggel a kellemetlen következmények elkerülését célozzák meg. Motivált állaotban, tőlünk független tényezők hatására cselekszünk (személytől független orientáció). A külsőleg szabályozott viselkedések a legkevésbé autonómak. 3. A kognitív kiértékelés elmélete (cognitive evaluation theory) a különböző jutalmak, büntetések, ozitív vagy negatív visszajelzések összesített hatását vizsgálja az intrinzik motivációra. Azok a külső hatások, amelyek növelik a kometencia érzését, nagy valószínűséggel hozzájárulnak a belső motiváció megerősödéséhez.9 4. Az organikus integráció elmélete (organismic integration theory) a motiváció különböző tíusait (intrinzik, extrinzik) és szintjeit vizsgálja, valamint a köztük levő kacsolatot, a meghatározó faktorokat és a cselekvésben megmutatkozó várható kimenetelt.10 Az intrinzik motivációt a cselekvés öröme, az önjutalmazás és az érdeklődés tartja fenn, míg az extrinzik motiváció esetén a cselekvés külső, instrumentális cél elérésére irányul.11 A külső motiváció különböző szintjei: külső kontrollos, introjektált, identifikált és integrált. Ennek alaján a különböző emberi viselkedések motivációja egy kontinuum mentén ábrázolható, amelynek egyik végontján
Erdélyi és magyarországi -es tíusú cukorbetegek motivációja a teljes motiválatlanság, másik végén edig a belsőleg irányított motiváció helyezkedik el. Az önmeghatározottság folyamatát és szakaszait ábrázolja az amotiváltságtól a szelfbe beéülő intrinsic motivációig (önmeghatározottságig).1 5. Az egyéni célok minőségét vizsgáló alelmélet (goal contents theory) a különböző célok hatását térkéezi fel a fizikai és lelki jóllétre és egészségre.13 Például, ha egy cukorbeteg személy azt taasztalja, hogy a diéta betartása nehézségekbe ütközik társas helyzetekben, akár úgy, hogy a barátok, kollégák nem veszik figyelembe az ő egyéni étkezési (vagy életmódbeli) szükségleteit, akár úgy, hogy éttermekben nem jut hozzá a számára megfelelő ellátáshoz, dönthet úgy, hogy a kockázatot vállalva szociális helyzetekben eltekint a számára otimális életmódtól, és dönthet úgy is, hogy kerüli a társas kacsolatokat, ami hos szú távon elmagányosodáshoz vezet. Az elméletet számos területen alkalmazzák, mint éldául: egészségvédő magatartások, önmenedzsment, kacsolatok, tanulás, munka, szhichoatológia és szichoteráia. A modell sikeresen alkalmazható a cukorbeteg oulációnál, mivel az autonómiatámogatás, az észlelt kometencia és az autonómia is egyaránt rediktívek az önmonitorizására és a cukoranyagcserére.14 Az önmeghatározás elmélete azt a folyamatot mutatja be, ahogyan egy személy átveszi, majd integrálja a környezetből érkező motívumokat, aminek eredményekéen kialakítja a viselkedése szabályozásához szükséges kometenciákat. A betegség kimenetele a betegséggel kacsolatos ismeretek mellett elsősorban a beteg hozzáállásától függ. A tudás hiánya is lehet befolyásoló tényező a betegséggel szembeni nem megfelelő attitűd kialakulásáért. Egyes szerzők arról számoltak be, hogy a kultúrának van igazán döntő szeree az egészségmagatartásra, amely befolyásolja a betegség kezelését.15,16 A jelen tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy milyen különbségeket találunk a cukorbetegséggel kacsolatos ismeretek szintjén, a kezelés motivációjában, és annak