A hatékony nevelés-oktatás feltételei

Átírás

1 A hatékony nevelés-oktatás feltételei A KURZUS CÉLJA A kurzus célja, hogy a résztvevők a már meglévő általános pedagógiai és pszichológiai elméleti ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat az iskolai élet jelenségeinek megfigyelése és elemzése segítségével mélyítsék, gazdagítsák, reflexiójuk és önreflexiójuk fejlődjön. A tanári képzettségüket most szerzők számára ez azt jelenti, hogy megteszik első lépéseiket a professzionális pedagógussá válás útján: vagyis legyenek képesek az iskolai szituációkban a pedagógusi attitűd felvételére, a pedagógiai történések alapos elemzésére, a hatékony tanári módszerek megismerésére, a reflexió és az önreflexió alkalmazására. Nekik tehát ez a kurzus a tanári pályára való gyakorlatközpontú felkészítés egyik eleme, amely betekintést nyújt az iskolai élet és a pedagógusszakma világába, lehetőséget teremt az iskolai nevelőmunka minél több szeletének aktív megismerésére, a gyerekekkel való közvetlen találkozásra, az elméleti ismeretek alkalmazására, értelmezésére az iskolai tapasztalatok alapján. Az újabb tanári képesítést szerzők számára a kurzus a szakmai továbblépés egyik eszköze, a fölhalmozott tudásuk, tanári gondolkodásuk értelmezésének, mélyítésének és gazdagításának a lehetőségét kínálja egy adott iskolai kultúra és kollégák tanításának megfigyelése és elemzése révén. AZ ISKOLAI GYAKORLAT HELYSZÍNE A gyakorlathoz szükséges elméleti ismeretek feldolgozása, közös megbeszélése, az iskolai tevékenységek előkészítése, illetve az iskolai tapasztalatok elemzése egyetemi foglalkozásokon történik. A kurzus teljesítéséhez szükséges iskolai tevékenységek egy magyarországi közoktatási intézményben (általános iskola felső tagozata vagy középiskola). A gyakorlatvezető oktató a Neveléstudományi Intézet döntése alapján jelzi, hogy a csoport mely közoktatási intézményben végzi a gyakorlatot. A kijelölt gyakorlóhely megváltoztatására levelező képzésben van lehetőség, amennyiben azt a hallgató maga megszervezi, és amennyiben a gyakorlóhelyként választott általános- vagy középiskola nem a saját munkahelye, valamint amennyiben ezt a változást a gyakorlatvezető oktató jóváhagyja. AZ ISKOLAI GYAKORLAT RÉSZTVEVŐI 1. Az egyetemi órákat vezető oktató. 2. A gyakorlatnak helyet adó közoktatási intézmény pedagógusa. 3. A tanárjelöltek. A mintatanterv szerint a képzésük második félévében vesznek részt a kurzuson. Vagy első tanári diplomájukért dolgoznak, vagy már van pedagógus végzettségük ez befolyásolja a feladataikat. Akinek van iskolai gyakorlata, kérem, hogy írásban igazolja. Vagy nappali, vagy levelező képzésben vesznek részt ez a közoktatási intézményben végzendő feladataikat nem befolyásolja. A képzés során a mintatanterv szerint haladók a következő előadásokat végezték már el: MTM011 A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai; MTM021 A nevelés céljai, feladatai; MTM041 A tanulás, tudás elméleti alapjai; MTM081 A nevelés-oktatás története és intézményei. 1

