Oktatási Hivatal Tanulmány a pedagógus-tvábbképzések szervezéséhez, gyakrlati megvalósításáhz és minőségbiztsítási eljárásaival fglalkzó hazai szakirdalmból megismert jó gyakrlatkról és alternatívákról Az akkreditált tanflyami képzések gyakrlati megvalósulásának és minőségbiztsítási eljárásainak vizsgálata 2013.03.01. TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A prduktum megvalósításában közreműködött: a Mndlat Irda Kft. vezette knzrcium, melynek tagja a Qualitas T&G Tanácsadó és Szlgáltató Kft. Tartalmjegyzék 1. A pedagógus-tvábbképzési rendszer szervezése... 2 1.1 A pedagógus-tvábbképzések szervezésének feladatai a Krmányrendelet alapján... 2 1.2 A tvábbképzést igénybe vevők szerepe a pedagógus tvábbképzések tervezése, szervezése flyamatában... 10 1.3 Az Oktatási Hivatal szerepe a tvábbképzések szervezésének flyamatában... 12 2. A pedagógus-tvábbképzési rendszer minőségbiztsítási eljárásai... 15 3. A távktatás helyzete a pedagógus-tvábbképzésben... 20 3.1 A távktatási prgramk akkreditációja... 20 3.1.1 Statisztikai adatk... 21 4. Összegzés... 23 Felhasznált irdalm... 25 1
1. A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER SZERVEZÉSE - 1997 végén jelent meg a pedagógus-tvábbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a tvábbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) krmányrendelet (a tvábbiakban: Krmányrendelet) 1, amely a Ktv. 94. (3) bekezdésének f) pntjában fglalt felhatalmazás alapján határzta meg a szakvizsgára felkészítő szakirányú képzés és a pedagógus-tvábbképzés megvalósítására (megtervezés, megszervezés, lebnylítás, akkreditáció stb.) vnatkzó szabálykat. - Az 1998-tól működő pedagógus-tvábbképzési rendszerben a képzések szervezése több ldalról vizsgálandó/vizsgálható. Kutatási célként a következő területek vizsgálata fgalmazódtt meg a képzések szervezésével kapcslatban: a tvábbképzések szervezésének módszerei, eljárásai, szabályzttsága, dkumentáltsága, a kapcslattartás és panaszkezelés módja; a résztvevők számára nyújttt tájékzódási lehetőségek és tájékztatási frmák alkalmazása, kidlgzttsága, naprakész vlta; a képző szervezetek által tarttt képzések résztvevői értékelésének eredményei, ezek elérhetősége; a képzés helyszíneinek megfelelősége; a tvábbképzések adminisztrációja, dkumentáltsága. - Kiindulásként meg kell vizsgálni, hgy maga a Krmányrendelet milyen elváráskat támaszt a tvábbképzések szervezésével kapcslatban. A rendelkezésre álló szakirdalm áttanulmányzása után rendelkezésre álló infrmációk rendszerezése, a tvábbképzés szervezésével kapcslats célterületek áttekintése a szereplők - a knkrét tvábbképzés szervezője, a tvábbképzésre delegáló intézmény (megrendelő), illetve a tvábbképzésen részt vevők, valamint az ellenőrzést végző szervezet szempntjából látszik célszerűnek. 1.1 A pedagógus-tvábbképzések szervezésének feladatai a Krmányrendelet alapján 1.1.1 Jgszabályi elvárásk - A felnőttképzésről szóló 2001. CI. törvény (tvábbiakban: Felnőttképzési törvény) 16. -ának értelmében felnőttképzést és a pedagógus-tvábbképzés ennek minősül csak képzési prgram alapján lehet megtartani. - A képző szervezet a Krmányrendelet 7. és 8. -ának megfelelően kizárólag lyan pedagógus-tvábbképzést szervezhet, melynek képzési prgramja érvényes alapítási engedéllyel rendelkezik, szerepel az Oktatási Hivatal által vezetett tvábbképzési jegyzéken és a képző szervezet rendelkezik indítási engedéllyel (krábban megszerzett indítási engedély) vagy adatszlgáltatás-regisztrációs számmal (új szabályzással megszerzett indítási jgsultság). 2 - Az indítási engedély/indítási jgsultság garantálja, hgy a képző szervezet rendelkezik, illetve biztsítja a tvábbképzés megtartásáhz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Gndskdik: a képzés alapítási engedélyében előírt felkészültségű ktatóról/trénerről, a képzési helyszínről, a képzés lebnylításáhz szükséges eszközökről, technikai körülményekről, 1 A pedagógus-szakvizsgáról, valamint a tvábbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) krmányrendelet. 2 2010. január 15-ével eltörölték az indítási engedélyeztetési eljárást, helyette a helyszínhez és időpnthz is kötődő adatszlgáltatási kötelezettség lépett életbe, mely a pedagógus-tvábbképzési jegyzékre való felkerülést szlgálja. 2
a hallgatók és a képzők számára biztsítandó anyagkról, a felnőttképzési szerződés előkészítéséről, a tájékztató anyagkról, a képzés lebnylításáhz szükséges, jgszabályban előírt dkumentációról, valamint a minőségbiztsításról. 1.1.2 A szervező feladatai, tevékenységének jellemzői - Egy knkrét tvábbképzés megszervezésének feladatai fentiek alapján a következő tevékenységeket fglalják magukba: a képzési igények aznsítása, szükség esetén egyeztetés a megrendelővel; a célcsprt jellemzőinek számbavétele, pl.: csprtlétszám, összetétel; szükség esetén a megrendelés pntsítása a célcsprt igényeihez való igazdás érdekében; az aktuális pedagógus-tvábbképzési prgramról szóló tájékztató elérhetővé tétele a résztvevők számára (a Krmányrendelet írja elő a Tájékztató kötelező tatalmi elemeit); jelentkezési lap kibcsátása, mely a képzés srán kezelendő adatkérés mellett tartalmazza a képzésbe való bekapcslódás feltételeinek vizsgálatát igazló dkumentáció meghatárzását is 3 ; jelentkezés feltételeinek való megfelelés ellenőrzése; a csprt összeállítását követően a tvábbi képzési dkumentáció előkészítése a Krmányrendelet 8/A -ának (3) bekezdésében meghatárztt dkumentációs rend szerint; a képzési prgramban fglalt tárgyi feltételeknek megfelelő képzési helyszín kiválasztása és bejelentése az Oktatási Hivatal erre kialakíttt rendszerébe; a Felnőttképzési törvény 20. -ának megfelelő felnőttképzési szerződések előkészítése; a képzési prgram alapítási engedélyében fglaltaknak és a célcsprtnak megfelelő képzési dkumentumk előkészítése a résztvevői létszámnak megfelelő példányszámban; a képzési prgram alapítási engedélyében fglalt személyi feltételeknek és a résztvevői létszámnak megfelelő ktatói, tréneri kapacitás ellenőrzése, az ktatók kiválasztása, szükség esetén ktatói, tréneri felkészítés szervezése (képzők képzése); ktatói, tréneri szerződések megkötése az adtt pedagógus-tvábbképzésre vnatkzóan; ktatói/tréneri csmag összeállítása, a képzés technikai követelményeinek egyeztetése az ktatókkal, az ktatói csmag tartalma: hallgatói segédanyagk, tréneri útmutató a képzésről, a képzés lebnylításáhz szükséges dkumentáció: tvábbképzési napló, jelenléti ív, az ismeretek számnkéréséről készült jegyzőkönyv, tanúsítványminta; szükség esetén a képzés egyéb körülményeiről szóló infrmációk; szükség esetén bérleti szerződések megkötése (beleértve a tárgyi, technikai követelmények rögzítését) az adtt képzési helyszínre vnatkzóan. 3 Amennyiben a jelentkezés srán a résztvevő nem mellékelte a szükséges dkumentációt, a képzés napján, a regisztráció szakaszában kell ellenőrizni annak meglétét. Az előzetes követelmények teljesítése nélkül amennyiben vannak ilyenek - nem engedhető a jelentkező képzésre. 3
