STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

STATISZTIKAI SZEMLE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BELYÓ PÁL, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ (főszerkesztő), DR. HÜTTL ANTÓNIA, DR. KŐRÖSI GÁBOR, DR. MÁTYÁS LÁSZLÓ, DR. MELLÁR TAMÁS (a Szerkesztőbizottság elnöke), NYITRAI FERENCNÉ DR., OROS IVÁN, DR. RAPPAI GÁBOR, DR. SIPOS BÉLA, DR. SZILÁGYI GYÖRGY, TÓTH ISTVÁN GYÖRGY, DR. VITA LÁSZLÓ, DR. VUKOVICH GABRIELLA 81. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2003. SZEPTEMBER

E SZÁM SZERZŐI: Bauer Péter; a KSH fogalmazója; Dr. Belyó Pál kandidátus, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója; Dr. Cserháti Ilona PhD, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet osztályvezetője; Erdős Szabolcs, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet elemzőközgazdásza; Dr. Ékes Ildikó kandidátus, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos tanácsadója; Földesi Erika, a KSH tanácsosa; Ivony Éva, a KSH vezető tanácsosa; Keresztély Tibor, a Budapesti Államigazgatási és Közgazdaságtudományi Egyetem tanársegéde, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos munkatársa; Nyers József, a KSH ny. főosztályvezetője; Dr. Szabó László kandidátus, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos tanácsadója; Dr. Takács Tibor PhD, az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tudományos főmunkatársa. * Éltető Ödön, a KSH ny. főosztályvezető-helyettese; Hajnal Béla kandidátus, a KSH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságának igazgatója; Nádudvari Zoltán, a KSH főtanácsosa; Szász Kálmán kandidátus, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat ny. tudományos kutatója; Tűű Lászlóné, a KSH ny. osztályvezetője. ISSN 0039 0690 Megjelenik havonta egyszer Főszerkesztő: dr. Hunyadi László Osztályvezető: Dobokayné Szabó Orsolya Kiadja: a Központi Statisztikai Hivatal A kiadásért felel: dr. Mellár Tamás 3893 Akadémiai Nyomda Martonvásár, 2003 Felelős vezető: Reisenleitner Lajos Szerkesztők: dr. Domokos Attila, Polyák Andrea, Szűcsné Bruckner Mariann, Visi Lakatos Mária Tördelőszerkesztők: Bálinthné Bartha Éva, Simonné Káli Ágnes Szerkesztőség: Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Budapest, 1525. Postafiók 51. Telefon: 487-4341, 487-4343 Telefax: 487-4344 Internet: www.ksh.hu/statszml E-mail: statszemle@ksh.gov.hu Kiadóhivatal: Központi Statisztikai Hivatal, Budapest II., Keleti Károly utca 5 7. Postacím: Postafiók 51. Budapest, 1525. Telefon: 345-6000 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál és az Üzleti és Logisztikai Központ Hírlapelőfizetési Irodájánál (Budapest VIII., Orczy tér 1., Telefax: 303-3440) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással Postabank Rt. 219 98636, 021 42795 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: fél évre 3000 Ft, egy évre 5400 Ft Beszerezhető a KSH Könyvesboltban. Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon: 212-4348

TARTALOM Bevezető... 733 Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tevékenysége. Belyó Pál... 734 A magyar gazdaság versenyképessége az Európai Unióban. Dr. Szabó László... 741 Jóléti trendek a rendszerváltozás óta. Ékes Ildikó... 759 A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzői, kilátásai. Nyers József Dr. Szabó László... 775 A kis- és középvállalkozások konjunktúraindexe. Erdős Szabolcs... 799 Kvantitatív elemzési és előrejelzési módszerek az ECOSTAT-ban. Cserháti Ilona Keresztély Tibor Takács Tibor... 812 VITA Észrevételek az idősorelemzési módszerek alkalmazásával kapcsolatos kérdésekhez. Bauer Péter Földesi Erika... 826 SZEMLE Pódiumvita a Társadalmi egyenlőtlenségek és kirekesztettség c. kutatásról. Ivony Éva... 832 STATISZTIKAI HÍRADÓ Személyi hírek... 838 Szervezeti hírek Közlemények... 838 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ Külföldi statisztikai irodalom Heravi, S. Heston, A. Silver, M.: Szkennelt adatok használata országok közötti árarányok becslésére. (Éltető Ödön).. 842 Bayer, W.: Az energiastatisztika új jogszabálya Németországban. (Nádudvari Zoltán)... 844

Dal Rosso, S.: A munkaidő változásai Brazíliában. (Tűű Lászlóné)... 846 Del Boca, D. Pasqua, S.: A férjek és a feleségek foglalkoztatottsága és a családi jövedelemeloszlás Olaszországban. (Hajnal Béla)... 848 Blackburn, R. M. et al.: A nemek szerinti különbségek magyarázata. (Szász Kálmán)... 850 Bibliográfia... 852 A Statisztikai Szemlében megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem esnek szükségképp egybe a KSH vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos álláspontjával. Utánnyomás csak a forrás megjelölésével!

BEVEZETŐ Ezzel a számmal a Statisztikai Szemle új sorozatot indít, amellyel szeretné bemutatni az ország azon legfontosabb műhelyeit, ahol a statisztikát, illetve rokonterületeit művelik. Terveink szerint évente 2-3 alkalommal a teljes szám tanulmányanyagát egy műhelynek szenteljük. Hangsúlyozottan csak a tanulmányokról van szó, hiszen folyóiratunk további rovatait (Szemle, Statisztikai híradó, Statisztikai irodalmi figyelő, esetleg Vita) ez nem érinti. Ezért nem is nevezzük ezeket különszámoknak, inkább bemutatkozó számról beszélhetünk. Elsőnek az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet mutatkozik be. Reméljük, hogy ez a szám jól mutatja a kezdeményezés lényegét, és meg fogja nyerni Olvasóink tetszését. Az ECOSTAT-ot követően előreláthatólag a KSH Módszertani főosztálya, a BKÁE Statisztikai tanszéke és Ökonometriai csoportja, valamint a PTE Statisztikai tanszéke fog ilyen módon bemutatkozni, de természetesen a kör nem zárt, bármely, a statisztikához kötődő szervezet, műhely jelentkezését szívesen látjuk. Az időbeli sorrend nem jelent semmiféle értékítéletet. Az, hogy egy csoport, egy tanszék, egy műhely előbb vagy később kerül sorra, elsősorban azon múlik, hogy mikorra tudnak összeállítani olyan tanulmánysorozatot, amely méltán képviseli az adott intézményt, ugyanakkor megfelel folyóiratunk követelményeinek. Várjuk véleményeiket, és egyben várjuk azon műhelyek jelentkezését, melyek úgy érzik, hogy szívesen részt vennének a sorozat folytatásában, és egy számot színvonalasan ki tudnának tölteni statisztikához kapcsolódó tanulmányaikkal. Szerkesztőség