2 A KURZUS MENETE EGYETEMI ÓRÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN A. Egyetemi foglalkozás: felkészülés. (Hiányzás elbírálása a TVSZ szerint) o Az iskolai gyakorlat előkészítése: célok, feladatok, követelmények ismertetése. o A megfigyelés mint módszer, a megfigyelés technikái és szempontjai. o A tanórai hospitálás szempontjainak megbeszélése. o A reflektív gondolkodás jelentősége. o Néhány aktuális kérdés az iskolai munkával kapcsolatban. B. Az iskolai gyakorlat tartalmának megbeszélése (az Iskolai gyakorlat tevékenységei alpontban). C. Írásbeli feladat és beszámolók elkészítése, tartalma a Kurzus teljesítésének feltételei; értékelés alpontban. Kapcsolódó feladatok: I. A versengés és kooperáció motivációs hatásai, helyes alkalmazásuk vagy a 2. Fegyelmezéssel összefüggő jogi kérdések vagy 3. Az osztályfőnöki szereppel és feladatokkal kapcsolatos dilemmák című témakörök közül egyet kidolgozni. Kb karakteres írásbeli munka, valamint 3 csoportfeladat készítése 1. A versengés és kooperáció motivációs hatásai, helyes alkalmazásuk kb karakteres írásbeli munka, valamint 3 csoportfeladat készítése Ajánlott irodalom: Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Fülöp Márta (2002): Versengés az iskolában. In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest N. Kollár Katalin (2004): Feladatvégzés csoportban, versengés, együttműködés. In: N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest Fegyelmezéssel összefüggő jogi kérdések kb karakteres írásbeli munka, valamint 3 csoportfeladat készítése Ajánlott irodalom: Bíró Endre (2000): Jogok az iskolában. OKI, Budapest. Csapó Benő, Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (1994, szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged ; N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest ; Az osztályfőnöki szereppel, feladatokkal kapcsolatos dilemmák kb karakteres írásbeli munka, valamint 3 csoportfeladat készítése Kötelező irodalom: Szekszárdi Júlia (2001, szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest ; 19-29; Mészáros Aranka (1997, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös Kiadó, Budapest ISKOLAI GYAKORLATI RÉSZ Kapcsolódó feladatok: II. Az adott iskola működésének alapdokumentumai (alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, intézményi minőségirányítási program, kollektív szerződés), kb karakteres írásbeli munka 2

3 III. Iskolai gyakorlat HATÁRIDŐ, TELJESÍTÉS: Írásbeli munka leadásának határideje: április 27. Leadási formája: nyomtatva, papír alapon+coospace-be feltölteni. Mind a két forma! Cím: 6722 Szeged, Petőfi S. sgt Neveléstudományi Intézet, Habók Anita A félév akkor fogadható el, ha a hallgatók a 3 téma közül egyet feldolgoznak, az adott iskolai dokumentumokról jegyzetet készítenek, valamint a hospitálási anyagot leadják. A plágium kezelése a BTK plágiumszabályzata alapján történik. AJÁNLOTT IRODALOM Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATE Press. Szeged. Barkóczi Ilona és Putnoky Jenő (1980): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest. Biehler, R. F. és Snowman, J. (1986/1994): Motiváció. In: Csapó Benő, Csirikné Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla, Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény Biehler, R.F. és Snowman, J. (1994): A fegyelmezetlenség okainak elemzése. In: Csapó Benő, Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Józsa Krisztián (2002): Tanulási motiváció és humán műveltség. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség, Osiris Kiadó, Budapest Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest. Katona Nóra és Szitó Imre (1994): Az iskolai fegyelem pszichológiai kérdései. In: Csapó Benő, Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged Mészáros Aranka (1997, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös Kiadó, Budapest. Szabó Mónika (2004): Motiváció. In: N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest Szekszárdi Júlia (2001, szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 3

