PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA XIII/1 2012. november

Kedves Olvasók! Az Oktatási és Kulturális Bizottság átruházott hatáskörben a funkcionális analfabétizmus megelőzésére kidolgozott XX. kerületi Cselekvési terv harmadik ütemének megvalósításáról készült beszámolót a 135/2012. (X. 10.) sz. OKB határozattal jóváhagyta. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az intézmények kiemelten kezelték a harmadik ütem terveinek megvalósítását. A differenciált oktatás-nevelés, a kooperatív tanulásirányítás, a projekt napok megszervezése jelen vannak az óvodák és az iskolák pedagógiai gyakorlatában. A intézmények nevelőtestületei hihetetlen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a működésre fordítható anyagi források csökkenése ne befolyásolja a színvonalas munkavégzést, s az elért eredmények megmaradjanak, illetve túl lehessen szárnyalni azokat. A nyár folyamán a köznevelés rendszerére vonatkozó új jogszabályok megjelenése a köznevelésben dolgozó valamennyi vezetőre, pedagógusra nagy feladatokat ró. A jogszabályok megismerése és értelmezése segíti a módosítások szabályszerű átvezetését, a dokumentáció és a gyakorlat összhangjának megteremtését, újragondolását. Intézetünk szolgáltatásaival továbbra is támogatja a nevelőtestületek munkáját. A XX. kerületi intézmények nevelőtestületeivel, vezetőivel munkámból adódóan napi kapcsolatban vagyok. Az elért eredmények megtartásához és az újabb célok megvalósításához szükség van a célok szuggesztív képviseletére, menedzselésére, a közoktatásban zajló változások pontos ismeretére, az ebből adódó feladatok felismerésére és az ésszerű megvalósításhoz a helyismeretre. Ezért pályáztam meg - sikeresen - a pesterzsébeti tankerületi igazgatói állást. Az intézet szakmai vezetése jó kezekbe került: Vasas Dezsőné, Ildikó látja el az intézményegység-vezetői feladatokat. További sikereket kívánok az Intézetnek és valamennyi dolgozójának egyaránt! A jövőben is számítok a kerületi intézményvezetők, pedagógusok együttműködésére! Dr. Nagyné Koczog Tünde Budapest 20 Járási Tankerület tankerület igazgatója

TARTALOM KEDVES OLVASÓK...01 GÓRCSŐ Bondor Mária Helyismeret, helytörténet...05 Nagy Gabriella Mennyire elégedettek a szülők a közoktatási típusú sportiskolai osztályokkal?...23 EX CATHEDRA Simon Krisztina Könyvekkel a kirekesztés ellen...28 TEHETSÉGPONT Szekeres Lászlóné Hírek innen-onnan a tehetség világából...37 A tehetséggel kapcsolatos új elemek a jogszabályokban...38 Milyen az, ha valakinek viszket az agya?...40 Repkáné Guj Judit Bemutatjuk a P E K O-t...41 SZÖRFÖZÉS Süveg Miklósné és Takácsné Barkó Éva Ovi-suli buli...43 Nagy Mátyásné Nelhübel Beatrix Szükség van-e a nyelvtanulásra már óvodáskorban?...44 Pavluska Éva A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Társasjáték projektje...47 Badicsné Kurucz Olívia Pesterzsébeti tanulók és kísérőjük finnországi élményei...50 Bondor Mária Millenniumi Kupa...52

GÓRCSŐ Helyismeret, helytörténet. Az alábbiakban összefoglalást olvashatnak a helytörténet, helyismeret, környezeti- és állampolgári ismeretek mérésről, melyet a XX. kerületi 7. osztályos tanulók körében végeztünk. 1. A mérés célja, körülményei és háttere A helytörténet, helyismeret, környezeti- és állampolgári ismeretek mérést az önkormányzati fenntartású általános iskolák 7. osztályosai körében (319 fő) végeztük 2012. április 24-én. Hasonló mérés 2004 őszén az 5. osztályosok, 2005 tavaszán a 6. osztályosok körében volt. Mindhárom mérés célja arra irányult, hogy megismerjük a tanulók helyi, kerületi ismereteit, illetve, hogy a tanulmányaik során elsajátított ismereteiket hogyan képesek kompetens módon alkalmazni adott témában. Jelen mérés azt próbálja feltárni, hogy a tanulóknak milyen helyi, lakóhelyi ismereteik vannak, mennyire érzékenyek közvetlen környezetükre, tudják-e alkalmazni tantárgyi természettudományos és állampolgári ismeretek - tudásukat a mindennapokban. Hisszük, hogy a hazaszeretetre nevelés egyik első lépése, hogy megismertetjük a gyerekekkel lakóhelyük történetét, jelenét, természeti és épített környezetét, napi problémáit. Ez által válnak majd környezetüket szerető, óvó, építő állampolgárokká. A NAT és a kerettanterv lehetőséget ad a helytörténet, helyismeret feldolgozására, melyet kerületünkben korábban is sok pedagógus tartott fontosnak. Mind alsó, mind felső tagozaton évről-évre rendezünk a témában vetélkedőket, melyek igen népszerűek mind a gyerekek, mind a tanárok körében. Intézetünk előbb alsó tagozatosok számára adott útmutatást (1999), majd 2001-ben tantervjavaslatot készítettünk az általános iskola mind a 8 évfolyamára. Ezt követte a felső tagozatosok számára készült helytörténeti, helyismereti munkafüzet, melyet 2010- ig minden évben az 5. évfolyamosok rendelkezésére bocsátottunk, pályázati, illetve képviselőtestületi támogatással. A mérés célja: A meglévő ismeretek feltérképezése. A környezet megóvása iránti érzékenység és igény felmérése. Megismerni a kognitív tudás alkalmazásának képességét, a különböző műveleti szintek alkalmazásának képességét. 5

GÓRCSŐ Kapcsolódó kompetenciák alkalmazásának vizsgálata: anyanyelvi (szövegértés), matematika- és természettudományos, szociális- és állampolgári, tájékozódási. A korábbi években végzett hasonló témájú mérések eredményeivel való összehasonlítás. Hasonló témájú mérésről nincs tudomásunk, így csak a kerületünkben készült korábbi mérések nyújthatnak összehasonlítási alapot az eredményeket illetően. 2. A mérőlapok tartalma és szerkezete A mérőlapok, amelyek A és B változatban készültek, azonos tartalmúak, ezért az elemzés során nem sorszámuk, hanem tartalmuk és típusuk szerint beszélünk róluk. A NAT és a kerettanterv követelményeinek megfelelnek. A feladatok egy része önálló megfogalmazást, a többi rövid választ, számok beírását, illetve aláhúzást, számítások végzését igényli. A mérőlap feladatai négy fő téma köré csoportosulnak. Helytörténet, helyismeret, környezeti nevelés és állampolgári ismeretek. Ezek megoszlása a feladatlapokon az alábbiak szerint történt: Téma A csoport B csoport Összesen (feladat) Itemek száma Helytörténet 2, 3 9, 10 2 14 Helyismeret 1, 4, 11 6, 7, 8, 3 24 Környezeti nevelés Állampolgári ismeretek 5, 6, 7, 12 1, 2, 3, 5 4 30 8, 9,10 4, 11, 12 3 15 Itemek összesen: 83 6

