csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 123 KÖZÖSSÉGI ALAPÍTVÁNYOK (I.) 1 Scsaurszki Tamás Bevezetés A hazai oprofit közéletbe idõrõl idõre felbukka a közösségi alapítváyok eve, majd ismét eltûik aélkül, hogy a hazai civilek komolyabba foglalkozáak vele. Így törtét ez legutóbb is, amikor a Nemzeti Civil Alap (NCA) körüli kocepcioális vitákba Bullai Nilda, Nizák Péter és Sátor Balázs (2003) egyik javaslata úgy hagzott, hogy az NCA egyik felállítadó kollégiuma foglalkozzék a magyarországi függetle források, úgymit a vállalati és egyéi adomáyozás, a közösségi alapítváyok és a magáalapítváyok megerõsítéséek kérdéseivel. Felvetésük közösségi alapítváyokra voatkozó részével, tudomásom szerit, érdembe seki sem foglalkozott. 2 Pedig 1994-es kelet-európai megjeleésük óta a közösségi alapítváyok egyre agyobb és fotosabb szerepet tölteek be azo országok civil szektoraiba, ahol meghoosodtak. Ezekek az országokak a száma folyamatosa övekszik: a Worldwide Iitiatives for Gratmaker Support (WINGS) 2005-ös jeletése szerit hét országba (Cseh Köztársaság, Észtország, Legyelország, Lettország, Litváia, Oroszország és Szlovákia) több mit 50 közösségi alapítváy mûködik, és további égy államba (Boszia-Hercegovia, Bulgária, Horvátország és Ukraja) folyak az elõkészületek közösségi alapítváyok felállítására. (Sacks, 2005) Egy kis túlzással úgy is fogalmazhaták, hogy egy olya (siker)törtéetrõl va szó, ami elkerülte hazákat. Igaz, hogy ittho is voltak próbálkozások a közösségi alapítváyok elterjesztésére, valamit a tágabba értelmezett közösségi filatrópia fejlesztésére, ezek mégsem eredméyeztek komoly és tartós sikereket. Ez azért is sajálatos, mert a hazai kezdeméyezések (is) abból a meggyõzõdésbõl idultak ki, CIVIL SZEMLE 2007/1 123
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 124 VILÁG-NÉZET hogy a közösségi alapítváyok és a közösségi filatrópia fejlesztése haszos lee a hazai civil szektorak. Jómagam osztom azok véleméyét, akik úgy látják, hogy a visegrádi országokba a közösségi alapítváyok haszos szerepet tölteek be. A civil szektor a közösségi alapítváyok meghoosításával és fejlesztésével megfelelõ választ adott a közpoti fiaszírozás hiáyosságaira és a civil kezdeméyezések közpézektõl függetle(ebb) pézügyi támogatására. Legalább eyire fotos, hogy a közösségi alapítváyok a helyi közösség- és szektorfejlesztés egyik motorjává váltak. Tapasztalataim szerit a civil szektor Magyarországo is a visegrádi országokhoz hasoló problémákkal küszködik az 1990-es évek vége óta. Meggyõzõdésem, hogy ez em feltétleül jeleti azt, hogy hazákba is a közösségi alapítváyok elterjesztése lee a hatékoy megoldás a problémákra. Ugyaakkor az elmúlt évek számomra azt jelzik, hogy a civil szektorak valamilye válasszal elõ kell rukkolia, ha biztosítai szereté a helyi közösségek és a civil szervezetek agyobb (pézügyi) függetleségét a közpoti (Budapeste eldötött), fõleg állami forrásoktól, illetve a helybe elosztott ökormáyzati pézektõl. Ebbõl eredõe azt a célt tûztem ki magam elé, hogy a külföldi és a hazai erõfeszítések bemutatásával járulok hozzá azo országos szervezetek és helyi közösségek erõfeszítéseihez, amelyek a feti kérdésbe szeretéek elõrelépi. 1999 és 2004 között közelrõl figyelhettem a visegrádi országokba mûködõ közösségi alapítváyok fejlõdését, és lehetõségem volt számos amerikai, agol és ukrá közösségi alapítváy mukájával megismerkedem. Ezekre a tapasztalatokra alapozva próbáltam egy alapfokú, de viszoylag aprakész emzetközi körképet adi. 3 A második részbe égy olya hazai kezdeméyezést mutatok be, amelyek a közösségi alapítváyok meghoosítását, illetve a közösségi filatrópia tudatos fejlesztését tûzték ki célul. Négy beszélgetést összefoglalva azt szeretém körüljári, hogy mi késztette cselekvésre a szervezeteket, és milye eredméyei voltak az egyes kezdeméyezésekek. Beszélgetõpartereim arra is kitértek, hogy milye tapasztalatokkal gazdagodtak, hogya látták akkor, és hogya látják most ez iráyú erõfeszítéseiket. Nem utolsósorba pedig megosztották velem godolataikat arról, hogy mi akadályozta (akadályozza) a közösségi alapítváyok megjeleését és a közösségi filatrópia tudatos fejlesztését Magyarországo. 