1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 1. ALAPELVEK

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 1. ALAPELVEK 07/2012:10000 1.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az Alapelvek az Európai Gyógyszerkönyv valamennyi cikkelyére és fejezetére érvényesek. Az Európai Gyógyszerkönyv hivatalos szövege angolul és franciául jelenik meg, de az Európai Gyógyszerkönyvi Egyezményt aláíró országok más nyelvre is lefordíthatják. Kétséges vagy vitás esetekben kizárólag az angol és a francia változat a mérvadó. Az Európai Gyógyszerkönyv szövegeiben a jelző nélkül álló Gyógyszerkönyv szó az Európai Gyógyszerkönyvet jelenti. Az Európai Gyógyszerkönyv jelölésére a Ph. Eur. hivatalos rövidítés használható. Valamely cikkely címének vagy alcímének használata azt a tényt is magában foglalja, hogy a szóban forgó terméknek meg kell felelnie a vonatkozó cikkely követelményeinek. Amikor a Gyógyszerkönyv valamely szövegben cikkelyekre hivatkozik, a cikkely címe és sorszáma dőlt betűkkel szedett. A gyógyszerkészítményeknek teljes felhasználhatósági időtartamuk alatt, azaz lejárati idejük végéig, meg kell felelniük a cikkely követelményeinek; az illetékes hatóság a kinyitott vagy felbontott gyógyszerkészítményekre vonatkozó, külön lejárati időt és/vagy specifikációt is megállapíthat. Az egyéb cikkelyek tárgyát képező termékeknek felhasználásuk során kell megfelelniük. A felhasználhatósági időtartamot, valamint azt az időpontot, amelytől ezt az időtartamot számítani kell, az illetékes hatóság határozza meg, ill. hagyja jóvá a stabilitási vizsgálatok kísérleti eredményeinek ismeretében. Ha az Alapelvekben vagy a cikkelyekben nincs más utalás, a cikkelyekben közöltek kötelező erejű követelményeket képeznek. Az általános fejezetek akkor válnak kötelezővé, amikor egy cikkely hivatkozik rájuk, kivéve, ha a hivatkozás utal arra, hogy a szöveg idézésének célja nem annak kötelező erejűvé tétele, hanem csak tájékoztatás. A cikkelyekben leírt hatóanyagok, segédanyagok, gyógy-szerkészítmények és egyéb termékek mind ember-, mind állatgyógyászati célra használhatók (kivéve, ha használatukat kifejezetten az egyik területre korlátozzák), és csak akkor tekinthetők gyógyszerkönyvi minőségűnek, ha a cikkelyekben előírt valamennyi követelménynek megfelelnek. Ez nem jelenti azt, hogy egy cikkely összes vizsgálatának elvégzése szükségszerű előfeltétele annak, hogy a gyártó a termék felszabadítása előtt megállapítsa a Gyógyszerkönyvnek való megfelelést. A gyártó közvetett adatokból pl. a gyártási eljárás validálási vizsgálataiból és a gyártásközi ellenőrzésekből is megbizonyosodhat a termék gyógyszerkönyvi minőségéről. A Gyógyszerkönyvnek való megfelelés szükségessége tehát nem zárja ki eleve a gyártási paramétereken alapuló ún. paraméteres gyártási tétel felszabadítást, ha ezt az illetékes hatóságok adott körülmények között megfelelőnek ítélik. A Gyógyszerkönyvben előírt tartalmi meghatározások és egyéb vizsgálatok képezik azokat a hivatalos módszereket, amelyeken a Gyógyszerkönyv követelményei alapulnak. Az illetékes hatóság jóváhagyásával más vizsgálati módszerek is alkalmazhatók az ellenőrzésben, feltéve, ha ezen módszerek alapján egyértelműen eldönthető, hogy a hivatalos módszerek alkalmazása esetén teljesülnének-e a cikkely követelményei. Kétes vagy vitás esetben kizárólag a Gyógyszerkönyv vizsgálati módszerei mérvadók. Egyes, a Gyógyszerkönyvben hivatalos anyagok, különböző felhasználási célnak megfelelően különböző minőségfokozatban fordulhatnak elő. Ha a cikkely nem rendelkezik másként, a benne foglalt követelmények az anyag összes minőségi fokozatára vonatkoznak. Tájékoztatás céljából néhány cikkelyhez, különösen a segédanyagokéhoz, az anyag felhasználása szempontjából lényeges sajátságokat tartalmazó lista csatlakozik. A cikkely szintén tájékoztatás végett esetleg egy vagy több ilyen lényeges sajátság vizsgálatára alkalmas módszert is megad.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-2 Minőségügyi rendszerek. A cikkelyek által megjelenített minőségi standardok csak abban az esetben érvényesek, ha a kérdéses cikkelyek tárgyát képező termékeket megfelelő minőségügyi rendszer keretében állítják elő. Általános cikkelyek. Az egyedi cikkelyekben szereplő anyagokkal és készítményekkel szemben követelmény, hogy megfeleljenek a rájuk vonatkoztatható általános cikkelyek követelményeinek is. Az egyedi cikkelyekben általában nem található utalás az alkalmazandó általános cikkelyekre. Az általános cikkelyek minden olyan anyagra és készítményre vonatkoznak, amelyek az általános cikkely Definíció részében leírtaknak megfelelnek, kivéve, ha az általános cikkely bevezető része (preambuluma) például a Gyógyszerkönyvben egyedi cikkellyel rendelkező anyagokra és készítményekre korlátozza alkalmazásukat. A gyógyszerformákkal foglalkozó általános cikkelyek minden olyan készítményre vonatkoznak, amelyek az ott meghatározott típusokhoz tartoznak. Ezek nem szükségszerűen tartalmazzák az egyedi készítményekre vonatkozó összes követelményt, az illetékes hatóság azonban az általános cikkelyben foglaltakon túlmenően további követelményeket is előírhat. Az általános és egyedi cikkelyek kiegészítik egymást. Amennyiben egy általános cikkely rendelkezései nem érvényesek egy adott termékre, akkor ezt az egyedi cikkely egyértelműen közli. A gyógyszerkönyvi módszerek validálása. A cikkelyekben és általános fejezetekben szereplő vizsgálati módszereket az elfogadott tudományos gyakorlattal és az analitikai validálásokra vonatkozó aktuális ajánlásokkal összhangban validálták. A vizsgálatokat, hacsak az adott általános fejezetben vagy a cikkelyben nincs más előírás, az analitikusnak nem szükséges validálnia. Hagyományos kifejezések. Az illetékes hatóság azt a nemzeti, nemzetek feletti vagy nemzetközi testületet, ill. szervezetet jelenti, amely az adott kérdésben döntéshozói hatalommal rendelkezik. Ilyenek lehetnek pl. a nemzeti gyógyszerkönyvi hatóság, a gyógyszerengedélyező hatóságok vagy a hivatalos gyógyszerellenőrző laboratóriumok. Az indokolt és engedélyezett esetek kivételével kifejezés azt jelenti, hogy a készítménynek meg kell felelnie a követelményeknek, hacsak az illetékes hatóság egyedi, megindokolt esetben nem engedélyezi a követelmény módosítását vagy nem ad felmentést az alól. Egyes cikkelyekben vagy egyéb gyógyszerkönyvi szövegekben az alkalmas vagy megfelelő kifejezés használatos bizonyos reagensek, mikroorganizmusok, vizsgálati módszerek, stb. megjelölésére. Ha a cikkely nem közli az alkalmassági kritériumokat, az alkalmasságot az illetékes hatóság számára bizonyítani kell. Gyógyszer. Gyógyszernek nevezünk a) minden olyan anyagot vagy azok keverékét, melyről azt közlik, hogy rendelkezik az emberek és/vagy állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére alkalmas tulajdonságokkal b) minden olyan anyagot vagy azok keverékét, amelyet embereknek és/vagy állatoknak azzal a céllal adhatnak, hogy farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatása által helyreállítsa, javítsa vagy módosítsa azok élettani folyamatait, vagy, hogy az orvosi diagnózist lehetővé tegye. Hatóanyag. Hatóanyagnak nevezünk minden anyagot, amelyet gyógyszer előállítására szánnak, és amely ily módon felhasználva a gyógyszer hatékony (aktív) alkotórésze lesz. Ezen anyagokat farmakológiai vagy egyéb közvetlen hatás kifejtésére használják a betegségek diagnosztizálásában, gyógyításában, enyhítésében, kezelésében, illetve megelőzésében, vagy annak érdekében, hogy a szervezetet és annak működését befolyásolják. Segédanyag. A hatóanyag kivételével a gyógyszer valamennyi összetevőjét segédanyagnak nevezzük. Így például segédanyagok az adjuvánsok, a stabilizáló szerek, a mikrobiológiai tartósítószerek, a hígító anyagok, az antioxidánsok. Kölcsönösen felcserélhető módszerek. Néhány általános fejezetben utalás található arra, hogy a kérdéses szöveget egyeztették a Japán és/vagy az Amerikai Gyógyszerkönyv megfelelő szövegeivel, és ezek a szövegek kölcsönösen felcserélhetők. Ez azt jelenti, hogy az anyag vagy készítmény akkor is megfelel az Európai Gyógyszerkönyv követelményeinek, ha a vizsgálatokat a nevezett gyógyszerkönyvek vizsgálati módszerével végeztük. Bármely kétség vagy vita felmerülése esetén egyedül az Európai Gyógyszerkönyv a mérvadó.