GÓRCSŐ A feladatok összeállítása során fontosnak tartottuk annak vizsgálatát, hogyan alkalmazzák, hogyan hívják elő meglévő ismereteiket a tanulók tananyagtól független környezetben, vagyis mennyire kompetensek a különböző feladatok megoldása során. Lássuk, hogyan alakulnak a célkitűzésben megjelölt kulcskompetenciák a feladatok tükrében: Kompetencia Feladat száma Összesen Anyanyelvi (szövegértés) 1*, 2, 3, 9 4 Matematika- és természettudományos 5, 9* 2 Szociális- és állampolgári 7, 8, 10 3 Tájékozódási 1, 4, 6, 11, 12 5 (*egyes feladatoknál több kompetencia is előfordul) 7

GÓRCSŐ 3. A mérőlapok feldolgozásának tapasztalatai 3.1. Eredmények lakóhely szerinti megoszlásban A mérés során figyelmet fordítottunk arra, hogy megtudjuk, a tanulók közül kik azok, akik huzamosabb ideje itt élnek, kik azok, akik csak néhány éve, vagy egyáltalán nem helyi lakosok. Fontos volt ez, főként a helytörténeti és helyismereti feladatok vonatkozásában. Az eredményekből kiderül, hogy a tanulók legalább 86 %-a kerületi lakos, és legfeljebb 9 % családja nem itt él. A tanulók 5 %-a nem válaszolt erre a kérdésre. Az adatok alapján a tanulók jelentős része mondható kerületi kötődésűnek. Közülük mindössze 3 % az, aki kevesebb, mint egy éve, 11 %-uk 1-5 év között költözött ide, s a válaszadók 86 %-a több mint 5 éve él Pesterzsébeten. Az eredmények azt igazolják, hogy az itt lakó gyerekek eredményei (49%) nem térnek el jelentősen a nem helyi gyerekekétől (54%), ráadásul a nem helyiek eredményei 5%-kal jobbak, az átlag tekintetében is. Az összátlagban nincs eltérés, mert a nem itt lakók számaránya viszonylag kevés. Ami a jobb eredményeket illeti, megfigyelhető, hogy a nem itt lakó gyerekek a tájékozódási feladatokat (1, 4, 6, 11, 12 feladatok) többségükben eredményesebben oldották meg, ami annak tudható be, hogy távolabbról utazva jobban érzékelik a kerület határait, ismerik a szomszédos településeket, tájékozódásuk pontosabb. (Táblázatunkban vastaggal kiemeltük az ide vonatkozó feladatok számát, és az elért eredményeket.) Feladat száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Össz Helyi lakosok 29 68 28 57 25 44 62 78 56 57 62 73 49 Nem helyi lakosok 37 68 29 60 32 43 66 77 65 64 72 83 54 *A táblázat adatai százalékban értendőek! Ugyancsak jobb eredményt értek el a nem itt lakó tanulók a szövegértési és matematikai kompetenciákat vizsgáló feladatokban (5, 9 feladatok). Az alábbi grafikon az itt lakó, és nem helyi gyerekek eredményeit mutatja feladatonkénti megoszlásban. A táblázatról és a grafikonról is leolvasható, hogy mindössze két feladatban teljesítettek gyengébben a kerületen kívüliek (6, 8 feladatok 1-1 %), és egy feladatnál (2 feladat) azonos az eredmény. 8

GÓRCSŐ 3.2. A mérés eredményei témakörönként A következőkben témakörönként nézzük meg a mérés eredményeit. Elsőként a helytörténeti feladatok megoldásának teljesítményét vizsgáltuk (2, 3 feladatok). A 2. számú feladatban 69 %-ot értek el a tanulók, míg a 3. számúban csupán 28 %-ot. Jelentősége van a különbség elemzésénél annak, hogy míg a 2. számú feladat eldöntendő (igaz-hamis) kérdéseken alapszik, addig a 3. számú feladatban többségében nyílt végű kérdések szerepelnek. Így a két feladat nehézségi szintje eltérő. Ugyan mindkét feladatnál meglévő ismereteket kell előhívni, de a 3. feladatnál a tartalmat saját magának kell hozzáadnia. Ez mindenképpen összetettebb, nehezebb. 9

GÓRCSŐ Megállapítható, hogy a helytörténeti témában az ismeretek alkalmazását, válaszok önálló alkotását jóval átlagon alul teljesítették a tanulók, míg az egyszerűbb, ismeretalapú eldöntendő kérdéseket jóval átlag fölött. A helyismeretet vizsgáló feladatok (1, 4, 11) szintén a gondolkodás különböző szintjeit vették górcső alá. Az 1. feladatban elméleti ismeretek alkalmazásán kívül úgynevezett egybefoglalásra is szükség volt, ami jelen esetben adott földrajzi elemek meghatározása és elhelyezésére vonatkozott. (A lakóhely elhelyezése Budapest térképén, a szomszédos kerületek számának és nevének ismerete, stb.). Ezt a feladatot 29 %-ra teljesítették a tanulók. A 4. feladatban helyi középületek felismerését vizsgáltuk. Ezt a tanulók 60 %-a oldotta meg helyesen. A helyi önkormányzat városközpontban elhelyezkedő épületét a tanulók 88 %-a ismerte fel, a kicsit eldugottabb helyen lévő múzeumot 41 %. A városrész szélén elhelyezkedő kórházat 62 %, míg a néhány éve átadott uszodát csak 36 % ismerte fel. A feladat megoldási átlaga 60 %. A 11. feladat eldöntendő kérdésére a tanulók 41 %-a adott helyes választ, míg a kerületünkhöz legközelebbi természetvédelmi területet 84 % ismerte, ez 63 %-os átlagot eredményezett. Látható, hogy a tanulók az 1. feladatot átlag alatt oldották meg. Ez az alacsony teljesítmény részben a tájékozódási kompetencia fejletlenségének, részben az ismeretek hiányának tudható be. Az is igaz, hogy hazánk és a főváros földrajzával csak 8. osztályban foglalkozik részletesen a tananyag, helyi vonatkozású tájékozódással pedig csak a helyismeretet kiemelten kezelő iskolák (osztályok) tanulnak. Említésre érdemes a korábbi évek méréseinek adatai, melyekben a tájékozódási feladatokat átlagosan 23 %-ra (5. osztály) és 45 %-ra (6. osztály) teljesítették a tanulók. A 6. évfolyam többihez képest jó eredménye annak is köszönhető, hogy a korábbi 5. osztályos mérés gyenge tájékozódási 10

