Az alkoholizmus családter dterápiája László Zsuzsa Forrás: Winfried Huber könyvek 1
Azért nem szeretkezek veled, mert iszol! Azért iszom, mert nem szeretkezel velem! 2
Az alkoholistától l elvált lt egyén hajlamos másodszor, m akár harmadszor is alkoholista partnert választani kapcsolati probléma 3
Az alkoholizmus kezelése 1. Stuttgart Wendepunkt Klinika = modellintézm zmény Közösségi modell Családter dterápiás s irányults nyultság g (a család nemcsak elszenvedője a szenvedély ly- betegségnek, gnek, hanem hozzájárult annak kialakulásához/fennmarad hoz/fennmaradásához) hoz) 18 beteg (személyes lyes-családias légkl gkör) 4
Az alkoholizmus kezelése 2. A gyógy gyítás s időtartama: 2 év Nem tartják k hatékonynak sem a rövidterápiákat, sem a közössk sségtől l távoli t helyen törtt rténő kezelést. Méregtelenítés s (máshol) Klinikai kezelés s (7 hónap): h csoportterápia, pia, foglalkozáster sterápia, sporttevékenys kenység, egyéni terápia) Ambuláns utókezel kezelés s (4 hónap): h a beteg otthon lakik, intenzív v családter dterápia folyik. 5
Az alkoholizmus kezelése 3. Kiket vesznek fel a klinikára? Akik ellen nincs büntetb ntetőeljárás. Akiknek van betegségbel gbelátásuk. Akik elszántak az absztinenciára. Ahol a család d vállalja v a családter dterápiát. Az első elbeszélget lgetés s mindig a hozzátartoz tartozó(k) jelenlétében zajlik! 6
Miért szüks kséges a családter dterápiás irányults nyultság? 1. A szenvedélybetegs lybetegség g a családrendszer sajáts tságos kapcsolati és s kommunikáci ciós zavarainak kifejeződése. A terápia tárgya t nem a függf ggőség, g, mint tünet, hanem a családon belüli li folyamat, mely megváltoztathat ltoztatható,, s ezzel a függf ggőség elveszti szüks kségességét, feleslegessé válik. 7
Miért szüks kséges a családter dterápiás irányults nyultság? 2. Ha sikeres detoxikálás s után n a páciens p hazatérve megpróbálja a függf ggőség g előtti helyét t elfoglalni a családban, a családrendszerben egyensúlyveszt lyvesztés következik be visszaesés s vagy más m családtag megbetegedése. A családnak segíteni kell egy új j egyensúly megtalálásában, amely nem igényel újabb betegségt gtünetet. 8
A szenvedélybetegs lybetegség g szerepe a családban 1. A szenvedélybeteg felkínálja lja magát tünethordozónak nak a család élete előbb bb- utóbb a szenvedélyeszk lyeszköz z körék szerveződik. A páciens p a függf ggőségével kerüli a felnőtt tté válást partnere, szülei vagy partnere szülei játszhatjj tszhatják k a szülői i szerepet vele szemben (sokszor együtt lakik három h generáci ció). 9
A szenvedélybetegs lybetegség g szerepe a családban 2. Kezdetben felborul a családi egyensúly, de hamarosan újabb és újabb egyensúlyi rendszereket alakít t ki a család, amely megtartja a függf ggőbeteget a rendszerben, megakadályozza a kiűzet zetést (pl. a válást). v Sokszor a szenvedélybeteg gyermek tartja össze szülei csődbe jutott házassh zasságát (fáradoznak a gyógyul gyulásáért közös összetartó cél). 10
Társfüggőség 1. A társft rsfüggő (ko-alkoholista)) rendszerint a függőbeteg élettársa, ritkábban az idősebb gyerek. A társft rsfüggőség g ott kezdődik, dik, hogy a hozzátartoz tartozó a felelőss sség g egyre nagyobb részét t vállalja v át t (a gyerekek apja és anyja, döntd ntések, gazdasági gi ügyek, a család d irány nyítója). 11
Társfüggőség 2. A partner tovább ihat, nem szembesül l a következményekkel, ettől l megvédik, egyre kevesebb a felelőss ssége. Ezáltal akadályozva van az a krízis, amely lehetővé tenné a változv ltozást. Kezdetben ez a magatartás s még m hiszékenys kenységnek, vágygondolkodv gygondolkodásnak tekinthető,, később k már m öncsalás. s. 12
Társfüggőség 3. Schaef szerint a társft rsfüggőség g = kapcsolatfügg ggőség g (a társft rsfüggő önmagát nem tartja fontosnak, mindent elkövet, hogy a kapcsolat fennmaradjon, legyen az bármilyen romboló). Szimbiotikus viszony alakul ki, ahol elmosódnak az én-határok, az alkoholista partner uralja hangulataikat, reakcióikat. ikat. 13
