GÁTOLT M E M NEKÜL Ü ÉS

Átírás

1 GÁTOLT MENEKÜLÉS Az öngyilkossági veszélyeztetettség kognitív modellje Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék CME továbbképző tanfolyam Budapest, 2013 november

2 BEVEZETÉS Az öngyilkosság a vezető halálokok listáján az első tíz között szerepel a nyugati társadalmakban. Évente többen halnak meg öngyilkosságban, mint közlekedési balesetben (Mental Health Atlas, 2005) Magyarországon még mindig 24/ évente az öngyilkossági statisztika, a 6.vezető halálok (WHO, 2006) Ezért a szuicid veszélyeztetettek korai szűrése kiemelkedően en fontos feladat

3 Suicide map of the world _rate november

4 Suicide ratio / 100,000 / country / year / gender Country Year Σ MALE LITHUANIA ,6 68,1 12,9 BELORUSSIA ,1 63,3 10,3 RUSSIA ,2 58,1 9,8 SLOVENIA ,3 42,1 11,1 LATVIA ,5 42,0 9,6 HUNGARY ,0 42,3 11,2 JAPAN ,7 34,8 13,2 UKRAINE ,6 40,9 7,0 S - KOREA ,9 29,6 14,1 FRANCE ,6 26,4 17,6 POLAND ,8 27,8 4,6 AUSTRIA ,6 24,7 7,0 CZECH REP ,3 25,5 5,6 FEMALE november

5

6 2013. november 25. 6

7 Reprezentatív vizsgálat (Kopp és mtsai., 2002) 22 ezer fős minta szuicid gondolatok: 22% szuicid kísérlet: 4% orvosi ellátásban részesült: 2% több öngyilkossági kísérlet: 1,1% november 25. 7

8 Legfontosabb pszichoszociális háttértényezők Magyarországon Maladaptiv megküzdési stratégiák (fokozott evés, ivás, dohányzás, drogfogyasztás nehéz élethelyzetben) Több, súlyosabb depressziós tünet Szuicidium a családban Ellenségesség a családban november 25. 8

9 Kockázati tényezők NEM MÓDOSÍTHATÓ MÓDOSÍTHATÓ NEM ÉLETKOR CSALÁDI ÁLLAPOT NEMZETISÉG VALLÁS KRÓNIKUS BETEGSÉG KORÁBBI KÍSÉRLET CSALÁDI MINTA SZOCIÁLIS HELYZET MENTÁLIS EGÉSZSÉG PSZICHOLÓGIAI TÉNYEZŐK (REMÉNYTELENSÉG, PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG, HANGULAT) november 25. 9

10 Az öngyilkosság kockázati tényezői Nem (férfi:nő = 4:1) Életkor ( ill. 75 év<) (WHO, 2003) Izolált élethelyzet Alacsony szocioökonomiai státusz Súlyos testi vagy mentális betegség Öngyilkosság a közvetlen környezetben Korábbi öngyilkossági kísérlet Negatív életesemények Reménytelenség november

11 Az öngyilkossági veszélyállapot fokozatai Öngyilkossági fantáziák, ideáció Öngyilkossági gondolatok megjelenése Vágy arra, hogy a személy ne éljen, létezzen Szuicid tervek, módszerek kitalálása Konkrét előkészületek (gyógyszerek begyűjtése, lőfegyver beszerzése, búcsúlevél) Kevés gátló tényező Krízis, konfliktusok BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött november

12 A Ringel-féle preszuicidális szindróma (1969) 1. Fokozódó dinamikus beszűkülés - a személy érdeklődése és motivációi a külvilág iránt lecsökkennek - érzelmi beszűkülés - interperszonális beszűkülés 2. Agresszió gátlás - az egyre fokozódó agressziv indulat nem tud megnyilvánulni, fokozódó frusztráció - harag önmaga ellen irányul 3. Menekülés a fantáziavilágba - pszichés energiák az öngyilkosság tervére irányulnak - fantáziák a környezet megbüntetésére (paraszuicidium) november

13 33 Öngyilkosság és pszichiátriai betegségek Átlagpopulációban az öngyilkossági kísérlet élethossz-prevalenciája 2% (Tringer, 1999) Kezeletlen depressziós betegek 30-35% 35%-ban követnek el szuicidiumot (Rihmer, 1996) Az öngyilkosok % szenved major depresszióban (Kopp et al., 1995) Szkizofréniában szenvedő betegek 10%-a hal meg öngyilkosság miatt, és 50% legalább egyszer megkísérli (Tringer, 1999) november