GÓRCSŐ eredménye után a pedagógusok jobban figyeltek a felkészítéskor erre a témakörre. A már említett kerületen kívüli tanulók ebben a feladatban jobb eredményt mutattak, köszönhetően annak, hogy távolabbról járva el tudják helyezni Pesterzsébetet, illetve annak szomszéd kerületeit, míg a helyi gyerekek gyakran az iskola szomszédságából járnak iskolába, így nem fordítanak figyelmet a tájékozódásra. Azt is megjegyezhetjük, hogy aránylag sok tanulót a szülők autóval hozzák-viszik az iskolából, így nincs ráutalva arra, hogy ismerje a tágabb környezetet. A környezeti nevelést érintő feladatok (5, 6, 7, 12) százalékos megoszlása a következőképpen alakult: 25 %, 44 %, 62 %, 74 %. Leggyengébben az 5. feladat sikerült (nem csak a témakörön, hanem a mérésen belül is), ami egy szövegértésen alapuló, alapvető matematikai kompetenciákat igénylő összetett feladat volt (lsd. 1.sz. melléklet). Témájában a hulladéktermelést vetette fel. Megoldásához szinte minden műveleti szintre szükség volt (megértés, elméleti ismeretek- és szabályok alkalmazása, elemzés, egybefoglalás, értékelés). Ilyen feladattípussal nem először találkoznak a tanulók. A sikertelenség okát több tényező együttes fellépésének tulajdonítjuk. A legtöbb esetben azt tapasztaltuk, hogy a tanulók vagy hozzá sem kezdtek a feladathoz, vagy az első néhány (sokszor jól elvégzett) művelet után nem tudták folytatni a gondolatmenetet. Sokan vétettek műveleti hibát, és többen számolási hibát is, ami szintén sikertelenséghez vezetett. Tapasztalat az is, hogy sok tanuló el sem olvassa azokat a feladatokat, amelyekben valamilyen nehézséget lát első ránézésre. A 6. feladatot 44 %-ra teljesítették a gyerekek. A kerületben előforduló, többségében közismert közlekedési táblákat kellett párosítani pontos meghatározásukkal. A táblák egyértelműsége miatt nehezítésül a képek számánál jóval több meghatározást adtunk. Bár a feladat megfogalmazásánál hangsúlyoztuk az egyes számot, a tanulók többsége az összes meghatározást besorolta valamelyik táblához. Ez a teljesen irracionális megoldás a hasonló típusú feladatok automatikus megoldási szisztémáját bizonyítja számunkra, s azt, hogy nagyobb odafigyelést kell fordíttatni a tanulókkal a feladat értelmezésére. A 7. feladat a szelektív hulladékgyűjtéssel és a veszélyes hulladékokkal foglalkozott. Az előbbi témában igen tájékozottak voltak a gyerekek, de a veszélyes hulladékot még nem minden esetben ismerik fel, vagy ha igen, nem tudják mi a teendő vele. Ugyancsak ezzel a témával és az újrahasznosítással foglalkozott a 12. feladat. Itt a megértés műveletét kellett alkalmazni. Az alábbiakban nézzük meg grafikon segítségével, hogyan alakult a témakör feladatainak eredménye. 11

GÓRCSŐ Három feladat érintette az állampolgári ismeretek témakörét (8, 9, 10). A 8. feladatban alapvető ügyintézéseket kellett párosítani a megfelelő intézménnyel. Nehezítésül az egyik adathalmazban több információ volt. Ezt az alapvető állampolgári tájékozódást 77%-ban oldották meg. A hibák nagy része a Polgármesteri Hivatal és az Ügyfélszolgálati és Okmányiroda feladatainak keveréséből adódott. A 9. feladat szöveg értelmezése és az alapján történő számítás és ügyintézés volt. Míg a számítási részeket átlagosan 50 % oldotta meg, az intézkedés mikéntjét 77 %. Ez a feladat az alkalmazás műveleti szintjét mérte, és összességében 57 %-os eredményt hozott. A 10. feladat ismeretek, tények, fogalmak meglétét vizsgálta. A kitöltendő totó 74 %-os lett. Magyarország államformáját 87 %, érvényes Alaptörvényének kiadási dátumát 27 % (közelmúlt eseménye), legfőbb népképviseleti szervünket 54 %, a kormány feladatát 55 % ismerte, 64 % tudta, hogy ki választható, illetve választó. Ezt a témakört az átlagoshoz képest jobban oldották meg a tanulók, amit az alábbi grafikon is mutat. 12

GÓRCSŐ A feladatcsoport sikerességéhez hozzájárul az is, hogy ma már a különböző médiákból sokkal tájékozottabbak a szülők és a gyerekek a mindennapi életben elengedhetetlen ismeretek tekintetében. 3.3. A mérés eredményei az érintett kompetenciák szerint Az egyes feladatokban érintett kompetenciák a következők voltak: anyanyelvi, matematika- és természettudományos, a szociális- és állampolgári, valamint tájékozódási. Ezek összevont eredményeit hasonlítjuk össze az alábbi grafikon segítségével. Amint az a feladatok elemzésekor is látható volt, legmagasabb százalékban a szociális- és állampolgári kompetenciákat érintő feladatokat oldották meg a tanulók. Pozitív ez az eredmény, s magasabb is az elvártnál, hiszen ezek az ismeretek konkrétan nem köthetők tantárgyhoz. A történelem és állampolgári ismeretek tananyagban is csak 8. osztály év végén kerül tárgyalásra, s ott sem igazán ilyen gyakorlati megközelítésből. Ez mindenképpen a modern társadalom, a média, a családok általános tájékozottságát jelzi. A tájékozódási kompetenciákat érintő feladatokat átlagosan 53 %-ra teljesítették a tanulók. Elfogadható eredmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy a gyengén sikerült térképes tájékozódást is ide számítjuk. Leggyengébben a matematikai kompetenciát érintő feladatok sikerültek. Ez részben a többszörösen összetett feladatnak tudható be, melyet a szövegértésben sem jeleskedő tanulók egy része meg sem próbált megoldani. Ez a kompetencia nem érte el a feladatmegoldások alapján kialakult 49 %-ot. Az anyanyelvi kompetencia, illetve szövegértés végső soron a mérőlap összes fel- 13

GÓRCSŐ adatára kiterjedt. Hogy összehasonlítást tudjunk tenni, kiemeltük a 2. 3. és 9. feladatot, és ezeket vizsgáltuk az anyanyelvi kompetencia mérése során. Ezek a feladatok együttesen 51 %-os eredményt mutatnak, tehát magasabbak a mérés átlagteljesítményénél. 3.4. A mérés eredményei iskolánként A következőkben a mérés eredményeit iskolánként tekintjük át. Megnézzük, hogyan teljesítettek az egyes intézmények tanulói, s hogyan viszonyul eredményük a kerületi átlaghoz. Ady Gyulai Hajós József Lázár Tátra Vörösmarty Zrínyi Ker. Eredmény 40% 47% 51% 55% 64% 51% 42% 38% 49% A kerületi átlageredményt az iskolák fele meghaladta. Ez kb. a tanulók felét teszi ki, míg a másik fele átlagon alul teljesített. Megállapíthatjuk, hogy a gyengébben teljesítők között főként azokat az intézményeket találjuk, ahová köztudomásúan több hátrányos helyzetű gyerek jár. Természetesen ezek között a gyerekek között is vannak jó eredményeket elért tanulók, s vannak olyan feladatok, amelyekben magasabb eredményeket értek el. Sikeresnek mondható például a Zrínyi Miklós Általános Iskola tanulói körében a 2. (65 %), a 7. (59 %), a 8. (84%,) és a 12. (63 %) feladat. Ezek témakörüket illetően vegyesek. A 2. feladat helytörténeti, a 7. és a 12. környezeti neveléssel kapcsolatos, a legjobban sikerült 8. feladat pedig állampolgári kompetenciákat tár fel. Tehát megállapítható, hogy inkább azok a feladatok okoztak nehézséget, amelyek összetettebb gondolkodási műveletet, alaposabb háttértudást, illetve matematikai képességeket igényeltek. Az átlagnál jobban teljesítő iskolák közül a Lázár Vilmos és a József Attila Általános Iskola tanulói csak az 5. feladatot teljesítették átlag alatt (29-30 %), míg a Tátra Téri Általános Iskola tanulói pedig az 1.(24 %), 3. (38 %), 5. (43 %) feladatokat. A Hajós Alfréd Általános Iskola tanulói pedig hasonlóan az 1. (36 %), 3. (29 %), 5. (25 %), 6. (46 %) feladatokat. 14

