2007/94 Összeállította: KSH Gyõri Igazgatósága Zalaegerszegi Képviselet www.ksh.hu I. évfolyam 94. szám 2007. december 13. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi 2 A fürdõhelyek általános jellemzõi 3 Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban 4 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi 5 Szállodák, gyógyszállók Bevezetõ Nyugat-Dunántúl a földtani adottságainál fogva jelentõs termálvíz készlettel rendelkezik. E természeti kincs feltárásához jelentõsen hozzájárultak a zalai olajkutató fúrások is, majd a feltárt kutak eredményes hasznosítása megalapozta a mai gyógy- és termálturizmus prosperáló mûködését. 2006-ban a gyógyulni és üdülni vágyók 24 településen élvezhették az ásványi anyagokban gazdag vizek jótékony hatását. A termálprogram eredményeként kiemelkedõ fejlesztések történtek különösen a szállodaépítések, a többcélú szolgáltatások kialakítása, valamint a gyógyászati tevékenység területén. Hévíz a világhírû gyógyvize által nemcsak Magyarország legjelentõsebb idegenforgalmi gyógycentruma, de határaikon túlmutató kisugárzása miatt a külföldi vendégek pénzköltése eredményeként jelentõs bevételi forrás is. A hatékony marketing munka következtében az 1990-es évtizedben lecsökkent vendégszámot napjainkra sikerült jelentõsen növelni a vizsgált településeken. A régió üdülési és kikapcsolódási lehetõségei 2007-ben is tovább bõvültek, a nyár során új élményfürdõ nyitotta meg kapuit a három ország határán fekvõ Szentgotthárdon, õsztõl pedig Pusztaszentlászlón várja a vendégeket a termálfürdõ. lehetõség. A neocén korú tározók aljzatát képezõ és az általános elterjedésû ún. mezozoós tárolók gyakorlatilag bõséges utánpótlásúak. Ásvány- és gyógyvizeinket elsõsorban összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szerint csoportosíthatjuk. A hévíz 35 C-nál magasabb hõmérsékletû rétegvíz, mely nagy mennyiségû ásványi anyagot és kémiai elemet is magában foglal. Gyógyvíz hõmérsékleti értéktõl függetlenül minden olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az elfogadott határértéket, és az arra illetékes hatóságok azt gyógyvízzé minõsítik. Ásványvíz pedig olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi anyagot és kémiai elemet tartalmaz. Õsidõk óta ismert a víz azon kedvezõ tulajdonsága, hogy a benne oldott anyagok miatt jótékony hatást képes kifejteni szervezetünkre, elõsegítve az egészség megõrzését. A 2006-ban a Nyugat-Dunántúlon mûködõ 24 fürdõ közül 11 minõsült gyógyfürdõnek, köztük olyan nevezetes és kiemelkedõen nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy Zalakaros. A régióban szinte valamennyi Magyarországon elõforduló külsõ vagy belsõ gyógyászati célokra szolgáló víztípus megtalálható. Ezek összetett hatása eredményeként a víz fizikai tulajdonságain (mint pl. a hõmérséklet, áramlás, felhajtóerõ stb.) kívül érvényesül az oldott anyagok kémiai hatása is. A teljesség igénye nélkül megemlítjük, hogy mozgásszervi betegségek kezelésére valamennyi termálvíz alkalmas, de a hévízi gyógyfürdõ kénes, enyhén radon tartalmú alkáli hidrogén-karbonátos összetételénél fogva nagyon sokrétû betegség gyógyításra szolgál. Csakúgy, mint a büki gyógyfürdõ, ahol földes, meszes víz található, vagy Zalakaros, ahol a hévíz nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos, mely szintén a kénes vizek csoportjába tartozik. A szénsavas vizek között nevezetes a balfi és büki víz, a kloridos tartalmúak közül pedig Zalakaros emelhetõ ki. 1. ábra Nyugat-Dunántúl gyógy-és termálvízzel rendelkezõ települései, 2006 Termál- és gyógyvizek kialakulása és jellemzõi Magyarország, s ezen belül a nyugat-dunántúli régió nemzetközi összehasonlításban is jelentõs termálvízkészlettel és rendkívül kedvezõ geotermikus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország elõzi meg. Az ország területének mintegy négyötödén található hévíz, s a geotermikus gradiens a világátlag másfélszerese, azaz hazánkban a felszíntõl a mélybe haladva száz méterenként átlagosan 5 C-kal növekszik a hõmérséklet. Felszín alatti tározók a régióban változó terepszint alatti mélységben és nagy kiterjedésben fordulnak elõ, ezáltal jelentõs geotermikus energia kinyerésére van Gyógyfürdõ Termálfürdõ
