Percre kész beszállítás, gyártás és elosztás menedzsmentje

Percre kész beszállítás, gyártás és elosztás menedzsmentje A vállalatok a piaci versenyképességük megőrzése ill. növelése érdekében a készletek és az átfutási idők csökkentésére és ugyanakkor a vevők igényeinek rugalmas kielégítésére törekszenek. Mindezt csak akkor tudják megvalósítani, ha termelésüket a vevők igényeihez igazodóan irányítják és a termeléshez csak annyi anyagot, alkatrészt szereznek be, amennyi feltétlenül szükséges, azaz az anyagellátás a just in time elv szerint történik. A vállalatok versenyképességének a növelésében, költségek csökkentését célzó lean produktion -ban eszközként jelenik meg új termelési és logisztikai filozófiaként a percre kész vagy másképpen percre kész Just-in-Time (JIT) beszállítás, gyártás és elosztás. A JIT elv megvalósítása kihat az egész logisztikai láncra, újszerű partneri kapcsolat kialakítását teszi szükségessé az érintett vállalatok között. hagyományos beszállítás az utolsó technikai mûvelet a beszállítás JIT-elvû beszállítás minõségellenõrzés F E L H A S Z N Á L Ó B E S Z Á L L Í T Ó K csomagolás raktározás szállítás árubeérkezés minõségellenõrzés raktározás elsõ mûvelet a felhasználónál 3.2.-1.ábra A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítása 1

A termelésnek alapanyaggal és alkatrésszel való ellátására a klasszikus anyaggazdálkodásban a beszállítónál rendelkezésre áll egy készáruraktár és a felhasználónál egy alapanyag- ill. alkatrészraktár. Ez a megduplázott raktározás azonban nem növeli az áru értékét, sokkal inkább a raktározási költségek megduplázódásához vezet. A JIT-koncepció alkalmazása során ezért a felhasználó lemond raktárkészletének jelentős részéről, az alapanyagot és alkatrészeket ezzel szemben a beszállító igény szerint szállítja be. A beszerzésnek ezt a módját nevezik termeléssel szinkron beszerzésnek. A hagyományos és a JIT elvű beszállítás összehasonlítását a 3.2.-1.ábra mutatja. Látható, hogy a JIT elvű beszállításnál az alkatrész a gyártósor végéről, minőségellenőrzés és csomagolás után közvetlenül beszállításra kerül a felhasználó gyártósorához az első műveletre, esetleg kiszállítás előtt raktározásra kerülhet. A JIT-elvű beszállítás logisztikai műveleteket takarít meg a felhasználónál, hatékony belső szállítást tesz lehetővé, ismételt rakodások, egységrakomány képzések-bontások maradnak el, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik az információ áramlás, de hasonlóan kedvező hatást ér el a beszállítónál is. A JIT anyagellátás mind a felhasználónak, mind a beszállítónak jelentős előnnyel jár (3.2.- 2.ábra). B E S Z Á L L Í T Ó K A rugalmasság növelése A tervezési biztonság növelése Az újrabeszerzési idő csökkentése A készletek csökkentése Az átfutási idő csökkentése A kapacitáskihasználás növelése A minőség javítása Az adminisztrációs ráfordítások csökkentése A versenyképesség növelése F E L H A S Z N Á L Ó K 3.2.-2.ábra A JIT-elvű anyagellátás megválasztásának előnyei a felhasználóknál és a beszállítóknál 2

