Alternatíva Általános Iskola. Gimnázium és. Szakképző iskola

Alternatíva Általános Iskola Gimnázium és Szakképző iskola Pedagógiai program 2010 1

1. Bevezetés Az intézmény neve: Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola Az intézmény rövidített neve: Alternatíva Iskola Székhelyének címe: 3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 2. Telephelyeinek címe: 3530 Miskolc, Petőfi Sándor utca 11/B. 3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 7. 3793 Sajóecseg, Széchenyi utca 43. Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény melyben egységes általános iskola és gimnázium valamint szakképző iskola (szakiskola és szakközépiskola) működik. OM azonosító: 201338 Az alapítás éve: 2009. Az alapító, illetve fenntartó neve és címe: 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány Székhelyének címe: 3530 Miskolc, Petőfi Sándor út 11/B. Adószáma: 18444467-2-05 Az intézmény felügyeleti szervei: A szakmai és törvényességi felügyeletet a 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány biztosítja. A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Főjegyzője biztosítja. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézményt a kinevezett igazgató, vagy az általa megbízott személy képviseli. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az igazgatót a 4. Dimenzió Közhasznú Alapítvány kuratóriuma nevezi ki és a kuratórium elnöke gyakorolja fölötte munkáltatói jogokat. Az intézmény minden további dolgozója fölött az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az intézmény munkarendje: Nappali rendszerű, valamint nappali, esti és levelező munkarend szerinti. Az intézmény működésének kezdete: 2009. szeptember 2

Az iskola nevelési programja I/1. A nevelő-oktató munkánk alapelvei A tanáraink elméleti ismeretei és tapasztalatai, s a szülők megfigyelései, továbbá a gyermekek véleményei alapján alapelvünk, hogy elsősorban a gyermek a mindenkori tanterv!ahhoz, hogy ez az evolúciós pedagógia megvalósíthatóvá váljon a környezetünkben, négy alappillért látunk nagyon fontosnak. 1. A gyermekek fejlődés lélektani hátterének ismeretére építést. 2. A gyermekek életkorának megfelelő, speciálisan srukturált tananyag alkalmazását. 3. A tanító és tanár személyiségét. 4. A magyar nemzeti érzület ápolását. 1. Az antropológiai nézőpontot, több reformpedagógiai irányzat is előtérbe helyezte Nagy László, Karácsony Sándor és Rudolf Steiner is a gyermekek fejlődésének szakaszait hasonló aspektusból közelítették meg. Az utóbbiak a test-lélek- szellem hármasságának ismeretét tekintették olyan alapnak, melynek segítségével a nevelési, oktatási és lélek- egészségügyi kihívásokra is adekvát választ adhat egy felkészült szakember. A gyermekek változásainak elméleti ismeretei és a gyakorlati tapasztalatok megfelelő rátekintést, odafigyelést generálnak az aktuális kihívásokra. Ily módon, ez állandó fejlődést jelent mind a nevelő, mind a növendék számára. Így válik természetes módszerré. A gyermekek személyiségének minél mélyebb és sokoldalúbb tanulmányozása segíti elő a tanár számára azt, hogy ideális környezetet biztosítson nekik. Ezáltal, a képességeiket szabadon kibontakoztathassák és az EGÉSZ-séges fejlődés megvalósulhasson minden gyermeknél. Fontos feladatunk, hogy a diák, megismervén a körülötte lévő világot, abban természetesen tudjon működni. Ismerje meg a saját képességeit, s tudja alkalmazni a tanultakat a gyakorlatban is. Szemléletmódunk szerint sokféle intelligencia létezik: a matematikára, logikára és verbalitásra épülők mellett rendkívűl fontosak az emocionális, művészi és szociális képességek is, tehát e tekintetben is a teljességre törekszünk. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a valódi eredmények csak évekkel később jelentkeznek az ifjú emberek életében. Figyelemmel a fejlődéslélektanra, 7-14 éves korig, az érzésvilág és az akarati nevelés fejlesztését is fontosnak tartjuk, hiszen ezek biztos alapokat jelentenek a későbbiekre jellemző kreatív gondolkodásnak. Pedagógiánk sarokkövének tekintjük, hogy mindig az egészből kiindulva haladjunk és az észlelés, fogalomalkotás fejlődésével fedezzenek fel egyre több részletet, majd az egészhez térjenek vissza. Viszonyulásúnkat a szintézis, analízis, holisztika jellemzi. Nem a kész tények közvetítése, hanem az önálló felfedezés elősegítése a feladatunk, annak érdekében, hogy a gyermek egyéni módon, összefüggéseiben, változatosságában ismerje meg és fogadja be a világ dolgait. Az általuk teremtett belső képek teszik élővé számukra a világot és ezek ápolását elengedhetetlenül fontosnak tartjuk kisgyermekkorban, hiszen erre építkezhetünk a motiváció és a kreativitás területén. 2. Az életkoruknak megfelelő tananyag kialakítását is nagyon lényegesnek tekintjük. A tantervünk gerincét azok a kultúrkorszakok alkotják, amelyeken az emberiség is áthaladt. Ezért a gyermekek az első években, elsősorban a mese- és mondavilággal ismerkednek meg. Átfogó képeket és az életkorukhoz igazodó lelki táplálékot kapnak általuk. Ebből a képlékeny tér és időszemléletből továbbhaladnak a mitológiák, legendák titokzatos világa felé. Az addigi képi világ, ügyességük, tapasztalataik által gazdagodik. Később, egyre érettebbé válva összefüggéseket találnak a görög-római történelemben. A hősök és példaképek igénye is megjelenik náluk. Majd, a felfedezések izgalmas korát, a történelem forradalmi időszaka és a technikai fejlődés elemzése, szemlélése követi. A többi tantárgy körülöleli ezeket a történelmi lépéseket, Így pl. az adott korhoz kapcsolható zene, irodalom, kézművesség, művészet, az idegen nyelv, a mozgás elősegíti, hogy több érzéket megszólítva egységében szemlélve és gondolkodva ismerjék meg a múltat és a környezetünket. A lelki-tapasztalati szint fokozatosan átrendeződik elemző gondolkodásmóddá a kamaszkorban. Jellemző még a sok képi elem használata, de megjelenik a nyelv sokrétűségére épülő teremtett kép is. Elkezdődik a szimbolikus jelentés szintjeinek vizsgálata pl. irodalom, kommunikáció stb. A tananyagon kívül egyre inkább a gyakorlati életben is belekóstolnak. Mezőgazdasági, erdészeti, ökológiai, ipari, szociális gyakorlatokon szereznek tapasztalatokat, melyek sok segítséget nyújtanak a személyiségük fejlődéséhez. 3. A harmadik alappillér a legfontosabb ebben az evolúciós pedagógiában; a tanító. Tőle válik élővé az egész rendszer. Igényeink szerint, a tanítót mindig a gyermekből kiinduló humanizmus jellemzi és annak a gondolatnak az elfogadása, hogy a létezésnek az érzékszervi megismerésen túl lévő elemei is befolyásolják a 3

