FOGLALKOZTATÁS ÉS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK 2013

FOGLALKOZTATÁS ÉS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK 2013 MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA Kutatási zárójelentés Gödöllő-Révkomárom 2013. június Menedzsment és HR Kutató Központ

Kiadja: Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC a kutatás vezetője Menedzsment és HR Kutató Központ, Szent István Egyetem, GTK TTI Tessedik S. u. 6., H-2100 Gödöllő Tel: 36-28-521-128; 36-28-522-000/3128 Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar Bratislavská cesta 3322, SK-945 01 Komárno www.selyeuni.sk/gtk Tel.: 00421-(0)35-3260-695 Készítették: Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC Vozák Erik Magiszter Antalík Imre PhDR. egyetemi tanársegéd Lektorálta Juhász Tímea PhD Szabó Ingrid PhDr. A kutatás támogatói: Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEKI) Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány 1

TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés kutatási módszerek 4 2 A résztvevő szervezetek legfontosabb jellemzői 6 2.1 Ágazat 6 2.2 Tulajdon 6 2.3 Szféra 7 2.4 Válaszadók központja 8 2.5 Árbevétel 8 2.6 Létszám 9 2.7 Kamarai részvétel 10 2.8 HR részleg megléte 10 3 A válság hatása a vállalatok jelen, és jövőbeli gazdasági és pénzügyi helyzetére 11 3.1 Az infláció várható mértéke 2013-ban 11 3.2 A válság hatása a válaszadók üzleti értékére 11 3.3 árbevétel növekedés várható mértéke 2013-ban 12 3.4 A válság várható időtartama 12 3.5 A válság hatása a foglalkoztatás területén 13 3.5.1 Magyarország 13 3.5.2 Szlovákia 14 3.6 Intézkedések a válság hatásainak kivédése érdekében a foglalkoztatás területén 15 3.6.1 Magyarország 15 3.6.2 Szlovákia 16 3.7 A 2013. évi tervezett béremelés mértéke (%-ban) A munkaköri csoportok szerint 17 3.7.1 Magyarország 17 3.7.2 Szlovákia 17 4 Atipikus foglalkoztatás 18 4.1 Atipikus foglalkoztatási formák a vállalatnál 18 4.1.1 Magyarország 18 4.1.2 Szlovákia 20 4.2 atipikus foglalkoztatás a szervezetben 22 4.2.1 Magyarország 22 4.2.2 Szlovákia 23 4.3 Atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint nők 24 4.3.1 Magyarország 24 4.3.2 Szlovákia 25 4.4 Atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint - férfiak 26 4.4.1 Magyarország 26 4.4.2 Szlovákia 26 4.5 Az atipikus foglalkoztatás területei munkakörök 27 4.5.1 Magyarország 27 2

4.5.2 Szlovákia 28 5 A foglalkoztatással, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos tervek az elkövetkező 12-24 hónapban30 5.1 Magyarország 30 5.2 Szlovákia 31 6 Mellékletek 33 6.1 Résztvevő vállalatok listája Magyarországon 33 6.2 Résztvevő vállalatok listája Szlovákiában 36 7 A kutatást végzők bemutatása 38 7.1 Menedzsment és HR Kutató Központ 38 7.2 Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar 40 3

1 BEVEZETÉS KUTATÁSI MÓDSZEREK A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, és a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara a Komárom-Esztergom megyei Kereskedelmi és Iparkamara (KEKI) közreműködésével felmérésében arra kereste a választ, hogy a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás, valamint a bekövetkező adó- és pénzügyi változások hogyan hatnak az elkövetkező időszakban a vállalatok/intézmények foglalkoztatási gyakorlatára. A jelenlegi gazdasági válsághelyzet, amely már közel öt éve uralkodik az európai piacokon, kétségkívül nagy változásokat hozott magával. E kutatás fő célja a munkaerőpiaci változásoknak a felmérése volt, miközben a legnagyobb hangsúlyt a munkaerőpiac keresleti oldalára helyeztük. A felmérésben két kérdőívcsoport került megalkotásra és feldolgozásra. Az egyik a magyarországi vállalatok adatait tartalmazza és maga a kérdőív is magyar nyelven készült. A másik a Szlovákia területén tevékenykedő vállalatok adataival foglalkozik és szlovák nyelven íródott. A kérdések a legtöbb esetben zárt jellegűek, de majdnem mindegyiknél meg van adva az egyéb válasz megjelölésének a lehetősége is, hogy a megkérdezettek kielégítően válaszolni tudjanak az adott témára. A résztvevők száma a következő: összesen 274 vállalat, amelyek közül Magyarországról 218 (az összes válaszok 79%-a) vállalat, míg Szlovákiából 56 (cca. 21%) vállalat vett részt. A kérdőív kérdéseit az alábbi három logikai csoportba lehet szétosztani: A kérdések első csoportjában a vállalat alapjellemzőire kérdeztünk rá. A másodikban a válság, annak hatásai a vállalatra, és a vállalat reakciói voltak a fő kérdések. A harmadik és egyben utolsó részben pedig az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatos kérdések vannak feltüntetve és a vállalatok jövőbeli terveit vizsgáltuk. A jelentésben foglalt megállapításainkat az általános statisztikai módszerek (átlag, gyakoriság, eloszlás) felhasználásával alapoztuk meg. Bár a minta összetétele és elemszáma nem minden tekintetben képviseli reprezentatívan a magyar és a szlovák vállalkozásokat, a kitöltő cégek listáját figyelembe véve (1. melléklet) olyan meghatározó szervezetek véleményét is sikerült lekérdezni, amelyek jól mutatják be a vizsgált területeken tapasztalható gyakorlatot és változásokat. A felmérésünket megkapja minden érvényes válaszadó szervezet, valamint a munkánkat támogató szakmai partner szervezetek is. 4

A továbbiakban a felmérésünk részletes elemzése olvasható. Gödöllő-Révkomárom, 2013. június 18. Dr. Poór József egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője 5

2 A RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI 2.1 ÁGAZAT A magyarországi és szlovákiai résztvevők közül egyaránt a legtöbben az ipari és kereskedelmi ágazatokban tevékenykednek, bár a szlovákiai arány a kereskedelmet illetően sokkal alacsonyabb. A két csoport közti legnagyobb különbségek a közigazgatás, a gazdasági szolgáltatások és az egészségügy terén jelentkeztek. Míg a közigazgatásban sokkal többen dolgoznak Szlovákiában, Magyarországon az egészségügy és gazdasági szolgáltatások terén működnek viszonylag nagyobb számban a megkérdezett szervezetek. E kérdést a résztvevők közül kielégítően 114 magyarországi és 56 szlovákiai vállalat és intézmény válaszolta meg, azért van a szlovákiai részben összesen 59 válasz regisztrálva, mert több vállalat is több ágazatot jelölt be, amelyekben aktívan működnek. (Megjegyzés: Ezeket az adatokat az alap információk táblázatainál mindig feltüntetjük, de a továbbiakban nem térünk ki rá.) Az egyéb válaszok a két országból hasonlóak voltak: többek közt az építőipar, a turizmus, a nonprofit tevékenységek, az állattenyésztés, a honvédelem területére terjedtek ki. 1. Táblázat: A válaszadó szervezetek tevékenységének ágazata Ágazat Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Ipar 30 26% 14 24% Kereskedelem 19 17% 14 24% FMCG 0 0% 1 2% Pénzügyi szektor 4 3% 1 2% IT 2 2% 0 0% Telekommunikáció 2 2% 0 0% Szállítás 2 2% 2 3% Energetika 2 2% 2 3% Gazdasági szolgáltatások 15 13% 5 8% Egészségügy 10 9% 2 3% Oktatás 4 3% 3 5% Közigazgatás 1 1% 7 12% Egyéb 23 20% 8 14% Összesen 114 100% 59 100,0% 2.2 TULAJDON A magyarországi válaszadó vállalatok igen nagy aránya van hazai kézben és csak nagyon elenyészően lehet közöttük külföldi- vagy vegyes tulajdonban lévő vállalatra bukkanni. A szlovákiai vállalatok esetében ez a trend hasonló, de mérsékeltebb megoszlás mutatkozik, sokkal kevesebb a hazai és valamivel több a külföldi tulajdonú válaszadó. Az egyéb választ a szlovákiaiak közül 6

