A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és egyéni nevelési-oktatási gyakorlat: az adott szakhoz tartozó (gyakorló)iskolai tevékenység megismerése, szakos és nem szakos órák csoportos és egyéni látogatása, a különböző életkorú és fejlettségű tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatos tanári munka megfigyelése, elemzése; (b) az adott szakhoz tartozó tantárgyak tanításával kapcsolatos, önálló tanítási gyakorlat: ennek során a tanárjelölt a vezetőtanár felügyelete és jelenléte mellett előzetes felkészüléssel 15 20 tanítási órát tart meg önállóan, és azt követően reflektív elemzéssel értékelik azokat. 1. A gyakorlat általános célja: A hallgatók ismerjék meg: az iskola szervezetét és működését, szaktárgyaik helyét és szerepét a közoktatásban. A tanítás során szerezzenek tapasztalatokat és kapjanak folyamatos megerősítést: a pedagógiai, pszichológiai és a szaktárgyi ismeretek gyakorlati alkalmazásában. Szerezzenek gyakorlatot: szakterületi felkészültségük pedagógiai alkalmazásában, a tanulók megismerésében és személyiségük fejlesztésében, tanórai és tanórán, iskolán kívüli munkájuk differenciált irányításában, valamint hatékony pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazásában. Alakuljanak ki jártasságaik a pedagógiai megfigyelések, a tanítási órák jegyzőkönyvi rögzítése, elemzése és értékelése terén. A tanítás során ismerjék meg és alkalmazzák az oktatáshoz szükséges jártasságokat és készségeket, a pedagógiai munkához szükséges etikai és magatartási szabályokat. 2. A gyakorlat általános tartalma: A hallgatók megismerik az iskola pedagógiai programját, helyi tantervét, a szakjuknak megfelelő szakmai munkaközösség munkáját, a gyakorlatot vezető tanár tantárgyi programját, 1
a gyakorlatban részt vevő osztályokat és a látogatandó órák anyagát. A gyakorlat során a vezetőtanár útmutatásait figyelembe véve dolgoznak. A hallgatók feladatai: a vezetőtanár és más tanárok által tartott órák hospitálása a tantárgyhoz kapcsolódó taneszközök megismerése (esetleg készítése) és alkalmazása a szaktanterem, a szertár, avagy a könyvtár megismerése, tapasztalatszerzés az oktatási folyamatban való használatukról; tanítási tervezetek, óravázlatok készítése minden tanítási órára, amelyet a vezetőtanár az óra előtt jóváhagy tanítás (a lehetőségek szerint egy témakört, hogy az oktatási folyamatról is legyenek tapasztalataik) minden látogatott és megtartott óra elemzése a vezetőtanár irányításával, majd egy-egy hallgató által vezetett, reflektív beszélgetés a tanítási óráról vizsgatanítás (zárótanítás) tartása nem követelmény, hogy ez egyben az utolsó megtartott tanítási óra legyen. 3. A gyakorlat teljesítésének általános kritériumai: A gyakorlathoz kapcsolódó feladatok teljesítése (gyakorlati feladatok, írásbeli munkák, tanárszerep, munkafegyelem), amelyet a vezetőtanár értékel. A gyakorlat során a hallgató teljesíti a vizsgatanítást. 4. Kötelező irodalom: Dokumentumok: NAT, kerettantervek, az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve A szaktárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanári kézikönyvek, segédkönyvek, egyéb kiadványok. Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat A gyakorlat e formája két, egymást feltételező és kiegészítő tanegységből áll Általános oktatási-nevelési gyakorlat és Szakos tanítási gyakorlat), melyeket az első tanári képesítés megszerzésekor ugyanazon félévben, ugyanazon vezetőtanár irányításával kell teljesíteni. A gyakorlat két tanegységét a vezetőtanár külön-külön értékeli. A két gyakorlat teljesítését a vezetőtanár összefoglaló, szöveges minősítéssel is értékeli, mely átlagszámítás nélkül tartalmazza a két jegy (minősítés) mellett a vizsgatanítás érdemjegyét is. Két vagy több szakon egyidejűleg folyó tanári képzésben vagy korábban szerzett tanári, illetve más pedagógusi oklevél birtokában a második / újabb szakhoz a Szakos tanítási gyakorlat teljesítendő. 2
1. Általános oktatási-nevelési gyakorlat 1.2. A tanegység különös célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteiket az iskolai valóság különböző területére alkalmazhassák, megismerjék a szakos tanítási gyakorlat helyszínéül szolgáló iskola oktatási gyakorlatának általános szabályozási és konkrét működési kereteit, jellemzőit. 2.2. A tanegység sajátos tartalma: A gyakorlat a következő csoportos és egyéni tevékenységekből áll: ismerkedés az iskolával, az iskolai élettel: gyakorlatindító tájékoztató (1 óra); az iskola működési kereteit bemutató csoportos foglalkozások és írásbeli dokumentumok alapján (4 óra) a dokumentumok felsorolását ld. alább; ismerkedés a szaktárgyi munkával: az adott szakos munkaközösség keretében szaktárgyi-módszertani bemutató (3 óra); a szertár, illetőleg a könyvtár megismerés (2 óra); ismerkedés a tanulócsoportokkal és munkájukkal: a szakos tanítási gyakorlatra kiválasztott tanulócsoport osztályfőnöki munkájával való megismerkedés egyéni és csoportos hospitálás a kiválasztott tanulócsoport más szakos óráin, illetőleg a saját szaknak megfelelő, de nem a saját vezetőtanár által tartott órákon (15 óra) konkrét megfigyelési szempontok alapján, óraértékelés reflektív beszélgetés keretében; utóhospitálás: óramegfigyelés már tanári szemmel (konkrét megfigyelési szempontok alapján); más tanárjelöltek által tartott vizsgatanítások megfigyelése és reflektív megbeszélése. 