Az EM tér energiája és impulzusa kovariáns alakban. P t

Hasonló dokumentumok
Fizika és 6. Előadás

I. Az élő anyag legfontosabb szerkezeti tulajdonságai és szerepük a biológiai funkciókban

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

ü ö Ö ü ü ö ö Ö ü Ü ö Ö ö ó í ö ö Ő ü ö ó í ü ö ó í ö Ö ü ü ö ö Ö ü ö ö ó í ó ö ú ö Ö ú ü


Matematikai összefoglaló






3D-s számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

FIZIKA BSc, III. évfolyam / 1. félév Optika előadásjegyzet POLARIZÁCIÓ. Dr. Barócsi Attila, Dr. Erdei Gábor,

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

ű ó Ó é é é é ó ő ü é é ü ú é é é é Ú ő ú é é é ú é é é ő Ö é ó é Ö ó é ő é é ü ő é ú é é ő é ü é é é é ó é ü ű é ó é ű é é Ö é ű é ó é é ű é é ó ő é

X Physique MP 2013 Énoncé 2/7

Mozgás centrális erőtérben

Á Á Á ű Á

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

STATISZTIKAI KÉPLETGYŰJTEMÉNY ÉS TÁBLÁZATOK

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

í ű í Ü ő ö ö Á Á Á

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ü ű ü ü Ó ü

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ú ú ű Ó

Elektromágneses hullámok

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

úö ő Á É É Ó É ö ö ö ő ő Á ú ö ö ü ö ő Ó ő ő ú ú ö

9. osztály 1.) Oldjuk meg a valós számhármasok halmazán a következő egyenletet!

ő ő í í ő

r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r

3. előadás Stabilitás

Együttdolgozó acél-beton lemezek

Elektromosság. Alapvető jelenségek és törvények. a.) Coulomb törvény. Sztatikus elektromosság

Kalkulus II. Beugró kérdések és válaszok 2012/2013 as tanév II. félév

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

ö É Á É É Ú Ö É Á

Szabadsugár. A fenti feltételekkel a folyadék áramlását leíró mozgásegyenlet és a kontinuitási egyenlet az alábbi egyszerű alakú: (1) .

Makromolekulák fizikája

Atomfizika előadás 4. Elektromágneses sugárzás október 1.

VI. Deriválható függvények tulajdonságai

9. Exponenciális és logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek


Fogaskerékpár számítása

Rugalmas hullámok terjedése. A hullámegyenlet és speciális megoldásai

. Vonatkoztatási rendszer z pálya

Határérték. Wettl Ferenc el adása alapján és Wettl Ferenc el adása alapján Határérték és

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

Merev testek kinematikája

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

ü ú ú ü ú ú ú ú

Molnár Bence. 1.Tétel: Intervallumon értelmezett folytonos függvény értékkészlete intervallum. 0,ami ellentmondás uis. f (x n ) f (y n ) ε > 0

É É Ö

Å ÖÓ ÓÒÓÑ Ø Ð ØÝ ÌÖ Ò Ø ÓÒ ØÓÛ Ö Ø ÙÒ Ð Ø Ö Ð Ô Ö ÒØ º Ö Þ Ö ÒØ º Ö Þ Ò ºÞ ÒØ Ö ÓÖ ÓÒÓÑ Ê Ö Ò Ö Ù Ø Ù Ø ÓÒ Ó ÖÐ ÍÒ Ú Ö ØÝ Þ Æ Ø ÓÒ Ð Ò ½ ÂÙÒ ½¾ ¾¼¼ ½

ű ő ő ő

ő ó ü ö ő ö ö ő ö ó ű ö ő ó ó ü ő ü ö ű ö ő ó ó ő ö ö ó ő ö ö ő ű ö ő ű ö ö ő ő ő ö ö ú ó ö ö ö ő ő ó ő ü ó ó ű ö ö ü ő ü ö ő ü ő ó ű ö ö ö ó ö ö ö ü