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-3 Szabályozó dokumentumokra történő utalások. A cikkelyek és általános fejezetek hivatkozhatnak a gyógyszerhatóságok által kiadott dokumentumokra, például az Európai Unió irányelveire és útmutatásaira. Ezek a hivatkozások a Gyógyszerkönyv felhasználói számára tájékoztatásként szolgálnak. Az ilyen utalások nem változtatják meg a hivatkozott dokumentum státuszát, amely egyaránt lehet kötelező vagy útmutató jellegű. 1.2. AZ ÁLTALÁNOS FEJEZETEKRE ÉS A CIKKELYEKRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK Mennyiségek. A számszerű határértékekhez kötött vizsgálatokhoz és a tartalmi meghatározásokhoz előírt anyag mennyisége közelítő értéknek tekintendő. A ténylegesen felhasznált anyagot, amelynek mennyisége legfeljebb 10 százalékkal térhet el a megadottól, pontosan kell tömeg vagy térfogat szerint bemérni, és az eredményt erre a pontos bemérésre kell kiszámolni. Olyan vizsgálatok esetén, amelyekben nincs előírt számszerű határérték, hanem csak az azonos körülmények között vizsgált összehasonlító anyag viselkedéséhez viszonyítunk, a megadott anyagmennyiséget kell bemérni. A reagenseket az előírt mennyiségben kell alkalmazni. Az anyagmennyiségeket a jelzett pontosságnak megfelelően kell bemérni. Tömegméréskor a pontosság ±5 egység az utolsó megadott számjegy után (pl. 0,25 g-ot 0,245 és 0,255 g közé esőnek kell tekinteni). Térfogatméréskor, ha a tizedesvessző utáni számjegy nulla vagy a szám tizedesvessző utáni része nullára végződik (pl. 10,0 vagy 0,50 ml), a térfogatot célszerűen kétjelű hasas pipettával, mérőlombikkal vagy bürettával kell mérni; egyébként mérőhengert vagy osztott pipettát használhatunk. A mikroliterben megadott térfogatokat mikropipettával vagy mikrofecskendővel mérjük be. Előfordul, hogy egyes esetekben az előiratban megadott mennyiségek pontossága nem felel meg a követelményben megadott értékes számjegyek számának. Ilyen esetben mind a tömeg-, mind a térfogatmérést kielégítően megnövelt pontossággal kell végezni. Készülékek és eljárások. A térfogatmérő üvegeszközöknek a vonatkozó Nemzetközi Szabvány A osztályú követelményeinek kell megfelelniük; ez utóbbiakat a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) állapítja meg. Ha más előírás nincs, az analitikai vizsgálatokat 15 25 C hőmérsékleten kell elvégezni. Az összehasonlító vizsgálatokhoz hacsak más előírás nincs színtelen, átlátszó és semleges üvegből készült, lapos aljú, egyforma kémcsöveket használunk; az előírt folyadéktérfogatokat 16 mm belső átmérőjű kémcsövekre adják meg. Nagyobb belső átmérőjű kémcsövek is használhatók, ekkor azonban a folyadéktérfogatot arányosan meg kell növelni (2.1.5). Az összehasonlítandó folyadékok azonos térfogatait fehér vagy szükség esetén fekete alap felett, felülnézetben vizsgáljuk. A vizsgálatot szórt fényben végezzük. Ha egy vizsgálat vagy tartalmi meghatározás során indikátort kell alkalmaznunk, az oldószert az előírt indikátorra nézve előzetesen semlegesítenünk kell, hacsak üres kísérletet nem írtak elő. Vízfürdő. A vízfürdő kifejezés, hacsak más hőfokú víz nincs előírva, forrásban lévő vizet jelent. A melegítésnek más módja is lehetséges, feltéve, hogy a hőmérséklet megközelíti, de nem haladja meg a 100 C-ot vagy az előírt hőmérsékletet. Szárítás és izzítás tömegállandóságig. A tömeg-állandóságig szárítunk és a tömegállandóságig izzítunk kifejezések azt jelentik, hogy két, egymást követő mérés eredménye legfeljebb 0,5 mg-mal különbözhet egymástól. A második mérés előtt az anyagot tovább szárítjuk vagy izzítjuk; ennek időtartama a visszamaradó anyag minőségétől és mennyiségétől függ. Ha a szárítási művelet leírásában az exszikkátorban vagy vákuumban kifejezés szerepel, azt a Szárítási veszteség (2.2.32) című fejezetben leírt módon végezzük. Reagensek. A Gyógyszerkönyvben leírt analitikai eljárások megfelelő elvégzése és az eredmények megbízhatósága részben a felhasznált reagensek minőségétől függ. A reagenseket a 4. általános fejezet írja le. Kizárólag analitikai tisztaságú reagensek használhatók; néhány reagens esetében a reagens alkalmasságának megállapítására vizsgálatokat írnak elő.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-4 Oldószerek. Ahol az oldószer neve nem szerepel, ott az oldat kifejezés vizes oldatot jelent. Ha a gyógyszerkönyvi analitikai eljárásokhoz vagy reagensek készítéséhez víz használatát írják elő, akkor azon a Tisztított víz (0008) cikkelynek megfelelő minőségű vizet kell érteni, figyelembe véve, hogy bizonyos esetekben a bakteriális endotoxinvizsgálat (Letöltetlen tisztított víz) és a mikrobiológiai szennyezésvizsgálat (Letöltött tisztított víz) követelményeinek való megfelelés nem lényeges. A desztillált víz kifejezés desztillálással tisztított vizet jelent. A külön megjelölés nélküli etanol kifejezés vízmentes etanolt jelent. A külön megjelölés nélküli alkohol kifejezés 96 %V/V-os etanolt jelent. Az etanol egyéb hígításait az etanol vagy alkohol kifejezés után a megfelelő etanol (C2H5O) térfogatszázalék adat jelöli. A koncentráció kifejezése. A koncentráció megjelölésére utaló százalék kifejezés (illetve %-jel) az alábbi két lehetőség valamelyikét jelenti: %m/m (tömegszázalék) az anyag grammjainak száma 100 gramm végtermékben, %V/V (térfogatszázalék) az anyag ml-einek száma 100 ml végtermékben. A milliomodrész ( parts per million ill. ppm ) kifejezés, ha más előírás nincs, tömeg/tömeg arányra utal. Hőmérséklet. Ha valamely analitikai eljárás előiratában a hőmérséklet számérték nélkül szerepel, akkor az általános kifejezések a következőket jelentik: mélyhűtőben: 15 C alatt hűtőszekrényben: 2 8 C hideg vagy hűvös helyen: 8 15 C szobahőmérsékleten: 15 25 C 1.3. ÁLTALÁNOS FEJEZETEK Gyógyszeres tartályok. A gyógyszeres tartályokhoz használatos anyagokat a 3.1. általános fejezet írja le. Az egyes anyagokra, különösen a műanyagokra használt általános nevek mindegyike egész sor olyan terméket jelöl, amelyek nemcsak a fő alkotórész sajátságaiban, hanem az adalékanyagokat tekintve is különböznek egymástól. A vizsgálati módszerek és a határértékek az összetételtől függnek, és így csak azon anyagokra alkalmazhatók, amelyeknek összetétele megfelel a követelmények bevezető részében megadottaknak. Az ettől eltérő összetételű anyagok használatát, a rájuk vonatkozó vizsgálati módszerekkel és határértékkel együtt, az illetékes hatóság engedélyezheti. A tartályokra vonatkozó követelményeket a 3.2. általános fejezet úgy fogalmazza meg, hogy azok az adott csoportba tartozó tartályokra általánosan alkalmazhatók. A beszerezhető tartályok sokfélesége és a további fejlődés miatt viszont az adott követelmények közzététele indokolt esetben nem zárja ki olyan tartályok felhasználását, amelyek más előírásoknak felelnek meg, ha ehhez az illetékes hatóság hozzájárul. A Gyógyszerkönyv cikkelyei a tartályokat illetően utalhatnak a 3.2. fejezetben található definíciókra és specifikációkra. A gyógyszerformák általános cikkelyei a Definíció ill. az Előállítás címszó alatt írhatják elő bizonyos típusú tartályok használatát, bizonyos egyéb cikkelyek pedig az Eltartás címszó alatt jelzik a használatra javasolt tartálytípust. 1.4. CIKKELYEK CÍM