2 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 A gyógyvizek hasznosítása tehát igen széles skálán mozog a régió fürdõiben. Ivókúra során a gyógyvizet közvetlenül fogyasztja a beteg, a fürdõkezelés alatt pedig a felhalmozott tudományos tapasztalatok, több évtizedes megfigyelések alapján javasolják a gyógyító hatású fürdõzést. Nem elhanyagolható a víz felületén párolgó gõzök és a belõle felszabaduló gázok belégzése sem, illetve az iszappakolás jótékony hatása. Az elõbbiekben felsorolt széleskörû lehetõségek koncentrált hasznosítására a nyugat-dunántúli régió és a balatoni régió 28, a fejlesztésben és turisztikai szolgáltatásban meghatározó gyógy- és termálturisztikai vállalkozása és szervezete 2001-ben megalapította a Pannon Termál Klasztert, Kelet-Közép-Európa elsõ turisztikai klaszterét. A szervezõdés céljai, tevékenysége és feladatai között olyan kezdeményezések kerültek megfogalmazásra, mely például szolgál a szervezett, összehangolt, regionálisan integrált turizmus hatékony mûködésére. A klasztert alapító vállalkozások az egészségturizmus meghatározó piaci szereplõi, melyek a megalakulás óta számos eredményt értek el a gyógy- és termálturizmus fejlesztésében. A fürdõhelyek általános jellemzõi Az elmúlt másfél évtizedben a klasszikus múlttal rendelkezõ fürdõhelyek mellett a megyeszékhelyeken, illetve kisebb, de jelentõs idegenforgalmi stratégiával rendelkezõ településeken is létesítettek termálfürdõket, melyek egy részét gyógyfürdõvé is nyilvánítottak. A lakónépesség száma és változása Csorna Győr Hegykő Kapuvár Lipót Mosonmagyaróvár Petőháza Sopron (Balf) Borgáta Bük Celldömölk Mesteri Sárvár Szeleste Szombathely Vasvár Bázakerettye Hévíz Kehidakustány Lenti Letenye Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót Ezer fõ 0 20 40 60 80 100 120 140 2. ábra 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 % Lakónépesség 2006 év végén Lakónépesség az 1990. évi százalékában A termál- és gyógyturizmus fejlõdése a települések többségében kedvezõ hatással volt a lakosságszám változására is. 2006-ban összességében mintegy 440 ezer ember életét érintette a településén található fürdõ léte közvetlen, vagy közvetett módon a régióban, mely a helyi munkaerõ foglalkoztatásán, a kikapcsolódási lehetõségeken túl számos módon nyilvánult meg. Az országosan jellemzõ demográfiai folyamatok hatása ezeken a településeken is érvényesült, hiszen az itt élõk lélekszáma 1990 és 2006 között 1,6%-kal csökkent. Ezzel szemben Zalakaroson 65%-kal nõtt, de Petõházán, Bükön és Kehidakustányban is jelentõsen emelkedett a lakosságszám. Nagyobb lélekszám vesztés az egyébként is kis népességû, jelentõsebb idegenforgalmi komplexummal nem rendelkezõ Mesteriben, Bázakerettyén és Borgátán volt. A települések lakásállományának változását a népesség kevésbé, az idegenforgalom erõsödése, a kereskedelmi szálláshelyek bõvülése, a fürdõkomplexumok fejlesztése, a vendégforgalom erõsödése viszont erõteljesen befolyásolta. 2006-ban a vizsgált 24 település lakásállománya megközelítette a 187 ezret, mely 1990 óta közel 23 ezerrel, 14,1%-kal emelkedett. A növekedés jelentõs része az elmúlt 5 évre tehetõ, hiszen a lakáspiac változása, az új hitelezési formák igénybevétele, a külföldiek belföldi ingatlanvásárlása olyan húzóerõt jelentett ezeken a településeken is, ami szembetûnõ gyarapodást eredményezett. A lakások számának ilyen mértékû emelkedése az itt élõk életminõségét is jelentõsen javította, a szálláskiadási lehetõségek bõvülése pedig a foglalkoztatási és megélhetési gondokat enyhítette. 1990 és 2006 között Vasvár és Csorna kivételével valamennyi fürdõvel rendelkezõ településen nõtt a lakásállomány, de 2001 és 2006 között már e két településen is bõvülés volt a jellemzõ. Az elmúlt másfél évtizedben a Zala megyei fürdõhelyeken volt dinamikusabb a lakásállomány növekedése, hiszen Zalakaroson közel duplájára, de Hévízen is háromnegyedével emelkedett a számuk. A kehidakustányi fürdõkomplexum elmúlt években történt igen intenzív fejlesztése szintén másfélszeres növekedést eredményezett. Vas megyében Bükön volt erõteljes, 63%-os gyarapodás, mely egyik tényezõként hozzájárult ahhoz, hogy 2007-ben városi rangot kapott. Gyõr-Moson-Sopronban a balfi (Sopron) fürdõ népszerûsége s a város potenciális helyzete miatt mintegy 23%-kal nõtt a lakások száma, jelentõsebb bõvülést a kisebb lélekszámú Hegykõ és Petõháza községek tudhatnak még magukénak. A lakónépesség lakáshelyzetének kedvezõ változásán túl az idegenforgalomra is koncentráló egyéb kiszolgáló egységek száma és színvonala is sokat javult az elmúlt idõszakban. A kereskedelemben az áruházláncok megjelenése a nagyobb lélekszámú települések életében is áttörõ változást hozott, de nem szûnt meg a kisebb üzletek létjogosultsága sem. A helyi igények kielégítésén túl az üdülõvendégek ellátása, vásárlási szándékainak elõsegítése, a bevételek fokozása nem elhanyagolható szempont. A gyógy- és termálturizmus számos elõnye, hogy nem érvényesül a szezonalitás negatív hatása, a vendégek fajlagos költése átlagosan egyharmadával magasabb, mint a turizmus más területén, s a nagyszámú külföldi vendég miatt az uniós fizetõeszköz országba való beérkezése is segíti a gazdaság élénkülését. 