nevelést, azaz a tanító a teljes személyiségével nevel. Mindig a nevelő viszonyul a gyermekhez, s az ő életkorához. A szolgálni, kiszolgálni továbbá a keresővé nevelni elv kapjon hangsúlyt a tanítói tevékenységében. Ezek a feladatok komoly szakértelmet és intuíciót igényelnek mindenkitől. A sokoldalú, találékony tanító olyan egyéniség, akiben a tudós és a művész harmonikus egésze fellelhető. 4. A szemléletünk negyedik pilléreként a magyar nemzeti érzület ápolását jelöltük meg, amely a magyar örökség élő módon való közvetítését jelenti. Ennek alapja, hogy a világ-, illetve természetszemlélet a magyar nyelv és a magyar történelem hangsúlyos szerepet kap a tananyagban. A művészetek, a népi játékok, a néptánc, a kézművesség az érzelmi, akarati területeket fejleszti és az összefüggések megértését segíti. Iskolánk ezeket a gondolatokat a gyakorlatban is megvalósítva bevezeti a párhuzamos művészeti szakképzést is. Intézményünk nyitott a sajátos nevelési igényű tanulók befogadására, mivel sok olyan tevékenységi formát alkalmazunk, amelyek gyógyító, terápiás lehetőségek a speciális szükségletű gyermekeknek. A mennyiség helyett a minőségre helyezzük a hangsúlyt az oktatás során. A tananyag ciklikus felépítése segíti az egyre mélyebb szintű tudás elsajátítását. A készségfejlesztést szorgalmazó rendszerünk lehetővé teszi a szakmai képzés és munkavállalói, vállalkozási létre való alapozást. I/2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai A XXI. század trendje nem elsősorban az információs társadalom, hanem a tudástársadalma. A jövő világában a hasznosítható tudás lesz az igazi tőke. Ez sokkal többet jelent, mint megszerzett szakképzettségeket. Készségeket, kompetenciát és jártasságot feltételez elsősorban, melyek egész életen át hasznosíthatóak Olyan embereket, akik képesek a különböző forrásokból szerzett anyagok integrációjára. Nyitottságot vélelmez ez, amely tulajdonképpen az élethossziglani tanulást jelenti. A leendő munkahely, vagy vállalkozás szempontjából is nagyon fontossá válik a képességek megalapozása. Nem arról a képességekről van szó, hogy képesek vagyunk megtanulni egy leckét, a történelem egy részét vagy a számok sorát, hanem arról, hogy minden pillanatban megfelelő választ tudjunk találni egy kérdésre, ösztönzésre, felhívásra, bírálatra vagy kérésre. Minden valódi tanulás gyökerében egy felfedezés. Az oktatásnak, nevelésnek ez a felfogása, a hozzáállás és a képességek oldaláról, az oktatásnak, nevelésnek egy állandó jelleget ad. Az ilyen irányú képességek megalapozása már az általános iskolában el kell, hogy kezdődjék. Az iskolánk a képességek megalapozásához nyújt olyan partikuláris segítséget, amely nincs jelen más hagyományos típusú oktatásban. A tanítás-nevelés, az alkalmazott tudomány és a művészet elemeit foglalja magában. Jellemzői: - A nevelést az egész emberre vonatkoztatják. - Építenek a legbensőre a megismerési vágyra. - Igénybe veszi a természetes energiákat, melyek támogatják a spontán tanulást. - A tudásanyag megfelelő strukturálását, a fokozatosság elvével kombinálja. - Sok, cselekvéses úton való elsajátítatás. - Az ismeretet nem készen kapják, hanem a felfedezés öröme dominál. Tehát kisgyermekeknél nem az intellektuális tudás közvetítése a cél, hanem a képesség a cselekvésre kialakítása. Az ember kiegyensúlyozott életéhez intellektuális, emocionális és szociális képességek szükségesek. A képesség ugyanis mindig lehetőség az értelmes felhasználásra, s az új tudás megszerzésére, és alkotó módú alkalmazására. Az önálló individuum fejlődése így segítheti a társadalom és az emberiség egészét. Alapvető célunk, hogy a gyermekek nálunk; autonóm, önmagukért és másokért felelős egyedi emberként nőjenek fel és a személyiségük, tehetségük kibontakoztatása révén felfedezzék az egyéni útjukat, s megtalálják helyüket az életben. Törekszünk arra, hogy a gyermekeknek az életkoruknak megfelelően csak éppen annyit és éppen azt adjuk, amire éppen szükségük van, s ez által segítsük a testi, lelki és szellemi fejlődésüket. Az ismeretek közvetítésében elsődleges az emberhez kapcsolni mindent, mert így a gyermek személyes kapcsolatot érez a megismerés tárgyával. Célunk az élményszerű oktatás, amely az érzelmi, képzeleti területek megragadásával segíti a tanulókat. Élmény nélkül nincs ön-, ember- és világismeret. 4

Szeretnénk megvalósítani Nagy László reformpedagógiai gondolatát: Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni. Kiemelt területként kezeljük a tevékenységközpontú tanítást, a kreativitásfejlesztést, a tehetséggondozást, a művészeteket. A gyermekek környezetének kialakításánál törekszünk arra, hogy számára az iskola, a természetes életének színtere legyen. További törekvésünk, hogy cselekvő iskola legyünk, ahol a gyermek munkája, tevékenysége uralkodik és nem a tanárközpontúság. Érezzék, hogy a tanárok gyermekszeretete az egész földet átfogó egyetemes emberszeretet alapján áll. Iskolánk célja, hogy tanulóink a természettel és a környezettel egészséges kapcsolatot alakítsanak ki. A környezetben minden mindennel összefügg, a természetes és a társadalmi környezetünk megismerését segíti a rendszerszemléletű látásmód kialakítása. Ez eredményezheti, hogy nem birtokolni akarja a természetet, hanem építő módon együtt élni vele, megőrizve a következő nemzedék számára is. Egészségtudatos embereket szeretnénk nevelni, akik megtanulják az egészségtudatos táplálkozás alapjait. Prioritás számunkra, a magyarság kulturális örökségének a nemzeti hagyományoknak, a magyar nyelvnek a gondozása, ápolása. Természetesen nem feledkezhetünk meg a más népek kultúrájának minél alaposabb megismeréséről sem és ennek egyik legfontosabb feltétele a színvonalas idegen nyelvi képzés. További célunk, hogy a fiatalokat pozitív életvezetésre tegyük képessé, olyan életvitelre, ami szociálisan is értékes. Magatartási, döntési, életvezetési minták nyújtásával az a célunk, hogy hosszabb távú, racionálisan átgondolt életvezetési koncepció, életterv, életeszmény, életideál formálódjon diákjainkban. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük, biztosítjuk ezáltal az esélyegyenlőségüket. Célunk az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése, a gondolkodási kultúra művelése, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. A sajátos nevelési igényű tanulókhoz, szakemberekből álló team felállítása. I/3. A nevelő-oktató munkánk feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai munkánk feladata, hogy olyan megfelelő környezetet biztosítsunk a gyermekek számára, hogy a bennük alvó képességek szabadon kibontakozhassanak. Ebben az esetben az egészséges fejlődését segítjük elő. A további lényeges feladat, hogy képessé váljon a saját feladatának felismerésére és a szociális közegének megtalálására. Az emberi lény természetét, átfogó, holisztikus megértéssel kell megközelíteni. Alapvető az előzmények, következmények és a folyton változó élettények összetettségének megfigyelése, s megértése. Karácsony Sándor elveit elfogadva a következőkre is hangsúlyt kell fektetni. A nevelés társasjáték azaz mindenféle megértés alapja a másik ember és ehhez a nyelv használata rendkívűl fontos. A nyelv lélektani jelenség, a mondanivaló formája. Nem elvont elméletekből és fogalmakból kell kiindulni, hanem a közvetlen érzékelésből, a napi nyelvből. Ne a világ szemlélése történjen,- mondja-, hanem hatékonyan, potensen éljék a magyar életet, ami a nyelv, tudomány, művészet, társadalmi gesztusok, vagyis társas lélektani funkciók összessége. A generációk közötti ellentét vallja-, természetes jelenség. Az ifjúság jogokat követel, és más nyelven beszél. A megoldás; szabadságra nevelés. Munkatárssá válik a nevelő és a növendék. A nyelv, mint integrációs eszköz alkalmazható a nevelésben; nyelvként kezelhetjük a zenét, a képzőművészeti kifejezést, irodalmat, táncot. Tehát irodalomra irodalommal, életközösségre pedig életközösséggel neveljünk. A tanító feladata: - egészségesen igényelni - jókedvvel segíteni - értelmesen szolgálni - önfeláldozóan cselekedni - áhítatosan szeretni Alkalmazni a passzivitást, mint a legnagyobb aktivitás elvét. Erre Karácsony Sándor az úszást említi: az indogermán magatartás e tekintetben; ellenségem a víz, legyőzőm. A keleti magatartás; szövetségesem a víz. Fontosnak tartjuk a tanítói szabadságot a különböző helyzetekhez, közösségekhez, egyénekhez igazított módszerek alkalmazását tekintve. Elsősorban az ösztönző attitűd és a szociális technikák alkalmazása jellemezze a tanítót. 5

