Kognitív pszichológiai tényezők szerepe a szuicid prevencióban Ajtay Gyöngyi Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME Továbbképző tanfolyam Budapest, 2015. április 10-11.
Szuicid prevenció fontossága Magyarországon Szuicid ráta változása 1961-2011 között (KSH, 2011) 1961 25.50 1971 36.09 1981 45.55 1991 38.56 2001 29.21 2011 24.25 50 40 30 20 10 0 25,5 36,09 45,55 38,56 29,21 24,25 1961 1971 1981 1991 2001 2011
Az öngyilkosság rizikótényezői Elsődleges rizikófaktorok Pszichiátriai betegség (90%): depresszió (60-87%) szkizofrénia (10-12%) szerhasználat (10-15%) Megelőző öngyilkossági kísérlet a családban Az öngyilkossági szándék/ halálvágy kommunikációja Másodlagos rizikófaktorok Kora gyermekkori veszteségek Izoláció (válás, szeparáció) Munkanélküliség, komoly anyagi problémák Súlyos negatív életesemények Dohányzás Harmadlagos rizikófaktorok Csökkent szerotonin aktivitás Komorbid szorongás Férfinem Adoleszcens kor (fiúk), idős kor (nők) Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstrum) 3
Protektív tényezők Családi és szociális kapcsolatok Terhesség, szülés utáni időszak Nagyobb gyermekszám Vallásosság Drasztikus módszerek elérhetőségének korlátozása Depresszió gyógyszeres kezelése (Gotland vizsg, Kiskunhalas projekt) 4
Az öngyilkosság rizikótényezői NEM MÓDOSÍTHATÓ Nem Életkor Családi állapot Megelőző öngyilkossági kísérlet Szuicidum a családban Testi egészség MÓDOSÍTHATÓ Szociális helyzet Mentális egészség Pszichológiai tényezők depresszió reménytelenség problémamegoldó képesség 2015.05.06. 5
I. Depresszió és öngyilkosság 2015.05.06. 6
A depresszió minden fajtájában az öngyilkosság gyakoribb mint az átlagnépességben. A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 30-35-szöröse az átlagpopulációénak. A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt depressziós személyek több mint 25%-a szuicidál. A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban. (Rihmer, 2015) 2015.05.06. 7
Etiológiai kérdések Bio - pszicho - szociális tényezők biokémiai tényezők (noradrenalin,szerotonin deficit) genetikai hatások (egypetéjű ikrek: 33-90% konkordancia) Pszichodinamikus elméletek: tárgyvesztés, düh önmaga ellen Tanuláselmélet: tanult tehetetlenség (a kiszámíthatatlan és kivédhetetlen averzív ingerekre adott válaszreakció), hiányos szociális készségek Kognitív modell: információfeldolgozási zavar affektív zavar, de szerepet játszanak biokémiai és viselkedéses tényezők is 2015.05.06. 8
A negatív információfeldolgozás Negatív kognitív triád negatív világkép negatív önkép Rossz vagyok Semmit sem érek Az élet igazságtalan Az emberekre nem lehet számítani negatív jövőkép Semmi sem fog sikerülni 2015.05.06. 9
A depresszió kognitív modellje KORAI vagy TRAUMATIKUS ÉLMÉNY veszteségélmény, negatív szocializációs hatások Fölösleges vagyok DISZFUNKCIONÁLIS ATTITŰDÖK Engem nem lehet szeretni ALAPHIEDELMEK Ha nem vagyok hasznos, alkotó ember, nincs értelme az életnek. Mindig a legjobbnak kell lenni 2015.05.06. 10
KRITIKUS ESEMÉNYEK kudarc vizsgahelyzetben FELTEVÉSEK AKTIVÁLÓDNAK SPONTÁN NEGATÍV GONDOLATOK Semmi sem sikerül. DEPRESSZIÓS TÜNETEK kognitív, affektív, motivációs, szomatikus, viselkedésbeli 2015.05.06. 11
Depresszió Értéktelen vagyok. negatív hangulat, koncentrációzavarok, fáradtság, Nem vagyok képes semmire örömet jelentő tevékenységek abbahagyása Depresszió 2015.05.06. 12
Kognitív terápia: valóságvizsgálat Kognitív átstrukturálás Lényege: a gondolatokat nem tényként kezeljük, hanem olyan helyzetértelmezésként, amely megváltozhat a kognitív torzítások felismerését követően. Célja: reálisabb, kevésbé szorongáskeltő helyzetértelmezés kialakulásának elősegítése szókratészi kérdezéssel, a páciens együttműködésével. Kérdésekkel segítjük elő, hogy a páciens képes legyen alternatívákban gondolkodni, és képes legyen gondolatban kissé eltávolodni az elkeserítő helyzettől, és egy más, reálisabb perspektívából lássa a helyzetet. Figyelem! Nem meggyőzni akarjuk a pácienst, hanem megérteni, és segíteni egy építőbb perspektíva kialakításában.