2006 végén a vizsgált településeken mintegy 10 900 kiskereskedelmi üzlet mûködött, de számuk a megyeszékhelyek adatain kívül is meghaladta a 4800-at. Összességében 2000-hez képest mintegy 9%-os növekedés jelentkezett. Ezen belül az élelmiszer üzletek és áruházak száma az áruház láncokkal szembeni versenyhátrány miatt majd egytizeddel csökkent, s a kiskereskedelmi üzleteken belüli részesedésük is 14,4%-ra esett vissza. A számszerû növekedés mellett az elmúlt 5 évben az egyéni vállalkozások által üzemeltetett üzletek hányada 10 százalékponttal, 36%-ra csökkent. Ez a tendencia fõként a nagyobb lélekszámú települések esetében volt jellemzõ, a kisebb üdülõhelyeken még ma is jelentõsebb a magánkezdeményezések szerepe.
Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 3 Sopronban, Celldömölkön, Sárváron átlagosan 25 30% közötti mértékben csökkent az élelmiszer üzletek száma. Kapuváron kis emelkedés, míg Zalakaroson a szintentartás volt jellemzõ. A legnagyobb vendégforgalmú Hévízen is 6-tal kevesebb, 33 élelmiszerbolt mûködött az év végén. A megyeszékhelyek közül mindössze Gyõrben emelkedett az üzletszám, míg Szombathelyen 2000 és 2006 között 17, Zalaegerszegen 14%-os csökkenés következett be, a többnyire kis forgalmú, magas rezsivel mûködõ élelmiszer boltok bezárása következtében. Fõként az idegenforgalmi lehetõségek kihasználása, az ellátás magasabb szintû biztosítása érdekében az iparcikk jellegû üzletek száma igen erõteljesen, 2,5-szeresére emelkedett 2000 és 2006 között. A növekedés iránti igény mind a belföldiek, mind a külföldiek vásárlási szokásainak átalakulását is tükrözik. A hosszabb ideig gyógykezelésen tartózkodók, de a napi üdülõvendégek is szívesebben vásárolnak szabad-, vagy pihenõ idejükben, számukra a napi idõtöltést tartalmasabbá tevõ cikkeket. Egyes üdülõtelepülésen található üzletek száma annak nagyságával összefüggésben eltérõ ugyan, de Vasváron 8-szor, Sárváron 3,7-szer, Kapuváron 3,5-szer, Mosonmagyaróváron, Lentiben 2,7-szer több volt az iparcikk üzlet 2006- ban, mint az évezred elején. A kiskereskedelmi üzletekkel ellentétben a vendéglátóhelyek, cukrászdák, éttermek, bárok vagy borozók száma az elmúlt 6 évben dinamikusan növekedett, mely többnyire minõségi átalakulással járt együtt. Összességében a vendéglátóhelyek több mint egyötödös növekedése a vizsgált települések körében döntõen a nagyvárosokra jellemzõ emelkedésbõl adódott. Számszerû csökkenés csak a kis lélekszámú, a szezonális hatást kiszûrni nem tudó, kedvezõtlenebb adottságú fürdõhelyeken volt jellemzõ. Hasonló folyamat figyelhetõ meg a többi ellátási formánál is, de Kapuvár esetében minden területen csökkenés volt jellemzõ. Az elmúlt idõszakban a profilok tisztulása magával hozta a kiszolgáló egységek átalakítását, szolgáltatásainak bõvítését, s a tulajdonosok igyekeztek a vendégek által legkedveltebb formát választani. A vendégek száma alapjaiban határozza meg az egységek rentábilis mûködését, s a számok is jelzik az adott településeken megforduló fizetõképes kereslet visszahatását. Gazdasági szervezetek az idegenforgalomban 2006-ban a gyógy- vagy termálvízzel rendelkezõ településeken bejegyzett gazdasági szervezetek száma megközelítette a 66,6 ezret, mely a három megyeszékhely adatai nélkül is igen számottevõ, több mint 23 ezer volt. A regisztrált szervezetek száma 2001. óta 7%-kal növekedett, mely szinte valamennyi vizsgált települést érintett. A vállalkozási aktivitás a fürdõvel rendelkezõ településeken kiemelkedõ, 2006-ban ezer lakosra 149 regisztrált vállalkozás jutott, 33-mal több, mint a régió átlaga. Tavaly a jogi személyiségû vállalkozások aránya meghaladta a 18%-ot, melynek 3 százalékpontos növekedése az arányok kedvezõ változását jelzi. Az ezredforduló óta kissé megváltozott a gazdálkodási forma szerinti összetételük, mivel az egyéni vállalkozások száma a vizsgált idõszakban szinte valamennyi településen fogyott, eközben fokozódott a társas vállalkozások térnyerése. Az említett településeken, a megyeszékhelyek sajátos helyzetét figyelembe véve, a szervezeti struktúrában a szolgáltatási szektor szerepe a meghatározó, a különleges idegenforgalmi adottságnak megfelelõen. A cégek között multinacionális és mikrovállalkozások egyaránt megtalálhatók, a kisebb településeken zömmel a kisvállalkozások vannak túlsúlyban. 