A JIT-koncepció elemeit a 3.2.-3.ábrában foglaltuk össze. A JIT elvű gyártás és beszerzés építőelemei: integrált információ feldolgozás, gyártás szegmentálása, a termeléssel szinkron beszerzés. 1. Integrált információ-feldolgozás: gyors információtovábbítás a beszállítótól a gyártón keresztül egészen a felhasználóig. A vevőközeli termelés megköveteli új tervezési és irányítási koncepciók kidolgozását, amelyek célja az információs és koordinációs feladatok egyszerűsítése. Ennek egyik eleme a bizonylatnélküli beszerzés, ami azt jelenti, hogy az eddig papíron tárolt adatok összegyűjtése, tárolása és továbbítása elektronikus eszközökkel történik. Az alkalmazás lehetővé teszi a rendszer jobb áttekinthetőségét, a tervezett folyamatoktól való eltérések gyorsabban felismerhetők és így lehetővé válik a hibák gyorsabb kijavítása. 2. Gyártás-szegmentálás: a termelés tagolása önálló, felelős egységekre. Ez magában foglalja a sorozatnagyságok csökkentését, az átállási idők minimalizálását, önszabályozó körök létrehozását, a minőségbiztosítási rendszer megfelelő kialakítását valamint az alkatrészek és a termékek komplett megmunkálását. 3. Termeléssel szinkron beszerzés: A hagyományos és a JIT-elvű beszállítás összehasonlítását a 2.4. ábra mutatja. Látható, hogy a JIT-elvű beszállításnál az alkatrész a gyártósor végéről, minőségellenőrzés és csomagolás után közvetlenül beszállításra kerül a felhasználó gyártósorához az első műveletre, esetleg kiszállítás előtt raktározásra kerülhet. Mindezek mellett a JIT koncepció bevezetéséhez a következő intézkedéseket kell megtenni: ki kell alakítani a JIT-hez illeszkedő minőségbiztosítási stratégiát, meghatározva a beszállított alkatrészek, szerelvények minőségét, a technológiai időket és a termelésnél az átállási időket célszerű lecsökkenteni, a termékeket egységesíteni kell, a változások számát csökkenteni célszerű, megfelelő gyártási stratégia kialakításával kedvezőbb feltételek teremthetők meg a beszállításokhoz, képzéssel, felelősségi rendszer bevezetésével és megfelelően ösztönző bérrendszer alkalmazásával kell a humán feltételeket megteremteni, széleskörű adatgyűjtést kell alkalmazni az anyagok beérkezéséről, beépítéséről a termékek kiszállításáról, a számlák kielégítéséről. 3

JIT-elvû gyártás és beszerzés építõelemei 1. építõelem integrált információfeldolgozás 2. építõelem gyártásszegmentálás 3. építõelem termeléssel szinkron beszerzés minõségellenõrzési stratégia technológiai és átállási idõ minimalizálása termékegységesítés, változatszámredukálás képzés, bérezés gyártási stratégiák üzemi adatgyûjtés 3.2.-3. ábra A JIT-koncepció elemei Vizsgáljuk meg részletesebben a JIT-elvű gyártás és beszerzés építőelemeit. A termeléssel szinkron beszerzés modellelemei: A termeléssel szinkron beszerzés kialakításánál, menedzsmentjénél: általános modellelemek: hosszú távú és partnerszerű együttműködés a beszállítók és a felhasználók között, a közeli beszállítók előnyben részesítése, a beszállítók számának redukálása, operatív modellelemek: megrendelés-lebonyolítási rendszer létrehozása, szabványos kommunikációs technológiák használata, a szállítási és készenléti mennyiségek nagyságainak meghatározása, logisztikai funkciók átruházása a speditőrökre (outsourcing), nulla hibával rendelkező anyagbeszállítás. A termeléssel szinkron beszerzés lehívási rendszer adatbázisát a 3.2.-4.ábra mutatja. 4