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-5 A cikkelyek főcíme az Európai Gyógyszerkönyvben a termék angol, ill. francia neve, ez alatt szerepel alcímként a latin név. (A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a cikkelyek főcíme a latin, alcíme pedig a magyar név a szerk.) RELATÍV ATOMTÖMEG ÉS RELATÍV MOLEKULATÖMEG A relatív atomtömeg (A r ) vagy a relatív molekulatömeg (M r ) minden cikkely elején megtalálható, ahol az indokolt. A relatív atomtömeg és molekulatömeg, valamint az összegképlet és szerkezeti képlet nem jelent analitikai követelményt. CHEMICAL ABSTRACT SERVICE (CAS) REGISZTRÁCIÓS SZÁM A CAS Regisztrációs Számok adott esetben tájékoztatásként vannak feltüntetve, hogy a felhasználónak lehetővé tegyék a hasznos információk kényelmes elérését. A CAS Regisztrációs Szám (CAS Registry Number ) az Amerikai Vegyészeti Társaság (American Chemical Society) bejegyzett védjegye. DEFINÍCIÓ A Definíció címszó alatt a cikkely tárgyát képező gyógy-szeranyag, gyógyszerkészítmény, ill. egyéb termék hivatalos meghatározása található. Tartalmi határértékek. Ha a cikkely tartalmi határértékeket ír elő, akkor ezek a Tartalmi meghatározás cím alatt előírt módszerrel kapott értékre vonatkoznak. Növényi drogok. A növényi drogok cikkelyeiben a definíció például azt is jelzi, hogy az egész drog, vagy pedig annak porított formája képezi a cikkely tárgyát; ha a cikkely a drognak több formájára, például mind az egész drogra, mind a porítottra vonatkozik, a definíció ezt is rögzíti. ELŐÁLLÍTÁS Az Előállítás cím alatt közölt előírások a gyártási folyamatok bizonyos szempontjaira kívánják a figyelmet felhívni, de nem feltétlenül terjednek ki minden részletre. Ezek hacsak nincs más előírás kötelező követelmények a gyártó számára, és vonatkozhatnak például a kiindulási anyagokra, magára a gyártási folyamatra, annak validálására és ellenőrzésére, a gyártásközi ellenőrzésre vagy a végtermék vizsgálatára, melyet a gyártó felszabadítás előtt akár kiválasztott tételekkel, akár minden egyes gyártási tétellel köteles elvégezni. Ezen előírások betartását független analitikus a végtermékből vett minta alapján nem feltétlenül igazolhatja. Az illetékes hatóság például a gyártótól kapott adatok értékelésével, a gyártás ellenőrzésével vagy a megfelelő minták vizsgálatával állapíthatja meg, hogy követték-e az utasításokat. Amennyiben az Előállítás rész hiányzik, abból még nem következik, hogy az előzőekben vázolt szempontok figyelmen kívül hagyhatók. A vakcinatörzs és a vakcina összetételének kiválasztása. Egy adott cikkely Előállítás része definiálhatja a vakcinatörzset vagy a vakcina összetételét. Az ezen sajátságok igazolására szolgáló módszerek, hacsak nincs más előírás, az alkalmas módszerek példáiként szerepelnek és tájékoztatásul szolgálnak. Az illetékes hatóság hozzájárulásával más vizsgálati módszerek is használhatók, anélkül, hogy a cikkelyben megadott módszerre keresztvalidálást kellene végezni. LEHETSÉGES HAMISÍTÁSOK Az egyre terjedő tisztességtelen tevékenység és a hamisítási esetek növekvő száma miatt a hamisított anyagok (ti. hatóanyagok, segédanyagok, köztitermékek, letöltés előtti késztermékek és végtermékek) felismeréséhez az Európai Gyógyszerkönyv a felhasználói számára segítséget nyújthat.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-6 E célból az olyan anyagok esetében, amelyekkel kapcsolatban korábban hamisítási eset történt vagy amelyeknél a szándékos szennyezés kockázata fennáll, az egyedi cikkely ezen része a potenciális szennyezők kimutatására alkalmas módszereket tartalmazhat, a releváns határértékekkel együtt, továbbá egy emlékeztetőt is, arra vonatkozóan, hogy az előállításnak és a kiindulási anyagok beszerzésének egyaránt egy megfelelő minőségbiztosítási rendszer részét kell képezniük. A gyártók vagy a felhasználók által végzett ellenőrző vizsgálatok gyakoriságának (pl. köztitermék-, letöltés előtti késztermék- és, ahol ez lényeges, végtermékgyártók) kockázatbecslésen kell alapulnia, mely figyelembe veszi a nemzeti követelményeket és a teljes ellátórendszerről rendelkezésre álló ismeretek szintjét. Ez a szakasz a gyártótól a felhasználóig, a teljes ellátórendszerre vonatkozóan (pl. köztitermék-, letöltés előtti késztermék- és, ahol ez lényeges, végtermékgyártók,) tartalmaz követelményeket. E bekezdés hiánya nem jelenti azt, hogy a fent említett sajátosságok nyomon követése ne lenne szükséges. SAJÁTSÁGOK A Sajátságok cím alatt leírtakat nem kell szigorúan értelmezni, és azok nem tekintendők vizsgálati követelményeknek. Oldékonyság. A Sajátságok címszó alatt az oldékonyság jellemzésére használt kifejezések 15 25 C közötti hőmérsékletre vonatkoznak és jelentésük a következő: Kifejezés 1 g oldott anyagra vonatkoztatott megközelítő oldószertérfogat milliliterben Nagyon bőségesen oldódik <1 Bőségesen oldódik 1 10 Oldódik 10 30 Mérsékelten oldódik 30 100 Kevéssé oldódik 100 1000 Alig oldódik 1000 10 000 Gyakorlatilag nem oldódik >10 000 A részben oldódik kifejezés rendszerint olyan keverék leírásában szerepel, amelynek csak egyes alkotórészei oldódnak. Az elegyedik kifejezés olyan folyadékra vonatkozik, amely minden arányban elegyedik a megadott oldószerrel. AZONOSÍTÁS A vizsgálatok célja. Az Azonosítás címszó alatt leírtak nem a termék kémiai szerkezetének vagy összetételének maradéktalan igazolására szolgálnak, hanem arra, hogy elfogadható biztonsággal megerősítsék, hogy a termék megegyezik azzal, amit a címke feltüntet. Első és második azonosítások. Egyes cikkelyekben az azonosítás Első azonosítás és Második azonosítás címen két részre oszlik. Az első azonosítást képező vizsgálat(ok) minden esetben alkalmazható(k) a termék azonosítására. A második azonosítást képező vizsgálat(ok) gyógyszertárakban alkalmazható(k) azonosításra, olyan esetekben, amikor igazolható, hogy az anyag, ill. készítmény egyértelműen olyan gyártási tételből származik, amelyről bizonylat igazolja, hogy megfelel a cikkely összes többi követelményének. Egyes cikkelyek az azonosítási vizsgálatok két vagy több egyenértékű és egymástól függetlenül alkalmazható kombinációját írják elő az első azonosítás céljára. Ezen kombinációk közül egy vagy több rendszerint utalást tartalmaz a cikkely Vizsgálat című részében található valamelyik vizsgálatra. Ez felhasználható az azonosítást és az előírt vizsgálatokat egyaránt elvégző analitikus munkájának egyszerűsítésére. Például az azonosítási vizsgálatok egyik kombinációja egy Enantiomer tisztaság