A szakirdalm kevés infrmációt tartalmaz a tvábbképzések megszervezésével kapcslatban, ugyanis rendszerszinten nincs infrmációgyűjtés a szervezés feladatainak megvalósításával kapcslatban. A megvalósult tvábbképzésekhez kapcslódó minőségbiztsítási kérdőívek tartalmaznak ugyan kérdéseket a szervezéssel, előzetes infrmációátadással, a helyszínnel kapcslatban, aznban ezek csak közvetett infrmációk a szervezési feladatkra vnatkzóan. Ráadásul csak az évente elkészítendő kötelező minőségbiztsítási összefglaló 4 Oktatási Hivatalnak történő megküldése után válnak elérhetővé az így gyűjtött adatk (részletesebben lásd később a minőségbiztsítás fejezetben). Másik infrmációs lehetőség az Oktatási Hivatal által leflytattt hatósági ellenőrzések eredményeinek áttekintése a tvábbképzések szervezéséről. Az Oktatási Hivatalnak (illetve a feladat ellátásáért felelős jgelődjeinek) a Krmányrendelet szerint feladata a tvábbképzések szervezésének ellenőrzése, aznban frráshiány miatt ilyen átfgó ellenőrzésre csak az utóbbi időben került sr. Az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Erőfrrás Minisztérium között létrejött támgatási szerződés alapján az Oktatási Hivatal felkért és felkészített szakértők bevnásával 2011 tavaszán széles körű ellenőrzést flytattt a nem állami, nem önkrmányzati fenntartású pedagógustvábbképzés-szervezők körében. Az ellenőrzésbe bevnt intézmények száma: 64 pedagógus-tvábbképzést szervező/indító (tvábbiakban: szervezők). A szervezők reprezentatív mintájának megszlását az 1. ábra mutatja. 70% 66% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 3% 9% 8% 14% 0% nnprfit kft egyéni vállalkzó szakmai szlgáltató intézmény egyesület, alapítvány gazdasági társaság 1. ábra Mind a 64 szervező esetében 5 db megtarttt/vagy éppen megtartás alatt lévő tvábbképzés került ellenőrzésre, azaz 320 db tvábbképzés, mely összességében több, mint 5000 pedagógus tvábbképzését érintette. Az ellenőrzés átfgó célja a pedagógus-tvábbképzések minőségének, eredményességének elősegítése az ellenőrzés srán feltárt tapasztalatk visszajelzése alapján. 4 http://www.ktatas.hu/tvabbkepzes/szervezes_ellenrzes/minsegbiztsitasi_ktelezettseg: A tvábbképzés szervezője minden év március 31-éig elkészíti a minőségbiztsítással kapcslats összegzését a Krmányrendelet 2. számú melléklete szerint, és elektrnikusan megküldi az Oktatási Hivatal számára, a Pedagógus-tvábbképzési Osztály munkatársának. Az összegzést a Hivatal megjelenteti a jegyzéken az adtt tvábbképzésnél. 4
Részcélk: - a prgramk alapítási engedélynek való megfelelőségvizsgálata; - a felmerülő szabálytalanságk kiszűrése; - annak vizsgálata, hgy az alapítási engedélyben az alapító által előírt minőségbiztsítási tevékenységek a valóságban hgyan realizálódnak; - a pedagógus-tvábbképzések szervezéssel kapcslats prblémáinak feltárása, valamint javaslatk készítése az Oktatási Hivatal eszközeivel (tájékztatás, figyelemfelhívás, jgszabály-módsításk kezdeményezése). A vizsgálat céljai jól mutatják, hgy a vizsgálat nem terjedt ki a feladatk közül az alábbiakra: a képzési igények aznsítása, szükség esetén egyeztetés a megrendelővel; a célcsprt jellemzőinek számbavétele, pl.: csprtlétszám, összetétel; szükség esetén a megrendelés pntsítása a célcsprt igényeihez való igazdás érdekében. Ebből következően ezeknek a feladatknak a megvalósulásáról nem áll rendelkezésre megbízható, rendszerszintű infrmáció. Ez több szempntból is prbléma, mert egyrészt A jelenleg működő pedagógus-tvábbképzések nem igazdnak a pedagógusk egyéni igényeihez, nem tekinthetők személyre szabttnak kutatási hiptézis se nem cáflható, se nem igazlható a vizsgálati eredményekkel, pusztán az infrmális útn terjedő tapasztalatkkal. Másrészt jellemző, hgy az igények aznsítása, a célcsprtvizsgálat mint a szükségletek felmérésének fnts eleme nem vizsgált területe a tvábbképzések szervezése ellenőrzésének. Így a A külső ellenőrzésben nagybb hangsúly esik a frmális elemek kntrlljára, mint a tartalmi elemekre kutatási hiptézis helytállóságára lehet következtetni. 1.1.3 A szervezéssel kapcslats elemzési eredmények Az alábbi megállapításk a tvábbképzések szervezésével kapcslatban a külső ellenőrzésről készült összefglalón alapulnak 5. A tvábbképzési rendszer működésének erősségei között került felsrlásra a tvábbképzések szervezésével, a résztvevők tájékztatásával kapcslats magas elégedettség. A másik kiemelkedő erősség a tvábbképzések szervezésével, a résztvevők előzetes tájékztatásával kapcslats. Szakértői megállapításk: A tvábbképzések szervezése és lebnylítása megfelel a Krmányrendeletben fglaltaknak. Céltudats, gyakrlatrientált szervezés. A prgram szervezettségét a jelenlévők kiválóra értékelték. Erősségek: előkészítés, technika. Alapítási engedélyben meghatárztt kritériumknak megfelel a szervező munka. A résztvevők tájékztatása mindenre kiterjedő, világs és egyértelmű, tartalmaz minden kötelező elemet. A tvábbképzések helyszínével, tárgyi, technikai feltételeivel is magas vlt az elégedettség a vizsgált képzések esetében, valamint gyakran dicsérték a résztvevők a szervezők rugalmasságát, alkalmazkdását a résztvevők igényeihez. Újszerű módszerként, jó gyakrlatként jelenik meg a szervezés srán alkalmaztt nline adminisztrációs rendszer, mely mind a szervező, mind a résztvevő számára megkönnyíti az adminisztrációs feladatk ellátását és a követelményeknek való megfelelést. Másik jó gyakrlatként említik a résztvevők számára biztsíttt anyagk, segédanyagk elektrnikus 5 Összefglaló jelentés a pedagógus-tvábbképzések ellenőrzéséről Összefglaló a dkumentumelemzések és a helyszíni ellenőrzések alapján; Oktatási Hivatal, 2011. július 15. 5