milyen szeree van a glykaemiás kontrollra -es tíusú erdélyi magyar kisebbségi és magyarországi betegek esetében. Anyag és módszer A vizsgálatban részt vevő betegek A keresztmetszeti vizsgálatban összesen 98 fő -es tíusú diabeteses beteg vett részt, 6 fő Romániából (Hargita, Kovászna, Kolozs, Szatmár és Maros megye) (átlagos életkor: 55,79±7, év, a diabetes időtartama: 8,0±5,10 év, a legutolsó HbA1c-érték: 7,1±1,%, 50,4%-a nő) és 7 fő Magyarországról (Miskolc) (átlagos életkor: 59,15±5,4 év, a diabetes időtartama: 9,14±4,31 év, a legutolsó HbA1c-érték: 7,7±0,9%, 65,3% nő). A vizsgált csoortok nemi és élet- 1. táblázat. A vizsgált betegek demográfiai adatai Életkor (év) n Iskolázottság/iskolai évek száma Nem (%) Min Max M SD Férfi Nő M SD Erdély 6 35 65 55,79 7, 49,6 50,4 9,4,3 Magyarország 7 47 7 59,15 5,4 34,7 65,3 11,60,90. táblázat. A vizsgált csoortok betegségmutatói n Erdély Magyarország 6 7 Betegség időtartama (év) M SD 8,0 5,10 9,14 4,31 HbA1c M 7,1 7,7 SD 1, 0,9 Társbetegségek (%) Van Nincs 57,5 4,5 61,1 38,9 71
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 4. szám kori eloszlását az 1. táblázat szemlélteti. Mivel a két csoort nem homogén a nemi és életkori eloszlás tekintetében, az ös szehasonlító elemzéseknél mint kovariáns kerültek be a statisztikai róbáknál. A vizsgált csoortok betegségmutatóit a. táblázat szemlélteti. szeres testmozgást. A szabályozás kérdése két témára terjed ki: az egyik a gyógyszerszedés/inzulinadagolás, a másik a diéta betartása. A kérdőív a viselkedés mögötti motivációra kérdez rá, oly módon, hogy a válaszlehetőségek többféle szabályozási stílusra utalnak. Mérőeszközök A kérdőív 19 tételt tartalmaz, amelyek a következők: A. Azért veszem be a gyógyszereket, adom be az inzulint és ellenőrzöm a cukorszintemet, mert: 1. Más személyek haragudnának rám, ha nem ezt tenném.. Személyes kihívásnak értékelem ezt. 3. Én hiszek abban, hogy ha vigyázok a cukorszintemre, akkor az egészségi állaotom is javul. 4. Vétkesnek érezném magam, ha nem követném az orvosom utasításait. 5. Azt akarom, hogy az orvosom jó betegnek tartson. 6. Rosszul érezném magam, ha nem ezt cselekedném. 7. Érdekes megróbáltatás a cukorszintet a normál határok között tartani. 8. Nem akarom, hogy más személyek csalódjanak bennem B. Azért diétázom és végzek rendszeres testmozgást, mert: 9. Más személyek haragudnának rám, ha nem ezt tenném. 10. Én magam is úgy gondolom, ezek a dolgok fontosak ahhoz, hogy egészséges maradjak. 11. Szégyellném magam, ha nem ezt tenném. 1. Könnyebb azt tenni, amit mások mondanak, mint hogy én gondolkozzam rajta. 13. Alaosan végiggondoltam a diétámat és a testmozgást, amit végzek, és azt hiszem, ez a legjobb megoldás. 14. Szeretném, ha mások is látnák, hogy be tudom tartan a diétát és jól érzem magam. 15. Én csak azért teszem, mert ezt mondta az orvosom. 16. Úgy érzem, hogy egy jól kontrollált diéta és a testmozgás a legjobb megoldás. 17. Vétkesnek érezném magam, ha nem tartanám be a diétát és nem végeznék testmozgást. 18. A rendszeres testmozgás és a diéta betartása az én döntésem, amelyeket tényleg szeretnék betartani. 