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-7 vizsgálatra hivatkozik, míg a másik egy Fajlagos optikai forgatóképesség vizsgálatra. A két vizsgálat célja ugyanaz, nevezetesen a meg-felelő enantiomer jelenlétének megerősítése. Porított növényi drogok. A növényi drogok cikkelyei tartalmazhatják a porított drog sematikus rajzát. Ezek a rajzok a megfelelő azonosítási vizsgálatban található leírást egészítik ki. VIZSGÁLATOK ÉS TARTALMI MEGHATÁROZÁSOK A vizsgálatok célja. A követelmények nem terjednek ki valamennyi lehetséges szennyező figyelembevételére. Nem engedhető meg például olyan szennyező jelenléte, amely az előírt vizsgálati módszerekkel ugyan nem mutatható ki, de a józan felfogás és a jó gyógyszerészi gyakorlat megköveteli kizárását. Lásd még a Szennyezők címszó alatt leírtakat. Számolás. Ha valamilyen vizsgálat vagy tartalmi meghatározás eredményét szárított vagy vízmentes anyagra, ill. egyéb megadott alapra vonatkoztatva kell kiszámolni, akkor a szárítási veszteség, a víztartalom vagy egyéb jellemzők meghatározását a cikkelyben előírt megfelelő vizsgálati módszer szerint kell elvégezni. A szárított anyagra vagy vízmentes anyagra kifejezéseket, az eredmény után, zárójelben kell feltüntetni. Határértékek. Az előírt határértékek az általános analitikai gyakorlat során nyerhető adatokon alapulnak; figyelembe véve a szokványos analitikai hibákat, a gyártási folyamat elfogadható ingadozásait, valamint a megengedhető mértékű bomlást. Az előírt határértékeken túli engedmények nem tehetők, ha azt kívánjuk megállapítani, hogy a vizsgált termék megfelel-e a kérdéses cikkely követelményeinek. Annak megállapítására, hogy egy anyag megfelel-e valamilyen számszerű határértéknek, a vizsgálat vagy meghatározás kiszámolt eredményét mindenek-előtt a követelményben megadott számérték utolsó értékes számjegyéig kerekítjük, amennyiben más előírás nincs. Ha az első elhagyandó számjegy 5 vagy 5-nél nagyobb szám, az utolsó számjegyet eggyel megnöveljük, ha viszont az első elhagyandó szám 5- nél kisebb, az utolsó számjegyet változatlanul hagyjuk. A szennyezők megengedett határértékének jelölése. A rokon vegyületekre vonatkozó elfogadási követelmények kifejeződése az egyedi cikkelyekben vagy a csúcs alatti területek összehasonlításával (összehasonlításon alapuló vizsgálat), vagy számszerű érték megadásával történik. Az összehasonlításon alapuló vizsgálatoknál a megengedett szennyező, ill. a szennyezők összegének megadott megközelítő mennyisége, melyet zárójelben jelölnek, csak tájékoztató jellegű. Az elfogadás ill. elutasítás alapja az előírt vizsgálat követelményeinek való megfelelés vagy meg nem felelés. Ha valamilyen megnevezett szennyező kimutatásához nincs előírva a szennyező referenciaanyagának használata, a szennyező mennyisége ha nincs más előírás a cikkelyben megadott összehasonlító oldat készítéséhez használt anyag névleges koncentrációjában fejezhető ki. Növényi drogok. Növényi drogok esetében ha a cikkelyben nincs más rendelkezés a szulfáthamut, az összes hamut, a vízben oldódó részt, az alkoholban oldódó részt, a víztartalmat, az illóolaj-tartalmat és a hatóanyag mennyiségét a külön szárításnak alá nem vetett drogra vonatkoztatva számoljuk. Egyenértéktömeg. Ahol az egyenértéktömeg meg van adva, ott gyógyszerkönyvi célokra csakis ezt szabad alkalmazni az eredmények kiszámolásához. Táptalajok. A cikkelyekben és általános fejezetekben leírt táptalajokat az adott célra megfelelőnek találták. Ugyanakkor a táptalajok összetevői, különösen a biológiai eredetűek, változó minőségűek lehetnek, így az optimális teljesítőképesség érdekében szükségessé válhat egyes összetevők koncentrációjának módosítása, különösképpen a következőké: peptonok, illetve hús- vagy élesztőkivonatok, tápértékük figyelembevételével; tompító anyagok; epesók, epekivonat, dezoxikolát és festékek, szelektivitásuk alapján; antibiotikumok, aktivitásuk alapján.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-8 ELTARTÁS Az Eltartás címszó alatt található információk és ajánlások nem jelentenek gyógyszerkönyvi követelményeket; az illetékes hatóság azonban előírhat különleges eltartási körülményeket, amelyek azután kötelező erejűek. A Gyógyszerkönyvben hivatalos termékeket úgy kell eltartani, hogy szennyeződésüket és bomlásukat amennyire csak lehetséges megakadályozzuk. Ha különleges eltartási körülmények javasoltak beleértve a tartályok típusát (lásd jelen fejezet 1.3 Általános fejezetek részét) és a hőmérsékleti határokat is ezeket az egyes cikkelyek tüntetik fel. A cikkelyek Eltartás részében használt alábbi kifejezések értelmezése a következő. A légmentesen záró tartályban kifejezés azt jelenti, hogy a kérdéses terméket légmentesen záró tartályban (3.2) kell tartani. Ha a tartályt magas páratartalmú légtérben nyitjuk ki, akkor megfelelő elővigyázatossági intézkedések szükségesek. Szükség esetén az alacsony nedvességtartalom a tartályba helyezett szárítóanyaggal biztosítható. A szárítóanyag nem érintkezhet közvetlenül a tárolt anyaggal. A fénytől védve kifejezés azt jelenti, hogy a kérdéses terméket olyan tartályban kell eltartani, amelynek anyaga megfelelő mértékben elnyeli a bomlást előidéző fénysugarakat, vagy olyan tartályban, amely fényvédő burkolattal van ellátva. Megoldás lehet az is, hogy olyan helyen tartjuk a terméket, ahol minden károsító fényhatás kizárható. FELIRAT A gyógyszerkészítmények feliratozását általában nemzetek feletti és nemzeti előírások, valamint nemzetközi megegyezések szabályozzák. A Felirat címszó alatt közölt adatok ennek folytán nem képeznek mindenre kiterjedő felsorolást, és gyógyszerkönyvi szempontból csak azon adatok feltüntetése kötelező, amelyek nélkülözhetetlenek annak igazolására, hogy a termék megfelel vagy nem felel meg a cikkely követelményeinek. Minden egyéb, a Felirat címszó alatt közölt információt ajánlásnak kell tekinteni. Ami-kor a Gyógyszerkönyv a Felirat szót használja, a feliratnak a tartályra, a csomagolásra, a kísérőiratra vagy a termékhez mellékelt analitikai bizonylatra kell kerülnie, aszerint, hogy az illetékes hatóság hogyan határoz. FIGYELMEZTETÉSEK A cikkelyekben leírt anyagok és a gyógyszerkönyvi használatra előírt reagensek károsak lehetnek az egészségre, ha a szükséges óvintézkedéseket nem tartjuk be. A Helyes Minőségellenőrzési Laboratóriumi Gyakorlat (GCLP) irányelveit és a megfelelő rendelkezéseket mindig szem előtt kell tartani. Egyes cikkelyek szövegében külön figyelmeztetés utal bizonyos speciális veszélyekre, a külön figyelmeztetés hiánya azonban nem jelenti azt, hogy kockázat nem áll fenn. SZENNYEZŐK Egyes cikkelyek felsorolják azokat az ismert és lehetséges szennyezőket, amelyeket a cikkelyben szereplő vizsgálatokkal biztosan ki lehet mutatni. Lásd még A gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata (5.10) című általános fejezetet. A szennyezőket az ábécé betűivel jelölik. Ahol egy adott betű hiányzik, ott az általa jelölt szennyezőt a cikkely közzétételét megelőző kidolgozási fázis vagy a cikkely felújítása során törölték a listáról. A SEGÉDANYAGOK FELHASZNÁLÁST BEFOLYÁSOLÓ SAJÁTSÁGAI A segédanyagok cikkelyei tartalmazhatnak egy, a felhasználást befolyásoló sajátságokra vonatkozó részt. Ezen sajátságok, valamint a meghatározásuk céljára szánt módszerek és tűréshatáraik tájékoztató jellegűek és nem tartoznak a kötelező érvényű követelmények közé, mindazonáltal fontosak lehetnek az adott segédanyag felhasználásának szempontjából (lásd még az 1.1 Általános tudnivalókat).

