Bozsoky István: Gyógytestnevelés a gyakorlatban A fejlett, iparosodott országokban nem csak a felnőtt, de a gyermek lakosság között is emelkedő tendenciát mutatnak a súlyos egészségügyi következményekkel járó elhízás és a mozgásszervi megbetegedések. Ebben az egészségtelen táplálkozás mellett jelentős szerepet játszik a mozgásszegény életmód, amely összefügg azzal, hogy a gyerekek szabadidejének mind nagyobb hányadát teszik ki a fizikailag passzív elfoglaltságok (iskolai feladatokra fordított idő, számítógép használata, televiziónézés, stb.) Kutatási adatok bizonyítják, hogy az életkor emelkedésével mindkét nembeli, de jelentősebb mértékben a lánytanulók között csökken a szabadidejükben mozgásos életmódot folytató és a rendszeresen sportolók aránya. A testnevelésnek fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek, tanulók fejletségéhez és érdeklődéséhez igazodó mozgástevékenységekkel testileg-lelkileg egészséges és kiegyensúlyozott nagy munkabírású fiatalokat neveljen, akik rendelkeznek a mindennapi életben is nélkülözhetetlen erőnléti képességekkel és mozgáskészségekkel. E mellett az iskola-egészségügyi és pedagógiai szakemberek (kiemelt szerepe van a testnevelőnek és a gyógytestnevelőnek) közös feladata, hogy az egészséges életmód részét képező testkultúra, s annak fontos részeként az állóképesség fejlesztése és szinten tartása minden napi igénnyé és életre szóló programmá váljon. Tekintettel arra, hogy a gyermekek mozgásfejlődése nem egyenletes, a hosszabb fizikai inaktivitás, vagy a minimális terhelés-akár fél-egy évig is már bepótolhatatlan vesztességet jelenthet. Minden gyereknél előfordulhat azonban, hogy egészségi állapota miatt rövidebbhosszabb időre korlátozott teljesítményre képes, de ilyen esetben is gondoskodni kell arról, hogy a testnevelés és fakultatív sportolás eredményeként az önmagukhoz viszonyított fejlődésük folyamatos legyen. Az állapotuk alapján elvárható optimum elérésére kell törekedni, mely adott esetben teljesítményjavulás, máskor az állapot stabilizálása. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy csak minimális legyen a testnevelés alól felmentettek száma, és minél rövidebb a felmentések időtartama. A szakemberek szerint a gyermekek, tanulók legalább 20 %-ál található olyan állapot, amely indokolttá teheti a gyógytestnevelés kategóriába sorolást. Abból az alapvető elvből kell kiindulni, hogy a gyermek, aki rendszeresen látogatja az adott nevelési-oktatási intézményt,- nagyon kevés kivételtől éltekintve-részt vehet a számára megfelelő testnevelésben (gyógytestnevelésben) A gyógytestnevelés fogalma: sajátos tudomány terület a szaktudományon belül. Tágabb értelemben a testkultúra a testnevelés-tudomány része. Szűkebb értelemben önálló tantárgy, melyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akik szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal.
A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (mellkas, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurrótikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok) panaszokkal küszködő, a testi képességeikben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék, stb.) eszközeivel. Tehát a gyógytestnevelés feladata a gyermekek, a tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskola orvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy-vagy könnyített testnevelésre utalja. A szakszolgálatok közé sorolt gyógytestnevelésről történő gondoskodás az illetékes önkormányzat feladata. Gyógytestnevelés kategóriák: Az I. kategóriák: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati elváltozása van, s e miatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével. II. kategória: Gyógytestnevelés órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat javasol a szakorvos. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján, testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a Gyógytestnevelő tanár állapítja meg. II/B kategória: Csak gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisának megfelelő foglalkozásokon, a féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. III. kategória: Felkell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. Az I.II.III. Kategóriába való besorolást az iskolaorvosok végzik az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig. A névjegyzéket megküldik a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fell kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét gyógytestnevelési nyilvántartó lapon. A gyógytestnevelés megszervezéséhez 16 fős csoportonként-az iskolai órakereten felül- heti 3 óra áll rendelkezésre. Egyéni, egy-három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható (súlyos deformitások vagy belgyógyászati diagnózisok esetén). A külön órakeretben szervezett gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak a tanulók részére heti 1 tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.