Társfüggőség 4. A jó társfüggők k mártm rtírok: rok: szenvednek anélk lkül, l, hogy ezt bevallanák, igaz ügyért harcolnak (összetartj( sszetartják k a családot, takargatják k partnerük k iszákoss kosságát) rögzítik a helyzetet. Végül l maguk is beteggé válnak (pszichoszomatikus zavarok, depresszió, szenvedélybetegs lybetegség: g: evészavar, munkaalkoholizmus, gyógyszer, gyszer, drog). 14
Társfüggőség 5. Kötelességük k mindent rendbehozni. Mindent kézben k akarnak tartani. A partner ivását t ellenőrz rzés s alá akarják vonni. Meggyőződésük, hogy a családjukat ők állíthatják újra helyes vágányrav nyra, és akkor minden jóra j fordul. Csak az ivást kell abbahagyni. 15
Társfüggőség 6. Míg g az alkoholista magát és s függf ggőségét helyezi a családi érdeklődés középpontjába, a társalkoholista a maga önzetlenségét állítja előtérbe. 16
Társfüggőség 7. Élet- és s problémamegold mamegoldó minta (a szenvedélybeteggel való interakcióban jön j létre vagy erősödik meg). A viselkedési si alternatívák k fokozatos beszűkülése se jellemzi. Az önértékelés és s valóságérz rzés s elvész, az érzelmek elfojtódnak, erős s harc van a kontrollért. rt. 17
Társfüggőség g fázisai f 1. Alkalmi társft rsfüggő magatartás: a döntd ntés lehetséges, mégsem m hozza meg mindig tudatosan. Szokás s jellegű társfüggő magatartás: a döntések lehetségesek, de a döntéshozatal leggyakrabban elmarad. 18
Társfüggőség g fázisai f 2. Személyis lyiségjegy (kényszer nyszerű): döntd ntések már r nem lehetségesek, nem lát l t választv lasztási si lehetőséget. Személyis lyiségzavar (függ ggőbeteg): a döntések lehetetlenek, illetve egzisztenciálisan fenyegetőnek nek tartja őket. 19
A társft rsfüggő magatartás s pozitív szempontjai Túlélési ügyeskedés s a zűrzavaros z családokban. Az egyén n lojális lis magatartása a család egész szével szemben. Kísérlet arra, hogy ne legyen még m nagyobb a káosz. k 20
Gyermeki szerepminták k a függőbeteg családokban 1. 1. A család d hőseh A család d becsület letén n esett csorbát különösen sikeres és s kifogástalan magatartással próbálj lják k jóvátenni. j A társft rsfüggőt t igyekszenek tehermentesíteni. teni. Koraérettek, rettek, illetékesek, fegyelmezettek. Magányos harcos tünet. Cél: a szenvedélybetegs lybetegség g megoldódása. Pozitívum: a család önértékelése nőhet. n 21
Gyermeki szerepminták k a függőbeteg családokban 2. 2. A bűnbakb Trianguláci ció: : a problémás s viselkedésű gyerekre hárul h a figyelem ( mellékhadszíntér ). A figyelem egyetlen változata v negatív fenntartja a problémás s viselkedést. st. Pozitívum: a függf ggőbeteg kimozdul az érdeklődés s középpontjk ppontjából. 22
Gyermeki szerepminták k a függőbeteg családokban 3. 3. A hallgatag, elveszett gyerek A gyermek azt képzeli, k hogy nincs helye ebben a rendszerben, csak teher a család számára. Álmodozás s a szép p családi élet megvalósításáról. l. Képes függetlenf ggetleníteni teni magát t a családi feszülts ltségektől, de szociálisan izolálódik. Pozitívum: megkönnyebb nnyebbülés. 23
Gyermeki szerepminták k a függőbeteg családokban 4. 4. A mókamesterm Bohóckod ckodással próbálja a család d lappangó depresszív v alaphangulatát t megváltoztatni (erőltetett, ezért idétlen). Nem elismerést st kapnak, hanem lenéző, félig tréfálkoz lkozó választ. Pozitív v hatás: biztosítja tja a családtagok érzelmi túlélését, t t, örömet okoz. 24
A gyermeki szerepminták k közös k jellemzői Hűségütközés s elkerülhetetlen lhetetlen (lojalitás- konfliktus). Bűntudat. A sérült s rendszer rögzr gzüléséhez járulnak j hozzá (a társft rsfüggőség g gyermeki formája). 25
A gyerek magatartásából leolvasható szabályok 1. 1. Az érzéseket ellenőrz rzés s alatt kell tartani, el kell titkolni. 2. Amikor a család d veszélyhelyzetben van, a magad szüks kségleténél l fontosabb a másoké. 3. Az ember nem határol rolódhat el, nem hagyhatja a felelőss sséget másokra, m mert ez vétek v a többi t ellen. 26
A gyerek magatartásából leolvasható szabályok 2. 4. Minden felelőss sséget vállalni v kell, mert ha nem, akkor felelőtlen és s közömbk mbös s vagy, ezt pedig számon kérik k rajtad (két t véglet). v 5. Ha valakihez közeledsz, k akkor maradéktalanul a rendelkezésére kell állnod, egészen az önfeladásig, ahogy ezt a szülőkn knél l láttad. l 27