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-9 REFERENCIASTANDARDOK Egyes cikkelyek referenciastandardok (kémiai referenciaanyagok, biológiai referenciakészítmények, gyógynövény eredetű referenciaanyagok, referenciaspektrumok) alkalmazását írják elő. Lásd még az 5.12. fejezetet. A hivatalos referenciastandardokat az Európai Gyógyszerkönyvi Bizottság hozza létre; döntővizsgálatok esetén kizárólag ezek tekinthetők mérvadónak. A referenciastandardok az Európai Gyógyszerminőségi és Egészségügyi Igazgatóságtól (EDQM) szerezhetők be. A beszerezhető referenciastandardokról szóló információ, valamint a tételek érvényességére vonatkozó nyilatkozat az EDQM honlapján keresztül érhető el. 1.5. ÁLTALÁNOS RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK A 1% A 1cm A r [α] 20 D Abszorbancia Fajlagos abszorpciós koefficiens Relatív atomtömeg Fajlagos optikai forgatóképesség fp BRP CRS Forráspont Biológiai Referenciakészítmény Kémiai referencianyag 20 d 20 Relatív sűrűség NE λ HRS M M r Nemzetközi Egység (IU) Hullámhossz Gyógynövény eredetű referencianyag Molaritás Relatív molekulatömeg op n 20 D Ph. Eur. E. ppb ppm R R F R st RV Olvadáspont Törésmutató Európai Gyógyszerkönyvi Egység (Ph.Eur.U) Billiomodrész (mikrogramm/kilogramm) Milliomodrész (milligramm/kilogramm) A 4. Reagensek című fejezetben definiált anyag vagy oldat jelölése Visszatartási (retenciós) faktor (lásd 2.2.46. fejezet) Az anyag által megtett út és a referenciaanyag által megtett út hányadosának jelölése a kromatográfiában A térfogatos meghatározásban használatos titeralapanyag jelölése (4.2.1 fejezet) Az immunglobulinok, immunsavók és vakcinák cikkelyeiben használatos rövidítések LD 50 elhullását MLD Valamely anyag statisztikai módszerekkel meghatározott azon mennyisége, mely az előírt módon alkalmazva, adott időtartamon belül várhatóan a kísérleti állatok 50%-ának okozza Legkisebb halálos adag (Dosis letalis minima; DLM)

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-10 L+/10 dózis Az a legkisebb toxinmennyiség, mely az előírt vizsgálati körülmények között, 0,1 NE antitoxinnal elegyítve és az előírt módon alkalmazva, adott időtartamon belül a kísérleti állatok elhullását okozza L+ dózis Az a legkisebb toxinmennyiség, mely az elő-írt vizsgálati körülmények között, 1 NE antitoxinnal elegyítve és az előírt módon alkalmazva, adott időtartamon belül a kísérleti állatok elhullását okozza lr/100 dózis Az a legkisebb toxinmennyiség, mely az előírt vizsgálati körülmények között, 0,01 NE antitoxinnal elegyítve és intrakután alkalmazva, adott időtartamon belül a beadás helyén jellegzetes reakciót vált ki Lp/10 dózis Az a legkisebb toxinmennyiség, mely az előírt vizsgálati körülmények között, 0,1 NE antitoxinnal elegyítve és az előírt módon alkalmazva, adott időtartamon belül a kísérleti állatok bénulását okozza Lo/10 dózis Az a legnagyobb toxinmennyiség, mely az előírt vizsgálati körülmények között, 0,1 NE antitoxinnal elegyítve és az előírt módon alkalmazva, a megadott időtartamon belül nem okoz toxikus tüneteket a kísérleti állatokon Lf dózis A toxin vagy toxoid azon mennyisége, amely 1 NE antitoxinnal a legrövidebb időn belül flokkulál CCID 50 Az a statisztikai módszerekkel meghatározott vírusmennyiség, amely sejtkultúrákhoz adagolva, várhatóan azok 50%-át megfertőzi EID 50 Az a statisztikai módszerekkel meghatározott vírusmennyiség, amely előkeltetett tojásokba oltva, várhatóan azok 50%-át megfertőzi ID 50 Az a statisztikai módszerekkel meghatározott vírusmennyiség, amely a kísérleti állatokba oltva, várhatóan azok 50%-át megfertőzi PD 50 Az a statisztikai módszerekkel meghatározott vakcinamennyiség, amely az előírt vizsgálati körülmények között várhatóan a kísérleti állatok 50%-át megvédi azon mikroorganizmus vagy toxin felülfertőző (provokációra használt) dózisával szemben, amely ellen a vakcinát alkalmazzák ED 50 Az a statisztikai módszerrel meghatározott vakcinamennyiség, amely az előírt vizsgálati körülmények között várhatóan a kísérleti állatok 50%-ában fajlagos ellenanyagképződést eredményez az adott vakcina antigénnel szemben PFU Pock- vagy plakk-képző egység SPF Meghatározott mikroorganizmusoktól mentes Mikroorganizmus-gyűjtemények ATCC C.I.P. IMI I.P. American Type Culture Collection 10801 University Boulevard Manassas, Virginia 20110-2209, USA Collection de Bactéries de l Institut Pasteur B.P. 52, 25 rue de Docteur Roux 75724 Paris Cedex 15, France International Mycological Institute Bakeham Lane Surrey TW20 9TY, Great Britain Collection Nationale de Culture de Microorganismes (C.N.C.M.) Institut Pasteur 25, rue du Docteur Roux 75724 Paris Cedex 15, France

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-11 NCIMB NCPF NCTC NCYC NITE S.S.I. National Collection of Industrial and Marine Bacteria Ltd 23 St Machar Drive Aberdeen AB2 1RY, Great Britain National Collection of Pathogenic Fungi London School of Hygiene and Tropical Medicine Keppel Street, London WC1E 7HT, Great Britain National Collection of Type Cultures Central Public Health Laboratory Colindale Avenue, London NW9 5HT, Great Britain National Collection of Yeast Cultures AFRC Food Research Institute Colney Lane, Norwich NR4 7UA, Great Britain Biological Resource Center Departement of Biotechnology National Institute of Technology and Evaluation 2-5-8 Kazusakamatari, Kisarazu-shi, Chiba,292-0818 Japan Statens Serum Institut 80 Amager Boulevard, Copenhagen, Denmark 1.6. A GYÓGYSZERKÖNYVBEN HASZNÁLATOS NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER (SI) EGYSÉGEI ÉS EGYENÉRTÉKŰSÉGÜK MÁS EGYSÉGEKKEL A NEMZETKÖZI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER (SI) A nemzetközi mértékegységrendszer egységei három osztályba sorolhatók: alapegységek, származtatott egységek és kiegészítő egységek1. Az alapegységeket és definícióikat az 1.6-1. táblázat foglalja össze. A származtatott egységek az alapegységekből képezhetők a megfelelő mennyiségek közti algebrai összefüggések felhasználásával. Néhány ilyen származtatott egységnek speciális elnevezése és jele van. Az Európai Gyógyszerkönyvben használatos, alapegységeken kívüli SI-egységek az 1.6-2. táblázatban találhatók. Néhány fontos és széleskörűen használatos, de az SI-rendszerbe nem tartozó mértékegységet az 1.6-3. táblázatban tüntettünk fel. Az 1.6-4. táblázat azoknak a prefixumoknak a gyűjteménye, amelyekkel az SI-egységek tizes többszöröseit és törtrészeit képezzük. 1.6-1. táblázat SI alapegységek Mennyiség Mértékegység Definíció neve jele neve jele Hosszúság l méter m A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt tesz meg. Tömeg m kilogramm kg A kilogramm a nemzetközi kilogrammetalon tömegével azonos. Idő t másodperc s A másodperc az alapállapotú 133 Cs atom két hiperfinom energiaszintje közti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama. Elektromos I amper A Az amper az az állandó áramerősség, 1 Az SI-egységek definíciói a Bureau International des Poids et Mesures, Pavillon de Breteuil, F-92310 Sevres által kiadott Le Système International d Unités (SI) címû kiadványban találhatók.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-12 áramerősség Termodinamikai hőmérséklet T kelvin K Anyagmennyiség n mól mol amely két végtelen hosszúságú, egyenes, párhuzamos, elhanyagolhatóan kicsi körkeresztmetszetű, egymástól 1 m távolságban vákuumban elhelyezett vezetőben áramolva, a két vezető között méterenként 2 10-7 newton erőt hoz létre. A kelvin a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 1/273,16-szorosa. A mól valamely rendszer azon anyagmennyisége, amely annyi részecskét2 tartalmaz, amennyi a 0,012 kilogramm 12 C-ben lévő atomok száma. * Fényerősség I v kandela cd A kandela annak a fényforrásnak a fényerőssége adott irányban, amely 540 10 12 hertz frekvenciájú monokromatikus sugárzást bocsát ki, és energiájának intenzitása ebben az irányban 1/683 watt/szteradián. * Ha a mólt használjuk egységként, a részecskéket meg kell nevezni; ezek lehetnek atomok, molekulák, ionok, elektronok, egyéb részecskék, ill. e részecskék meghatározott csoportjai.