Amennyiben az iskolát ellátó orvos kategorizálásával a szülő, tanuló nem ért egyet jogorvoslattal élhet az intézmény igazgatójánál. Az intézmény vezetője szakmai felülvizsgálatot kérhet a területileg illetékes városi, kerületi ANTSZ Tiszti főorvosától, aki szakorvos véleménye a lapján dönt. Az iskolaorvosok szürrővizsgálatai, kategóriába sorolása, szülői fellebbezések után a 2009/2010-es tanévben 139 gyógytestnevelésre utalt tanuló van. Ebből 71 tanuló alsó tagozatos, 68 felső tagozatos. Így az Orosháza Város Általános Iskolájában (5 intézmény) 11 gyógytestnevelési csoportot alakítottunk ki. A csoport kialakítás szempontja az alsó és felső tagozatosok külön foglalkoztatása volt. Öt alsó tagozatos csoport és őt felső tagozatos csoporton kívül egy 3 fős csoport csak gyógytestnevelésre járó tanulókból áll. Ezek a tanulók nem vehetnek részt a testnevelési órákon, számukra egyéni, speciális fejlesztési mozgásanyag szükséges. A többi csoportba járó tanulók részt vehetnek a testnevelési órákon, figyelembe véve a számukra káros mozgásanyag mellőzését. Két alsó tagozatos csoportot Székhelyintézmény, Eötvös Tagintézmény- Kolleganőm lát el. Én 110 tanuló gyógytestnevelését végzem, 9 csoportban: 3 alsós, 5 felsős és 1 három tanulóból álló (súlyos ortopédiai és belgyógyászati diagnózissal) egyéni csoportban. A csoportok kialakításánál célszerű lett volna figyelembe venni az azonos diagnózist, azonos korosztályt. Ideális esetben a nemek szétválasztását. De ezt a körülmények nem teszik lehetővé, a tornatermek zsúfoltsága és délutáni foglalkozások korlátozott időtartama miatt. Ha diagnózisok szerint csoportosítunk: 46 túlsúlyos, 34 lúdtalpú, 30 gerincferdüléses, 28 hanyagtartásos, 13 asthmás, 4 mellkas deformitásos, 2 X lábú és 1 tanuló magas vérnyomásos. Ezek a diagnózisok néha együttesen is jelentkeznek. Pl túlsúlyos gyereknél lúdtap, hanyagtartás és magas vérnyomás. 1.Az elhízás jórészt civilizációs kortünet, amint már az elején is említettem.. Külső eredetű exogén okok: - túltáplálás, - mozgásszegény életmód, Belső eredetű endogén okok: - a neuroendokrin rendszer zavara, - alkati tényező. Az endogén és exogén okok legtöbbször keverednek. Jelentős szerepet játszanak az elhízásban. Az elhízás (adipositas) és koros kövérség Obesitas között nehéz meghúzni a határt. A korszerű orvosi szemlélet az elhízást, a felesleges testsúlygyarapodást is potenciális betegségnek tekinti, ami azt jelenti, hogy a kövérség magába hordozza a betegség kialakulásának lehetőségét. - Elhízás: 25-35 (BMI között) testtömeg index. - Obesitas: koros kövérség 25-35 BMI felett.