szállító szállítási szám: részszám mennyiség idõ szállító törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség csere esetén törzsadatok: - szállító - konstrukció - változások - felh. hely - ár - minõség folyamatos aktuális folyamatos 3.2.-4. ábra Lehívási rendszer termeléssel szinkron lehívás esetén Az integrált információs feldolgozási rendszer, amelyet a beszállítók és felhasználók között kell kialakítani a feltétele annak, hogy a logisztikai láncban az átfutási idő jelentősen csökkenjen azáltal, hogy az alkatrész és anyagszükség pillanatnyi állapota követhető, a rendelések időközei és a rendelések feldolgozása, időtartama lerövidíthető. A megrendelés lebonyolítási rendszer tervezési szintjeit a 3.2.-5.ábrában foglaltuk össze: 1. tervezési szint keret-megállapodásra épül, amely 6-12 hónapra készül a termelési program alapján a szerelés (felhasználás) előtt, a görgetett, tervezési elv szerint 2-3 havonta aktualizálásra kerül, 2. tervezési szint keret-megbízásokra épül, amely 1-3 hónapra készül, adatai 10 nappal-1 hónappal a szerelés előtt kerülnek pontosításra, 3. tervezési szint szállítás lehívásra épül, ezen a szinten 0,5-1 hétre vonatkozó szállítási terv készül, amely 12-14 órával a szerelés előtt kerül lehívásra, csak on-line számítógépes kapcsolattal realizálható. A beszállítók és a felhasználók közötti információcsere különböző kommunikációs technikák szerinti változatait 3.2.-6.ábra mutatja. Az on-line számítógépes kapcsolatoknál általában EDI által meghatározott egyezményes szabványokat kell az adatcserénél felhasználni. 5

periódikus igénytovábbítás a tervezés és diszponálás alapján 1. tervezési szint keretmegállapodás a termelési program alapján 2. tervezési szint keretmegbízás 6-12 hónap szerelés elõtt 1-3 hónap szerelés elõtt az igénytervezés szórása 30 % 10 % online igénytovábbítás a szerelésbõl 3. tervezési szint szállítás felosztása: 0.5-1 héttel a szerelés elõtt szállítási lehívás: 12-24 órával szerelés elõtt 2 % idõ SZERELÉS 3.2.-5. ábra A megrendelés-lebonyolítási rendszer tervezési szintjei megrendelõ komm. eszköz beszállító Hagyományos megoldások Párhuzamos tervezés - telex - telefax - teletext Tervezõ tábla - telex - telefax - teletext Tervezõ tábla BTX kapcsolat automatikus feldolgozás lehetõsége automatikus feldolgozás lehetõsége BTX BTX PC Adatállományátvitel szelektált adatállomány zárt felhasználói kör szelektált adatállomány PC PC Számítógépek kommunikációja DATEX-P DATEX-L DATEX-P DATEX-L nagyszámítógép csatoló számítógép csatoló számítógép nagyszámítógép 3.2.-6. ábra A beszállítók és felhasználók közötti információcsere különböző kommunikációs technikák szerinti változatai 6

A gyártás szegmentálással szemben támasztott követelmények megfogalmazása érdekében vizsgáljuk meg a megrendelés feladás, beszállítás, alkatrészgyártás, szerelés időbeni folyamatát a hagyományos gyártás, a szereléssel szinkron futó alkatrész gyártás és a termeléssel szinkron beszerzés esetében (3.2.-7.ábra). Látható, hogy ha termeléssel szinkron beszerzést folytatunk és az alkatrészgyártással szinkron szerelés esetén a gyártási átfutási idő mellett a beszerzett anyag átfutási ideje is csökken, ugyanakkor ha a szereléssel csak az alkatrész gyártás folyik szinkron alapvetően csak a gyártási átfutási idő csökken, a többiek csak ebből kifolyólag csökkenek. Rendelési feladás kezdete Beszállítás kezdete Rendelési idő Beszerzés Alkatrészgyártás Hagyományos gyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Szereléssel szinkron alkatrészgyártás Rendelési feladás kezdete Beszerzés Rendelési idő Alkatrészgyártás Kiszállítás Rendelési feladás kezdete Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő Beszerzés Termeléssel szinkron beszerzés Alkatrészgyártás Kiszállítás Szerelés Gyártási átfutási idő Beszerzett anyag átfutási ideje Rendeléstől számított átfutási idő 3.2.-7.ábra A megrendelés feladás, beszállítás, átfutási idők alakulása különböző gyártósorok esetében Az előzőeket is figyelembe véve a szegmentált gyártás logisztikai szempontból fontos elemei a következők: 7