4 Nemzetközi körkép Mi is az a közösségi alapítváy? A WINGS (Sacks, 2005) jeletése szerit 2004-be öt koties 46 országába 1175 közösségi alapítváy mûködött. Természetese ics két teljese egyforma közösségi alapítváy egy országo belül (ahogy ics két egyforma civil szervezet sem), a külöbözõ 124 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 125 VILÁG-NÉZET kotieseke létrejött közösségi alapítváyok pedig ige-ige eltérõek. Eek elleére, a közösségi alapítváyok közötti határoko és kotieseke átyúló egyre erõsödõ együttmûködés egyik eredméyeképpe, többé-kevésbé kikristályosodtak a közösségi alapítváyok legfotosabb ismérvei. Tehát a közösségi alapítváy olya bejegyzett oprofit szervezet, amely egy meghatározott földrajzi helye (kerület, város, kistérség, megye stb.) élõk egész közösségét szolgálja. Ezért a legtöbb közösségi alapítváy küldetése úgy fogalmaz, hogy az adott közösség életmiõségét kívája javítai; kuratóriumába (és egyéb testületeibe, ha vaak) az adott közösség mide fotosabb szegmese és szereplõje képviselteti magát; jól tájékozott a közösség helyzetét, ügyeit, problémáit és a problémák lehetséges megoldásait illetõe ezt a folyamatos szükségletfelmérésekek, a kuratóriumába (és testületeibe, ha vaak) ülõ külöbözõ emberek sokrétû tudásáak, tapasztalataiak és véleméyéek, valamit a közösség külöbözõ itézméyeivel fetartott kapcsolataiak köszöheti; függetle szervezet, azaz semmilye más szervezetek (ökormáyzat, vállalat stb.) vagy egyéek ics rá meghatározó befolyása; tevékeysége három fõ területet ölel fel: adomáygyûjtés, adomáyosztás és a közösségépítés. Az adomáygyûjtése keresztül a közösségi alapítváy olya szolgáltatást yújt a területé mûködõ (élõ) külöbözõ adomáyozókak (ökormáyzatok, vállalatok, egyéek), hogy az adomáyozók elképzelései a lehetõ legteljesebb mértékbe valósuljaak meg, az adomáyosztás a lehetõ legmagasabb szakmai szívoalo törtéje, és az adomáyok a közösség lehetõ legagyobb haszát szolgálják. A közösségi alapítváy emcsak adomáyokra és mûködésére gyûjt adomáyt, haem alaptõkéjére is, hogy biztosítsa a közösségi programok támogatását a jövõbe is. Kelet-Európába jellemzõ, hogy a közösségi alapítváyok fotos szerepet játszaak az adott közössége kívüli (elsõsorba emzetközi, közpoti kormáyzati és országos alapítváyi) források megszerzésébe és a közösség javára fordításába. Az adomáyosztó programok az adott közösség igéyeihez igazodak, és ezért agyo széles spektrumot ölelhetek fel. Kelet-Európába a legjellemzõbbek a kulturális, oktatási, egészségügyi, ifjúsági, hagyomáyõrzõ, köryezetvédelmi, közösségfejlesztõ és civil szektort fejlesztõ programok. Eek megfelelõe a támogatottak skálája is agyo széles: a civil szervezeteke túl támogatak egyéeket, be em jegyzett kisközösségeket és egyéb em profitorietált itézméyeket (pl. óvodákat, iskolákat, múzeumokat stb.). Széles körû tevékeysége és kapcsolatai lehetõvé teszik, hogy a közösségi alapítváy felhívja a figyelmet a közösség fotos ügyeire, megoldadó problémáira, összehozza az éritett vagy a megoldásba érdekelt feleket, facilitálja a közös godolkodást, és saját eszközeivel és erõforrásaival részt vegye az adott ügy megoldásába. CIVIL SZEMLE 2007/1 125