Minden esetben a példa, a példakép az elsődleges módszer, kiegészítve a dicsérettel, elismeréssel, biztatással. A jutalmazást és a versenyt nem tartjuk üdvözítő dolognak. Fontosnak ítéljük a fejlesztő beszélgetéseket, egészséges vitákat. Rendkívűl fontosnak tartjuk az általános iskola bevezető és kezdő szakaszát. Ebben az időszakaszban a humanisztikus koopereatív gyakorlati módszert tartjuk elsődlegesnek és ezért az 1-6. évfolyamban egy speciális projekt keretében ezt alkalmazzuk. Ez a szemléletmód áthatja a pedagógiánk egészét a későbbi oktatás és nevelés során is. I/4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A fejlődés lélektani szakaszokhoz igazított tananyag és a tanár személyisége együtt teremti meg a személyiség egészséges kifejlődését. Tulajdonképpen a gyermek fejlődési fázisainak minél jobb ismerete és a megfelelő tananyag játékban és munkában való beágyazottságának alkalmazása, biztosítja a személyiségfejlesztést. Különösen kiemelten gondozzuk a következőket: - szabadságszeretet - moralitás - jó beszéd és vitakészség - felelősségérzet - nyitottság - helyes ítéletalkotó képesség - akarat, érzés, gondolkodás egysége Az alapelveknél említett test, lélek és szellem egységes szemléletéből fakadóan a fejlődési szakaszokat, alapvetően 0-7 évig és 7-14 évig, továbbá 14-21 évig tekintjük. Mindegyik szakaszt egy sajátos komplex változás jellemzi. A következő leírás csak egy rövid összefoglaló kíván lenni. A fejlődési fázisoknál tapasztalható folyamatok egy tetőpont után a következő szakaszban már képességként jelentkezik. Ezek felismerése és támogatása fontos a tanító számára. Az iskolában, a 7-14 éves szakasz az első, amely több kisebb fázisra bontható. A hét és kilenc év közötti gyermekekre jellemző a szabályozott játék igénye és konkrét tapasztalatokra vágyik. A tanító elsősorban az emlékezeti erőket és a fantáziát szólítja meg sok-sok ritmussal fűszerezve. A gyermekek feltétel nélküli odafordulása a felnőttek felé már ilyenkor átalakul, és olyan embert tud elfogadni, akinek szavai és tettei egyaránt hitelesek számára. Kérdéseket fogalmaznak meg önmagukról és a világról, s ha ezen alapkérdésekre az órákon választ kapnak sok tapasztalat segítségével, akkor képesek elismerni a tanítói tekintélyt. A gyermekek ekkor még együtt lélegeznek a külvilággal és ezért is nagyon fontos minél több természettel kapcsolatos közvetlen tapasztalat a számukra. Az utánzás elemei is működnek náluk még és jellemző a helyhez kötődő emlékezet. A kognitív folyamatokon kívül nagyon fontosak az érzelmi, akarati és szociális területek gazdagítása Az első elszakadási tapasztalatra a kilencedik életév körül kerül sor. Ekkor kezdik megkérdőjelezni a tanár odáig kikezdhetetlennek tűnő tekintélyét. és tudni akarják, hogy mindaz, amit a tanár mond a világ alapos ismeretén alapul-e. A gyermekek most tisztelni akarják azt a tanítót akit korábban szerettek, de meg akarnak győződni róla, hogy tiszteletük jogos-e. Ilyenkor a tanárnak figyelembe kell vennie ezt a folyamatot, a tanításnál. A világot teljes valójában tárjuk elébük, de nem úgy, hogy száraz és az emberi szempontoktól teljesen független tudományos tényekkel árasztjuk el őket, hanem továbbra is az érzelemre fókuszálunk. Minden egyes gyermekkel éreztetni kell, hogy ő maga is egy egyedi világot alkot, amely szervesen kapcsolódik a környezetéhez. A tizedik és tizenkettedik életévük közötti fejlődési szakaszban az értelmi tevékenység, gyűjtés, memoriterek a jellemzőek. Sok ritmikus élményre van szükségük és az anyagokat is ennek figyelembevételével szükséges csoportosítani. Tizenkét éves korukra a testük harmonikus arányai általában felbomlanak. A végtagok kerülnek fokozatosan túlsúlyba, és az izomzat válik egyre fontosabbá. Lelkiállapotukra a kritikai-szemlélet jellemző, és kezdenek ok-okozati összefüggésekben gondolkodni. A tanítónak a helyes irányba kell terelnie a gyermekek készülődő intellektualitását és a tanulók kérdező, kereső hozzáállását. Egyre inkább az élettelen természet és annak törvényei iránt kell felkelteni az érdeklődést. A gyermekek már jól érzékelik ilyenkor, hogy nem csak a teret, de az időt is strukturálni kell, s ez jelzi azt.; elérkezett az ideje, hogy történelmi folyamatokról tanuljanak. A történelem tanítása során eléjük tárjuk, hogy az emberiség történelme nem csupán eseményekből és évszámokból áll, hanem egyedi individuumok alakították olyanná, amilyen, másrészt rájuk is alapvetően hatottak ezek a történelmi erők. 6

A 7 14 év közötti fázis utolsó részét pubertásnak nevezzük. A fizikai változásokat általában a lelki egyensúly kizökkenése kíséri. A gyermek ebben az időszakban testi és lelki téren, egyaránt elvesztheti az egyensúlyt és nyugalmat. Azok a viselkedési formák, szokások, amit eddig elsajátítottak, elveszettnek tűnhetnek. Ekkor a kiskamaszok egyre jobban saját belső folyamataikra figyelnek és egyre nagyobb szükségük van arra, hogy szüleik, és tanítóik az eddiginél objektívebb szemléletmóddal forduljanak feléjük. A pubertás szakaszában a gyermek egyre inkább elkülönül, szembehelyezkedik a felnőttek világával. A fizikai erőpróbák segítenek kirántani őket ebből az állapotból. Már egyre jobban érdekli őket a technika, a munka, a hivatás. Nagy segítség számukra, ha látják és tudják, hogy saját belső küzdelmeikkel nem állnak magányosan a világban. Elég szabadságot kell biztosítani nekik, ha azt akarjuk, hogy ezek a felfedezések segítségükre legyenek. A 14 év feletti ifjúembernek lételeme a harc. A hite a kétely, s ezen át küzd a személyes hitéért Ebben a korban már az ítéletalkotás és az igazságkeresés a jellemző. Lehetőséget kell számára biztosítani minden eszközzel, hogy a világot különböző nézőpontokból vizsgálhassa. Az önálló véleményalkotását tapintattal és figyelemmel,munkatársként segítse a tanár ebben a különösen érzékeny időszakban. A mezőgazdasági, erdészeti, ökológiai, ipari és szociális gyakorlatok is olyan lehetőségek számukra, amikor egy teljesen más nézőpontból és főleg saját tapasztalatuk alapján ítélhetnek meg őket is izgató problémákat, ismerhetnek meg egyedi, szociális viszonyokat. I/5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember egyediségének tiszteletét, s a tolerancia elvét igyekszünk a nevelés és oktatás során, személyes példánkkal erősíteni a gyermekekben. Fontos, hogy lássák és tapasztalják a türelmet és szeretet, mert ez az alapja annak a finoman szövődő szociális érzékenységnek, amely, majd segíti a további útjukat. A későbbi, munkahelyi és bármilyen közösséghez való illeszkedésük, ezáltal könnyebb lehet, mert a saját és a másik ember egyéniségét is tisztelve válhatnak igazi építő tagjává a leendő közösségnek. A közösségépítés ugyanolyan fontos, számunkra, mint az individuum nyomon követése. Amikor a gyermekek iskolánkba érkeznek, először is a családias, meleg, biztonságos osztályközösség kialakítása a cél. A tanórák légköre és módszerei, például sok-sok előadás egyedi rituálék mind-mind ezt segítik. A különböző túrák, kirándulások, közös munkák, sportesemények is komoly közösségformáló erők. Továbbá az ünnepeket az egész iskola közössége egyszerre éli meg. Látják egymást, a különböző korosztályú gyermekek hasonló helyzetben és kíváncsiak egymásra. Feladatunk ezeknek az eseményeknek és lehetőségeknek a tudatos tervezése és kivitelezése. Az eltérő képességű gyermekek együtt tanulnak együtt haladnak, s látják egymás fejlődését és elfogadják a másik embert, aki bizonyos területen elmarad, avagy kifejezetten tehetséges. Látják, hogy a tanító törekszik a hátrányos helyzetű gyermeket segíteni illetve a tehetséges fejlődésének teret adni. A különböző temperamentumú gyerekek konfliktusai és azok tudatosan kezelt közös megoldásai sok segítséget jelenthetnek számukra a későbbi életszakaszukban. Az ilyen miliőben felnövő diák egészséges odafigyeléssel fordul embertársaihoz és a közvetlen környezetéhez. Nyitott személyiségként természetes módon kapcsolódik a magyar hagyományok megőrzéséhez és más kultúrák megismeréséhez. I/6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében elsődleges feladatunk azoknak a körülményeknek a felderítése, amelyek a zavart okozzák, mert csak így tudjuk a megfelelő segítséget biztosítani. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, kiszűrésére, illetve korrigálására. Feladatok - A tanulási és magatartási nehézségek okainak feltárása. - A viselkedési tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek tanulmányozása, gyermekmegbeszélés - A tanító és tanulók közötti kapcsolatok erősítése. - Pozitív tulajdonságok erősítése motivációval, dicsérettel. - Egyénre szabott tanulási módszerek és eljárások kidolgozása. - Prevenciós munka - Külső nevelési és pszichológiai segítség biztosítása. 7