a gyártást termékcsoportonként orientált gyártási folyamatként kell átszervezni (reengineering), úgy kell szakaszolni a gyártást, hogy az a több hasonló termékbe beépülő azonos alkatrészek, egy sorozatban kerüljenek összeszerelésre, így a gyártási fokozatok száma növekedhet, azt követően ágazzanak a gyártósorok, egy-egy gyártósoron több féle termék is futhat, de a termék-felelősséget a dolgozóknak ki kell osztani, a szinkron beszerzés érdekében olyan feltételeket kell teremteni, a termelés programozást úgy kell kialakítani, hogy a termékcsoportokba beépülő anyagok, alkatrészek, szerelvények fajtánként egyszerre kerüljenek beszállításra, a termelés adott fokozatához kialakított ütemtárolón fogadva, a gyártósorok kialakításánál figyelembe kell venni és meghatározónak kell lenni a logisztikai szempontoknak: minimális műveletközi készletek, minimális átfutási idő, minimálisak legyenek a szállítási utak. A fenti elvek szerint szegmentált gyártás vázlatát a 3.2.-8.ábra ábrázolja. 1. beszállítás A termékcsoport 1. beszállítás B termékcsoport 2. beszállítás 2. beszállítás A 1 A 2 B 1 B 2 3. beszállítás 3. beszállítás A 11 A 12 A 13 A 21 A 22 A 23 B 11 B 12 B 13 B 21 B 22 B 23 3.2.-8.ábra Szegmentált gyártás gyártósorai A 3.2.-7.ábra is mutatja, hogy az átfutási idő és készletek csökkentése szempontjából a JIT elvű beszállításnak rendkívül fontos a szerepe ugyanis, ha az alkatrészgyártás és szerelés egyes fokozatainak egymásba láncolásánál nem érvényesül a JIT elv, akkor általában nagy értékű termékek képviselik a készleteket, JIT kiszállítás is gazdaságtalanná válik. Vagyis a saját gyártásnál és szerelésnél is meg kell vizsgálni: 8

mely termék, mely elemeinél, mely termelési fokozatban (3.2.-9.ábra) kell a JIT gyártást bevezetni, mely fokozatokban kell beszállítani ill. mely fokozatokból kell kiszállítani, a kiszállítási igényeknek megfelelően szinkron gyártást vagy a Kanban rendszerű gyártást célszerű alkalmazni. Anyagáram Beszállítás Átszállítás Kiszállítás Beszállítás Kiszállítás Alkatrész Beszállítás Elõszerelés Szerelés Kiszállítás gyártás Beszállító raktár Nyersanyagraktár 1. ütemraktár 2. ütemraktár Készáru raktár Elosztó raktár I. ütem II. ütem III. ütem IV. ütem V. ütem Információáram 3.2.-9. ábra A termelés egyes fokozatainak anyag- és információáramlása A JIT elvű beszállítás modelljeit a 3.2.-10.ábrában foglaltuk össze, figyelembe véve a felhasználó és a szállítmányozó vállalat között kialakítható együttműködés lehetőségeit is. Az ábra a) változatánál a beszállítóktól közvetlenül történik beszállítás a felhasználóhoz. A b) változat szerint a beszállítók egyes csoportjainál gyűjtőjárat kerül kialakításra és a gyűjtést követően érkezik be a termék a felhasználóhoz. A c) változatnál a b) változatnál szereplő gyűjtőjáratok a KR közbenső raktárba szállítanak be, JIT elvű beszállítás általában a közbenső raktár és felhasználó között érvényesül. A d) változat szerint a beszállítóktól közvetlen beszállítás történik, de ugyanazon beszállítótól több felhasználóhoz is történhet szállítás. Az e) változatnál több felhasználóhoz történhet egyazon beszállítótól szállítás, amit gyűjtőjáratok előznek meg. A f) és g) változatok az e) változatból úgy származtathatók le, ha egy ill. több közbenső raktár kerül a rendszerbe kiépítésre. A c), f) és g) változatoknál a gyűjtőjárat el is maradhat. A beszállítás és a felhasználás ütemére vonatkozóan a következő változatok képzelhetők el JIT-elvű beszállításnál: 9