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 126 VILÁG-NÉZET átlátható és elszámoltatható módo, az adott ország törvéyeiek megfelelõe mûködik. Külööse fotos, hogy a törvéyi kötelezettségeke túl midet megtegye, hogy a közösség elõtt elszámoltatható legye. 5 Ezeket a követelméyeket mide közösségi alapítváy a saját országára és közösségére jellemzõ gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetek megfelelõe ülteti át a gyakorlatba. Számos esetbe az egyes országokba mûködõ közösségi alapítváyok további követelméyeket támasztaak magukkal szembe. Talá a közösségi alapítváyok gyors elterjedéséek egyik titka, hogy agyo rugalmasa alkalmazhatók külöbözõ helyzetbe lévõ közösségek igéyeihez. (Ugyaakkor azt is meg kell jegyezi, hogy sok esetbe hívak olya civil szervezetet közösségi alapítváyak, amely a fet említett követelméyek egyikét vagy másikát kielégíti. Ezért mid többe hagsúlyozzák, hogy a követelméyek midegyikét egyszerre kell kielégítei, hogy egy szervezet téyleg közösségi alapítváykét mûködjö.) Közösségi alapítváyok a visegrádi országokba A visegrádi országokba az elsõ közösségi alapítváyt Besztercebáyá alapították 1994-be. 6 Az elmúlt 11 évbe több mit 30 közösségi alapítváy kezdte meg mûködését Csehországba, Legyelországba és Szlovákiába. Tehát a Kelet-Európába mûködõ közösségi alapítváyok több mit fele a Magyarországhoz agyo hasoló társadalmi, gazdasági és politikai viszoyokkal redelkezõ országokba jött létre. Közösségi alapítváyok a számok tükrébe 7 Csehország Csehországba az eddigi egyetle közösségi alapítváyt 1997-be alapították az észak-csehországi Usti ad Labem városába. 8 Az alapítváy a Labe Eurorégió Csehországra esõ területé mûködik, ahol mitegy 500 ezer ember (az ország lakosságáak 5 százaléka) lakik. Az alapítváyak 4 fõállású mukatársa va. Az alapítváy 2004-es gazdálkodásáak fõbb adatait az 1. és a 2. táblázat tartalmazzák. Az alapítváy sikeres mûködéséek köszöhetõe 2005-be több országos szervezet a közösségi alapítváyal közöse agyszabású programot idított újabb közösségi alapítváyok létrehozására. 126 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 127 VILÁG-NÉZET 1. táblázat. A Labe Eurorégió Közösségi Alapítváyáak bevételei 2004-be. * Csak az államtól kapott tõke utá. 2. táblázat. A Labe Eurorégió Közösségi Alapítváyáak kiadásai 2004-be Az alapítváy alaptõkéjéek agysága 2004 végé körülbelül 360 mft volt. Legyelország 9 Legyelországba 2004 végé 20 közösségi alapítváyt tartottak yilvá. Ezek mitegy 3,5 millió embert értek el programjaikkal, vagyis az ország összlakosságáak közel 10 százalékát. A legyel közösségi alapítváyok 2004-es gazdálkodásáak fõbb adatait a 3. és a 4. táblázatba láthatjuk. A legyel közösségi alapítváyok a szomszédos országokba mûködõ társaikhoz képest bevételeik kimagaslóa magas százalékát szerzik országos forrásokból. Eek egyik oka az lehet, hogy a közösségi alapítváyok agy összegû támogatást kapak olya országos alapítváyoktól (pl. a Bátori Istvá Alapítváy és a Legyel Amerikai Szabadság Alapítváy), 10 amelyek szeretéek helyi programokat támogati, de Varsóból, az ország agysága miatt, ezt hatékoyabba tudják megtei a közösségi alapítváyok bevoásával. Másik oka pedig talá az, hogy a legyel közösségi alapítváyok jeletõs része az ország olya, szegéyebb területei mûködik, ahol icseek gazdag(abb) agyvárosok, a mukaélküliség eléri a 25 35%-ot, így a helyi erõforrások megszerzése külööse ehéz feladat. CIVIL SZEMLE 2007/1 127
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 128 VILÁG-NÉZET 3. táblázat. Legyel közösségi alapítváyok átlagos bevételei 2004-be (14 közösségi alapítváy adatai alapjá) 4. táblázat. Legyel közösségi alapítváyok átlagos kiadásai 2004-be (14 közösségi alapítváy adatai alapjá) Az alaptõke átlagos agysága 10,4 mft volt Szlovákia 11 1994 és 2004 között a besztercebáyai közösségi alapítváyal együtt 11 közösségi alapítváy kezdte meg mûködését Szlovákiába. Az általuk elért közösségek agysága változó: a legagyobb számú a pozsoyi (490 ezer), a legkisebb a Velky Sarisy-i (4 ezer), a 11 alapítváy összese több mit 1 400 000 embert ér el, Szlovákia lakosságáak 25%-át. A szlovákiai közösségi alapítváyok legfotosabb adatait az 5. táblázat mutatja be. 128 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 129 VILÁG-NÉZET 5. táblázat. Szlovák közösségi alapítváyok egyes adataiak átlaga 2004-be (10 közösségi alapítváy adatai alapjá) Akárcsak Csehországba, a