A QIS3 tapasztalatai a Posta Biztosítónál Góg Enikő 2008.03.20. 1
Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények 2
Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények 3
A Posta Biztosító tulajdonosi szerkezete 66,9% 33,1% Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Magyar Posta Biztosító Zrt. Alapítás éve: 2002 Üzleti tevékenység kezdete: 2003 A Posta Biztosító márka alatt egy élet és egy nem-élet biztosító önálló társaságként működik. A két cég működési folyamatai jelentős átfedést mutatnak, működési modellje, irányítási rendszerei azonosak, a munkavállalók jellemzően mindkét cégben alkalmazottak, a két társaság közös infrastruktúrát használ. 4
A Magyar Posta Zrt. mint tulajdonos és stratégiai partner 140 év óta a magyar piacon 36.796 alkalmazott Magyarország második legnagyobb munkaadója Teljes lefedettséget biztosító hálózat 6.5 millió ügyfél Mintegy 355 millió tranzakció évent Évente mintegy 1.4 milliárd postai küldemény Tervezett árbevétel: 189 milliárd Ft 20 éves biztosításközvetítési tapasztalat Korábban Generali Biztosító 5
A Talanx konszern főbb számokban Alapítás éve 1903, HDI néven Székhelye Hannover, 150 országban folytat aktív üzleti tevékenységet, világszerte mintegy 10.000 alkalmazottat foglalkoztat Leányvállalata a Hannover Rück viszontbiztosító világviszonylatban a 4. legnagyobb viszontbiztosító A konszern díjbevétele 2006-ban 20 millárd Euró volt, a vállalatcsoport ezzel Németország harmadik legnagyobb biztosítója A Posta Biztosító a bankbiztosítási üzletág egyik vállalata 6
A Biztosító termékportfóliója PostaÉrtékŐr folyamatos díjas életbiztosítás PostaHozamŐr Plusz egyszeri díjas Unit Linked életbiztosítás PostaHozamŐr egyszeri díjas életbiztosítás PostaTestŐr Balesetbiztosítás PostaFészekŐr - Lakásbiztosítás PostaAutóŐr Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás PostaCasco Casco biztosítás PostaUtasŐr - Utasbiztosítás A PostaHozamŐr és a PostaAutóŐr a két cég meghatározó terméke 7
Bruttó díjbevételek alakulása Millió Ft 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Bruttó díjbevétel (MPÉ) 2003 2004 2005 2006 2007 Millió Ft 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Bruttó díjbevétel (MPB) 2003 2004 2005 2006 2007 Az Életbiztosító esetén a 2006-os kiugró díjbevételnövekedés a kamatadó hatásának tudható be. 8
Piaci részesedés a működés 5. évében Életbiztosítási ág piaci részesedése díjbevétel alapján (2007) ING 23,0% Többi szereplő 13,1% MPÉ AXA 2,8% (Winthertur) 4,0% K&H Élet 4,1% Uniqa 6,2% K&H 4,1% Aegon 8,4% AVIVA 11,0% OTP Garancia 10,1% Generali- Providencia 10,6% Nem-életbiztosítási ág piaci részesedése díjbevétel Többi szereplő alapján 8,2% (2007) Groupama 2,2% Union 2,5% K&H 4,1% Aegon 8,2% MPB 2,1% UNIQA 8,2% OTP Garancia 9,0% Allianz 35,6% Generali- Providencia 19,9% Piaci részesedések: Életbiztosító: 2,9 % Vagyonbiztosító: 2,1 % KGFB ágazat piaci részesedése 5,4 % 9
Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények 10
A projekt a munkaszervezés tekintetében Belső projekt és külső tanácsadó cég Belső projekt A QIS 3 kitöltésére egy projektet hoztunk létre az aktuáriusi, controlling, pénzügyi és befektetési terület munkatársaiból. 6 fő vett részt a munkában. Külső tanácsadó cég Mivel a QIS3 a résztvevők számára új módszertani elemeket tartalmazott és a rendelkezésre álló idő is erősen korlátozott volt, felkértük a Deloitte tanácsadó céget is a munka segítésére. 11
A projekt a munkaterhelés tekintetében A projekt a összesen 134 munkaórát jelentett és alig egy hónap alatt készült el. A leginkább munkaigényes részfeladatnak a technikai tartalékok számítása bizonyult. A legtöbb munkaóra ráfordítást az aktuáriusi területtől igényelt a projekt. Feladat \ Terület Befektetés Aktuárius Controlling Pénzügy Tanácsadók Összesen Eszközök átértékelése 1 1 0 4 2 8 Nem-élet technikai tartalékok számítása 0 9 18 0 6 33 Élet technikai tartalékok számítása 0 19 0 0 8 27 Rendelkezésre álló szavatolótőke számítás 0 2 0 8 0 10 Nem-élet szavatolótőke számítása 0 14 0 0 0 14 Élet szavatolótőke számítása 2 7 0 0 0 9 Minimális szavatolótőke számítás 0 12 0 0 0 12 Jelentés a menedzsment és az anyavállalat felé 0 14 0 0 0 14 Végső értékelés 0 7 0 0 0 7 Összesen 3 85 18 12 16 134 12
Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények 13