beszállítók JIT besz. F JIT besz. F beszállítók JIT besz. FR F felhasználó beszállítók felhasználó közbenső raktár felhasználó a) b) c) JIT besz. JIT besz. F 1 F 1 felhasználó felhasználó F r F 1 beszállítók d) e) JIT besz. KR F 1 F 1 KR felhasználó felhasználó Közbenső raktár F r KR F r f) g) 3.2.-10.ábra JIT beszállítási modellek a) Szakaszos beszállítás és folyamatos felhasználás. A felhasználónál nagy vagy közepes sorozat gyártás folyik folyamatosan, amit ütemtartóval lehet kiegyenlíteni. A beszállítási ütem 3-10 nap között változhat, beszállítónként ill. alkatrész fajtánként általában eltérően egy-egy sorozat egy vagy több ütemben kerül beszállításra. b) Folyamatos beszállítás és folyamatos, egyenletes, felhasználás. A felhasználás néhány olyan alkatrészre vonatkozik, amely többféle termékben előfordul, viszonylag nagy tömegűek, ez esetben ütemtárolóra nincs szükség ill. csak a biztonsági tároló szerepét tölti be. c) Kanban rendszer szerinti vagyis az igény húzza ( pull elv) az alkatrészt. A kis kapacitású ütemtárolón az előző ütemben elfogyott készletet kell pótolni. Az ütemidő rövid: 10-24 óra. 10

d) A gyártással szinkron rendszerű beszállítás vagyis az igény nyomja ( push elv) az alkatrészt. A kis kapacitású ütemtárolón a következő ütemben felhasználásra kerülő anyagot kell beszállítani. Az ütemidő rövid: 10-24 óra. A c) és d) változatoknál mindenképpen on-line számítógépes rendszer és EDI kiépítése szükséges. A beszállítók és felhasználók kapcsolatrendszerében fontos szerepet töltenek be a tárolók, raktárak, különböző lehet a funkciójuk. A beszállító vállalatnál TB tárolóból lép ki az anyag és TF tárolón lép be a felhasználóhoz. A beszállítóktól az anyag eljuthat közvetlenül a felhasználóhoz vagy KR közbenső raktáron keresztül. A 3.2.11.ábra tárolók, raktárak közötti kapcsolatok változatait foglalja össze. Az a) változat szerint közvetlenül a beszállítótól érkezik be az anyag a felhasználóhoz. A b) változat esetén általában több beszállító a KR közbenső raktárba szállít be és onnan történik a beszállítás a felhasználóhoz. A c) változatnál a KR közbenső raktárból több féle felhasználó is kap anyagot. A beszállítónál lévő TB tároló funkciója attól függ, hogy a beszállítónál a gyártás a kiszállítással: szinkron vagy aszinkron fut. A beszállító, akkor tud kiszállítással szinkron gyártást megvalósítani, ha: felkészül a JIT-elvű gyártásra, nem nagy számú felhasználóhoz szállít. Ha szinkron fut a gyártás a kiszállítással, akkor: a kiszállítási programnak megfelelően komissiózva, a szállításnál használt egységrakományokban elhelyezve történik a tárolás, a T B tároló ütemtároló helyét tölti be, készlete az ütemidőtől függ. Az ütemtárolóra folyamatos kiszállítás történhet a gyártósor végéről. Szakaszos kiszállításnál a tároló képezheti a készáruraktár részét és több féle alkatrész tárolása történhet egy helyen. A kiszállítással aszinkron termelésnél a TB készáru raktárként szerepel, a kiszállított alkatrészek komissiózása a raktárban a kiszállítás ütemében történik. A kiszállítás üteme az a) változatnál azonos az előzőkben JIT-elvű beszállításra leírtakkal, mert a felhasználó szempontjából ez esetben ez kiszállítás. A 3.2.-11.ábra b) és c) változata esetén a kiszállítás üteme eltér a közvetlen felhasználás ütemétől. A KR raktárakba való beszállítás üteménél figyelembe kell venni: beszállító és KR raktár közötti szállítás és KR-ben lévő tárolás összköltsége minimális legyen, a felhasználónál a megkívánt JIT elvű beszállítás teljesüljön, az ellátás biztonsága biztosítva legyen. 11