14 Új releváns szakirodalmi adatok 1. British Journal of Psychiatry (Nordentoft et al., 2002) N=341, pszichózis első akut fázisában Cél: prediktív faktorok azonosítása, integrált kezelés hatásának vizsgálata 1 éves utánkövetés 11% szuicidált E: Prediktív faktorok: reménytelenség, hallucinációk, korábbi öngyilkossági kísérlet november

15 2. Siris, S. G. (2001) Szkizofrén betegek 10%-a szuicidál (kísérlet 2-5-ször több) Rizikófaktorok: - fiatal életkor - a betegség kezdete - nem (férfi) - jó intellektus, magas elvárások - a betegség ismerete - reménytelenség - szociális támasz hiánya (egyedülállók) - kórházból való hazaengedést követően november

16 3. Aguilar et al., (1997) N = 96 pszichotikus beteg, első akut fázis 1 éves megfigyelés E: magas reménytelenség, főként: - fiatal életkor - negatív tünetek A magas reménytelenség rosszabb prognózist, szuicid veszélyeztetettséget jelzett 4. Az öngyilkosság kockázati tényezői pszichotikus állapotokban (Perczel Forintos 2001) - Imperatív hallucinációk - Impulzus-kontroll zavar - Ráébredés a betegségre - Negatív életesemények november

17 Két nézet az öngyilkosságról: 1.) A depresszió közvetlenül vezet öngyilkossághoz korai felismerése és kezelése csökkenti az öngyilkossági halálozást (Rihmer, 1995) 2.) A reménytelenség szorosabban korrelál az öngyilkossági szándékkal, mint maga a depresszió nemcsak a depressziós betegek követnek el öngyilkosságot (Minkoff et al., 1973, Ahrens et al., 1996) november

18 Depresszió Reménytelenség Öngyilkosság Egyéb tényezők Tehát: vannak olyan esetek pl. pszichotikus állapotok mikor a reménytelenség a depresszió jelenléte nélkül is öngyilkossághoz vezet november

19 Az öngyilkosság kísérlet végső oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése. Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése. Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974)

20 Szuicid veszélyállapot felmérése 1. Klinikai interjú, benne Szuicid tervek és előkészületek Szuicidium a családban Krízis, konfliktusok Gátló tényezők? Szuicid Ideáció Skála (Beck et al., 1979) 2. Szuicid veszélyeztetettség felmérése: BDI: 2. és 9. kérdés 2-nél több RS: 10 fölött november

21 BDI 2.kérdés 0. Nem félek különösebben a jövőt illetően. 1. Félek a jövőtől. 2. Úgy érzem semmit sem várhatok a jövőtől. 3. Úgy látom, hogy a jövő reménytelen és a helyzetem nem fog javulni november

22 BDI 9.kérdés 0. Eszembe sem jut, hogy magamnak ártsak, vagy magam ellen tegyek valamit. 1. Van öngyilkossággal kapcsolatos gondolatom, de nem tudnám megtenni. 2. Szeretném megölni magam. 3. Megölném magam, ha tudnám november

23 Reménytelenség Skála (Beck, Weissman, Lester és Trexler, 1974). 1) Az RS az esetek 90%-ban jelezte előre a szuicid veszélyeztetettséget 2) Az RS reliabilitása magas: Cronbach alfa = 0,89 (Perczel Forintos, Sallai és Rózsa, 2001) november

24 Az RS faktorai 1. Affektív faktor: jövővel kapcsolatos érzések 2. Motivációs faktor: a motiváció elvesztése 3. Kognitív faktor: a jövővel kapcsolatos elvárások Értékelés: 9 < súlyos reménytelenség november

25 Eredmények 1. (reménytelenség mértéke) A D és SD csoport nagyfokú reménytelenséget mutatott A két klinikai csoport és a kontroll csoport között szignifikáns különbség mutatkozott (F=66.34, p<0.001) A reménytelenség mértékének alakulása a három csoportnál SD-csoport D-csoport K-csoport

26 A Reménytelenség Skála rövidített változata (Perczel Forintos és Sallai, 2001) 7. Sötéten látom a jövőmet. 14. Sosem fognak úgy alakulni a dolgok, ahogy én akarom. 20. Fölösleges igazán törni magam valamiért, amit akarok, mert valószínűleg úgysem érem el. Max. pontszám =12 (4x3), határérték = november

