". Az objektumok és a biztonság általános kérdései Az objektumok fogalma Az objektum egyes szervezeteknél pl. rendvédelmi szerveknél, vagy a személy- és vagyonvédelmi területen használt fogalom.?ltalános értelemben jelenthet tárgyat, dolgot, de ugyanígy érthetünk alatta épületet, létesítményt is. A mi szempontunkból csak azokat az épületeket és létesítményeket soroljuk ide, amelyen belül személy- és vagyonvédelmi munkát folytatnak, illetve a munkavégzés során kerülnek kapcsolatba vele. A veszélyeztetettség minden objektum tekintetében jelentkezik. Ezek lehetnek olyan emberi cselekmények, vagy természeti események melyek a m!ködést zavarják, illetve az objektum biztonságát negatívan érintik. A veszélyek ellen tehát védekezni kell. A védekezésnek különböz" formái lehetségesek, de most itt az egyik leghatékonyabb formáját, az objektum!rzést és az objektumvédelmet tárgyaljuk. Mindezekre tekintettel: objektumok mindazok az épületek és létesítmények, amelyeket a biztonság meg"rzése érdekében "rizni és védeni kell. A gyakorlat ide sorolja a telephelyeket, területeket, tereptárgyakat és minden olyan dolgot, vagyontárgyat, melyet védeni indokolt. Az objektumok fajtái Az el"bbiek szerint igen sokféle objektumokról beszélhetünk. Rendszerezésük azért indokolt, mert ezek a sajátosságok kihatással vannak a veszélyeztetettségre, illetve az "rzés védelmi intézkedésekre. Az osztályozásuk többféle módon történhet.
Rendeltetésük és funkciójuk szerint:!" államhatalmi, államigazgatási, kormányzati, önkormányzati szervek épületei, létesítményei!" társadalmi szervezetek, politikai pártok, szervezetek épületei, létesítményei!" gazdálkodó szervezetek,!" sport és kulturális létesítmények,!" vallási létesítmények!" kommunális jelleg! szervezetek,!" kereskedelmi objektumok!" pénzügyi létesítmények!" egészségügyi létesítmények,!" magán objektumok,!" stb.) Földrajzi elhelyezkedésük szerint megkülönböztethet"k:!" lakott területen kívül és!" lakott területen elhelyezked" objektumok. A lakott területen kívüli objektumok esetében az alábbi tényez"ket szükséges figyelembe venni:!" a lakott területekt"l való távolságot,!" a terep jellegét (sík, dombos, helyes terep),!" a környék vízhálózatát (folyó, tó közelséges),!" az út- és vasút hálózatot, a megközelítési lehet"ségeket,!" az objektum környékének növényzetét (erd", mez", alacsony vagy magas kultúrnövényzet stb.). A lakott területen elhelyezked" objektumoknál a következ"ket kell figyelembe venni:!" a település jellegét: (nagyváros, kisváros, falu, major stb.),!" az objektum településen belüli elhelyezkedését: (központban, periférián, s!r!n vagy ritkán beépített területen stb.),!" az objektum környezetében lév" épületeket, létesítményeket: (közelebbi, távolabbi épületek, magas vagy alacsony épületek, veszélyes üzemek stb.),!" a közlekedés jellegét, az úthálózatot: (az objektum megközelíthet"sége forgalmas vagy gyér forgalmú terület stb.). Cpítészeti adottságaikat, méreteik és területi kiterjedésük szerint megkülönböztethet"k:!" egy épületb"l, vagy több épületb"l álló,!" kerítéssel körülvett objektumok,!" az épület anyaga, szerkezete szerint (kis- vagy nagyszilárdságú épít"anyagok, stb.),!" az ajtók, ablakok, erkélyek számát, elhelyezkedését, méreteit,!" az építészeti jellegzetességeket (párkányok, díszít"elemek stb.),!" az es"csatornákat, villámhárítók vezetékeit, antennakábeleket,!" stb.