T B T Bi T B1 T Bn KR T F a) T F b) T Bi T B1 T Bn KR T F1 T Fn T Fi c) 3.2.-11.ábra A tárolók és raktárak közötti kapcsolatok változatai JIT-elvű anyagellátásnál A felhasználók elhelyezésétől függően a KR-ba való beszállítás lehet gyűjtőjárat vagy ingajárat. A KR raktár kapacitása a raktárba való beszállítás optimalizálása során kiadódik. A KR raktárból való kiszállítással általában csak a Kanban rendszerű (c) változat) vagy a gyártással szinkron beszállítás (d) változat) kerül megvalósításra. A KR raktárt lehetőleg közel kell telepíteni a felhasználóhoz, gyors, környezetbarát szállítást tegyen lehetővé. A KR-nek az elhelyezését a felhasználókon kívül a beszállítók elhelyezése, a beszállítási és kiszállítási ütemek aránya határozza meg. A TF felhasználó ütemtárolójának méretezésénél, készletének meghatározásánál figyelembe kell venni: a felhasználás ütemidejét, intenzitását, a beszállítási ütem és a felhasználási ütem viszonyát, az igény meghatározás bizonytalanságát, a beszállítás megbízhatóságát. Az ütemtároló betölti a biztonsági tároló szerepét is. A közbenső raktár kétféleképpen üzemeltethető: konszignációs raktár, szerződéses raktár. A konszignációs raktárak esetén: a raktárterületet a berendezéseivel együtt a felhasználó(k) a beszállítók rendelkezésére bocsátja. A beszállítóknak egy alkatrészenként maghatározott készlet szintet kell biztosítani. A felhasználó a mindenkori igény szerint hívhatja le az 12

alkatrészeket, amit azonnal köteles a beszállító felé jelezni. Az alkatrész akkor kerül a felhasználó tulajdonába, amikor a raktárból az anyag kivételezésre kerül. Ekkor történik a számlázás is. A konszignációs raktár előnyös egyaránt a beszállítóknak és a felhasználóknak, mert csökken a készletmennyiség és raktározási költség, optimálissá tehető a szállítási ütem, áttekinthetőbbé válnak a készletek, gyorsabbá és egyszerűbbé válik a számlázás, növekszik az ellátás biztonsága, a gyártással szemben támasztott követelmények csökkenek. A szerződéses raktározás a konszignációs raktárhoz képest abban különbözik, hogy több féle működtetési modell képzelhető el, attól függően, hogy: ki a felelős a készletgazdálkodásért, ki viseli a raktározási költséget, ki határozza meg a számlázás időpontját. A szerepet vállaló lehet a beszállító, felhasználó és esetleg külön vállalkozásba (outsourcing) adják pl. szállítmányozó vállalatnak. A 3.2.-12.ábra a felhasználó és szállítmányozó közötti együttműködés változatait foglalja össze. Az 5 változat közüli választásnál a következőket kell figyelembe venni: milyen a felhasználó beszerzési logisztikai feladatra alkalmas kapacitása, a logisztikai teljesítmény minősége, a közbenső raktár és a felhasználó távolsága, az alkalmazható szállítási mód, a beszállítók száma, átlagos távolsága a közbenső raktártól, JIT-elvű beszerzésbe bekapcsolt termékek száma, mennyisége, stabilitása, a beszállító-felhasználó közötti kapcsolat fokozatától, JIT-elvű beszállítás modelljétől. Szükséges megvizsgálni, hogy a JIT-elvű beszállítást ill. gyártást mely termékekre indokolt bevezetni. Általában a következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú vagy egységrakományba összefogható kisebb alkatrészek, nagy értékűek, nagy mennyiségben kerül beépítésre, sok féle terméknél fordul elő, 13