Negatív automatikus gondolatok megkérdőjelezése Mi a bizonyíték rá? Mi szól az elképzelés ellen? Van-e alternatív magyarázat? Mi következik abból, hogy hiszek az automatikus gondolatban? Mi lenne az eredménye annak, ha megváltoztatnám a gondolkodásomat? Mit mondanék egy barátomnak, ha hasonló helyzetben lenne?
Milyen gondolkodási hibákat követek el? Kognitív torzítások Minden vagy semmi alapon gondolkodom? A gyengeségeimre koncentrálok és elfelejtem az erősségeimet? Olyasvalamiért hibáztatom magam, ami nem is az én hibám? Azt várom el magamtól, hogy tökéletes legyek? Lehet, hogy csak a dolgok sötét oldalát veszem észre? Túlbecsülöm a katasztrófák bekövetkezésének esélyét? Eltúlzom az események jelentőségét? Ragaszkodom ahhoz, ahogy a dolgoknak lenniük kellene, ahelyett, hogy elfogadnám őket úgy, ahogy vannak?
Kognitív átstrukturálás Helyzet Érzés NAG Bizonyíték mellette Bizonyíték ellene Alternatív gondolat Kiabáltam a gyerekem mel Szomorú ság 90% Borzasztó, hogy ilyen vagyok Nem tudom jól szeretni a gyermekemet. Soha nem leszek olyan mint korábban. Mostanában sokszor vagyok ingerült, csúnyán beszélek másokkal is. Keveset foglalkozom a gyermekem mel. Tudom és érzem, hogy nagyon szeretem őt. Amikor csak kettesben vagyunk, jól kijövünk egymással. Nagyon vár amikor érte megyek az óvodába. Igazából nagyon szeretem a gyermekemet most a depresszióm és a külső körülmények miatt érzem másként
Krónikus depresszió és szuicid veszély A krónikus depresszió lefolyása (Segal et al. 2012)
A kognitív folyamatok szintjei Meta-szint A rumináló elme Kognitív-szint A pesszimista elme Hogyan gondolkodunk? A gondolkodás specifikus mintázata Metakognitív tevékenység aggodalmaskodás, tépelődés Metakognitív terápia Mindfulness alapú terápiák Mit gondolunk? A gondolkodás tartalma NAG, kognitív torzítások, diszfunkcionális attitűdök, sémák Kognitív terápia
Meta-szint Miért érzem magam ennyire rosszul? Mi van ha soha nem múlik el ez az állapot? Nem is tudok másra gondolni, ez a betegség jele Mi van ha később is előjön ez a rossz állapot? Meg kell fejtenem miért történik ez velem Kognitív-szint Érzelmi állapot Egyedül vagyok Senki sem szeret Senkinek nem vagyok fontos Mindig jól kell teljesítenem, ahhoz, hogy elfogadjanak Szomorúság, depresszió
Következmények: nem tudja abbahagyni a tépelődést, aggodalmaskodást maladaptív gondolkodási stílus nehezen kontrollálható állandó belső verbális tevékenység benne ragad a helyzet negatív értelmezésében negatív érzelmi állapot fenntartása koncentráció, figyelem beszűkülése problémamegoldási deficitek felépülés késleltetése krónikus állapotok későbbi relapszus, visszaesés (mert rögzül a mintázat, könnyen aktivizálódik)
Tudatos jelenléten alapuló terápiák Kabat-Zinn, 1990 Mindfulness Based Stress Reduction (MBSR) krónikus fájdalom szorongások traumák súlyos depressziók daganatos betegségek Teasdale, Segal & Williams, 1995 Mindfulness Based Cognitive Therapy (MBCT) krónikus depresszió visszaesések megelőzése 21
II. Reménytelenség és öngyilkosság 2015.05.06. 22
Nem minden depressziós egyén követ el szuicidumot - Major depresszió 50% - nincs kísérlet (Rihmer, 2015) REMÉNYTELENSÉG a depresszió kognitív faktora a jövőre vonatkozó negatív szemléletmód az öngyilkosság legfontosabb prediktora Aaron Beck a jövő perspektíva lezárul Reménytelenség szuicidium 2015.05.06. 23
A reménytelenség kutatása a 60-as évek végétől: depresszió, alkoholizmus, skizofrénia, súlyos testi betegségek és öngyilkosság esetén szoros kapcsolatban az öngyilkossági fantáziákkal és gondolatokkal a búcsúlevelek több mint 90%-ában megjelenik Két nézet a depresszió és öngyilkosság kapcsolatáról: 1. A depresszió közvetlenül vezet öngyilkossághoz, ezért fontos a depresszió felismerése és kezelése 2. A reménytelenség mértéke jobban korrelál a szuicid magatartással, mint maga a depresszió (nemcsak depressziós betegek követnek el öngyilkosságot) 2015.05.06. 24