27 Relationships between hopelessness and other measures Hopelessness Scale Age 0,23** Number of Children 0,13** Subjective SES -0,29** Subjective health -0,43** Intensity of current pain 0,27** Shortened Beck Depression Inventory 0,74** Disfuncional Attitude Scale 0,23** Vital exhaustion 0,59** Hospital Anxiety Scale 0,55** Hostility 0,31** Life Purpose 0,58** Self-efficacy -0,32** Social Support -0,15** WHO Well-being Scale -0,42** Problem oriented coping -0,14** Emorional oriented coping 0,21** P**< 0,01 27

28 Hopelessness and sociodemographic variables N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Highest education 484,97*** Psimary (8 class or less) ,06 3,25 Secondary (8-12 class) ,57 2,35 College, university (16 class or more) ,10 1,83 Marital status 107,48*** Never married ,41 2,25 Married ,81 2,58 Married and separated 220 2,22 2,98 Divorced 890 2,50 2,96 Widowed ,14 3,27 Occupation 155,65*** Employed (full time) ,31 2,01 Manager 837 0,99 1,77 Employed (part time) 173 2,41 2,85 Unemployed 528 2,28 2,87 Retired ,66 3,05 Physical disabillity 909 4,06 3,53 Students 592 0,92 1,72 Homemaker 165 2,32 3,15 Child care 559 1,45 2,29 28

29 Hopelessness and other clinical variables and religiousness N Means SD Statistics (ANOVA F, p) Treatment with depression No ,79 2,55 191,155*** Yes, years ago 547 3,45 3,40 Yes, within the year (outpatient) 240 4,59 3,52 Yes, within the year (inpatient) 56 5,66 3,47 Suicide attempts 63,15*** No ,90 2,65 Within 1,5 years 44 4,86 3,89 Within 2,5 years 61 4,31 3,32 More than 2,5 years ago 233 3,57 3,43 Religiousness 21,55*** Non belivier ,76 2,56 Non-active ,76 2,55 His/her own way ,32 2,99 Seldom in church ,93 2,60 Regurarly in church ,87 2,56 29

30 Szuicidiumot elkövetők típusai Pszichotikus Racionális Reményvesztett Impulzív (hisztrionikus, borderline sz.z.).) november

31 Depresszió, reménytelenség és öngyilkossági kísérlet összefüggései szkizofréniában (Perczel Forintos és Kiss, 2004) 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 52% 72% 21% nem nem magas BDI magas BDImagas - norm RS RS 16% 3% november % 24% magas BDInorm RS magas magas BDI- RS 9% Nem szuicid Szuicid

32 Pszichometriai jellemzők - validitás Külső validitás Az RS tételei szignifikáns kapcsolatot mutattak (r=0,29-75, p<0.0001)a BDI és DAS tételeivel Konkurrens validitás BDI 2. tétele (jövőperspektíva item) szignifikáns korrelációt mutat (r=0,75, p<0.0001) az RS tételeivel hasonló a jelenséget mérnek tehát november

33 Öngyilkossági gondolat skála (Beck et al, 1979; in: A depresszió kognitív terápiája, Animula, Bp. 2000) Élettel, halállal kapcsolatos attitűdök Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolat / vágy jellemzői Az elgondolt öngyilkossági kisérlet jellemzői Az eltervezett öngyilkossági kisérlet végrehajtása Háttértényezők november

34 DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG A kezeletlen depressziós betegek öngyilkossági rizikója 30x nagyobb, mint az átlagpopulációé A szuicidiumot elkövetők 60-80%-a szenved major depresszióban (Rihmer, 2003) A negativisztikus gondolkodás reménytelenség kialakulásához vezet A súlyos depressziós állapot jellemzője a reménytelenség 34

35 A DEPRESSZIÓ A NEGATÍV KOGNITÍV TRIÁDDAL JELLEMEZHETŐ (Beck, 1970) Negatív kognitív triád: negatív önkép: Semmit sem érek, semmi sem sikerül. negatív jövőkép: Soha nem leszek jobban. Negatív világkép: Az élet igazságtalan. Az emberekre nem lehet számítani

36 JÖVŐ ÉN VILÁG A szuicidium oka: a REMÉNYTELENSÉG vagyis a jövővel kapcsolatos elvárások megszűnése Mai tudásunk szerint ez az öngyilkossági cselekedet legpontosabb jelzése Beck: Reménytelenség Skála (HS, 1974)