relatíve sokan választották és a magyarázatukban az szerepelt, hogy állami tulajdonban vannak, esetleg a közigazgatás keretébe tartoznak, és kisebb, helyi tulajdonosuk van (város, megye). 2. Táblázat: A válaszadók tulajdonosai Magyarország Szlovákia Tulajdon Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Hazai 94 83% 37 66% Külföldi 13 11% 10 18% Vegyes 4 4% 4 7% Egyéb 2 2% 5 9% Összesen 113 100% 56 100% 2.3 SZFÉRA Magyarországon a magánszféra erőteljes dominanciát élvez a válaszadók között. Szlovákiában hasonló a helyzet, de kisebb mértékben jellemző az előzőleg leírt trend. Ezen kívül a közvagy állami tulajdon Szlovákiában sokkal gyakrabban fordul elő a válaszadók között, és a két állam közt ebben is rejlik a legnagyobb különbség. Ennek ellenére viszont a tendenciát megnézve itt is lehet azt tapasztalni, hogy elég nagy hasonlóságok mutathatóak ki a két vizsgált ország esetében. 3. Táblázat: A válaszadók működési szférája Szféra Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Magán 97 88% 41 72% Köz vagy állami 8 7% 14 25% Egyéb 5 5% 2 3% Összesen 110 100% 57 100% 7

2.4 VÁLASZADÓK KÖZPONTJA Mivel a felmérés két különböző államban, teljesen más régiók területén zajlott, a válaszok erre a kérdésre eltérőek voltak, így ennél a táblázatnál az összehasonlítást nem lehet teljesen homogén módon ábrázolni. 4. Táblázat: A vállalatok központja a vizsgált ország határain belül Magyarországi Magyarország Szlovákia Szlovákiai központ központ Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Komárom-Esztergom 81 75% Pozsonyi kerület 16 29% Budapest 17 16% Nagyszombati kerület 21 38% Egyéb 10 9% Nyitrai kerület 16 29% -/- -/- -/- Egyéb 2 4% Összesen 108 100% Összesen 55 100% A választási lehetőségek úgy vannak kialakítva, hogy feleslegesen ne legyen túl sok csoport. Így mivel a kutatás főleg Északnyugat-Magyarországon és Délnyugat-Szlovákiában zajlott, a kiválasztható régiók is ennek feleltek meg. A magyarországi résztvevők csoportjának legnagyobb része a Komárom-Esztergom megyét képviseli, mivel a csoport durván háromnegyede ebből a régióból jelentkezett. A megkérdezett vállalatok csupán 25%-a származott Magyarország más területeiről (főleg a fővárosból). A szlovákiai adatok meglepően arányos megoszlást mutatnak e kérdésnél. A legtöbben a nagyszombati kerületből valóak, míg a pozsonyi és nyitrai kerületekhez majdnem egyforma mennyiségű vállalat tartozik. Mindkét ország esetében akadtak olyanok is, akik a nem feltüntetett régiókból voltak. 2.5 ÁRBEVÉTEL Ennél a kérdésnél is enyhe különbség található, méghozzá a választási lehetőség kategóriáinál. Ugyanis a két összehasonlított állam különböző pénznemeket használ, Magyarország forintot, míg Szlovákia eurót. Ennek ellenére ezt a kérdést mégis össze lehet hozni egyetlen, átfogó táblázatba, mert a kialakított kategóriák összegei a felmérés kezdeténél úgy vannak felállítva, hogy a reális értékeik megegyezzenek. A valuták az aktuális árfolyamok szerint kerültek átszámításra és eszerint vannak a csoportok kialakítva. 8

5. Táblázat: Éves árbevétel/költségvetés Magyarország Szlovákia Árbevétel (Ft) Árbevétel ( ) Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % 10 millió Ft alatt 35 32% 9 16% 35 000 alatt 10-50 millió Ft 24 22% 12 22% 35 000-175 000 50-100 millió Ft 9 8% 8 14% 175 000-350 000 100-500 millió Ft 17 16% 10 18% 350 000-1,75 M 500 millió - 1 milliárd Ft 3 3% 7 13% 1,75 M - 3,5 M 1-5 milliárd Ft 10 9% 3 5% 3,5 M - 17,5 M 5-20 milliárd Ft 3 3% 3 5% 17,5 M - 69,64 M 20-50 milliárd Ft 1 1% 1 2% 69,64 M - 175 M 50-100 milliárd Ft 1 1% 0 0% 175 M - 350 M 100 milliárd Ft felett 4 4% 3 5% 350 M felett Egyéb 1 1% -/- -/- -/- Összesen 108 100% 56 100% Összesen Látható, hogy a magyarországi vállalatok több mint fele a mikro (33%) és a kis- és középvállalkozások (22%) közé tartozik. Ezen kívül még jelentős mennyiségű válaszadó jelölte a 100-500 millió forintnyi nettó éves árbevételt. Ami a többi kategóriát illeti, azt lehet elmondani, hogy minél magasabb bevételről beszélünk, annál kevesebben állíthatják, hogy rendelkeznek vele. A szlovákiai vállalatok ezzel szemben elég nagy ingadozást mutatnak, ami a megoszlást illeti, egészen az 1,75-3,5 millió euró kategóriáig. Viszont hasonlóság van abban, hogy Magyarországhoz képest itt is a legtöbb vállalat a KKV kategóriába tartozik bele. 2.6 LÉTSZÁM Míg az árbevételeknél elég különböző eredményekre jutottunk a két fél értsd magyar és szlovák - közt, itt már lényeges hasonlóságokat találhatunk. Itt is bebizonyosodik az, hogy a KKV-k fordulnak elő a leggyakrabban és az 50 főnél több alkalmazottal rendelkező válaszadók ehhez képest igazán kevesen vannak. Továbbá említésre méltó az, hogy Magyarországon csaknem 10%-kal magasabb a KKV-k aránya, mint Szlovákiában. 6. Táblázat: Válaszadók létszáma 9

Létszám Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % 50 fő alatt 89 81% 41 73% 50-100 fő 5 5% 5 9% 100-500 fő 6 5% 4 7% 500-1000 fő 2 2% 2 4% 1000-3000 fő 4 4% 2 3% 3000-5000 fő 0 0% 1 2% 5000 fő felett 3 3% 1 2% Összesen 109 100% 56 100% 2.7 KAMARAI RÉSZVÉTEL Ennél a kérdésnél a két fél majdnem teljesen ellenkező tendenciákat mutat, míg a magyarországi válaszadók közül a döntő többség azt felelte, hogy tartoznak valamiféle kamarába; a szlovákiai résztvevők nagy arányban úgy nyilatkoztak, hogy nem rendelkeznek semmilyen kamarai tagsággal. Kamarai tagság 7. Táblázat: Kamarai tagság Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Igen 67 67% 11 20% Nem 33 33% 45 80% Összesen 100 100% 56 100% 2.8 HR RÉSZLEG MEGLÉTE Ami a vállalatok hozzáállását az emberi erőforrásuk iránt illeti, elég komoly különbségeket lehet tapasztalni. Magyarországon csak a vállalatok 15 százalékánál van külön HR részleg. Szlovákiában viszont ezek szerint felismerték az emberi erőforrás és az azzal való foglalkozásnak a fontosságát, mivel a vállalatok majdnem felénél létezik külön HR részleg. Igaz viszont, hogy a szlovák vállalatok legtöbbje még mindig nem tulajdonít a HRM-nek nagyobb fontosságot. 8. Táblázat: HR részleg Magyarország Szlovákia HR részleg Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Létezik 16 15% 25 45% Nincsen 88 85% 31 55% Összesen 104 100% 56 100% 10

