3527 Miskolc, József Attila u. 70.
Tartalomjegyzék 1. A közúti közösségi közlekedés jogszabályi háttere... 3 1.1. A tevékenység végzés jogszabályi feltételei... 3 1.2. A közszolgáltatási szerződés... 3 2. A viteldíjak, a kedvezményrendszer és a finanszírozás a helyközi autóbuszközlekedésben... 4 2.1. Viteldíjak és kedvezményrendszer ismertetése... 4 2.2. Díjszabási veszteség bemutatása és elemzése... 5 2.3. Költségtérítés, a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek megtérítési rendszere... 6 3. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közforgalmú közlekedésében... 8 3.1. A gazdasági környezet és a megye közforgalmú közlekedési hálózatának összefüggései... 9 3.2. A társaság tevékenységeinek általános ismertetése... 9 3.3. Az utazási igények alakulása a helyközi közlekedésben...10 3.4. Az autóbusz-vonat csatlakozások aktuális helyzete...14 4. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. leánytársaságának a BORSOD VOLÁN Zrt.-nek 2014. évi gazdálkodási adatai és mutatói... 15 4.1. Bevételek alakulása...15 4.2. Ráfordítások alakulás...17 5. A járműállomány jelenlegi helyzete és a jövőbeni beszerzési stratégia... 20 6. Megvalósult és tervezett fejlesztések... 21 7. A jövőbeni lehetőségek, várható főbb folyamatok és kiemelt feladatok... 23 2
1. A közúti közösségi közlekedés jogszabályi háttere A tájékoztatóval kapcsolatos jogszabályi háttér az alábbiak szerint foglalható össze: 1370/2007/EK rendelet a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról, 261/2011. Korm. rendelet a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról, 181/2011/EU rendelet az autóbusszal közlekedő utasok jogairól, 213/2012. (VII.30.) Korm. rendelet az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, az abban foglaltak alóli mentességekre, az autóbuszos személyszállítási szolgáltatási feltételekre, valamint a közúti személyszállítási üzletszabályzatra vonatkozó szabályokról, 62/2013. (III.4) Korm. rendelet a vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelméről. A felsorolt jogszabályok együttesen kerülnek alkalmazásra. 1.1. A tevékenység végzés jogszabályi feltételei Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás - az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2012. évi XLI. törvény alapján - a személyszállítási feltételekről szóló 261/2011. Korm rendeletben foglaltak szerint kiadott, működési - tevékenységi - engedély birtokában, közszolgáltatási szerződés alapján végezhető. A közúti közösségi közlekedési szolgáltatás nyújtóját - főszabályként - pályázat útján kell kiválasztani, a pályázati eljárást nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon kell lefolytatni. A szolgáltató tevékenységi engedélyt az esetben kaphat, ha megfelel a vonatkozó jogszabályban részletesen meghatározott, a jó hírnévre, illetőleg a szakmai és pénzügyi alkalmasságra kiterjedő követelményeknek. A közszolgáltatási szerződés megkötésére, a szolgáltatás megrendelésére - a menetrend szerinti helyközi/távolsági személyszállítás esetében - a közlekedésért felelős miniszter (az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben) jogosult, aki egyben a szolgáltatás Megrendelőjének és az ellátásért felelősnek is tekinthető. A 2012. évi XLI. törvényben, illetve a 213/2012. Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot köteles készíteni. Az Északmagyarországi Közlekedési Központ Zrt. közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó üzletszabályzatának előkészítése, a Nemzeti Közlekedési Hatóság általi jóváhagyása, a 2012. évi XLI. törvényben, a 213/2012. Korm. rendeletben meghatározottak figyelembevételével megvalósult. A jóváhagyott üzletszabályzat közzététele, folyamatos karbantartása, illetve módosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. 1.2. A közszolgáltatási szerződés Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. a BORSOD VOLÁN Zrt. jogutódja - Szolgáltató - hatályos Közszolgáltatási Szerződéssel rendelkezik a menetrend szerinti helyközi - országos, regionális - személyszállítás végzésére, mely szerződést a Magyar Állam, mint ellátásért felelős nevében a közlekedésért felelős miniszter - Megrendelő -, valamint a Szolgáltató kötötték. A közlekedésért felelős miniszter, valamint társaságunk között 2004. december 27. napján közszolgáltatási szerződés jött létre. A szerződés, eredetileg 8 éves időtartama 4 évvel, 2016. december 31-ig meghosszabbításra került. 3
Az érintett közszolgáltatási szerződés maradéktalanul megfelel - adatszolgáltatás, pénzügyi feltételek szabályozása, szolgáltatói-megrendelői kötelezettségek és jogosultságok, szerződésmódosítás, szerződésszegés szankciói, szerződés felmondás oldaláról egyaránt - az 1370/2007/EK rendelet, illetve 2012. évi XLI. törvény előírásainak. A szolgáltatói felelősség, a társaságunk és a közlekedésért felelős miniszter között hatályban lévő közszolgáltatatási szerződés értelmében, a szerződés mindenkor hatályos 2. sz. melléklete szerinti menetrendben meghatározott feladatoknak megfelelő mennyiségű és minőségű járműpark rendelkezésre bocsátására terjed ki. A társaság kötelessége a közszolgáltatási szerződés 2. számú mellékletében foglalt menetrendek mind teljesebb, lehetőség szerint eltérés nélküli kielégítése, a megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítása. A szerződés szerint a szerződés tárgyát képező közszolgáltatási tevékenység ellátásához szükséges mindennemű infrastruktúra és egyéb tárgyi eszköz biztosítása a Szolgáltató feladata. Adatszolgáltatási kötelezettségünk keretében, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. leánytársasága a BORSOD VOLÁN Zrt. 2014. évi helyközi közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó beszámolója a közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelő tartalommal, az előírt határidőre felterjesztésre került a közlekedésért felelős minisztérium részére. A leánytársaság tárgyévet megelőző évi helyközi közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó beszámolójának értékelésére 2015. június 16-án került sor a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. A benyújtott anyagok, valamint a szóbeli kiegészítések alapján a felek közösen megállapították, hogy a Szolgáltató a Szerződésben foglalt közszolgáltatási feladatait teljesítette, gazdálkodása zavartalan ellátást biztosított, melynek tényét a jelzett napon készített jegyzőkönyv rögzíti. 