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-13 1.6-2. táblázat. Az Európai Gyógyszerkönyvben használatos SI-egységek és kifejezésük más egységekben Mennyiség Mértékegység Kifejezése Kifejezése Átalakítás egyéb Jel SI- egyéb SIegységben Neve Neve Jele egységből SI-egységgé e alapegység- ben Hullámszám ν reciprokméter 1/m m -1 Hullámhossz λ mikrométer nanométer μm nm 10-6 m 10-9 m Terület A, négyzetméter m 2 m 2 S Térfogat V köbméter m 3 m 3 1 ml = 1 cm 3 = 10 6 m 3 Frekvencia ν hertz Hz s -1 Sűrűség ρ kilogramm/kö bméter Sebesség v méter/ szekundum kg/m kg m -3 1 g/ml = 1 g/cm 3 = 3 10 3 kg m 3 m/s m s -1 Erő F newton N m kg s -2 1 din = 1 g cm s 2 = 10 5 N 1 kp = 9,806 65 N Nyomás p pascal Pa m -1 kg s -2 N m 2 1 din/cm 2 = 10 1 Pa = 10 1 N m 2 Dinamikus viszkozitás Kinematikus viszkozitás η ν pascal szekundum négyzetméter per szekundum 1 atm = 101 325 Pa = 101,325 kpa 1 bar = 10 5 Pa = 0,1 MPa 1 Hgmm =133,322 387 Pa 1 Torr = 133,322 368 Pa 1 psi = 6,894 757 kpa Pa s m -1 kg s -1 N s m -2 1P =10 1 Pa s =10-1 N s m -2 1 cp = 1 mpa s m 2 /s m 2 s -1 1 Pa s m 3 kg 1 St = 1cm 2 s -1 = N m s kg 1 10 4 1 m 2 s Energia W joule J m 2 kg s -2 N m 1 erg = 1 cm 2 g s -2 = 1 din cm = 10-7 J 1 cal = 4,1868 J Teljesítmény Sugárzott teljesítmény Elnyelt sugárdózis Elektromos feszültség, elektromotoro s erő Elektromos ellenállás 1 erg/s = 1 din cm s 1 = P watt W m 2 kg s -3 N m s -1 J s -1 10-7 W = 10-7 N m s -1 = 10-7 J s -1 D gray Gy m 2 s 2 J kg 1 1 rad = 10 2 Gy U volt V - m 2 kg s -3 A 1 R ohm Ω - m 2 kg s -3 A 2 Elektromos Q coulomb C A s W A -1 V A -1

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-14 töltésmennyiség Radioaktív anyag aktivitása Koncentráció, Moláris koncentráció Tömegkoncentráció A becquerel Bq s -1 1 Ci = 37 10 9 Bq = 37 10 9 s -1 c ρ mól/köbméter mol/ m 3 mol m -3 kilogramm per köbméter kg/m 3 1 mol/l = 1M = 1 mol/dm 3 = 10 3 mol m 3 kg m -3 1 g/l = 1 g/dm 3 = 1 kg m 3 MEGJEGYZÉSEK 1.6-3. táblázat Az SI egységeken kívül használatos egyéb mértékegységek Mennyiség Mértékegység SI egységben kifejezve Neve Jele Idő perc óra nap min h d 1 min = 60 s 1 h = 60 min = 3600 s 1 d = 24 h = 86 400 s Síkszög fok 1 = (π/180) rad Térfogat liter l 1 l = 1 dm 3 = 10-3 m 3 Tömeg tonna t 1 t = 10 3 kg Fordulatszám fordulat/perc r/min 1 r/min = (1/60) s -1 1.6.-4. táblázat Az egységek tizes többszöröseinek és törtrészeinek jele Szorzószá m Előtag Jele Szorzószám Előtag Jele 10 18 exa E 10-1 deci d 10 15 peta P 10-2 centi c 10 12 tera T 10-3 milli m 10 9 giga G 10-6 mikro μ 10 6 mega M 10-9 nano n 10 3 kilo k 10-12 piko p 10 2 hekto h 10-15 femto f 10 1 deka da (dk) 10 18 atto a 1. A Gyógyszerkönyvben a Celsius fokokban kifejezett hőmérséklet (jele t) használatos. Ezt a t = T - T 0 egyenlet definiálja, ahol T 0 = 273,15 K (definíció szerint). A Celsius hőmérsékletet Celsius fokokban (jele C) fejezzük ki. A Celsius fok és a Kelvin, mint egységek, azonosak. 2. A koncentráció megadására a Gyógyszerkönyvben használatos gyakorlati kifejezések definíciói az Alapelvek című fejezetben találhatók. 3. A radián a kör két azon sugara által bezárt síkszög, melyek által kimetszett körív hossza egyenlő a sugár hosszával. 4. A Gyógyszerkönyv a centrifugáláshoz szükséges gyorsulást a nehézségi gyorsuláshoz (g) viszonyítva adja meg. A nehézségi gyorsulás értéke:

1. Alapelvek Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-15 g = 9,80665 m s 2 5. Gyógyszerkönyvben előfordulnak dimenzió nélküli mennyiségek, pl. a relatív sűrűség (2.2.5), az abszorbancia (2.2.25), a fajlagos abszorbancia (2.2.25) és a törésmutató (2.2.6). 6. Az enzimaktivitás egysége a mikrokatal. Egy mikrokatal az az enzimaktivitás, amely meghatározott körülmények között másodpercenként 1 mikromól szubsztrátum átalakulását (pl. hidrolízisét) eredményezi.

2.7.13. A humán anti-d immunglobulin hatóértékének Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 2.7.13. A HUMÁN ANTI-D IMMUNGLOBULIN HATÓÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A MÓDSZER A humán anti-d hatóértékét úgy határozzuk meg, hogy a D pozitív vörösvérsejtek agglutinációjának kiváltásához szükséges mennyiségét összehasonlítjuk egy Nemzetközi Egységekre beállított referenciakészítmény azonos hatást kiváltó mennyiségével. A Nemzetközi Egység a Nemzetközi Referenciakészítmény meghatározott mennyiségének hatóértéke. A Nemzetközi Referenciakészítmény Nemzetközi Egységekben kifejezett egyenértékét az Egészségügyi Világszervezet állapítja meg. A BRP humán anti-d immunglobulint a Nemzetközi Standardhoz hasonlítva Nemzetközi Egységekre kalibrálják, és a humán anti-d immunglobulin vizsgálatához használják. Legalább négy, 0 R 1 R 1 vércsoportú donortól származó, megfelelő módon, hét napnál rövidebb ideig tárolt D-pozitív vörösvérsejt-keveréket használunk. Az R nátrium-klorid 9 g/l töménységű oldatával előzetesen háromszor átmosott vörösvérsejtek megfelelő térfogatához, azonos térfogatú R bromelainoldatot adunk. A keveréket 37 C-on 10 percig állni hagyjuk, majd centrifugáljuk; elkülönítjük a felülúszó folyadékot és a vörösvérsejteket R nátrium-klorid 9 g/l töménységű oldatával háromszor átmossuk. 20 térfogatrész vörösvérsejtet olyan keverékben szuszpendálunk, amely inert (irreguláris antitest mentes, AB) szérumból (15 térfogatrész), R szarvasmarha albumin 300 g/l oldatából (20 térfogatrész) és R nátrium-klorid 9 g/l töménységű oldatából (45 térfogatrész) áll. A szuszpenziót jeges vízbe állítjuk és folyamatosan keverjük. Kalibrált automatahígítóval mind a vizsgálandó készítményből, mind a referenciakészítményből megfelelő hígításokat készítünk. A hígításokat 5 g/l R szarvasmarha albumint és 9 g/l R nátriumkloridot tartalmazó oldattal végezzük. Megfelelő, folyamatos analízisre alkalmas automata készüléket használunk. Az alábbi előírás általában megfelelő: az inkubációs spirálok kivételével a csőrendszerben 15 C-os hőmérsékletet tartunk fenn. A vörösvérsejt-szuszpenziót 0,1 ml/perc sebességgel, az R metilcellulóz 450 3 g/l-es oldatát 0,05 ml/perc sebességgel pumpáljuk a készülék csőrendszerébe. A vizsgálandó készítményből és a referenciakészítményből készült hígításokat 0,1 ml/perc sebességgel 2 percig vezetjük át a készüléken. Két hígítás bevezetése között 0,1 ml/perc sebességgel 4 percig a hígító oldatot áramoltatjuk. Ezt követően levegőt áramoltatunk a rendszerbe 0,6 ml/perc sebességgel, majd 18 percen át 37 C-on inkubálást végzünk. Ezután a tekercsek szétoszlatása céljából 1,6 ml/perc sebességgel R nátriumklorid 9 g/l töménységű oldatát vezetjük be a készülékbe. Az oldat a buborékok elpukkadásának megelőzése érdekében megfelelő nedvesítőszert (pl. literenként 0,2 g R poliszorbát 20-at) is tartalmaz. Az agglutinátumokat hagyjuk leülepedni, majd kétszer dekantáljuk: először 0,4 ml/perc, másodszor 0,6 ml/perc sebességgel. A nem agglutinálódott vörösvérsejteket olyan 2,5 ml/perc sebességgel áramoltatott eleggyel lizáljuk, amely literenként 5 g R oktoxinol 10-et, 0,2 g R kálium-[hexacianoferrát(iii)]-ot, 1 g R nátrium-hidrogén-karbonátot és 0,05 g R kálium-cianidot tartalmaz. Ezután egy tízperces késleltető spirált iktatunk be, hogy a hemoglobin átalakulása végbemehessen. Egy 540 és 550 nm között kiválasztott hullámhosszon folyamatosan regisztráljuk a hemolizátum abszorbanciáját (2.2.25). Meghatározzuk azt az antitest-koncentráció-tartományt, ahol a koncentráció és a kapott abszorbanciaváltozás (ΔA) közti összefüggés lineáris. Az eredmények alapján kalibrációs görbét veszünk fel és a görbe lineáris szakaszát felhasználva, meghatározzuk a vizsgálandó készítmény hatóértékét. A vizsgálandó készítmény hatóértékét a szokásos statisztikai módszerekkel (5.3.) számoljuk ki.