3 A VÁLSÁG HATÁSA A VÁLLALATOK JELEN, ÉS JÖVŐBELI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉRE Innentől kezdődik a kérdőív következő, második része, amelyben a válság lesz a kérdések központi tényezője. 3.1 AZ INFLÁCIÓ VÁRHATÓ MÉRTÉKE 2013-BAN Mindkét fél jövőbeli elvárásai nagyjából megegyeznek, főleg abban értenek egyet a válaszadók, hogy a legvalószínűbb várható infláció mértéke három és öt százalék között lesz. A magyarországi fél, mondhatni lehet, hogy pesszimistábban néz erre a témára, mivel sokan elég komoly inflációt jósolnak a közeli jövőre. A szlovákiaiak között ellenkező a helyzet, nem gondolják, hogy drasztikus fejlemények fognak bekövetkezni ezen a téren, viszont nagyon sokan bizonytalanságukat nyilvánították ki a jövőt illetően, sokan nem mertek, és nem is akartak semmilyen előrejelzéseket megfogalmazni az inflációval kapcsolatban. Infláció várt mértéke 9. Táblázat: Infláció várható mértéke 2013-ban Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % 3% alatt 10 10% 16 29% 3-5% 51 49% 25 44% 5% felett 30 29% 2 4% 10% felett 2 2% 0 0% Nem tudom 11 10% 13 23% Összesen 104 100% 56 100% 3.2 A VÁLSÁG HATÁSA A VÁLASZADÓK ÜZLETI ÉRTÉKÉRE A magyarországi vállalatokat nagyon komolyan sújtotta a gazdasági válság. Nagyon magas százaléka a vállalatoknak jelezte, hogy az utóbbi időben csökkent a vállalatuk értéke. Ez részlegesen Szlovákiára is igaz, de az üzleti érték csökkenése sokkal mérsékeltebb mértékben történt. A legtöbb vállalat szerint nem volt különösebb befolyása a válságnak a vállalatuk értékére. Ebből a csoportból viszont sajnos sokan nem tudták biztosan megmondani, hogy mi is a valós helyzetük ezt illetően. Értéknövekedésre mindkét oldalon volt példa, de nagyon kevés. Ez lehetséges, hiszen némely ágazatnak kifejezetten jót tett a válság felbukkanása (mint például az építészet). 11

10. Táblázat: A válság hatása a vállalat üzleti értékére A válság hatása az üzleti Magyarország Szlovákia értékre Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Csökkent 67 66% 17 30% Nem változott 29 28% 20 36% Növekedett 6 6% 3 5% Nem tudom besaccolni 0 0% 16 29% Összesen 102 100% 56 100% 3.3 ÁRBEVÉTEL NÖVEKEDÉS VÁRHATÓ MÉRTÉKE 2013-BAN Magyarországon a vállalatok durván egyharmada számol azzal, hogy a jövőben veszteségek fogják érni őket. Azok közül, akik nem látták ennyire sötéten a jövőjüket, azok is csak mérsékelt bevétel növekedéssel számolnak. Jelentősen magas árbevétel növekedésre kevesen mernek számítani. Szlovákiában az erre a kérdésre vonatkozó vélemények elég hasonlóak, a legtöbben itt is veszteségeket vagy esetleges csekély profitokat jósolnak saját maguknak. Ebben a csoportban a kapott válaszok nagyobb sűrűséget értek el a 0-5% kategóriákban. 11. Táblázat: A vállalati árbevétel növekedés várható mértéke 2013-ban Árbevétel növekedés mértéke Magyarország Szlovákia Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % 0% alatt 31 29% 16 28% 1-3% 30 29% 19 34% 3-5% 9 8% 6 11% 5-10% 10 9% 4 7% 10-15% 3 3% 0 0% 15% felett 6 6% 1 2% Nem tudom 17 16% 10 18% Összesen 106 100% 56 100% 3.4 A VÁLSÁG VÁRHATÓ IDŐTARTAMA Ami a válság időtartamát illeti, mind a magyarországi, mind a szlovákiai vállalatok közül nagyon kevesen bíznak abban, hogy belátható időn belül véget fog érni a mostani válság. Az általános meggyőződés az, hogy a közeljövőben (legalább 1 évig) nincs rá túl nagy esély, hogy javulást lássunk Európában. A magyarországi közvéleményt pesszimistábbnak lehet mondani, elég sokan öt évnél hosszabbra jósolják az általános gazdasági nehézségeket, míg Szlovákiában kb. 2-3 évvel számolnak. 12

12. Táblázat: A válság várható időtartama Várható Magyarország Szlovákia időtartam Gyakoriság Megoszlás % Gyakoriság Megoszlás % Már vége 4 4% 5 9% 0-1 év 5 5% 3 5% 1-2 év 19 17% 11 20% 2-3 év 22 20% 12 21% 3-5 év 25 23% 9 16% 5 évnél több 22 20% 7 13% Nem tudom 12 11% 9 16% Összesen 109 100% 56 100% 3.5 A VÁLSÁG HATÁSA A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN Ettől a kérdéstől kezdve az összehasonlításokat sajnos nem lehetett megoldani közös ábrázolásokkal, mert túl sok tényezőt foglalnak magukba a kérdések és az ábrázolás nem lett volna áttekinthető. Így innentől fogva a kérdések mindig kétfelé vannak osztva, Magyarországot és Szlovákiát külön ábrázoljuk. 3.5.1 MAGYARORSZÁG Látszik, hogy a vállalatok nem alkalmazzák túl nagymértékben a felsorolt lehetőségek egyikét sem működésük folyamán. A legnépszerűbb vállalati effektivitás fokozására használt eljárás a létszám- és a bércsökkentés az itteni vállalatoknál. Az egyéb választási lehetőséget összesen 27-en jelölték meg, és többek között a következő válaszokat adták: munkaidő növekedés, juttatások megvonása, értékesítés csökkentése, létszámnövekedés elmaradása, eszközök optimális felhasználására való törekvés. 13

Kifejtett hatás Nem jellemző Kis mértékben jellemző Közepes mértékben jellemző Nagy mértékben Igen jellemző nagy mértékben jellemző 13. Táblázat: A válság hatása a vállalatra a foglalkoztatás területén Létszámcsökkentés Szerződéses dolgozók leépítése Magyarország Műszakszám csőkkentése Heti munkanapok számának csökkentése Bércsökkentés Egyéb 58% 75% 74% 75% 65% 59% 23% 11% 13% 11% 20% 0% 8% 7% 3% 4% 7% 11% 2% 4% 8% 3% 5% 8% 9% 3% 2% 6% 3% 22% 3.5.2 SZLOVÁKIA A szlovákiai vállalatok között már sokkal népszerűbb az alkalmazottak számának és béreknek a csökkentése. Viszont a munkanapok számának a csökkentéséhez ugyanolyan negatív hozzáállást mutatnak, mint a magyarországi válaszadók. 14. Táblázat: A válság hatása a vállalatra a foglalkoztatás területén Kifejtett hatás Nem jellemző Kis mértékben jellemző Közepes mértékben jellemző Nagy mértékben jellemző Igen nagy mértékben jellemző Létszámcsökk entés Szerződéses dolgozók leépítése Műszakszám csőkkentése Heti munkanapok számának csökkentése Bércsökkentés Egyéb 25% 27% 55% 79% 39% 93% 23% 21% 20% 7% 21% 0% 27% 41% 16% 5% 25% 5% 14% 7% 7% 7% 11% 2% 11% 4% 2% 2% 4% 0% 14