szlovák közösségi alapítváyok bevételeiek több mit a fele saját közösségeikbõl származott. A helyi forrásokból származó bevételek struktúráját a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat. A szlovák közösségi alapítváyok helyi forrásokból származó átlagos bevételei 2003-ba (10 közösségi alapítváy adatai alapjá) És amit a számok em tudak bemutati a pozitív oldal Csehország A közösségi alapítváy kezdeméyezõje volt számos olya szervezet létrehozásáak, amely a város és a régió fejlesztését tûzte ki célul. Így 1998-ba alapítója volt a regioális fejlesztési ügyökségek, amely komplex fejlesztési programokat valósít meg országos és EU-s forrásokból. 2004-be tagja lett a városi befektetési csoportak, amely új befektetések ösztözését célozza Usti ad Labembe. A közösségi alapítváy feladata az új befektetõk segítése közösségi programjaik megvalósításába. CIVIL SZEMLE 2007/1 129
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 130 VILÁG-NÉZET A közösségi alapítváy az adomáyoko túl képzésekkel, taácsadással, tapasztalatcserékkel is segítette a helyi civil szervezeteket. Valószíûleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy az egy lakosra jutó országos adomáyok megszerzésébe az Usti ad Labem-i civil szervezetek az elsõk között vaak Csehországba. Legyelország A közösségi alapítváyok egy új mozgalom alapjait fektették le, amely a helyi erõforrások mobilizálásával kívá elidítai és fetartai helyi szitû változásokat. Ezt a társadalmi tõkét az Akadémia és a helyi parterek együttmûködése építi. (Milosheva Lewestei, 2000) A helyi filatrópia em elsõsorba pézszerzés, haem aak a meggyõzõdések az erõsítése az emberekbe, hogy va befolyásuk a társadalmi változásokra. Az adomáy emcsak pézügyi hozzájárulás, haem aak a kiyilatkoztatása is, hogy az adomáyozó részt vesz a helyi problémák megoldásába és a helyi civil társadalom építésébe. (Milosheva Lewestei, 2000) Szlovákia A közösségi alapítváyok erõsítették a helyi közösségekbe az összetartozás érzését és a civil szervezetek iráti bizalmat. Ezt elsõsorba az adomáygyûjtés és az adomáyosztás összekapcsolásával és az átlátható és elszámoltatható mûködéssel érték el. (Forrester Huptychova, 2002) Adomáyaikkal a közösségi alapítváyok agyba hozzájárultak a helyi civil társadalom fejlõdéséhez és az állampolgári aktivitás erõsödéséhez. (Forrester Huptychova, 2002) És amit a számok em mutatak a kihívások Természetese a közösségi alapítváyok gyors fejlõdése em jeletette azt, hogy em kellett számos problémával és ehézséggel megküzdei kezdve azzal, hogy egyáltalá meg lehet-e hoosítai a közösségi alapítváyi modellt Kelet-Európába. Mide egyes fejlõdési szakaszak megvoltak a saját jellegzetes kihívásai, amik visszatekitve sohasem voltak olya ehezek, mit az éppe aktuális ehézségek. Mivel a visegrádi országok közösségi alapítváyai közel egyidõsek, számos jelelegi problémájuk is közös. Ezek közül éháy: 130 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 131 VILÁG-NÉZET Hogya alakítsaak ki kölcsööse elõyös, egymás függetleségét tiszteletbe tartó kapcsolatot a helyi ökormáyzattal? A helyi ökormáyzat sok közösségi alapítváyt támogat pézzel és egyéb eszközökkel. Sok esetbe viszot az elvárható elszámoltathatóságo felüli lojalitást követel meg, ami sérti az alapítváyok függetleségét. Hogya fedezzék a mûködési költségeiket a közösségi alapítváyok? A helybe szerzett források övekedésével párhuzamosa övekedek a közösségi alapítváyok mûködési költségei is. Ezeket viszot csak agyo kevés adomáyozó támogatja, ami a közösségi alapítváyok mukájáak volumeét és szívoalát veszélyezteti. Mikét kerüljék el a szétaprózódást? Egy közösségbe regeteg probléma vár megoldásra. A közösségi alapítváyok elméletileg midegyikkel foglalkozhatáak, ameyibe azt a közösség óhajtja. A gyakorlatba viszot, figyelembe véve szûkös erõforrásaikat, a közösségi alapítváyok em foglalkozhatak mide üggyel. Miek köszöhetõ a közösségi alapítváyok