adathrdzón való átadását. Ez a megldás részben költségkímélő, másrészt támgathatja a tvábbképzések tvábbi hasznsulását, ha például a résztvevő a megkaptt anyag segítségével tvábbadja tudását tantestületében a kllégáinak (hrizntális tanulás, belső képzések támgatása). A szervezéssel kapcslats részletes elemzés az alábbi szempntkat vizsgálta: Rendelkezik-e a szervező a helyszín jgs használatát igazló dkumentummal? Írásban tájékztatta-e a tvábbképzés szervezője a tvábbképzés feltételeiről a tvábbképzésre jelentkezőket? A részvételi díj a jegyzékben jelzett összeghatárk között van-e? A prgram időbeni megszervezése megfelel-e a jegyzékben közölt adatknak? Az elégedettségmérés tartalmaz-e a tvábbképzés szervezettségére vnatkzó kérdést? A prgramk időbeni megszervezése szinte minden esetben megfelelt a jegyzékben közölt adatknak, tehát minden az ütemezés szerint haladt. Összesen 4 esetben állapítttak meg eltérést a szakértők. Az elégedettségmérés 10 esettől eltekintve mindig tartalmaztt kérdést a tvábbképzés szervezésével kapcslatban. Hasnlóan jó eredményt mutat a tvábbképzésről szóló Tájékztató tartalmi megfelelősége, szintén csak 10 esetben vlt megállapítható valamilyen hiánysság. A helyszín jgs használatára vnatkzó dkumentumkkal abban az esetben vlt a legtöbb prbléma, amikr a tvábbképzés ún. kihelyezett tantestületi tvábbképzés vlt, és az intézménynek eszébe sem juttt, hgy a helyszín használatáért bérleti díjat kérjen, és ezt írásba is fglalja. A képzési díjak tekintetében vlt a legnagybb közel 11%-s eltérés a jegyzékben jelzett összeghatárk és a felnőttképzési szerződésben feltüntetett díjak között. A helyszínre, illetve a képzési díjakra vnatkzó eltéréseket a pedagógus-tvábbképzési rendszer utóbbi időben (főleg a TÁMOP-pályázatk miatt) kialakult váltzats frmái idézték elő, a szervezők kicsit kiszlgáltatttjai a helyzetnek, szándéksságt a szakértők nem tapasztaltak. Az adatk összefglalását a 2. ábra tartalmazza. képzési díjak egyezősége 10,64% 89,36% helyszín jgs használata 5,67% 94,33% tájékztató tartalmi megfelelősége 12,50% 87,50% nem szervezésre vnatkzó kérdés 12,50% 87,50% igen Időbeni megszervezés 0,62% 99,38% íráss tájékztatás 8,32% 93,68% 2. ábra 6
A pedagógus-tvábbképzési rendszer működésére, így a képzések szervezésére is hatással vltak a különféle fejlesztésekhez, uniós pályázatkhz (HEFOP, TÁMOP) kapcslódó nagy tömegű tvábbképzések. Már Liskó Ilna tanulmányában 6 is említi, hgy a közpnti fejlesztésekhez kapcslódó tömeges képzések szervezésének jelentős prblémája, hgy egységesen és kötelezően előírt képzések megszervezésére kerül sr. A prbléma 2004-ben még inkább a kötelező képzés tartalma és a résztvevő vagy a delegáló intézmény valós szükségletei közötti eltérésekben jelent meg, de az NFT megvalósítását támgató pályázatk esetében már a pályázati knstrukciók gyakri összehanglatlansága miatt a tvábbképzések szervezésre is hatással vlt a kötelezően teljesítendő tvábbképzések száma és a megvalósításukra rendelkezésre álló idő. Az előírt tvábbképzések általában közpnti fejlesztés eredményeképpen új fejlesztések srán jöttek létre, így nem csak szervezésre kellett idő, de előtte a fejlesztés és a képzés engedélyezése, valamint a képzői kapacitás biztsítása is időt igényelt. Tvább bnylíttta a helyzetet a képzési szlgáltatás nyújtásáhz szükséges beszerzési/közbeszerzési eljárásk összetettsége és időigénye. Mindezek a körülmények új helyzetet teremtettek a tvábbképzések szervezésben. A szervezőknek alkalmazkdniuk kellett a pályázatk ütemezéséhez, az ktatói/tréneri kapacitásk kialakításánál figyelemmel kellett lenniük a tvábbképzést igénybe vevők területi megszlására és létszámára. Ugyanakkr kevésbé lehetett alkalmazkdni a tanév rendjéhez, a résztvevők egyéni igényeihez. Szerencsére a szervezők hamar alkalmazkdtak a megváltztt körülményekhez, valamint a közpnti fejlesztésekben részt vevő szervezetek is mnitringzták a képzések szervezését, így a kisebb zökkenők ellenére a tvábbképzési rendszer ezen a területen jól reagált a váltzáskra. A szervezéssel kapcslatban összességében megállapítható, hgy a rendelkezésre álló infrmációk kevéssé támasztják alá azt a kiinduló hiptézist, hgy A képzések előkészítése, szervezettsége nagy váltzatsságt mutat, mert a reprezentatív vizsgálat azt mutatta, a szervezők megfelelnek a követelményeknek, és hgy ezzel a területtel magas a résztvevői elégedettség. 1.1.4 A tvábbképzésekkel kapcslats adminisztráció, a dkumentáltság A szakirdalm ebben a tekintetben sem szlgál releváns infrmációkkal, hiszen a tanulmányk alapvetően a tvábbképzések tartalmi, módszertani, vagy rendszerszintű kérdéseivel fglalkznak. Ugyanakkr a szervezők jgszabályknak megfelelő adminisztrációja, a tvábbképzések dkumentáltságának megfelelősége elengedhetetlen ahhz, hgy a pedagógusk igazlni tudják tvábbképzési kötelezettségeik teljesítését. Az előző fejezetben már említett reprezentatív vizsgálat szempntrendszere kiterjedt a szervezők adminisztrációval, dkumentálással kapcslats tevékenységére is. Négy fő terület került meghatárzásra: a tvábbképzési prgramk jgi háttere; a felnőttképzési szerződések megfelelősége; a jelenléti ívek, naplók előírásknak megfelelő vezetése; a tanúsítványk kiadásával kapcslats kötelezettségek teljesítésnek megfelelősége Jgi háttér 6 Liskó Ilna 2004. A pedagógus-tvábbképzés hatéknysága. In Educati 2004/3. szám, 391-405.. 7
A jgi háttér vizsgálata a helyszíni ellenőrzés srán bemutattt dkumentumk alapján történt az alábbi szempntk szerint: rendelkezik-e a prgram érvényes alapítási engedéllyel; rendelkezik-e a szervező a prgram felhasználásának jgával; megtörtént-e a szervező felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vétele; a szervező felnőttképzési nyilvántartási száma szerepel-e a dkumentumkn. nyilvántartási szám a dkumentumkn 30% 70% felnőttképzési nyilvántartás felhasználási jg 0% 0% nem igen érvényes alapítási engedély 0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 3. ábra A 3. ábra jól mutatja, hgy a tvábbképzési prgramk jgi háttere alapvetően rendben van. Hiánysság csupán a felnőttképzési nyilvántartási szám dkumentumkn való feltüntetése területén vlt tapasztalható. A szervezők a tvábbképzési naplón és a jelenléti íven gyakran nem szerepeltetik ezt a számt, gndlván, hgy azn nem fnts. Más dkumentumkn (mint pl.: a tanúsítvány) visznt a vizsgált mintában minden esetben feltüntették. Felnőttképzési szerződés A felnőttképzési szerződés tartalma jgszabályban rögzített elemeket tartalmaz, ezért jól ellenőrizhető. A szervezők többsége a szerződésekre sablnkat dlgztt ki, ami a munkájukat nyilvánvalóan megkönnyíti, hiszen egy-egy tvábbképzés szervezésekr csak egy-egy elemet kell módsítaniuk, ugyanakkr a hibásan kialakíttt sabln minden esetben ugyanazkat a hibákat fgja tartalmazni. A vizsgálat összességében azt állapíttta meg, hgy a szerződések alapvetően megfelelnek a jgszabályi előírásknak. Tipikus hibát, hiánysságt nem lehetett aznsítani, visznt a hibák mögötti kk jól körülhatárlhatóak. Az elmúlt években a pályázatk keretében előírt tvábbképzések szervezése srán a szervezőknek nehézséget kztt a felnőttképzési szerződésekben a fizetésre vnatkzó elvárásk megfelelő megfgalmazása, leírása. Részben azért, mert a fizetési kötelezettséget nem a tvábbképzés résztvevője vállalta, másrészt a tvábbképzés ára gyakran nem felelt meg a jegyzékben meghirdetettnek. A feltárt eltérések nem vltak jelentősek és nem vltak beflyással a képzések tartalmi megvalósítására, de elképzelhető, hgy a szabályzást módsítani szükséges a felnőttképzési szerződések tatalmára vnatkzólag, hgy ezeket a helyzeteket is képes legyen kezelni a szervező. A 14 vizsgálati szempnt a következő vlt: 1. A felnőttképzési szerződéseket megkötötték-e? 8
2. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés pnts megnevezését? 3. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzési prgram alapítási engedélyének számát? 4. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés srán megszerezhető kmpetenciák felsrlását? 5. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés helyszínének pnts megnevezését, címét? 6. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés kezdési időpntját? 7. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés várható befejezésének időpntját? 8. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés óraszámát? 9. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzés ütemezését? 10. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a résztvevőnek a tvábbképzés srán nyújttt teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, határidejét? 11. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e az elméleti tanórákról, a gyakrlati fglalkzáskról, illetve a knzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a tvábbképzésen részt vevőt érintő következményeket? 12. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a részvételi díj mértékét és fizetésének módját, határidejét? 13. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e az indító/szervező jgait és kötelességeit? 14. A felnőttképzési szerződések tartalmazzák-e a tvábbképzésen részt vevő jgait és kötelességeit? A 4. ábra a felnőttképzési szerződések azn vizsgálati szempntknak való megfelelést mutatja, melyek eltértek a 100% vagy a megközelítően 100%-tól. 14. 20% 80% 12. 25% 75% 11. 15% 85% 10. 40% 60% 9. 25% 75% 7. 15% 85% 6. 15% 85% 4. 20% 80% 3. 15% 85% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem igen 4. ábra Jelenléti ív, tanflyami napló A jelenléti ívek és a tanflyami naplók megfelelő vezetésére igen nagy gndt frdítanak a szervezők. Ezen a területen csak elvétve találtak hiánysságt a vizsgálat srán. Ennek nagy valószínűséggel a pályázati keretekből megvalósuló tvábbképzések nagy száma az ka, ugyanis a pályázati támgatásk elszámlhatóságáhz a szervezőknek be kell nyújtaniuk a támgató vagy a szerződött partner felé ezeket a biznylatkat, másképp nem kerülhet sr a teljesítés 9
igazlására és végső srn az elvégzett munka ellenértékének kifizetésére. Ez a külső kényszer jelentős beflyással van a szinte hibátlan munkavégzésre ezen a területen. Egy terület vlt, ahl jelentős eltérés vlt tapasztalható: 20 cég esetében frdult elő, hgy a minimum- és a maximumlétszámt nem tarttták be, illetve ezt a váltzást nem jelentették be az Oktatási Hivatalnak, és így az eredeti alapítási engedélyhez képest eltértek a résztvevők számában. A képzéseken a csprtk létszáma gyakran nem az akkreditációban rögzített létszámhz, hanem a helyzethez igazdik kutatási hiptézis alátámaszttt. Nem csak a vizsgálati eredmények, hanem a pályázatkban közreműködő képzők infrmálisan megszttt tapasztalatai is ezt igazlják. Gyakran előfrduló eset, hgy egy-egy pályázati kiírás tantestületi képzést ír elő, a kiírásnak megfelelő tematikájú képzés akkreditációja visznt a maximumlétszám tekintetében ennek nem felel meg. Bár lehetőség vlna a váltzás bejelentésére az Oktatási Hivatal Pedagógus-tvábbképzési Akkreditációs rendszerén (tvábbiakban:pedakkred) keresztül, ez gyakran nem történik meg. Az is megjegyzendő, hgy ez alapvetően az alapító felelőssége. Tanúsítvány A tanúsítványk kiadásának feltétele, hgy a résztvevők teljesítsék a záró ellenőrzéssel kapcslats követelményeket. A záró ellenőrzéssel kapcslats dkumentumk a szervezőknél rendelkezésre állnak. Kivételt képeznek azk az esetek, amikr a záró ellenőrzés valami lyan prduktum, amit a résztvevők a gyakrlati munkájukban használni tudnak, és az értékelés után hazavisznek. Ez a gyakrlat a tvábbképzések gyakrlati hasznsulása szempntjából örvendetes, de sajns csak szórványs. Az 5. ábra jól mutatja ezt: csak összesen az esetek 6,5%-ában nem álltak rendelkezésre a záró ellenőrzés anyagai, mert a hallgatók magukkal vitték. Elkészültek-e (rendelkezésre állnak-e) a záró ellenőrzés megvalósításával kapcslats dkumentumk? 6,48% Igen Nem 93,52% 5. ábra A tanúsítványk kiadásának frmai és tartalmi követelményei több mint 95%-ban megfelelnek az előírásknak. 1.2 A tvábbképzést igénybe vevők szerepe a pedagógus-tvábbképzések tervezése, szervezése flyamatában A tvábbképzést igénybe vevők a pedagógusk, illetve az őket delegáló intézmények. Az ő feladataik elsősrban a tervezésre terjednek ki, szervezési feladataik alapvetően akkr vannak, ha pl. tantestületi, kihelyezett képzésben vesznek részt. Ilyenkr a helyszín és gyakran a technikai feltételek biztsítása a tvábbképzést megrendelő intézmény feladata. A szervezővel szrs együttműködésben, egyeztetések srán alakítják ki a tvábbképzés mindkét fél számára előnyös 10
körülményeit. Túl azn, hgy pedagógiai szempntból gyakran skkal hatássabb egy tantestületi tvábbképzés, mint csak néhány pedagógus delegálása a tvábbképzésre, ez a megldás igen kedvelt a pedagógusk körében, mert nem kell utazniuk, valamint a közös részvétel, közös munka a közösségre is jó hatással van. A képzésen tanultaknak a napi gyakrlatra való hatása pedig egyértelműen magasabb, mint a hagymánys részvételi frmák esetén. Mindezt alátámasztják az alábbi gndlatk: Egyre több intézményben kerül sr helybe vitt, a tantestület egésze vagy egy része számára szervezett belső tvábbképzésre; s az nagyn jó, hgy erre is lehetőség van. Az isklában szervezett tvábbképzések esetében ugyanis a pedagógusk együtt vannak a prgramn, közös az élmény, azns a megszerzett tudás, így knzultálhatnak egymással, meg tudják vitatni a képzés hatására elért eredményeiket, sikereiket; prblémás helyzetekben képesek segíteni egymásnak. A közös részvétel, egymás erősítése segíti őket abban, hgy bármit másképpen csináljanak, vagy elkezdjenek valami újat. A tvábbképzések többsége interaktív, a képzők alkalmazzák a felnőttktatás krszerű módszereit. Az elméleti alapzás mellett nagy teret kap a gyakrlat: a tanultakat a praxisban is kipróbálhatják a résztvevők a képzések srán. Általában saját pedagógiai módszertáruk is bővülhet a kurzuskn alkalmaztt munkafrmák sztálytermi használatával. 