3.6 INTÉZKEDÉSEK A VÁLSÁG HATÁSAINAK KIVÉDÉSE ÉRDEKÉBEN A FOGLALKOZTATÁS TERÜLETÉN 3.6.1 MAGYARORSZÁG A vállalatok Magyarországon felismerték a válság hatásainak a veszélyét és egyetértenek abban, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy tétlenek legyenek a hatások kivédése terén. A legjellemzőbb lépések a vállalatok külső (termékfejlesztés, piaci pozíció javítása és stabilizálása) és belső (szervezeti hatékonyság) erejének a növelése. Az egyéb válaszok között a következőek szerepeltek: a szolgáltatások bővítése, a vevőkör bővítése, az eszközbeszerzés, a megfelelő alkalmazottak beszerzése, az újrahasznosítás és a másodlagos alapanyagok használata. 15. Táblázat: Milyen intézkedéseket terveznek a válság hatásainak kivédése érdekében a foglalkoztatás Szükséges lépések Nem jellemző területén? Magyarország Kis mértékben jellemző Közepes mértékben jellemző Nagy mértékben jellemző Igen nagy mértékben jellemző Nem szükséges semmit tenni 68% 9% 12% 7% 4% Atipikus foglalkoztatás növelése Korábbinál olcsóbb munkaerő foglalkoztatása 65% 19% 8% 4% 4% 57% 19% 16% 4% 4% Kiszervezés 70% 11% 12% 5% 2% Bérbefagyasztás megszűntetése 70% 17% 7% 3% 3% Létszámleépítés 66% 24% 5% 1% 4% Műszaki fejlesztés, gépvásárlás 44% 21% 23% 5% 7% Termékfejlesztés, új termék előállítása Szervezeti hatékonyság növelése 38% 15% 16% 19% 12% 11% 9% 27% 28% 25% Egyéb 37% 18% 9% 9% 27% 15

3.6.2 SZLOVÁKIA Szlovákiában a vállalatok között már nincs egyhangú megegyezés abban, hogy valójában szükséges-e vagy sem, valamit tenni a válságszituációból adódó hatások ellen. Legjobban a bérbefagyasztás megszüntetése és a vállalati tevékenységek kiszervezése ellen tiltakoznak a legjobban, ami megegyezik az előző csoport hozzáállásával is. Továbbá mindkét válaszadó csoport válaszai megegyeznek abban is, hogy mindig szükséges törekedni a szervezeti hatékonyság növelésére. 16. Táblázat: Milyen intézkedéseket terveznek a válság hatásainak kivédése érdekében a foglalkoztatás Szükséges lépések Nem szükséges semmit tenni Nem jellemző területén? Kis mértékben jellemző Közepes mértékben jellemző Nagy mértékben jellemző Igen nagy mértékben jellemző 23% 18% 32% 14% 13% Atipikus foglalkoztatás 30% 27% 25% 11% 7% növelése Korábbinál olcsóbb munkaerő 27% 27% 39% 5% 2% foglalkoztatása Kiszervezés 43% 18% 32% 7% 0% Bérbefagyasztás megszűntetése Szlovákia 52% 10% 25% 11% 2% Létszámleépítés 32% 18% 29% 12% 9% Műszaki fejlesztés, gépvásárlás 30% 20% 20% 23% 7% Termékfejlesztés, új termék 39% 7% 23% 22% 9% előállítása Szervezeti hatékonyság 21% 13% 21% 16% 29% növelése Egyéb 84% 4% 7% 3% 2% 16

3.7 A 2013. ÉVI TERVEZETT BÉREMELÉS MÉRTÉKE (%-BAN) A MUNKAKÖRI CSOPORTOK SZERINT 3.7.1 MAGYARORSZÁG A következő táblázat azt mutatja meg nekünk, hogy béremelés csak nagyon ritkán fog előfordulni a magyarországi vállalatoknál, és ha esetleg mégis alkalmaznák, akkor csak csekély mértékben, és a legtöbb esetben nem fognak kivételeket tenni, hanem fair módon, mindenki egyaránt részesülni fog belőle. 17. Táblázat: A 2013 évi tervezett béremelés mértéke (%-ban) munkaköri csoportok szerint Tervezett béremelés mértéke 1. Minden dolgozó 2. Első számú vezető Magyarország 3. Középvezető k 4. Értékesítők 5. Műszakgazdasági szakemberek 6. Adminisztrat ív dolgozó 7. Fizikai dolgozók 0% 53% 70% 70% 69% 67% 66% 57% 1-2% 12% 7% 9% 11% 11% 10% 15% 3-4% 9% 9% 11% 11% 11% 10% 12% 5-6% 21% 10% 8% 7% 9% 10% 12% 7-8% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 9-10% 4% 4% 2% 2% 2% 2% 2% >10% 1% 0% 0% 0% 0% 2% 2% 3.7.2 SZLOVÁKIA A Szlovákiában működő vállalatok nagyon egyoldalú hozzáállással rendelkeznek ezt a témát illetően. Majdnem a teljes létszám egyértelműen megegyezik abban, hogy egyszerűen nincs lehetőség a béremelésre a jelen vállalati és gazdasági nehézségek mellett. Magyarországon sokkal rugalmasabbak voltak, ami ezt a témát illeti, bár ott is elég nagy ellenkezést lehetett tapasztalni. 18. Táblázat: A 2013. évi tervezett béremelés mértéke (%-ban) munkaköri csoportok szerint Tervezett béremelés mértéke 1. Minden dolgozó 2. Első számú vezető 3. Középvezető k Szlovákia 4. Értékesítők 5. Műszakgazdasági szakemberek 6. Adminisztrat ív dolgozó 7. Fizikai dolgozók 0% 93% 93% 93% 93% 93% 93% 93% 1-2% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 3-4% 0% 2% 2% 0% 0% 2% 2% 5-6% 3% 3% 3% 3% 3% 2% 0% 7-8% 0% 0% 0% 2% 0% 2% 3% 9-10% 2% 0% 2% 2% 2% 1% 2% >10% 0% 2% 0% 0% 2% 0% 0% 17

4 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS 4.1 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK A VÁLLALATNÁL Ezzel a kérdéssel kezdődik a harmadik része a kérdőívnek, az atipikus foglalkoztatás. Ez a kérdés kicsit különbözik az előzőektől. A szlovákiai felmérésnél használt verzió más, méghozzá abban, hogy a szlovákiai rész pár választási lehetőséggel ki van bővítve (konkrétan: a kérdőív szlovákiai verziójában ez a kérdés ki lett bővítve lásd a következő táblázat második, harmadik, negyedik és nyolcadik feleleti lehetőségeket.). A többi választási kategória ugyanaz, így lehetséges az összehasonlítás itt is. 4.1.1 MAGYARORSZÁG A magyarországi vállalatoknál az atipikus foglalkoztatási módok széles körben ismertek és elég nagy népszerűséget is élveznek, viszont a munkaerő kölcsönző cégekkel nem nagyon szeretnek együtt dolgozni a válaszadók. Továbbá a legtöbb helyen azok a jelentkezők, akik felvételük előtt huzamosabb ideig munkanélküliek voltak, nincsenek semmiféle hátrányban részesítve. A pozitív hozzáállásuk ellenére a vállalatok mégis szívesebben használják a hagyományos foglalkoztatást és sokkal rugalmasabbak ezen a téren, mint a szlovákiai vállalatok. 18

19. Táblázat: Kérjük, értékelje az egyes állításokat annak alapján, hogy mennyire ért velük, illetve nem ért velük egyet! Az atipikus foglalkoztatással kapcsolatos vélemények Határozottan nem értek egyet Nem értek egyet Semleges/k özömbös Egyetértek Határozottan egyetértek 1.Nem ismerem az atipikus foglalkoztatási módokat és most nem is tudunk foglalkozni vele 2.Alkalmaztuk, de nem volt jó tapasztalatunk 3.Ismerem, de nem akarjuk a jelenleg kialakult foglalkoztatási rendszerünket megváltoztatni 4.Hallottam róla, de nálunk nincs olyan foglalkoztatási eset, amit atipikus foglalkoztatással lehetne megoldani 41% 16% 28% 5% 10% 53% 12% 27% 4% 4% 20% 5% 17% 26% 32% 32% 15% 9% 14% 30% 5.A vezetők alapvetően jobban elfogadják a hagyományos foglalkoztatási modellt, mint az atipikus foglalkoztatás bármely formáját 14% 8% 22% 25% 31% 6.Szívesen foglalkoztatunk hátrányos helyzetű munkaerőt 7.Van olyan intézmény, amely az atipikus foglalkoztatás terén információt/segítséget nyújt 8.A tartós munkanélküliség után alkalmazott személyt ugyanolyan munkarendben kell foglalkoztatni, mint a többi alkalmazottat 9.Vannak olyan tevékenységek a vállalatomnál, melyek nem igénylik a munkahelyen való tartózkodást 10.Szívesen alkalmaznék külfőldi állampolgárt 11.Szívesen dolgozok együtt munkaerőkölcsönző cégekkel 12.Úgy látom, hogy alkalmazottaim szívesen dolgoznának atipikus foglalkoztatési forma keretében 24% 23% 28% 11% 14% 22% 16% 44% 10% 8% 8% 11% 23% 20% 38% 28% 17% 13% 21% 21% 39% 10% 26% 9% 16% 53% 18% 16% 7% 6% 27% 13% 33% 17% 10% 19