váratlaul gyors térhódítása a visegrádi országokba? A közösségi alapítváyok híveiek egyre övekvõ tábora egyeese arról beszél, hogy a közösségi alapítváyok már most alapjába átrajzolták országuk civil szektoráak térképét, és további fejlõdésükhöz, szerepük további övekedéséhez mide körülméy adott. Azt, hogy a közösségi alapítváyok tíz év alatt váratlaul gyorsa fejlõdtek, a visegrádi országokba még azok sem voják kétségbe, akik em feltétle hívei eze szervezeti formáak. Véleméyem szerit két téyezõ segítette a közösségi alapítváyok gyors fejlõdését. Az egyik a kisebb közösségek egyre agyobb igéye, hogy az õket éritõ ügyek itézését a saját kezükbe vegyék, de legalábbis hatással legyeek rájuk. A másik pedig az a tudatosság, ahogy a civil szervezetek meghoosították a közösségi alapítváyokat Csehországba, Legyelországba és Szlovákiába. A redszerváltás utá a közösségek övekvõ igéye az öredelkezésre a visegrádi országokba is egyre yíltabba és erõsebbe jeletkezett. Ezt a folyamatot, ami többé-kevésbé függetle a közösségi alapítváyoktól, számtala taulmáy elemezte, így em foglalkozuk vele. Ugyaakkor fotos láti, hogy miképp vezetett ez a folyamat a közösségi alapítváyok megszületéséhez. Szite mide civil szervezet felismerte és fotosak tartotta támogati és erõsítei a kisebb közösségeket. Eek köszöhetõ, hogy számtala helyi szervezet jött létre, amik a közösség bizoyos ügyeivel foglalkozak (szociális ellátás, kulturális programok, gazdaságfejlesztés, közösségfejlesztés, köryezetvédelem stb.). Ezek fotosságát országos szite is elismerték, és számtala alapítváyi és közpézekbõl fiaszírozott program született a helyi szervezetek mukájáak támogatására. Az országos CIVIL SZEMLE 2007/1 131
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 132 VILÁG-NÉZET források sokat segítettek a helyi kezdeméyezések megerõsödésébe és a helyi elképzelések megvalósításába, de számos kérdést em oldottak meg (illetve még világosabba hoztak felszíre), hisze a közpoti fiaszírozás em oldotta meg az egésze kis szervezetek támogatását, hisze ezek a szervezetek em tudtak eleget tei a pályázati feltételekek; továbbra is a közössége kívüli dötésektõl tette függõvé a helyi ügyek fiaszírozását (és megvalósítását); em erõsítette a helyi erõforrások kiakázását olya célokra, amelyek a közösség számára fotosak voltak; em övelte a helyi közösség felelõsségét a külöbözõ megoldadó problémák közötti (véges) források megosztásába (eek megyilváulása az erre va most közpoti péz, ezt kell csiáli, még akkor is, ha számukra em ez a legfotosabb metalitás); em hozott létre olya szervezeteket (mechaizmusokat), amelyek hosszú távo biztosíthatták vola az adott közösség övekvõ öállóságát a közpoti forrásokkal szembe. Többé-kevésbé ezekre a problémákra keresték a megoldást a cseh, legyel és szlovák civil szektor egyes képviselõi az 1990-es évek második felébe. Végül arra az elhatározásra jutottak, hogy a közösségi alapítváy mit modell jó megoldás lehet a helyi közösségek fet említett problémáira. A végrehajtás midhárom országba más és más volt, de megfigyelhetõek bizoyos közös elemek. Ezek, véleméyem szerit, agyba hozzájárultak ahhoz, hogy a közösségi alapítváyok sikerese eresztettek gyökeret és azóta is töretleül fejlõdek visegrádi szomszédaikál. A közös elemek a következõk voltak: A közösségi alapítváy híveiek sikerült számos fotos szervezetet megyeriük az ügyek, s koszezus alakult ki a közösségi alapítváyok lehetséges pozitív szerepét illetõe. Mielõtt elkezdõdött vola a közösségi alapítváyok megalapítása, számos országos koferecia, szûkebb körû megbeszélés, külföldi taulmáyút és külföldi szakértõk látogatásai segítették az érdeklõdõket abba, hogy potosa megismerhessék a közösségi alapítváyi modellt, közös véleméyt alakíthassaak ki a közösségi alapítváyok lehetséges szerepérõl az országukba és a meghoosításhoz szükséges kokrét lépésekrõl. (Természetese em sikerült midekit meggyõzi, de agyo