Reménytelenség Skála - Hopelessness Scale (Beck, Weissmann, Lester, Trexler, 1974, ford. Percezel F D.) 1. Reményekkel telve és lelkesedéssel nézek a jövő elébe. 2. Akár fel is adhatnám, mert nincs semmi, amit tehetnék azért, hogy a dolgok jobbra forduljanak a számomra. 3. Amikor a dolgok rosszul mennek, azzal vigasztalom magam, hogy ez nem tarthat így örökké. 4. Nem tudom elképzelni, hogy milyen lenne az életem tíz év múlva. 5. A számomra legfontosabb dolgok megvalósítására tudok elég időt szakítani. 6. Számítok rá, hogy a jövőben sikeres leszek azon a téren, ami a legfontosabb számomra. 7. Sötéten látom a jövőmet. 8. Nagyon szerencsés vagyok és bízom benne, hogy nekem több jó jut osztályrészül, mint egy átlagembernek. 9. Egyszerűen nem vagyok szerencsés s nincs okom azt hinni, hogy a jövőben az leszek. 10. Múltbeli tapasztalataim alaposan felkészítettek a jövőre. 11. Csak a kellemetlen dolgokat látom a jövőben és nem a kellemeseket. 12. Nem bízom benne, hogy elérem, amit igazán akarok. 13. Amikor előre tekintek a jövőbe, remélem, hogy boldogabb leszek, mint amilyen most vagyok. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 15. Erősen bízom a jövőben. 16. Sosem sikerül elérnem azt, amit akarok, ezért őrültség bármit is akarni. 17. Több mint valószínűtlen, hogy igazi elégedettséget érezzek a jövőben. 18. A jövő homályosnak és bizonytalannak tűnik számomra. 19. Több jóra, mint rosszra számíthatok a jövőben. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínőleg úgysem érem el. 2015.05.06. 25
Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14.Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. 2015.05.06. 26
Országos reprezentatív felmérés a depressziós tünetek előfordulásáról (Kopp, 2006) 1988 2002 Depressziós tünetek: 24,3% 27,3% Súlyos depr. tünetek: 2,9 % 7,3% A családorvosi rendelőben megforduló betegek 30-40 %-ának depressziós és/vagy szorongásos betegsége is van A szuicid kísérlet előtt a páciens gyakran ad jelzést környezete felé, illetve megpróbál segítséget kérni (pl. felkeresi háziorvosát) Cry for help (Farberow és Scheidman, 1961) Ha nem kap segítséget, akkor a folyamat tovább halad a preszuicidális szindróma irányába
A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek, interperszonális beszűkülés - érzelmi beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agresszív indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium) 2015.05.06. 28
Magas rizikófaktorú normál populációs minta depresszió szintjének és reménytelenség mértékének felmérése Depresszió és reménytelenség felismerése az alapellátásban - szuicid prevenció. Erre alkalmas eszközök: Reménytelenség Skála Beck Depresszió Skála
Depresszió és reménytelenség szűrése az alapellátásban (Ajtay, Perczel Forintos, 2005) A háziorvosi rendelőben megjelenő páciensek körében magas a depresszió szintje és a reménytelenség mértéke. Depresszió súlyossága Reménytelenség mértéke Enyhe 10-18 Középsúlyos 19-24 Súlyos 25- Enyhe 0-9 35 9 9 22,15% % 5,69% 5,69% Magas 9-20 19 20 49 12,02% 12,65% 31%
Krízisintervenció Klinikai interjú: veszélyállapot fokozatai Öngyilkossági fantáziak Öngyilkossági gondolatok Vágy arra, hogy a személy ne éljen Szuicid tervek, módszerek kitalálása Konkrét előkészületek (gyógyszer lőfegyver, búcsúlevél) Objektív becslőskálák : RS, BDI (2, 9) Kevés protektív tényező Krízis, konfliktusok, negatív életesemények Korábbi öngyilkossági kís. a családban 2015.05.06. 31