4.1.2 SZLOVÁKIA Szlovákiában már jóval kevesebben ismerik és használják az atipikus foglalkoztatási formákat. Az eredmények arra utalnak, hogy ez a helyzet nem azért áll fenn, mert rossz tapasztalataik lennének, esetleg rossz dolgokat hallottak volna felőle, hanem egyszerűen ebben az országban a felhasználása nem gyakori és még új dolognak számít. Épp ezért nagyon sokan tartózkodnak tőle, mert nem akarnak valami újba és szerintük bizonytalanba belekezdeni. Ezen kívül mindkét államban sokkal szívesebben foglalkoztatnak hazaiakat, mind külföldieket, bár külföldi munkaerő elleni kifogásaik nem nagyon voltak, csupán preferenciát nyilvánítottak ki. 20

20. Táblázat: Kérjük, értékelje az egyes állításokat annak alapján, hogy mennyire ért velük, illetve nem ért velük egyet! Az atipikus foglalkoztatással kapcsolatos vélemények Határozottan nem értek egyet Nem értek egyet Semleges/k özömbös Egyetértek Határozottan egyetértek 1.Nem ismerem az atipikus foglalkoztatási módokat és most nem is tudunk foglalkozni vele 25% 30% 29% 9% 7% 2.Nem ismerjük, de ha költségnövekedést jelent, nem érdekel bennünket 18% 14% 25% 32% 11% 3.Nem ismerjük az atipikus foglalkoztatási formák munkaügyi törvényszerűségeit és szabályait 19% 25% 27% 18% 11% 4.Már hallottunk róla, de véleményünk szerint ez nagyon bonyolult 21% 20% 46% 11% 2% 5.Alkalmaztuk, de nem volt jó tapasztalatunk 34% 21% 41% 2% 2% 6.Ismerem, de nem akarjuk a jelenleg kialakult foglalkoztatási rendszerünket megváltoztatni 4% 21% 27% 30% 18% 7.Hallottam róla, de nálunk nincs olyan foglalkoztatási eset, amit atipikus foglalkoztatással lehetne megoldani 8.Kifogásaink vannak az atipikus foglalkoztatottsági formák kétes eredményei miatt 11% 21% 32% 20% 16% 13% 16% 64% 7% 0% 9.A vezetők alapvetően jobban elfogadják a hagyományos foglalkoztatási modellt, mint az atipikus foglalkoztatás bármely formáját 7% 25% 16% 27% 25% 10.Szívesen foglalkoztatunk hátrányos helyzetű munkaerőt 16% 20% 50% 7% 7% 11.Van olyan intézmény, amely az atipikus foglalkoztatás terén információt/segítséget nyújt 12.A tartós munkanélküliség után alkalmazott személyt ugyanolyan munkarendben kell foglalkoztatni, mint a többi alkalmazottat 13.Vannak olyan tevékenységek a vállalatomnál, melyek nem igénylik a munkahelyen való tartózkodást 5% 9% 54% 27% 5% 7% 14% 36% 30% 13% 25% 25% 14% 25% 11% 14.Szívesen alkalmaznék külfőldi állampolgárt 25% 29% 30% 9% 7% 15.Szívesen dolgozok együtt munkaerőkölcsönző cégekkel 30% 21% 36% 11% 2% 16.Úgy látom, hogy alkalmazottaim szívesen dolgoznának atipikus foglalkoztatési forma keretében 23% 25% 38% 9% 5% 21

4.2 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS A SZERVEZETBEN 4.2.1 MAGYARORSZÁG Magyarországon a vizsgált vállalatok több mint felénél (57%) nem létezik semmilyenfajta atipikus foglalkoztatásra példa. A leggyakrabban használt alternatív foglalkoztatási módok a részmunkaidőben és a rugalmas munkaidőben való foglalkoztatás. Elég nagy arányban alkalmazzák még a konkrét feladatokra való felvételt is. A legkevésbé használt formák a munkakörmegosztás, a megváltozott munkaképesség szerinti, és az otthonról végzett munka. A foglalkoztatási forma aránya a vállalatnál Teljes munkaidőben 21. Táblázat: A jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben Részmunkaidőben Otthonról végzett távmunkaviszonyban Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidően (a munka mennyisége szerint változó munkaidőbe n) Megváltozott munkaképessé g szerinti atipikus munkabeosztá sban Munkakörmegosztás keretében 90-100% 58% 3% 0% 4% 0% 10% 0% 2% 80-89% 5% 0% 0% 0% 2% 0% 0% 0% 70-79% 9% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 60-69% 2% 2% 0% 2% 2% 0% 2% 0% 50-59% 4% 1% 0% 0% 0% 4% 0% 0% 40-49% 3% 3% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 30-39% 2% 0% 0% 0% 0% 4% 0% 0% 20-29% 1% 11% 2% 0% 2% 5% 0% 0% 10-19% 2% 17% 2% 8% 2% 12% 0% 0% 0-9% 14% 61% 96% 86% 92% 65% 98% 98% 22

4.2.2 SZLOVÁKIA Itt azok a vállalatok, amelyek szigorúan csak teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottakkal rendelkeznek, csak 38%-os arányban vannak. Úgy, mint az előbb, ebben a csoportban is nagy örömmel használják főleg a rugalmas és a részmunkaidőt. A magyarországiakhoz képest sokkal gyakrabban alkalmazzák a vállalatok konkrét feladatokra való külső munkaerő felhasználását és ideiglenes foglalkoztatását. A legritkábban kihasznált atipikus foglalkoztatási formák itt is a munkakörmegosztás, az otthoni munka és a megváltozott munkaképesség szerinti atipikus munkabeosztás voltak. A foglalkoztatási forma aránya a vállalatnál 22. Táblázat: A jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben Teljes munkaidőben Részmunkaidőben Otthonról végzett távmunkaviszonyban Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidőben (a munka mennyisége szerint változó munkaidőben) Megváltozott munkaképesség szerinti atipikus munkaidőbeosztásban Munkakörmegosztás keretében 90-100% 37% 7% 9% 9% 7% 16% 5% 5% 80-89% 12% 0% 0% 4% 0% 2% 0% 0% 70-79% 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 60-69% 0% 2% 0% 0% 0% 2% 0% 0% 50-59% 4% 4% 2% 7% 4% 9% 4% 2% 40-49% 5% 5% 2% 2% 2% 4% 4% 5% 30-39% 4% 4% 2% 5% 3% 5% 2% 2% 20-29% 5% 9% 3% 3% 2% 11% 3% 2% 10-19% 0% 14% 5% 18% 11% 5% 11% 5% 0-9% 29% 55% 77% 52% 71% 46% 71% 79% 23