kevese voltak azok, akik yílta, komoly és megalapozott elleérvekkel léptek vola fel a közösségi alapítváyok létrehozása elle.) Mid Legyelországba, mid Szlovákiába szükségletfelmérést végeztek, amelyek több célja volt: a) meghatározi azokat a társadalmi, gazdasági és a helyi közélethez kapcsolható követelméyeket, amelyek fotosak a közösségi alapítváy sikeres mûködéséhez, b) megtaláli azokat a kokrét közösségeket, ahol megvoltak a szükséges feltételek, és c) tovább fiomítai az országos civil 132 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 133 VILÁG-NÉZET vezetõk közötti koszezust, hogy mi legye a közösségi alapítváyok szerepe az adott országba, és miképp kezdjék el az alapítváyok létrehozását. Kialakultak és szíre léptek azok a közösségek, ahol megvoltak a feltételek és a bátorság a közösségi alapítváyok megalapításához. A feltételekél a legfotosabb az volt, hogy legye az emberekek egy olya csoportja, akik lehetõleg midhárom szektort képviselték és hajladók voltak tevékeye részt vei az alapítváy felállításába és mûködtetésébe. Más szavakkal fogalmazva: fotosabb volt az adott közösség ereje és képessége az összefogásra, mit a közösség gazdasági poteciálja. Ezzel együtt megfigyelhetõ, hogy a gazdagabb területeke alapított közösségi alapítváyok (pl. a pozsoyi) 12 gazdasági mutatói sokkal gyorsabb fejlõdést mutatak, mit a szegéyebb vidékeke létrejött szervezetek (pl. a legyelországi Biĺgorajba) 13 de a pézügyi mutatók sokszor em fejezik ki azt a pozitív hatást, amit egy közösségi alapítváy kifejt! Kialakultak/kiválasztódtak azo szervezetek, amelyek a közösségi alapítváyok létrehozását és támogatását végezték. 14 Mide esetbe egy meglévõ szervezet (általába azok, amelyek a közösségi alapítváyok ötletét felvetették az adott országba) idított külö programot a közösségi alapítváyok fejlesztésére, s a támogatásokak számtala formája volt. 15 Eze szervezetek támogatásáak kiváló miõsége kulcsfotosságúak bizoyult a közösségi alapítváyok sikeres elidításába. Külö kiemeledõek tartom, hogy a támogató szervezetek idestova 8-10 éve megszakítás élkül támogatják a közösségi alapítváyokat, programjaikat több esetbe megváltoztatták, hogy a helyi lakosság és az egyre fejlettebb közösségi alapítváyok szükségleteihez igazítsák támogatási stratégiájukat. A közösségi alapítváyok, elsõsorba a támogató szervezeteke keresztül, sikerese kapcsolódtak be azokba a emzetközi programokba, amelyek a közösségi alapítváyok fejlõdését szolgálják világszerte. 16 Ezek a programok lehetõséget adtak az elsõ lépéseiket megtevõ közösségi alapítváyokak, hogy másoktól tauljaak, megoszthassák sikereiket, és közöse keresseek megoldásokat problémáikra. Végül, de em utolsósorba a emzetközi együttmûködés lelkierõt adott a mideapos ehéz mukához, és lehetõséget, hogy közösségeiket egy világméretû mozgalom résztvevõivé tegyék. Fotosak tartom ismét hagsúlyozi, hogy a közösségi alapítváyok létrejöttét az országok civil vezetõi határozták el mideféle elõzetes állami támogatás vagy kedvezõ törvéyi szabályozás élkül. Ameyibe ilye volt, az csak késõbb törtét. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 1990-es évek végé számos agy külföldi alapítváy bátorította a dötést komoly pézek és egyéb támogatás ígéretével, de a dötést az alapítváyok létrehozásáról mide esetbe az adott ország civil szervezetei hozták.) CIVIL SZEMLE 2007/1 133