AZ ECOSTAT GAZDASÁGELEMZŐ ÉS INFORMATIKAI INTÉZET TEVÉKENYSÉGE BELYÓ PÁL Az elmúlt öt év során az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet (a továbbiakban ECOSTAT) a makrogazdasági és ágazati, valamint a regionális kutatások és előrejelzések módszertani megalapozásával igyekezett kialakítani tevékenységi körét. A magyarországi közgazdasági jellegű kutatóintézetek közül az ECOSTAT az előrejelzésekre szolgáló, a fejlett ökonometriai modellek kidolgozásával és azok alkotó alkalmazásával a vállalati adatbázisokból és vállalati felvételekkel megalapozott konjunktúra kutatásaival teremtette meg egyéni profilját. Havi, negyedéves és éves előrejelzéseinket ARIMA-modellekkel és a rövid távú előrejelzések céljaira kidolgozott saját fejlesztésű, ún. ECO-LINE modellünkkel végezzük. Az elmúlt években sort kerítettünk a középtávú prognózisok elkészítésére szolgáló ECO-TREND, valamint a hosszabb időszakot felölelő előrejelzések megalapozására alkalmas SOCIO-LINE modellrendszer kifejlesztésére is. Ez utóbbi már a 10-15 éves folyamatok legfontosabb társadalmi hatásait is figyelembe tudja venni. Ez különösen fontos, hiszen alapkutatásként kezdtük meg évekkel ezelőtt a társadalmi folyamatok gazdasági befolyásoltságának vizsgálatát is: így a jóléti indexek számítását, a legfontosabb foglalkoztatási, jövedelmi, életszínvonalbeli folyamatok előrejelzését. Intézetünkben immár három éve havi rendszerességgel végezzük a rövid távú konjunktúra-vizsgálatokat. Azóta hónapról hónapra nagy nyilvánosságot kap és hasznos szerepe van a legnagyobb vállalatok körében végzett ún. TOP-100 bizalmi indexnek, a kisés középvállalkozások havi konjunktúra-előrejelzéseit összefoglaló indexünknek, valamint a negyedévenként elkészített lakossági bizalmi indexnek is. Az ECOSTAT készíti a magyarországi nagyvállalatok TOP-100 rangsorát, amely a GDP-termelés alapján minősíti a cégeket és az ún. TOP-200 vállalati rangsort is. Az elődeink által évtizedek óta folyamatosan gyűjtött és bővített adatbázisaink segítségével szakértőink gyorsan el tudják készíteni a gazdaságossági, hatékonysági elemzéseket a vállalkozások kisebb-nagyobb köréről. Ezeket évenként széles körű vállalati felmérésekkel, valamint a pénzügyi adatbázisokból készített elemzési adattárainkból végezhető számításokkal alapozzuk meg. A nagyvállalatok mellett jelentős figyelmet fordítunk a kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzőinek folyamatos megismerésére. Konjunktúra-vizsgálataink, előrejelző módszereink, vállalati adatbázisaink és felvételeink ki- Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 9. szám

BELYÓ: AZ ECOSTAT TEVÉKENYSÉGE 735 váló lehetőséget adtak arra is, hogy a magyar gazdaság folyamatos versenyképességét is mérjük. Ez utóbbi széles körű kutatássorozatunk eredményeit a Bővülő Európa című negyedéves kiadványunkban tesszük közzé. Az Intézet Tudományos Tanácsának (amelynek vezetője Nyitrai Ferencné dr.) irányításával fontos alapkutatások indultak. Említésre méltó a Belépés a XXI. századba, amely a magyar gazdaság legfontosabb jellemzőit vizsgáló elemzéssorozat. Az Irány az Európai Unió c. kutatássorozat pedig elsősorban a vállalati versenyképességet és a fontosabb gazdálkodási jellemzőket vizsgálja. Hosszú távú előrejelzéseink eredményeiről, a vállalkozások versenyképességéről évenként egy-két alkalommal, nagy számú résztvevővel rendezett, jelentős tudományos igényű és nagy publicitású konferenciákon adunk számot. Közkedveltté váltak az ECOSTAT tudományos délutánjai, amelyeken külső szakértők, érdeklődők számára is mindig a legfontosabb időszerű gazdaságpolitikai témát tárgyaljuk meg, neves szakemberek közreműködésével. ELEMZÉSEK, HATÁSVIZSGÁLATOK A gazdaságstatisztikai elemzések, és hatásvizsgálatok keretében készítünk: a) átfogó elemzéseket, melyek a teljes nemzetgazdaságról, vagy ennek egyes meghatározó részeiről felvett, és a felhasználó igénye szerint meghatározott rendszerességgel végzett gazdaságstatisztikai vizsgálatok; b) tematikus elemzéseket, melyek gyakran az átfogó vizsgálatok eredményei alapján végzett mélyebb elemzések a felhasználó igényének megfelelően; c) hatásvizsgálatokat, melyek a gazdasági szabályozást végző szervezetek igényeinek megfelelően a tervezett intézkedés várható hatásának felmérései, elemzései. A társadalom fejlődésének változásának megismeréséhez ugyancsak végzünk: a) átfogó elemzéseket, melyek célja a hosszabb távon érvényesülő főbb társadalmi összefüggések, adottságok és lehetőségek feltárása, a gazdaság erőforrásai hasznosításának vizsgálata; b) tematikus elemzéseket (a gazdaságstatisztikaihoz hasonlóan) a felhasználó igényének megfelelően, az átfogó vizsgálatok eredményeiből mélyebb elemzés útján ; c) a hatásvizsgálatokat ebben az esetben többnyire a makrogazdasági folyamatokat is befolyásoló lakossági jövedelemelosztási, adózási hatásokra. Az ECOSTAT sajátos tevékenységi körében az informatikai (adatbázis-) szolgáltatásainak során: a) a nagy adatgyűjtések révén keletkezett alapadatbázisokból elemzésre közvetlenül felhasználható rendszeres vagy eseti információkat állítunk elő; b) több adatbázisból létrehozott, speciális célú elemzési adatbázisokat működtetünk a felhasználói igényeknek megfelelően; c) felhasználóbarát adatlekérdező és -feldolgozó rendszereket hozunk létre, melyek mélyebb számítástechnikai ismeretek nélkül is jól használhatók. Tevékenységünk fontos része a gazdaságstatisztikai szolgáltatások (hivatalos publikációk) által nyújtott adatokból eltérő, speciális célú (bontású) információk előállítása, ökonometriai modellek összeállítása és működtetése, különféle előrejelzések készítése.