37 Depresszió szűrése normál populációban (Perczel Forintos, Ajtay, 2003) Célkitűzés: Normál populáció öngyilkossági rizikójának felmérése Magas rizikófaktorú normál populációs minta depresszió szintjének és reménytelenség mértékének felmérése

38 Módszer Helyszin: Budapest: I., II., XII., XIII.háziorvosi rendelők Vizsgálati személyek: Kontroll személyek (N=91 ) Háziorvosi rendelőben megjelent sz. (N=158) Eszközök: Beck Depresszió Kérdőív (BDI) (Beck, 1961) Beck Szorongás Leltár (BSZL) (Beck, 1976) Reménytelenség Skála (RS) (Beck, 1974)

39 Eredmények (1) A HR csoport 36%-a súlyos depresszió kategóriába tartozik Normál 0-9 Depresszió súlyossága Enyhe Középsúly Súlyos 25- HR csoport ,1 % 34,2 % 18,9 % 36,7 % K csoport % 14,2 % 4,3 % 3,2 %

40 Eredmények (2) HR csoport 50%-ánál magas reménytelenség Reménytelenség mértéke Enyhe 0-9 Magas 9-20 HR csoport ,6 % 49,3 % K csoport ,9 % 12%

41 Eredmények (3) A HR csoport közepes szintű depressziót mutatott BDI 21,5 15 A HR és K csoport között szignifikáns különbség (p<0,001) 10 5 BDI 7,9 0 HR K

42 DISZKUSSZIÓ A hazai szuicid mortalitási arány csökkenő tendenciája ellenére meglepő a depresszió magas előfordulási aránya Összhangban van a szakirodalommal, hogy a depresszió megjelenik a háziorvosi gyakorlatban, azonban sok esetben nem ismerik fel (a rejtettség lehet egy fontos tényező)

43 DISZKUSSZIÓ Depresszió felismerése az alapellátásban - szuicid prevenció. Rövidített Reménytelenség Skála Rövidített Beck Depresszió Skála

44 Eddig: Ringel-féle preszucidális szindróma (1974) 1. A gondolkodás és a magatartás beszűkülése rigid gondolkodás, érzelmi beszűkülés, egyéni értékrend devalválódása 2. Gátolt, önmaga ellen fordított agresszió 3. Öngyilkossági fantáziák: szuicid fantáziák, gondolatok, a módszer kiválasztása, öngyilkossági terv

45 KONSTRUKTIVISTA MODELL (Hughes és Neimeyer, 1990) önkép és jövőkép negatívabbá válik Konstrukciók merev, rugalmatlan konstrukciók Gyenge problémamegoldó készségek Széteső konstrukciós rendszer szorongás és bizonytalanság menekülés a helyzetből kis kockázatú szuicid kísérlet, mint feszültséglevezetés újabb stressz további érvénytelenítés Stresszhelyzetek Sikertelen problémamegoldás Az öngyilkossági gondolat megjelenése, a meghalás, mint lehetséges megoldás Újjászerveződő konstrukciós rendszer a negatív konstrukciók mentén reménytelenség, jövő perspektíva lezárul magas kockázati szuicid kísérlet öngyilkosság, mint a menekülés és a problémák megoldásának egyetlen lehetséges módja

46 A krízisállapot meghatározása "A A krízisállapot olyan helyzet, melyben a személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni és ezeket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja szokásos problémamegoldó eszközeivel." (Caplan, 1964)

47 PROBLÉMAMEGOLDÁS A problémák megoldása nélkülözhetetlen a megfelelő működés fenntartásához, de a mindennapi élet problémahelyzetei állandóan próbára teszik megküzdő képességünket Multidimenzionális jelenség: affektív, kognitív, viselkedéses jellemzők A problémamegoldás olyan folyamat, amely hozzáférhetővé tesz több lehetséges választ és megnöveli a legmegfelelőbb válasz kiválasztásának a valószínűségét

48 Salkovskis, Storer és Atha (1990): Sürgősségi ellátásban alkalmazott szuicid prevenciós program Személyek: többszörös öngyilkossági kísérlet elkövető depressziós és borderline páciensek Kezelés: 5 ülés problémamegoldó tréning, pszichiátriai szakápolóval 1-2 ülés: a sürgősségi osztályon ülés: otthonukban 2 év utánkövetés Eredmény: - a következő 2 évben szignifikánsan csökkent az öngyilkossági kísérletek száma