2.7.13. A humán anti-d immunglobulin hatóértékének Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-2 B MÓDSZER A humán anti-d immunglobulin hatóértékét vörösvérsejtekkel fedett mikrotiter lemezeken kompetitív enzimhez-kapcsolt immunmeghatározással állapítjuk meg. A módszer alapja a versengés a poliklonális anti-d immunglobulin készítmény és egy D-antigén specifikus epitóp ellen irányuló biotinilált monoklonális anti-d között. A vizsgálandó készítmény aktivitását egy Nemzetközi Egységekre kalibrált referenciakészítményhez hasonlítjuk. A Nemzetközi Egység a Nemzetközi Referenciakészítmény meghatározott mennyiségének hatóértéke. A Nemzetközi Referenciakészítmény Nemzetközi Egységekben kifejezett egyenértékét az Egészségügyi Világszervezet állapítja meg. A BRP humán anti-d immunglobulint a Nemzetközi Standardhoz hasonlítva Nemzetközi Egységekre kalibrálják, és a humán anti-d immunglobulin vizsgálatához használják. ANYAGOK Ahol ezt külön nem említjük, a reagensek analitikai tisztaságúak. PBS (foszfáttal tompított sóoldat). 8,0 g R nátrium kloridot, 0,76 g vízmentes R dinátrium hidrogén foszfátot, 0,2 g R kálium kloridot, 0,2 g R kálium dihidrogén foszfátot és 0,2 g R nátrium azidot R vízzel 1000 ml-re oldunk. TBS (Trissel-tompított sóoldat). 8,0 g R nátrium kloridot és 0,6 g R trometamolt R vízzel - a ph-t 1 M sósavval 7,2-re (2.2.3.) beállítva - 1000 ml-re oldjuk. Papain oldat. Oldatot készítünk olymódon, hogy 1 g R papaint 10 ml R 0,067M foszfáttompítóoldatban (ph 5,4) 37 C-on 30 percig kevertetünk. Az oldatot 10 000 g-vel 5 percig centrifugáljuk, majd egy 0,22 μm pórusméretű szűrőn szűrjük. Az aktiváláshoz 1 ml szüredéket R L- cisztein 48,44 g/l oldatának és R nátrium edetát 3,72 g/l oldatának 1-1 ml-ével elegyítünk, majd az oldat térfogatát R 0,067 M foszfát-tompítóoldattal (ph 5,4) 10 ml-re egészítjük ki. Alikvot adagokban 20 C-on, vagy alacsonyabb hőmérsékleten lefagyasztjuk. Vörösvérsejtek. D-pozitív vörösvérsejt-keveréket használunk, mely legalább három, 0 R 2 R 2 vércsoportú donortól származik. A sejteket négyszer mossuk PBS-ben, majd 1800 g-vel 5 percig centrifugáljuk. Megfelelő térfogatú előmelegített sejtüledéket megfelelő térfogatú előmelegített papain oldattal (a 2 térfogat:1 térfogat arányt találták megfelelőnek) elkeverünk, és a keveréket 37 C-on 10 percig inkubáljuk. A sejteket négyszer mossuk PBS-ben. Megfelelő stabilizátorral 4 C-on 1 hétig eltarthatók. Biotinylált Brad-5. Alkalmazás a használati utasítás szerint. Alkalikus foszfatázzal-konjugált avidin/sztreptavidin reagens. Lehetőség szerint úgy módosítva, hogy a nagy specifikus aktivitás kismértékű nem-specifikus kötődéssel párosuljon. Alkalmazás a használati utasítás szerint. Szubsztrát oldat: para-nitrofenil foszfát. Alkalmazás a használati utasítás szerint. Sejtrögzítő tompító oldat. 18,02 g R glukózt, 4,09 g R nátrium-kloridot, 1,24 g R bórsavat, 10,29 g R nátrium-citrátot és 0,74 g R nátrium-edetátot R vízzel - a ph-t 1 M nátrium-hidroxid, vagy 1 M sósavoldattal 7,2 7,3-re (2.2.3) beállítva - 1000 ml-re oldunk. Az oldatot 4 C-on tároljuk, majd a tárolóhelyről kivéve azonnal felhasználjuk. Glutáraldehid oldat. Közvetlenül használat előtt 750 μl 250 g/l R glutáraldehid oldatot adunk 50 ml hideg PBS-hez. Mikrotiter lemezek. A vörösvérsejtekkel olyan laposaljú mélyedéseket tartalmazó polisztirol lemezeket fedünk, amelyek felületi tulajdonságait enzim immunmeghatározás céljára és nagy fehérjekötő kapacitás elérésére optimalizálták. Az immunglobulin hígításokhoz U vagy V alakú mélyedéseket tartalmazó polisztirol vagy poli(vinyl-klorid) lemezeket használunk.