4.3 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS A SZERVEZETBEN NEMEK SZERINT NŐK 4.3.1 MAGYARORSZÁG A nők legnagyobb része a válaszadó szervezeteknél Magyarországon teljes és rugalmas munkaidőben dolgozik, de sokakat részmunkaidőben is alkalmaznak. Munkakörmegosztásban senki, és megváltozott munkaképesség miatti atipikus alkalmazásban a nők közül majdnem senki sem dolgozik a mintánkban. Viszonylag alacsony szintű az otthonról végzett, sűrített és a meghatározott időszakra szóló munkaidő is. 23. Táblázat: Jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint (nők) A foglalkoztatási forma aránya a vállalatnál Teljes munkaidőben Részmunkaidőben Otthonról végzett távmunkaviszonyban Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidőben (a munka mennyisége szerint változó munkaidőben) Megváltozott munkaképessé g szerinti atipikus munkabeosztás ban Munkakörme gosztás keretében 90-100% 36% 11% 6% 3% 0% 10% 3% 0% 80-89% 12% 0% 3% 0% 3% 0% 0% 0% 70-79% 4% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 60-69% 9% 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 50-59% 6% 4% 3% 0% 0% 7% 0% 0% 40-49% 4% 4% 0% 6% 3% 3% 0% 0% 30-39% 6% 4% 3% 0% 0% 5% 0% 0% 20-29% 3% 16% 3% 0% 0% 6% 0% 0% 10-19% 3% 8% 3% 12% 6% 5% 0% 0% 0-9% 17% 47% 79% 79% 88% 64% 97% 100% 24

4.3.2 SZLOVÁKIA Szlovákiában a nők helyzete a következő: a legtöbben teljes munkaidőben dolgoznak és az atipikus alkalmazás terén a legjellemzőbbek a rugalmas munkaidő, amelyet a részmunkaidő és a konkrét időszakra szóló alkalmazás követ. A többi alternatíva már sokkal ritkábban fordul elő. Magyarországhoz képest sokkal többen dolgoznak megosztott munkakörben és rugalmas munkaidőben is. Ott inkább a részmunkaidő fordul elő gyakrabban. 24. Táblázat: Jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint (nők) A foglalkoztatási forma aránya a vállalatnál Teljes munkaidőben Részmunkaidő ben Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidően (a munka mennyisége szerint változó munkaidőben) Megváltozott munkaképesség szerinti atipikus munkabeosztásban Otthonról végzett távmunkaviszonyban Munkakörmegosztás keretében 90-100% 36% 7% 5% 5% 5% 14% 5% 5% 80-89% 10% 2% 2% 2% 0% 2% 0% 0% 70-79% 2% 2% 0% 0% 0% 4% 2% 0% 60-69% 4% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 50-59% 4% 2% 0% 2% 2% 0% 2% 0% 40-49% 0% 0% 2% 2% 0% 2% 0% 2% 30-39% 9% 7% 4% 9% 5% 5% 5% 5% 20-29% 2% 5% 0% 0% 0% 5% 2% 4% 10-19% 4% 14% 7% 12% 13% 11% 9% 5% 0-9% 33% 61% 80% 68% 75% 57% 75% 79% 25

4.4 ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS A SZERVEZETBEN NEMEK SZERINT - FÉRFIAK 4.4.1 MAGYARORSZÁG A férfiak esetében Magyarországon az alkalmazottak több mint fele dolgozik teljes munkaidőben. Elég magas százalékban megjelent az otthonról végzett munka, a sűrített és a rugalmas munkaidő is. Konkrét feladatra szóló alkalmazásra és megváltozott munkaképesség miatti atipikus munkabeosztásra úgy, mint a nők, a férfiak is csak nagyon ritkán vannak igénybe véve. 25. Táblázat: Jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint (férfiak) A foglalkozta tási forma aránya a vállalatnál Teljes munkaidőben Részmunkaidő ben Otthonról végzett távmunkaviszonyban Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidően (a munka mennyisége szerint változó munkaidőben) Megváltozott munkaképessé g szerinti atipikus munkabeosztá sban Munkakörmeg osztás keretében 90-100% 52% 2% 9% 3% 9% 16% 3% 3% 80-89% 10% 4% 0% 0% 3% 0% 0% 0% 70-79% 8% 2% 0% 0% 0% 8% 0% 0% 60-69% 5% 2% 3% 9% 0% 0% 0% 0% 50-59% 5% 7% 3% 0% 0% 4% 0% 0% 40-49% 6% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 30-39% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 20-29% 5% 2% 6% 0% 0% 8% 0% 0% 10-19% 4% 15% 0% 6% 7% 6% 0% 0% 0-9% 3% 64% 79% 82% 81% 58% 97% 97% 4.4.2 SZLOVÁKIA Szlovákiában a férfiak közül kevesebbet alkalmaznak teljes munkaidőben, mint a Magyarországon. További lényeges különbségek a meghatározott időszakban, a munkakörmegosztásban és a megváltozott munkaképesség szerinti dolgozókban vannak. E formák mindegyikénél a szlovákok nagyobb csoportot reprezentálnak, mint a magyarok. A többi kategóriában elég jelentős hasonlóságokat lehet látni mindkét fél esetében. 26

26. Táblázat: Jelenlegi atipikus foglalkoztatás a szervezetben nemek szerint (férfiak) A foglalkoztat ási forma aránya a vállalatnál Teljes munkaidőben Részmunkaidő ben Otthonról végzett távmunkaviszonyban Konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízással Sűrített munkaidőben (pl. 16 órás napok, majd szabadnap) Rugalmas munkaidően (a munka mennyisége szerint változó munkaidőben) Megváltozott munkaképessé g szerinti atipikus munkabeosztá sban Munkakörmeg osztás keretében 90-100% 34% 5% 5% 5% 7% 11% 5% 5% 80-89% 5% 0% 0% 2% 0% 2% 0% 0% 70-79% 7% 2% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 60-69% 0% 2% 2% 2% 0% 2% 0% 0% 50-59% 0% 0% 0% 2% 2% 2% 2% 2% 40-49% 4% 0% 0% 2% 0% 4% 2% 0% 30-39% 4% 4% 2% 4% 4% 3% 2% 2% 20-29% 2% 5% 0% 3% 0% 5% 2% 2% 10-19% 5% 11% 12% 16% 9% 12% 9% 7% 0-9% 39% 71% 79% 64% 78% 59% 78% 82% 4.5 AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS TERÜLETEI MUNKAKÖRÖK A kérdőív e része az előző kérdésekre épül, itt a résztvevőket megkérdeztük, hogy adják meg konkrétan, hogy milyen munkahelyek is vannak atipikus foglalkoztatás által betöltve. 4.5.1 MAGYARORSZÁG A részmunkaidő kategóriánál a 71-ből 31-en nevezték meg konkrétan a munkahelyeket. A válaszok a következők voltak: autóbuszvezető, fuvarozás, ügyintézés, adminisztráció, raktározás, könyvelők, irattári alkalmazottak, orvosok és sürgősségi betegellátást biztosító alkalmazottak, grafikusok, irodavezetők, kisegítők és fizikai munkások, gondozók, adminisztrátorok, informatikusok, takarítónők, lovászok, titkárok, eladók, fordítók és tolmácsok, asszisztensek, jogi osztály alkalmazottjai, belső ellenőrök és futárok. Egy résztvevő ennél a kérdésnél megemlítette, hogy náluk az atipikus foglalkoztatási forma nem alkalmazható, mert szervezetük költségvetési jellegű. Az otthonról végzett távmunka kategóriánál, ezt a kategóriát bejelölő válaszadó közül 24-en fejtették ki bővebben a válaszukat. Válaszaik: disztribúció, értékesítés (legnagyobb gyakorisággal felhozva), vezetőség, üzletkötés, ügyfélszolgálat, radiológia, könyvelés, bérszámfejtés adminisztrátor, kapcsolattartók, grafikusok, programozók, tanácsadók, adatfeldolgozók. A konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízatásnál 52-ből 30 válaszadó adott itt is feleletet: hálózat-karbantartási munkák, gyártástechnológia, t, minőségbiztosítás projektmenedzserei, általános projektmenedzserek (legnagyobb gyakoriságú), kertészek, pályázatírók, kisegítők és fizikai munkások, ifjúsági szakértő, szervezeti kapcsolattartók, jogi osztály alkalmazottjai, karbantartási 27