GÓRCSŐ A grafikon az iskolák teljesítményét mutatja a leggyengébb (3. 5.), illetve a legsikeresebb (8. 12.) feladatok eredményei alapján. 4. Összegzés Mérésünkhöz hasonló országos vagy más település által végzett mérésről nincs tudomásunk, így összehasonlítani csak saját, korábbi mérésünkkel áll módunkban. Mivel korosztályban a 6. évfolyam áll közelebb a most mért 7. évfolyamhoz, így a 2005-ös méréssel teszünk összehasonlítást. 15

GÓRCSŐ A 2005-ös mérés témakörei hasonlóan alakultak, mint jelen mérésünké, annyi különbséggel, hogy a 6. osztályosok mérésében nagyobb hangsúlyt fektettünk a helytörténeti részre, míg a 7. osztályos mérésben a tájékozódási feladatok aránya nagyobb. A helyismereti rész %-os aránya mindkét mérésben azonos, a környezeti neveléshez kapcsolódó feladatok aránya pedig a 6. osztályos mérésben 5 %- kal nagyobb. Az azonos témakörök százalékos megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti. Témakörök Itemek aránya 6. osztály Itemek aránya 7. osztály Helytörténet 27 % 17 % Helyismeret 29 % 29 % Tájékozódási ismeretek 21 % 36 % Környezeti nevelés 23 % 18 % A továbbiakban az iskolák összteljesítményét hasonlítottuk össze. Természetesen az értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a két mérés tartalmilag és nehézségi fokban nem fedi le egymást, valamint azt, hogy eltérő korosztályról és tudásszintről van szó. 16

GÓRCSŐ Tekintettel arra, hogy a 2012-es mérés eredményei néhány százalékkal a 2005- ös mérés eredményei alatt maradtak, számba vettük azokat a tényezőket, amelyek az eltérést okozhatták. Fontos megjegyezni, hogy bár kicsi az életkorbeli eltérés, mégis ez a 12-13 év közötti határvonal a kamaszkor kezdetének tekinthető, amikor a gyerekek érdeklődése megváltozik, egész más témák motiválnak. Sok esetben ez a magatartásra is hatással van, így akár elutasítóvá is válnak egyesek. Az is adott, hogy alsó tagozatban, valamint 5. és 6. osztályokban az iskolák is nagyobb hangsúlyt helyeznek a helytörténeti és helyismereti tudnivalók átadására. Természetesen olyan egyedi tényezők is felléphetnek, hogy egyes iskolákban bizonyos évfolyamokon több gyenge képességű vagy hátrányos helyzetű gyermek van (ennek mérésére jelen esetben nem tértünk ki), így ez negatívan befolyásolhatja az eredményt. Ha az eredményeket a témakörök szerinti átlageredmények alapján hasonlítjuk össze, megfigyelhető, hogy a fiatalabb évfolyam esetében a helytörténeti blokk eredményei lényegesen jobbak, az idősebbeknél viszont a helyismeret és az állampolgári ismeretek mutatnak javulást, amellett, hogy feladataik összetettebbek voltak. Ez is alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy az életkori sajátosságok nem elhanyagolandók. Összességében mondhatjuk, hogy a mérés sikerességét nehézségi foka is befolyásolta, s a fent említett indokokat is figyelembe véve, kiemelve, hogy tantervi követetelményhez nem köthető ismereteket mértünk, a mérés eredményei nem maradnak el a korábbi eredményektől. A kompetenciák tekintetében pedig kiemelendő, hogy a 6. osztályos mérésben a tájékozódási 17

GÓRCSŐ kompetenciákat érintő feladatok 43 %-osak, a 7. osztályos mérésben 53 %-osak voltak, azaz számottevő, 10 %-os a javulás. A mérés eredményeinek osztályra bontásával az iskoláknak és a szaktanároknak, osztályfőnököknek szeretnénk tájékoztatást nyújtani arról, milyen kognitív ismeretek, illetve kompetenciák szorulnak még fejlesztésre, s nem csak a témakör tekintetében. Javasoljuk továbbá, hogy az iskolák pedagógiai programjában is szereplő hazaés szülőföld iránti szeretetre, tiszteletre nevelés részeként tekintsék fontosnak a szűkebb környezet megismertetését a tanulókkal. 5. számú feladat: 1. számú melléklet Az alábbiakban adatokat sorolunk fel. Tanulmányozd őket, majd végezz számításokat! Adatok: Az egy főre jutó szilárd hulladéktermelés Magyarországon 0,66 kg / fő / nap. Egy áruházi bevásárlókocsi maximális terhelése 50 kg. Egy kamion maximális terhelése 20 tonna. Feladatok: a) Kati szülei 42 és 46 évesek. Nővére Sári 18, ő pedig 14 éves. Hány kg szilárd hulladékot termelt a család összesen mostanáig? Számítási mód:... Válasz:... b) Hány bevásárlókocsi kellene a családi hulladék elszállítására? Számítási mód:... Válasz:... c) Szükség lenne-e kamion bérlésére, ha egyben akarnánk a megtermelt hulladékot elszállítani? Számítási mód:... Válasz:... Bondor Mária pedagógiai szakértő 18

GÓRCSŐ Mennyire elégedettek a szülők a közoktatási típusú sportiskolai osztályokkal? A Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet már negyedik éve indít közoktatási típusú sportiskolai osztályt. A minőségfejlesztés iránt elkötelezett iskola kíváncsi volt, hogy a szülők mennyire elégedettek ezzel az új típusú képzési formával, annak gyakorlati megvalósításával. Az előző tanév végén készült mérés eredményét azért adjuk közre, mert olyan megállapításokat tartalmaz a rendszeres testmozgással, sportolással kapcsolatban, amely általános érdeklődésre tarthat számot a mindennapos testnevelés bevezetése kapcsán. 1. Visszajelzés, kapcsolattartás A szülői válaszadással maximálisan elégedett az iskola, mert a visszaérkező és értékelhető kérdőívek aránya a kiküldött lapok számához képest nagyon magas (98%) volt. Köszönet érte a szervezőknek. A sportiskolai osztályok létszáma nemek szerinti bontásban: 1. osztály 2. osztály 3. osztály 14 fiú 3 lány 15 fiú 3 lány 14 fiú 2 lány Az alábbiakban részletesen közöljük az egyes kérdésekre adott válaszokat. 1.1. Miért választotta a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézetet? 19 fő: Céltudatosan közoktatási típusú sportiskolába akarta beíratni a gyerekét. 19 fő: Edzők ajánlata alapján választott. 5 fő: Nyílt napon megtetszett az iskola. 4 fő: Élsportolót szeretne nevelni a gyerekből. 4 fő: Óvónők ajánlása alapján. 3 fő: Ez a körzetes iskola. 1 fő: Tanítót választott. Interneten senki nem olvasott az iskoláról. 19

