Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi Bizottság 2012. November 20.
Témakörök Válság, gazdasági válság, pénzügyi válság, exportképesség válság, nemzeti iparág Makrogazdasági és iparági reakciók A ciklikusság magyarázó tényezıi a felsıoktatásban Egyéni, hallgatói, fogyasztói szint Kormányzati Intézményi alkalmazkodás, IFT Nemzetközi hatás, globális alkalmazkodás Következtetések
Válság, gazdasági válság, pénzügyi válság, exportképesség válság, nemzeti iparág Iparágak (textilipar, elektronika) eltőnése a politikai rendszerváltás után A nemzeti légitársaság, a MALÉV eltőnése egy éjszaka 10 év vajúdás után A nemzeti vasúttársaság, MÁV. A nemzeti felsıoktatás.. A marketing rövidlátás magyarázatai Beépített infrastruktúra Szolgáltató szektor helyhez kötöttsége Fogyasztók, vásárlók alacsony mobilitási képessége
Gazdasági válság, recesszió, üzleti ciklus A recesszió közgazdasági fogalom, az üzleti ciklusnak a gazdasági aktivitás visszaesésével jellemezhetı része, a legelterjedtebben használt meghatározás szerint a bruttó hazai termék (GDP) csökkenése (vagy gyakori más megfogalmazásban negatív növekedése) legalább két egymást követı negyedévben az elızı negyedévhez viszonyítva. Wikipédia Üzleti ciklus: a gazdasági tevékenység nemzeti jövedelem/kibocsátás ingadozása, fellendülési és visszaesési szakaszok váltakozása
A nagy gazdasági világválság hatása az USA GDP-jére 1999-es $ árakon
A GDP alakulása 1960-2010, Magyarország
A GDP éves változása, 1960-2011
A hallgatók számát befolyásoló tényezık Születések száma, érintett korosztály nagysága Felsıoktatásba belépık aránya az érintett korosztályban: elit - tömegképzés Finanszírozás: állam magán Felsıoktatás mint az emberi tıkébe fektetett beruházás megtérülési rátái: egyén, társadalom, állam, vállalat
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Születések és a felsıoktatási hallgatók számának alakulása 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Egyetemi, főiskolás hallgatók száma Születések száma
A hallgatók számát befolyásoló egyéni tényezık Megtérülési ráta változása képzési szintenként, programonként, nemenként Családi költségvetési korlát Családi költségvetés alternatív lehetıségei Lakásvásárlás Gépkocsi vásárlás Tartós fogyasztási cikkek, utazás Fogyasztói Bizalom
Fogyasztói Bizalom Index
Hallgatók számát befolyásoló kormányzati tényezık Költségvetési helyzet Felzárkózás a diplomások arányát illetıen Finanszírozási rendszer alapelvei Globális versenyben való helytállás: Nemzetközi versenyképesség, rangsorok Külkereskedelmi egyenleg a felsıoktatásban Erıltetett vagy harmonikus növekedés Beruházások PPP konstrukcióban
Évente kibocsátott diplomák száma
Felsıoktatás finanszírozás tanulságai és stratégiája (Barr:2004) A központi tervezés ideje lejárt A diplomásoknak részt kell vállalniuk a felsıoktatás költségeibıl Jól megtervezett diák-hitelrendszer Jövedelemarányos törlesztés Racionális kamatláb A tandíj és a megélhetési költségek fedezése Az állam és a piac egyensúlya Általános finanszírozási stratégia: Változó díjak, árak Jól tervezett hitelprogram Hozzáférés elısegítése, méltányossági elv
A lakásépítések számának éves változása, 1960-2011
GDP, lakásépítés, felsıoktatási hallgatók számának változása 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Lakásépítések száma GDP Egyetemi, főiskolás hallgatók száma
GDP, lakásépítés, forgalomba helyezett gépjármővek, születések, felsıoktatási hallgatók számának változása, 1992-600 500 400 300 200 100 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Személygépkocsi vásárlás Lakásépítés GDP Születések száma Egyetemi, főiskolás hallgatók száma
Hallgatók számát befolyásoló intézményi tényezık (IFT) Önfenntartó felsıoktatás: saját bevételek Méretgazdaságosság, optimális méret Irányítási rendszer, tulajdonosi magatartás Törvényi, szabályozási háttér Képzési területek sajátosságai, karok Stratégiai szövetségek, pólusok Regionális beágyazottság: vállalati kapcsolatok Nemzetközi beágyazottság K+F+I+ (M) publikációk: Web of Science, hatás Külföldi hallgatók: reguláris, részképzés, fizetıs
Nappali tagozatos és külföldi hallgatók száma (2010-ben 6,6%)
Következtetések Felsıoktatásban is vannak ciklusok A ciklusok generálásában döntıen makroszintő változások játszottak szerepet Demográfia, születések száma Diplomások arányának erıltetett növelése A globális világ nemzetközi versenyképességet követel, piaci szempontok elıretörése Megtérülési ráták a külföldi elhelyezkedésnél Felsıoktatás mint támogatott iparág: húzó ágazat Felsıoktatási intézmények piacosítása Elvesztegetett 10 esztendı: törvényhozási és döntési bizonytalanság