Javasolt mozgásanyag: gondoskodni kell a folyamatos, mérsékelt aerob terhelést jelentő mozgásról. A zsírégetést és szénhidrát anyagcserét segítő aerob, tartós ddinamikus mozgás során ügyelni kell az izületek állapotára. A napi folyamatos mozgást célszerű 60 percet meghaladóan végezni. Kerülendő mozgás anyag: hőháztartást, izületet terhelő intenzív mozgások. Az izületeket nagy mértékban terhelő mozgások, fárasztó hosszan tartó állás, szokatlanul súlyos terhek emelése, tartós függés gyakorlatok, sérüléssel járó ugrások. Ha egyidejűleg magas vérnyomás is fenn áll, préseléssel járó gyakorlatok. A túlsúlyos tanulóknál, annak ellenére, hogy minden baj közvetlen forrása a nem kívánatos súlytöbblet, a gyógytestnevelés elsődleges célja, mégsem lehet, csak a testsúly csökkentése, annál inkább, mert arra egyedül nem képes. Röviden célja lehet az elhízás negatív következményeinek javítása, korrigálása: a mozgató rendszer funkcionális állapotának javítása, a szív és keringési rendszer edzése, a légző rendszer működésének javítása, a kedvező pszichés hatások kiváltása. Az elhízott gyereknél fő cél, hogy saját testsúlyúkat képesek legyenek elviselni azaz mozgásszerveik alkalmazkodjanak a megnővekedett teherhez. 2. A következő diagnózis, amely a kövérséggel is együtt jár a lúdtalp (pes planus, pes panovalgus) Pes panovalgus bokasüllyedés. Harántboltozat süllyedés: pes transverso-plano. Annyira elterjedt, hogy legfontosabb tennivaló a megelőzés. Nemcsak arról van szó, hogy már a meglévő, a kialakult süllyedés zavaró, kellemetlen és gyakran igen fájdalmas, de figyelmet érdemel az is, hogy a folyamat nem fejeződik be a lábfejnél. Elég gyakori, hogy a deréktáji panaszok és a térdizület elváltozásának oka a lábboltozat süllyedése. Lényegében azt mondhatjuk, hogy az elváltozás a lábujjaktól a medencéig, de még a gerincoszlopig is terjedhet. A lábboltozatot gyengítő tényezők: - a kis gyerek korai talpra állítása, - a kifele fordított lábfejjel való járás, - a láb alakjától eltérő cipő viselése, - a sima kemény talaj szintén gyengítő tényező, - túlerőltetés, edzés nélküli túlzott igénybevétel, pl.nagy állóképességet kiváltó edzés, kirándulás, előzetes szoktatás nélkül, - testsúly hirtelen növekedése, - eredetileg gyengült támasztó és tartószerkezet, pl aszténiánál Javasolt mozgások: a lábboltozat és a talpizmok erősítése, a lábboltozat lesüllyedésének megelőzését vagy korrigálását szolgáló lábtorna gyakorlatok. Fontos a jó edzőcipő használata. Kerülendő: extrém súlyok emelése. Fixált lúdtalp: II/C Javasolt mozgások: a bokaizület maximális kímélése mellett egyéb mozgások. Kerülendő: ugrások, futás, egyéb bokaizületek erősen terhelő gyakorlatok.