49 Ceperich, Sherrz, Rae et Dyche (1997): Szuicid prevenciós program középiskolásoknak Személyek: depressziós, reménytelen és kábítószerező fiatalokkal, 155 fő. Kezelés: 2 x 6 ülés 1-6: probléma megoldó készségek tanítása, 7-12: más megküzdési képességet mentálhigiénés előadásokon keresztül. EREDMÉNY: - probléma megoldás alacsonyabb depresszióval és reménytelenséggel, magasabb önértékeléssel járt együtt, - érzelem telítettség magasabb suicid veszélyeztetettséggel, depresszióval, reménytelenséggel és drogfogyasztással, alacsonyabb önértékeléssel járt együtt

50 Reménytelenség, DAS és problémamegoldó készségek (Cannon és mtsai, 1998) Diszfunkcionális attitűdök, reménytelenség és problémamegoldó készségek összefüggéseit vizsgálták N=138 páciens, major depresszió dg. Reménytelenség demográfiai, diagnosztikai és tüneti prediktorait vizsgálták regresszióanalízissel Q: problemsolving inventory, DAS, RS, BDI Eredmények: Reménytelenség szignifikáns szoros kapcsolatban volt a depresszióval, a DAS-sal és az alacsony problémamegoldó képességekkel

51 Szociális problémamegoldó készségek, hangulat és szuicidalitás összefüggése (Reinecke és mtsai, 2001) N=105 adolescens ( é.) Pszichiátriai osztályon hospitalizáltak Q: Szociális problémamegoldó kérdőívet használták Eredmények: Negatív problémaorientáció (saját problémamegoldó képesség értékelése) és depresszió szoros szign. Öfüggés; Elkerülő vagy impulzív problémamegoldó stratégia szoros kapcsolatban az öngyilkossági veszélyeztetettséggel

52 DIATHESIS STRESS MODELL (Schotte & Clum nyomán, 1987) Interperszonális problémamegoldó képességek hiányosságaival küzdő személyek Eredménytelen megoldás vagy kudarc stresszhelyzetben Pesszimizmus, reménytelenség (általánosított negatív elvárások a jövővel kapcsolatban) Öngyilkossági késztetés

53 Problémamegoldás és öngyilkossági veszélyeztetettség (Pollock és Williams, 2004) Szoros korreláció a túláltalánosított emlékezet és az öngyilkossági veszélyeztetettség között MIÉRT és HOGYAN? N=48, suicid és kontroll csoport Q: STAI, RS, BDI, MEPS, Önéletrajzi emlékezet teszt Eredmények: A hatékony problémamegoldás a specifikus emlékezet hozzáférhetőségétől függ Minél kevésbé hozzáférhető emlék, annál komolyabb a veszélyeztetettség

54 Túláltalánosított önéletrajzi emlékezet (Williams, 2000; Perczel Forintos, 2008, 2011) Pozitív és negatív hívószavakra (vidám, boldog, elkeseredett, csalódott, stb.) konkrét élmény előhívása Szuicid és kontroll személyek Szignifikánsan több és kidolgozottabb élmény a kontroll személyek javára Szuicid depressziós személyek: alig tudtak vagy csak nagyon homályos konkrét önéletrajzi életesemények Lehetséges háttér: averzív emlékek elkerülése Szuicid kísérletek száma szoros összefüggésben negatív életeseményekkel (súlyos depresszió, borderline sz, sch. ) 54

55 ÖSSZEFOGLALVA Önéletrajzi emlékek nehezített hozzáférhetősége Interperszonális probléma megoldási minta hiánya Alacsony szintű problémamegoldás stressz helyzetben vagy negatív életesemények bekövetkezésekor ( + negatív problémaorientáció) REMÉNYTELENSÉG CSAPDAHELYZET ÖNGYILKOSSÁGI KÉSZTETÉS

56 Gátolt menekülés modellje (Entrapment model: Williams, 1998; 2004) 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti. Úgy érzi, 2) hogy képtelen elmenekülni és 3) hogy ennek sosem lesz vége (reménytelenség). 4) Brown és mtsai (2005): megalázó, megszégyenítő vagy legyőzöttség élmények nagyobb vsz-gel vezetnek depresszióhoz, mint a veszteségélmények 56

57 Gátolt menekülés modellje folyt. 1) Szenzitivitás olyan kulcsingerekre, amelyeket kudarcként vagy megaláztatásként észlel az egyén s amely menekülésre készteti negatív kognitív struktúra 2) Úgy érzi, hogy képtelen elmenekülni: alacsony szintű problémamegoldó készségek 3) hogy ennek sosem lesz vége reménytelenség 57