736 BELYÓ PÁL Ilyenek előjelzések például a) a gazdaság időszerű kérdéseinek elemzése egyes területi régiók, szakágazatok szerint; b) a világgazdasági folyamatoknak az európai integráció eseményeinek a magyar gazdaságra gyakorolt hatásának vizsgálata; c) a gazdaság rövid és középtávú fejlődésének előrejelzése, és a gazdaság lehetséges fejlődési pályáinak vizsgálata. A módszertani és információtechnológiai kutatásaink, fejlesztéseink között megemlítjük: a) az elemzési módszertanok kialakítását és folyamatos továbbfejlesztését segítő kutatásokat; b) a statisztikai jellegű adatfelvételeket, megkérdezéseket (például vállalati, lakossági előrejelzések); c) az adatbázisba szervezett gazdaságstatisztikai információk tartalmi, módszertani, időbeli és nemzetközi egyeztetését, összehangolását szolgáló kutatásokat; d) a hiányos információk kiegészítését, ennek becslését célzó kutatásokat, makrogazdasági elemzési célú adatbázisok összeállítását; e) előrejelzési módszerek kipróbálását, hasznosítását és továbbfejlesztését célzó közgazdasági, matematikai statisztikai és számítástechnikai kutatásokat; f) a makro- és mikrostatisztika közötti összefüggéseket, kölcsönhatásokat és módszertani eltéréseket feltáró kutatásokat. Az egyéb (térítésköteles) kutatási tevékenységek útján az ECOSTAT, szolgáltatásokkal is hasznosítja kapacitásait. A térítésköteles tevékenység főbb területei a következők: a) a meglevő adatbázisokban levő információk közül, az adat- és titokvédelmi törvények által megengedett (főként aggregált) adatok, felhasználásával külső (nem államigazgatási) felhasználói igények kielégítése. (Ezek költségtérítési díjának meghatározásakor számításba kell venni, hogy az adatellátás költségei, a KSH-hoz tartozó szervezeti egységek ellátását is terheli; b) közgazdasági elemzési, módszertani, illetve modellezési megbízások vállalása különféle vállalati, banki, illetve tudományos intézeti ügyfelek megrendelésére; c) számítástechnikai (szoftver- és hardver-) tanácsadás, illetve fejlesztői szolgáltatások nyújtása. Reklámszakértőink megfigyelése szerint az újjászervezett Intézet ismertsége az elmúlt öt év alatt országosan kialakult. Az írott és elektronikus médiában helyt kapnak elemzéseink és prognózisaink. Sajtótájékoztatóinkat követően néhány napig valamennyi hírközlő fórum gazdasági rovatában szerepel az Intézet. Az elmúlt időszakban mintegy száz aktuális, gazdaságpolitikai eseményekkel foglalkozó hazai és külföldi konferencián vettünk részt, és előadóként szerepeltünk. 2001-től meghatározóvá vált kutatási tevékenységünkben, hogy részt veszünk a KSH módszertani fejlesztéseiben. Ezek között megemlítendő az állóeszköz-állomány makrogazdasági szintű modellezése, az áfaadatbázishoz kapcsolódó negyedévenkénti GDP-becslési eljárások, a commodity flow-alapú nagy ÁKM-hez kapcsolódó számítási módok, a kereskedelem volumenének előrejelzésére szolgáló modellezés. Az éves társasági adóbevallások felhasználása mellett 2003-tól alapkutatásként elkezdtük a GDP negyedéves gyors becslésének (flash estimates) kidolgozását, és a tervek szerint, feladatkörükbe kerül az Eurostat számára küldendő euroindicators adatszolgáltatás egy része A is. Tudományos Tanács javaslatai és segítsége eredményeként jelentős kutatási területté vált a magyar gazdaság és társadalom hosszú távú folyamatainak vizsgálata, a fenn-

AZ ECOSTAT TEVÉKENYSÉGE 737 tartható növekedés modellezésének kidolgozása. Eredményeink e témában is széles körű szakmai nyilvánosságot kaptak. A Magyarország 2010 2015-ben címmel rendezett konferencián neves előadók értékelték Magyarország várható, mintegy másfél évtizedes növekedési esélyeit. Az olimpia megrendezéséhez kapcsolódó gazdasági előrejelzést is Intézetünk készítette. KIADVÁNYAINK Az ECOSTAT félévtizedes működése során kialakította tevékenységét jól bemutató kiadványstruktúráját. Rendszeresen pozitív visszajelzést kapunk a gazdaságpolitika irányítóitól a Mikroszkóp című havi folyóiratunk rövid távú előrejelzéseiért és cikkeiért. Elértük, hogy a Monitor néven megjelenő negyedéves gazdasági előrejelző kiadványunk szakmai körökben is elismertté váljon, és mind az államigazgatási szervek, mind az üzleti szféra kedvezően fogadja. A konjunktúraindexeket állandó, havi kiadványban tesszük közzé, mely mind tartalmában, mind formájában alkalmas arra, hogy a magyar gazdasággal kapcsolatos reális üzleti-lakossági bizalmi indexként használják fel a gazdaságirányítás és a vállalati szféra szakértői. Rendszeres kiadványok Monitor. Havi rendszerességgel készülő elemzések az országban végbemenő gazdasági folyamatokról, a változásokról és ezek lehetséges okairól. Mikroszkóp. Havonként megjelenő, féléves előrejelzést is tartalmazó konjunktúraelemzések az országban végbemenő gazdasági folyamatokról, változásokról. Havi hírlevél. Az ECOSTAT havonként közli aktualizált makrogazdasági előrejelzését és néhány oldalas szöveges értékelését a magyar gazdaság legfrissebb fejlődési tendenciáiról. Bővülő Európa. A Miniszterelnöki Hivatallal közösen negyedévenként megjelenő tanulmánykötet az EU és a csatlakozó országok gazdasági-társadalmi jellemzőit, fejlődését, a Magyarország számára fontos külgazdasági jellemzőket kutatja, értékeli, elemzi és adja közre kutatásaink eredményeit. Módszertani füzetek. Sorozat a gazdasági elemzések és előterjesztések, az ökonometria terén elért módszertani eredményekről. Időszaki közlemények. A folyamatos és egyedi kutatások eredményeinek publikálására szolgáló gazdaságelemzési kiadványsorozat. Konjunktúra-indexek. Havonta megjelenő folyóirat, mely közreadja a TOP-100, a kis- és középvállalatok (KKV) üzleti bizalmi indexeket és a negyedévenkénti lakossági bizalmi indexek összefoglaló eredményeit az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek számára. Lakossági szonda. A lakosság körében (általában negyedévenként) végzett, illetve esetenkénti, ezerfős mintán végzett megfigyelések eredményeit tartalmazó közlemény. Economic trends in Hungary. Angol nyelvű gazdaságelemző kiadvány, amelynek állandó rovataiban prognózisok, tények, kommentárok belső és külső kutatók tanulmányait adjuk közre.

738 BELYÓ PÁL ECOSTAT Ingatlanbarométer. Felmérések alapján végzett ingatlanpiaci elemzések, előrejelzések nyomtatott kiadvány és internetes folyóirat formájában. ECOSTAT Internetes újság, weblap. A folyamatos korszerűsítés eredményeként az ECOSTAT internetes oldalai elismert szakmai tartalommal bíró és a gazdaság iránt érdeklődők számára folyamatosan friss információkkal szolgáló fórummá váltak. Öt év elteltével ma már átlagosan havi 9-10 ezer látogatója van weboldalainknak (www.ecostat.hu), és ennek mintegy kétötöde külföldről. Ezért is fontos weblapunk angol nyelvű változata. Legfrissebb prognózisunkat tartalmazó Hírlevelünket is itt adjuk közre, 2003-tól már angol, német, francia és spanyol nyelven is. KONJUNKTÚRA- ÉS MODELLKUTATÁSOK A magyarországi kutatóintézetek között az ECOSTAT megkülönböztető előnye az, hogy előrejelzéseit ökonometriai modellekkel alapozza meg. Így a rövid távú prognózisok készítésében az ECO-LINE modell alkalmazása, a középtávú előrejelzéseknél pedig, a SOCIO-LINE modell újabb változata mellett, az új fejlesztésű ECO-TREND modell is használatossá vált. A hosszú távú előrejelzéseinket is ez utóbbi két modellel készítettük valamennyi érintett kutatásunkban, így a Magyarország 2010-2015-ben és az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányban is. (A 2020-ig számított nominális GDP-értékek alig térnek el a két modellszámításban.) Az Európai Unió számára kötelezően készített Nemzeti Fejlesztési Terv jövő évtől esedékes folyamatos monitorizálása, a kapott támogatások gazdasági hatásvizsgálata is lehetségessé válik a 2002-ben, külföldi szakértők részvételével kidolgozott ECOSTAT-modellrendszer segítségével. A konjunktúrakutatásokkal kapcsolatos módszertani kérdések kritikai összefoglalását 2002 folyamán elvégeztük, amiről ez évben kiadvány jelenik meg. Reményeink szerint a TOP-100 és a KKV-üzleti indexek a gazdaságirányítás és a vállalkozói szövetségek számára is egyre fontosabbá, talán már rövid távon is nélkülözhetetlenné válnak. A 2002. évben az EU-csatlakozásunkkal kapcsolatos kutatásaink is bővültek és nagyobb nyilvánosságot kaptak. Már az év elején az ECOSTAT számolt be a Parlament illetékes bizottságában a csatlakozással kapcsolatos valamennyi magyarországi kutatás helyzetéről és fontosabb eredményeiről. A csatlakozó országok, közöttük Magyarország és az uniós tagállamok gazdaságának és társadalmának folyamatos vizsgálata igen nagy tudásanyagot halmozott fel a munkatársak számára, akik ezek segítségével széles körű szakmai és oktatási tevékenységet folytatnak. Az ECOSTAT számára fontos a KSH szakmai főosztályaival történő együttműködés, a 2002. év ebből a szempontból igen sikeres volt: például jól alkalmazható, a kiskereskedelmi forgalom becslésére szolgáló modellt, a regionális elemzési lehetőségekhez pedig módszertani alapokat, vizsgálati eljárásokat dolgoztunk ki. A visszajelzések szerint sokat segített és feltehetően segít a későbbiekben is munkánk az állóeszközök értékelésének modellezési feladatainak megoldásában. A módszer magyarországi alkalmazása az ECOSTAT modellrendszereihez is alapvető adatbázist szolgáltat. Az iparstatisztikai adatgyűjtések, a mintavételekkel összefüggő becslési eljárások, az egyes számított mutatók összehasonlítása az ECOSTAT szakértői szerint pozitív kiigazításokat tett lehetővé az iparstatisztikai munkában is. A módszertani és kutató tevékenységet továbbra folyamatosan végezzük a KSH főosztályai számára.