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 134 VILÁG-NÉZET Kettõ a gyakra felmerülõ kérdések közül Meg lehet-e hoosítai egy alapjába véve amerikai modellt Kelet-Európába? Az elmúlt évek igelõ választ adtak erre a kérdésre. Ugyaakkor fotos azt láti, hogy a közösségi alapítváy elég rugalmas modell ahhoz, hogy mide ország és közösség a maga igéyeire szabhassa. Ebbe a testhez igazításba a támogató szervezetek és a visegrádi közösségi alapítváyok óriási és egyedülálló mukát végeztek. Mára világossá váltak azok a jegyek, amelyek megkülöbözetik a visegrádi országokba mûködõ közösségi alapítváyokat amerikai partereiktõl. Véleméyem szerit ezek a következõek: Az amerikai közösségi alapítváyokat elsõsorba olya gazdag emberek impulzusára alapították, akik adomáyozásukhoz közvetítõ szervezetet igéyeltek. A visegrádi országokba általába a civil szervezetek vagy a civil szektorba dolgozó emberek kezdeméyezték a közösségi alapítváyok megalapítását. Ebbõl három további külöbség is következik: Az amerikai közösségi alapítváyok legfotosabb célcsoportja a poteciális támogatók köre (vagyis a közösségi alapítváy fiaszírozói), míg a visegrádi országokba a helyi civil szervezetek, állampolgári csoportok és midazok, akikek a tevékeységét a közösségi alapítváy támogatja. Az amerikai közösségi alapítváyok legfotosabb tevékeysége a támogatásszerzés és a támogatókak yújtadó szolgáltatások folyamatos bõvítése és fejlesztése, míg a visegrádi országokba a legfotosabb az adott közösségbe támogatást és segítséget igéylõk leghatékoyabb támogatása. Ezek következtébe az amerikai alapítváyok egyik legagyobb kihívása az, hogy miképp érhetik el programjaikkal a szegéyebb, hátráyos helyzetû rétegeket, azokat, akikek téylegese szükségük va a támogatásra. A visegrádi országokba mûködõ közösségi alapítváyok legagyobb kihívása viszot éppe a gazdag, a bõkezû adomáyozást magukak megegedhetõ emberek (és vállalatok) bevoása a közösség problémáiak megoldásába. Az amerikai közösségi alapítváyok szite kizárólag a földrajzi hatósugarukba fellelhetõ (ayagi) erõforrásokra támaszkodak, míg a visegrádi országokba a közösségi alapítváyok a helyi erõforrások kiakázásá túl fotos szerepet játszaak a külsõ (országos, emzetközi) források közösségi célokra való megszerzésébe is. Az amerikai alapítváyok legszembetûõbb sikere a hihetetleül magas öszszegek megszerzésébe és közösségi célokra fordításába mutatkozik, míg a visegrádi országokba a helyi közösség aktivizálása, öö fejlesztõ erejébe vetett hitéek megerõsítése tekithetõ fõ eredméyek. 134 CIVIL SZEMLE 2007/1
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 135 VILÁG-NÉZET A emzetközi együttmûködés egyik további eredméye, hogy ezek a külöbségek tudatosultak és elfogadottá váltak. Így midkét fél a másik tapasztalataiak és eredméyeiek figyelembevételével fejlesztheti mukáját. A visegrádi országokba mûködõ közösségi alapítváyok tapasztalatai és eredméyei komoly elismerésbe részesültek a tegeretúlo, és számos amerikai közösségi alapítváy próbálja õket beépítei a mukájába. Úgy tûik, hogy a Kelet-Európába most és a jövõbe iduló közösségi alapítváyok elõtt már em az amerikai modell meghoosíthatósága a kérdés, haem az, hogy meyibe tudják haszosítai a cseh, legyel és szlovák tapasztalatokat. Verseyhelyzet alakul-e ki a közösségi alapítváy és a helyi civil szervezetek között a megszerezhetõ forrásokért? Természetese ez a helyzet elõfordulhat és elõ is fordul, de em törvéyszerûe. A verseyhelyzet elkerülésébe a közösségi alapítváy megfelelõ támogatásszerzési politikájáak óriási szerepe va. A közösségi alapítváyak csak olya támogatótól illõ támogatást elfogadia, aki szerete támogatást adi, de em tudja, hogy milye területet támogasso (pl. hogy köryezetvédelmi vagy éppe szociális területe va agyobb szükség a támogatására), em tudja, hogy milye szervezetet támogasso (melyek azok a szervezetek, akik potosa azt csiálják, amit a támogató szerete, melyek a megbízható és eredméyese dolgozó szervezetek stb.) vagy éppe oly módo szereté a támogatást yújtai, amit ömaga em tud megtei (pl. több kulturális szervezetet szerete támogati, de ics kapacitása egy pályázati redszer leboyolításához stb.). A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a közösségi alapítváy, ha jól mûködik, olya (mid a közössége belüli, mid a közössége kívüli) pluszforrásokat tud megszerezi, amik más helyi civil szervezetek egyébkét elérhetetleek leéek. Ez aak köszöhetõ, hogy a közösségi alapítváy egyik legfotosabb feladata a támogatásszerzés, s eek megfelõe alakítja ki szervezeti kulturáját és mûködését (tehát mukájáak legalább egyharmada a potecioális adomáyozók felkutatására iráyul), míg egy átlagos civil szervezet sokkal tõbb erõforrást fordít programjaiak megvalósítására, és a támogatásszerzés csak egy kis része a mukájáak. Jegyzetek 1 A jele ayag eredetileg 2006 tavaszá, két részletbe jelet meg. Az eredeti írások a [www.korteprogram.hu] portálo olvashatók. 