Együttműködő kapcsolatot tartunk fenn a helyi óvodával, a Nevelési Tanácsadóval, a Családgondozóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Foglalkozásokat szervezünk az alapkészségek, képességek fejlesztésére a lemaradó tanulók számára, időszakos jelleggel. A szülőt tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani, gyermeke megfelelő színvonalú felkészítéséhez. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit. Szükség esetén igénybe vesszük külső szakértők segítségét: logopédus, gyógytornász, gyógypedagógus, pszichológus, iskolaorvos. I/7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók már a tanítási órákon differenciált foglalkozásokon vesznek részt. A további lehetőség, a tehetségek kibontakoztatására a csoportbontás az órákon belül. Fakultatív jelleggel, kézműves, képzőművész, színjátszó, zene és sportfoglalkozások szervezését is vállaljuk. Önköltséges tanfolyamokat szervezhet a nevelőtestület bármely tagja, avagy a szülők is. Pl.: lovaglás, tánc, nyelvvizsga, stb. I/8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A családok egységét egyre több tényező veszélyezteti korunkban és ez nyilvánvalóan kihat a gyermekekre. Iskolánk nevelőtestülete egyébként is szoros kapcsolatokat ápol a szülőkkel és így a családi háttér ismerete eleve egy prevenciós tevékenységet jelent. Minden hónapban Szülői Esteket tartunk, ahol általában és egyénileg is sok aktuális felvetéseket beszélhetünk meg a gyermekekkel kapcsolatosan. Bármilyen veszélyeztetettségre, beilleszkedési és tanulási zavarra utaló észlelések esetén, az osztálytanítók konzultációt kezdeményeznek az ifjúságvédelmi felelős tanárral, aki nyomon követhető nyilvántartást vezet. Ebben meghatározza a fejlesztéseket és támogatásokat, amelyek a gyermek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlenek. Szükség esetén bevon speciális szakembereket is a munkájába, (pszichológus, fejlesztő pedagógus, védőnő, orvos). A károsító környezeti hatásokat tekintve felveszi a kapcsolatot a helyi önkormányzattal és együttműködik a családgondozóval. Különböző mentálhigiénés programokat szervez prevenciós jelleggel a diákok szülők, tanárok számára. Állandó kapcsolatot tart a szülőkkel, szakemberekkel, diákönkormányzattal a segítés érdekében. Tájékoztatást ad a szülők számára a külső szakemberek támogatási lehetőségeiről. I/9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program. Sajátos Nevelési Igényű (SNI) tanulók oktatása-nevelése Arra törekszünk, hogy minden olyan gyermek, aki bármilyen okból tanulási nehézségekkel küzd, képessé váljon teljesíteni a tantervi követelményeket. Figyelmet fordítunk arra, hogy reális célt jelöljön meg a tanuló a továbbtanulásánál. Alapelveink szerint a tanórákon eleve, a gyermekek képességeinek és készségeinek megfelelő differenciált oktatást nyújtunk. Lehetőséget teremtünk a részképesség zavarokkal küzdő gyerekek számára egyéni fejlesztésre. Az SNI-s tanulókkal való eredményes foglalkozás feltétele az osztályban tanító tanárok kooperatív együttműködése, és a kifelé irányuló kooperáció. A felméréseket követöen egyéni fejlesztési programok készülnek. A tanulócsoport színvonalának, szociális fejlettségének megfelelő egyéni haladási ütemet lehetővé tevő differenciált oktatásszervezéssel felzárkóztatjuk a nehézséggel küzdő gyermekeket. A cél a tanuláshoz szükséges motiváció felkeltése, a munkához való pozitív hozzáállás segítése, a kulcskompetenciák és képességcsoportok fejlesztése. Ezek elsősorban a következőek: olvasás, kommunikációs képességek, a döntés felelőssége, szabálykövetés, problémamegoldás, kreativitás, szolidaritás, lényeglátás, együttműködés. A hiányok pótlása, tanórán kívüli korrepetálásokon történik. Speciális esetekben a Nevelési Tanácsadó szakembereivel egyeztetve tervezünk egyéni fejlesztési programokat. I/10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk vezetése az év elején, felméri azokat a családokat, akik anyagi és szociokulturális nehézségekkel küzdenek. A gyermekvédelmi tevékenységet ellátó tanár vezetésével a szociális csoport dolgoz ki különböző alternatívákat a lehetséges segítségre, amely a család és természetesen a gyermek számára megfelelő. A segítés formái. - A rászoruló tanulóknak az iskola fenntartója rendszeres szociális támogatást adhat. 8

- A gyermekvédelmi szakszolgálattal való kapcsolat felvétele és annak ápolása - A család segítése az iskolai közösség által anyagi és szociális értelemben is. - Délutáni napközis foglalkozás - Mentálhigiéniás programok - Komplex tehetséggondozó projektek - Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése I/11. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskolai oktatás, nevelés igényli a szülő együttműködését a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztéséhez. A szülő és a pedagógus is átérzi a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősséget. A gyermek egészséges kibontakoztatásához szükséges a kölcsönös bizalom, őszinteség. Számunkra fontos a szülők: - aktív részvétele az iskolai rendezvényeken, - őszinte véleménynyilvánítás, - együttműködő magatartás, - nevelési nehézségek közös megoldása, - érdeklődő segítő hozzáállás, - szponzori segítségnyújtás. Iskolánk az év elején megjelenteti különböző információs csatornákon keresztül az éves munkatervet, az aktuális feladatokat, mind a szülők mind a tanulók számára. Az iskola életét, terveit, iskolagyűlések keretén belül vitatjuk meg. Az osztálytanítók és az osztálykísérők, a szülőket a tanulók fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják a havi rendszerességgel tartott Szülői Esteken. Fogadóórák. Feladatuk a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A Szülői estek célja: a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről, a szaktanárok értékelő munkájáról, a tanulók fejlődéséről, az osztály tanulmányi munkájáról az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé, Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskola nevelő és oktató munkájának hétköznapjaiba, megismerjék a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjanak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése. Kapcsolattartás információáramlás eszközei A szülők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, útján közölhetik az iskolavezetéssel, nevelőkkel. A tanulók rendszeres tájékoztatásának eszközei: iskolai hirdetőtábla, iskolaújság, iskolagyűlések, személyes beszélgetések, az iskola honlapja. A szülők informálása az iskola életéről: szülői estek alkalmával, szülők-nevelők művészeti, pedagógiai fórumának szervezésével, iskolaújság megjelentetésével, levélben történő tájékoztatással, személyes beszélgetésekkel, az iskola honlapján keresztül. 9