2. A viteldíjak, a kedvezményrendszer és a finanszírozás a helyközi autóbuszközlekedésben Társaságunk az ágazatra jellemző, egyre kedvezőtlenebb működési körülmények hatására évről-évre egyre nagyobb erőfeszítéssel és egyre komolyabb hatékonyság növeléssel érte el a pozitív adózás előtti eredményét. A tevékenységi körből adódóan a bevételeink túlnyomó része a helyközi személyszállítási bevétel, mely a helyközi tevékenység menetdíj bevételeiből, az utazási kedvezmények ellentételezéseként juttatott fogyasztói árkiegészítésből (2012. július 1-től az új megnevezése: szociálpolitikai menetdíj-támogatás), illetve a pótdíjakból áll. Társaságunktól függetlenül számos olyan tényező - kedvezményes jegyek árkiegészítésének változása, ÁFA és SZJA változások, stb. - nehezíti a gazdálkodást, melynek kivédésére nincs mód. Ennek következményeként a helyközi közlekedés bevételekkel nem fedezett indokolt költségének ellentételezése szükséges a megrendelő Nemzeti Minisztérium részéről. 2.1. Viteldíjak és kedvezményrendszer ismertetése Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás viteldíjai a közszolgáltatási szerződésekben kerülnek rögzítésre, azoktól a társaság (ideértve az üzletpolitikai kedvezmények nyújtását is) csak a Megrendelő előzetes engedélye alapján térhet el, ily módon azok a társaságok működése szempontjából extern tényezőnek tekinthetők. A menetjegyek és a bérletek viteldíjai 2012. január 1-től nem változtak, viszont menetjegyek esetében az első tarifaövezet megszűnt 2012. szeptember 1-től. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállítás területén érvényesülő (igen kiterjedt) kedvezményrendszer szabályait a 85/2007. (IV.27.) számú Kormány rendelet tartalmazza. 4
KEDVEZMÉNYZETT TÁRSADALMI CSOPORT KEDVEZMÉNY MÉRTÉKE, MENETJEGY Életkor alapján járó kedvezmények (6 éven aluli gyermekek, 100% 65 éven felüliek) Tanulói, hallgatói jogviszony alapján járó kedvezmények (óvodás 6 éven felül csoportosan, általános és középiskolás, felsőoktatási intézmény hallgatója, szociális intézményekben lakók, stb.) Ellátottak utazási utalványával (pl. nyugdíjas) igénybe vehető 50-90% kedvezmények Állást keresők 90% Menekültek 100% Fogyatékkal élők és kísérőik 90% Költségvetési szervek által foglalkoztatottak (évente 12 alkalommal, menettérti utazásra Csoportosan utazók (gyermekotthonban neveltek, nagycsaládosok,18 éven aluliak zárt csoportja, stb.) KEDVEZMÉNY MÉRTÉKE, BÉRLET 50-90% 90% 50% 50-90% 1. sz. táblázat A jogszabály (állam) által meghatározott utazási kedvezmények miatt kieső bevételt (egy részét) a központi költségvetés a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló 121/2012. (VI. 26.) Kormányrendelet, illetőleg a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XCI. törvényben rögzített szabályrend alapján szociálpolitikai menetdíj-támogatás formájában téríti meg a szolgáltatást nyújtók számára. 2. sz. táblázat 2.2. Díjszabási veszteség bemutatása és elemzése A díjszabási veszteség keletkezésének oka az, hogy a kedvezményes utazási igazolványok bevételei teljes árra nem kerülnek kiegészítésre, a viteldíj és a kapcsolódó szociálpolitikai menetdíj-támogatás együttes összege nem éri el a 100 %-os mértéket. A helyközi közlekedés kedvezményes utazási igazolványai esetében, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás tételei, valamint a kedvezményes tarifák együttes összegei nem adják ki a teljesárú jegyek, illetve bérletek árát. 5
Ebből eredően, a nettó árbevétel elmarad, az ugyanannyi jegy darabszámmal tarifaövezetenként számított teljesárú utazási igazolványok elméleti bevételétől, így a díjszabási kötelezettségből származó veszteség a vizsgált időszakban - 2014. évben - 2.269.689 EFt. A díjszabási kötelezettségből származó 2014. I-XII. havi veszteség - kedvezményes jegyfajtánkénti bontásban - a következő táblázatban kerül bemutatásra. 3. sz. táblázat A kedvezményes utazási igazolványoknál 1,2 %-os (tanuló bérleteknél 2,8 %-os) utasszám csökkenés együttes hatására a díjszabási vesztesség 1.587.315 EFt, amelynek mértéke az elmúlt évhez viszonyítottan 562.700 EFt-tal csökkent. Az ingyenes utaztatáshoz kapcsolódó veszteség az utasszámlálási adatokat figyelembe véve 1.136.545 EFt. Külön soron került feltüntetésre a kapott szociálpolitikai menetdíjtámogatás, melynek mértéke. 454.170 EFt. Számításaink szerint 2014. évben a díjszabási kötelezettségből származó összes veszteség 2.269.689 EFt. 2.3. Költségtérítés, a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek megtérítési rendszere A Megrendelő és a Szolgáltató között hatályban lévő Közszolgáltatási Szerződés 2008. évi módosítása és annak 9. melléklete rendelkezik, az autóbusszal végzett helyközi személyszállítási közszolgáltatáshoz nyújtott költségtérítésről, a tevékenységgel kapcsolatban felmerült, bevételekkel nem fedezett indokolt költségek megtérítése során alkalmazandó eljárásokról. A Közszolgáltatási Szerződés 9. melléklet 2. sz. függeléke szerint meghatározott bevételi és költség adatok alapján, a Hivatalos VOLÁN Autóbusz Menetrendben szereplő 250 db vonalon végzett az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. leánytársasága a BORSOD VOLÁN Zrt. 2014. évben helyközi - országos, regionális - személyszállítási tevékenységet, melynek összesített bevételét és indokolt költségeit a következő táblázat tartalmazza. 6
BORSOD VOLÁN Zrt. Bevételekkel nem fedezett indokolt költségek, 2014. év (adatok: ezer Ft-ban; %-ban) S. sz. Megnevezés Magyarázat 2013. bázis 2014. tény 2014. terv Eltérés tény-bázis Eltérés tény-terv Index tény/bázis Index tény/terv Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal kötött Közszolgáltatási Szerződés alapján veszteségtérítés I. KÖZLEKEDÉSI BEVÉTEL Szolgáltató által bejelentett adatok 7 494 835 7 978 111 7 954 908 483 276 23 203 106,4 100,3 II. A) közvetlen (Közvetlen költségek összesen) 9 467 021 9 633 053 10 141 214 166 032-508 161 101,8 95,0 B) értékesítéshez kapcsolódó költségek Szolgáltató által bejelentett adatok III. (Utastájékoztatás + Értékesítés + 580 108 626 447 614 202 46 339 12 246 108,0 102,0 Elszámoltatás + Forgalomellenőrzés) C) közvetett IV. (Forgalomvezetés + Operatív forgalomirányítás + Menetrendkészítés + A tevékenység ellátásához kapcsolódó közvetett költségek 772 404 794 010 815 495 21 606-21 485 102,8 97,4 Forgalmi Egyéb + Műszaki általános költségek) (ipari átlag alapján, de legfeljebb tény szinten) V. D) társasági általános Általános költségek (ipari átlag alapján, de legfeljebb tény szinten) 785 356 789 335 825 906 3 978-36 571 100,5 95,6 VI. ÖSSZES KTSG (A+B+C+D) II. + III. + IV. + V. 11 604 890 11 842 845 12 396 816 237 955-553 971 102,1 95,5 VII. NYERESÉG / VESZTESÉG