4 A KURZUS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI; ÉRTÉKELÉS Produktum megnevezése (a beadás határideje) A szemináriumi foglalkozáson mutatott aktivitás A feldolgozott témákhoz kapcsolódó feladatok teljesítése Az iskolai tanórán kívüli tevékenységekről készített napló* Az óralátogatásokon készült megfigyelési jegyzőkönyv Az iskolai gyakorlatról készített esszé Produktum leírása a diák háttere szerint Értékelési szempontok Öt féléves képzés Három féléves képzés A mintatanterv szerint, a tanítási gyakorlat előtt A tanítási gyakorlattal párhuzamosan / utána A közoktatásban még nincs gyakorlata A közoktatásban már van gyakorlata Az egyetemi foglalkozások látogatása Ua. Ua. Ua. Az órai diszkusszióhoz való hozzájárulás szintje (aktív figyelem; kérdések, kiegészítések relevanciája) Az oktató meghatározása és elvárásai Ua. Ua.; pl. kommentár diáktárs írott Ua.; pl. kommentár diáktárs írott Szakirodalmi olvasottság, szerint anyagához anyagához megalapozott, lényegre törő, A min. 10 órában végzett tevékenységek fajtája, ideje, összegzése. A pedagógus aláírásával igazolja és az iskola pecsétjével hitelesíti, amennyiben a tényekkel egyezőnek találja. A megfigyelt 5 tanórán a kiválasztott szempontok szerint gyűjtött információ. A tapasztalatokról és tanulságokról reflektív összegzés és értékelés. Kb leütés A min. 10 órában végzett tevékenységek fajtája, ideje. Csak akkor érvényes, ha a pedagógus aláírásával igazolta. A tanítási gyakorlat hospitálásai közül 5 nem szakos tanórán általános nevelési-oktatási szempontok szerint gyűjtött információ. A tanítási gyakorlat során tapasztaltak reflektív, nevelésioktatási szempontok szerinti összehasonlító elemzése. Kb leütés Az óralátogatások elemzése A megfigyelt 5 tanóra reflektív, nevelési szempontú feldolgozása: összegzése, elemzése és értékelése. A szakirodalmat és a(z órát tartó) kollégával folytatott elemzőkövető beszélgetést szükséges fölhasználni leütés * További segédanyagok állnak rendelkezésre a csillaggal jelölt feladatok elkészítéséhez az alábbiakban. releváns és teljes feladatmegoldás Áttekinthetőség, teljesség Ua. Ua. A választott szempontok relevanciája, következetessége, szakszerűség, áttekinthetőség, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése) Elemző, értékelő jelleg, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése) A megfigyelt 5 tanóra reflektív, nevelési szempontú feldolgozása: összegzése, elemzése és értékelése. A szakirodalmat és a(z órát tartó) kollégával folytatott elemzőkövető beszélgetést szükséges fölhasználni leütés A választott szempontok relevanciája, az elemzések mélysége, következetessége, szakszerűség, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése) 4