AZ ECOSTAT TEVÉKENYSÉGE 739 2002-ben indult az ún. lakossági szondánk, amelyet évi 2-3 alkalommal a lakosság 1000 fős mintáján végzett telefonos megkérdezés útján bonyolítottunk le. Májusban a Medgyessy-kormány első száznapos programjának lakossági fogadtatását vizsgáltuk. Szeptemberben már a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére végeztük a második száz nap vizsgálatát. Év végén került sor a lakosság rejtett gazdaságban történő részvételével kapcsolatos kutatásra, majd ezután a vállalatok és a rejtett gazdaság kapcsolatainak vizsgálatára. NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉGÜNK Az eltelt öt évben fontos célunk volt az Intézet nemzetközi kapcsolatainak gyors ütemű bővítése, folyamatos kapcsolatépítés az Intézet külföldi társintézményeivel. Elvégeztük az európai unióbeli országokkal, valamint a német és lengyel kutatóintézetekkel elnyert kutatási pályázatokkal közös feladatokat, kibővítettük a kapcsolatokat a csatlakozásra esélyes kelet-közép-európai régióban cseh, lengyel és szlovák kutatóintézetekkel. A magyarországi országjelentések elkészítésekor az Intézet tudományos együttműködés keretében fogadja a külföldi szervezetek, így például az OECD delegációját. Részt vesz a termelékenységi összehasonlító vizsgálatok az EU-országai és a csatlakozó országok vállalatai között elnevezésű tudományos projektben, egy gazdaságpolitikai döntéselőkészítésekre, illetve ezek megalapozására alkalmas szimulációs makromodell kialakításában, valamint a Kelet-Európa Latin-Amerika összehasonlító nemzetközi kutatásban és a nyílt regionalizmusról szóló kutatásokban. Az ECOSTAT folyamatos konzultációkat, rendszeres tájékoztatás és kölcsönös eszmecseréket tart a Magyarországon járó nemzetközi szakértőkkel, gazdasági diplomatákkal. * A fél évtized során szakmai kapcsolatok bontakoztak ki, mind a gazdaságirányítás, mind a gazdasági élet résztvevőivel. Szoros együttműködést sikerült kialakítani a Figyelő c. hetilappal, amelyben két éven át hetenként önálló rovatban adtunk számot az ECOSTAT legfrissebb kutatásairól, majd 2000 óta negyedévenként az ECOSTAT átfogó makrogazdasági értékelését és előrejelzését közölték Monitor-Plussz néven. Az ECOSTAT készíti a TOP-200 nagy sikerű vállalati rangsort és az ehhez kapcsolódó elemzéseket is. A KSH marketingpolitikájának eredményeként a Világgazdaság c. napilap a minden hónap első számában megjelenő makrogazdasági mellékletében állandóa rovatként egész oldalas elemzést közöl az ECOSTAT valamelyik friss kutatási eredményéről alapján. Mindezekben jelentős szerepe van folyamatos PR-tevékenységünknek, amelyben külső megbízottak segítenek. Az Intézet sajátjának tekinti az ún. ECOSTAT-Kutatóházat. A kutatási környezet minél teljesebb kialakítása céljából szorgalmaztuk, hogy épületünkben kapjon helyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézete és Számítástechnikai Oktató Központja is. Megalakulásunk óta szorgalmazzuk a minél szélesebb együttműködést és a közös tevékenységet a magyarországi kutatóintézetekkel; például az MTA Világgazdasági Kutatóintézetével, és ez sikerült is. Szorgalmazzuk részvételünket a tudományos fórumokon, bizottságokban, szakmai szervezetekben. Igyekszünk hasznosan szolgálni a tudományos képzést, továbbképzést, segíteni a gazdasági élet szereplőit, az irányító szervezeteket és a

740 BELYÓ: AZ ECOSTAT TEVÉKENYSÉGE vállalkozásokat. 2002 végén az alapjaitól átszervezett ECOSTAT működésének ötéves évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból összeállítottuk az eltelt időszak valamennyi tevékenységét ismertető, eddigi eredményeit összefoglaló CD-jét, amelyet valamennyi magyarországi közgazdasági jellegű felső szintű tanintézetnek is megküldtünk. Dokumentált tevékenységünk színvonalát kívánjuk a következő évek fejlődésének kiindulópontjául tekinteni és a Statisztikai Szemle jelen számában bemutatott dolgozatokkal illusztrálni.