7 A tvábbképzés szervezésnek ez a jó gyakrlata elsősrban a pályázati frráskból megvalósíttt, fejlesztési prgramkat támgató tvábbképzésekre jellemző. Ezen a pntn érdemes szót ejteni az intézmények pedagógus-tvábbképzéseket érintő tervezési kötelezettségeiről, hiszen a rendszerben ez generálja a keresletet a tvábbképzések iránt, és hatással van a tvábbképzések szervezésére/szervezhetőségére. Az isklák számára nehéz a tervezés; ötévente készítenek a humánerőfrrást az intézményi stratégia megvalósítására alkalmassá tevő tvábbképzési prgramt, amelyet éves beisklázási terveken keresztül valósítanak meg. Eközben az egyéneknek a 120 órás tvábbképzési kötelezettséget hét év alatt kell teljesíteniük. Az öt- és hétéves tervezés szinkrnját elég nehéz megteremteni. Tvábbi nehezítő tényező, hgy a meghirdetett képzések egy része megfelelő létszám hiányában nem indul el, így ezekben a helyzetekben is újra kell tervezni. 8 Az igények és a kínálat találkzása sk esetben esetleges, a szervezők gyakran nem tudják áthidalni azt a prblémát, hgy a meghirdetett képzéseikre nincs elegendő számú jelentkező. Az ötéves tvábbképzési terv készítése srán, de még az éves beisklázási tervek készítésekr is az intézmények nem tudják, nem tudhatják figyelembe venni a pályázati lehetőségek kínálta tvábbképzéseket. A pályázatk meghirdetése gyakran skkal későbbi időpntban történik meg, mint ahgy az az előzetes tájékztatás srán várható vlt, az eredményes pályázat és a szerződéskötés is feltétele a megvalósítás megkezdésének, ezért a pályázatk által elérhető képzési kínálatt nem minden esetben tudják figyelembe venni a tvábbképzési tervek készítéskr. Az intézményi igények és a tvábbképzési kínálat, valamint a pályázatk keretében elérhető tvábbképzési kínálat nem mindig találkznak, tvább árnyalja a helyzetet, hgy a pedagógusk egyéni igényei és az intézményi szükségletek összhangjának biztsítása sem könnyű feladat. Egy krábbi elemzés srán (Plinszky 2003) felmerült, hgy a tvábbképzések kínálói a prgramk fejlesztésekr nem igényfelmérés alapján dlgztak, a prgramk nem a közktatásban jelen lévő szükségletekre, hanem a prgramalapítók saját tudására épültek. Ez abból is látsztt, hgy nagyn sk képzést az ötéves akkreditációs idő után nem akkreditáltattak újra. Más ldalról vizsgálva a kérdést az is 7 A hazai pedagógus-tvábbképzés fő jellegzetességei. OFI 8 Cseh Györgyi 2007. A tanítóknak szóló pedagógus-tvábbképzések szerepe a személyre szabtt nevelés (persnalized learning) megvalósításában. In Bldgító tanulás. OKI, Budapest. 11
látható, hgy a képzők a közktatási intézményekben jelen lévő, de fel nem ismert, vagy felismert, de a prblémát nem saját súlyán kezelő helyzetekre, területekre is terveztek. 9 Az új kihívásknak megfelelő, az ktatásplitikai célkhz igazdó képzésekre csak a különböző pályázatkn (európai uniós, például HEFOP-pályázatk; Szakisklai Fejlesztési Prgram stb.) sikeresen szereplő isklák tanítói, tanárai, vezetői jutnak el, jellemzően a pályázati frrásk felhasználásával, s nem a tvábbképzési nrmatíva terhére, például a HEFOPpályázatkn nyertes TIOK és Térségi Integrált Szakképző Közpnt (TISZK) intézményekben dlgzó pedagógusk is. A pályázatkn nyertes isklák lehetőségei megskszrzódnak, időnként annyi zúdul rájuk, hgy a napi munka megfelelő ellátása mellett már ki sem tudják ezeket használni. Ugyanakkr azk az intézmények, amelyek pályáztak és nem nyertek, azaz megvlt bennük a szándék és elkötelezettség a váltztatásra, a fejlesztésre, ezekből a tvábbképzési lehetőségekből nem részesülnek. Hasnlóan kimaradnak azk is, akik a pályázási szándékig sem jutttak el. 10 A tvábbképzések intézményi tervezésének a Krmányrendeletben előírt szabályait a megváltztt körülményeknek megfelelően módsíttta a 93/2009. (IV. 24.) krmányrendelet. A módsítás a pedagógus-tvábbképzési rendszer alapjait nem váltztatta meg. A módsításra a rendszer egyes elemeinek finmítása, a pedagógusk mesterségbeli tudásának, kmpetenciáinak bővítése, a pedagógus-tvábbképzési rendszer ellenőrzésének tvábbi erősítése érdekében vlt szükség. Szükségessé teszik tvábbá a módsítást az Európai Unió jelenlegi és jövőbeni humánerőfrrás-fejlesztést célzó prgramjai. Az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv fejlesztési frrásai, átgndlt tervezéssel a pedagógus-tvábbképzési rendszert erősítve felgyrsíthatják a pedagógusszakma megújulását, a kultúraváltás flyamatát, az egész életen át történő tanulás lehetőségének megteremtését. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a tvábbképzési prgram elkészítése a nevelési prgram, a pedagógiai prgram, az intézményi minőségirányítási prgram (IMIP) és amennyiben a fenntartó működteti a munkaerő-gazdálkdási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkdási tervben fglaltak figyelembevételével kell, hgy történjen. Ez az új szabály az intézményi dkumentumk összehanglását célzza. A tvábbképzési prgram elkészítésével kapcslats másik új szabály a visszacsatlás erősítése érdekében, hgy az új tvábbképzési prgram elkészítése előtt értékelni kell az előző tvábbképzési időszakt, a tvábbképzési prgram időaránys végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak is. Ezekre a módsuló rendelkezésekre a következő prgram elkészítésekr, tehát legközelebb 2013-ban figyelemmel kell lenni az intézményekben, de nem kizárt a jelenleg futó prgram ezt megelőző átgndlása, felülvizsgálata sem, a módsuló rendelkezésekre való tekintettel. 11 1.3 Az Oktatási Hivatal szerepe a tvábbképzések szervezésének flyamatában Az Oktatási Hivatal a képzések szervezését az infrmációs felület biztsításával Pedakkred és a szervezőket segítő tájékztató anyagk rendelkezésre bcsátásával támgatja. A 2010. január 15-i módsítás előtt az érvényes indítási engedéllyel rendelkező szervező a képzés megkezdése előtt 30 nappal jelentette be a tvábbképzés indításnak időpntját, helyszínét. A Krmányrendelet módsítása eltörölte az indítási engedélyeztetési eljárást, helyette a helyszínhez és időpnthz is kötődő adatszlgáltatási kötelezettség lépett életbe, mely a pedagógus-tvábbképzési jegyzékre való felkerülést szlgálja. Az első adatszlgáltatással egyidejűleg be kell jelenteni - legkésőbb a prgram szervezését megelőzően 15 nappal - a szervezés első időpntját és helyszínét. Az aktuális 9 A hazai pedagógus-tvábbképzés fő jellegzetességei. OFI 10 A hazai pedagógus-tvábbképzés fő jellegzetességei. OFI 11 dr. Iker Jáns:Pedagógusképzés, - tvábbképzés (2006-2010.) alapján 12