I. - VI. -4 110 054-3 864 734-4 441 907 245 321 577 174 94,0 87,0 2011. évi MNV irányelv szerint számolt VIII. ELVÁRT NYERESÉG 74 948 79 781 79 549 4 833 232 106,4 100,3 nyereség IX. KÖLTSÉGTÉRÍTÉSI SZÜKSÉGLET VII. - VIII. 4 185 002 3 944 515 4 521 457-240 488-576 942 94,3 87,2 X. Iparági átlag miatti csökkentés (2013. évi várható alapján) NFM irányelve szerint -100 241-120 097-63 820 19 855 56 277 119,8 188,2 XI. Veszteségtérítés összege IX. - X. 4 084 761 3 824 418 4 457 637-260 343-633 219 93,6 85,8 4. sz. táblázat A helyközi személyszállítási tevékenység finanszírozását szolgáló veszteségtérítés 2014. évben elszámolt összege 3.826,2 millió Ft, melyből előlegként megkapott társaságunk 1.560,8 millió Ft-ot, míg 2.264,4 millió Ft-ot számvitelileg elhatárolt 2014. évre. A Közszolgáltatási Szerződés 9. melléklet 2. sz. függeléke szerint meghatározott bevételi és költség adatok alapján 3.944,5 millió Ft veszteségtérítést igényelt társaságunk, de az iparági átlagok és az alágazati referencia értékek miatti 120,1 millió Ft negatív korrekciót vett figyelembe az NFM az elszámolásnál, így társaságunk 3.824,4 millió Ft bevétellel nem fedezett indokolt költség megtérítésére jogosult. Az NFM felé elszámolt veszteségtérítés a tervezettől 633,2 millió Ft-tal, míg a bázistól 260,3 millió Ft-tal kevesebb. Az elmúlt évitől alacsonyabb igényt a 483,3 millió Ft-tal magasabb közlekedési bevételcsökkentő hatása, a költségek közel 238 millió Ft-os és az elvárt nyereség 4,8 millió Ft-os növelő hatása illetve a 19,9 millió Ft-tal magasabb iparági átlag miatti elvonás okozta. Főbb tényezők az alábbiak: A közlekedési bevételek 483,3 millió Ft-os növekedése elsődlegesen az alábbiak következménye: Változatlan tarifa és a bázishoz viszonyítottan 0,2 %-os utasszám növekedés mellett a többlet menetdíj bevétel 212,6,1 millió Ft (4,5 %). Ezen értékekből a TÁMOP Újra tanulok program menetdíj bevétele a bázistól teljesárú menetjegynél 93,7 millió Ft-tal, a dolgozó bérletnél 98,7 millió Ft-tal több A kedvezményes utazási igazolványoknál összességében 5,6 %-os utasszám csökkenés mellett, a menetdíj-támogatás 277,3 millió Ft-tal növekedett a 370/2013(X.24) kormányrendelettel módosított szociálpolitikai menetdíj-támogatás változás áthúzódó hatásaként. Önkormányzati működési támogatás Tiszaújváros Önkormányzattól a helyközivel végzett helyi szolgáltatás miatt XII. önkormányzati működési támogatás 0 1 743 0 1 743 1 743 --- --- XIII. Mindösszesen veszteségtérítés XI. - XII. 4 084 761 3 826 161 4 457 637-258 600-631 476 93,7 85,8 Az üzemeltetés közvetlen személyi jellegű költsége 150,7 millió Ft-tal magasabb, elsősorban a bérmegállapodásban foglalt keresetnövekedés, és VJR keretösszeg növekedés hatására. Közvetlen karbantartás költség 76,3 millió Ft-tal magasabb egyrészt az elöregedett autóbusz-állomány miatti magasabb karbantartási igény miatt. Továbbá az átlagosnál magasabb mértékű (közel 7 %-os) keresetnövekedés történt a munkás állománynál, mivel az állomány bére a társaságon belül és a leányvállalatok tekintetében is jelentősen elmaradt az átlagtól. A járulékok bér és személyi jellegű juttatásokkal összhangban növekedtek, valamint megszűnt a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény. Üzemanyag költség 96,3 millió Ft-tal kevesebb. A csökkenés 76,7 %-át a bázistól 7,9 Ft-tal kedvezőbb ár, míg a fennmaradó megtakarítást a teljesítmény és a fajlagos 7
fogyasztás változása eredményezte. Társaságunknál az autóbuszok által felhasznált üzemanyag mennyisége nem éri el a jogszabály alapján elszámolható mennyiséget. Az innovációs járulékra kiterjedő NAV ellenőrzés közel 31 millió Ft adóhiányt állapított meg. Az értékesítéshez kapcsolódó, a közvetett és általános költségek mintegy 72 millió Ft-tal növekedtek elsősorban a keresetfejlesztés és a létszámnövekedés hatására. A kialakult veszteségre hatást gyakoroltak az alábbi körülmények is. A megye 16 járásában a települések száma 358, melyből 356-ot érintenek menetrend szerinti járataink. Társaságunk működési területének nagysága, annak tagoltsága miatt az egyes területrészek utazási igénye eltérő, ezért a gazdaságos működés és az utas-kiszolgálás érdekében átszállási csomópontokat alakítottunk ki. Ennek következtében az átlagtól magasabb számú autóbusz-állomást üzemeltetünk. A VOLÁN társaságok átlagosan 5 autóbusz-állomással rendelkeznek, míg a BORSOD VOLÁN Zrt. 10 autóbusz-állomást tart fent az utasok megfelelő színvonalú kiszolgálása érdekében. Mindez növeli a teljes mértékben elismert közvetlen és a közvetlen/közvetett arányszám ipari átlagához kötött közvetett költségeinket Az elmúlt években a társaság járműállományának darabszáma a forgalomszervezési intézkedésekkel párhuzamosan stabilizálódott. A helyközi közszolgáltatási tevékenységet 491 db autóbusszal végezzük, melyeknek statisztikai átlagéletkora az elmaradt járműbeszerzéseinek hatására 15,12 évről, 16,4 évre romlott. A jármű összetételt tekintve jelentős az Ikarus 200-as családba tartozó autóbuszok száma, amelyeknek magas a biztonságos üzemeltetést biztosító karbantartási költsége. Helyközi bevétel szerkezetének alakulása 2007-2014. években 100% 80% 5,6% 15,2% 20,6% 19,8% 25,1% 39,7% 36,0% 35,2% 33,8% 34,8% 35,4% 32,6% 60% 40% 31,0% 22,7% 22,0% 23,9% 20% 54,7% 48,8% 44,1% 46,4% 44,0% 42,4% 42,6% 43,5% 0% 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Díjbevétel Szociálpolitikai mentdíj támogatás Veszteségtérítés Megállapítható, hogy a veszteségtérítés részaránya 2013-ig évről-évre növekedett a díjbevétel és az árkiegészítés arányának csökkenése mellett. A díjbevétel a 2007. évi 54,7 %-ról a tarifaemelések elmaradása valamint az utasszám csökkenés miatt 2014 évre 43,5 %-ra csökkent. A kedvezmények miatt jelentkező bevételkiesések kompenzálását biztosító szociálpolitikai menetdíj támogatás tételei, a teljes árra nem egészítik ki a bevételt, 2010-2013. években egyre nagyobb csökkenés mutatkozott, mely megjelenik a veszteségtérítési arány növekedésében. A módosított szociálpolitikai menetdíj-támogatás változás hatására 2014. évben az előző évhez képest növekedett a szociálpolitikai menetdíj támogatás és csökkent a veszteségtérítés aránya. 3. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. szerepe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közforgalmú közlekedésében Társaságunk célja a gazdaságos működés biztosítása, az eszközök és a munkaerő hatékony foglalkoztatásával. A 2013. évben törekedtünk arra, hogy működőképességünket a közszolgáltatási szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében megőrizzük, 8