alkalmazottak, adminisztráció, raktári segédmunkások, eladók, alkalmi munkások, rendezvényszervezők, fotósok, villanyszerelők, programozók, sofőrök. A sűrített munkaidőt 50-ből 9 válaszadó konkretizálta válaszát: főpénztáros, futár, pizza sütő, minőségbiztosítás, éjjel-nappali ügyfélszolgálaton dolgozó munkatársak, technológiával kapcsolatos feladatok végzésére fogadott alkalmazottak, nagyjavítás. A rugalmas munkaidőnél 56-ból 26 résztvevő válaszolt itt is: irattári alkalmazottak, futár, vevőszolgálat, üzletkötők, kereskedők, beszerzők, iktató alkalmazottai, közép- és felsővezetők, kommunikációs referensek, otthoni szakápolók és gyógytornász, szakértők, irodai alkalmazottak, gépszerelők, grafikusok, rendszerfelügyelők, tervezők, szerkesztők, rajzolók, könyvelők, orvosok és sofőrök kerültek megemlítésre. A megváltozott munkaképesség szerinti atipikus munkabeosztásban alkalmazottaknál 49-ből tízen adtak meg specifikus munkahelyeket is: takarítók, lovászok, raktárosok, anyagátvevők, vevőszolgálati alkalmazottak. A munkakörmegosztás kereténél 48-ból kilencen adtak konkrét választ arra, hogy milyen állásokról van is náluk szó valójában: sofőrök, lovászok, takarítók és vasúti alkalmazottak voltak a válaszaik. 4.5.2 SZLOVÁKIA A részmunkaidőnél 50-ből 22-en adtak bővebb információkat is: egyetemi oktató, takarítónő, építkezési munkás, óvónő, tanácsadó, adminisztrátor, pincér, technikus, kisegítő voltak azok a munkahelyek, ahol ezt az atipikus foglalkoztatási formát alkalmazni tudják. Az otthonról végzett munkánál 40 válaszadóból 13-an a következőeket említették: könyvelő, tanácsadó és bíró. PR, A konkrét feladatra és meghatározott időszakra szóló megbízatás 18 esetben lett megjelölve: tervezés, menedzser, inas, segédszakács, szezonális szerelés, nagyjavítás, technológia fejlesztése, karbantartás, kőművesek-épületek javításánál, A sűrített munkaidőnél 6 vállalat nevezte meg az ebben a formában foglalkoztatott munkahelyeit: kazánházi fűtők, projektmenedzser, kisegítőmunkások, termelő munkaerő, külföldi dolgozó és portás, némely vállalat továbbá megemlítette, hogy nagyobb megrendeléseknél alkalmaznak sűrített munkaidőt, amikor a vállalatot szorítja az idő és másképpen nem tudná időben teljesíteni az ügyfelek rendeléseit. Rugalmas munkaidőben 13 vállalatnál dolgoznak: projekttervezés, kereskedelem, projektmenedzser, alkalmi árupakolás, termelés, vállalati igazgató, adminisztráció, üzletkötő, továbbá egy résztevő jelezte, hogy náluk minden munkás rugalmas munkaidőben dolgozik. 28

Megváltozott munkaképesség szerinti atipikus munkabeosztásban 6 vállalat jelezte, hogy van ilyen munkavállaló náluk, esetleg lehetséges lenne náluk ilyen módon dolgozni. Az álláshelyek a következőek lennének: könyvelő, termelő segéderő, technikus, elemző. A munkakörmegosztás keretében 3-an adtak konkrét választ: kereskedelem, technikai segédmunkás, közgazdász. 29

5 A FOGLALKOZTATÁSSAL, ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁSSAL KAPCSOLATOS TERVEK AZ ELKÖVETKEZŐ 12-24 HÓNAPBAN 5.1 MAGYARORSZÁG Erre a kérdésre 53 válasz jött vissza a 218 résztvevő közül. Huszonnyolcan azt felelték, hogy nincsenek efféle terveik a következő két évig, és hogy igyekezni fognak a jelenlegi alkalmazotti állományt megtartani úgy, ahogy van. Hárman közölték, hogy a vállalatuk a közeljövőben szeretné csökkenteni az atipikus foglalkoztatású munkahelyek számát. Hatan úgy vélekedtek, hogy nem rajtuk múlik az, hogy bővíteni vagy csökkenteni fogják majd az alkalmazottaiknak a számát és az alkalmazási struktúrájukat, mert ez függ a gazdasági helyzettől és attól, hogy a vállalat mennyire lesz sikeres a jövőben, és hogy lesz-e egyáltalán szükség ezen változtatni. Négyen nem szeretnék az atipikus foglalkoztatás arányát bővíteni a vállalatnál. Hárman a teljes munkaidős foglalkoztatás arányát tervezik emelni. A többi válaszadó mind specifikus válaszokat adott. Egy vállalat a részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak létszámát szeretné növelni. Egy nem tudott nyilatkozni erről, mert számukra még nem készült el az éves előterjesztésük, így még nincs kialakítva náluk erre a stratégia. Egy további vállalat az eseti megbízásokat akarta gyarapítani, egy következő a megváltozott képességű munkavállalók foglalkoztatását napi 4 órára akarta tenni, egy vállalatnál gondolkodtak a távmunka kialakításáról a várható szülés miatt, ugyanakkor volt, aki az informatikai osztálynál akarna atipikus foglalkoztatást bevezetni. Ketten voltak, akik bővíteni akarták a munkások számát a vállalatnál, az egyik vállalat általános munkaerő bővítést tervez (41 álláshely), míg a másik a gazdasági osztályon az atipikus foglalkoztatásnak a bővítését tervezi. 30

27. Táblázat: A foglalkoztatással, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos tervek az elkövetkező 12-24 hónapban a magyarországi vállalatoknál Jövőbeli tervek az atipikus foglalkoztatást illetően Növelni szándékszunk az atipikus foglalkoztatás arányát vállalatunknál A foglalkoztatással, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos terveik az elkövetkező 12-24 hónapban Gyakoriság Megoszlás % 5 13% Szeretnénk a jelenlegi foglalkoztatási állapotunkat megtartani 28 70% Nem tervezünk ilyen fajta bővítést/csökkenteni akarjuk az atipikus foglalkoztatásban dolgozók léstszámát 7 17% Összesen: 40 100% 5.2 SZLOVÁKIA A szlovákiai résztvevők közül az 56-ból 24-en dolgozták ki ezt a kérdést, és osztották meg velünk a vállalat atipikus foglalkoztatását illető terveiket. Ebből nyolcan azon fognak igyekezni, hogy a jelenlegi foglalkoztatási formát meg tudják tartani, és csak akkor lennének hajlandóak valamin változtatni, ha a vállalat léte forogna kockán. Ezt a fajta választ kaptuk a magyarországi cégektől is a legnagyobb számban. Heten pozitív válaszokat adtak erre a kérdésre, növelni szeretnék a vállalat által alkalmazott atipikus munkaerő méretét. Kihasználását előnyösnek vélték főleg, ami a rugalmas munkaidőt illeti. Nyolcan negatívan viszonyultak a kérdéshez, vagy nem terveznek ilyen munkaerőt felvenni, vagy a jelenlegi atipikus munkahelyeket szeretnék a közeljövőben megszüntetni, esetleg átalakítani hagyományos formára. Néhányan továbbá megjegyezték, hogy az effajta munkaerő felvétele nem tőlük függ, hanem magától a piactól, és a vállalat jövőbeli sikerétől. Szervezeti stratégiáik nagyon erősen alkalmazkodnak a vállalati külső környezethez. 31

28. Táblázat: A foglalkoztatással, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos tervek az elkövetkező 12-24 hónapban a szlovákiai vállalatoknál Jövőbeli tervek az atipikus foglalkoztatást illetően Növelni szándékszunk az atipikus foglalkoztatás arányát vállalatunknál A foglalkoztatással, atipikus foglalkoztatással kapcsolatos terveik az elkövetkező 12-24 hónapban Gyakoriság Megoszlás % 7 29% Szeretnénk a jelenlegi foglalkoztatási állapotunkat megtartani 9 38% Nem tervezünk ilyen fajta bővítést/csökkenteni akarjuk az atipikus foglalkoztatásban dolgozók léstszámát 8 33% Összesen: 24 100% 32