Információk, kapcsolatok a nevelőtestületben: heti kollegiális megbeszélések napi kommunikációs formák, továbbképzések szakmai sajtó figyelemmel kísérése. A pedagógus tanuló együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei - A tanulók rendszeres tájékoztatása a Diákönkormányzaton keresztül. - Diák-tanár sport rendezvények - Közös túrázás - A diákok bevonása a döntés-előkészítő munkába - Ügyeleti munkába aktív részvétel I/12. A környezeti nevelés programja A legfőbb cél, hogy a tanulók az alapelveinkkel összhangban természetes módon viszonyuljanak a mindenkori környezetükhöz és a környezetvédelmi kérdések iránt elhivatott állampolgárokká válva kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkezve eligazodjanak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén. Felelős autonóm emberként viszonyuljanak az egész Föld adottságainak megőrzésének érdekében. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése és a lehetséges továbbfejlesztése felé irányul. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását már a családban fontos elkezdeni és az oktatásban folytatni. Az iskolában szemléletet csak úgy tudunk formálni, hogy minden tantárgynál és minden iskolán kívüli programon törekszünk az egységes egész látásmód kialakítására, amelyben a gyermek a természetet és benne az embert, szerves egységként érzékeli. Fontos, hogy a szülők megerősítsék a gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Fő nevelési feladataink: Önmagukért és másokért, a környezetért érzett felelősségtudat kialakítása és fejlesztése. A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer megalapozása. A globális gondolkodás, ökológiai szemlélet, problémamegoldó képesség, innováció elősegítése. A környezet ismeretével és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán A tanórákon kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos környezetvédelmi vonatkozások, természetes módon a gyakorlatba ágyazva minél több oldalról megerősítve: Az iskola külső és belső környezeti értékeinek megismerése, védelme. A belső környezet alakítása: esztétikus egészséges tantermek, amelyeket a tanulókkal közösen festünk ki dekorációknál a természetes anyagok előnybe részesítése, élő növények telepítése, gondozása a tantermekben, folyosókon, az iskola környezetének szépítése, parkosítása, környezetbarát anyagok felhasználása, tiszta, rendezett környezet biztosítása. természetes anyagokból készült játékok, díszítő elemek alkalmazása. - A környezettudatosság érvényesítése a műveltségi területeken, a tantárgyakban. - Rendszeres biokertészeti munkák. Nem hagyományos tanórai keretben: - Energiatakarékossággal és újrahasznosítással kapcsolatos feladatok adása a tanulóknak, (papírgyűjtés, vízcsapelzárás, szelektív hulladék stb.) - Aktuális környezetvédelmi események megjelenítése különböző információhordozókon. (pl. faliújság) - Környezetért felelős aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítása, működtetése - A Föld Napja, A fák és a madarak napja és a Környezetvédelmi világnap alkalmából rendezvények, programok szervezése. - Ismerkedjenek meg a gyermekek szülőföldjük. ill. lakóhelyük földrajzi arculatával, természeti és társadalmi értékeivel, hagyományaival. A környezeti nevelés céljainak megvalósításához elsősorban a következő módszereket alkalmazzuk: - játékok - konkrét fizikai tevékenység 10

- riport módszer - projekt módszer - közösségépítés - művészi kifejezés - kooperatív tanulási technikák Az iskolán belüli együttműködést tekintve kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. Továbbá, fontosnak tekintjük az iskolán kívüli együttműködést és a különböző módszerek alkalmazása során kapcsolatot teremtünk a következő intézményekkel: - Pedagógiai Intézet - Bükki Nemzeti Park - Környezetvédelmi Felügyelőség - Ökológiai Intézet - Észak-Erdő Rt. - Más közoktatási intézmény Minőségfejlesztés Az iskolai munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészítjük az iskola, éves környezeti nevelési programját, amely tartalmazza a fő céljaink mentén a rövid távú céljainkat, feladatainkat, az anyagi, és nem anyagi erőforrásokat, módszereket, eszközöket. A félévi és év végi nevelőtestületi megbeszéléseken az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. I/13. Az egészségnevelés programja Iskolánk célja, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítsük a gyermekekben az egészséges élet iránti igényt. Fontosnak tartjuk, hogy már gyermekkorban kialakítsák, illetve folyamatosan erősítsék a saját szellemi, fizikai állapotukért felelősséget vállaló, tudatos magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és elméleti ismeretekhez kell segítenünk, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl, biztos és egészséges belső és külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni. Olyan programoknak biztosítunk prioritást, ahol a testi és lelki egészségfejlesztéshez, az egészségtudatos szemléletmód kialakítására van mód. Törekszünk tanulóink és tanáraink mentális fejlődésének biztosítására. Feladatok: - Önmagunk egészségi állapotának ismerete - A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák elsajátítása - Tanulási környezet alakítása - Az egészséges életformák és szokások választását elősegítő ismeretek beépítése a tanulókkal való érintkezés és kommunikáció, különböző formáiba, a foglalkozási tervekbe, tanmenetekbe. - Az egészséget károsító tényezők tudatosítása, a következményekkel való szembesítés. - Az egészséget károsító szokások megelőzése. - A harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelés. - Családi életre, felelős párkapcsolatokra való felkészítés. - Konfliktusok kezelésére, megoldására való felkészítés. - A testkultúra jelentősége és a sport értékeinek integrálása az oktatásban. - Mindennapi testmozgás biztosítása a tanulók számára. - Eltérő adottságú gyermekek számára is megfelelő, sikerélményt nyújtó mozgásformák alkalmazása. - Iskolaorvosi rendelésen való részvétel biztosítása. - A helyi közösségekkel együttműködni. Mentálhigiénés nevelés a tanulási nehézségek megelőzése, azonosítása és korrekciója, a személyiségfejlődés életkori kríziseiben és az iskolai beilleszkedésben való segítségnyújtás, a tanulók egészséges életmódjának, természeti és emberi környezetükkel való harmonikus kapcsolatának alakítása, a tanulók önismeretének, önkifejező készségének és szabálytudatának fejlesztése, drogfogyasztás megelőzése, az oktatás mentálhigiénés tartalmának bővítése és fejlesztése, 11

a pedagógusok önismeretének, önkifejező készségének, pedagógiai attitűdjének alakítása, a pedagógusok közérzetét javító munkaértékelési rendszer kialakítása. szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a mentálhigiénéhez is. Sportprogramok, színjátszó szakkör, zene, táncfoglalkozások, játékos programok. Hétvégi iskolai programok a közösségfejlesztés, vagy a családi életre nevelés jegyében szülői estek szakmai tanácskozások, tréningek Segítő kapcsolatok A segítő kapcsolatok intézményen belül: Iskola vezetés Iskolaorvos Védőnő Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Osztálykísérő Szaktanár Diákok - A segítő kapcsolat intézményen kívül Gyermekjóléti Szolgálat Nevelési Tanácsadó Ifjúsági Információs Iroda Szakértők Szülők Mindennapos testmozgás A mindennapi oktatás során a ritmikus részben a testmozgás kerül előtérbe Minden nap az oktatást a mozgásos tevékenység járja át. A szünetekben a friss levegőn való tartózkodást szorgalmazzuk. - Minden testnevelési órán megtörténik a keringési- és légzőszervrendszeri megfelelő terhelés. - Minden testnevelés órán van gimnasztika és légző torna. - A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. - A napközis tanulók mozgásigényének kielégítését a napközis nevelők mozgásos játékokkal biztosítják. - 1. Szervezett mozgásos tevékenységek Mindennap a szabadban tartózkodás idejében a napközis nevelő mozgásos játékokba vonja be a tanulókat. 2. Szabad mozgásos tevékenységek A napközis nevelők ügyelnek arra, hogy a tanulók a lehetőség szerint minél több időt töltsenek szabad mozgásos játékokkal a szabadban. Számukra e tevékenységekhez játékokat és sporteszközöket biztosítanak. A tanulók délután a megfelelő életkorban rendszeresen lehetőséget kapnak a sportolásra. Sportkörök és szakkörök formájában biztosítjuk a szervezett foglalkozási formákat. Folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat a sportolási lehetőségekről. Testápolás, öltözködés Egységes követelmények és szokásrend kialakítása érdekében: Időjárásnak és tevékenységnek megfelelő öltözék, váltóruha használata. Étkezés előtti kézmosás, kulturált étkezés szokásmóddá válása. WC-használat utáni kézmosás rendszeressé tétele. Tiszta kéz, tiszta eszközök használata az órákon. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Hungarofit tesztrendszert alkalmazzuk. Fogyasztóvédelem-táplálkozási szokások A tudatos fogyasztási magatartás kialakítása érdekében az órákon, kirándulásokon, szabadidős rendezvényeken hangsúlyosan foglalkozunk a média hatásaival, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Az aktuális órákon megismertetjük tanulóinkat azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, vegyi termék, gyógyszer használata esetén tekintettel kell lenni. Helyes táplálkozási szokások kialakításához szükséges ismereteket beépítjük az órák tanmeneteibe. Előadásokat szervezünk a biogazdálkodás és az egészséges táplálkozás témakörében. 12