eladósodottságunk és likviditásunk ne veszélyeztesse a működésünket, járműveink statisztikai átlagéletkorát csökkentsük, valamint műszaki színvonalát megtartsuk, az utas kiszolgálás színvonalát javítsuk, biztosítsuk az esélyegyenlőség kritériumait, megkezdett fejlesztéseinket folytassuk, illetve befejezzük. Elláttuk a rendelkezésre álló vagyon, munkaerő legkedvezőbb működtetésével - az elvárható szolgáltatási színvonalon - az alaptevékenységként kijelölt közforgalmú közösségi közlekedésből adódó feladatainkat. 3.1. A gazdasági környezet és a megye közforgalmú közlekedési hálózatának összefüggései Magyarország északkeleti részén elhelyezkedő Borsod - Abaúj - Zemplén megye az ország leghátrányosabb megyéi közé tartozik. A rendszerváltás óta a lakosságszám folyamatos csökkenést mutat. A 90-es évek elején történt nehézipari gyárak és bányák bezárását követően jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma. Az elmúlt évek kedvező gazdasági folyamatainak köszönhetően a kialakult tendencia kis mértékben, de megfordulni látszik. A gazdasági válságot megelőzően a 2000-es évek közepétől kezdődő és az elmúlt évben folytatódó multinacionális nagyvállalatok - BOSH, GE Hungary, SHINWA, TAKATA - megyénkben történő letelepedése jelentősen megnövelte a beruházások számát. Az így kialakuló új termelési rendszerek folyamatos munkaerőigényének köszönhetően az elmúlt évben javultak a foglalkoztatási mutatók, csökkent a munkanélküliek száma. Az ipari és mezőgazdasági termelés volumenének növekedése az átlagbérek emelkedését, így az életszínvonal javulását is magával hozta. A megye lakosságszáma a természetes fogyásból és a belföldi vándorlási egyenleg negatív különbözőségéből eredően továbbra is csökken. A települések száma alapján és területi nagysága szerint az ország egyik legnagyobb megyéje, a 358 közigazgatási egységből 148 db - 41,3 % - az 500 fő alatti törpefalvak száma. A foglalkoztatási adatok alapján a munkanélküliséget tükröző mutatók továbbra sem érik el az országos szintet. Hazánkban a munkanélküliségi ráta 7,0 % körüli. E tekintetben legkedvezőtlenebb adottságú települések továbbra is az észak-keleti országrészben találhatók. Ez alól megyénkben csak a megyeszékhely Miskolc kivétel. Ha a 2014. áprilisi munkanélküliségi adatokat összevetjük az előző havi, illetve az előző éves adatokkal, mindkét esetben összességében valamelyest javuló adatokat láthatunk. A bruttó hazai termék volumene 2014 IV. negyedévében 3,4%-kal nőtt Magyarországon az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar, az építőipar, valamint a mezőgazdaság teljesítménye jelentősen bővült. 2014 IV. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévihez képest 3,4, az előző negyedévhez képest 0,8%-kal nőtt. 2014 egészében a gazdaság teljesítménye az előző évihez viszonyítva 3,6%-kal bővült. 3.2. A társaság tevékenységeinek általános ismertetése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 239 regionális és 8 országos autóbuszvonalon, 2.367 kmes vonalhálózaton, átlagosan 491 db autóbusszal, 367 db fordás járművel végezzük feladatainkat. A megye 358 településéből 356-ot érintenek járataink úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs. A közlekedés-földrajzi elhelyezkedésből adódóan, 77 település - összekötő utak építésének hiányában csak egy irányból - betérési szakaszok végpontjaként érhető el. Az aprófalvas terület a megye északi részén található, 148 helység lakos száma nem éri el az 500 főt. A regionális és országos autóbuszjáratok által elszállított utasok száma 2014-ben 39,9 millió fő, az utaskm-teljesítmény 690,2 millió utaskm volt. 9
Helyi közforgalmú autóbusz-közlekedési tevékenységet Ózd, Kazincbarcika, Tiszaújváros települések közigazgatási határán belül végez társaságunk az Önkormányzatokkal hatályban levő - Ózd esetében 2016. december 31-ig, Kazincbarcika esetében 2015. december 31-ig, Tiszaújváros esetében pedig 2019. december 31-ig - közszolgáltatási szerződés, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Önkormányzatok között érvényben lévő megállapodás alapján. A helyi személyszállítást három településen összesen 75,3 km hosszú vonalhálózaton, 39 autóbuszvonalon végzünk. A helyi profilban 27 db autóbuszt - 20 db szóló, 7 db csuklós - foglalkoztatunk, és bizonyos korlátozásokkal a tarifahatáron belül a közös vonalszakaszokon közlekedő helyközi autóbuszokat is igénybe lehet venni helyi utazási igazolvánnyal. A különjárati tevékenység eredményességének, valamint a piaci részesedés megtartása, erősítése érdekében felülvizsgáltuk a tarifarendszert, olyan díjalkalmazási módszert alakítottunk ki, mellyel az eredményes üzemeltetés biztosítható. A társaság honlapjáról elérhetően korszerűsítettük a különjárattal kapcsolatos információkat, kalkulátor segítségével direkt ajánlatok kérhetők. A személyszállítási feladatunk ellátásának alapvető feltétele, hogy a megfelelő darabszámú és műszaki állapotú autóbusz a feladatok maradéktalan elvégzéséhez folyamatosan rendelkezésre álljon. Az autójavító tevékenységünk a saját járműpark napi karbantartási feladatain kívül a régió legnagyobb szervizhátterével és szakembereivel állt a vevők, azaz a térség tehergépjármű és autóbusz tulajdonosainak rendelkezésére. Tevékenységünk végzéséhez szükséges beszerzett anyagok, alkatrészek köre sokrétű, közel 15.000 féle. A nagyszámú anyagféleség optimális mennyiségének, minőségének, összetételének biztosítása az egész országra kiterjedő minősített beszállítói hálózattal történik. Előzetes gépjármű fenntartói vizsgabázist a miskolci, ózdi és sátoraljaújhelyi telepünkön működtetünk. A vizsgabázisok rendelkeznek a külön magyar jogszabályi követelménynek - NKH 89/2007. Elnöki szabályzat - való megfeleléssel és szakértői ellenjegyzéssel. Az első 2001. évi tanúsítás óta folyamatosan rendelkezik társaságunk irányítási rendszere a vonatkozó szabványok szerinti tanúsítással. Az EIR politikában megfogalmazott kereteket a 2014. évi üzleti terv által biztosított lehetőségeknek megfelelő célokon keresztül valósítottuk meg. 2014. október 28-29-én hajtották végre - a TÜV Rheinland InterCert Kft. szakemberei - társaságunk felügyeleti auditját. Vizsgálatuk megállapította, hogy az EIR mindhárom alrendszere - és így a társaságunk. Egységes Irányítási Rendszere - magas fokon teljesíti a releváns szabványok követelményeit, továbbá az előzetes gépjármű fenntartó vizsgáló állomások megfelelnek a hivatkozott NKH Elnöki szabályzat előírásainak. 