A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓBAN DR. SZABÓ LÁSZLÓ Magyarország 2004. május elsején az Európai Unió tagja lesz. Ez a tény a tagsággal járó előnyök mellett kérdéseket is felvet a magyar társadalom tagjaiban. Mindenekelőtt arra kíváncsiak, hogyan állhatják meg a helyüket a gazdaság egyes szektorai ezen az Egységes Belső Piacon? Ez mindenki számára fontos, akár munkavállalóként, akár vállalkozóként vesz részt a magyar gazdaságban, mert a korábbinál sokkal nagyobb versenyben kell megállniuk a helyüket. Ahhoz, hogy erre a sokakban felmerülő kérdésre kellően differenciált és egyértelmű választ lehessen adni, viszonylag homogén csoportokra (al- és szakágazatokra) kiterjedő nemzetközi összehasonlító elemzésekre van szükség. A szerző egy ilyen, a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott statisztikai módszertanra épített vizsgálat főbb eredményeit és módszertani jellegzetességeit mutatja be. Az elemzés a magyar gazdaság két leginkább versenyképesnek tekintett ágazatának, a feldolgozóiparának és a mezőgazdaságnak elmúlt évekbeli eredményeit veszi alapul, de néhány vonatkozásban a csatlakozásunk utáni változások versenyképességünket módosító hatásaira is kitér. A vizsgálat nemzetközi adatbázisát az Európai Unió apparátusának megfelelő (tag- és csatlakozó országokat magában foglaló) statisztikai információi képezik, amelyeket a szükséges helyeken kiegészítettek az ECOSTAT Gazdaságelemzési és Informatikai Intézet Vállalati adatbázisából számított magyar adatokkal. A vizsgálatok eredményei egy eléggé differenciált fejlődés esélyét mutatják. A szerző várakozását alátámasztja több korábban taggá váló kis és közepes országban megfigyelhető hasonló folyamatokkal is. TÁRGYSZÓ: EU-csatlakozás. Versenyképesség mérése. Feldolgozóipar. Mezőgazdaság. A versenyképesség, 1 ezen belül a termelékenység és jövedelmezőség, a piacgazdasági elemzések leggyakrabban használt fogalmai. Elméleti értelmezésüknek és lehetséges mérésüknek könyvtárnyi irodalma van, ezért módszertanuk áttekintése egyetlen tanulmányban megoldhatatlan feladat. Különösen gyakoriak ezek a fogalmak napjainkban, amikor a Magyarország uniós csatlakozását megelőző esetleges félelmeket és várakozásokat el kell hárítani, illetve ki kell elégíteni. 1 Egy OECD-definíció szerint (lásd Glossary of Statistical Terms megfelelő címszavát) a versenyképesség egy ország előnyeinek és hátrányainak egyenlege, amelyet a saját termékeinek az eladásával a nemzetközi piacokon el tud érni. E meghatározás vitatható része, hogy a versenyképességet csak a külkereskedelmi áruforgalomra értelmezi. Amennyiben kiterjesztjük ezt a fogalmat a belföldi piacokra is, és relatív kategóriaként kezeljük (azaz az összes számításba vehető versenytárs, hasonló mutatóhoz viszonyítjuk), akkor már használhatóbb meghatározáshoz jutunk. Magyar nyelven a fogalom széles körű értelmezésével Török Ádám, az MTA levelező tagja foglalkozott (lásd Mit mérünk mivel? című tanulmányát, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal állított össze a Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU Támogatások Hivatala részére). Statisztikai Szemle, 81. évfolyam, 2003. 9. szám

742 DR. SZABÓ LÁSZLÓ A vizsgálatokat különösen az sürgeti, hogy az uniós tagságra történő felkészüléshez a magyarországi vállalatok vezetői is egyre több, objektív és differenciált helyzetértékeléshez szeretnének jutni ágazatuk és a saját vállalkozásuk jövőbeni fejlődési esélyeiről. Ehhez ugyanis, nem elégségesek azok az aggregált (az ország egészére, főbb nemzetgazdasági ágakra vonatkozó) információk, amelyeket a statisztika nap mint nap közzé tesz. Ilyenek, a statisztikai szolgálatok által, több-kevesebb rendszerességgel publikált különféle makroökonómiai mutatók, például az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP vagy GNI értéke, továbbá ennek különböző változási részleteit megragadó tényezőhatékonysági jelzőszámok. Ez utóbbiakhoz sorolhatók az ár, a bér versenyképességének változásadatai, a nominál és reál effektív árfolyamindexek információi, amelyek az eredmények pénzügyi realizálási esélyeit is kimutatják, vagy a különféle termelékenységi és jövedelmezőségi ráták százalékos értékei, továbbá a munkaerőköltség (labour cost) változásának együtthatói. Emellett azt is számításba kell venni, hogy a versenyképességnek nagyon sok nehezen számszerűsíthető (minőségi, műszaki, innovatív, tudásbeli stb.) többnyire csak távlatilag értékelhető eleme is van. 2 Ezeket jobb híján együttesen különféle pontozásos módszerekkel szokták értékelni (lásd például a Világgazdasági Fórumra készített globál- és folyó versenyképességi indexeket, vagy ezeknek egy a fenntartható növekedés feltételeivel összekapcsolt változatát, a fenntartható környezeti indexet). 3 Emellett ezeknél homogénebb, a vállalatok ágazati, szakmai sajátosságait jobban figyelembe vevő, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas, a szükséges információkkal alátámasztható versenyképességi vizsgálatokra is szükség van. Nemzetközileg alkalmazott és elfogadott statisztikai mutatószámokat kell alkalmazni. Azt is számításba kell venni, hogy a versenyképesség vizsgálatát sokszor különböző szintekre, például a nemzetgazdaság egészére, egy-egy ágazatra, vállalatcsoportra, de akár ezeken belüli tevékenységekre, termékcsoportokra is el kell végezni. A felsorolt lehetőségek közötti választást a vizsgálati cél szabja meg. A jelen tanulmányban az ECOSTAT által a külpiaccal leginkább kapcsolatba hozható, a versenynek legjobban kitett két nemzetgazdasági ágban: a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott módszereket és fontosabb számítási eredményeket, gazdaságpolitikai következtetéseket mutatják be. A FELDOLGOZÓIPARBAN ALKALMAZOTT ELEMZÉSEK MÓDSZERTANI JELLEMZŐI ÉS FŐBB EREDMÉNYEI A feldolgozóiparra alkalmazott versenyképességi vizsgálataink módszertanát az Eurostat dolgozta ki. Ezek olyan ismert teljesítmény- és ráfordítási, illetve eredménymutatók változási indexein és megoszlási viszonyszámain alapulnak, amelyeket majd minden ország rendszeres statisztikai kiadványai is közölnek. A számítások részletes metodikáját és az uniós versenytársak egy-egy iparágban elért jövedelmi és termelékenységi pozícióit meghatározó legjobb három tagország (EU TOP-3) viszonyítási alapként szolgáló 2 Kutatásainkat hosszú távra is kiterjesztettük, amikor elemezni kezdtük az ország innovációs potenciáljának EUországokhoz viszonyított színvonalát. Erről a Bővülő Európa című az ECOSTAT által kiadott folyóirat 2003. évi 1. számában jelentett meg a szerző egy részletes tanulmányt. 3 Ezekről részletesebb tartalmi és számszaki információkat publikált a jelen cikk szerzője a Bővülő Európa című negyedéves kiadvány 2002. évi 4. számában, Versenyképességünk az EU-csatlakozás előtt címmel.