3. ábra A szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban bejegyzett vállalkozások aránya, 2006 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban tevékenykedõ vállalkozások meghatározó volta attól is függ, hogy a település gazdasága milyen mértékben alapul a gyógy- vagy termálfürdõ által adott lehetõségeken, illetve más nagyobb létszámot foglalkoztató cég jelen van-e még. A kisebb településeken a fürdõ közvetve vagy közvetlenül a fõ megélhetési forma, különösen ott, ahol a népességhez viszonyítva kiemelkedõen magas az idegenforgalom szerepe. Így megfigyelhetõ, hogy Borgátán e nemzetgazdasági ágból kerül ki a vállalkozások kétharmada, Zalakaroson 64%-a, Kehidakustányban közel fele, de Hévízen is az összes vállalkozás kétötöde volt bejegyezve e tevékenységi körbe. Hasonlóan jelentõs szerepe van a kereskedelem, javítás területén mûködõ vállalkozásoknak is a települések életében. 2006-ban az összes regisztrált gazdasági szervezet 16,5%-a tevékenykedett ebben a nemzetgazdasági ágban, s az elõbbihez hasonlóan településenként jelentõs volt a differenciáltság. Nem elhanyagolható ugyanakkor a lakosság és a civil szervezetek szerepe sem az idegenforgalmi lehetõségeket népszerûsítõ turisztikai menedzselés területén. Az idegenforgalom kiteljesedése a lakosság részérõl újabb kulturális, közösségi, hagyományõrzõ, vagy más, de mindenképpen értékes programot és látványosságot biztosító szolgáltatásokkal járul hozzá a pihenni, vagy gyógyulni vágyók idõtöltéséhez. Szinte minden településen mûködik érdekérvényesítõ civil szervezet, de a kistérségek településmarketing, idegenforgalmi reklámtevékenysége, információszolgálata is a turizmus erõsítését szolgálja. Az említetteken kívül, a jelentõs idegenforgalommal rendelkezõ településeken hatékonyan képes mûködni az egy-egy területet átfogó érdekképviseleti szervezetek összehangoló munkája is. Regisztrált vállalkozások számának megoszlása Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Többi gazdasági ág
4 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 Kereskedelmi szálláshelyek jellemzõi A minõségi turizmus tudatos, hosszú távra szóló fejlesztésének egyik legfontosabb feladata a kedvezõ természeti adottságok még sokrétûbb kihasználása, bevételszerzõ erejének növelése. Az elmúlt idõszakban az országosan indított termálvíz program keretében a klasszikusnak nevezett gyógy- és termálturizmus hagyományos szolgáltatásain túl elõtérbe kerültek a több generációt megcélzó, komplex fejlesztések, melyek a nyugatdunántúli régió fürdõhelyein is tetten érhetõk (a családi nyaralásoknál a felnõttek és a gyermekek kényelmét szolgáló medencék korszerû eszközökkel való továbbfejlesztése, az ifjúsági igények kielégítésére aqua parkok vagy élmény fürdõk létesítése). A szolgáltatási lehetõségek bõvülésének háttere a települések kereskedelmi szállásférõhelyeinek növelése. E téren az 1990-es évtizedben a megfigyelt településeken a több mint egyötödös bõvülés mellett jelentõs átrendezõdés is megfigyelhetõ volt. Az alacsonyabb kategóriájú létesítmények helyett, több és korszerûbb szálláshely került átadásra. A vizsgált 24 településen 2000-ben már több mint 28 ezer kereskedelmi szálláshely állt a vendégek rendelkezésére, ahol a növekedés a megyeszékhelyeken túl Zalakaros kivételével - valamennyi klasszikus fürdõhelyet érintett. 2000 és 2006 között részben a termálprogram élénkítõ hatása, részben a gyógy- és termálturizmus hazai rangjának emelésére kiírt projektek megvalósulása következtében, közel egyötöddel nõtt a kereskedelmi szálláshelyek száma. A megváltozott igények kielégítése érdekében különösen a szállodai férõhelyek bõvültek. A vendégkör mind a szolgáltatások igénybevételében, mind a szállások felszereltsége iránti igényekben változott. Ebben az idõszakban a legtöbb férõhellyel rendelkezõ Hévízen 12, Bükön 37, Zalakaroson 45%-kal növekedett a kapacitás, de a további funkciókat is kiszolgáló balfi(sopron) fürdõhelyen is 11%-os emelkedés realizálódott. Az 1990-es évtizedben a korábbi kelet-német vendégkör elmaradását a hazai látogatók nem tudták pótolni. 