19. Kihívást jelent számomra megtanulni, hogyan lehet élni a cukorbetegséggel. A cukoranyagcserét az utolsó mért glikolizált hemoglobin (HbA1c) értékkel mértük. Az önmenedzselés-motiváció elemzésére az Öndeterminációs kérdőív cukorbetegek számára (Self-Determination Theory Questionnaire Packet for Diabetes) eszközt használtuk. Ez a csomag három kérdőívet tartalmaz: Az első a 6 tételes Health Care Climate Questionnaire (HCCQ)17 felméri, hogy a cukorbetegek hogyan észlelik a családi, baráti és tágabb társas közeg támogatását. Az önmeghatározottság elméletének alaelvei szerint a szociális kontextusok befolyásolják a motivációt, a teljesítményt és a jó közérzetet. Az autonómia támogatása a szociális környezet által kiváltja az egyének önmeghatározott motivációját, egészséges fejlődését és otimális működését. A kérdőív négy tételt tartalmaz, amelyek a következők: 1. Úgy érzem, megértenek az emberek a cukorbetegségemmel kacsolatosan.. Az ismerőseim ösztönöznek engem a szükséges változtatásokra a cukorbetegségem ellenőrzésével kacsolatosan. 3. A családom és közeli barátaim figyelnek rám, meghallgatják a véleményemet a cukorbetegségem kezelésével kacsolatosan. 4. A családom és a közeli barátaim megróbálják megérteni, hogy én hogyan látom a cukorbetegségemet, mielőtt új javaslatokat adnának. A válaszokhoz 7 ontos Likert skálát alkalmaztunk, ahol az 1 egyáltalán nem igaz, a 4 valamennyire igaz, a 7 erősen igaz. A maximálisan összegyűjthető ontszám 8. Az ös szegyűjtött ontszámok átlagát vesszük figyelembe, a 7-es jelzi a teljes támogatottság észlelését. A második a 19 tételes Treatment Self-Regulation Questionnaire (TSRQ)18 két alskálát tartalmaz, az autonóm szabályozás és a kontrollált szabályozás alskálát, ezek különbségéből kiszámolható a relatív autonómiaindex (RAI). Az általunk alkalmazott skála a (TSRQ-D) a diabeteses betegek számára készült. Sok oka lehet annak, hogy miért veszik be a cukorbetegek a gyógyszert, vagy adják be az inzulint, ellenőrzik vércukorszintjüket, miért diétáznak és végeznek rend- 7 Kálcza-Jánosi Kinga A válaszokhoz 7 ontos Likert skálát alkalmazunk, ahol az 1 egyáltalán nem igaz, a 4 valamennyire igaz, a 7 erősen igaz. A harmadik kérdőív edig a 4 tételes Perceived Cometence for Diabetes Scale (PCDS),14 a személy egészségmagatartásával kacsolatos érzelmeit, kéességeibe vetett bizalmának mértékét méri. Az észlelt kometencia skála (Perceived Cometence Scale PCS)14 a személy egészségmagatartásával
Erdélyi és magyarországi -es tíusú cukorbetegek motivációja kacsolatos érzelmeit, kéességeibe vetett bizalmának mértékét kutatja. A kérdőív a betegség menedzselésére való kéességgel kacsolatos kontrollhitre kérdez rá, valamint közvetett módon a kezelési rogram követésére való hajlandóságot is mutatja. Ennek hátterében az áll, hogy minél kometensebbnek érzi magát valaki, annál biztosabban végre tudja hajtani a szükséges változásokat. A kérdőív négy tételt tartalmaz, amelyek a következők: 1. Biztosan tudom, hogy kées vagyok kezelni a cukorbetegségemet.. Most már kées vagyok a cukorbetegségem kezelésére. 3. Most már kées vagyok követni a saját megszokott diabetesgondozásomat. 