A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE 743 adatait, a Panorama of European Business című Eurostat-évkönyv ismerteti. Ehhez csatlakozóan az ECOSTAT-ban, a rendelkezésre álló társasági adóbevallások adatainak a felhasználásával előállítottuk e módszertan szerinti magyar adatokat. Ezzel egy többoldalú, összehasonlítható adatbázist hoztunk létre, amelybe beépítettük még két, hasonló számításokat végző és ezeket az adataikat teljeskörűen publikáló csatlakozó ország, Bulgária és Csehország részletes információit is. Ezzel nemcsak az egy-egy ágazatban legjobb eredményt elérő tagországok viszonyítási alapul szolgáló adatai álltak rendelkezésünkre, hanem a csatlakozó országok mintegy két szélső pólusát képező eredmények is. Ezek közül Csehország a legtöbb összehasonlításban a csatlakozó országok élvonalába kerül. Bulgária csatlakozására a kezdeti rosszabb eredményei miatt, csak 2007-ben kerül sor, de az utóbbi években megvalósított piacgazdasági reformok nyomán újabban, a csatlakozó országok egyik legdinamikusabban változó országává vált. Magyarországnak tehát nemcsak a jelenlegi tagországokkal, hanem a vele együtt, vagy kissé később csatlakozó tagjelöltekkel is fel kell vennie a versenyt. Az elemzés keretében tehát azt vizsgáltuk meg, hogy a magyar vállalkozások miként állhatják meg a versenyt a majdani kibővülő Európai Unió Egységes Belső Piacán az adott iparágban jelenleg legjobbnak számító három tagország (EU TOP-3) és a csatlakozó országok két szélső pólusát reprezentáló országok versenytársként leginkább számításba vehető cégeivel szemben. A vizsgálatok adatbázisát úgy állítottuk össze, hogy azok legalább kétszámjegyű aggregátumok legyenek. Tapasztalataink szerint ez az aggregációs szint még viszonylag homogén, a belső szerkezeti változásoktól kevésbé függő tartalmakat tükrözhet. Különösen fontos e követelmény betartása nemzetközi összehasonlításoknál, ahol az egyes iparágakon belül eléggé eltérő és különböző ütemben változó termelési szerkezetek húzódhatnak meg. Még lényegesebb ennek a szempontnak a figyelembe vétele olyan kis és közepes országok esetében, amelyek gazdasága már ma is kimondottan nyitottnak számít. A tapasztalatok szerint ezekben, egy-egy ágazaton belül, rendszerint csak egy-két olyan szakágazat (gyártási ág) van, amely a nemzetközi kereskedelemben kellő súlyt képvisel, tehát az adott iparág nemzetközi piacain is meghatározó szerepre és dinamikára tehet szert. Ezeket a szakirodalomban húzóágazatoknak szokták nevezni. A versenynek erősen kitett többi szakágazat fejlődése ezeknél rendszerint lassúbb, sőt az is előfordul, hogy egy részük fokozatosan veszít a súlyából és ún. visszaszoruló ágazattá válik. A számításainkhoz kialakított adatbázisban található sok ismert adatot nem áll módomban felsorolni, ezek megismerhetők a kutatás eredményeit bemutató különböző intézeti kiadványokból (például a Bővülő Európa ECOSTAT-kiadvány egy-egy számából, vagy a teljes feldolgozóipari kutatási eredményeket publikáló Időszaki Közlemények megfelelő kötetéből). 4 Ezek közül az újszerűnek vagy sajátos összefüggésben alkalmazottnak számító, és ezért módszertani szempontból is figyelmet érdemlő, jelzőszámok a következők. Munkatermelékenység: (GDP/foglalkoztatottak száma) 100; Bérrel korrigált munkatermelékenység: (GDP/munkaköltség) 100. Ez azt mutatja, hogy a személyi költségeknek hány százaléka az éves GDP értéke. Ezzel mintegy kiegyenlíti a csak létszámra vetített termelékenységi mutatók bérszínvonal-különbségekre visszavezethető eltéréseit. 4 A számítások részletes eredményei az Időszaki Közlemények c. ECOSTAT-kiadványsorozat 20. számában kerültek kiadásra Uniós tagság, versenyképesség (árak, adók, bérfelzárkóztatás) címmel.

744 DR. SZABÓ LÁSZLÓ Bruttó operatív vállalati jövedelem: (GDP teljes személyi költség). Ennek értékesítési árbevételre vetített aránya mutatja a vállalatok profitabilitását. Ez a bruttó operatív jövedelem rátája, vagyis a munkaráfordítások jövedelemtermelő képessége. Ágazat A feldolgozóipar versenyképessége három csatlakozó országban Ország A versenyképes szakágazatok száma 1. tábla A bérrel korrigált termelékenység 2000/1997. évi változása (százalék) 1. Élelmiszer, italok és dohány Bulgária 5-32,7 gyártása Csehország 4-5,9 Magyarország 4-2,4 2. Textíliák, textiltermékek, valamint Bulgária 4-25,2 bőr és bőrtermékek gyártá- Csehország 4 30,4 sa Magyarország 6-1,2 3. Fafeldolgozás, fatermék-, valamint Bulgária 5-19,6 papírtermék-gyártás, kiadói Csehország 3 171,1 és nyomdai tevékenység Magyarország 3-1,2 4. Vegyi anyagok, vegyipari, valamint Bulgária 3-5,7 gumi- és műanyagtermé- Csehország 7 36,0 kek gyártása Magyarország 2-10,3 5. Egyéb nem fém ásványi termékek Bulgária 5-5,0 gyártása Csehország 7 36,6 Magyarország 7 14,8 6. Fém alapanyagok gyártása Bulgária 3-14,5 Csehország 5 28,1 Magyarország 2 11,1 7. Fémfeldolgozási termékek gyártása Bulgária 7-17,2 Csehország 7 31,2 Magyarország 4-9,1 8. Máshová nem sorolt gépek és Bulgária 1-40,3 berendezések gyártása Csehország 4 27,2 9. Háztartási, iroda- és villamos gépek gyártása 10. Orvosi, precíziós és optikai műszerek gyártása 11. Szállítóeszközök gyártása Magyarország 1-5,2 Bulgária 5-10,0 Csehország 7 62,6 Magyarország 7-21,8 Bulgária 2-38,9 Csehország 2 64,1 Magyarország 2-1,1 Bulgária 4 21,8 Csehország 6 44,9 Magyarország 3 26,4 Megjegyzés. Mindhárom ország viszonyítási alapja az adott ágazatok iparágainak EU TOP-3 mutatója. Vizsgálataink nyomán versenyképes ágazatoknak azokat az aggregátumokat nevezzük, amelyek munkatermelékenységi, bérrel korrigált termelékenységi és bruttó vállalati jövedelmezőségi mutatói jobbak voltak az EU TOP-3 adatainál. A számítások itt közölt összefoglaló táblázata ezek végeredményét foglalja össze azzal a céllal, hogy egységes képet adjon az egész feldolgozóipar helyzetéről. A mutatók romló tendenciája, a jelenlegi dekonjunktúra, majd minden országnál megfigyelhető negatív hatását érzékelteti. A vizsgálatból kihagyott néhány ágazat/szakágazat (például a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, valamint az egyéb feldolgozóipar) annyira erős nemzeti sajátosságokkal rendelkezik, hogy nemzetközi összevetésre kevéssé alkalmasak, ezért a részletes vizsgálatainkban mellőztük őket. A feldolgozóipari versenyképességi vizsgálataink további sajátossága, hogy azokat nemcsak a múltra vonatkozóan (ex post) hajtottuk végre, hanem a csatlakozás utáni pozí-