2000-tõl viszont megélénkült a forgalom, az elmúlt hat évben 41%-kal többen keresték fel a vizsgált településeket. A növekedés a külföldiek visszatérése mellett többnyire a belföldi vendégek számának gyarapodásából adódott. Ez utóbbiban a kizárólag belföldön felhasználható üdülési csekk elterjedése és az elfogadó helyek körének kiszélesedése, a fizetõképes kereslet növekedése is szerepet játszott. 2006-ban összesen 913,2 ezren keresték fel a 24 település szálláshelyeit. A legnagyobb forgalmat Hévízen, Bükön és Zalakaroson regisztrálták. 2000 és 2006 között a legnagyobb forgalmú Hévízen a vendégek száma meghaladta a 189 ezret, mely 41%-kal nõtt 2000-hez képest, Bükön 122 ezer vendég volt, a növekedés 2-szeres, Zalakaroson pedig 107 ezer, mely mintegy 3-szoros vendégszám emelkedés eredménye. Az utóbbi években fejlõdõ Hegykõn 23-szorosára (20 ezerre), Kehidakustányban 17-szeresére (19 ezerre) nõtt a vendégek száma. Csornán, Petõházán, Letenyén és Celldömölkön viszont számottevõen visszaesett a kereskedelmi szálláshelyek forgalma. 2006-ban a megfigyelt településeken a mintegy 900 ezer vendég 3 milliónál több éjszakát töltött el, mely 2000 óta közel ötödével nõtt. A gyógykezelésekre beutaltak átlagosnál hosszabb idõtartamú turnusai mellett az utóbbi 5-6 évben jelentõsen megnõtt a wellness üdülések száma, a meghirdetett akciók többsége hétvégi, ünnepi, vagy más rövidebb idõtartamú kedvezményes lehetõséget kínált. Az összes vendégéjszaka háromtizedét realizáló Hévízen 16%-kal, az együttesen ugyanekkora hányadot képviselõ Bükön és Zalakaroson közel másfélszeresére, illetve 1,9 szeresére nõtt a forgalom az ezredfordulót követõen. A balfi(sopron) mutató egytizedével csökkent, de ez nemcsak a fürdõrész szálláshelyeinek adatait tartalmazza. Kiugró növekedés a vendégek számához hasonlóan Hegykõn volt, 18-szoros, illetve Kehidakustányban, ahol tavaly 10-szer több vendégéjszakát töltöttek el, mint hat évvel korábban. Egy vendégre jutó vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken, 2006 4. ábra Nincs kereskedelmi szálláshely 0,0-2,0 2,1-3,0 3,1-4,0 4,1 - Az említettek következtében folyamatosan változott, módosult az egy vendégre jutó vendégéjszakák száma, mely a kisebb helyek kiemelkedõ adatain túl jelzi, hogy a megfigyelt településeken 2006-ban átlagosan 3,3 vendégéjszakát töltöttek a vendégek. Ezen belül a meghatározó jelentõségû Hévízen 4,9, Bükön 4,4 és Zalakaroson 3,7 éjszaka volt a mutató értéke. A külföldi vendégek száma döntõ tényezõ a kereskedelmi szálláshelyek forgalmában. A Nyugat-Dunántúl kedvelt fürdõ településeire a határon túlról érkezõk általában hosszabb idõt töltenek el, mint a belföldiek, több szolgáltatást vesznek igénybe és magasabb a költési hajlandóságuk is. A külföldi vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen az 1990-es évtizedben 7,8%-kal csökkent, 2000 és 2006 között viszont mintegy 10%- kal nõtt. Így sikerült a 90-es évek eleji vendégszámot kissé felülmúlni. Az utóbbi 10 évben érkezõ vendégek összetétele azonban már nem hasonlítható a korábbi idõszakéhoz, a hazájukban meglévõ színvonalnál többet, jobbat és olcsóbban szeretnének kapni, melyre kiválóan alkalmasak a hazai, s különösen a Nyugat-Dunántúlon található kisebb, s a kiemelkedõen nagy üdülõkomplexumok egyaránt. 2006-ban mintegy 334 ezer külföldi vendég szállt meg valamilyen kereskedelmi szálláshelyen, közülük minden negyedik Hévízen. Számuk itt 1990- hez képest 2,8-szeresére emelkedett, melyen belül 2000 és 2006 között 16%-os volt a növekedés, de a magas vendégszám folyamatosan tartható volt. A vizsgált településekre látogató külföldiek 18%-a Bükön fogalt szállást, számuk 2000-hez képest másfélszeresére emelkedett. Az összes kereskedelmi szálláshely vendégkörét figyelembe véve az tapasztalható, hogy 2000-rõl 2006-ra az esetleges számszerû növekedés ellenére a külföldiek aránya rendre csökkent. Hévízen a 47%-os külföldi vendég arány 15 százalékpontos csökkenés következménye, Bükön a mutató 49%, mely azonos mértékû visszaesést jelez. A megyeszékhelyek közül csak Szombathelyen volt aránynövekedés, mely összefügg az egyéb turisztikai és bevásárlási, vagy más szolgáltatás igénybevételi lehetõségekkel is. A külföldi vendégéjszakák száma viszont emelkedett, az 1990-es évtizedben 37,1, 2000 és 2006 között pedig további 2,4%-kal. Tavaly az általuk
Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 5 eltöltött több mint másfél millió vendégéjszaka 39%-a Hévízen, további 22% pedig Bükön realizálódott. A vizsgált idõszakban a hévízi mutató szinten maradt, a büki 17%-kal emelkedett. A növekedés intenzitása a kisebb helyeken számottevõbb volt, Hegykõn, Borgátán, Kehidakustányban, de arányaiban nem volt jelentõs. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák visszafogott növekedésével egyidejûleg csökkent az egy külföldi vendégre jutó vendégéjszakák száma is. 2000-ben a megfigyelt településeken még 4,9 volt a mutató értéke, mely az elmúlt évben 4,5-re csökkent. Ezen belül Hévízen idõztek a legtovább, 6,7 napig, Bükön 5,0, Sárváron pedig 5,3 napot töltöttek a vendégek. A külföldi vendégforgalom aránya, 2006 Csorna Győr Hegykő Kapuvár Lipót Mosonmagyaróvár Petőháza Sopron (Balf) Borgáta Bük Celldömölk Mesteri Sárvár Szeleste Szombathely Vasvár Bázakerettye Hévíz Kehidakustány Lenti Letenye Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót 5. ábra 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % Külföldi vendégek aránya, % Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya,% Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a fizetõvendéglátásban és a panziókban eltöltött vendégéjszakák száma volt még jelentõs, mely nagyságrendben ugyan lényegesen kevesebb a szállodák forgalmánál. 2006-ban mintegy 400 ezer vendégéjszakát töltöttek a vendégek a fizetõvendéglátó-helyeken, mely 6,1%-kal kevesebb volt, mint 2000-ben. Ennél az igénybe vételi formánál igen nagy szerepe van a személyes bizalomnak, hiszen ebben a körben terjedt el leginkább az évek, évtizedek óta tartó családokhoz való rendszeres visszatérés. A termál-, vagy gyógyvízzel rendelkezõ települések közül azokon a helyeken, ahol nagy férõhelyszámú, korszerû szállodák épültek, jelentõsen visszaszorult ezen szállástípus forgalma. Hévízen ötödével, Zalakaroson negyedével kevesebben éltek ezzel a lehetõséggel, éppen az említett okok miatt, miközben ez a két település adta az összes fizetõ-vendéglátó éjszaka 40%-át. A panziókban eltöltött vendégéjszakák száma mintegy tizedével emelkedett a vizsgált idõszakban, így számuk az elmúlt évben meghaladta a 244 ezret. E forma igénybe vétele a vizsgált települések körében igen hektikusan változott, Bükön ötödére csökkent, Lentiben viszont 7,8-szeresére nõtt, de a hasonló nagyságrenddel bíró Sárváron is 1,7-szeres emelkedés volt jellemzõ. A szálláshely szolgáltatási palettában még az üdülõházak és a falusi szálláshelyek is megtalálhatók, de számuk és az egészen belüli arányuk minimális. A falusi vendéglátás szerepe a más szálláshellyel nem, vagy csak kis számban rendelkezõ termálvizes helyeken jellemzõ, így Hegykõn, Borgátán, vagy Kehidakustányban, ahol a fürdõkomplexum fejlesztése kedvezõen hatott (4-szeresére nõtt) a helyi lakosság bevételi lehetõségeire is. Szállodák, gyógyszállók Az 1990-es évtizedtõl látványosan, de az ezredforduló óta is számottevõen nõtt a szállodák száma. Az Európában bekövetkezett politikai és gazdasági változások az idegenforgalom területén is új lehetõségeket, a vendégkör átalakulásával új igényeket is támasztottak a hazai szálláshelyekkel kapcsolatban. Az olcsó, alacsony komforttal rendelkezõk helyett az igényesebb, magasabb minõségû ellátást a szállodai hálózat bõvítése tudta kielégíteni. 1990 és 2000 között 92-re nõtt, azaz megduplázódott a szállodák száma, az ezredforduló után pedig további 12 épült a vizsgált településeken. Gyõrben, Balfon(Sopron), Hévízen az 1990-es évtizedben történtek a legnagyobb fejlesztések, míg Sárváron és Zalakaroson inkább az ezredforduló után. Az üdülõ-települések egy részén ezzel szemben csökkent a szállodák száma, mely fõként a kisebb komfortfokozatúak megszûnését jelzi. A férõhelyek száma is számottevõen nõtt, a 90-es évtizedben 1,9-szeresére, 2000 után pedig további egyötöddel, így tavaly már meghaladta a 15 ezret. Ekkor a szállodai kapacitás 31%-a Hévízen, 16%-a Zalakaroson, 15%-a pedig Bükön volt. Számottevõ férõhellyel még Balf(Sopron) és Gyõr rendelkezett. Az üdülõhelyeken minden igényt kielégítõ gyógyfürdõk és vellness központok várják a vendégeket, a