helyszínek és időpntk a jegyzékről megtekinthetők. Adatszlgáltatást és jegyzékkérelmet csak érvényes alapítási engedélyhez kapcslódóan lehet benyújtani. A jegyzékre kerülés után az új szervezésekről kell adatt szlgáltatni. Az új helyszínek és időpntk bejelentése a tvábbképzés megkezdése előtt 15 nappal kötelező. A kötelezettségnek való megfelelést a Hivatal ellenőrizheti. A Krmányrendelet 8/A. (3) bekezdése meghatárzza az akkreditált pedagógus-tvábbképzések megtartásának dkumentumait, melyek a keletkezés srrendjében az alábbiak: - a tvábbképzés feltételeiről szóló Tájékztató a résztvevők számára; - Felnőttképzési szerződés; - Tvábbképzési napló; - Jelenléti ívek; - az ismeretek számnkéréséről készült jegyzőkönyv; - évente újrakezdődő srszámzású tanúsítványk nyilvántartása. Az Oktatási Hivatal (OH) megfgalmaztt ajánláskat a Krmányrendelet által előírt dkumentumk tartalmi pntjaira vnatkzóan, mely ajánlásk az OH hnlapján érhetőek el. A Tájékztató a résztvevők számára minimálisan az alábbi infrmációkat kell tartalmazza: - a tervezett tvábbképzés időpntja; - az ktatók/trénerek neve; - a tvábbképzési prgram tematikája; - a résztvevő által teljesítendő tartalmi követelmények bemutatása; - az esetleges sikertelen teljesítés következményei; - a prgramból való lemrzslódás és visszalépés következményei. A Felnőttképzési szerződésnek a 2001. évi CI. törvény 20. -a szerinti tartalmakkal kell elkészülnie. A Tvábbképzési naplót a képzés srán az ktatóknak/trénereknek az alábbi tartalmak szerint kell vezetniük: - Tvábbképzési időpntnként: téma, időtartam, helyszín, ktató neve. A Jelenléti ív a tvábbképzésen adtt időpntban és helyszínen részt vevők névsrát tartalmazza, lehetséges, hgy Tvábbképzési napló részeként kezeljék. Az Ismeretek számnkérésének jegyzőkönyve a tvábbképzés alapítási engedélyben meghatárztt teljesítésének ellenőrzését dkumentálja. Rögzíteni szükséges a számnkérés módját, témáját, a résztvevő nevét, a számnkérés időpntját és helyszínét, a minősítés szintjét, valamint a számnkérést végzők nevét és aláírását. A képzés sikeres teljesítéséről szóló Tanúsítványk tartalmi elemeit a krmányrendelet 6.. (11) bekezdése szabályzza: - évente újrakezdődő srszámzás; - résztvevő neve (születési, családi és utónév); 13
- résztvevő születésének helye, ideje; - tvábbképzés megnevezése és óraszáma; - képzést szervező hivatals megnevezése; - tanúsítvány kelte (hely, idő); - tvábbképzésért felelős aláírása; - tanúsítvány kiállítójának cégszerű aláírása. - A tanúsítványn fel kell tüntetni, hgy az a munkakör betöltésére nem jgsít, tevékenység flytatására kizárólag jgszabályban meghatárztt egyéb feltételek fennállása esetén jgsítja fel tulajdnsát. - A kiállíttt tanúsítványkról évente újrakezdődő srszámzással nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a srszámztt listát, a tanúsítványk máslatait, valamint a résztvevők nyilatkzatát arról, hgy a megfelelő srszámú tanúsítványt átvették. 14
2. A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELJÁRÁSAI A Krmányrendelet világs követelményeket támaszt a minőségbiztsítási tevékenységekkel kapcslatban. Előírja a tvábbképzések akkreditációjában a minőségbiztsítás teljesítésével kapcslats követelményeket, az elégedettségmérés kötelező területeit, az elégedettségmérési eredmények közzétételének kötelezettségét, valamint éves összefglaló adatszlgáltatást a minőségbiztsítási tevékenységekről. Arra is iránymutatást ad, hgy a minőségbiztsítási eredményeket hgyan használhatja fel az alapító és a szervező a tvábbképzési anyag, illetve a tvábbképzés szervezése, lebnylítása javítására. Az Oktatási Hivatal hnlapján a minőségbiztsítási tevékenységekkel kapcslatban tájékztató anyag segíti a tvábbképzési szlgáltatást nyújtók ez irányú munkáját. 12 Minőségbiztsítási elemként aznsíthatjuk az Oktatási Hivatal ellenőrzési tevékenységét is. Ennek ellenére a pedagógus-tvábbképzési rendszer minőségbiztsítási eljárásainak működése ellentmndáss képet mutat. Egyfelől gyakri megállapítás, hgy a tvábbképzések engedélyeztetési eljárásai az akkreditációs flyamatk már önmagukban is egyfajta minőségi garanciáját jelentik a rendszernek, hiszen csak ellenőrzött, külső követelményeknek megfeleltetett tvábbképzések lehetnek a rendszerben. A bemeneti ellenőrzés természetesen tekinthető egyfajta minőségbiztsítási elemnek, aznban a knkrét képzések megvalósítása szempntjából messze nem elegendő minőségi garancia. A megvalósult tvábbképzések végén történő elégedettségmérés kötelező elem a képzések zárása srán, aznban az elégedettségmérési adatk gyűjtése, közzététele szintén nem hztt még rendszerszintű minőségjavítást. A tvábbképzési rendszer működésével fglalkzó szakirdalm megállapítási is azt mutatják, hgy a minőségbiztsítás még nem kellően erős rendszerelem. Nem megldtt a tvábbképzések minőségbiztsításának és átláthatóságának kérdése sem. Az OECD szakértői Magyarrszágról szóló értékelésükben (Davidsn 2008) a tvábbképzések minőségbiztsítását nem tarttták elégségesnek, és szigrú minőségbiztsítási rendszer bevezetését javaslták. A jelenlegi gyakrlat a tvábbképzések résztvevői által kitöltött elégedettségi kérdőívek begyűjtésére krlátzódik, de még ezek feldlgztt eredményei sem kapnak kellő publicitást. Ily módn az intézményvezetők és a pedagógusk nem kapnak megbízható infrmációt az egyes képzések színvnaláról, be kell érniük a rendelkezésre álló, gyakran sematikus ismertetőkkel, ezért tvábbképzési választásaikat skszr a kllégák, barátk, ismerősök véleményére, ajánlásaira alapzzák. Érthető tehát, hgy a tanárk is szükségesnek érzik a standardizált, nyilváns, mindenki számára elérhető értékelési és minőségbiztsítási rendszer bevezetését a szakmai tvábbképzés dzsungelében (Sági 2010). 13 Teljesen hiányzó elem a tvábbképzések hasznsulásának mérése. Figyelembe véve a ráfrdításk mértékét, a tvábbképzéseken részt vevő pedagógusk számát sajnálats, hgy semmi infrmációnk nincs arról 14, hgy a gyakrlatban mi hasznsul a tvábbképzéseken tanultakból. 12 http://www.ktatas.hu/tvabbkepzes/szervezes_ellenrzes/minsegbiztsitasi_ktelezettseg 13 Jelentés a magyar közktatásról 2010. OFI. 14 Oláh Margit és Oláh Tamás 2010. Interjúk a jelenleg hatálys akkreditációs eljáráskról. 15
Végezetül arról is szólni kell, hgy az egyes képzések között vannak minőségi különbségek. Ennek ellenére, ezt nyilvánvalóvá teendő, nem alakult ki a kurzusk minősítési rendszere. A megvalósulás, annak módja, illetve a visszajelzések alapján különböző minőségi kategóriákba lehetne srlni a képzéseket. A működő résztvevői elégedettségmérés (kimeneti mérés) alapján nem tudni, hgy megtörténik-e a szükséges krrekciók elvégzése, illetve ennek nem alakult ki kntrllja; nincs a rendszerben eredmény- és hatásmérés. 15 A fentiekben már említett, az Oktatási Hivatal által végzett ellenőrzés céljai között kiemelt fntsságt kaptt a minőségbiztsítás működésének vizsgálata. A jelentés az alábbi szempntkat vizsgálta a minőségbiztsítási elemek működésével kapcslatban: 1. A minőségbiztsítás eszközei megfelelnek-e az alapítási kérelem 4.1 pntjában jelzett kötelező szempntknak? 2. Van-e a prgram közben elégedettségmérés vagy egyéb, a minőségbiztsítással kapcslats tevékenység? 3. A prgram indítójának gyakrlata a tvábbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésében megfelel-e az alapítási engedélykérelem 4.2. pntjában jelzett eljárásnak? 