Az objektumba való belépési jogosultságok szerint megkülönböztethet"k:!" zárt objektumok, ahova csak meghatározott személyek léphetnek be (pl. fegyveres szervek objektumai, üzemek, kutatóintézetek),!" nyílt objektumok, ahova bárki engedély nélkül beléphet (pl. áruházak, szórakozóhelyek, múzeumok, sportlétesítmények),!" a nyílt objektumoknak lehetnek zárt részei, ahova csak meghatározott személyek léphetnek be (pl. áruházak raktárai, mozik, színházak pénztárai, vetít"helyiségei, bankok pénztárai). Az objektumok vagyoni sajátosságaik szerint is különbözhetnek egymástól, aszerint, hogy milyen vagyontárgyak találhatók az objektumban, milyen a veszélyeztetettségük, hogyan lehet azokat onnan elvinni, megrongálni vagy megsemmisíteni. Lényegesebb tényez"k:!" a vagyontárgyak értéke (pénz, értékpapír, ékszer, nemesfém, szórakoztató elektronikai árucikkek, stb.),!" a vagyontárgyak mérete, súlya, tömege (könnyen vagy nehezen szállítható tárgyak, kevés vagy sok darabszámú tárgy stb.),!" a vagyontárgyak veszélyessége (fegyver, robbanóanyag, sugárzó anyag, mérgez" anyag stb.). Az objektumok m"ködési rendje szerint:!" az objektum munkarendje (folyamatos m!ködés! vagy csak munkanapokon üzemel", egész nap, vagy csak egyes napszakokban m!köd"),!" a munkakezdések és befejezések, m!szakváltások id"pontjai,!" a biztonsági személyzet munkarendje. Az objektum személyzetének létszáma és összetétele is fontos tényez!, e tekintetben lényeges lehet:!" a foglalkoztatott személyzet létszáma,!" a létszám fluktuációja,!" a dolgozók ellen"rizhet"sége,!" a bejáró küls" személyek száma, ellen"rizhet"sége,!" a személyzet szakképzettség szerinti megoszlása stb. Az objektumok!rzését és védelmét végz! szervek szerint megkülönböztethet"k:!" rendvédelmi szervek által "rzött objektumok,!" a Fegyveres Biztonsági #rség által!rzött objektumok!" vállalkozás keretében "rzött objektumok. A felsorolás nagyobb terjedelme ellenére nem meríti ki az összes megkülönböztetési szempontot. A néhány példa is jól illusztrálja, hogy mennyire lényegesek lehetnek az objektum jellegéb"l adódó körülmények.
Az objektumok biztonsága és veszélyeztetettsége A biztonságról az?ltalános Biztonsági Ismeretek részben b"vebben volt szó! A biztonság és az objektum A biztonság az emberi szükségletek között a lét, illetve a fajfenntartás mögött második funkcióként foglal helyet. Igen fontos megjegyezni, hogy addig amíg a lét és fajfenntartás mint legfontosabb szükséglet, vagy a biztonsági szükséglet nem kerül kielégítésre, addig a további elemek nem kerülhetnek sorra. (Pl. a közösségi igények.) Az objektumok egyik lényeges feladata, hogy az emberi közösség számára menedékül, lakóhelyül, vagy munkahelyül szolgál. Az objektumok biztonsága ezekb"l az elemekb"l vezethet"k le. (Meg kell jegyezni, hogy nem csak a jelen jegyzet szerz"jének véleménye, hogy nem szükséges a biztonságot minden esetben külön definiálni. Ez csak zavart okoz. Így is igen sok biztonság fogalom van forgalomban. Egy általános fogalmat kell találnunk, mely vonatkozik az összes területre. Sem vitatott, ugyanakkor, hogy egyes speciális területeknél ezt nem lehet kikerülni.) Emlékeztet"ül az általános rész tárgyalása során került sor a biztonsággal kapcsolatos fogalmak tisztázására. A biztonság alatt: Hegy adott szervezet alaptevékenységének zavartalan (biztonságos) m!ködését meghatározó, a menedzsment munkáját közvetlenül segít" biztonsági funkció eredményes megvalósulásáb-t értetettünk. Az objektum biztonságára is érvényes ez a megállapítás annyiban, hogy az objektum alapm!ködése igen eltér" és változatos. Egyes objektumokban az emberek jelenléte a legjellemz"bb és a legfontosabb (pl. iskoláknál), más esetben az itt található anyagi javak meg"rzésére kell a hangsúlyt fektetni (pl. múzeumok, vagy értéktárak, stb. esetében). Találhatunk olyat is, melynél a tevékenység a legfontosabb szempont (pl. lakossági víz- gázellátó rendszerek, stb.). Helyesen akkor járunk el, ha ezeket a különböz" szempontokat nem választjuk külön, hiszen ezek szinte minden esetben együttesen jelentkeznek. Az anyagi javak meg"rz"sénél, minden esetben emberi jelenléttel is számolni kell, de ez igaz a különböz" tevékenységek végzésére is. Ha tehát meg akarjuk határozni az objektumok biztonságát, akkor járunk el legpontosabban, ha mind a három elemet szerepeltetjük. Az objektumok biztonsága a biztonság olyan állapota, ahol az emberek és az anyagi javak, a legnagyobb biztonságban vannak, valamint az itt végzett tevékenység zavarmentessége biztosított.