4. Úgy érzem, kées vagyok megfelelni a kihívásnak, hogy ellenőrizzem a cukorbetegségem. A kérdőívcsomagot 014-ben adatálták magyar nyelvre Kálcza-Jánosi és munkatársai.19 Eredmények és megbeszélés Kultúrközi különbségek a motivációs komonensekben A romániai betegek szignifikánsan magasabb észlelt autonómiatámogatással rendelkeztek a magyar betegekhez kéest az életkori különbségek (F(1, 98)=8,636; <0,001) és a nemi eloszlás kontrollálása után is (F(1, 98)=30,043, <0,001), ami azt jelenti, hogy a külső környezet részéről több támogatást érzékeltek a betegségüket illetően. A kometenciát vizsgálva azaz mennyire érzik a betegek magukat kometensnek a betegségük kezelésében nem találtunk szignifikáns különbséget a csoortok között sem az életkori különbségek (F(1, 98)=3484; =0,063), sem a nemi eloszlás kontrollálása után (F(1, 98)=1517; =0,19). Ezzel szemben az autonómiai érzés a magyarországi betegeknél volt szignifikánsan magasabb az életkori különbségek (F(1, 105)=0,995, <0,001) és a nemi eloszlás kontrollálása után is (F(1, 105)=5,500; <0,001). Kultúrközi különbségek a cukoranyagcserében A kultúra módosító hatásának vizsgálata a motiváción keresztül a glykaemiás kontrollra A glykaemiás kontrollban nem találtunk szignifikáns eltérést az erdélyi és a magyarországi csoortok között. Mivel a két minta nem volt homogén a nemi és az életkori eloszlás tekintetében, ezért one-way ANCOVA statisztikai róbát használtunk (SPSS 0), ahol mint kovariáns került be mindkét változó, hogy kontrollálni tudjuk a két minta közti különbséget. Az elemzések azt mutatták, hogy a glykaemiás kontrollban nem volt szignifikáns eltérés a két csoort között sem az életkori különbségek (F(1, 98)=0,303; =0,58), sem a nemi eloszlás kontrollálása után. (F(1, 98)=0,45; =0,50). Regressziós elemzések során kiderült, hogy az észlelt autonómia csak a magyarországi mintában volt negatív előrejelzője a glykaemiás kontrollnak (R=0,133, β= 0,364, t= 3,7, =,00). A kometencia mindkét mintában negatív előrejelzője volt a glykaemiás kontrollnak (R=0,17, β= 0,356; t= 5698; <0,001 az erdélyi betegeknél és R=0,16, β= 0,355; t= 3,176; =0,00 a magyarországi betegeknél). Ugyanúgy az autonómia érzése is negatív előrejelzője volt a glykaemiás kontrollnak mindkét csoortnál (R=0,05, β= 0,9, t= 3,518, =0,001 az erdélyi betegek- 3. táblázat. A moderátorelemzés szintézise A modell szintézise Léés 1 Prediktor HCCQ R 0,01 ANOVA Regresszió R Change Sig. F Change F 0,01 0,044 3157 0,044 HCCQ HCCQ 0,07 0,007 0,161 770 0,04 Béta t 0,150 0,477 0,014 0,0 0,371 0,711 0,399,13 0,034 0,053 0,87 0,409 0,54 1,405 0,161 73
DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIV. évfolyam 4. szám kontroll (HbA1c) kacsolatára vonatkozóan az erdélyi és a magyarországi diabeteses csoortoknál. A moderátorelemzések azt mutatták, hogy a kulturális környezetnek nincsen befolyásoló hatása a kometencia és a glykaemiás kontroll kacsolatára (R Change=0,003, Sig. F Change=0,305) (4. táblázat). A. ábra szemlélteti, összegzi a kaott eredményeket a motiváció, a kometencia és a glykaemiás kontroll (HbA1c) kacsolatára vonatkozóan az erdélyi és a magyarországi diabeteses csoortoknál. A moderátorelemzések azt mutatták, hogy a kulturális környezetnek nincsen befolyásoló hatá- HbA1c (%) HbA1c (%) nél és R=0,167, β= 0,408, t= 3,743, <0,001 a magyarországi betegeknél), viszont a magyarországi csoort esetében a glykaemiás kontroll varianciájának 16,7%-át jelzi elő, szemben az erdélyi csoorttal, ahol csak 5,%-ot. A moderátorelemzések azt mutatták, hogy a kulturális környezetnek