3.3. Az utazási igények alakulása a helyközi közlekedésben A megyei helyközi utazási igények alakulása és megoszlása - figyelembe véve az idevonatkozó forgalmi felmérések, tanulmányok elemzéseit - az alábbiak szerint összegezhető: A megye helyközi menetrend szerinti járatait társaságunk végzi. A megyehatárok közelében társ Volán Társaság - Közlekedési Központ - üzemeltet még megyénkbe irányuló helyközi járatokat, Mezőkövesd, illetve Ózd térségében. A megyében 16 járás található, a miskolci járással határos területen jellemzően megjelenik a megyeszékhely kiemelt jelentősége, vonzása. Megállapítható, hogy a feladatok jelentős részét a járásokon belüli, illetve a járási központokból megyeszékhelyre irányuló utazások teszik ki. Az autóbuszvonalak utasforgalmának elemzéséből kitűnik, hogy az utazási igények koncentrálódnak a csúcsidőben közlekedő járatokra, a veszteséges járatok túlnyomó része forgalmi holtidőben, illetve a városoktól távoli aprófalvak térségeiben alakul ki. A hosszabb távolságú országos besorolású, illetve regionális vonalakon a járatok üzemeltetésében a régión kívüli társ Volán Társaságok is részt vesznek. A hosszabb 10
távolságú vonalainkon végzett utazási igény felmérés alapján - 2. sz. melléklet - megállapítható, hogy azok megyehatáron belüli szerepe jelentős, a megyén belüli közlekedési ellátásban szerepük nem elhanyagolható. A menetrend szerinti helyközi - országos, regionális közlekedéssel szemben megfogalmazódó elvárásokat alapvetően a megye gazdasági életéből fakadó hivatásforgalmi és diákutazásokból származó igények határozzák meg. Befolyásolják még a regionális kapcsolatok, a járási és egyéb vonzáskörzeti központok szerepe, a kereskedelmi, szolgáltatási és kulturális funkciók területi elhelyezkedése, fejlettsége és elérhetősége. A hivatásforgalmi igény a legjelentősebb, rendszeresen jelentkező és jól tervezhető. Ide tartoznak a munkahelyüket, illetve iskolájukat a menetrend szerinti járatokkal, a közösségi közlekedés igénybevételével megközelítők. Egyre több utazási igény érkezik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetőitől tanulószállítási feladatokra vonatkozóan. A korábban kialakult iskolabusz szolgáltatásokat egyre több intézményvezető költségcsökkentés céllal ismételten társaságunkkal kívánja megoldani menetrend szerinti járatink igénybevételével, új járatok forgalomba helyezésével. Ezekhez az utazási igényekhez tartozó feladatokat szabad kapacitás függvényében, a rendelkezésünkre álló lehetőségek figyelembe vételével átvállaljuk. A plusz teljesítmények beépítése, a csatlakozások biztosítása, a járatok útvonalának bővítése a menetrend minőségének javítását szolgálja. A helyközi személyszállítási tevékenység főbb teljesítmény adatait az alábbi táblázat tartalmazza: 5. sz. táblázat 2014. évben a hasznos kilométer teljesítmény 27.823 ezer km, amelynél a menetrendi naptár változása és a forgalomszervezési intézkedések hatására az elmúltév hasonló időszakához képest 24 ezer km (0,1 %-os) növekedést, míg a tervhez képest 39 ezer km (0,1 %-os) teljesítmény csökkenés mutatható ki. A TÁMOP "Újra tanulok" projekthez kapcsolódó többlet futásteljesítmény 22,2 ezer km. Az elszállított utasok száma 39.870 ezer fő, ami a bázistól 81 ezer fővel (0,2 %-kal), a tervtől 6 ezer fővel több. A TÁMOP projekthez kapcsolódó utasszám menetjegynél 393,9 ezer fő, bérletnél 547 ezer fő, összesen 940,9 ezer fő. Az utaskilométer teljesítmény bázistól 0,4 %-kal, a tervtől 0,8 %-kal alacsonyabb. Az átlagos utazási távolság a bázistól és a tervtől közel 1 %-kal alacsonyabb. A kibocsátott férőhely kilométer 2.494,8 millió fhkm, amely közel bázis szintű, a tervtől az átlagos dinamikus férőhely-kapacitás csökkenése miatt 2 %-kal kevesebb. A tevékenység egy kilométerre jutó fajlagos nettó árbevétele 284,83 Ft/hkm, mely a bázistól 6,4 %-kal, a tervtől 0,4 %-kal magasabb, a bevételek növekedése és a hasznos km teljesítmény közel bázis és terv szintű teljesülése mellett. A 2014. év folyamán végrehajtott intézkedések előkészítésénél a személyszállítási bevételek növelése, a költségek lehetőség szerinti csökkentése, valamint a menetrendi irányelveknek való megfelelés volt a cél. Prioritásként vettük figyelembe a meglévő vasúti menetrendet és továbbra is megtartottuk járatainkat, melyek a vonatokra történő ráhordást biztosították. Figyelembe vettük az utazóközönség valós mobilitási igényeit, ennek megfelelően javítottuk a csúcsidei kínálatot. A lehetőségekhez mérten csökkentettük a menetrendi 11
felterjesztések számát, hogy az autóbusz menetrend kiszámítható és áttekinthető legyen. Intézkedések bevezetésével tovább javítottuk a hivatásforgalmi eljutási lehetőségeket, nagyüzemek, közintézmények elérése érdekében. o A Cigándi Járási Hivatal kezdeményezése alapján hétfői és szerdai munkanapokon új járatot helyeztünk forgalomba hivatali szolgáltatások elérése céljából. o A Putnoki Járási Hivatal kezdeményezése alapján, szerdai munkanapokon új járatok forgalomba helyezésével biztosítjuk az eljutási lehetőséget Jósvafő település lakói számára Putnokra és Ózdra. o a meglévő járatok időbeni módosításával, átszállással biztosítjuk az eljutást Tiszakarádról Sátoraljaújhelybe, ezáltal lehetővé válik a 8:00 órára történő beérkezés. o A Gönci Járási Hivatal kérése alapján, a gönci ügyintézés biztosítása érdekében heti egy napon látjuk el a hivatal elérését Abaújszántó, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Arka, Abaújkér, Hernádcéce, Korlát, Fony, Regéc, Mogyoróska, Vizsoly, Hejce, Göncruszka településekről. o A Putnoki Járási Hivatal kérése alapján Ragály, Zubogy, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Jákfalva, Dövény és Alsószuha települések átszállás nélküli eljutási lehetőségének biztosítása érdekében új járatokat helyeztünk forgalomba a Járási Hivatal és az Ózdi Földhivatal elérése érdekében. o A Bosch miskolci üzemében dolgozók eljutási lehetőségeit javítottuk, az indulási idők megfelelő korrigálásával, biztosítva ezzel a munkahelyre történő be- és hazajutást. o Büttös település vonatkozásában járatok betérítésére intézkedtünk, valamint az encsi hivatalok elérése érdekében új járatot helyeztünk forgalomba. Intézkedtünk a keletkezett, rendszeresen tapasztalható zsúfoltságok megszüntetésére vonatkozóan, járatok forgalomba helyezésével, autóbuszok típusmódosításával. A közlekedéspolitikai irányelveknek megfelelően - indokoltság esetén - várakozási idő beiktatásával tettük biztonságosabbá az eljutási lehetőségeket. A 2014. évben végrehajtott járási menetrendi értekezleteken jelentős hangsúllyal merült fel a járásközpontok közösségi közlekedéssel történő elérhetősége. A járási központi intézmények jobb megközelítése érdekében, valamint a dolgozók munkaidejéhez jobban alkalmazkodó közlekedés megoldása érdekében a cigándi, putnoki, encsi és gönci járások vonzáskörzetében új járatokat helyeztünk forgalomba. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi képviselőinek tájékoztatása alapján forgalomszervezési intézkedéseket hajtottunk végre a zökkenőmentes tanévkezdés biztosítása érdekében. A következő helyeken, illetve intézmények vonatkozásában javítottuk a közlekedési lehetőségeket vagy létrehoztuk azt: o A szerencsi Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tanrendjéhez igazítottuk járatainkat. o A KLIK Encsi tankerületének kérése alapján, tanulószállítás céljából új járatok forgalomba helyezésére intézkedtünk. A teljesítmény beiktatásával lehetővé vált Forró-Encs és Szemere-Encs viszonylatban a diákok megfelelő időpontban történő tanintézményekbe történő be- és hazaszállítása. o A Fügödről Encsre bejáró tanulók megfelelő időpontban történő be- és hazaszállítása érdekében, járatok indulási időpontjainak módosítására intézkedtünk. o Az edelényi Borsodi Általános Iskola Igazgatójának kérésére, a finkei városrészből bejáró tanulók tanítási rendjének módosítása miatt végeztünk korrekciókat az aktuális menetrendben. 12
o KLIK Kazincbarcikai tankerület vezetőjének kérésére, a Sajógalgóci és Vadnai diákoknak Kazincbarcikán mindhárom oktatási intézménybe biztosítjuk az átszállás nélküli eljutást a járat vonalvezetésének módosításával. o Mezőcsát polgármesterének és a Bódvaszilasi Általános Iskola igazgatójának kérésére, a járatok indulási idejét módosítottuk, mely alapján a megyeszékhelyen dolgozók, illetve a Tornanádaskáról Bódvaszilasra járó diákok megfelelő időben érnek célállomásaikra. o Edelény, Kazincbarcika, Putnok, Mezőcsát, Sátoraljaújhely és Mezőkövesd tankerület központok vonatkozásában, az alábbi viszonylatokban új járatokat helyeztünk forgalomba vagy meglévő járatok időpontjainak módosítását végeztük el a tanulószállítási igények szerint. Bódvaszilas-Szögliget Kazincbarcika-Szuhakálló Kazincbarcika-Sajógalgóc Putnok-Királd Tibolddaróc-Kács Sátoraljaújhely-Pálháza A vasúti hálózaton végzett pálya-karbantartási munkálatok miatt a MÁV-START Zrt. tájékoztatása alapján, a Miskolc-Hidasnémeti vasútvonalon 2014. április 7. és 2014. május 31. között, illetve a Szerencs-Sátoraljaújhely vasúti vonalszakaszon 2014. szeptember 15. és 2014. december 13. között a vonatok helyett autóbuszok szállították az utasokat. A csatlakozások biztosítása érdekében egyes menetrend szerinti autóbuszjárataink módosítása vált szükségessé. Jelenleg is tartanak a pályakarbantartások, ami a csatlakozó járatok menetrendjeiben folyamatos változásokat eredményeznek. Ebben az évben eddig az időpontig 29 esetben érkezett megkeresés társaságunkhoz, 98 darab tájékoztató megküldésével, a vasúti menetrendek pálya-karbantartási munkálatai miatt. Ismereteink szerint az év hátralévő részében is várhatóak még további módosítások. Legnagyobb mértékű járatmódosítás Szerencs, Sárospatak, Sátoraljaújhely térségében volt. A módosítás 52 település több mint 60 ezer lakóját érintette. Az elvégzendő feladat nagyságrendjét érzékeltetve, például csak a sárospataki állomáshoz tartozó járatok esetében háromszázas nagyságrendben változott a járatok indulási időpontja és hasonló nagyságrendben volt érintve Sátoraljaújhely is. A leírtak miatt elkerülhetetlen volt egyes utas-csoportok érdeksérelme. Az életbelépést követően érkeztek is észrevételek, amelyek leginkább a bevezetés előtti tájékoztatás hiányát kifogásolták, illetve az indulási időpontok megváltoztatására tettek javaslatot, ezekre azonnal reagálva végrehajtottuk a kért módosítást. A TÁMOP Újra tanulok 2.1.6. projekt keretében 2013. decembertől 2014. április 30- ig járatok, illetve másodrész járatok beállításával tettünk eleget a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi Központjának koordinálásában, a megye területén jelentkező olyan szállítási feladatoknak, melyek a közmunka program oktatási jellegű folytatásaként felmerült. A Munkaügyi központtal kötött megállapodás, kiegészítő megállapodás, továbbá folyamatos kapcsolattartás eredményeként, a változások igénye szerint intézkedtünk a menetrendek módosítására. A menetrendi módosításokkal, másodrész járatok indításával kapcsolatos felterjesztések a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által jóváhagyásra kerültek. Az európai uniós program folytatásaként 2014. december hónaptól újabb tanfolyamok indultak a megye szinte valamennyi térségében. Az újonnan jelentkező szállítási igények kielégítéséhez új járatok beállítása vált szükségessé. Összességében elmondható, hogy a közszolgáltatási kötelezettségekből eredő feladatok megbízható és hatékony teljesítése, továbbá az összhang fenntartása az utazási igények és a kibocsátott férőhely-kapacitás között - az utasforgalom, a bevételi és teljesítményadatok folyamatos vizsgálatán túlmenően -, csak a jogszabályi előírások betartásával, az 13
Északkelet-magyarországi Közlekedésszervező Iroda közreműködésével, illetve a megrendelő szakminisztérium - közlekedésért felelős miniszter - jóváhagyásával valósulhat meg. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény előírásai, az európai uniós és nemzeti jogszabályi háttér változásai folyamatos kihívásokat jelentenek a társaságok stratégiájára, ezáltal a régió közösségi közlekedésének jövőbeni működésére is. 3.4. Az autóbusz-vonat csatlakozások aktuális helyzete Társaságunk működési területén a vasúti személyszállítás Sátoraljaújhely - Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs - Miskolc viszonylatokban tekinthető versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. A vonatok gyakorisága jelzett települések között jelentősen meghaladja a helyközi járatok mennyiségét. A főváros rendkívül jelentős vonzása a Budapest végállomású vasúti törzshálózat olyan minőségi fejlesztését eredményezte, mely a közúti kiszolgáláshoz nem hasonlítható. A megyén belüli egyéb vasúti vonalszakaszok utasforgalma a közúti menetrend szerinti kiszolgálás színvonalát nem éri el. Ezt nagyban befolyásolja, hogy a helyközi járatok a településeket közvetlenül érintik - településen belül több megállóhely -, a közúti szolgáltatás jelentősebb rágyaloglás nélkül elérhető. A vasúti csatlakozást biztosító járatok jellemzője, hogy napszaktól függően egyirányú - reggel vonathoz, délután vonattól - az utas-terheltsége, tehát