58 ÚGYSEM TUDOK VÁLTOZTATNI. SEMMI SEM SIKERÜL. REMÉNYTELENS NYTELENSÉG ÖNPUSZTÍTÓ VISELKEDÉS

59 Kiváltó helyzet: veszteségélmény Feltevések aktiválódnak Negatív értékelés Negatív gondolatok pl. nincs szükség rám fizikai tünetek alvászavar viselkedés visszahúzódás, suic. affektus reménytelenség tehetetlenség 59

60 Gátolt menekülés (Williams, 1998; 2004) Öngyilkossági gondolatok Depresszió Elszigetelődés a környezettől Kimerültség Düh/ Impulzivitás Örömtelenség Szorongás Reménytelenség Alvászavar Zavarodottság

61 Szuicid prevenció (Townsend, 2001) 1. Sürgősségi ellátás elérhetősége, lelkisegély telefonvonalak 2. Pszichiátriai felvétel 3. Pozitív problémaorientáció kialakítása, problémamegoldó készségek tanítása 4. Kognitív viselkedésterápia: negatív helyzetértelmezés átstrukturálása

62 MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Az alábbiakban négy szituációt olvashat. Minden történetnek ismerjük az elejét és a végét, amelyeket Önnek kell összekapcsolnia, vagyis a történetek közepét megírni. Kérjük, próbálja megtalálni a legmegfelelőbb stratégiát az adott problémahelyzetek megoldására és írja le olyan részletesen és konkrét lépésekre lebontva, hogy azt akár egy másik személy is követhesse

63 MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Ági épp beköltözött új otthonába és senkit sem ismert a szomszédok közül. Barátokra akart szert tenni a környéken. A történet végén Áginak sok jó barátja van, és immár otthon érzi magát új lakóhelyén. Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke

64 Péter nehezen jön ki a főnökével a munkahelyén. Nagyon boldogtalan emiatt. A történet végén Pétert kedveli a főnöke. Onnan folytassa a történetet, hogy Péter nem jön ki a főnökével

65 Példa 1. Kriszti épp hazaérkezett a bevásárlásból, amikor észrevette, hogy elhagyta az óráját. Nagyon kiborult. A történet végén Kriszti megtalálta az óráját és nagyon örült neki. Onnan folytassa a történetet, amikor Kriszti felfedezi, hogy nincs meg az órája. Mivel nagyon kiborult, először zokogott és dühöngött, hogy nem lesz meg az órája. A legjobb az lenne, ha nem is hagyta volna el az óráját, hanem amikor kipakol, akkor megtalálná a szatyor alján. ( 0 pont )

66 Példa 2. Először leül és végiggondolja, mikor látta utoljára az óráját. Rájön, hogy a zöldségesnél nézte meg utoljára. Ekkor visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A pékségben nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor kiment, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. Ha mégsem találná meg, másnap kiragasztana papírokat a boltokban és a környéken, pénzjutalmat ígérve a megtalálónak (4 pont)

67 A problémamegoldó képességek vizsgálata pszichiátriai betegek körében (Poós, Annus és Perczel Forintos, 2006) N=183 fő 3 csoport OPNI és Jahn Ferenc Délpesti Kórház Kérdőívek: BDI, RS, DAS, rövidített Megküzdési Módok Kérdőív, MEPS, CISS, RIES 67

68 Eredmények 1.: BDI, RS, DAS Varianciaanalízis, Tukey HSD és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) Depresszió, reménytelenség és diszfunkcionális attitűdök 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 SUMBDI SUMRS SUMDAS Szuicid Beteg Egészséges Pearson-féle korr.: sumbdi-sumrs r=0,689 sumbdi-sumdas r=0,564 sumrs-sumdas r=0,389 (p<0,01) 68

69 Eredmények 2.: MEPS Interrater reliabilitás = 0,9856 Varianciananalízis és Games-Howell próba alapján: szignifikáns különbségek a klinikai csoportok és az egészséges csoport között (p<0,001) A MEPS legfontosabb változóinak átlagai az egyes csoportokban 9,00 8,00 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 0,00 summ sumnm sumim RH Szuicid-beteg Beteg Egészéges A depresszió, a reménytelenség és a problémamegoldó képességek együttjárása sumbdi és summ: r=-0,434, sumrs és summ: r=-0,332 (p<0,01) 69

70 Köszönöm a figyelmet! 70