Az objektumok biztonságát sért!, vagy veszélyeztet! események és cselekmények A veszéllyel minden esetben számolnunk kell. A legbiztonságosabb m!ködésnél is sérülhet a biztonság. Az objektumokat különböz" emberi magatartások, valamint természeti események, körülmények sérthetik, vagy veszélyeztethetik. Ezeket a szakirodalom általánosan rendkívüli eseménynek nevezi. Az objektumokat súlyosan veszélyeztet" természeti eseményeket természeti és civilizációs katasztrófáknak hívjuk. A természeti katasztrófák az emberi cselekvést"l függetlenül következnek be. Ezek lehetnek:!" t!zvész,!" árvíz,!" vihar,!" szélvihar,!" földrengés,!" villámcsapás. A biztonság vonatkozásában minden emberi magatartás fontos, de a veszélyességét tekintve a szándékos, jogsért! cselekmények talán a legfontosabbak Ezek megel"zése, megakadályozása illetve felderítése a szervezet és biztonsági részleg kiemelked" feladata. A civilizációs katasztrófák sem állnak minden emberi magatartástól függetlenül. Lehet, hogy éppen az ember a kiváltó ok (mely lehet szándékos, vagy gondatlan magatartás), de az is el"fordul, hogy az emberi tevékenység jelen van, de közvetlen összefüggés nem mutatható ki, pl. anyagszerkezet meghibásodása egy h"er"m!nél vezethet katasztrófához. Ezek lehetnek:!" terrorcselekmények,!" robbantás,!" emberölés és más személy elleni b!ncselekmények,!" lopás, rongálás és más vagyon elleni cselekmények,!" stb.
Szándékos jogsért! cselekmények sajátosságai A szándékos jogsért" cselekmények igen változatosak lehetnek, az el"bbi felsorolás csak egy sz!k keresztmetszetet ad. A cselekmények sok esetben nem csak egy tevékenységre szorítkoznak, hanem legtöbbsz"r azokból több is jelen lehet. Az elkövet"i kör lehet:!" bels" személy (saját munkatárs), vagy!" küls" személy,!" de itt is gyakran el"fordul ezek kombinációja. (pl. bels" személy által kapott információk alapján küls" személy hajtja végre a b!ncselekményt.) A végrehajtás lehet:!" jól megszervezett, el"re kitervelt,!" de sok esetben a spontán jelleg! végrehajtás is el"fordul. Veszélyességét tekintve általában az el"re megtervezett cselekmények jelentik a legnagyobb gondot. Czándékos jogsért" cselekmények végrehajtásának eszközei A végrehajtás eszközei igen sokfélék lehetnek. Ez legtöbb esetben függ a cselekmény jellegét"l, a környezett"l. Az el"re kitervelt cselekmények esetében az eszközök is jobbak, bizonyos esetben elállításuk igen komoly szakértelmet igényel. (Pl. páncélszekrény kinyitása.) Másik esetben a spontán elkövetésénél a helyszínen talált eszköz (pl. tégladarab) is elegend" az elkövetés végrehajtásához. (Ezért fontos, hogy egy objektum küls" területén a jár"rszolgálat ezeket az elkövetéshez felhasználható tárgyakat felderítse. Pl. egy hordó nem t!nik veszélyes, betöréshez felhasználható eszköznek. Ugyanakkor ez jól alkalmazható arra, hogy rajta keresztül átmásszon a betör" a kerítésen.) A cselekmény típusa is befolyásolja az eszköz min"ségét, jellegét. (Pl. terror jelleg! elkövetés, vagy emberölés általában speciális eszközt, ugyanakkor speciális felkészültséget igényel.