2 Igaz, két évvel késõbb, 2005-be (ismét) a közösségi alapítváyok létrejöttéek és fejlõdéséek támogatása mellett érvel az Ökotárs Alapítváy által készített Civil jövõkép átfogó oprofit jogi reform kocepció (Civiltárs Trust Programiroda 2005). CIVIL SZEMLE 2007/1 135
csz10 scsaurszki.qxd 2007. 02. 25. 18:21 Page 136 VILÁG-NÉZET 3 A emzetközi rész elkészítéséhez Tomáš Krejc í, Paweĺ Ĺukasiak, Iwoa Olkowicz és Boris Strec aský yújtott adatokat. Segítségüket ezúto is köszööm. 4 Nagy örömömre szolgált, hogy azok a személyek és szervezetek, amelyekrõl tudtam, hogy foglalkoztak a közösségi alapítváyokkal Magyarországo, idõt szakítottak a beszélgetésre. Segítségüket, godolataikat és õsziteségüket ezúto is szeretém megköszöi. Külö köszööm Ertsey Katali, Kuti Éva, Péterfi Ferec, Sebestéy Istvá és Török Mariaa értékes megjegyzéseit, godolatait és kritikai észrevételeit. 5 A követelméyeket a WINGS (2005) jeletése, valamit a szlovák Közösségi Alapítváyok Egyesületéek [www.ak.ddt.sk] és az Akadémia a Filatrópia Fejlesztésért Legyelországba [www.filatropia.org.pl] dokumetumai alapjá állítottam össze. 6 Egészséges Város Közösségi Alapítváy [www.kzm.sk] 7 Az egyes országokba más és más adatokat tartaak yilvá, így a külöbözõ országokba mûködõ közösségi alapítváyok összehasolítása em midig lehetséges. Eek elleére remélem, hogy a közölt számok legalább érzékeltetik a közösségi alapítváyok legfotosabb dimezióit. 8 Labe Eurorégió Közösségi Alapítváya [www.komuitiadace.cz]. A pézügyi adatokat az alapítváy 2004-es éves beszámolója alapjá (Komuití Nadace Euroregiou Labe (2005) számoltam át foritra (1 cseh koroa = 8 Ft). 9 Az adatokat az Akadémia a Filatrópia Fejlesztésért Legyelországba közlése alapjá számoltam át foritra (1 PLN = 55 Ft). 10 Legyelül: Fudacja im. Stefaa Batorego [www.batory.org.pl] és Polsko-Amerykańska Fudacja Wolości [www.pafw.pl]. 11 Az adatokat az Ekopolis Alapítváy (2005) közlése alapjá számoltam át foritra (1 USD = 200 Ft). 12 Pozsoyi Közösségi Alapítváy [www.kb.sk] 13 Biĺgoraj Vidékéek Közösségi Alapítváya [www.flzb.lbl.pl] 14 Ezt a szervezet agolul support orgaisatio -ek hívják. Csehországba ezt a szerepet a Via Alapítváy [www.adacevia.cz], Legyelországba az Akadémia a Filatrópia Fejlesztésért Legyelországba, Szlovákiába pedig az Ekopolis Alapítváy és a Nyitott Társadalom Alapítváy [www.osf.sk] töltötte be. 15 A támogató szervezetek elõadásokat és beszélgetéseket szerveztek a közösségi alapítváy létrehozását tervezõ közösségekbe, közös képzéseket és egyéi kozultációkat biztosítottak a megalakuló alapítváyokak, kiadváyokat fordítottak és írtak a közösségi alapítváyokról, taulmáyutakat szerveztek, lehetõvé tették a felálló közösségi alapítváyok közötti tapsztalatcserét, országszerte épszerûsítették a közösségi alapítváyokat és persze ayagi támogatást is yújtottak. 16 Talá a három legfotosabb program: a Trasatlatic Commuity Foudatio Fellowship Programme [www.gmfus.org/fellowships/tcff.cfm], amely az amerikai és európai közösségi alapítváyok mukatársaiak taulmáyútjait támogatja, a Trasatlatic Commuity Foudatio Network [www.tcf.efc.be], amely az amerikai és európai közösségi alapítváyok közötti tapasztalatcserét támogatja külöbözõ mukacsoportok létrehozásával és kofereciák redezésével, és végül a WINGS-Commuity Foudatio [www.wigsweb.org/about/commuity.cfm], amely a közösségi alapítváyokat támogató szervezetek mukáját (support orgaizatio) segíti kiadváyokkal, kofereciákkal. 136 CIVIL SZEMLE 2007/1