Beck Depresszió Skála szuicid veszélyeztetettségre utaló tételei BDI 2-es tétel 0. Nem félek különösebben a jövőtől. 1. Félek a jövőtől. 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől. 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni. BDI 9-es tétel 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak vagy magam ellen tegyek valamit. 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni. 2. Szeretném megölni magam. 3. Megölném magam, ha tudnám. 2015.05.06. 32
Krízisintervenció Azonnaliság, elérhetőség Elfogadó, támogató attitűd - Emberi odafordulás Késleltetett konfrontáció Itt és most helyzet Problémaorientáció terapeuta aktív, direktív (konkrét helyzetértékelés, megoldási javaslatok) Érzelmek, indulatok szabad áramlása Reménytelenség oldása (Úgysem tudok változtatni) Reménytelenség konceptualizálása mint depresszív csőlátás eredménye Reménytelenség megkérdőjelezése Perspektíva kiterjesztése: múlt-jövő, ellentmondások előidézése a személy elképzelései, tervei között 2015.05.06. 33
Krízisintervenció Az öngyilkossági késztetés módosítása - elhalasztás - áthidalások az ülések között - pro-kontra érvek - problémamegoldás - Cél: beszűkültség oldása másként lássa a helyzetét 2015.05.06. 34
Egyéb kognitív pszichológiai jellemzők Túláltalánosított emlékezeti tárolás Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége Alacsony szintű problémamegoldás REMÉNYTELENSÉG 2015.05.06. 35
Túláltalánosított emlékezeti tárolás A nehéz élethelyzetekkel való megküzdés függ attól, hogy az egyénnek vannak-e konkrét emlékei arról, hogy korábbi nehéz helyzetekben hogyan boldogult Szuicid pácienseknél kevés önéletrajzi emlék, kevés konkrét életesemény (magyarázat: elfojtás, averzív emlékek elkerülése) Negatív életesemények és szuicid magatartás szoros korreláció Súlyos depresszió Szkizofrénia Borderline személyiségzavar 2015.05.06. 36
III. Problémamegoldás és öngyilkosság 2015.05.06. 37
Krízisállapot (Caplan,1964) A személy kénytelen a lélektani egyensúlyt befolyásoló körülményekkel konfrontálódni Ezeket az egyén sem elkerülni, sem megoldani nem tudja a szokásos problémamegoldó eszközeivel Következmény: pszichológiai egyensúlyvesztés Tünetek: beszűkült tudatállapot, agitáció, szorongás, alvászavar, hangulatzavar Lefolyás: 6-8 hét 2015.05.06. 38
Probléma - problémamegoldás A problémamegoldás olyan folyamat, amely - hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és - megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét (D Zurilla, Nezu, 1982) Kognitív szinten, viselkedéses szinten, affektív szinten Racionális Impulzív Elkerülő 2015.05.06. 39
Problémamegoldási képességek - depresszió szuicidium összefüggései Normál populációban: Jó problémamegoldási képességek - alacsony depressziós szint magas önértékelés szoros korreláció Pszichiátriai betegek: korrelációk - negatív problémaorientáció magas depressziós szint - impulzív és elkerülő problémamegoldó stratégiák szuicid veszélyeztetettség (Pollock, Williams, 2001) 2015.05.06. 40
Problémamegoldási képességek - reménytelenség szuicidium összefüggései A reménytelenség stressz diatézis modellje (Schotte, Clum, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságai Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség Öngyilkossági késztetés 2015.05.06. 41
Problémamegoldási képességek mérése MEPS (Mean Ends Problem Solving Test - Platt, Spivack, 1975) Zoli nagyon szerette a barátnőjét, azonban sokat veszekedtek. Egy nap a lány végül elhagyta őt. Zolinak minden vágya volt, hogy rendeződjenek a dolgok. A történet végén ismét minden rendben van közöttük. Ott folytassa a történetet, hogy egy veszekedésüket követően Zolit elhagyta a barátnője. Megoldás 1. Zoli először nagyon dühös volt a barátnőjére, nem bírt otthon maradni egyedül, ezért felhívta a barátait, elment velük sörözni. Pár nap múlva már hiányzott neki a lány, nagyon szomorú volt emiatt, minden nap azt remélte, hogy amire hazaér a munkából, otthon fogja várni a barátnője és minden úgy lesz mint régen. 2015.05.06. 42