É Á Á Ö Á

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

A statika és dinamika alapjai 11,0

ő ö ő ü ö ő ú ö ö ö ő ú ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ö ö ö ú ö ő ő ö ű ö ő ö ö ö ő ő ö úő ö ö ő ö ü ö ö ő ö ő ö ü ö ö ö ü ö ö ö ő ü ő ö ü ö ő ú ű ö ü ü ö ü ő ő

Í é ö ö ó ó ú Ö Ű é ú é ő ö é ő ő ü é ő é ö é é é ó é ú ő é é é é é ő ö ó ő é é ő Ó é ö ü ő ö ü é ú ő Ű ö ő é ő é ő é ő ő é é é é Ü é ő é ó ő ő é é ó

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

10.3. A MÁSODFOKÚ EGYENLET

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

hajlító nyomaték és a T nyíróerő között ugyanolyan összefüggés van, mint az egyenes rudaknál.

LEGYEN MÁS A SZENVEDÉLYED!

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü


Á Ü É Ü Ú Ü É

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ő ü ő ü ü Ö ő ő ü Ö ü Ö ü Ö ő ő

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

0.1 Deníció. Egy (X, A, µ) téren értelmezett mérhet függvényekb l álló valamely (f α ) α egyenletesen integrálhatónak mondunk, ha

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

Ó ú ú

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

KÉPLETTÁR BIOFIZIKA ÉS BIOSTATISZTIKA TÁRGYAKHOZ. Összeállította: A Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet

Á ű ó ó

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

ű ő ő ű Ü ő ő ő ű ű ő ú ő ú Á Á ő Á ő ő ő ű ő ű ú

í ú Í í ö ö Á ü ö í í ö ö ö ü í ü í ű í ö ü í ü

ő ő Ö ő ü ü ű ű í ű ő í í í ő ü Ö í í ü ü ű ű í Ö ő ű í í í ő í ű ű Ö í ű őí ő ü ő Ő í ő ú ő ü ő ü í ü ü Á Á Á Á ő ü ő í í

á é é á ó á é ö Ű í É Á ó í á ü á ó

Á ó ű ú ó ö ü ű ű ó ó ö ü ó ö ó Ö ü ó ü ű ó ö ó ó ú ó ú ó ó ó ó ó ó ó Ö ö ó ó ó ó ö ó Ű ö ó ó ü Ó ű Í ó ó ó ó ó ó Ó ü ó ó ó ó ó ó ú ó ö

ú ú ő ő ő ú ü ő ő ü ú ő ő

Ü ü ü ú Ö ü ü Ö Ö Ö Ö Ő Ó ü Á Á Ö Ö Ö Ő ü Í ú ű Í ú ú

Í ü ű Ö ö ö ü ö ö ü ü ö ö ű ű ö Í ű Á ö Á ö

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

ő ő Ó

Gépszerkezettan III. Példatár

Átírás:

LDIN 4- A té enegá és mpls ováns lbn β ε δ β BBβ β μ (, β,,) μ B ( g) P t t ( ε ) S A negtív előelne töténelm o vnn S μ B g S ε B ε μ B ésesé nnsene elen tében P ε g t S t Cs eletomágneses teet ttlm 4-es blb ell átín! g S S S g g t S

LDIN 4- oll B (eletomágneses hllámo esetén) g g háms vetovonl H μ g e e 4 g e e AC 3 oll g P t t ε S { t t (met ésesé s vnn) (3-s eő) 3 q q[ 3 ]????? egenlet v? v v q v q { áltlábn mnen eő?????? v,,,3 AXWLL letonm nsten ehn m????? f Koesponen elv Kováns letonm Kováns ehn I?? Reltvtás elve

LDIN 4-4 oll p τ v, p τ,,,3 v,, 3 p p,, p { v m v p mv lsss mpls ( mv),, 3 (Newton!!) Reltvsts egenlet háms fomlmsbn v p m m v et be ell látn 3

LDIN 4-5 oll p τ m τ O H íg,,3 ( m) v ( m ) v t v [ m ] t W [ m m ] nets eneg W ( ) (mntétel) t v m tömeg-eneg evvlen p m m ( ) { v m { mv m p mv?? p p, p, p 4 m p p p p???? v 4