A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE 745 ciókra tekintettel, részben előzetes (ex ante) célzattal is. Erre azért van szükség, mert a csatlakozást követő években a jelenlegiektől sokban eltérő gazdálkodási (ár-, adózási, bér- és vállalati támogatási) feltételek mellett kell majd a versenyben helytállni. Ezért ezeknek az EU-kondícióktól leginkább eltérő nemzeti sajátosságait és a csatlakozásunk után előre jelezhető változásait kutatásainkban szintén célszerű volt áttekinteni és a végső következtetéseinkben figyelembe venni. Terjedelmi okokból az elemzési eredmények részletes ismertetésére még kevésbé van lehetőség, mint a módszertani elemekére. Ezért ízelítőként csupán a legfontosabb ágazati szintű eredmények összefoglaló bemutatására vállalkozunk. A mögöttes részletes tényadatok ismerete nélkül ezek nem minden esetben tűnnek egyértelműen bizonyíthatónak. A célunk inkább a megalapozásukra szolgáló részletes számítások és elemzések sajátosságainak ismertetése és az érdeklődés felkeltése. Akik ennek nyomán kíváncsiak az egyes részletekre, (mert például a saját kutatásaik során más megállapításokra jutottak), azok számára az eredeti publikációkat ajánljuk. Az egyes ágazatok versenyképességének sajátosságai (a leginkább valószínűsíthető fejlődő és visszaszoruló szakágazatoké) a kutatási eredmények részletes adatokat is tartalmazó ágazati fejezetei alapján az alábbiakban foglalhatók össze. (Lásd az 1. táblát.) 1. A magyar élelmiszeripar néhány éve még teljes egészében versenyképes volt. Jelenleg, az egyéb élelmiszeripar mellett, amely hosszú távon is jó értékelést kapott a meglevő ár-, adó feltételek változatlansága esetén mindössze három szakágazat, a húsés húsfeldolgozás, a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, valamint a malomipar állhatja meg a helyét. Az Unión belül várható árkiegyenlítődés hatására bekövetkező áremelkedések és az esetleges adóharmonizációs változtatások nyomán ismét javulhat az iparág eredményessége. A másik két ország látszólag jobban áll, de ez a magasabb belső árszintnek és a jelentős állami támogatásoknak köszönhető, amelyeket később igazítottak a piacgazdasági követelményekhez, mint Magyarországon. 2. A magyar textil-, és bőrruházati ipar jövedelmezősége a három ország közül a legrosszabb. Termelékenységi mutatói viszont jobbak, mint Bulgáriáé és közel állnak a cseh vállalatok színvonalához is. A cseh mutatók javulást, a magyarok kismértékű romlást vagy stagnálást jeleznek. Ez utóbbiak valószínűleg azzal kapcsolatosak, hogy nálunk magas a bérmunka aránya. Emellett a csatlakozó országok textil- és ruházati iparának az ágazat történelmi tényként megállapítható visszafejlődése nyomán az uniós országokban ma már viszonylag kis súlyú szektor versenyével kell számolnia. Ez a magyarázata annak, hogy a vizsgált csatlakozó országok relatíve versenyképesnek tűnnek. Valójában Magyarországnak nem is az uniós országok a legnagyobb konkurensei, hanem a rendkívül alacsony bérszínvonallal termelő távol-keleti országok vállalkozásai. 3. A fa, a papír és a papírtermékek gyártása, kiadói és nyomdai tevékenység vállalkozásai mindhárom országban versenyképesek. Ez összefüggésbe hozható azzal is, hogy az ágazat vállalkozásainál nagy szerepe van a kultúra közelségének, a nyelv és a hazai igények ismeretének. A termelékenység színvonala Magyarországon a legmagasabb, a változás tendenciája azonban kissé romló. A másik két országban javulás tapasztalható. A vállalati jövedelmezőség mutatóinak különbségeiben azonban itt is támogatás-, és árszínvonalbeli sajátosságokra visszavezethető hatások jutnak kifejezésre. 4. A vegyi anyagok, termékek, szálak, valamint gumi- és műanyag termékek gyártásának versenyképessége mindhárom országban kielégítő, bár az eredmény mögött az is

746 DR. SZABÓ LÁSZLÓ meghúzódik, hogy az ágazat egy része nem tartozik a korszerű iparszerkezethez; mivel ezeket a kapacitásokat a legtöbb tagország részlegesen már visszafejlesztette. Erre a szigorú környezetterhelési adók és előírások miatt volt szükség, amelyek megdrágították a termelést. A versenytársak jelentős részét ezért e téren is az unión kívüli régiókban (például a FÁK-országokban) kell keresnünk. A három ország közül a legjobb helyzetben Csehország vegyipara van, ugyanakkor ezt az eredményüket némileg rontja, hogy termelékenységi mutatóik csupán a harmadát érik el a magyar adatoknak és a bolgárokét is csak kis mértékben haladják meg. Mindez azzal magyarázható, hogy mind a cseh, mind a bolgár vállalatok tömeges privatizációjára viszonylag későn került sor (köztudott, hogy a privatizálás előtt álló állami vállalatok termelékenysége általában romló tendenciát mutat). A magyar vegyiparon belül csak a gumigyártás jövőbeni sorsa tűnik kétségesnek, mivel ma is már egyre kevésbé állja a versenyt. 5. Az egyéb nem fém ásványi termékek gyártása mindhárom országnál versenyképesnek tűnik. Legjobb pozícióban a cseh vállalkozások vannak, azonban nem sokkal maradnak el tőlük a magyarok sem. Az is elgondolkodtató, hogy az építőanyag-ipari alapiparágak (tégla-, cserép-, üveg-, cementipar) a jó természeti adottságú Bulgáriában versenyképtelennek számítanak. Ennek magyarázatát a külföldi tőkebevonás alacsony értékében kell keresni. Ráadásul mivel szállításigényes iparágakról van szó, itt a verseny nem az importon, hanem inkább a tőkebefektetéseken keresztül jut érvényre. A viszonylag kedvező magyar eredmények mögött azonban azt is észre kell venni, hogy két hagyományos iparágunk, a finomkerámia-gyártás és a kőfaragás csak a kedvezőbb adózási feltételek mellett tűnik versenyképesnek, ami hosszú távon az előbb vagy utóbb bekövetkező adóharmonizáció miatt egyáltalán nem biztosítja ezek zavartalan fejlődését. 6. A fém alapanyagok gyártásának aggregált adatai alapján, 1997 és 2000 között még az egész kohászat versenyképesnek tűnt mindhárom országban. A legkevésbé a magyar vállalkozások helyzete volt reményt keltő. Ehhez még azt is számításba kell venni, hogy a régió kohászati vállalatai is csak addig állják a versenyt, amíg a szigorúbb nyugateurópai környezeti előírásokat vagy a környezetvédelmi adókat be nem vezetik ezekben az országokban is. A három ország minősítésnél azt is figyelembe kell venni, hogy az ágazat több fejlett ipari országban (például az Egyesült Államokban) nehéz helyzetben van, ezért a legfőbb konkurenciát nem ezekben az országokban, hanem a fejlődőkben és a volt Szovjetunió utódállamaiban kell keresnünk. Jórészt ezzel függ össze, hogy a legújabb strukturális válság szinte az egész térségben (Magyarországon is) érezhetővé vált. Ebből következően az ágazat kohászati vertikumai a belépést követően valószínűleg egyik csatlakozó országban sem állják majd a versenyt. Ez alól talán Csehország lehet kivétel, amelynek ágazati adottságai a legjobbak közé tartoznak. A többinél csak azok a vállalkozások élhetik túl a csatlakozást, amelyek a gépipar közvetlen kiszolgálói. Ilyen gyártási ág például a fémöntés. Magyarországon és Bulgáriában még a színesfémalapanyag-gyártás maradhat fenn. Ennek nálunk, az alumíniumiparban, a bolgároknál pedig a rézgyártásnál vannak kedvező adottságai. 7. A fémfeldolgozási termékek gyártása hagyományosan versenyképes ágazata a csatlakozó országoknak. A legjobb helyzetben Csehország van (ahol mindegyik szakágazat jobb eredményt ért el, mint az EU TOP-3), azután Bulgária és Magyarország következik. Hazánk hátránya abból származik, hogy a piaci reformok nagy részén már túl vagyunk,