2. A tanegység teljesítésének sajátos kritériumai: A gyakorlaton való részvételt, az alábbi dokumentumok használatát, készítését, a vezetőtanár értékeli háromfokozatú minősítéssel. Az iskola életével való ismerkedés dokumentumai közoktatási törvény: az iskolai élet törvényszintű szabályozása pedagógiai program és helyi tanterv: az iskola nevelési céljai és minden tantárgy tanterve szervezeti és működési szabályzat: az iskolai élet általános szabályozása házirend: a napi élet szabályai az iskola értékelési rendszeréhez kapcsolódó központi és helyi szabályok haladási és osztályozási naplók bizonyítványok, anyakönyvek, nyilvántartási dokumentumok A tanárjelölt által készített / használt dokumentumok óramegfigyelési feljegyzések (hospitálási napló) egyéb segédanyagok (vázlatok, különböző módszerek, technikák gyűjtése, rögzítése, kiegészítő anyagok stb.) értékelőívek 3
Szakos tanítási gyakorlat 1. A tanegység különös célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek szaktárgyuk tanításában. 2. A tanegység sajátos tartalma: egyéni hospitálás: a vezetőtanár által tartott szaktantárgyi órák megfigyelése, óraértékelés reflektív beszélgetés keretében (legalább 10 óra); tanítási ütemterv készítése; óratervezés (lehetőség szerint egyre kevesebb vezetőtanári segítséggel, de a végeredmény jóváhagyásával), felkészülés a tanítási órákra; tanórák megtartása (legalább 15, lehetőség szerint egy témakörben tartott óra); az órák elemzése reflektív beszélgetés keretében, értékelése (mindvégig vezetőtanári segítséggel, de egyre inkább önállóan); vizsgatanítás; utóhospitálás: óramegfigyelés már tanári szemmel (konkrét megfigyelési szempontok alapján), óraelemzés reflektív beszélgetés keretében az adott vezetőtanárral, jelölttárssal. értékelés: önértékelés (összefoglaló készítése a tanítási gyakorlat tapasztalatairól, a munka értékelése a továbblépés lehetőségeinek felvázolásával); a gyakorlótanítás értékelése az iskolai értékelőlap alapján; a vezetőtanári munka értékelése. 3. A tanegység teljesítésének sajátos kritériumai: A szakos tanítási gyakorlat teljesítését a vezetőtanár értékeli egyetlen, összegző (ötfokozatú) gyakorlati jeggyel. Az értékelés kiterjed a gyakorlaton való részvétel egészére, a kapcsolódó alábbi dokumentumok használatára, készítésére, a megtartott órák és a reflektív óraelemzések szakterületi és módszertani jellemzőire. A tanítási gyakorlat értékelésében kiemelt, de nem kizárólagos szerepe van a vizsgatanításnak, melyet a vezetőtanár önálló (ötfokozatú) jeggyel értékel. Amennyiben a vizsgatanításon az iskola pedagógusai vagy az egyetem oktatói részt vesznek, a vezetőtanár a véleményük megismerése után alakítja ki álláspontját e vizsgatanítás értékeléséről. A vizsgatanítás elégtelenre való értékelése esetén a jelölt ugyanazon gyakorlat keretében a vizsgajavításra vonatkozó tanulmányi szabályok értelemszerű alkalmazásával egy alkalommal megismételheti a vizsgatanítást. A tanárjelölt által készített / használt dokumentumok óramegfigyelési feljegyzések (hospitálási napló) tanítási ütemterv óravázlatok egyéb segédanyagok (vázlatok, különböző módszerek, technikák gyűjtése, rögzítése, kiegészítő anyagok stb.) értékelőívek 4
4. Felhasználható további irodalom: BABBIE, E. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Kérdezési útmutató. Balassi Kiadó, Budapest vagy CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA (1975): A szociológiai felvétel módszerei. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. A kérdezés 150 177. Az interjú. 187 214. FALUS IVÁN szerk. (2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. FALUS IVÁN szerk. (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest GYÖRGY MÁRTA (1984): A HOME-leltár hazai alkalmazásának tapasztalatai. Pszichológia 4. 577 595. KÓSÁNÉ ORMAI VERA, PORKOLÁBNÉ BALOGH KATALIN, RITOÓK PÁLNÉ (1984): Neveléslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest KÓSÁNÉ ORMAI VERA, JÁRÓ KATALIN, KALMÁR MAGDA (1986): Fejlődéslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest. 22 37. KÓSÁNÉ ORMAI VERA (1998): A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest SZITÓ IMRE (1987): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. ELTE, Budapest. VARGHA KATALIN, DÚLL ANDREA (1992): Általános pszichológiai gyakorlatok. I II. Kari jegyzet ELTE, Budapest 5