gyakorlatilag a terhelt irányban teljes ülőhelyfoglaltsággal kellene a járműveknek közlekednie, ahhoz, hogy a feladat elvégzése, minimálisan költségarányos bevételt eredményezzen. Az utazási igények és a KTI tanulmányainak ismeretében megállapítható, hogy valamennyi vasúti csatlakozást biztosító járat veszteséges, gazdaságosan nem szervezhető. Minimálisra csökkentek azok az utazások, mely esetekben az összetett - átszállásos - utazási lehetőséget veszik igénybe. Ez elsősorban a megye munkaerőpiacán mutatkozó rendkívüli visszaesésre - munkahelyek megszűnése, üzemi létszám leépítések -, a megyeszékhely foglalkoztatási központ szerepének gyengülésére vezethető vissza. Szervezési oldalról az optimális vasúti csatlakozás megoldását nehezíti, hogy a városok, csatlakozási pontok térségre gyakorolt vonzását időben egyeztetni általában csak nagy nehézségek árán, a vasúti csatlakozások rovására lehet. Nagyobb a rendszeres utazási igény a városközpontokba, mint a vasútra átszállni szándékozók száma és külön kapacitást nem lehet, de nem is indokolt lekötni az időben nem teljesen egybeeső igények kielégítésére. A megye esetében a nagy vasúti felhordás következtében különösen meghatározó a vonatok indulási- és érkezési időpontja, melyhez igazítva kell érkeztetni, illetve indítani a különböző irányban és távolságban elhelyezkedő településeket kiszolgáló járatokat. Helyközi forgalomban jelentős járat darabszámmal közlekedtetünk járatokat vasúti csatlakozások biztosításával, amely a jelenleg érvényes menetrendendi koncepció része is. Megnevezés Bázis Tény Vonatra történő csatlakozás hány településen valósul meg (db) 48 48 Betéréses közlekedési formával kiszolgált települések száma (db) 172 172 Zsáktelepülések száma (db) 77 77 6. sz. táblázat 14
A csatlakozások megvalósítása érdekében a vasúti módosításokkal egyidejűleg csatlakozó járatainkat a vonatok érkezéséhez illetve indulásához igazítjuk, melyre évről-évre kiemelt figyelmet fordítunk. Autóbusz vár autóbuszra Autóbusz vár vonatra Vonat vár autóbuszra Bázis Tény Bázis Tény Bázis Tény 985 1023 201 181 0 0 7. sz. táblázat 4. Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. leánytársaságának a BORSOD VOLÁN Zrt.-nek 2014. évi gazdálkodási adatai és mutatói Társaságunk 2014. évi adózás előtti eredménye 68,6 millió Ft, melyet 13.066,2 millió Ft bevétellel és 118,3 millió Ft aktivált teljesítményi értékkel, valamint 13.115,8 millió Ft költséggel és ráfordítással ért el. Ez az eredmény A tervezett értéktől 4,8 millió Ft-tal több a szabadáras tevékenység 48,2 millió Ft-os többlet eredménye, illetve a helyközi tevékenység 25,1 millió Ftos és a helyi tevékenység 10,3 millió Ft-os és az egyéb tevékenység 8 millió Ft-os elmaradása miatt. m Ft 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0-50,0-100,0-150,0-200,0 Az eredménykategóriák tervezett alakulása 2014. évben 237,0 Üzemi eredmény -147,6 Pénzügyi eredmény 89,4 Szokásos váll. -20,8 Rendkívüli eredmény 68,6 Adózás előtti eredmény Az elmúlt évhez képest 37,4 millió Ft-tal alacsonyabban alakult, melyet elsősorban, a helyközi tevékenység 26,3 millió Ft-tal alacsonyabb eredménye befolyásolt. Az üzemi tevékenységünk eredménye 237 millió Ft, mely a bázistól 55,1 millió Ft-tal, míg a tervhez viszonyítva közel 19 millió Ft-tal alacsonyabb. Eltérés (tény-bázis) Eltérés (tény-terv) Üzemi tev. Egyéb ráf. ÉCS Szem. jell. ráf. Anyag jell. ráf. Egyéb bev. Aktivált telj. Nettó árbevétel Üzemi tev. Egyéb ráf. ÉCS Szem. jell. ráf. Anyag jell. ráf. Egyéb bev. Aktivált telj. Nettó árbevétel -400,0-300,0-200,0-100,0 0,0 100,0 200,0 300,0 400,0 500,0 M Ft -800,0-600,0-400,0-200,0 0,0 200,0 400,0 600,0 M Ft Az üzemi eredmény előző évhez és tervhez viszonyított változása több tényező együttes hatására következett be, melyet a grafikon szemléltet. 4.1. Bevételek alakulása 15
2014. évben 13.066,2 millió Ft bevételt értünk el, melynek 67,5 %-a személyszállítási nettó árbevétel, míg 31,2 %-a az egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevétel. Az éves bevételünk a bázistól 0,5 %-kal több, míg a tervezett értéktől 2,6 %-kal elmaradt. Bevételek tervezett megoszlása 2014. évben Ipari és egyéb tevékenység 1,3% Személyszállítás tevékenység 67,5% Egyéb, pü-i és rendkívüli bevételek 31,2% A bázishoz viszonyított 68 millió Ft növekedést befolyásolta a nettó árbevétel 351,7 millió Ftos, valamint a pénzügyi és rendkívüli bevétel 13,5 millió Ft-os növekedése, illetve az egyéb bevételek 297,2 millió Ft-os csökkenése. A tervhez viszonyított 343,9 millió Ft csökkenésből 641,7 millió Ft az egyéb bevétel csökkenés, 15,9 millió Ft a pénzügyi és rendkívüli bevétel, és 281,9 millió Ft a nettó árbevétel növekedés. Az eltérés összetevőit az alábbi grafikonok szemléltetik Eltérés (tény-bázis) Összes bevétel Rendkívüli bevétel Pü.-i bevétel veszteségtérítés Egyéb bevétel Egyéb tevékenység nettó Személyszállítási nettó Nettó árbevétel -400 000-200 000 0 mft 200 000 400 000 Eltérés (tény-bázis) Összes bevétel Rendkívüli bevétel Pü.-i bevétel veszteségtérítés Egyéb bevétel Egyéb tevékenység nettó Személyszállítási nettó Nettó árbevétel -800 000-600 000-400 000-200 000 0 mft 200 000 400 000 Az egyéb bevételek között mutatjuk ki a 2014. évi bevételekkel nem fedezett indokolt költségek fedezetére elszámolt 3.826,2 millió Ft veszteségtérítést, mely a bázis évtől 258,6 millió Ft-tal, míg a tervezettől 631,5 millió Ft-tal elmaradt. Az értékesítés nettó árbevétele 8.989,5 millió Ft, mely a tervezettől 281,9 millió Ft-tal (3,2 %-kal) magasabb. A növekedés 6,5 %-a a helyközi személyszállításból (18,3 millió Ft), míg 85,1 %-a a szabadáras személyszállítás árbevételből származik. 16
A nettó árbevétel bázistól 351,7 millió Ft-tal magasabban alakult, mivel helyközi személyszállításból származó növekedés (480,6 millió Ft) kompenzálta a szabadáras (141,8 millió Ft) és helyi (6,9 millió Ft) személyszállítás árbevétel csökkenését. Az eltérések összetevőit a grafikonok szemléltetik Eltérés (tény-bázis) Eltérés (tény-terv) összesen összesen egyéb egyéb szabadáras szabadáras helyi helyi helyközi helyközi -200 000-100 000 0 100 000200 000300 000400 000500 000600 000 mft -50 000 0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 mft 4.2. Ráfordítások alakulás Társaságunk összes költsége és ráfordítása 13.115,8 millió Ft-ban alakult, mely a bázistól 0,5 %-kal, a tervezettől 2,8 %-kal alacsonyabb. Költségek és ráfordítások tervezett megoszlása 2014. évben Személyi jellegű 51,0% Üzemanyag 20,1% Üzemanyagon kívüli anyagjellegű 18,7% Egyéb 2,8% Értékcsökkenési leírás 7,5% A költségek szerkezetét vizsgálva látható, hogy továbbra is a legjelentősebb költségtényező a személyi jellegű (51%-kal) és az anyagjellegű ráfordítás (38,8 %-kal), melyek együttesen 89,8 % költséghányadot jelentenek. A társaságunk anyagköltsége 4.064,7 millió Ft, mely az előző évtől 184,7 millió Ft-tal, a tervtől 292,3 millió Ft-tal elmaradt. Az anyagköltségek egyik legnagyobb összetevője a fenntartási anyagköltség (27,8%), értéke 1.129,9 millió Ft. Ez a bázis időszakhoz 43,9 millió Ft-tal, a tervezett ráfordításhoz képest 68,9 millió Ft-tal alacsonyabb. A tervezettől alacsonyabb anyagfelhasználás az alábbiak együttes hatásaként alakult ki: az új fenntartási anyagok, alkatrészek költsége 35 millió Ft-tal alacsonyabb, a használt anyagok, alkatrészek költsége 28,1 millió Ft-tal alacsonyabb az előirányzottól. 17