A számítások tapasztalatai Általános tapasztalatok: Mivel ez volt az első mennyiségi hatástanulmány, amelyben a Biztosító részt vett, illetve korlátozott idő és erőforrás állt rendelkezésre, néhány helyen ésszerű egyszerűsítésekkel, közelítésekkel éltünk. Néhány részletben nem volt teljesen egyértelmű a kitöltési útmutató, illetve a QIS3 Task Force válaszai. Az eszközökátértékelés tapasztalatai: Immateriális javak értékelése Az eddigi szabályozás nem engedte meg, hogy az immateriális javakat figyelembe vegyük a szavatolótőke számítása során. Az új szabályozás azonban megengedi, hogy ezek piaci értékét figyelembe vegyük. Két lehetséges megközelítést vizsgáltunk a projekt során: A piaci érték egyenlő azzal az értékkel, amit a piacon kapnánk ezekért az eszközökért. Ebben az esetben a piaci érték 0-hoz közeli lesz. A piaci érték egyenlő azzal az értéknövekedéssel, amit egy esetleges vevő hajlandó megfizetni a portfolió árán felül. Végül e lehetőség mellett döntöttünk. A DAC-et nem vettük figyelembe eszközként. Néhány helyen közelítéssel éltünk. 14
A számítások tapasztalatai A modellezés tapasztalatai: A termékeket a fő kockázatok alapján egy-egy üzletágba soroltuk be Nem modelleztünk le minden terméket Az élet technikai tartalékok 99,3%-át, míg a nem-élet állomány 91,7%-át modelleztük le. A nem modellezett biztosítási kötelezettségeket jelenlegi tartalékukkal becsültük. Excel modellek (nem sztochasztikus). Az élet állomány esetén modellpontokat használtunk. Nem modelleztük az opciók és garanciák értékét. Jövendő szolvenciaszintek (SCR) számítása Az SCR-ek számításakor proxy változókat használtunk. A szavatolótőke kockázatonkénti számításánál a technikai tartalékok értékét a legjobb becsléssel közelítettük, nem használtunk proxy-kat a kockázati pótlék modellezésére. Befogadási kötelezettség KGFB esetén Csak a 2006-os szerződéseket vettük figyelembe (halasztottakat is) a legjobb becslés számításakor, a 2007-es tervezett új szerzéseket nem. Az életbiztosítási kockázatok számításánál nem modelleztük az eszközoldali változást. A kockázati pótlék számításához a CEIOPS segédtábláját használtuk A minimális szavatolótőke számítás tapasztalatai: A piaci kockázat számításánál a két módszer igen eltérő eredménnyel járt Az első módszer túl durva közelítéssel él magasak a kötvényekre (állampapírokra is) használt együtthatók (élet 5,4%, nem-élet 2,7%) A második módszer esetén nem volt teljesen egyértelmű a módosított duration képlete 15
A számítások tapasztalatai A szükséges szavatolótőke számítás tapasztalatai: Az Életbiztosító magas piaci kockázata az eszközök és kötelezettségek eltérő duration értékéből adódott. Ennek oka, hogy az alap szavatolótőke számoló modell nem veszi figyelembe, a HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termékünk sajátosságát. A legújabb termékverzió teljes életre szól, 1 év letelte után büntetés nélkül visszavásárolható, 1-3 hónapra előre meghirdetett bruttó hozamot biztosít. Az alacsony visszavásárlási büntetés miatt likvid a termék és rövid lejáratú kötvények állnak mögötte. 16
Tartalom A Posta Biztosító bemutatása A projekt a munkaszervezés és a munkaterhelés tekintetében A számítások tapasztalatai Eredmények 17
Eredmények A 2006.12.31-i adatokat vettük alapul és 250 Ft/ árfolyamot használtunk A mérleg a QIS3 szerint a jelenlegi magyar szabályozás %-ában: 2006.12.31 Posta MPÉ MPB Biztosító összesen Eszközök Viszontbiztosítási megtérülés 75,0% 100,0% 74,9% Befektetések 103,2% 103,3% 102,4% Egyéb eszközök 89,2% 95,3% 82,5% Eszközök összesen 99,9% 102,9% 89,1% Kötelezettségek Saját tőke 153,5% 161,7% 143,7% Biztosítási kötelezettségek 95,5% 99,8% 74,3% Egyéb kötelezettségek 100,0% 100,0% 100,0% Kötelezettségek össesen 99,9% 102,9% 89,1% A jelenlegi magyar szabályozás szerint a várható megtérülés a kötelezettséget csökkenti és nem eszköz, itt az összehasonlítás kedvéért (és az európai gyakorlatnak megfelelően) módosítva mutatjuk a magyar mérleget. A QIS3 szerint a erősen felértékelődtek az eszközök, amely a vétel óta bekövetkezett kamatcsökkenés következménye (változó hozamgörbe). A QIS3 szerint alig alacsonyabb az életbiztosítási kötelezettségek értéke, mivel a domináns HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termék unit-linked szerű. A QIS3 szerint a nem-élet biztosítási kötelezettségek lényegesen csökkentek, ez elsősorban a tartalékok diszkontálásának eredménye. 18
Eredmények A szavatolótőke helyzet a QIS3 szerint a jelenlegi magyar szabályozás %-ában: 2006.12.31 Posta MPÉ MPB Biztosító összesen Rendelkezésre álló szavatolótőke 203% 201% 206% Szavatolótőke szükséglet 166% 121% 240% Szabad tőke 462% 1519% 90% Tőkemegfelelés 123% 166% 87% A QIS3 szerint mind a rendelkezésre álló szavatolótőke, mind a szavatolótőke szükséglet nőtt, azonban eltérő arányban. Az Életbiztosító esetén javult a szavatolótőke helyzet, mivel a domináns HozamŐr egyszeri díjas életbiztosítási termék unit-linked szerű. A Nem-élet biztosító esetén romlott a szavatolótőke helyzet. A két cégre együttesen nézve javult a szavatolótőke helyzet. 19
Köszönöm a figyelmet! 20