nincsen befolyásoló hatása az autonómiatámogatás és a glykaemiás kontroll kacsolatára (R Change=0,007, Sig. F Change=0,161) (3. táblázat). Az 1. ábra szemlélteti, összegzi a kaott eredményeket az autonómiatámogatás és a glykaemiás Kálcza-Jánosi Kinga 10,0 10,0 8,0 8,0 Románia (R=0,008, β= 0,088) Magyarország (R=0,133, β= 0,364) 3,0 5,0 7,0 HCCQ-D Észlelt autonómiatámogatás 1. ábra. A kulturális környezet befolyásoló hatása az észlelt autonómiatámogatáson keresztül a glykaemiás kontrollra Románia (R=0,103, β= 0,31) Magyarország (R=0,16, β= 0,355) 1,0,0 3,0 5,0 7,0 PCDS Észlelt kometencia. ábra. A kulturális környezet befolyásoló hatása a kometencián keresztül a glykaemiás kontrollra 4. táblázat. A moderátorelemzés szintézise A modell szintézise Léés 1 Prediktor PCDS R 0,104 ANOVA Regresszió R Change Sig. F Change F 0,104 17.14 PCDS PCDS 74 0,107 0,003 0,305 11.771 Beta t 0,33 5,836 0,005 0,099 0,91 0,175 1,135 0,57 0,34 1,01 0,308 0,89 1,08 0,305
Erdélyi és magyarországi -es tíusú cukorbetegek motivációja 5. táblázat. A moderátorelemzés szintézise A modell szintézise Léés 1 Prediktor RAI R 0,068 ANOVA Regresszió R Change Sig. F Change F 0,068 10.769 RAI 0,070 0,00 0,379 7,43 Következtetés Eredményeink azt mutatják, hogy az erdélyi és a magyarországi cukorbeteg csoortok között nincs különbség a cukoranyagcserében. A motivációs komonensek, valamint az önszabályozó motivációs stratégiák nagyjából hasonlók mindkét vizsgált csoortban. A legtöbb motivációs komonens az önrendelkezés elmélete alaján a glykaemiás kontroll negatív indikátorának bizonyult, vagyis minél magasabb az autonómia támogatásának érzése, a kometencia és az autonómiaérzés, annál alacsonyabbak a HbA1c-értékek, vagyis annál jobb a cukoranyagcsere. Az eredményeink megerősítik az önszabályozó (öndetermináció) elmélet (Self-Determination Theory) gyakorlati alkalmazását, vagyis az egyén megfelelő glykaemiás kontrolljának egyik meghatározó tényezője a motiváció. Eredményeink viszont nem támasztják alá a kulturális környezet befolyásoló hatását sem a cukorbetegséggel kacsolatos ismeretekre, sem a motivációra, sem a glykaemiás kontrollra, azaz a két ország között nincsenek olyan jelentős kulturális különbségek, melyek hatással lennének az ismereteken és motiváción keresztül a glykaemiás kontroll változására. HbA1c (%) t 0,71 4,61 0,100 1,707 0,089 0,446,146 0,033 0,10 1,910 0,057 0,178,880 0,379 RAI sa az autonómia és a glykaemiás kontroll kacsolatára (R Change=0,00, Sig. F Change=0,379), vagyis a kulturális különbségek nem befolyásolják a motiváción keresztül a glykaemiás kontrollt (5. táblázat). A 3. ábra szemlélteti, összegzi a kaott eredményeket az autonómia és a glykaemiás kontroll (HbA1c) kacsolatára az erdélyi és a magyarországi diabeteses csoortoknál. Beta 10,0 8,0 Románia (β= 0,9, =0,001) Magyarország (β= 0,408, <0,001),0 0,0,0 RAI Autonómia 3. ábra. A kulturális környezetnek befolyásoló hatása kaz észlelt autonómiatámogatáson keresztül a glyk miás kontrollra Közlésre érkezett: 016. május 30. Közlésre elfogadva: 016. november 10. A levelezésért felelős szerző: Dr. Kálcza-Jánosi Kinga Babeş-Bolyai Egyetem, Pszichológia és Neveléstudományi Kar 1989 Kolozsvár, Románia, December 1 sugárút 18. E-mail: kinga.kalcza-janosi@ubbcluj.ro 75