LDIN 4- LAU poon LLNONDÁS! (Z A PARADOXON) υ ISÉLÉS p w m m L p L m p { υ mυ. p m L μ 5

LDIN 4- H oll? τ τ τ τ g { τ τ τ g g g g g 3 λ λ λ μ Λ Λ Γ βγ βγ Γ λ λ λ ( ) Γ βγ β Γ Legen (mogó pont htó eő) Γ álló pont htó eő??? v??? 6

LDIN 4- Γ Γ Γ Γ Γ oll m vυ L L m 3 oll LAUA poon (ő olott meg) 7

LDIN 4- egensúlbn vn???? foogn ellene!! A megolás: m w m m 8

LDIN 4- A peület tétel: L L L v p m{ υ v v υ υ m p 4 oll β β β β?????? sembe fto??? nváns???? λ ε λ ε λ { (??????) ε Látt, hog ε??????????! vntm mehn! B μ ε nváns l 4 el B nváns 9

LDIN 4- Allm most B (e.m.h eletomehn?) B μ ε vlóbn nváns, sláo 5 oll S B υ letomágneses hllámo teveet B S υ II B II Γ ( υ B ) Γ ( υ B ) ( ) ( B B) Γ υ ( υ B) Γ Γ( β) (eletomágneses hllám) υ B Γ B υ B Γ( β) B Γ Γ B (eletomágneses hllám) β

LDIN 4- B β β β β B β ( elftn fén elől) β ( sembeftn fénnel) ( t) sn ξ nváns slá t t ( t, ), (,,) l legen fent pél β Γ β Γ β β oll letomágneses hllámo e m ε e B S B μ S S S ( S,,) B μ μ ε ε μ ε ε ε μ S

LDIN 4- β β ε μ ε β μ 44 43 4 β ε β ε β μ μ t sn ( t) sn ξ 443 ξ ξ ξ t ξ t ξ ξ t p P { P?? oll II. [] φ φ

LDIN 4- ε ont. well II II Γ v B ( ) B II B II Γ B v B ebben áll ésese e 3 e ρ 4πε B e 3 e 3 t lát álló megfgelő? e 3 nsfomáó v sebességgel ( V v, ) v B B v B ( v ) e 3 e ( vt) B ( v ) tovább s meg B-t (elég -t nén ) vt vt 3 / ( ( ) ) ( ) ( vt) 3

LDIN 4-3 oll e 3 e 3 / ( ( vt) )... Hog néte eővonl t -nál? 3 e 3 e -: e e ( ) 3 / v e λ e e 3 / ( ) v ánbn tl ánbn sűűsö B egeneáló Aósság Loent eő. omponense hhe ell enegvsono vsgált well féle???? teno: β εβ BBβ δβ ε μ B 4

LDIN 4- mpls: ( g) P t leomágneses eőté mpls süüsége neg: Ao g mpls megmás, h teno íg né ) g S t ( ε ) S m ehn mn és mpls. ε S B μ μ B 4 oll H s eletomágneses té vn: h t t ( ) S () g W g g g g S S S eet ellene 4-es ontntás egenletént felín S!!! (smm. teno Reltív fesültségteno v (meg 4-es ontntás egenletet!) B w g g w megphtó 4-es téeősségeel! 5

LDIN 4- l l g l g l eneg-impls teno μ 4 ets teno K 4-es eő ( K ) H töltéseet heleün be,??? egenlet les Loent eőnél volt: K 3 3 3-es eő 5 oll K? Loent eő: 3 ( ) K q q v... K K q v v q K v v, { telesítmén letonm: eltvstsn OK (well egenlet ováns lbn íhtó) Reltvtás elv megövetel, hog f tövén len legen. Newton-egenlte nem lene. Kováns mehnát ell tlál (e má nem s most, hnem f Kováns Relt. mehn ogóó: oesponen-elv (ég elmélet olátoottn événes ttománú 3 v OK. A ú elmélet oln ell legen, hog v -e vss Newtont. 6