3. A harmadik leggyakoribb diagnózis a gerincferdülés és a hanyagtartás. A hanyagtartásra jellemző, a leeresztett vállak, a kidüllesztett has, kissé előre hajló fej. Ha kihúzza magát a gyerek ezek az elváltozások, megszűnnek. Javasolt mozgások: A rendellenességet okozó gyenge izom és szalagrendszer fokozatos terheléssel történő megerősítése, az ágyéki gerinc és medence rögzítése mellett végzett gyakorlatokkal: A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok végzése, a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása. Kerülendő: A tartási zavart fokozó inadekvát terhelések: az ágyéki gerinc és medence rögzítés nélkül végzett erősítések és emelések. Tartós függés és támaszgyakorlatok. Túlságos, nehéz súlyok emelése. A gerincferdülést, púposságot, laposhátat, nem lehet korrigálni kiegyenesedéssel. A gerinferdülés, scoliosis lehet idiopathias és funkcionális. Szerencsére a mi tanulóink között csak funkcionális scoliosis található. Javasolt mozgások:a rendellenességet okozó gyenge izom és szalagrendszer fokozatos terheléssel történő megerősítése az ágyéki gerinc és medence rögzítése mellett végzett gyakorlatokkal: a biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok végzése, a testtartásért felelős izmok erősítése és nyújtása javasolt. Terhelhetőség nem korlátozott. Szimmetrikus hátizom és hasizom erősítés. Kerülendő mozgásanyag: a gerinc vertikális terhelése. Az ágyéki gerinc és medence rögzítése nélkül végzett erősítések és emelések. Zökkenések, keményburkolaton történő futás, ugrás. 4. A következő diagnózis az asthma. Az athma, bronhiale rohamokban megnyilvánuló légszomj, amely hörgőgörcsök következtében lép fel. A tulajdonképpeni oka a szervezet túlérzékenysége, a belélegzett anyagokra, illatokra, esetleg pszichés hatásokra, a szervezet túlzott koros reakciókkal válaszol. Minden rohamra jellemző: bronhiolusok görcse, váladék megjelenése, és a légszomj. Feltűnő még a bordaközi izmok és a hasizom megfeszülése. Jellemző a rohamok közbeni légzésre a következő: mind a belégzés mind a kilégzés erősen nehezített. Mind a két fázis fütyülő, búggóhang kiséretéban megy végbe. Cél az asthma bronhiale kezelésénél a beteg helyzetének könnyítése a roham folyamán és a fulladásos jelenségek megszüntetése. Bár az iskolai gyógytestnevelés foglalkozásaira a tanulók rohammentes szakaszba keülnek, mégis igen lényeges az a lehetőség, amit a tornáztatás és a légzőgyakorlatok által kialakított reflexek a roham idejére jelentenek. A rendszeres edzés hatására az asthmás a roham idején is képes a helyes légzésre, ami éppen a roham elviselését könnyíti. A légzőgyakorlatok, amelyek során a beteg az orron át végez belégzést és szájon át kilégzést, reflektorikus úton enyhítik a bronhiolusok görcsét (orr-tüdő reflex). A gimnasztika mozgásai, amelyek az adrenalin kiválasztást segítik, szintén akadályozzák a bronchusok és a bronhiolusok görcsét, sőt szerencsés esetben meg is akadályozhatják. Az asthma esetében komoly problémát jelent a betegség alapját fenntartó túlérzékeny idegrendszer. A jól alkalmazott gimnasztika edző és erősítő hatása az idegrendszert is kedvezően befolyásolja, új reflexpályák épülnek ki és lehetségessé válik a légzőrendszer normális beidegződése.
Asthma bronchiale lehet: 1. megfelelően kezelt szinte tünetmentes, 2.gyakori tünetes: Javasolt mozgások: szennyeződés, pollenmentes levegőjű környezetben légzőgyakorlatok, sok uszás, Kerülendő mozgások: a megerőltető fizikai aktivitás kerülendő. Intenzív futás, provokálta fulladás esetén ha az előzetesen adott Béta mimetikummal nem védhető ki, az adott mozgás kerülendő. 3. aktuálisan panaszos: II/C. Javasolt mozgások: könnyű gimnasztika, légzőgyakorlatok. A gyógytestneveléi foglalkozások fontosabb célkitűzései: - testsúlycsökkentés - a tanulók általános kondíciójának és állóképességének fejlesztése, - a helyes légzés kialakítása, - mozgás készségek és képességek kialakítása, - aszimmetrikus testtartás leküzdése, - helyes testtartás kialakítása, - a hiányzó fiziológiai görbületek kialakítása, - a háti szakasz merevségének és fokozott görbületének megszüntetése, - a mellkas erősítése és tágítása, Arra törekedtem, hogy a tanulók rendelkezzenek ismeretekkel a diagnózisukról, a káros mozgás anyagáról, szerezzenek jártasságot a korrekciós mozgásanyag helyes kivitelezésében. A gyógytestnevelés céljait csak a szülő, pedagógus, orvos, gyógytestnevelő, pszichológus és nem utolsó sorban a gyerek együttműködésével érhetjük el. 2010.11.10 Bozsoky István Gyógytestnevelő