5 MELLÉKLETEK A GYAKORLATI RÉSZHEZ AZ ISKOLAI GYAKORLAT TEVÉKENYSÉGEI (LEGALÁBB 15 ÓRA) A tanárjelöltek az iskolában egy-egy pedagógus mellé vannak beosztva. Egy pedagógushoz lehetőség szerint ne kerüljön háromnál több tanárjelölt. Az iskolai gyakorlat elsősorban pedagógiai célzatú, nem szaktárgyi. Ezért a pedagógus és a tanárjelölt eltérő szakos is lehet. A tanárjelölt iskolai munkáját a pedagógus határozza meg és értékeli, az alább közölt szempontokat figyelembe véve. Az iskolában végzendő munka és az arról való beszámolás formája a tanárjelölt hátterétől függ; ezt részletesen a teljesítés feltételeit összegző táblázat mutatja be alább. Az iskolai tevékenységek elszámolásakor a tanóra egy órának számít, a tanórán kívüli tevékenységekből a teljesített 60 perc számít egy órának. (Tehát pl. 15 perces folyosóügyeletekből 4 db.) Annak érdekében, hogy a diákok a tanári munka minél több szeletével megismerkedjenek, egy típusú tevékenységből 3 óránál több akkor sem számolható el, ha a tényleges időtartam meg is haladta azt. Tanóra megfigyelése (5 óra) Tanórák aktív megfigyelése és a megfigyelések rögzítése előre meghatározott, a Segédanyagból kiválasztott, konkrét szempontok segítségével. A tanárjelölt 5 tanítási órát hospitáljon, (lehetőség szerint) a mentortanáránál. A hospitálás előtt az órát tartó tanárral beszélje meg a célokat, az óra szerepét az oktatás-nevelés folyamatában, az óra után tartsanak elemző megbeszélést. Mivel a hospitálás nem szakmai, a megbeszélés is a Segédanyag kiválasztott témaköreire összpontosítson. Az órák között lehetőség szerint legyen osztályfőnöki óra is. Egyéb iskolai tevékenységek (legalább 10 óra) Az iskola működésének alapdokumentumainak megismerése: alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, intézményi minőségirányítási program, kollektív szerződés (ha működik szakszervezet az intézményben) honlap, házirend, naplók, stb. (kötelező, de maximum 2 óra). A választott iskola lehetőségeit figyelembe véve minél több, a tanári munkához kapcsolódó, nem tantermi tevékenység megismerése. Néhány példa: tanórán kívüli tevékenységek látogatása (pl. kirándulás; iskolabál; tanári folyosó-, udvari-, menzaügyelet, iskolai műsor vagy vetélkedő, színjátszó kör, stb.). szakköri munka, napközis feladatok, versenyelőkészítő-foglalkozás, korrepetálás, szabadidős foglalkozás. munkaközösségi, nevelőtestületi, szülői értekezleten, minőségi kör, ad hoc csoport munkájában, partneri igények elemzését, intézményi önértékelést végző csoport munkájában való részvétel (időtartamától függően 1 vagy 2 órának számít) 1 db fogadóórán vagy szülői értekezleten való részvétel (időtartamától függően 1 vagy 2 órának számít) dolgozatjavítás, gyakorló feladatsorok készítése, tanórai tevékenység anyagának elkészítése, kísérlet előkészítése stb. tanári adminisztrációs feladatok ellátása: naplók; anyakönyveknek; bizonyítványok, ellenőrző könyvek szerkezete, vezetése; záradékok megismerése. 5

6 Igazolás a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete által meghirdetett Pedagógia gyakorlat keretében végzett iskolai tevékenységekről Kurzus kódja: Igazolom, hogy, évfolyam, szakos hallgató az alábbi tevékenységeket végezte: A tevékenység megnevezése A tevékenység időpontja Kelt: p. h. mentortanár aláírása 6

7 Munkanapló 1 A tevékenység nevét írják ide, az igazoló lappal egyezően! Ide pedig az egyes tevékenységekhez kapcsolódó leírásokat! Ha a tevékenység, megfigyelés jellege olyan volt, akkor kitöltött űrlap, értekezleteken rövid jegyzőkönyv, más feladatok esetén a tevékenység megnevezése, rövid leírása, esetleg foglalkozásterv, események (pl. folyosóügyelet közben) megnevezése. A leírás terjedelme: pár sortól 1 oldalig!

8 15 8

9 Elemzés Valamely tanóra elemzése az előre meghatározott, a Segédanyagból kiválasztott, konkrét szempontok szempont(ok) alapján. További lehetőség: két tanóra összehasonlítása (ehhez az kell, hogy ua. szempontok szerint figyeljék meg az órákat!) (lehet: ua. tanár két különböző osztályban /évfolyam/, ua. tanár ugyanabban az osztályban másik tanórán, két különböző tanár ua. osztályban stb. 9

10 Személyes hangvételű értékelő esszé Az iskolai hospitálás tapasztalatairól készült személyes hangvételű értékelő esszé nem csak leírja a megfigyeléseket, hanem értékeli és elemzi is azokat. Integrálja a pedagógiai elméleti ismereteket és a gyakorlati tapasztalatokat. Ez tartalmazza a hallgató személyes élményeit az adott tevékenységekkel kapcsolatban, itt nyílik lehetőség tetszésnyilvánításra és kritikai észrevételekre: mi tetszett, mi nem tetszett, mi volt unalmas, melyik gyerek rokonszenves, félelmetes-e a tanár stb. stb. Ugyanakkor itt lehet kitérni az iskola bemutatására (max. 1 oldal) is. A mentortanár nem látja (a kurzusvezető viszont igen => stílus szalonképes maradjon!) 10