6 MELLÉKLETEK 6.1 RÉSZTVEVŐ VÁLLALATOK LISTÁJA MAGYARORSZÁGON 1. Ace Service Szolg. Kft. 2. AGNUS G' Kft. 3. Fetáz Bt. 4. Sublica Műtárgykereskedő és Szolgáltató Bt. 5. Autó-Tach Kft. 6. Noxa-Med Kft. 7. Autótrans Szállítási és Szolgáltató Kft. 8. Állategészségház Kft. 9. Safrane Bt. 10. LencsésMed Kft. 11. Gallatrade Légtechnika Kft. 12. Normal Accounting Kft. 13. Mérnök és Alkotó Bt. 14. Bánomi Fogadó Kkt. 15. Paya Electro Kft. 16. Dr. PAdló Kft. 17. JOLLY JOKER Kft 18. VIZIKÖZMŰ Bt. 19. LV Zrt 20. S&B Audit-Consulting Bt. 21. Hartmann Consulting Kft. 22. BÉTERV Stúdió Tervező és Szolgáltató Kft. 23. Kom-Bopa Kft. 24. Akadémia Nyelviskola Oktatási és Szolgáltató Kft. 25. Trilux-Autó Kft. 26. Coloplast Kft. 27. Tölts Autószerviz Kft. 28. HÁZI AUTOMATIKA Kft. 29. KÓRCSŐ Kft. 30. EgomNet Kft. 31. SZÁM PLAN Kft. 32. Mária Valéria Nyelviskola Oktatási és Szolgáltató Kft. 33. Danubius Work Kft. 34. Exigo-Bau Kft. 35. Geiszelhardt Med. Univ. Bt. 36. Papp és Társa Bt. 37. Mikroptika Kft. 38. Salt Communications Kft. 39. Kovács Károly ev 33

40. PB Projekt Kft. 41. "BA-EN" BAU Kft. 42. Clerk-Vill Kft. 43. AzorComp Kft. 44. Solvart Kft. 45. INS-SZER Kft. 46. V+N Kft. 47. P-Jó Zsono Kft. 48. Gázág Kft. 49I. ron Trade Kft. 50. SOLAR ECO TEAM Kft. 51. Samu-Tours Kft. 52. B és F Kft. 53. Aries Patika Kft. 54. Samu-Tours Kft. 55. GMD Hungary Ipari Kft. 56. Oltalom Idősek Otthona 57. Roll-Pack Hungary Kft. 58. Esztergomi Fűszerbolt Kft. 59. NEBET.HU Kft. 60. Józsa-Med Bt. 61. P&P Tolóajtó Bt. 62. SEPULTURA Kft. 63. BÁN Építőipari és Fővállalkozói Kft. 64. Ánia Kft. 65. Prosper Lovasklub Kft. 66. MarkeTOK Bt. 67. HUGME Bt 68. ATEVSZOLG Zrt. 69. Dunai Otthonápolási és Szolgáltató Bt. 70. DLH 71. Finacont Kft. 72. ABC 73. Számalk Oktatási és Informatikai Zrt. 74. HÖOK 75. Béres Gyógyszergyár Zrt. 76. XYZ Kft. 77. Gebrüder Weiss 78. Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. 79. Tízpróba Magyarország Kft. 80. SecurIntell Kft. 34

81. Chemetall Kft. 82. Keler Zrt. 83. Zala Megyei Kórház 84. Bem Rt. 85. Szekszárdi Nyomda Kft. 86. Vasi Vass Family Kft. 87. Magyar Honvédség 88. Irodagép Kft. 89. Tigáz-DSO Kft. 90. E.ON Hungária 91. Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft. 92. Engelhardtné Pápai Éva 93. Engelhardtné Pápai Éva 94. Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola 95. CSABA METÁL ZRT 96. CITROHÓD Kft. 97. BMPKK 121 magyarországi vállalat nem kívánta hogy név szerint meg legyenek említve a felmérésben. 35

6.2 RÉSZTVEVŐ VÁLLALATOK LISTÁJA SZLOVÁKIÁBAN 1. Design v priemysle s.r.o. 2. Regionálna rozvojová agentúra pre rozvoj regiónu Stredného Poiplia 3. Čerstvé Ovocie, n.o. 4. Obec Iža 5. PaedDr. Jan Füri - JUROB 6. Nagy Frantisek -Rigó vendéglő 7. Obecný úrad Moca 8. SAM 9. Profbeuty s.r.o. 10. Slovnaft a.s. 11. ICOPAL a.s. 12. Mánya s.r.o. 13. Tesco a.s. 14. SLOVPOLIGON 15. Elvira s.r.o. 16. Vodomont 17. Základná organizácia Csemadoku Horné Saliby 18. Združenie Galanta a okolie 19. Galantská knižnica 20. Vodárenská spoločnosť Sládkovičovo 21. Bysprav 22. Národná dialničná spoločnosť 23. Judr. Vaňo Vladimír 24. Wipera 25. Dolpmin Slovakia 26. Vlastivedné múzeum 27. Okresný súd Galanta 28. Peikko Slovakia 29. Trans s.r.o. 30. Stavebné bytové družstvo 31. KOAM- Sládkovičovo 32. Vysoká škola Sládkovičovo 33. Lekáreň Medicana Galanta 34. O-consulting 35. Slocon 36. Hutni montáže a.s. 37. Finančné poradenstvo a kompletné účtovné služby DS 38 Autorizov. servis a predaj osobných vozidiel DS 39. ELO STONE sro 36

17 szlovákiai vállalat nem kívánta hogy név szerint meg legyenek említve a felmérésben. 37

7 A KUTATÁST VÉGZŐK BEMUTATÁSA 7.1 MENEDZSMENT ÉS HR KUTATÓ KÖZPONT Kutatási területek: Hasonlóságok és különbségek a nemzetközi leányvállalatok HR tevékenységében a kelet-európai vállalatoknál: Ezt a kutatást a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Vezetés és Szervezés Tanszéke és hat kelet európai ország egyetem gazdaságtudományi fakultásai kutatóinak közös projektje (Brno, Ljubljana, Pitesti, Vilnius, Zágráb, Wroclav) Magyarországi és a kelet-európai HR globális összehasonlításban: A világ egyik legnagyobb független emberi erőforrás menedzsment politikákat és gyakorlatot vizsgáló hálózata az 1989-ben öt alapító ország által létrehozott CRANET (Cranfield Network on Comparative Human Resource Management). Válság szorításában a Menedzsment és HR: Folyamatosan vizsgáljuk nemzetközi adatok tükrében a válság hatását a hazai vállalatok és intézmények menedzsment és HR gyakorlatára. Ehhez kapcsolódva többek között vizsgáljuk az általános HR és Menedzsment trendeket, továbbá kutatjuk a válság hatását a felsővezetői jövedelmekre, cafeteria típusú megoldásokra. Közszolgálati és egyetemi HR rendszerek továbbfejlesztése: Hazai és nemzetközi összehasonlítás keretében vizsgáljuk a hazai és más országok közszolgálati és egyetemi HR rendszerek fejlesztését. Menedzsment tanácsadás európai összehasonlításban: A kutatás keretében azt vizsgáljuk, hogy mi jellemzi 24 európai ország esetében a konzultáns cégek gyakorlatát (Támogató: Federation European Management Consultant Associations = FEACO) Kelet-Európa népei közötti együttműködés javítása: Hozzá kívánunk járulni a régió népei közötti együttműködés, megbékélés, interkulturális megértés, valamint az európai egyesülési folyamat elmélyítéséhez az interkulturális, a menedzsment és a HR kutatások segítségével. Ebben a munkában szakmai partnereink a Brnoi, Ljubljanai, Pitesti, Vilniusi, Zágrábi, Wroclav, valamint a szlovákiai Selye János Egyetem, valamint a romániai Bab es-bólyai Egyetem magyar tagozata. Kutatócsoport nagysága: 4 fő Termékek, tanácsadó szolgáltatások: Emberi erőforrás tanácsadás: Szakembereink közreműködnek vállalatok, közszolgálati szervezetek HR stratégiái, humán alrendszerei (munkakör- és kompetencia-elemzés, erőforrás-biztosítás, teljesítmény 38