A gyerek magatartásából leolvasható szabályok 3. 6. Sikeresnek és önállónak kell lenni, de csak részben, r mert az túl t l nagy felelőss sségvállalás s magadért (ha a többiek t szenvednek, én n sem érezhetem jól j magam). 7. Az egyéni igényeket nem vagy csak közvetve szabad kinyilvánítani úgy, hogy az valaki más m s szüks kségletének tűnjt njön. n. 28
A családter dterápia javallatai 1. Az azonosított páciensp ciens tünetei családi problémára ra utalnak. A család d a maga baját t családi gondként nt határozza meg. A családtagok készek k a családter dterápiában részt venni. A család d az akut krízis állapotában van. 29
A családter dterápia javallatai 2. Az elsődleges vagy másodlagos m nyereség, amely a tünetbt netből l fakad, családi patológia kifejeződése. A szülő-gyermek kapcsolat zavart. Az egyik családtag rossz közérzete k kihatással van a családi kapcsolatmódra. Az azonosított páciensp ciens egy vagy több t családtagt dtagtól l is függf ggő helyzetben van. 30
A családter dterápia ellenjavallatai A páciens p egyéni vagy csoportterápi piát igényel. Tapasztalt és s kompetens terapeuta nem áll rendelkezésre. 31
A családter dterápia céljac A tünet t megszüntet ntetése. Új j problémamegold mamegoldó stratégi giák kialakulásának lehetővé tétele. tele. Azt a funkciót, amelyet a családi együtt ttélésben a tünet t töltt ltött tt be, a problémamegold mamegoldás s más m s formájával kell helyettesíteni. teni. A családter dterápia sokszor krízist indít t be a családban. 32
A család d motiválása 1. A változv ltozás s szüks kségességének belátása. A saját t cselekvés s nélkn lkülözhetetlenségének nek megért rtése. Annak a tudatosítása, sa, hogy az elért eredmények megtartása a saját t akarattól függ. 33
A család d motiválása 2. Annak a mítosznak m a kiigazítása, hogy itt nem lehet semmit tenni, a probléma teljesen a hatásk skörünkön n kívül k áll,, vagy ha nem inna, minden rendbe jönnej nne. A társft rsfüggőség g lényegl nyegének nek megmagyarázása (külön ülés s a hozzátartoz tartozóval). A család d felelőss sségének növeln velése (képesek meghiúsítani vagy sikeressé tenni a terápi piát). 34
A családter dterápiás s diagnózis főbb f kérdései 1. Mi a szerepe, mi az értelme a rendszerben, hogy egy vagy több t tagja az alkoholizmus tüneteivel t rendelkezik? Mi törtt rténne a rendszerrel, ha ezek a tünetek megszűnn nnének? nek? Milyen egyensúlyt borítana fel? Mi a tünet t szerepe az egyénn nnél l a rendszerben? Mi hiányozna az ő életéből l a tünet nélkn lkül? l? 35
A családter dterápiás s diagnózis főbb f kérdései 2. Melyek az állapotot fenntartó erők és melyek a haladás, a változv ltozás s erői? Miért most keresnek segíts tséget? Milyen szerepet kap a terapeuta a rendszerben? A rendszer változv ltozásának vagy állandóságának nak előid idézője? Milyen a rendszer kommunikáci ciós szerkezete? 36
A családter dterápiás s diagnózis főbb f kérdései 3. Milyen a rendszer érzelmi alaphangulata (depressziós, s, vidám m vagy hűvös)? h Létezik-e e nemzedéki határ r vagy elmosódik? Léteznek-e e nyílt vagy rejtett, változv ltozó vagy állandó koalíci ciók? Hogyan oszlik meg a hatalom a rendszeren belül? l? 37
A családter dterápiás s diagnózis főbb f kérdései 4. Hogy törtt rténik a közelsk zelség- és távolságtartás s szabályoz lyozása? Genogramm (szabályok, értékek). Működnek-e e a családban családi mítoszok m és s hagyományok (családi titkok, családi boldogság, g, bűnbak, b megmentő)? Milyen gondolatok és s fantáziak ziaképek merülnek fel a családban a páciens p szenvedélybetegs lybetegségével kapcsolatban? 38
A családter dterápiás s diagnózis főbb f kérdései 5. Mi változott v a családban az évek során n a páciens függf ggősége ge miatt? A függf ggőség g tünett netének nek milyen pozitív jelentése van mind a páciens, p mind a család d többi t tagjának számára? Mikor kezdődött a szenvedélybetegs lybetegség? g? Milyen érzéseket váltott v ki a család d a terapeutából? 39
Csapdák Utolsó esély a partneremnek. A szenvedélybetegre rákényszerr nyszerítik a terápi piát. 40
V É G E 41