Az objektum!rzés Az objektum!rzés fogalma olyan biztonsági személyzettel, mechanikai- és technikai Az objektum!rzés eszközökkel, illetve ezek kombinációival végzett tevékenység, amely f" feladatéként megel"zi, megakadályozza az objektum biztonságát veszélyeztet" cselekményeket. Az objektum"rzés alatt állandó, folyamatos tevékenységet kell érteni. Ez az állandó jelenlét talán a legfontosabb, hiszen ez önmagában megel"z" jelleg! tevékenység. Az objektum!rzés módjai Az objektum"rzés többféle módon végezhet". A legelterjedtebb:!" él"er"vel,!" mechanikai- és technikai eszközökkel,!" "rz"-véd" kutyákkal megszervezett "rzés.?ltalában ezek kombinációja kerül alkalmazásra. Az objektum!rzés formái Az objektum"rzésnek három formája alakult ki:!" a pont"rzés,!" a körkörös "rzés,!" a terület, illetve kombinált "rzés. A pont!rzés az objektumok veszélyeztetettsége szempontjából kiemelt fontosságú helyének, illetve területének biztosítása. Pl. bejárat, egy-egy helyiség (pénztár, telefonközpont, stb.). A pont"rzés jellege, hogy ez a tevékenység az objektum nem minden területére, hanem annak egy vagy több, de nem a teljes egészére terjed ki. Ennek biztonsági és anyagi okai vannak. Elegend" az objektum egy-egy pontjának a védelme, így a megfelel" biztonság kevesebb emberrel is biztosítható. A körkörös!rzés az objektum hézagmentes küls" "rzését biztosítja. Xsak nagyobb létszámmal lehet megoldani. Ki lehet egészíteni technikai eszközökkel, esetleg "rz"- véd" kutyák alkalmazásával. Ez az "rzés az objektum bels" területére nem vonatkozik. A terület, illetve kombinált!rzés a pont"rzés és a körkörös "rzés együttes alkalmazását jelenti. A bejáratok, kerítés és a bels" terület "rzése. A kombináltat csak indokolt esetben célszer! alkalmazni a nagy költsége miatt, (pl. börtön, fegyverraktár, stb.).
Az objektumvédelem fogalma Az objektumvédelem Az "rzés és a védelem biztonsági értelemben egymással szorosan összefügg", ugyanakkor két különböz" dolog. Az "rzés egy megel"z" állapot, a különböz" cselekmények, veszélyek bekövetkezésének a megel"zésére irányul. Az el"bbiekben ismertetettek szerint az objektum biztonságát igen sokféle cselekmény sértheti, vagy veszélyeztetheti. Ez irányulhat személyek, illetve vagyontárgyak ellen, vagy az itt végzett tevékenység megzavarására ellen. Amikor a veszély közvetlenül jelentkezik az objektum"rzés objektumvédelemmé alakul át. Az "rzési feladatokat továbbra is el kell látni, ugyanakkor újabb feladatok un. védelmi feladatok is jelentkeznek. Az "rzési és a védelmi rendszer tehát egymásra épül. Addig, amíg az "rzés a rendes állapot, addig a védelmi rendszer rendkívüli állapotnak tekinthet". A f"bb objektumvédelmi feladatok a következ"k:!" a bekövetkezett támadó cselekmények felszámolása, illetve folytatásának megakadályozása,!" a védelemben részt vev" hatóságok, szervezetek érkezéséig az objektum biztonságának fenntartása, illetve a további veszély lehet"ség szerinti elhárítása. Az el"z"ek figyelembe vételével, az objektumvédelem az objektumban tartózkodó személyek és a vagyon biztonságát, valamint az objektumon belül folyatott tevékenység zavartalan m"ködését sért!, vagy közvetlenül veszélyeztet! magatartások ellen szervezeti, m"ködési és technikai intézkedések összessége.