A MAGYAR GAZDASÁG VERSENYKÉPESSÉGE 747 emiatt az anyagigényes termékek gyártása kevésbé előnyös, mint azokban az országokban, ahol az árrendszer még sok tekintetben eltér a világpiaci áraktól. 8. A gépek és berendezések gyártása egészében véve csak Csehországban tűnik versenyképesnek, a másik két ország hasonló vállalkozásai rosszabb pozíciót foglalnak el. Ez főleg azzal hozható kapcsolatba, hogy mind Bulgáriában, mind Magyarországon a termelékenység és a vállalati jövedelmezőség mutatói a recesszió miatt romlást jeleznek. Az ágazat egészén belül a szerszámgépipar helyzete mindhárom országban jónak mondható, bár hozzá kell tenni, hogy ez jórészt azzal függ össze, hogy a szakágazatnak, a korábbi vezető hazai ellátó szerepéből következően még jelentős pótalkatrész-gyártási megrendelései vannak. Az eddig említetteken kívül a bolgároknál és a cseheknél még részlegesen versenyképesnek nevezhető a mezőgazdasági és erdészeti gépek, Magyarországon pedig az egyéb speciális rendeltetésű gépek gyártása. 9. A háztartási, iroda- és villamos gépgyártás vállalatai mindhárom országban a versenyképesek közé sorolhatók. Ez a pozíció azonban nem tűnik tartósnak, mivel Csehország kivételével a másik két ország eredményei romlanak. Ez szerkezeti problémákat sejtet és a kezdeti nagyarányú fejlesztések utáni bővítések átmeneti stagnálásával, továbbá a kedvezőtlenebb jövedelmezőségű és kevésbé termelékeny beszállítói hálózat fokozatos kifejlődésével függhet össze. Némi magyarázatot igényel, hogy a korszerű ipari szerkezet részét képező számítógépgyártás mindhárom országban, a részlegesen versenyképesek közé került. Ez részben a kontrollcsoportba tartozó Írország kiemelkedő eredményeinek a következménye, részben pedig annak, hogy az előrehaladott nemzetközi szakosodásnak megfelelően, az iparágnak csak egyes részegységgyártó részlegei tartoznak a nemzetközi élvonalba. A jövőbeni kilátásokat az is ronthatja, hogy az árkiegyenlítődés nyomán e termék hazai árszínvonala várhatóan csökkenni fog. 10. Az orvosi, precíziós és optikai műszerek gyártása kielégítően versenyképesnek látszik mindhárom országban, de az eredmények itt is eléggé szerkezetfüggők. Mindhárom országnál inkább az ipari hasznosításhoz tartozó műszergyártás tűnik versenyképesnek, az orvosi- és optikaiműszer-gyártással viszont már problémák vannak. Ezek Magyarországon is csak azért látszanak kedvezőbbnek, mivel az adózási feltételek előnyösebbek a többieknél. 11. A közútijármű-gyártás a rendszerváltozást követő években mindhárom csatlakozó országban kiemelkedő növekedést ért el. Ez jórészt a nagy összegű külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető, amelyek még azokban az országokban is számottevő és hatékony kapacitásokat hoztak létre, ahol ennek korábban alig volt hagyománya. Ezekben a vállalkozásokban a vállalatalapítást (magánosítást) követő két-három évben a termelékenység már megközelíti az anyaországi üzemek színvonalát, így a viszonylag olcsó bérek és működési feltételek mellett a világpiacra is versenyképes árú termékeket tudnak szállítani. Ráadásul ezekhez a befektetésekhez szinte valamennyi csatlakozó országban jelentős állami támogatást (például átmeneti adókedvezményeket) nyújtottak, amire a taggá válás után már kevés lehetőség lesz. Vizsgálataink legfontosabb tanulsága, hogy az Európai Unió egységes belső piacán a kis és közepes országok a gazdasági növekedés várható gyorsulása mellett is csak kéthárom ágazatnál érhetnek el számottevő piacbővülést, a többinél a meglevő piacok fokozatos elvesztésére, a kevésbé versenyképes iparágak visszaszorulására kell számítani. Ezt támasztja alá több hasonló nagyságú tagország belépés utáni fejlődése. Emellett még az-

748 DR. SZABÓ LÁSZLÓ zal is számolnunk kell, hogy a csatlakozásunk utáni években több olyan (ár-, adó-, bér-) változás is bekövetkezik majd, amely alapvetően befolyásolni fogja belépésünk előtti versenyképességi pozícióinkat. Ezekről a már hivatkozott részletes kutatási beszámoló ad áttekintést. A MEZŐGAZDASÁGBAN ALKALMAZOTT ELEMZÉSEK MÓDSZERTANI JELLEMZŐI ÉS FŐBB EREDMÉNYEI Mezőgazdasági elemzéseink egyik, a feldolgozóiparban alkalmazott módszertantól eléggé eltérő sajátossága, hogy ebben az ágban kevésbé lényegesek a termelékenységi mutatók, mivel ezeknek viszonylag sok területi, éghajlati és társadalmi adottságtól függő eleme van, amelyektől a nemzetközi összehasonlítások esetében kezdetben célszerű elvonatkoztatni. A mezőgazdaságra vonatkozó versenyképességi vizsgálataink gerincét ezért a jövedelmezőségi mutatók alkotják. Ezeknek is az árbevétel és a közvetlen költségek különbségeként meghatározott része, az ún. üzemi eredmény egységnyi földterületre vagy árbevételre jutó értéke az, amelyet közös valutában (euróban, illetőleg ecuben) meghatározva tettünk vizsgálat tárgyává. Jellemző vonása még ennek az elemzési módszertannak az is, hogy az üzemi eredményadatokat a családi munkaerő normatív (egységesen kalkulált) értékével kiegészítve (korrigálva) vettük számításba. Erre azért van szükség, mert különösen a kisebb üzemekben (ez főleg a félig önfenntartó, valamint a családi gazdaságok jellemzője) elég nagy hányadot képvisel a családtagok munkája. Ezek ráfordításainak pénzbeni értéke viszont nem jelenik meg a könyvviteli adatok között. Az elemzési eredmények értékelésénél még arra is tekintettel kell lenni, hogy az alapul vett uniós adatbázisban szereplő üzemi eredményadatok a mezőgazdasági jövedelmezőség egyik lényeges részét alkotó közösségi és nemzeti támogatással együtt értendők. Ezek összege és aránya ma még jelentősen különbözik a tag- és csatlakozó országok esetében. Az is közismert, hogy a Közös Agrár Politika (KAP) keretében a tagországoknak nyújtott jelentős támogatásoknak kezdetben a csatlakozó országok csak az egynegyedét kaphatják meg. A támogatások teljes kiegyenlítődésére, a támogatási versenyhátrány megszűnésére pedig a megállapodások értelmében még a maximumként nyújtható 30 százalékos nemzeti résszel együtt is csak mintegy nyolc év múlva lehet számítani. Ebből következően a jelenlegi adatokra épülő számítási eredmények értékelésekor ezek több év alatt bekövetkező fokozatos kiegyenlítődésének hatásait is számításba kell venni. Ezért az eredményeknek két változatát kell megfogalmazni, melyek közül az egyik közvetlenül a belépésünk utáni versenyképességi pozícióinkat határozza meg, a másik pedig a támogatási versenyhátrányunk megszűnése utáni távlati helyzetet szimulálja. A mezőgazdaság nemzetközi környezetben mért versenyképességének megítélésére miként azt a feldolgozóipar esetében is tettük többféle, egy- és többmutatós nézőpont szerinti hatékonysági/jövedelmezőségi mutató vehető számításba. Ezek a következők: a) a mezőgazdasági termelés alapvető termelési feltételét képező termőföld egységre jutó területi alapú hatékonysági/jövedelmezőségi mutatók. (Ezek jelentik a nemzetközi összehasonlításokra leginkább használatos egymutatós mérési módszertan alapját.) További vizsgálati szempontként vehető számításba, hogy a területegységre eső ráfordítások extenzív vagy intenzív gazdálkodás nyomán alakultak-e ki? Ezenkívül az ágazat erős természeti (földrajzi, klimatikus) befolyásoltsága miatt még regionális (például tervezésstatisztikai körzetek szerinti) vizsgálatokat is szoktak végezni. Ennek azonban inkább egy adott országon belül, az optimális termő-