4. Az alapító tájékztatása a begyűjtött infrmációkról az indító részéről megfelel-e az alapítási engedélykérelem 4.3. pntjában jelzett eljárásnak? 5. Az alapító prgramjavító eljárása megfelel-e az alapítási engedélykérelem 4.4. pntjában jelzett eljárásnak? A 6. ábra mutatja összefglalóan a terület vizsgálatának eredményeit: 5. 4. 6% 10% 90% 94% 3. 2. 17% 42% 58% 83% nem igen 1. 23% 77% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 6. ábra A minőségbiztsítás eszközei csak részben felelnek meg az alapítási engedély 4.1 pntjában jelzett kötelező elemeknek. 20 esetben állapítttak meg hiánysságt a szakértők, tehát a vizsgált képző szervezetek közel 1/3-ánál prbléma jelentkezik ezen a területen. Jellemző hiánysságk vltak: a résztvevői elégedettségi kérdőív kérdései nem terjednek ki az alapítási kérelem 4.1. pntjában 16 felsrlt kérdések mindegyikére, leggyakrabban a tárgyi feltételekre, valamint a követelmények 15 Cseh Györgyi 2007. A tanítóknak szóló pedagógus tvábbképzések szerepe a személyre szabtt nevelés (persnalized learning) megvalósításában. In Bldgító tanulás. OKI, Budapest. 16 4.1. Az alábbi infrmációkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől: - a prgram résztvevőinek a prgram tartalmával kapcslats véleményéről; 16
ellenőrzésének módjára nem kérdeznek rá a szervezők. Esetenként nem készül összegzés az elégedettségi eredményekből. A vizsgált képző szervezetek több mint harmada azt jelezte vissza, hgy nincs képzés közbeni elégedettségmérés, leggyakrabban ezt azzal indklták, hgy 30 órás képzés esetében ez nem is indklt (a vizsgált képzések javarészt 30 órásak vltak). Olyan visszajelzés is érkezett, mely módszertanilag tartja elhibázttnak a menet közbeni elégedettségmérés elvárását. Azt visznt mindannyian jelezték, hgy a prgram végén természetesen van elégedettségmérés. Néhány esetben a képzés elején összegyűjtött Elvárásk teljesülésének flyamats nymn követésével figyelik a képzés menete közbeni elégedettséget. Ezt tekinthetjük jó gyakrlatnak a képzés közbeni elégedettségmérésre vnatkzóan. Vizsgálati szempnt vlt, hgy a prgram indítójának gyakrlata a tvábbképzésről szóló visszajelzések gyűjtésében megfelel-e az alapítási engedélykérelem 4.2 pntjában jelzett eljárásnak? 9 esetben nem felelnek meg teljes körűen fenti szempntnak a képzők. Leggyakrabban a teljeskörűség hiányát jelölik meg a szakértők prblémaként, valamint, hgy a képzői/tréneri összefglaló hiányzik. Az uniós pályázatk megvalósítása kapcsán speciális prblémaként jelentkezik az átadtt indítási engedélyek esetében, ha más van az alapítási engedélyben, és más van a képzés átadásról szóló együttműködési megállapdásban. A tömeges képzések magvalósítása sk esetben csak úgy lehetséges, ha az alapító akár több szervezőnek is átadja a képzése indítási jgát. Erről együttműködési megállapdást köt szervezővel, a leendő indítóval. A prgram alapítási kérelmében szereplő infrmáció szerint a hallgatói kérdőívet a tvábbképzést követő két héten belül a szervező megküldi az alapítónak. Gyakrlatban az alapító kérésének megfelelően a többi tanflyammal együtt félévenként összegzik a hallgatói minőségbiztsításra vnatkzó véleményeket és interneten tvábbítják az alapítónak (Educati). Ez a gyakrlat nem támgatja, hgy az elégedettségi mutatók minél előbb nyilvánsságra kerüljenek és infrmációként szlgáljanak a képzést igénybe vevők számára. Abban az esetben, ha az alapító és az indító különböző, fnts szempnt, hgy az indító milyen eljárásban, milyen gyakrisággal tájékztatja az alapítót az elégedettségről. A szakértők 7 esetben találtak nem megfelelőséget, nagyjából hasnló kk miatt, mint az előző szempntnál. A kérdés eleve csak akkr releváns, ha az alapító és az indító különböző, hiszen egyezőség esetén nem az eljárás betartása jelent prblémát, hanem az, hgy mit kezdenek a rendelkezésre álló infrmációkkal. Az alapító számára a képzés tartalmi elemeivel, módszertanával stb. kapcslats infrmációk fntsak lehetnek a tvábbképzési prgram krrigálásáhz, javításáhz, hiszen a cím, a cél, az óraszám, és a követelmények váltzatásán kívül a képzési prgram módsítására van lehetősége az alapítónak a PedAkkred-rendszeren keresztül. A fenti 2 szempntból következően a prgramjavító intézkedések is tt hiánysak, ahl a hallgatói visszajelzésekből nyert infrmációkat nem kezelik megfelelően. A legjellemzőbb, hgy nem történik beavatkzás a hallgatói visszajelzések alapján. Ugyanakkr az is megállapítható, hgy a 13 képző közül 6 azt jelezte vissza, hgy a visszajelzések alapján nem vlt szükség a beavatkzásra. Tehát összesen 7 képző esetében nem használják fel az eredményeket a prgramjavítására. Mindez alátámasztja a A képzők által alkalmaztt minőségbiztsítási rendszer, eljárásk nagy váltzatsságt mutatnak, az eredmények hasznsulása egyenetlen kutatási hiptézist. - az ktatás tárgyi feltételeinek megfeleléséről (általáns feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irdalm); - az alkalmaztt ktatási módszerek megfeleléséről; - az ktatók munkájáról; - a szervezés módjáról; - a résztvevők ellenőrzéséről és a követelmények teljesítésének módjáról. 17
Az elégedettségi kérdőívek tartalmi áttekintése a következő szempntk mentén történt: 1. A tvábbképzés megvalósíttta-e a kitűzött célkat? 2. A tvábbképzés meghirdetett időtervezete/órarendje megfelel-e a tematikában rögzítettnek? 3. Teljesíthetők vltak-e a tvábbképzésen támaszttt követelmények? 4. Mennyire vltak megfelelőek az alkalmaztt ktatási módszerek? 5. Megfelelő vlt-e az ismeretek ellenőrzésének módja? 6. Összességében mennyire vltak újszerűek a tvábbképzésen megismertek? 7. Összességében milyen vlt a tvábbképzés gyakrlati hasznsságának megítélése? A célkkal kapcslatban 1 esetben nem vlt ilyen kérdés a kérdőíven, másik esetben pedig nem számszerűsíthető a válasz. Megállapítható tehát, hgy ebben a tekintetben az elégedettségmérés megfelelően tervezett. A tvábbképzések követelményeinek teljesíthetőségére vnatkzóan jellemző hiba vlt, hgy erre a területre nem kérdeztek rá a képzők az elégedettségmérés srán, így erről a tvábbképzés sikerét jelentősen beflyásló szempntról nem gyűjtöttek infrmációt. A tvábbképzésen alkalmaztt módszerek tekintetében 13 képzőnél jelentkezett kisebb-nagybb prbléma. 6 esetben egyáltalán nem tartalmaztt az elégedettségi kérdőív az ktatási módszerekre vnatkzó kérdést, a többi esetben képzők közvetetten gyűjtöttek infrmációt erről a területről. Az ismeretek ellenőrzésének módjára vnatkzólag 14 képzőnél állapítható meg, hgy részben vagy egészben nem gyűjtött infrmációt erről a szempntról. 9 esetben nincs ilyen kérdés a kérdőíven, 2 esetben a szakértő nem tarttta megállapíthatónak a megfelelés megítélését a rendelkezésre álló dkumentumk alapján. Az újszerű ismeretek megszerzésére 10 esetben nem vnatkzik kérdés az elégedettségmérésben a vizsgálatban érintetteknél. 7 kérdőív egyáltalán nem kérdez rá a szempntra, a többi esetben közvetett infrmációk azért rendelkezésre állnak. A képzések hasznsságával kapcslatban összesen 1 képzőnél nem szerepelt kérdés az elégedettségmérési kérdőíven. Összességében megállapítható, hgy a vizsgált 320 képzésnél alkalmaztt elégedettségi kérdőívek megfelelnek a jgszabálykban előírtaknak (7. ábra). 7. 0% 100% 6. 1% 99% 5. 7% 93% 4. 2. 7% 4% 93% 96% nem igen 2. 11% 89% 1. 2% 98% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 7. ábra 18