GÓRCSŐ A szülők nagyobb része tudatos és elszánt módon választotta a sportosztályt. Sokat köszönhetünk az edzők propagáló munkájának. Az óvónők nem reklámozzák iskolánkat az elvárt mértékben. A nyílt nap jót tett a bizonytalankodóknak, akik szintén ezt az oktatási formát választották. 1.2. Mennyire volt tájékozott a közoktatási típusú sportiskola elvárásairól, amikor beíratta a gyerekét? 1. osztály 2. osztály 3. osztály Összesen 3,6 3,3 3,68 3,52 A szülők közepesen tájékozottak (3,52) a sportiskola elvárásaival kapcsolatban. Elképzelhető, hogy a szülők azért nem tájékozottak kellőképpen, mert nem jártak utána, nem tájékozódtak. Ők maguk is többet tehettek volna a saját érdekükben. 1.3. Elégedett-e azzal, ahogy az iskola figyelembe veszi a szülők kérését, elvárásait? 1. osztály 2. osztály 3. osztály Összesen 4,2 4,3 4,0 4,16 Az iskola jó (4,16) minősítést szerzett a szülői kérések figyelembe vételével kapcsolatban. Összegzés a kapcsolattartásról: A kapcsolattartás hatékonyságának növelése érdekében az óvodákkal való jó viszonyt kell ápolni és fellendíteni, pl. sportági bemutatókkal, melyet az 1-2. sportosztályosok tarthatnának az óvodákban. Ezeket a programokat délután 15 16 órára lehetne szervezni, amikor a szülők mennek a gyerekekért. Ekkor a szülők tájékoztatására is hangsúlyt lehetne fektetni. Meg kell jelenni minden óvodában, mivel a nyílt napra nem biztos, hogy eljönnek az óvodák. 20

GÓRCSŐ 2. A szolgáltatás minősége 2.1. Mennyire tartja Ön kielégítőnek az alábbi szolgáltatásokat? Szolgáltatások: 1. osztály 2. osztály 3. osztály Összesen Étkeztetés 3,7 3,66 3,31 3,55 Napközi 4,7 3,8 4,06 4,18 Edzésre kísérés 4,94 4,75 4,62 4,77 Szakági edzés 4,5 4,68 4,37 4,51 Sporttáborok 4,2 4,55 4,16 4,3 Sportági versenyek 4,4 4,66 4,36 4,47 Tanulmányi versenyek 4,8 4,4 4,23 4,47 Egyéb iskolai sportverseny 4,75 4,36 4,36 4,49 Összesen 4,49 4,35 4,18 4,34 Megjegyzés: Nem minden szülő válaszolt minden kérdésre, illetve nem volt véleménye. Leginkább az edzésre kíséréssel elégedettek a szülők. Sporttáborokban, versenyeken egyelőre még kevesen vesznek részt. Elégedettek a szakági edzések minőségével. A napközis szolgáltatással nem teljesen elégedettek a szülők a 2. évfolyamon. A leggyengébb minősítést az étkeztetés kapta. Több forrásból értesültünk, hogy nem a nevelőkre háruló étkeztetés módja, hanem a tőlünk függetlenül készült ételek minőségét többen kifogásolják. 2.2. Milyennek ítéli a légkört? Edzésen Testnevelés órán Napköziben Tanórákon Demokratikus Humánus Gyermekközpontú Szigorú, vasfegyelem 5,1% 20,86% 23,43% 47,2% 6,8% 15,8% 68,03% 9,1% 4,73% 19% 66,6% 9,48% 2,36% 11,06% 77,43% 9,0% 21

GÓRCSŐ Az edzéseken egyértelműen a vasfegyelem, míg a többi foglalkozáson inkább a gyermekközpontú légkör jellemző iskolánkban. A fegyelem a sport alapja, pláne, hogy többszörös a balesetveszély mind az uszodában, mind a jégcsarnokban. Az iskolában negyed annyi veszélyforrás sincs. Összegzés a szolgáltatás minőségéről: Az általunk nyújtott szolgáltatások minősége jó, nagyon jó. Az ételek minőségi javítására esetleg javaslatot tudunk tenni, de nagyon nem tudjuk azt befolyásolni. A szülők aktív ellenőrző, segítő munkájára is szükség lenne, hiszen edzés után a fáradt gyerekek a házi feladat elkészítésében nem mindig jeleskednek, a napköziben elmaradt leckéket otthon kell pótolni. Ezt a terhelést a szülők felvállalták, amikor ebbe az osztályba íratták a gyereküket. 3. Terhelés, eredmények 3.1. Megfelelőnek tartja-e a tanulók terhelését? 1. osztály 2. osztály 3. osztály Összesen Tanórákon 4,88 4,68 4,62 4,72 Edzéseken 4,77 4,68 4,37 4,606 Testnevelés órákon 5,0 4,68 4,56 4,74 Napköziben 4,94 4,33 4,43 4,56 Összesen: 4,89 4,59 4,49 4,65 A tanulók terhelését kiemelkedően jónak vélik (4,65) a szülők minden területen. 3.2. Ön szerint gyermeke fizikai leterhelése milyen hatással van a tanulmányi előmenetelére? 38 fő: Nincs probléma a tanulással, még otthon is gyakorlunk egy kicsit. 10 fő: Nincs idő szabad játékra. 8 fő: Céltudatos a tanulásban is. 8 fő: Jól beosztja a tanulási idejét. 7 fő: Minden nap nagyon fáradtan ér haza. 6 fő: Az iskolában mindent megtanul, otthon már nem tanulunk. Senkinek nem romlott a tanulmányi átlaga. 22

GÓRCSŐ A szülők véleménye szerint a napi sporttevékenység jó hatással van a tanulmányi eredményeikre, bár van, aki nagyon fáradtan ér haza. Esetleg 1-1 plusz edzés elhagyása segíthet a pihenésben. Ha a sporton kívül más elfoglaltsága is van a gyermeknek, akkor mérlegelni kell, mi a fontosabb. A jó teljesítmény érdekében áldozatokat kell hozni a gyerekeknek, pl. időnként le kell mondani a szabad játékról. Ezt már alsó tagozaton tudatosítani kell a gyerekekben. 3.3. Milyennek tartja a követelményrendszert? Túl erős Erős Megfelelő Gyenge Nagyon gyenge Edzésen 7,96% 53,4% 38,55% - - Napköziben - 11,56% 72,98% 15,4% - Testnevelés órán - 26,31% 73,65% - - Tanórákon - 32,4% 67,56% - - A szülők nem mindig vannak tisztában a gyermekeik teherbíró képességével. Pl. a Hungarofit országos felmérési eredmények szerint a maximális 126 pontból a sportosztályosok 60-70 pontot szereztek. A lányok teljesítménye gyengébb volt, mint a fiúké. Lássuk be, hogy az 50 %-os teljesítmény-mutatóval az erős középmezőnyhöz tartoznak. Csak magasabb követelménnyel lehet a képességeikhez mért legjobb teljesítményt kihozni mindenkiből. Összegzés a terhelésről, eredményekről: A tanulók terhelését megfelelőnek értékelték a szülők. A felállított követelményrendszerünk is megfelelő. Nem szeretnénk azt mondani az edzőknek, hogy vegyenek vissza a kitűzött célokból, mert akkor nem kamatoztathatnánk képességeiket és nem érnénk el velük első helyezést pl. a kerületi mezei futóversenyen. 23