Problémamegoldási képességek mérése MEPS (Mean Ends Problem Solving Test - Platt, Spivack, 1975) Megoldás 2. Zoli a szobájában ülve végiggondolta az elmúlt időszakot, sorba vette hibáit(1). Megvárta, míg lehiggad a párja és ő maga is (2). Néhány nap múlva találkozóra hívta (3).Őszinte beszélgetés keretében kibeszélték magukból a problémáikat és azt is elmondták, hogy mit szeretnek egymásban (4). Zoli javasolta, hogy figyelmeztessék egymást, ha az egyik fél úgy érzi hogy kezd eldurvulni a helyzet kettejük között (5) Így sikerült kibékülniük. 2015.05.06. 43
Problémamegoldási képességek mérése SPSI Social Problem Solving Inventory (D Zurilla, 2002) Pozitív problémaorientáció Negatív problémaorientáció Racionális problémamegoldás (probléma megfogalmazás, alternatív megoldások kialakítása, döntéshozatal, megoldás kivitelezés és ellenőrzés) Impulzivitás/figyelmetlenség Elkerülő stílus MMK Megküzdési Módok Kérdőív (Folkman, Lazarus, 1980) Problémaelemzés Feszültségredukció Kognitív átstrukturálás Passzív megküzdés 2015.05.06. 44
A problémamegoldó tréning felépítése D Zurilla (1986) a problémamegoldás ötlépéses modellje: 1. Általános probléma-orientáció 2. A probléma megfogalmazása 3. Alternatívák generálása 4. Döntéshozatal 5. Megvalósítás
Szuicid elméletek multikauzális, komplex bio-pszicho szociális Stressz-diatézis modell (Mann, Currier, 2008) Diatézis: meghatározza a sérülékenységet - Genetikai tényezők - Biológiai (szerotonin, agresszív-impulzív személyiségjegyek) - Korai negatív tapasztalatok (szeparáció, abúzusok) - Kognitív faktorok (problémamegoldási kép. alacsony szintje, érzelemfókuszú megküzdés) Stressz: negatív életesemények Pesszimizmus, reménytelenség szuicid magatartás
Gátolt menekülés Fájdalom kiáltás modell (Entrapment model, Cry of Pain model, Williams, 2001) Csapdába esettség 1. Érzékenység a negatív ingerekre (kudarc, megaláztatás) menekülés vágya 2. Képtelen elmenekülni (probléma megoldási deficitek) 3. Sosem lesz vége (reménytelenség) Szuicid magatartás Motiváció: meghalni megszabadulni az elviselhetetlentől 2015.05.06. 47
Gátolt menekülés Fájdalom kiáltás modell (Entrapment model, Cry of Pain model, Williams, 2001) Rasmussen et al., 2010 Öngyilk. kísérlet után (1. kísérlet vs többszöri kísérlet) hospitalizált páciensek (103 fő) és kontroll személyek (37 fő) Eredmények: Többszöri kísérletes szem. szign. magasabb a kudarc (defeat) megélése Többszöri kísérletes szem. szign. magasabb a csapdába esettség (entrapment) megélése A csapdába esettség mediátorként működik a megalázottság és szuicid gondolatok között Védő (mentő)faktorok: szociális támogatás és pozitív elvárások a jövőre nézve 2015.05.06. 48
Életesemények, problémamegoldó képességek, szuicid magatartás összefüggéseinek vizsgálata szuicid mintában (Perczel, Ajtay, Enzsöl, 2013) Hipotézis: Az öngyilkossági kísérletet elkövetett személyek több megterhelő életeseményt élnek át, továbbá alacsony szintű problémamegoldó képességekkel rendelkeznek. Adatgyűjtés: SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszéken Erzsébet Kórház Krízisintervenciós Osztályán Mérőeszközök: Beck Depresszió Kérdőív (BDI), Beck Szorongás Leltár (BSZL), Reménytelenség Skála (RS), Megküzdési Módok Kérdőív (MMK) Mean- Ends Problem Solving Test Paykel-féle Életesemény Kérdőív