Balesetvédelem A tanítási órákon felhívjuk a figyelmet a konkrét veszélyforrásokra, a helyes, célszerű eszközhasználatra. Helyes szokásrend kialakítására törekszünk, a közlekedés szabályainak ismertetésével és gyakoroltatásával az iskola belső és külső programjainak szervezésekor. Balesetvédelmi oktatást tartunk a balesetveszéllyel járó órákon. Bűnmegelőzés, drogprevenció, elősegítjük a gyermek és fiatalkorúak családi, iskolai és társadalmi környezetének önvédelmi képességének fejlesztését; az iskolában és az iskola társadalmi környezetében kívánunk a közbiztonsági közérzetet befolyásoló hatékony megoldásokat keresni; előmozdítjuk és terjesztjük a jogkövető magatartás kultúráját, hozzájárulunk a konfliktusok erőszakmenetes megoldásához; bevonjuk a bűnmegelőző programjainkba az iskolai közösséget és annak társadalmi környezetét; szeretnénk kihasználni az iskolai szabadidő-szervezésben rejlő lehetőségeket; a mozgalom során kiemelt figyelmet fordítunk a családra; a családi felelősség erősítésére; az iskolai közösség erősítésére; támogatjuk az alkohol és kábítószer ártalmait bemutató felvilágosító, megelőző munkát. Színterek: Tanórai foglalkozások: Testnevelésóra Biológiaóra Főoktatás Drámaóra Tanórán kívüli foglalkozások: Napközis foglakozások Egészségnap, drog prevenciós nap Délutáni sportfoglalkozások Meghívott előadók előadásai Módszerek: Hagyományos egészségnevelés tanórákon Kortárskapcsolatok kialakítás Sportfoglalkozások Kirándulások Külső előadók meghívása Dramatikus játékok Kiscsoportos beszélgetések Könyvtári foglalkozások Filmvetítések Diák önkormányzati programok. Az egészségnevelés minőségfejlesztési terve Fontos, hogy ugyanazzal a minőségfejlesztési elgondolással dolgozzunk itt is, mint a környezeti nevelés területén.minden tanévben elkészítjük az iskola egészségnevelési program munkatervét, amelynek értékelését a félévi és tanév végi megbeszélésen a tantestület előtt bemutatjuk, és elfogadásra ajánljuk. I/14. Minőségirányítási program Minőségpolitikai nyilatkozat Az Alternatíva Iskola, felelős a pedagógiai programban megfogalmazott és ígért nevelési kínálatának fenntartásáért és fejlesztéséért. Folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési feladatellátás minőségét ennek keretében folyamatosan ellenőrzi és értékeli az intézmény működését, továbbá méri, értékeli és visszacsatolja a partnerei elégedettségét, elégedetlenségét és elvárásait. Iskolánk kiemelt jelentőséget tulajdonít mind az ágazatba tartozó, mind az ágazaton kívüli partnereivel való együttműködésnek, azt folyamatosan fejleszti. Fontosnak tartja a 13

humánerőforrás fejlesztését, arra törekszik, hogy az intézmény hatékonyan és gazdaságosan működjön, feladatai ellátása során a szolgáltatói szemléletmód érvényesül. Az intézmény dolgozói és vezetése felelős a nevelés, oktatás minőségéért. Jogszabályi kereteken belül törekszünk a helyi társadalom elvárásainak kielégítésére, kiemelten fontosnak tartjuk a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentését, az abból következő hatások mérséklését a hátrányos helyzetű gyermekek gondozása révén. Elkötelezettek vagyunk a minőségi feladatellátás mellett, ennek szellemében minden feltételt biztosítunk a minőségirányítási program végrehajtásához, folyamatosan értékeljük annak megvalósítását. Ígérjük, hogy mindig a tudásunk és okos szeretetünk legjavát nyújtjuk. Minden munkatárstól elvárom, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze feladatait. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, gyermekére, minden folyamatára és tevékenységére. Igazgató Bevezető Az iskolánk pedagógiai szemléletmódjának egésze egy önmagát állandóan megújításra inspiráló rendszer. A megfelelő és következetes alkalmazása már minőséget jelent, mert feltételezi az alkalmazó személy kreativitását, tanulásra való készségét, nyitottságát. A minőségirányítási program bevezetésének célja hogy minőségibb szolgáltatást nyújtson a partnerek (gyermekek, szülők) és az emberiség megelégedettségére. A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere Az iskola tantestülete elsősorban pedagógiai, szakmai kérdésekben kompetens. Ez együttműködésen alapuló iskolavezetést feltételez. Kisebb feladatok elvégzésére egyes tagok, vagy tagok által létrehozott csoport a szükséges jogkörrel együtt mandátumot kaphat. A közösségre az önigazgató szervezeti együttmunkálkodás a jellemző. Feladatorientált és horizontális a munkamegosztás. A célok és a munkamódszerek által rendszeresen végeznek a pedagógusok információgyűjtést, tervezést, elemzést, ellenőrzést, értékelést, amely logikai folyamat a minőség iránti elkötelezettséget is jelenti. Az intézményben a belső és a külső kommunikáció átszövik egymást. A kapcsolattartás módjai; konferenciák, csoportülések, rendezvények, szülői estek, fogadóórák, tanácskozások stb. a tervezett Szervezeti működési szabályzat fogja részletesen rögzíti ezeket. A Kuratórium, tantestület mellett az oktató nevelő munka elősegítésére Iskolaszék működtetését tervezzük. Jogairól és működéséről, továbbá a szülők, diákok jogairól szintén az SZMSZ -ben lehet tájékozódni. Az intézményt fenntartó elvárásai Az Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola teljesítse az Alapító okiratban és a Pedagógiai programban leírtakat. A minőségirányítási rendszer emberi erőforrásai A minőséget tekintve nagyon fontos alappillér az emberi erőforrás, a hozzá szorosan kapcsolódó tényezőkkel; motiváció, kommunikáció, és fejlesztés. Megállapítható, hogy az intézményünkben a tanárnak teljes személyiségével kell dolgoznia egy ilyen komplex pedagógiai rendszer működtetése során. Ez fokozott jelenlétet követel, amely a csapatmunkában és a rendszer fejlesztésében való részvételnél is kívánalom. Az alapelvekből következő szabadsága komoly kihívást jelent számára, amely a saját munkájáért viselt felelősséget indukálja. További motivátorként működik a munkatársak véleménye, s a szervezeti kultúra. A struktúra miatt az iskolában többirányú kommunikációt kell működtetni. Egyrészt közvetlen kommunikációs láncra épülve, (napi kapcsolat) másrészt közvetett módon; külön személyek által a szükségleteknek megfelelően. 14