gyógyulni és kikapcsolódni vágyókat, melyhez jelentõsen hozzájárulnak a szállodák komplex szolgáltatásaikkal. A Nyugat-Dunántúlon található fürdõvel rendelkezõ települések közül Bükön található az egyetlen 5 csillagos szálloda 443 férõhellyel. A szállodai férõhelyek közel fele a 4 csillagos, mintegy kétötöde a 3 csillagos kategóriába tartozik. A prémium kategóriás 4 csillagos szállodai férõhelyek 36%-a Hévízen, 21%-a pedig Zalakaroson található. Az elmúlt évek új fejlesztései révén szinte kizárólag a legmagasabb kategóriájú szállodai kapacitás bõvült a régióban. Kehidakustányban és Lipóton egy-egy 4 csillagos szálloda épült, jelentõs számú férõhellyel. Az 1990-es évtizedben a kiemelkedõ szállodai férõhely bõvítést nem követte a vendégforgalom jelentõs növekedése. A külföldi vendégek száma jelentõsen visszaesett, a belföldi turizmus pedig lanyha volt. 2000-tõl napjainkig viszont áttörés tapasztalható e téren, hiszen a vendégszám másfélszeresére nõtt a hazai gyógyturizmus erõsödésének köszönhetõen. 2006- ban a kereskedelmi szállásférõhelyeket igénybe vevõ vendégek 77%-a szállodákban szállt meg, míg ez az arány 1990-ben még 60%-os volt. Az elmúlt években épült szállodák már saját gyógy- vagy termálvizes medencékkel rendelkeznek, de az élmény és masszázs medencék is egyaránt
6 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon Statisztikai tükör 2007/94 megtalálhatók az épületen belül. A hazai termálvizek, a terápiák, a gasztronómia egyaránt világhírû, de különösen a szomszédos országok által kedveltek, a hazainál olcsóbb gyógyulási, vagy üdülési lehetõségek miatt. 2006-ban a szállodát igénybe vevõ vendégek több mint negyede Hévízen, 15 15%-a pedig Zalakaroson és Bükön szállt meg. Az átlagosnál is nagyobb élénkülés figyelhetõ meg Zalakaroson és Hévízen ahol tavaly már 7,9-szer és 5,1-szer többen szálltak meg, mint másfél évtizeddel korábban. Nyugat-Dunántúl fürdõvízzel rendelkezõ üdülõhelyein a szállodákban összességében több mint 2,4 millió éjszakát töltöttek el a vendégek, mely 1990-hez képest 2,4-szeres növekedést jelent. Ugyanakkor a 90-es évtizedet, majd az azt követõ éveket ellentétes tendencia jellemezte. Elõbbi idõszakban a szálláshelyeken több idõt töltöttek el a vendégek, míg az elmúlt hat évben viszont a tartózkodási idõ rövidülése figyelhetõ meg. 2006-ban az összes szállodai vendégéjszaka 37%-át, 894 ezret Hévízen töltöttek a vendégek, az átlagos tartózkodási idõ (4,9 éjszaka) is itt volt a legmagasabb. Bükön és Zalakaroson együttesen további 781 ezer éjszakát regisztráltak, mely a hévízihez hasonlóan jelentõs 1,8, illetve 2,4-szeres - növekedést mutatott. A megyeszékhelyek közül csak Szombathelyen volt növekedés, közel kétharmados, Gyõrben és Zalaegerszegen viszont közel ötödével csökkent a vendégéjszakák száma. 6. ábra Egy vendégre jutó vendégéjszakák száma a szállodákban, 2006 Gyõr Lipót Mosonmagyaróvár Sopron (Balf) Bük Celldömölk Sárvár Szeleste Szombathely Hévíz Kehidakustány Zalaegerszeg Zalakaros Zalaszentgrót A gyógyturizmus alapvetõ célja az egészségmegõrzés, valamint a rehabilitáció. A fürdõknek a gyógyításban betöltött szerepe az idõk során ugyan folyamatosan változott, de a római kortól napjainkig egész Európában, így a Nyugat-Dunántúlon is megtalálhatóak a kiemelkedõ gyógyhelyek, melyek a betegségek kezelése mellett pihenést és felüdülést egyaránt kínálnak. A régióban mûködõ gyógyfürdõk többféle megbetegedés gyógyítására is szolgálnak, melyek között legfontosabb cél a szervezet reakciós, regulációs készségének javítása, a kóros funkciók megszüntetése és az egészséges életmûködés erõsítése. Fontos annak a terápiának a megkeresése, beállítása, amelynek rendszeres folytatása esetén a beteg munkaképessé válik, illetve jobb egészségi állapotban élhet. A Nyugat-Dunántúlon 2006-ban 24 gyógyszálló mûködött, több mint 5700 férõhellyel. Számuk a már meglévõ szállodák feltételekhez kötött átminõsítésével, illetve az újonnan épültek erre a célra való kialakításával gyarapodott. A gyógyszállodák férõhelyei az összes szállodai férõhely 37%-át tették ki 2006-ban. Hévíz világhírû gyógyvize egyaránt a térség idegenforgalmi látványossága és gyógyászati centruma. Összesen 13 gyógyszállóban közel négyezer férõhely áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Ez arányaiban az összes gyógyszállodai férõhely mintegy 70%-át jelenti. A férõhelyek további közel egy-egy tizede Bükön és Zalakaroson található. Az öszszes szállodai szállásférõhely között szintén Hévízen található legnagyobb arányban gyógyszállodai férõhely, a mutató az összesnek 84%-a. Ez az arány Bükön egynegyed, míg Zalakaroson egyötöd volt. Az egészségturizmus a régió egyik legjövedelmezõbb idegenforgalmi bevétele, a hozzánk látogatók rendszerint meghatározott céllal, meghatározott településre jönnek gyógyulni, vagy regenerálódni. Az extra igényeket is kielégítõ, újabb és újabb szolgáltatásokat nyújtó szállodák nyitása, illetve a hozzá tartozó marketing, a vendégek számának erõteljes növekedését eredményezte. 