Az objektumvédelem rendszere Az objektumban objektum védelmi rendszert is ki kell alakítani. A védelmi rendszerhez az!rzéshez hasonlóan él!er!s védelmet, technikai eszközöket (mechanikai, elektronikai), valamint védelmi rendszabályokat kell hozzáilleszteni. Az objektum védelmi rendszabályok - tekintettel arra, hogy feltételezett események bekövetkezését feltételezik csak terv formájában készülhetnek el. Tervek elkészítése Ehhez el"ször fel kell mérni, hogy az objektumot, milyen támadó cselekmények veszélyeztethetik. Ezt követ"en ki lehet dolgozni, hogy a különféle támadó cselekmények ellen milyen védelmi feladatokat kell elvégezni és ezekhez milyen er"k és eszközök szükségesek. Diztonsági felmérés céljae!" jelenlegi biztonsági szint meghatározása!" objektív tényfeltárás!" mindenki számára érthet" megfogalmazás Szervezés:!" els" lépés: - a biztonságot veszélyeztet" tényez"k felmérése!" második lépés: - kockázati analízis - veszélyforrások felderítése!" harmadik lépés: - veszélyelemzés, mik azok a lehet"ségek, amelyeket a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökkel meg lehet valósítani.!" negyedik lépés: - megvalósítás. FLNTLS: Minden veszélyeztetett helyet a veszélyeztetettségi fokának megfelel!en kell védenip
Biztonsági felmérés (minden objektumban más és más): a) Qltalános szervezeti információk:!" Létesítmény megnevezése.!" Felvétel id"pontja.!" Vezet" meghatározása.!" Létesítmény feladata. b) Biztonságra vonatkozó információk:!" Alkalmaznak-e jár"rszolgálatot.!" #rök, "rhelyek száma, helye.!" Udvari kerítés körüli terület az "rzés feladata-e.!" ^ár"rszolgálat el"írási, id"pont, jár"rútvonal, nyilvántartások vannak-e.!" Milyen az "rök ellen"rzése. c) Speciális felmérési ismérvek: Tulajdonosi információk:!" az objektumban milyen anyagok keletkeznek.!" Ezek védelme milyen szint!\!" Veszélyességi fokuk milyen\!" Környez" utak állapota, környezet veszélyezettsége milyen\ (katasztrófa helyzet kialakulhat-e) _pületek állapota:!" egyszintes, vagy többszintes\!" anyaga tégla, beton, egyéb\!" kerítések állapota, küls" kapuk állapota\!" ablakok állapota (zárási mélység, vane rés feszít"vasnak, rögzítettség, rács) ajtók állapota (zárási mélység, van-e rés feszít"vasnak, rögzítettség, rács)!" épületen kívül tárolt anyagok védelme megoldott e.!" jelz! berendezés elhelyezése, min!sége 2küls!, bels!5 riasztók a feladatnak megfelelnek-e; Be és kiszállítás ismérvei:!" Be és kiléptetés naplózása megoldott-e\!" Mérlegelés kapunál történik-e\!" Bels" területen szabadon mozoghat-e idegen járm!\!" Plombázás van-e\!" Szállítólevél kezelés hogyan\!" Ki végzi a felmérést, bels" vagy küls" munkatárs\!" ]olgozók létszáma munkaid"ben, váltáskor, azon kívül.!" Ki a területileg illetékes rend"r, t!zoltó, közüzemi szolgáltatást ellátó hatóság\!" Munkaid"n túli szállítás (be és ki) megengedett-e\!" Intézeti gépkocsivezet"k gépkocsik ellen"rzési rendje megoldott-e\ Be és kiléptetési rend:!" Milyen a belépés ellen"rzési rend, és hol történik\!" Alkalmazottak szabadon mozoghatnak-e az objektumban\!" Vendégek mozgása korlátozott-e\!" Fényképes kit!z" van-e\!" Xsomag átvizsgálás van-e\!" Takarítószolgálat felügyelete megoldott-e\!" Syilvántartás mindenkori létszámról van-e\ ^árm!forgalommal kapcsolatos kérdések:!" Van-e alkalmazotti parkoló\!" Ha van, alkalmazott bemehet-e munkaid"ben\!" Biztonsági szolgálat irányítja-e a bels" közlekedést\ Személyzet ("rök és alkalmazottak) kérdései:!" végeznek-e az alkalmazottaknál háttér vizsgálatokat\!" háttér vizsgálatot kik végzik\!" belépés el"tt elbeszélgetés történik-e\!" fizikai, szakmai, intelligencia felmérés felvételkor történik-e\!" kilépett alkalmazottakkal történik-e elbeszélgetés\!" rögzítve van-e az "rök feladata\!" milyen az "rök ellen"rzési rendje\!" változtatják-e az "rök a jár"r útvonalakat, id"pontokat\!" egyértelm!-e az alá és fölérendeltségi viszony\!" titkos adatok, információk védelme megoldott-e\