B rendeléslebonyolítás2 (külsõ) rendeléslebonyolítás1 (belsõ) B közbensõ raktár B szállítás1 szállítás2 szint 1. szállítás1 a szállítmányozóknak átadandó logisztikai feladat kooperációi ntenzitás 2. szállítás1+rendeléslebonyolítás2 3. 4. 5. szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2 szállítás1+rendeléslebonyolítás2+közbensõ raktár+szállítás2+rendeléslebonyolítás1 3.2.-12. ábra A felhasználó és szállítmányozó közötti együttműködés változatai kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT elv szerint legyen gyártható. A JIT-elvű gyártásnál hasonlóak, mint a beszerzésnél leírtak, kivéve a beszerzési kockázatra vonatkozókat. Ugyanakkor a kisebb értékű, több termékcsoportnál is előforduló termékeket érdemes JIT-elvű gyártásból kivonni. Az előzőekben JIT-elvű beszállításba bevonható termékek vizsgálatánál feltételeztük, hogy make or buy (gyártani vagy vásárolni) elemzés alapján már a menedzsment döntött, hogy a vizsgált termékek vásárlásra kerülnek, csupán azt kell megvizsgálni, hogy JIT-elvű vagy hagyományos beszállítást kell-e alkalmazni. A make or buy elemzés módszertanával 3.1. fejezet foglalkozik. Ugyanakkor olyan matematikai modellek is elképzelhetők, amikor egy komplex modellel lehet a make or buy -t és a JIT-elvű beszállítást együttesen eldönteni. A fentiekből következik, hogy a JIT elvbe bevont termékcsoportba tartozó beszállított ill. saját gyártásban gyártott alkatrészek egy része nem vonható be a JIT-elv be, de ezeknek nem szabad lerontani a következő hatásokat. Például a folyamatos gyártás az nem JIT-elvű, de bizonyos - főleg nagy tömegű és nagy értékű - alkatrészeknél JIT-elvű beszállítás a kívánatos. A JIT elv alkalmazásának egy fontos feltétele a beszállítók optimális megválasztása. A beszállítók megválasztásának szempontjai: a gyártott alkatrészt, lehetőleg a felhasználó vállalat fejlesztette ki vagy tipizált ill. szabványosított elem, a beszállító rendelkezik a termék és gyártásának a know-how-jával, 14

kedvező legyen az áru ára, minősége, a felhasználóhoz közel legyen, a beszállító megbízható legyen: határidő, mennyiség, minőség, azonos alkatrészt lehetőleg több változatban tudja biztosítani, a vevő sikerei a beszállítónak is fontos legyen (érdekeltség, együttműködés) előnyös, ha több féle alkatrészt is tud beszállítani. A JIT-elv sikeréhez tartozik, a folyamathoz tartozó üzleti ciklus minél rövidebb legyen. A 3.2.-13.ábrában bemutatjuk a JIT-elvű beszállítás anyag- és a hozzákapcsolódó pénz- és információ áramlást. Ha a felhasználóhoz beérkezik az anyag, akkor azonnal intézkedik a bankjánál, hogy a pénz átutalásra kerüljön. A bankok jelzést ill. visszajelzést adnak a tranzakcióról. Hálózatba kötött számítógépek igénybevétele esetén rövid pénz átfutási idő. leterhelés értesítés beszállító alkatrész lehívás felhasználó JIT szállítás jóváírásról értesítés jóváírásról értesítés fuvarozó fuvar fuvarozó bankja átutalás felhasználó bankja fizetés indítása beszállító bankja átutalás Anyagáramlás Anyagáramlást kiváltó információ áramlás Pénzforgalmat kiváltó inform.áció áramlás 3.2.-13.ábra JIT-elvű beszállítás anyag-, információ- és pénzáramlás A JIT-elvű elosztás megvalósítására két lehetőség kínálkozik: JIT-elvű gyártás vagy készáruraktár készletéből való kiszállítás. A JIT-elvű gyártás legtöbbször csak rugalmas gyártórendszerrel valósítható meg, szegmentált gyártás alkalmazásával. Ha a JIT-elvű gyártás feltételei nem adottak, akkor a készáru raktárban kell megfelelő készletet tartalékolni. Raktárból való JIT kiszállítás csak jól prognosztizálható, stabil keresletű termékeknél jöhet számításba. Ilyenkor olyan piaci viszonyoknak kell érvényesülni, hogy a készletekből származó nagyobb költségek az árban vagy versenyképesség megtartásában kompenzálódjanak. 15