Az előzőekből következtethető, hogy nagyon fontos az ember és az önismeret ezen a területen. Az iskolában sok lehetőség kínálkozik az egyéni önfejlesztésre, szakmai továbbképzésre. Belső képzések: a rendszeresen működő tantestületi ülések alkalmat adnak szakmai továbbfejlődésre; gyermekmegfigyelések; osztálymegfigyelések; stúdium; művészi, pedagógiai munkák stb. A következő lehetőség hospitálás a saját és másik iskolában. Külső képzések: pedagógiai és művészeti képzések. Mind-mind kiváló lehetőség arra, hogy az emberi erőforrásaink fejlődését segítse a minőségi munkában. Az iskola minőséggondozásának egyik oszlopa maga a szervezet s annak fejlődése, amely rugalmas, önigazgató és tanulásra nyitott. A másik oszlop a szabadon, kreatívan és felelősen tevékenykedő ember. A harmadik, a külső belső partnerek elégedettsége. A külső partnerek: gyermekek, szülők és a fenntartók jóérzésének feltétele, pedagógiai programunk megvalósulása. A belső partnerek; a pedagógusok és egyéb munkatársak esetén, a jó szervezeti kultúra. Intézményi minőség irányítás Az intézményi működés hosszú távú elvei Iskolánk szeretettel odafigyelve óvó- segítő módon törekszik nevelni-oktatni minden egyes gyermeket. Igyekezve az ember egyediségét tisztelve az optimális környezetet biztosítani számukra. A pedagógia elveinkből természetes módon következik a gyermekközpontúság, s a globális szemléletmód. Ez a fajta látásmód a mindennapi gyakorlati teendőkben is megmutatkozik, s eljut a tanuló oda, hogy az ember a természet része. Kialakítva egy ökológiai gondolkodást, s egy holisztikus világlátást. Szervesen kapcsolódik ezekhez az a szociális érzékenység. Ahhoz hogy ezek megvalósuljanak az iskola munkatársai komoly szakmai felkészültséggel, etikus magatartási mintákat is közvetítve szabadon és felelőséggel tevékenykednek. Számukra a művészeti, differenciáltan fejlesztő- felzárkóztató és integrált- nevelés kihívásai, egy olyan innovatív munkát követelnek, melyek- nyugodtan kijelenthető- a kutatás fejlesztés tárgykörébe sorolhatóak. A kreativitás, rugalmasság, nyitottság, nem csak a pedagógusokra kell, hogy jellemző legyen, hanem magára a szervezetre is. Az evolúciós pedagógiához illeszkedő evolúciós szervezet szinkronitása önmagában hordozhatná a végtelenített innováció elvét. Ahhoz, hogy a felnövekvő ifjúság az iskolából önmaguk értékeit ismerő, saját magukban bízó a világban magukat elhelyezni tudó egészséges emberekként lépjenek közvetlen környezetükbe, fokozottan szükséges a család támogató szerepe. A családok, illetve a szülők lelkesedése, hite, munkája olyan erő, amelyek nélkül nincs iskola. A szülők- mint fenntartók is egyben- őszinte, bizalomteli támogatása feltétlenül szükséges az iskola optimális működéséhez. A pedagógiánk alapjait adó szellemi források és egy minőségi kultúra képviselete, közvetítése- az iskola hathatós segítségével- nem csak a saját gyermekeik számára lehet fontos, hanem a társadalmi környezetnek is. Ilyen értelemben az iskola közössége olyan új szociális impulzusokat adhatezen a területen új utakat keresők számára-, amelyek az emberiség javát szolgálhatják. Az Alternatíva Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola minden munkatársa elkötelezett a hivatása, saját munkája, s a munkahelye és a közösség iránt. Valamennyien hozzájárulnak, hogy a közösen megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség az alábbiakat jelenti: - szeretet - szabadság - gyermekközpontúság - szociális érzékenység - etikus magatartás - szakmai felkészültség - felelősségtudat - innováció - kreativitás - egyenlőség - nyitottság - globális szemléletmód - megbízhatóság - ökológiai gondolkodás - döntési képesség - együttműködés - rugalmasság - szociális küldetés 15

A minőségirányítás megvalósításához kapcsolódó elképzelések A partnereink elvárásainak megvalósítása érdekében célul tűzzük ki, hogy az iskolaközösség minden tagja jól érezze magát az iskolában (a közösségben). További cél: - A tárgyi felszereltség, munkakörülmények, közös helyiségek, - területek állapotának javítása. - Minél több gyermeknek lehetőséget biztosítani, hogy itt végezzék tanulmányaikat. Ezekhez szükséges: - Evolúciós modellnek megfelelő szervezetfejlesztés. - Emberi erőforrások fejlesztése. - Partneri elégedettség vizsgálata. A minőségfejlesztési rendszer Vezetés Az igazgató és a tantestület felelőssége, elkötelezettsége Az igazgató és a tantestület ebben az intézményi minőségirányítási programban leírt minőségfejlesztési rendszert az Alternatíva Iskola szolgáltatásaira vezeti be. A rendszer kiépítésénél figyelembe vesszük a fenntartó elvárásait is. Az igazgató és a tantestület kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: - A partneri igények, elvárások optimális teljesítésének tudatosításában az iskola minden szintjén. - A minőségirányítás és minőségcélok meghatározásában, elérésében és rendszeres átvizsgálásában. - A működéséhez szükséges erőforrások biztosításában. Az igazgató és a tantestület vállalja, hogy a minőségfejlesztési rendszert fenntartja és a partneri elégedettség érdekében folyamatosan tökéletesíti. Felelősséget visel a minőségirányítás megvalósításáért és a minőségcélok eléréséért. Minden munkatárs joga, és kötelessége a munka bármilyen fázisában észlelt, a minőséget negatívan befolyásoló jelenséget saját megítélése szerint: önálló hatáskörben megszüntetni, javítani, vagy az igazgatónak, a tantestületnek, minőségi csoportnak, mentornak, tanácsadónak jelezni a megoldás érdekében. Jogi megfelelés Az igazgató gondoskodik arról, hogy az iskola működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, az SZMSZ-ben hozzáférhetőek legyenek a minőséggel kapcsolatos kérdéseknél. A minőségfejlesztési rendszer működtetése Az igazgató és a tantestület mandátumot ad az önszerveződő minőségfejlesztési csoportnak, amely tanácsadó, koordináló szerepet vállalva működteti a rendszert. A minőségfejlesztő csoport kapcsolattartása A csoport 3 havonta egy alkalommal, az igazgatónak és a tantestületnek beszámol a tevékenységéről. A további kommunikáció napi formája a szóbeli közlés, vagy írásos feljegyzés. A külső kommunikáció tekintetében: konferenciák, tanácskozások. Felelősségi kör, hatáskör A munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az SZMSZ és a munkaköri leírások rögzítik. Minden munkatárs felelős a munkája minőségéért. Az igazgató és a tantestület a minőségfejlesztési csoportnak működéséhez a következő hatáskört adja: - Kidolgozza és a tantestület elé tárja az évi minőségi tervet. - Biztosítja a minőségirányításban és a minőségcélokban megfogalmazott elvek megvalósítását. - Koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait. Tervezés 16