Irodalom 1. Dorresteijn JA, Kriegsman DM, Valk GD: Comlex interventions for reventing diabetic foot ulceration. Cochrane Database of Systematic Reviews 010; 1: CD007610. doi: 10.100/14651858.CD007610.ub. Leea Y-J, Shinb S-J, Wangc R-H, Lind K-D, Leee Z-L, Wangf Y-H: Pathways of emowerment ercetions, health literacy, self-efficacy, and self-care behaviors to glycemic control in atients with tye diabetes mellitus. Patient Educ Couns 016; 99: 87-94. 3. Deci EL, Ryan RM (eds.): Handbook of self-determination research. Rochester, NY: University of Rochester Press, 00. 4. Deci EL, Ryan RM: The what and why of goal ursuits: Human needs and the self-determination of behavior. Psychol Inq 000; 11: 3-34. 5. Hmel BA, Pincus AL: Meaning of autonomy. J Pers 00; 70: 77-309. 6. Milyavskaya M, Gingras I, Mageau GA, Koestner R, Gagnon H, Fang J, et al.: Balance across contexts: imortance of balanced need satisfaction across various life domains. Pers Soc Psychol Bull 009; 35: 1031-1045. 7. Ryan RM, Lynch MF, Plant RW: Psychological needs and threat to safety: Imlications for staff and atients in a sychiatric hosital for youth. Prof Psychol Res Pr 005; 36: 415-45. 8. Liu D, Chen XP, Yao X: From autonomy to creativity: a multilevel investigation of the mediating role of harmonious assion. J Al Psychol Advance online ublication. doi: 10.1037/a00194 9. Vallerand RJ: Deci and Ryan's self-determination theory: a view from the hierarchical model of intrinsic and extrinsic motivation. Psychol Inq 010; 11(4): 31-318. 10. Vallerand RJ, Reid G: On the causal effects of erceived cometence on intrinsic motivation: a test of Cognitive Evaluation Theory. J Sort Psychol 1984; 6: 94-10. 76 11. Ryan RM, Deci EL: Intrinsic and extrinsic motivations: classic definitions and new directions. Contem Educ Psychol 000; 5: 54-67. 1. Kálcza Jánosi K: Teză de doctorat. Corelatele cognitive şi motivaţionale ale diabetului zaharat. Universitatea Babeş-Bolyai. Facultatea de Psichologie şi Ştiinţe ale Educaţiei, Şcoala Doctorală Psichodiagnostic şi Intervenţii Psichologice Validate Ştiinţific. 013. 13. Deci EL, Ryan RM: Intrinsic motivation and self-determination in human behavior. Plenum Press, New York, 1985. 14. Williams GC, McGregor HA, Zeldman A, Freedman ZR, Deci EL: Testing a selfdetermination theory rocess model for romoting glycemic control through diabetes self-management. Health Psychol 004; 3: 58-66. 15. Rafique G, Shaikh F: Identifying needs and barriers to diabetes education in atients with diabetes. J Pak Med Assoc 006; 56: 347-35. 16. Sowattanangoon N, Kotchabhakdi N, Petrie KJ: The infuence of Thai culture on diabetes ercetions and management. Diabetes Res Clin Pract 009; 84: 45-51. 17. Williams GC, Grow VM, Freedman Z, Ryan RM, Deci EL: Motivational redictors of weight loss and weight-loss maintenance. J Pers Soc Psychol 1996; 70: 115-16. 18. Williams GC, Freedman ZR, Deci EL: Suorting autonomy to motivate glucose control in atients with diabetes. Diabetes Care 1998; 1: 1644-1651. 19. Kalcza-Janosi K, Williams GC, Niemic C, Szamoskozi S: Validation study of the self-determination theory motivation measures for diabetes. Adatation to the Hungarian oulation in Transylvania, Romania. Transylvanian Journal of Psychology 004; : 157-184.