GÓRCSŐ 4. Problémamegoldás 4.1. Partnernek érzi-e gyermeke nevelésében? Partnerek: 1.osztály 2.osztály 3.osztály Összesen Osztályfőnököt 4,9 4,87 4,75 4,87 Testnevelőt 5,0 4,6 4,81 4,8 Napközist 4,94 4,31 4,68 4,64 Edzőket 3,88 4,6 4,06 4,18 Összesen: 4,68 4,59 4,57 4,62 A szülők legkevésbé az edzőket érzik partnernek a nevelésben. Bár ez is változó, hiszen 1. évfolyamon érezték a legkevésbé partnernek, 2. évfolyamon nem nagyon van probléma, 3. évfolyamon elfogadható a partnerség. Az edzők elérhetők a megadott telefonszámokon, illetve személyesen megtalálhatók az edzések helyszínén. Amennyiben a szülőknek kérdése, kérése van az edzőkhöz, akkor vegyék fel velük a kapcsolatot. 4.2. Bármivel kapcsolatban felmerült problémáját hogyan oldotta meg az iskola? 21 fő: Jól megoldották, elégedett vagyok. 15 fő: Szakszerűen oldották meg, nagyon elégedett vagyok. 12 fő: Nagyjából sikerült megoldani, de maradt egy kis tüske. 1 fő: Nem sikerült megoldani, most is próbálkozunk. Nem volt senki, akinél nem sikerült megoldani a problémát, ami azóta csak halmozódna. A megoldatlan helyzetekre keressük a megoldást. Egyedi esetek előfordultak, amikor az ügyeletes nevelő nem tudta, hogy a gyerek a színházba ment-e vagy az ügyeleten maradt. Egy szülő problémája megoldására a következetességet ajánlotta. Más szülő szerint a tanároknak több nyomatékosságra lenne szüksége a nehezen kezelhető gyerekek és szüleik felé. Van, aki minden hónapban szeretne pontos képet kapni gyermeke magaviseletéről. Igényelik a szülők az edzőkkel való személyes konzultációt. 24

GÓRCSŐ Összegzés a problémamegoldásról: Az edzőket arra ösztönözzük, hogy rendszeresen tájékoztassák a szülőket a gyerekek előmeneteléről. Az edzői fogadóóra lehetősége is felmerült. 5. Elvárások, elégedettség 5.1. Eddig azt nyújtotta-e a közoktatási típusú sportiskolai osztály, amit az iskola ígért? 1.osztály 2.osztály 3.osztály Összesen 4,05 4,4 4,12 4,19 A szülők nem nagyon voltak tisztában a közoktatási típusú sportiskola elvárásaival (3,52), azt viszont tudják, hogy mit ígért az iskola, és mi az, amit betartott, és mi az, amit nem. Lehetséges, hogy a szülők elképzeléseinek nem felelt meg maximálisan az iskola, viszont az ígéreteit jól (4,19) megtartotta. 5.2. Ön szerint eredményes e a gyerekekkel foglalkozó felnőttek nevelő oktató munkája? 1.osztály 2.osztály 3.osztály Összesen Osztályfőnök 4,94 4,86 4,68 4,82 Testnevelő 5,0 4,66 4,68 4,78 Edzők 4,41 4,53 4,31 4,41 Napközis 5,0 3,84 4,68 4,4 Fejlesztők 4,92 4,45 4,37 4,58 Összesen: 4,85 4,46 4,54 4,59 A gyerekekkel foglalkozók munkája eredményesnek (4,59) mondható. 25

GÓRCSŐ 5.3. Miként ajánlaná a közoktatási típusú sportosztályt egy most iskolát választó ismerősének? 23 fő: Jó szívvel, nyugodt lelkiismerettel. 20 fő: Kisebb fenntartásokkal, de bátran. 4 fő: Nem nyilvánítana sem pozitív, sem negatív véleményt. Nincs senki, aki nem ajánlaná, vagy egyenesen lebeszélné az ismerősét és másik iskolát javasolna. Összegzés az elvárásokról, eredményességről: A szülők elégedettek az iskolában dolgozó pedagógusok és szakedzők munkájával. A 2. évfolyamon a napközit kell hatékonyabbá tenni, hogy a szülők megelégedésére szolgáljon. 6. Egyéni vélemények összegzése 6.1. Mi az, amivel elégedett? Akad, aki mindennel elégedett. Van, aki elégedett a tanulás menetével, gyorsaságával, a tanárok segítőkészségével, a gyerek fejlődésével, a pedagógusok hozzáállásával, hozzáértésével, odafigyelésével, felkészültségével. Elégedett, mert a gyerek szeret iskolába járni és jól érzi magát, megbízhatóan fejlődik, délután 4- re kész a lecke és megvolt a kötelező edzés is. Elégedettek a tanárok tájékoztatásával az elért tanulmányi eredményekről és a harmóniával a gyerek és az osztályfőnök között. Elégedettek azzal, hogy a tanárok összhangban tartják a sportot és a tanulást. Elégedettek a közösségi programok szervezésével és levezénylésével. Elégedettek a logopédusok és a pszichológusok munkájával. Elégedett az osztályközösséggel, mert tolerálják a hiányossággal küzdő gyerekeket. 6.2. Mi az, amiben változást vár? Az ételek minőségét sokan gyengének találják, a terhelésnek megfelelő menüt, ízletes ételeket szeretnének. Elégedetlenek azzal, hogy egyre több az agresszíven viselkedő gyerek. Változást várnak az edzőkkel való kommunikációban, több visszajelzést várnak a gyerekek fejlődéséről, többet szeretnének tudni a gyerek életéről, iskolai edzéseredményeikről. A sporttáborokról már a tanév ele- 26

GÓRCSŐ jén szerettek volna tudni a szülők, pláne az anyagi vonzatuk miatt. Van, aki változást vár a gyerekéhez való hozzáállásban. Van szülő, aki túlterhelést érez a jeges edzések melletti szárazedzések miatt. Másik szülő több és keményebb edzést szeretne. A plusz edzéseknek anyagi vonzata is van. Van, aki szeretné, ha az udvar játékosabb lenne és legszívesebben füvesítene. Van, aki több versenyzési lehetőséget szeretne gyermeke számára. Szigorúbb fellépést szeretnének a hazudozó, kötekedő gyerekekkel és szüleikkel szemben. A deviáns gyerekek hatékonyabb beillesztését várják. Van, aki a gyermek viselkedésével kapcsolatban szakszerű tanácsot vár. Van, aki szétválasztaná tanórákon is a gyerekeket sportágak szerint. Van, aki változást vár a gyerekek egymáshoz való viszonyában. 6.3. Terveink, javaslataink a jövőre nézve: Javasoljuk az edzőknek, hogy félévente egy alkalommal tartsanak nyílt edzést és utána esetleg fogadóórát, hogy a szülők tájékozódhassanak a gyerekek sportági előmenetelével kapcsolatban. Telefonos egyeztetés után személyesen is konzultálhatnak gyermekeikről. A gyerekek bizonyítványába bevezetjük a sportági edzés minősítését, értékelését. Az ügyes gyerekeket rendszeresen visszük kerületi versenyekre. Igazolt versenyzők saját sportágukban vagy hasonló sportágban a kerületi versenyszabályzat értelmében nem indulhatnak. A sportági versenyeket az egyesületek szervezik. Reméljük, hogy a jövőben ismét lesz iskolapszichológus, aki hatékony munkát végez a deviáns, problémás gyerekek körében. Az étkezés minőségi javítására vonatkozó szülői kérést tolmácsoljuk a közétkeztetést végző cég vezetőinek. Addig is a szülők felelőssége a számukra minőséginek számító ételről való gondoskodás. A napközi munkáját igyekszünk hatékonyabbá tenni, továbbra is számítunk a szülők ellenőrzésére, hiszen egyre növekszik a tanulmányi követelmények szintje is. Nem tudjuk garantálni, hogy minden leckét be tudnak fejezni 16 óráig. Nagy Gabriella a testnevelés munkaközösség vezetője Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Logopédiai Intézet 27