A JIT-elvű beszállításra és elosztásra vonatkozó elemzések figyelembe-vételével, matematikai modellek felhasználásával a menedzsmentnek döntéseket kell hozni. Általában célszerű matematikai modelleket használni: a JIT-elvű beszállításba bevonható alkatrészek kiválasztásánál, a beszállítók megválasztásánál, a JIT-elvű beszállítási modell megválasztásánál, a beszállítási ütemek meghatározásánál, közbenső raktár esetén a raktár elhelyezésénél, raktárak, ütemtárolók kapacitásának, készletének meghatározásánál, JIT-elvű szegmentált, logisztikai elvű gyártás kialakításánál, ütemezésénél. A menedzsmentnek további döntéseket kell hozni: az integrált információs feldolgozási rendszer változatáról, a szállítmányozó (fuvarozó) vállalat bevonásának mértékéről, a beszállítókkal ill. a vevőkkel kialakítandó együttműködés tartalmáról, formájáról, a bevonandókról, a pénzáramlás ciklusáról. A 3.2.-14. ábrán bemutatott mátrixból meghatározhatók azok az alkatrészek, amelyek alkalmasak a JIT-koncepcióba való bevonásra. Előrejelzés pontossága A Érték B C X - nagy felhasználási érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - nagy előrejelzési pontosság - állandó felhasználás - kis felhasználási érték - nagy előrejelzési X pontosság - állandó felhasználás Y - nagy felhasználási érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás - közepes felhaszn. érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás - kis felhasználási érték - közepes előrejelzési X pontosság - félig állandó felhasználás Z - nagy felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. - közepes felhaszn. érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. - kis felhasználási érték - kis előrejelzési X pontosság - sztochasztikus felhaszn. a JIT-re különösen alkalmas alkatrészek 3.2.-14.ábra: A JIT-koncepcióba bevonandó alkatrészek meghatározására szolgáló mátrix 16

Általában a következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékűek, nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, sok féle terméknél fordulnak elő, kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelybe az alkatrészek beépíthetők jól szegmentálható legyen, saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható. A JIT-elv alkalmazásának egyik fontos feltétele a beszállítók optimális megválasztása, mely során fontos szerepet játszik a termék ára és minősége, a szállítási határidő betartása valamint a felhasználó és a beszállító közötti távolság. A JIT-koncepció alkalmazásával megváltozott kapcsolatok magas követelményeket állítanak az egyes üzleti partnerekkel szemben. Az egymás közötti szükséges szoros kapcsolat csak viszonylag kevés beszállítóval tartható fenn. Az alapanyagok ill. alkatrészek rendelkezésre állásának problémája az esetek nagy részében az aktuális információk hiányára vezethető vissza. Ebből kifolyólag a készletek csökkentése egy megfelelően kialakított információs rendszer segítségével valósítható meg. A logisztikai rendszer áttekinthetőségének biztosításához nem csak a vállalaton belüli egységek között kell egy információs rendszert létrehozni, hanem a felhasználó és a beszállítók között is, hiszen csak így biztosítható a szállítások időben történő lehívása. Az integrált információs rendszer alkalmazásával elérhető az anyag és az információ átfutási idejének csökkenése, a tervezés biztonságának növelése és a kapacitások kihasználtságának növelése. 17

18