Speciális pénzzel kapcsolatos kérdések:!" készpénzforgalom, "rzés kezelés szabályai\!" pénztár típusa, hol van elhelyezve\!" pénztáros zárási feladatai\!" bérkifizetés történik-e\!" a pénz be és kiszállítás szabályai \!" pénzforgalom bels" utasításai\!" számítástechnikai védelem van-e\!" bélyegz"k, aláírás minták vannak-e\!" pénzszállítás biztonságos-e\ aárak, riasztók állapota, kulcskezelés:!" kulcsokat kinek, hogyan lehet kiadni (naplózzák-e)\!" kulcsokat hol "rzik\!" milyen a kulcs-ellátottság\!" milyen kulcs veszett el\!" zárak javításával ki foglalkozik\!" páncélszekrény "rzése, védése hogyan van megoldva\!" kulcsok ellen"rzése milyen id"közönként történik\!" riasztók felszerelése, bekötése, ellen"rzési rendje (küls", bels")\!" riasztók beszerelését ki végezte\!" riasztók karbantartása kinek a feladata\!" van-e utasítás riasztó m!ködése esetére\!" zártláncú videó rendszer van-e kiépítve\!" ajtók, ablakok zárása kinek a feladata\!" riasztót, mozgásérzékel"t idegen állat (pl. kutya) beindíthatja-e\!" riasztó hangos, vagy néma riasztású\!" az épületet utolsónak elhagyók felel"sek-e a nyílászárók bezárásáért\!" munkavédelmi, t!zvédelmi szabályok betartása, betartatása milyen szint!\!" munka befejezésekor az iratok elzárására van-e intézkedés\!" iratmegsemmisítés, selejtezés megoldott-e\ Világítással kapcsolatban:!" van-e megfelel" világítás küls", bels" részen\!" van-e tartalék világítás (akkumulátorok ellen"rzési rendje)\!" építmény környezetében van-e világítást akadályozó tényez" (sövény, fa)\!" megvilágításkor kerítés kivilágítva, "rök sötétben rejtve igaz-e\!" van-e felel"s a világítás összességéért\ (m!ködés, karbantartás, ellen"rzés)!" világításkapcsolók, biztosítékok, energia ellátás jól védett helyen van-e\ Környezettanulmány:!" mik a b!nözési statisztikák a környéken\!" mennyi id" alatt ér ki a rend"rség, t!zoltóság, ment" riasztás után\!" rendelkezésre áll-e megfelel" min"ség! térkép (lépték)\!" van-e régebbi biztonsági felmérés\!" dolgozók fel vannak-e készítve rendkívüli események megoldására\ (bombariadó, t!zvédelmi riadó, katasztrófa helyzet, gyülekezési hely, menekülési útvonalak, véd"eszközök stb.)
Védelmi tervek Személyek elleni támadás (emberölés, testi sértés, hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy elleni er"szak stb.) Terrorcselekmények (túszfogás, emberrablás, anyagi javak hatalomba kerítése) Az objektum elleni tömegzavargás, tömeges támadás veszélye Közveszély okozás (robbantás, gyújtogatás), közveszéllyel fenyegetés, Védelmi tervek Az objektumvédelmi terveket általában a következ" támadó cselekmények ellen szükséges elkészíteni bbjektumot, értéktárgyakat romboló és rongáló cselekmények bbjektum m!ködését súlyosan zavaró cselekmények (közérdek! üzem m!ködésének megzavarása, stb.). Az objektum vagyontárgyai elleni támadó cselekmények (betörés, lopás, rablás stb.), Az objektumvédelmi terveket az egyes támadó cselekménytípusoknak megfelel!en külön-külön, vagy összevontan is el lehet készíteni. Llyan módszer is lehetséges, hogy az objektumvédelmi tervnek van egy általános része és az egyes cselekményekre vonatkozó különös része. A védelmi tervek mellett a dolgozók munkaköri leírásában és a biztonsági "rök "rutasításaiban is meg kell határozni, hogy különféle támadó cselekmények bekövetkezésekor, vagy azok közvetlen veszélye esetén mit kell tenniük.