EX CATHEDRA Könyvekkel a kirekesztés ellen A Csimota Könyvkiadó 2003-ban jött létre azzal az újító szándékkal, hogy fiatal, ám elismert szerzők műveit jelentesse meg, valamint, hogy a hagyományos irodalmi igényesség mellett felhívja a figyelmet a korai képi és vizuális nevelés fontosságára. Kiadványaikban elsőként nyúlnak olyan témákhoz, melyek a hazai gyerekkönyvkiadásban korábban nem kaptak szerepet: halál, másság, elfogadás, emberiség sokszínűsége, fogyatékosság, gyermekjog. Megszületett a Tolerancia sorozat, melynek meséi a hovatartozásról, a másságban rejlő értékekről és ezek elfogadásáról szólnak. Teszik mindezt mesei környezetben. A kiadó szeretne segítséget is adni könyvei feldolgozásához, ezért kérte fel Simon Krisztinát a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet munkatársát, hogy készítsen foglalkozásterveket a kiadványokhoz. Az alábbiakban egy ilyen vázlatot közlünk. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézetben dolgozom, és nagyon örülök annak, hogy nem kellett elszakadnom a gyakorlattól. Intézetünk több éve gyarapodó szolgáltatási jegyzékéből választhatnak kerületünk óvodái, iskolái, így kérhetnek például könyvtárhasználati játékos foglalkozásokat, mesefoglalkozásokat is. Ezek színesebbé tételében jelentettek számomra nagy segítséget a Csimota Kiadó könyvei, valamint a papírszínház. A tolerancia sorozat kötetei hétköznapi dolgokra világítanak rá, melyek körülveszik a gyerekeket. Olyan helyzeteket mutatnak be, melyekkel a gyerekek nap, mint nap találkoznak, de általában bele se gondolnak a másik helyzetébe. A könyvekkel segíthetünk nekik. Lenka története különösen közel áll a szívemhez, mert tudom mit él át egy kövér kislány, mit érez a csúfolódás közben és milyen, amikor egy pedagógus a segítségére siet. Próbáljunk segíteni ezekben a helyzetekben, mert a kirekesztett gyerekek nehéz terhet visznek magukkal az életbe. Ha körülnézünk, láthatjuk, sok-sok Lenka él körülöttünk. Foglalkozásterveimmel nekik is szeretnék segíteni. Pedagógus kollégáimnak pedig ötleteket nyújtani, hogy egy könyvből, történetből kiindulva hogyan járhatjuk körbe az adott témát. Azt gondolom, az alábbi óravázlat mind tanórai, mind órán kívüli keretek között is felhasználható. Munkám során azt az elvet képviselem, az óravázlat csak útirányt mutat. Az óra menetét a gyerekekhez igazítom. Előfordul, hogy egy feladatot kihagyok, és másikat teszek be helyette, esetleg helyben találok ki új feladatot, játékot, a gyerekek reakcióitól függően. Erre biztatom kollégáimat is. Remélem, a vázlatom beindítja fantáziájukat, és nagyon örülnénk visszajelzéseiknek is. 28

EX CATHEDRA Az elveszett rajzok Tantárgy: magyar, környezet, osztályfőnöki, napközis foglalkozás Téma: Szegedi Katalin: Lenka című Helyszín: Ajánlom az iskolai könyvtárat. Időnként jót tesz a gyerekeknek a könyvének feldolgozása, csúfolódás, elfogadás, barátság, szomorúság, öröm megszokott osztálykeretekből való kilépés. A diákok előzetes ismeretei: (Mire építek?) Kornak megfelelő kommunikációs képesség Önálló véleményalkotási képesség Vitakultúra Koncentráció képesség Absztrakcióra való képesség Kreativitás Célok (Milyen eredményt várok el? Milyen változás, tanulás történjék a diákoknál?) Kooperatív módszer megismertetése Helyes attitűd kialakítása a külsővel kapcsolatban Empátia képesség kialakulása Önálló vélemény megfogalmazásának képessége. Kiemelten fejlesztendő tanulói kompetenciák Együttműködő képesség erősítése Vitakultúra fejlesztése Legyenek a tanulók képes összegyűjteni és feldolgozni a hallott információkat Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése Az egyénnek képessé kell válnia a közös munkára, és tudásának, gondolatainak másokkal való megosztására. A diákoknak képessé kell válni érzéseik korosztályuknak megfelelő szintű megfogalmazására. 29

EX CATHEDRA 1. Ráhangolódás A foglalkozás menete 1.1.Csoportalakítás (véletlenszerű, öt csapat, csapatonként 4 gyerek): Szervezési módok, módszerek, eszközök Szervezési mód: végig csoportmunka Eszközök: Idő (perc) 10 perc Bevezető szöveg: Mi ez a sok papír összevissza a földön, asztalon? Valaki nyitva hagyta az ablakot? (1. sz. melléklet) Lenka szétvágott rajzai Igen,igen. No, lássuk csak, mit fújt be a szél? Segítsetek összeszedni! Egy-egy darab papírt mindenki! Ez meg mi lehet? A gyerekek rájönnek, hogy szétvágott képek darabjai találták meg. Feladatuk a képek összerakása. Akiknél összetartozó darabok vannak, azok alkotnak egy csoportot. Csoportban betöltött szerepek! Mindenki külön feladatot is kap a csoporton belül. (2. sz. melléklet) 1.2. Képnek címet! Miután összerakták a képet, rajzolják le, adjanak neki címet, majd találjanak ki olyan csapatnevet, ami kötődik a képhez! A csapatnevet írják rá az előttük lévő táblára! Mutassák be a képet társaiknak, majd tegyük ki a falra a képeket. Indokolják meg a csapatnév választást is! papír, csomagolópapír rajzeszközök bluetack névtábla 15 perc 30

EX CATHEDRA 2. Jelentésteremtés 2.1. Feladatmegoldás Minden csoport kap egy előre elkészített kitöltendő lapot. Csoportonként hasonló típusú, de más-más tartalmú feladattal. Megbeszéljük a feladatokban előforduló fogalmakat: külső, belső tulajdonság, érzések. Ki ő? Ki vagyok én? A gyerekek megoldják a feladatokat. A csoportok a megoldott feladatlapok alapján mesélnek egymásnak. Beszélgetünk róla, hogy ki milyennek képzeli a képek készítőjét, majd berepül az ablakon egy hirdetés. (Ügyesnek kell lenni, és amíg a gyerekek dolgoznak becsempészni a lapocskát.) Miután felolvassuk a hirdetést, felhívjuk a számot, és Lenka bemutatkozik, elmondja, ha gyorsan visszaküldik a képeket, küld nekik egy könyvet, amiből megismerhetik a képek történetét. Beborítékoljuk a képeket, és eljátszszuk a levélfeladást. Postafordultával megérkezik a könyv. 2.2. Mesekönyv felolvasása (Akár az egész, akár előre kiválasztott részlet) 3. Reflektálás 3.1.Összegzés A könyvből kimásolt képek alapján beszélgetünk a történetről. Összevetjük, milyen Lenka, és ők milyennek képzelték el. Eszközök: feladatlapok: (3. sz. melléklet) íróeszköz hirdetés (4. sz. melléklet) Játék mobiltelefon Előre elkészített postaláda (pl. dobozból, amibe beletesszük a levelet, és kivesszük belőle a könyvet.) Szegedi Katalin:Lenka, Bp.: Csimota Könyvkiadó Kft.,2010 Módszer: bemutatás, magyarázat, vita Eszközök: képek a könyvből (5. sz. melléklet) 15 perc 10 perc 31