2006-ban már a vendégek közel háromtizede, több mint 246 ezer személy szállt meg a gyógyszállókban, mely hat év alatt 2,4-szeresére nõtt. Nyugat-Dunántúl gyógyszállói közül a hévíziek a legnépszerûbbek, kedveltségüket a 6,3-szeresére növekvõ vendégszám is jelzi. A szintén kiemelkedõ vendégforgalmat bonyolító Bükön ezzel szemben kevesebben fordultak meg a gyógyszállókban, Zalakaroson pedig az elmúlt öt évben épültek ezek a szálláshelyek. A régió gyógyszállóiba közel minden második vendég külföldrõl érkezett. A külföldi vendégek zömében a már korábban is jól ismert hévízi szálláshelyeket keresték fel, itt a megszálló vendégek fele is külföldi volt. Az elmúlt hat évben kis növekedés történt Mosonmagyaróváron, illetve megerõsödött Zalakaros gyógyidegenforgalmi szerepe is. Tavaly a gyógyszállókban a vendégek összesen 1136 ezer éjszakát töltöttek el, mely öt év alatt 2,4-szeresére nõtt. Itt is a hévízi vendégéjszakák száma volt a meghatározó, az összesnek a 72%-át ezen a településen lévõ gyógyszállókban vették igénybe. A vendégek itt átlagosan 5,1 éjszakát töltöttek el, míg Zalakaroson 3,2, Bükön pedig 4,5 éjszakán át idõztek. A gyógyszállókban a belföldiek átlagosan 3,1 éjszakát töltöttek el, a külföldiek ennél 3,3-del többet. Ezen belül a külföldiek vendégéjszakái 2,1-szeresre nõttek a vizsgált idõszakban, de ez a növekedés szinte kizárólag a hévízi 6,2-szeres emelkedésnek volt köszönhetõ. 2006-ban Zalakaroson is mintegy 30 ezer vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek az újonnan megnyílt gyógyszállókban, de Bükön felére, Sárváron 72%-ra csökkent a vendégéjszakák száma 2001-hez viszonyítva. 0 1 2 3 4 5 6 7 éjszaka Összes vendég Külföldi vendég
Statisztikai tükör 2007/94 Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon 7 A nyugat-dunántúli gyógyszállók fontosabb adatai, 2006 Települések Vendégek Vendégéjszakák Külföldi vendégek száma 2001 = 100,0 aránya, % száma 2001 = 100,0 Külföldi vendégéjszakák aránya, % Gyõr 515 37,5 1 273 39,0 Mosonmagyaróvár 8 534 130,5 74,1 27 107 96,4 85,6 Sopron(Balf) 9 820 38,0 23,1 22 539 34,0 26,3 Bük 24 173 77,2 43,6 109 509 59,7 64,7 Sárvár 12 376 99,1 65,8 61 961 91,0 72,1 Hévíz 161 583 628,0 49,8 819 128 652,3 66,0 Zalakaros 29 430 19,4 94 720 31,8 Összesen 246 431 241,8 45,4 1 136 233 241,0 63,0 Összességében megállapíthatjuk, hogy a gyógy- és termálturizmus, élve a kedvezõ geológiai adottságokból fakadó lehetõségekkel, az évezred eleje óta kiemelkedõ fejlõdést produkált. A fejlesztéseket elõsegítõ termál program, s az idegenforgalom valamennyi szegmensét tömörítõ termál klaszter megalakulása jelentõsen inspirálta e hihetetlenül gazdag természetes gyógyvizek kikapcsolódási és gyógyászati célra való hasznosításának elõsegítését. Hatására az évezred eleje óta megsokszorozódott a vendégszám. Az 1990-es években a külföldi vendégek esetében bekövetkezett csökkenést a jelenlegi évezredben sikerült visszahódítani, mely különösen a magas ellátási szintet biztosító, többnyire prémium szolgáltatásokat is nyújtó gyógyszállók férõhelyszám gyarapodásának is köszönhetõ. Az üdülési csekk bevezetése a belföldi vendégek igénybevételi lehetõségét is elõsegítette, így a vendégszám jelentõsen emelkedett az elmúlt években. A gyógy- és termálturizmus jó hatással volt a települések lakosságának életkörülményeire is, mely egyrészt a foglalkoztatásban, az ellátás színvonalában, az általános jövedelmi viszonyok javulásában egyaránt közrejátszott. A gyógyvizek jótékony hatásának kiaknázását további fejlesztések szolgálják, melyek napjainkban is intenzíven folynak. Információk: Táblázatok Elérhetõségek: janosne.szekeres@ksh.hu Telefon: 92 310 294 Ügyfélszolgálat-zalaegerszeg Információszolgálat Telefon: 345 6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.