A minőségbiztsítással kapcslatban a jegyzőkönyvek is tartalmaztak megállapításkat. Alapvetően megfelelőnek (29 eset), kilenc esetben pedig kiemelkedően jónak tarttták a szakértők a tvábbképzők ilyen irányú tevékenységét. Ugyanakkr száms esetben (14 eset) jellemző hiba vlt, hgy az elégedettségi kérdőív nem kérdez rá a kötelező elemekre, ezért kiegészítésre szrul. Szakértői észrevételek: A minőségbiztsítási tevékenység példaértékű, a szakmai kritériumnak maximálisan megfelel. Az alapítási engedélynek megfelelő. A minőségbiztsítási tevékenység pnts, nymn követhető, példaszerű. A tvábbképzés szervezői és a tanflyamk vezetői kiváló, alaps, körültekintő minőségbiztsítási tevékenységet flytattak. A minőségbiztsítási tevékenység csak néhány esetben tér el az akkreditáció által előírt szabályktól, de érdemes lenne azt a kevés hiánysságt is megszüntetni. A minőségbiztsítási tevékenység szakszerű a tvábbképzés befejezését követően. Az elégedettségmérő lap nem minden kérdésre terjed ki. Az elégedettségmérő kérdőívek rendelkezésre állnak, ki kell egészíteni a szervezésre vnatkzó kérdéssel, valamint minden tvábbképzésről összesítő értékelésre is szükség van. Az értékelésre vnatkzó pntban hiánys. Az elégedettségmérő lap pntsítására lenne szükség, mert nem tartalmaz kérdéseket a tárgyi feltételekről (általáns feltételek, eszközök, kötelező irdalm), szervezés módjáról, a résztvevők ellenőrzésének és a követelmények teljesítésének módjáról. A résztvevők elégedettségére vnatkzó napi és összegző kérdőívek nem minden kérdés esetében kérik számszerűsíthető módn a véleménynyilvánítást. Sajnálats módn arra, hgy az elégedettségi kérdőívek eredményeit hgyan használják fel a tvábbképzések tvábbfejlesztésére, csak szórványs visszajelzés érkezett (két eset), tt is szükségtelennek ítélték a beavatkzást az eredmények alapján. Így a visszajelzések fejlesztési flyamatba való beépítéséről nincs valós infrmáció. Az ellenőrzés megállapításai is alátámasztják azt a több szerző által megfgalmaztt elvárást, hgy a pedagógus-tvábbképzési rendszer minőségbiztsítási eljárásait fejleszteni szükséges. 19
3. A TÁVOKTATÁS HELYZETE A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSBEN 3.1 A távktatási prgramk akkreditációja A távktatási frmában megvalósítható pedagógus-tvábbképzések alapítási kérelméhez az Oktatási Hivatal útmutatót készített, mivel tapasztalata szerint a prgramalapítók számára nehezen értelmezhető a több szempntú összehasnlítást tartalmazó bírálati kritériumrendszer, tvábbá ugyancsak nehézséget kz a kéreleműrlap megfelelő kitöltése. Ezen útmutatóban a kérelem egyes pntjainak megfelelően tételesen szerepelnek a gyakri, ám elkerülendő hibák. Az alapítási flyamat legfőbb dkumentuma szintén a kéreleműrlap 17, melynek kitöltése akkr is kötelező, ha az alapító és az indító (szervező) egyazn intézmény, cég vagy személy. Az szervező csak az alapítóval való megegyezés esetén indíthatja a tvábbképzést, azaz a tvábbképzés szervezője rendelkezik a tvábbképzési prgram felhasználási jgával. A távktatási alapítási kérelemben minden kérdésre válaszlni kell, minden szlpt, srt szükséges kitölteni, akkr is, ha nemleges a válasz. Ilyen esetben a kérdésnek megfelelően a nem szükséges, nem jellemző, nincs megkötés stb. kifejezések használata ajánltt. A kérelemhez mellékelni kell a távktatási tananyag bemutatóját, melynek szerkezetét megadja az útmutató 3.1.1.1. pntja. A beérkezett távktatási kérelmek elbírálása a hagymánys pedagógus-tvábbképzési prgramkéhz hasnlóan történik: az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi, frmailag ellenőrzi, majd ezt követően a tartalmi megfelelés vizsgálatát egy szakértő és a PAT végzi a kritériumrendszer alapján. A PAT döntését követően az Oktatási Hivatal felterjeszti a kérelmeket az ktatási és kulturális miniszternek határzathzatalra. Elutasítás esetén a PAT különbséget tesz a még ugyanabban az eljárásban javítható, valamint a teljes átdlgzást igénylő prgramk között. Az elutasíttt, aznban még ugyanabban az eljárásban javítható prgramt a kérelmező a PAT által elfgadtt hibajegyzék szerint krrigálhatja, és annak elbírálása nem igényel újabb akkreditációs eljárást. Abban az esetben, ha a prgram leírásából nem állapítható meg egyértelműen a prgram célja és a résztvevők számára teljesítendő követelmények, tvábbá a tematikából nem állapítható meg egyértelműen a prgram tartalma, valamint több ellentmndást is tartalmaz, esetleg a prgram leírása nem kellően részletes, akkr a PAT lyan elutasító javaslatt hz, mely szerint az adtt prgram csak átdlgzás után vizsgálható újra. Az átdlgztt prgram vizsgálata új akkreditációs eljárásnak minősül. 17 Kérelem távktató pedagógus-tvábbképzési prgram alapítási engedélyének kiadásáhz 20
3.1.1 Statisztikai adatk 18 Alapításra vnatkzó adatk 400 350 300 250 200 150 100 50 0 7 9 3 3 Távktatás (db) 355 tanflyami (db) 218 235 224 2007. 2008. 2009. 2010. I. félév Elfgadtt kérelmek száma 400 350 300 250 200 150 100 50 0 8 6 5 186 375 0 233 134 2007. 2008. 2009. 2010. I. félév távktatás (db) tanflyami (db) 18 frrás: Oktatási Hivatal statisztikái 21
Elutasíttt kérelmek száma 70 60 0 50 40 30 20 10 0 66 2 10 0 5 1 11 2007. 2008. 2009. 2010. I. félév távktatás (db) tanflyami (db) A statisztikai adatkból jól látszik, hgy a távktatáss pedagógus-tvábbképzések elenyésző számban vannak jelen az akkreditált tvábbképzések között. Miközben a beadtt kérelmek száma flyamatsan növekedett a bemutattt időszakkban, a távktatás területén ez a tendencia nem érzékelhető. Az kk nem csak az akkreditációs követelmények teljesíthetőségének nehézkességében keresendők, hanem abban is, hgy a pedagógus-tvábbképzések egy része pl.:- módszertani, készségfejlesztő, önismereti képzések nem is szervezhetők ilyen módn, másrészt a pedagógusk igénylik a képzések személyességét, és idegenkednek a távktatás személytelen jellegétől. Az a kutatási hiptézis, hgy a A tvábbképzési prgramkínálatn belül elhanyaglható léptékű a távktatáss, illetve kevert frmában megvalósítható képzési prgramk aránya, az adatk alapján alátámaszttt. 22