Fbjektum "rzésgvédelem szervezés tervezésee Lbjektum #rzés T védelem Szervezési intézkedései Lbjektum "rzés szervezése Lbjektum- >édelem szervezése Kulcskezelés szervezése Uorta Szolgálat szervezése Személyek be és ki léptetés szervezése Várm"vek be és ki léptetés szervezés Lbjektum!rzés-védelem szintjeinek megvalósítása Uénz érték Szállítás szervezése Vezet!k védelme Wolgozók védelme Uénzintézetek védelme Rendezvény biztosítás Rendkívüli Hsemények >édelmi intézkedései Fl!er!s védelem Lbjektum "rzés-védelem megvalósítása Technikai védelem minimális teljes Mechanikai védelem minimális teljes részleges minimális teljes részleges részleges
Az objektumvédelem er!i Az objektumvédelem megszervezéséhez és végrehajtásához megfelel" létszámú él"er" szükséges. Az er" nagysága és összetétele a támadó cselekmény jellegét"l és az abban résztvev"k számától, felszerelését"l, valamint a támadás id"tartamától függ. Az objektumvédelemhez szükséges él!er!t a támadó cselekményt!l függ!en több lépcs!ben lehet biztosítani: 1. a szolgáltban lév" biztonsági "rség, 2. az objektumban bent lév" dolgozók közül alkalmas személyek, 3. a biztonsági "rség szolgálaton kívüli gyorsan riasztható és bevonultatható tagjai, 4. meger"sít" er"k: rend"rség, t!zoltóság stb. A támadó cselekmények bekövetkezésekor, vagy azok közvetlen veszélye esetén a rend"rséget minden esetben azonnal értesíteni kell, és a segítségüket kell kérni. Más rendvédelmi szerveket akkor kell értesíteni, és segítségüket kérni, ha olyan események következnek be, amelyek elhárítása a feladatkörükbe tartozik (pl. közveszély okozás esetén T!zoltóság, Polgári Védelem). Az objektumvédelem eszközei Az objektumvédelmi feladatok végrehajtásához különféle védelmi eszközök szükségesek. A védelmi eszközök fajtája és mennyisége attól függ, hogy a támadók milyen eszközökkel rendelkeznek. A védelmi eszközöket a Btk.-ban meghatározott jogos védelmi helyzetben (29. ) vagy végszükség (30. ) esetén lehet használni, így azoknak arányban kell állniuk a támadás mértékével. Az objektumvédelem kisegít" eszközei lehetnek:!" a rendszeresített kényszerít" eszközök (gázspray, gumibot),!" az "rz"-véd" kutyák,!" a rendszeresített l"fegyverek, gáz- és riasztófegyverek,!" t!zoltó fecskend"k, t!zoltó készülékek,!" szükségeszközök (szerszámok, anyagok, termékek stb.)
Az objektumvédelem vezetése Az objektumvédelmi tevékenységet a támadás mértékét"l függ"en a szolgálatban lév" biztonsági "rség legmagasabb beosztású elöljárója, vagy az objektum vezetéséb"l alakult válságstáb vezeti. Kisebb mérték!, rövid ideig tartó támadás esetén elegend", ha a biztonsági "rség elöljárója egy személyben vezeti a védelmi tevékenységet. Sagyobb mérv!, huzamosabb ideig tartó támadó tevékenység esetén az objektum vezetéséb"l vezet" törzset (válságstábot) kell létrehozni. A védelem vezetése a következ" f"bb feladatokat hajtja végre:!" értékeli a kialakult védelmi helyzetet,!" meghozza az els"dleges intézkedéseket,!" kidolgozza a védelem végrehajtásának módszerét, azaz meghozza határozatát,!" kialakítja a védelem szervezetét, a védelmi csoportokat,!" meghatározza a védelmi feladatokat,!" biztosítja a védelemhez szükséges eszközöket,!" a helyzet alakulásának megfelel"en vezeti a védelmi tevékenységet. A védelem vezetését a rend"ri er"k, megérkezésekor át kell adni a rend"ri vezet"nek. Az objektum vezet" törzse ezt követ"en a rend"ri vezet" utasításainak megfelel"en tevékenykedik, önálló döntéseket nem hozhat, utasításokat nem adhat ki.