LDIN 4- lehet Newton. ováns l? p τ K 4-es eő p m (pontmehn),,,... τ t τ p τ K p K,,3 p m v m v lsss mpls!! m mogó pont tömege 6 oll ( mv) mv oespon. O vgát!! m ttlm -t! sebességgel nő tömeg!! Cs v -e Newton????. omponens: K p m K??? Loent nváns τ K K p τ K,,3 m m ( ) 3 m v m v t v [ m ] t W m m (?? hog t bn v len oonát enset válstottn. A ense enegá m tömeg-eneg evvlen nsten: testeben lévő enegát nem lehet felsbítn! (téveett ) 7

LDIN 4- p m m (,v) ( { m, mv {), p mpls és eneg nem független volt negmegmás - őelt. nv.: Impls - tébel elt.nv. ból övete énsebesség méése ege eméset állnó (nem eg sebesség) p Newtonnál függetlene, (tt nem ) 7oll letomágneses hllámo eltvstsn S υ B II B II ( v ) Γ B Γ ( υb) B Γ B v v v Γ B Γ B Γ B β β B β β β B C Γ Γ β β ( β) B B β β ( B) β éeősség söen!!, B, B Pontng veto 8

LDIN 4- ( t) sn t t hol ( t, ) S lletve 4-es hllámveto, Dopple effets!! H. 8oll K,, β Γ β Γ β β β β nváns slá A λ ε λ A ε eneg téglábn λ { ε ε s slá nváns! ( h)!! 9

LDIN 4- LAU - poon Röntgen-sóás felfeeőe) fogáspont υ eeő fogtónomté üggőlegesen sem válto. K -ből néve -vl moog test eő telesítmén véges fogtónomté w m m Peülettétel: L p p mv L v m 9oll m L K!!! Kltás: elene övő nem htht Lneás váls elve

LDIN 4- oll teveet e e {,,, 3 } t e { t,,,} e { t,,, } t ---------------------------------------------------------------------,,, t,,, t --------------------------------------------------------------------- Δ t ---------------------------------------------------------------------?? p m?? --------------------------------------------------------------------- τ τ --------------------------------------------------------------------- [,, &, & ] (, v) λ & [ m, m v][ m, mv] p m m v m v v ---------------------------------------------------------------------

LDIN 4- oll teveet A eneg és mpls (????) ováns l ε δ β BBβ β ε μ β μ () () ( g) P t mpls???? ( εm ) S eneg???? t Cs eletomágneses teet vsgál, P ε m () () S t g t e m t,,,, 3 () S () g t β β Reltvstsn oet, e ováns lb fog átín (,, ) t,,,, t A elölés sent () t (),g t S e m β β

LDIN 4-3 oll S S S t g háms fom g - - - - - - g - - - - - - háms fom A legen De S g S g S g ovábbá S g g Célseű -t legátn??? má smét 4-es eemén tenoból (bonítás H) És íg μ g R e g 4 e e 3

LDIN 4- A 4-es???? 4 oll υ AXWLL egenlete NWON egenlete ováns lb egseű átíás ováns lb áltlánosítn ell G KLL CSINÁLNI ámpont: oesponen elv! Inln má bevált eletonmából: p B öltött ésese mogás (, B) tében p B Néges lb ell elín. τ p m τ ogásegenlet (Newton II. lpán) τ p??? eő q á t eletonmából, hog τ,, p K 3 4

LDIN 4- K ( υ ) q B 5 oll?????????? (háms) K,,3,,, Háms eő K ( K, )? háms eő Lát, hog K q q 3 [ { { { { { { { ] q υ υ υ q υ { Áltlánosítás: mng e legen ehát K K q υ eő telesítméne q υ, 3 υ el t háms eő tnsfomáós sbált. H. 6 oll A mogásegenlet tehát p τ p 5

LDIN 4- p p { m υ m m,,3 υ ( m υ) m υ υ N ewton II. háms lbn p A omponens f ttlm p τ p τ ( m) p, p ( egmtt, hog Bonítás:, pstlhtó téneen lpló óm) (nváns) e H.????? p τ m τ (, υ) ( υ), 6

LDIN 4-7 oll ( m) υ m υ υ m υ mntétel m vel peg p m m [, υ] ( m, υ), p p [ m ] t W m m nglomból nlt 7