A vizsgálati minta leíró jellemzői (N=92) Életkor Átlag 38,8 Szórás 11,88 Nem Férfi 25 27% Családi állapot Nő 67 73% Házas Kapcsolatban 36 39,1% Korábban házas 17 18,5% Egyedülálló 39 42,2% Iskolázottság Felsőfokú 30 33% Középfokú 48 53% Alapfokú 13 14%
A vizsgálati minta leíró jellemzői Foglalkoztatottság (1. ábra) és diagnózisok (2.ábra)
Eredmények (N=92) BDI RS BSZL Életesemények 0,428** 0,371** 0,441** Problémaelemzés - 0,257 * Céltudatos cselekvés - 0,272 * Érzelmi indíttatású cselekvés 0,364* Segítségkérés - 0,289* - 0,220* Érzelmi egyensúly keres - 0,261* Visszahúzódás 0,256* A depresszió (BDI), a szorongás (BSZL), a reménytelenség (RS), a megküzdési módok (MMK) és életesemények összefüggései (Pearson-féle korreláció)
Eredmények Életesemények gyakorisága a szuicid mintában (1. ábra) és a nem szuicid klinikai mintában (2. ábra) 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 1 1 0,5 0 0,5 0 veszteség szeparáció konfliktus fenyegetettség pénzügyi gondok kritikus változások veszteség szeparáció konfliktus fenyegetettség pénzügyi gondok kritikus változások
Eredmények Életesemények érzelmi megterhelése a szuicid mintában (1. ábra) és a nem szuicid klinikai mintában (2. ábra) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 veszteség szeparáció konfliktus fenyegetettség pénzügyi gondok kritikus változások veszteség szeparáció konfliktus fenyegetettség pénzügyi gondok kritikus változások
Eredmények A szuicid minta és a nem szuicid klinikai minta összehasonlítása életesemények és problémamegoldó képességek tekintetében (Mann-Whitney U-próba) Szucid minta (N=92) Nem szuicid klinikai minta (N=92) Szignifik Életesemények száma 8,28 6,16 0,029* Életesemények érzelmi megterhelése 6,5 4,07 0,004** Problémaelemzés 62,45 63,5 Céltudatos cselekvés 69,22 57,07 Érzelmi indíttatású cselekvés 73,99 52,52 0,000** Segítségkérés 54,23 71,35 0,007** Érzelmi egyensúly keres 69,42 58,98 Visszahúzódás 67,34 65,33
Szuicid prevenció 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély telefonvonalak 2. Depresszió és reménytelenség szűrése az alapellátásban BDI, RS 3. Krízisintervenció 4. Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása Problémamegoldó tréning 5. Reménytelenség kezelése, negatív érzések elviselésének tanítása Pszichoterápia 2015.05.06. 56
Bizonyítékokon alapuló (evidence based) terápiák a szucid prevencióban (Brown, 2014) Kognitív terápia reménytelenség oldása (Brown, 2005) Kognitív viselkedésterápia (Garnefski, 2008) Dialektikus viselkedésterápia (Linehan, 2006) Problémamegoldó terápia (Hatcher, 2011) Mentalizáció alapú terápia (Bateman, Fonagy, 1999) Pszichodinamikus interperszonális terápia (Guthrie, 2001) 2015.05.06. 57
Szuicid prevenció CÉLJA ADEKVÁT SZŰRÉS HATÉKONY INTERVENCIÓK BESZŰKÜLÉS FELOLDÁSA DEPRESSZIÓ KEZELÉSE 2015.05.06. 58
Hivatkozások Perczel Forintos D. (2011): Gátolt menekülés. Az öngyilkosság kognitív modellje. In: A kognitív terápia fejlődése (szerk. Perczel Forintos D.) Pszichológia Szemle Könyvtár 15, Akadémiai Kiadó. Ajtay Gyöngyi, Petruska É., Hegyi N., Perczel Forintos D. (2008): A háziorvosi rendelőkben megjelenő személyek reménytelenségének vizsgálata In: Psychiatria Hungarica, 23 (1). Poós J., Annus R., Perczel Forintos D. (2008): Pszichiátriai betegek problémmegoldó képességének vizsgálata In: Psychiatria Hungarica, XXIII. Évf. 1., 42-56.o. 4. Rasmussen SA et al. (2010): Elaborating the Cry of Pain model of suicidality In: Britush Journal of Clinical Psychology, vol. 49. Brown GK et al (2014): Evidence-Based Psychotherapies for Suicide Prevention In: Am J Prev Med, 47 (352). Rihmer Z et al (2015): Suicide prevention in patinte with mood disorders In: Evidence based Psychiatric Care, in press NICE klinikai irányelvek, www.nice.org.uk
2015.05.06. 60