- A tantestület és a minőségfejlesztési csoport elvégzi a közös önértékelést. Az értékelés kiterjed a szervezeti struktúrára, folyamatokra, emberi erőforrásokra és a partnerekre. - A minőségfejlesztési csoport kidolgozza az értékelés alapján a minőségirányítást és a minőségcélokat. - Előterjeszti írásban a tantestületnek, megvitatásra kerül, s ha szükséges módosítják azt. - A csoport a módosított változatot megismerteti az iskola minden munkatársával, a fenntartóval és az Iskolaszékkel, s ha szükséges, módosítják azt. A végleges változat elfogadása után lebontják feladatokra, folyamatokra, s hozzárendelik az erőforrásokat határidőkkel együtt. A folyamatok tervezése és feladatokra bontása az evolúciós szervezeti modell és a TQM rendszer sajátosságai alapján történik. A tantestület elé terjesztik, megvitatják azt, s az elfogadását követően az önként vállalt felelősökkel tartják a közvetlen kapcsolatot. A szükséges fejlesztésekhez, változtatásokhoz tanácsokat adnak, módszertani segítséget nyújtanak, illetve koordinálnak. Ellenőrzés, elemzés A csoport évente egy alkalommal a minőségfejlesztési rendszert felülvizsgálja, illetve szükség esetén többször is ellenőrzi. Az elemzés kiterjed a következőkre: - partneri elégedettség és panaszok - erőforrások helyzete - szolgáltatások megfelelősége - preventív tevékenységek - változások szükségessége - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése Az elemzést feljegyzésben dokumentálják és a felülvizsgálatban résztvevő munkatársak aláírják azt. A munkatársak a munkájuk során elsősorban önellenőrzést, elemzést hajtanak végre. A feltárt hibákat, eltéréseket önállóan javítják, vagy a mentor, tanácsadó, minőségfejlesztési csoport és a tantestület segítségével teszik meg a szükséges intézkedéseket. Mérés Pedagógiai mérés - Intézményi külső mérés - Egy alsó tagozatos tanuló csoportnál kulcsképességek mérése. - Intézményi belső mérés - Második osztályos gyermekek képességeinek mérése (mozgás, mozgáskoordináció, emlékezet stb.). Eredményvizsgálat - Az iskolát végzett diákok longitudinális vizsgálata. - Összehasonlító vizsgálat, más iskolákkal, az egészségmagatartással kapcsolatosan. Partneri igény és elégedettség mérés A szolgáltatásokkal kapcsolatban, évente egy alkalommal kérdőívek alkalmazásával, felmérjük a külső, belső partnereink igényét. Értékelés Szervezeti hatékonyság értékelése Az igazgató és a tantestület jogi, gazdasági, pedagógiai szempontok alapján az intézmény működési gyakorlatát megvizsgálja évente. Intézményi önértékelés Az iskola 3 évente teljes körű önértékelést végez, a tanegységek helyzetére és programokra összpontosítva. Nevelő- oktató tevékenységek értékelése Az értékelés a kulcsképességekre irányul életkor-specifikusan. Minőségügyi dokumentációk rendje 17

Az Alternatíva Iskola, dokumentált minőségfejlesztési rendszert hoz létre és kíván fenntartani. Az intézmény minőségügyi dokumentumait a minőségügyi feljegyzések és az egyedileg kialakított, egységesített, belső nyomtatványok egészítik ki. Számítógépes adathordozón és hagyományos formában tároljuk. A bizalmas információkat tartalmazó dokumentumokat óvjuk az illetéktelenektől. Az Intézmény működési folyamatainak meghatározása Működési terület A területhez kapcsolódó folyamat A folyamat szabályozásának helye 1. Vezetés 1.1. Az intézmény jogszabályok szerinti működésének biztosítása 1.1.1. SZMSZ felülvizsgálata 1.1.2. Házirend felülvizsgálata 1.1.3. Jogszabályok változásának követése 1.2. Vezetői ellenőrzés 1.3. Beiskolázás 1.3.1. Nyílt nap 1.3.2. Szervezési és adminisztrációs feladatok 1.4. Nyomon követés Minőségirányítási Program SZMSZ Házirend 2. Tervezés 3. Partnerkapcsolatok irányítása 2.1. Stratégiai tervezés 2.1.1. Vezetői pályázat 2.1.2. Pedagógiai program módosítása 2.2.3. IMIP felülvizsgálata 2.2.4. Pályázatfigyelés 2.2. Az éves munka megtervezése 2.2.1. Intézményi munkaterv készítése, 2.2.2. Tantárgyfelosztás készítése 2.2.3. Órarendkészítése 2.2.4. Munkaközösségi munkatervek készítése 2.2.5. Tanmenetkészítés 3.1. Partner igény és elégedettség mérés 3.2. Kommunikáció a partnerekkel 3.3. Panaszkezelési eljárás Minőségirányítási Program Pedagógiai Program Éves munkaterv Minőségirányítási Program 4. Nevelés-oktatás 4.1. A pedagógusok együttműködése 4.1.1. Munkaközösségek munkája 4.1.2. Egy osztályban tanítók együttműködése 4.2. Tanulók értékelése 4.3. Tankönyvválasztás 4.4. Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése 4.5. Közös követelmények, közös mérőeszközök kidolgozása, alkalmazása 4.6. Az osztályfőnök hatékony munkája Pedagógiai Program SZMSZ Minőségirányítási Program 5. Mérés, értékelés 6. Biztonságos intézmény 5.1. Éves munka értékelése 5.2. Teljes körű önértékelés 5.3. A kompetencia mérés eredményének javítása 5.4. Indikátorrendszer működtetése 6.1. Balesetek megelőzése 6.2. Ifjúságvédelmi feladatok 6.3. Erőszakmentes iskola kialakítása Félévi és év végi beszámolók Minőségirányítási Program Minőségirányítási Program Pedagógiai Program SZMSZ 18

7. Emberi erőforrás 8. Intézmény működtetése 7.1. Új dolgozó kiválasztása és beilleszkedése 7.2. Továbbképzési rendszer működtetése 7.3. Minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés odaítélése 7.4. Pedagógusok munkájának értékelése 8.1. Ügyelet megszervezése 8.2. Adminisztráció 8.3. Beszerzés 8.4. Karbantartás Minőségirányítási Program Pedagógiai Program SZMSZ Minőségirányítási Program SZMSZ A fenntartó jóváhagyása A minőségirányítási programot a fenntartó hagyja jóvá. A minőségirányítási program hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezések - A minőségirányítási program hatályba lépése 2010.szeptember 1. - A program hatályossága 3 év. - A program tervszerű felülvizsgálatát évente egyszer el kell végezni. Ellenőrizzük a rendszerünk működésének hatásosságát. A felülvizsgálatot az igazgató és a tantestület végzi. A felülvizsgálatot és a szükséges intézkedéseket minőségügyi feljegyzésekben dokumentáljuk. - A program nyilvánosságra hozatalának módja: hirdetőtáblán közöljük, hogy a minőségirányítási program egy példánya pedig az iskola ügyviteli helyiségében található. 19

Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai: I/15. Egységes általános iskola és gimnázium Párhuzamos képzés gimnáziumi és művészeti szakképzés együtt a) Alapfokú nevelés: 1-4. Évfolyam b) Gimnáziumi nevelés: 5-12.évfolyam c) Párhuzamos művészeti képzés festő és grafikus szakon : 5-13. évfolyam Követelmények az egyes szakaszokban Az alapfokú nevelés, a nevelés-oktatás bevezető, kezdő és alapozó szakasza, mely az első évfolyammal kezdődik és a 4. évfolyam végéig tart. Az alapozó szakaszban a a tanulókkal való foglalkozás középpontjában a gyermek egyéniségének megfelelő differenciált fejlesztés áll. A különböző pedagógiai szakaszok három fontos területet érintenek: a) Az eredményes és biztonságos alapozás érdekében fontos a tanulás megfelelő tempójának kialakítása. b) A tanulók fejlesztési szükségleteihez igazodó bánásmódot kell kialakítani. c) Fontos a tantervi követelményeknek való megfelelés pedagógiai szempontú megítélése a gyermek egyéni fejlődésének tükrében. Az alapfokú nevelés-oktatás két részre tagolódik: Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén- funkciójából fakadóan- még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére. Kezdő szakasz és alapozó szakasz: 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban már megjelennek az elkezdett oktatási munkával összefüggésben a teljesítmény mindenkinél az egyénhez mérten- értékelésének markánsabb megnyilvánulásai is. Az alapozó szakasz elsődlegesen továbbfolytatja a képességek ápolását, ezzel elősegítve a tanulás minden területen való megalapozását. A gimnázium első négy éve folytatja és továbbfejleszti a megkezdett nevelő-oktató munkát a 5-8. évfolyamon. A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megszilárdító szakasz következik. A 11-12. évfolyam az általános műveltséget elmélyíti és a kétszintű érettségire, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészülés segíti. Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszán belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Párhuzamos művészeti szakképzés A müvészeti szakképzést az 5-13. évfolyam számára szerveztük festő és grafikus szakon. A gimnáziumi képzés 12. évfolyamon érettségivel zárul és a továbbiakban a13. évfolyam érettségi utáni szakképző évfolyam, amely OKJ vizsgával zárul. A tanulói egyéniség kibontakozásával összhangban olyan elméleti és gyakorlati, szakmai és művészeti képzést nyújtunk, amely előkészít a felsőfokú tanulmányokra, valamint a munkaerőpiacon is kellő esélyeket biztosít. 20