EX CATHEDRA Mellékletek 1. sz. melléklet Lenka rajzai, melyeket négy részre kell vágni. Alapul a képeslapok szolgának, melyekből tetszőlegesen készíthetünk puzzle-t. Akinek nincs ilyen képeslapja, a könyv képei alapján meg is rajzolhatja az alábbi részleteken látható képek alapján. 2. sz. melléklet Első alkalommal beszéljük meg, hogy melyik szerep mit jelent. A szerepek kiosztása lehet véletlenszerű is, de én azt javaslom, hogy eleinte válasszanak a gyerekek. Amikor egy szerep több tanulónak is tetszik, dönthet a véletlen (pl. húznak), de én ilyenkor szavazásra szoktam bocsátani a kérdést. (Egyébként ezt a módszert gyakran használom.) Később érdemes kipróbálni több szerepet is. (Előfordul ilyenkor, hogy az addig visszahúzódó kisdiák, remek szóvivő lesz.) 32

EX CATHEDRA Szerep magyarázatok: Szóvivő: Ő mondja el a többieknek, hogy a csapat hogyan oldotta meg a feladatot, milyen megoldásra jutottak. Ötletgazda, lelkesítő: amikor valaki megakad, segít neki, ha valaki másra figyel annak a szól, hogy a feladatra összpontosítson, Íródeák:előkészíti az íróeszközöket, közös feladatoknál ő írja, amit a többiek diktálnak Hírvivő: ő a kapcsolattartó a pedagógus és a csoport között, amikor szükséges odamegy az eszközökért, a csoport kérdéseit összegyűjti, a pedagógus válaszait közvetíti a csoportnak. (Gyakorlatból tudom, hogy amikor egyszerre több gyereknek van kérdése, nehéz mindenkire egyszerre figyelni, ekkor könnyíti meg a dolgunkat a hírvivő) 33

EX CATHEDRA 3. sz. melléklet Minden csapatnak az alábbi a kitöltendő lapja (a feladatok különböznek): 2. óra: 1. csapat feladata: Nézzétek meg jól a kifüggesztett képeket! Adjátok körbe a papírt, és mindenki írjon a saját mezőjébe egy-egy olyan külső tulajdonságot, amilyennek elképzeli azt a személyt, aki ezeket a rajzokat készítette! 34

EX CATHEDRA 2. csapat feladata: Nézzétek meg jól a kifüggesztett képeket! Adjátok körbe a papírt, és mindenki írjon a saját mezőjébe egy-egy olyan belső tulajdonságot, amilyennek elképzeli azt a személyt, aki ezeket a rajzokat készítette! 3. csapat feladata: Nézzétek meg jól a kifüggesztett képeket! Adjátok körbe a papírt, és mindenki írjon a saját mezőjébe egy-egy olyan érzést, amit az elképzelt személy érzett, miközben ezeket a rajzokat készítette! 4. csapat feladata: Nézzétek meg jól a kifüggesztett képeket! Adjátok körbe a papírt, és mindenki írja le a saját mezőjébe, ki lehet az elképzelt személy, aki ezeket a rajzokat készítette! 5. csapat feladata: Nézzétek meg jól a kifüggesztett képeket! Adjátok körbe a papírt, és mindenki rajzolja le a saját mezőjébe azt a személyt, aki szerinte ezeket a rajzokat készítette! (Nem kell művészi rajz!) 4. sz. melléklet Keresem! Eltűntek a rajzaim. Szobám ablakából tegnap este egy kóbor szélúrfi lopta el őket. Utoljára a játszótéren látták őket. Különleges ismertető jelük, hogy én rajzoltam őket. Kérem a becsületes megtalálót, hívja a következő számot: 234-568! Nagyon várom hívását! Lenka 35

EX CATHEDRA 5. sz. melléklet Képeslapok: Beszélgetésindító kérdések A hallottak alapján mikor készülhetett Lenkáról ez a kép? Miért gondoljátok, hogy akkor? A virág vajon Lenka virágja? (Mesélhetünk a Kisherceg rózsájáról) A virágnak és Lenkának van valami közös tulajdonsága? Miért esik az eső? Mindenütt esik (vagy csak Lenka felett)? Honnan eredhet az a mondás, hogy borús hangulatom van? Mi történik a képen? Ez a történet melyik részéhez köthető? Te mit csináltál volna Lenka helyében? És a lányok helyében? Voltál már hasonló helyzetben?(melyik oldalon?) Kik vannak a képen? Milyen kapcsolatban vannak? Mi történt a virággal? Miért esik az eső? (Esetleg beszélgethetünk róla, hogy ami az egyik élőlénynek jó, a másiknak kellemetlen is lehet ) Simon Krisztina könyvtáros szaktanácsadó 36

TEHETSÉGPONT Hírek innen-onnan a tehetség világából Tehetséggondozásban nemzetközi mintának tekintik Magyarországot, így Budapesten nyílhatott meg az Európai Tehetségközpont. Több mint 1,2 milliárd forint értékben rendelkeztek az adózók a Nemzeti Tehetség Program céljait támogató kiemelt költségvetési előirányzat javára a személyi jövedelemadó második 1%-ából. Csermely Pétert, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökét, a Semmelweis Egyetem professzorát választotta elnökévé az Európai Tehetségtanács (ECHA). Ígéret olyan szempontból, hogy hírét vihetjük Magyarország e területen kivívott jó hírének, és erősíthessük vezető szerepét. A Pesterzsébeti Művészeti Stúdió (PMS Dance) az idén 10 éves. Eleinte hobbinak indultak a táncórák. A közelmúltban Magyarországon rendezett táncvilágbajnokságon a 3. helyet szerezték meg. 2010 óta regisztrált Tehetségpont. A sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium adott helyszínt a Magyar Tehetséggondozó Társaság 2012. évi közgyűlésének szeptemberben. A gondolatébresztő előadások mellett bemutatkoztak az iskola jelenlegi és már végzett tehetséges diákjai. Egyikük, Lipécz Ádám életútját dióhéjban közreadjuk Milyen az, ha valakinek viszket az agya? című írásunkban. Az előző tanév végén sikeresen lezártuk a felső tagozatosoknak szervezett ÉPÍT-ÉSZ című műszaki-természettudományi tehetséggondozó projektünket. A 2012-2013. tanévben az alsó tagozatos tehetséges gyerekeknek indítottunk tehetségműhelyt PEKO (Pesterzsébeti Kis Okosok) címmel. A tehetségműhelyt rovatunk végén közölt írásunkban részletesebben is bemutatjuk. Októberben megtartottuk a kerületi tehetséggondozó munkaközösség első foglalkozását. Az óvodapedagógusoknak Nagy Mátyásné mutatta be a Baross Ovi, Kindegarten Baross Óvoda tehetségazonosítás gyakorlatát. A tanítók, tanárok a pedagógiai program új elemeit ismerhették meg. A rendezvény első részében a tehetséggel kapcsolatos legújabb jogszabályokról tájékoztattuk a résztvevőket. Ennek egy rövid kivonatát közöljük az alábbiakban. 37

TEHETSÉGPONT A tehetséggel kapcsolatos új elemek a jogszabályokban 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL 4. 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 13. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. 18. (1) A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (2) Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, b) a fejlesztő nevelés, c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, d) a nevelési tanácsadás, e) a logopédiai ellátás, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, g) a konduktív pedagógiai ellátás, h) a gyógytestnevelés, i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. 41. (8) A gyermek, a tanuló b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. 38