2.7.13. A humán anti-d immunglobulin hatóértékének Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-3 MÓDSZER A papainnal kezelt vörösvérsejtekből hideg sejtrögzítő tompító oldatban 0,1 (V/V) %-os szuszpenziót készítünk. 50-50 μl vörösvérsejt-szuszpenziót pipettázunk a laposaljú mélyedéseket tartalmazó lemez mindegyik mélyedésébe. A lemezt 350 g-vel 3 percig, lehetőleg 4 C-on centrifugáljuk. A felülúszó eltávolítása nélkül 100-100 μl glutáraldehid oldatot adagolunk óvatosan mindegyik mélyedésbe és 10 percig állni hagyjuk. A lemez gyors felfordításával eltávolítjuk a folyadékot a mélyedésekből és azokat háromszor, 250-300 μl PBS-sel mossuk. Ezt végezhetjük manuálisan, vagy egy erre a célra szolgáló lemezmosó automatával. Ezután vagy folytatjuk a vizsgálatot az alábbiak szerint, vagy - miután eltávolítottuk a PBS-t, mindegyik mélyedésbe 100-100 μl sejtrögzítő tompító oldatot adagoltunk és a lemezt műanyag hártyával lefedtük - a lemezt 4 C-on tároljuk. A lemezek 4 C-on 1 hónapig tarthatók el. Vizsgálati oldatok. A liofilizált készítményeket a címke utasításainak megfelelően oldjuk fel. 30 NE/ml kiindulási koncentrációjú oldatból 10 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó PBS-sel ötlépcsős felező hígítási sort készítünk. 4 független oldatsorozatot állítunk elő. Ha szükséges, a kezdő hígítást változtassuk meg úgy, hogy a kapott értékek a dózis-válasz görbe lineáris szakaszára essenek. Összehasonlító oldatok. A referenciakészítményt az utasításoknak megfelelően oldjuk fel. 30 NE/ml kiindulási koncentrációjú oldatból 10 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó PBS-sel ötlépcsős felező hígítási sort készítünk. 4 független oldatsorozatot állítunk elő. U vagy V alakú mélyedéseket tartalmazó mikrotiter lemezeket használva 35-35 μl-nyit mérünk a vizsgálati vagy az összehasonlító oldatok hígításaiból egy-egy mélyedéssorozatba. Minden mélyedésbe 35 μl biotinilált Brad-5-öt (250 ng/ml) mérünk. A vörösvérsejtekkel fedett lemezek mélyedéseit a lemez felfordításával kiürítjük és papírtörlővel leitatjuk. 250-250 μl 20 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó PBS-t adagolunk a mélyedésekbe és a lemezt szobahőmérsékleten 30 percig állni hagyjuk. A mélyedéseket a lemez felfordításával ismét kiürítjük és papírtörlővel leitatjuk. A biotinilált Brad-5- öt tartalmazó U vagy V alakú mélyedésekkel ellátott lemezeken található vizsgálati ill. összehasonlító oldat mindegyik hígításából 50-50 μl-t átviszünk a vörösvérsejtekkel fedett lemezek mélyedéseibe. Negatív kontrolként 50 μl 10 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó PBS-t használunk. A lemezt műanyag hártyával lefedjük és szobahőmérsékleten 1 órán át inkubáljuk. A mélyedésekből a folyadékot a lemez gyors felfordításával eltávolítjuk, és a lemezt háromszor 250-300 μl TBS-sel mossuk. Az alkalikus foszfatázzal-konjugált avidin/sztreptavidin reagenst 10 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó TBS-sel hígítjuk és 50-50 μl-nyit mérünk belőle mindegyik mélyedésbe. A lemezt szobahőmérsékleten 30 percig inkubáljuk. A folyadékot a lemez mélyedéseiből a lemez gyors felfordításával ismét eltávolítjuk és háromszor 250-300 μl TBS-sel mossuk a lemezt. Ezután 100-100 μl szubsztrát oldatot adagolunk mindegyik mélyedésbe és a lemezeket szobahőmérsékleten 10 percig sötétben inkubáljuk. A reakciót úgy állítjuk le, hogy 50-50 μl 3 M nátrium-hidroxid-oldatot adunk mindegyik mélyedésbe. Az abszorbanciát 405 nm-en mérjük, a negatív kontrol értékét levonjuk belőle. A titrálási görbe lineáris szakaszán elhelyezkedő abszorbancia értékeket felhasználva a vizsgálandó készítmény hatóértékét a szokásos statisztikai módszerekkel (5.3) számítjuk ki. C MÓDSZER A humán anti-d immunglobulin hatóértékét mikrotiter lemezen előkészített minták áramlási citometriájával határozzuk meg. A módszer alapja az anti-d immunglobulin és a D-pozitív

2.7.13. A humán anti-d immunglobulin hatóértékének Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-4 vörösvérsejtek közötti specifikus kötődés. A vizsgálandó készítmény aktivitását egy Nemzetközi Egységekre beállított referenciakészítményhez hasonlítjuk. A Nemzetközi Egység a Nemzetközi Referenciakészítmény meghatározott mennyiségének hatóértéke. A Nemzetközi Referenciakészítmény Nemzetközi Egységekben kifejezett egyenértékét az Egészségügyi Világszervezet állapítja meg. A BRP humán anti-d immunglobulint a Nemzetközi Standardhoz hasonlítva Nemzetközi Egységekre kalibrálják, és a humán anti-d immunglobulin vizsgálatához használják. ANYAGOK Ahol ezt külön nem említjük, a reagensek analitikai tisztaságúak. PBS (foszfáttal tompított sóoldat). 8,0 g R nátrium kloridot, 0,76 g vízmentes R dinátrium hidrogén foszfátot, 0,2 g R kálium kloridot, 0,2 g R kálium dihidrogén foszfátot és 0,2 g R nátrium azidot R vízzel 1000 ml-re oldunk. PBS-BSA oldat. 10,0 g/l R szarvasmarha albumint tartalmazó PBS. Vörösvérsejtek. 0 R 1 R 1 vércsoportú donortól származó D-pozitív vörösvérsejteket használunk a levételtől számított 2 héten belül. Ha szükséges, 4 C-on, megfelelő stabilizátorban tároljuk őket. A sejteket legalább kétszer PBS-BSA oldattal mossuk, majd PBS-BSA oldattal olyan szuszpenziót készítünk belőlük, mely 1 x 10 4 5 x 10 4 sejtet tartalmaz mikroliterenként. A vizsgálathoz D-negatív, 0 rr vércsoportú donortól származó, hasonló módon előkészített vörösvérsejteket is használunk. Másodlagos antitest. Megfelelő fluoreszcens festékkel konjugált anti-igg antitestet használunk, amely a humán IgG-re, vagy annak valamely részére specifikus. A gyártó utasításainak megfelelően tároljuk és használjuk. Mikrotiter lemezek. Laposaljú mélyedéseket tartalmazó lemezeket használunk, melyek felszínét nem kezelték abból a célból, hogy enzim-immunmeghatározás céljára alkalmassá tegyék. MÓDSZER Vizsgálati oldatok. A liofilizált készítményeket a címke utasításainak megfelelően feloldjuk. 1,2-0,15 NE/ml kiindulási koncentrációjú oldatból PBS/BSA oldattal 3 lépcsős felező, vagy 1,5-es hígítási léptékű hígítási sort készítünk. 3 független oldatsorozatot állítunk elő. Ha szükséges, a kezdő hígítást úgy változtassuk meg, hogy az eredmények a dózis-válasz görbe lineáris szakaszára essenek. Összehasonlító oldatok. A referenciakészítményt az utasításoknak megfelelően feloldjuk. 1,2-0,15 NE/ml kiindulási koncentrációjú oldatból PBS/BSA oldattal 3 lépcsős felező, vagy 1,5-es hígítási léptékű hígítási sort készítünk. 3 független oldatsorozatot állítunk elő. Ha szükséges, a kezdő hígítást úgy változtassuk meg, hogy az eredmények a dózis-válasz görbe lineáris szakaszára essenek. A lemez mindegyik mélyedésébe 50-50 μl-nyi D-pozitív vörösvérsejtet mérünk. A vizsgálati vagy a összehasonlító anyagok hígításaiból egy-egy mélyedéssorozatba szintén 50-50 μl-nyit adagolunk. Negatív kontrolként 50 μl PBS-BSA oldatot használunk. Ugyanennek a lemeznek 4 mélyedésébe 50-50 μl D-negatív vörösvérsejtet juttatunk és hozzáadunk 50-50 μl-t a vizsgált készítmény legalacsonyabb hígításából. A gyanús reakciók kiszűrésére 50-50 μl D-pozitív vörösvérsejtet mérünk ugyanennek a lemeznek 4 mélyedésébe és 50-50 μl PBS-BSA oldatot adunk hozzájuk. A lemezt műanyag hártyával lefedjük és 37 C-on 40 percig inkubáljuk. A lemezeket 50 g-vel 3 percig centrifugáljuk, a felülúszót leöntjük és a sejteket 200-250 μl PBS-BSA oldattal mossuk. A műveletet legalább egyszer megismételjük.

2.7.13. A humán anti-d immunglobulin hatóértékének Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-5 A lemezeket 50 g-vel 3 percig centrifugáljuk, a felülúszót leöntjük és a mélyedésekbe 50 μl PBS-BSA oldattal a megfelelő fehérje-koncentrációra hígított másodlagos antitestet mérünk. Fedjük le a lemezt műanyag hártyával és inkubáljuk fénytől védett helyen 20 percig. A lemezeket 50 g-vel 3 percig centrifugáljuk, a felülúszót leöntjük és a sejteket 200-250 μl PBS-BSA oldattal mossuk. A műveletet legalább egyszer megismételjük. A lemezeket 50 g-vel 3 percig centrifugáljuk, a sejteket 200-250 μl PBS-BSA oldattal reszuszpendáljuk. A sejt-szuszpenziót a rendelkezésünkre álló áramlási citométernek megfelelő kémcsőbe visszük át, és ott tovább hígítjuk PBS-sel a megfelelő áramlási sebesség elérése érdekében. A vizsgálatot a medián fluoreszcencia intenzitás áramlási citométerben végzett mérésével haladéktalanul folytatjuk. Legalább 10000 sejtet mérünk le olymódon, hogy az élő sejtekre nem készítünk kaput, de a sejttörmeléket kizárjuk. A vizsgálandó készítmény hatóértékét a szokásos statisztikai módszerekkel (5.3) számítják ki, a dózisválasz görbe lineáris szakaszára eső medián fluoreszcencia-intenzitás értékek felhasználásával.