2 629,8 2 783,8 Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. MFt 2014. évtől változott a tisztítószerek elszámolása, nem terheli a fenntartási anyagok költségét, így 17,9 millió Ft nem a vegyes anyagok között került elszámolásra. A tisztítószerek elszámolásának változása itt csökkentő tényezőként jelentkezett. (A tisztítószerek ráfordítása az anyagköltségek között továbbra is megjelenik.) Másik tényező, hogy az elvégzett javítások kevesebb anyagfelhasználással valósultak meg. A beszámolási időszakban további költségcsökkenést eredményezett, hogy a külső vállalkozóval javíttatott alkatrészeknél tovább javult a minőség. A bázis évhez viszonyítva költségnövekedés elsődlegesen a használt anyagok, alkatrészek és használt fődarabok esetében jelentkezett, míg költségcsökkenés elsősorban a saját termelésű javított alkatrészek és fődarabok költségsoron figyelhető meg. A régiós együttműködés következtében a számviteli rendszerek összehangolásával egységes elszámolás került kialakításra. Ennek következtében változott a más vállalkozóval végeztetett alkatrész- és fődarab javítás elszámolása, így ezen költségek változása az új elszámolás következménye. A társaságnál bevezetésre került az új egységes karbantartási rendszer. Mindezek eredményeként csökken a ráfordítás az új 2 900 2 800 2 700 2 600 2 500 2 400 2 300 2 200 2 100 2 000 A társaság gázolajköltségének alakulása 2014. évben bázis tény -153,9 MFt árváltozás hatása ( - 55,7 MFt) fajlagos vált. hatása ( - 29,8 MFt) teljesítmény hatása ( - 68,4 MFt) fenntartási anyagok, alkatrészek költségénél. Az elvégzett munkák kevesebb anyagfelhasználással valósultak meg. Az anyagköltségek másik legnagyobb összetevője a gázolaj költség 2.630,3 millió Ft (64,7 %). A személyszállítási tevékenységhez felhasznált gázolaj költsége 2.629,8 millió Ft, amely a bázistól 153,9 millió Ft-tal, a tervezettől 170,3 millió Ft-tal kevesebb. A bázishoz viszonyított megtakarítás 44,5 %-a a teljesítmény csökkenés, 36,2 %-a a 6,2 Ft/literrel alacsonyabb gázolajár, míg 19,4 % a fajlagos fogyasztás változás hatása. Az eltérés összetevőit a grafikon szemlélteti. Az autóbuszok által felhasznált gázolaj mennyisége az előző évhez viszonyítva 328,5 ezer literrel kevesebb. A gázolaj mennyiségét befolyásoló tényezők a km teljesítmény és a fajlagos fogyasztás (l/100km). Az összes km teljesítmény az előző évhez képest 736,1 ezer km-rel csökkent. A fajlagos fogyasztás átlagos éves értéke 30,73 l/100km, az előző évhez képest 100 kilométerenként 0,34 liter csökkenést mutat. Az üzemanyag éves beszerzési átalagára a 2013. évi 299,17 Ft/l-ről 292,97 Ft/l-re változott, amely 2,1 %-os (6,2 Ft/liter) árcsökkenést mutat. A létesítmények és a technológiai berendezések üzemeltetéséhez szükséges vásárolt energia 2014 évi összes költsége 195 millió Ft, melyből 145,5 millió Ft-ot az anyagköltségek között számolunk el, míg a csatorna és távfűtés díját (49,5 millió Ft) igénybe vett szolgáltatásként. Az egységnyi energiára vetített 6.325 Ft/GJ költség 2014-ben 7,26 %-kal nőtt a bázis értékhez (5.897 Ft/GJ) viszonyítva. Villamos energia felhasználás esetében a költségek alacsonyabban alakulnak a terv és bázis értékekhez viszonyítva egyaránt (eltérés tény/bázis: -14,3 %; -12,3 millió Ft; eltérés tény/terv: -8,8 %; -7 millió Ft). Földgáz esetében a 2014. évi tény adatok a bázis és terv értékekhez viszonyítva is jelentős megtakarítást mutatnak. Mindkét esetben 21,1 % a naturáliában 18
mutatkozó megtakarítás, ami a tervhez viszonyítva -13,2 millió Ft eltérést, a bázishoz viszonyítva pedig -9,3 millió Ft eltérést eredményezett a költségekben. Az igénybevett szolgáltatások értéke 881,1 millió Ft, mely a bázistól 199,5 millió Ft-tal, a tervezettől 179,2 millió Ft-tal alacsonyabb. A más vállalkozóval végeztetett javítás, karbantartás költségének éves ráfordítása 153,4 millió Ft, mely 164,7 millió Ft-tal marad a tervezett érték (318,1 millió Ft) alatt. Az egyéb igénybevett szolgáltatások értéke (314,8 millió Ft) a tervezettől 13,3 millió Ft-tal több. Az egyéb szolgáltatások értéke 127,1 millió Ft, mely a tervszintet 13,5 millió Ft-tal haladja meg elsősorban a magasabb bankköltségek és a terven felüli új felelősség biztosítás miatt. A bázistól 3,9 millió Ft-tal több elsősorban a bankköltségek növekedése miatt. A személyi jellegű ráfordítások értéke 6.683,4 millió Ft, ez a bázistól 4,3 %-kal magasabb, a tervezettől 0,5 %-kal magasabb. A személyi jellegű ráfordítások között a bérköltség aránya a legmagasabb, mely az előző évhez képest 0,7 százalékponttal csökkent. A bérköltség összege a bázistól 123,4 millió Ft-tal magasabb. A személyi jellegű egyéb kifizetések aránya a bázishoz képest 0,5 százalékponttal, költsége összességében 81,3 millió Ft-tal növekedett, melyet elsősorban a Választható Juttatási Rendszer (VJR), a betegszabadság, táppénz és a végkielégítés növekedése, valamint a formaruha pénzbeni megváltása okozott. A járulékok aránya a személyi jellegű ráfordítások között 0,1 százalékponttal nőtt az előző évhez viszonyítva. A bázishoz képest a járulékok összességében 73 millió Ft-tal növekedtek. A költség növekedésének okai a bérköltség és a személyi jellegű kifizetések növekedése, illetve a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény megszüntetése A 2014. éves üzleti tervben megfogalmazott személyszállítási, járműjavítási és egyéb feladataink ellátása, valamint a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében 1.683,2 fő teljes és 36,6 fő részmunkaidős munkavállaló foglalkozatását terveztük. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma 36,3 fővel, a részmunkaidős létszám 2,7 fővel alacsonyabb a tervtől. Az értékcsökkenés 2014. évi értéke (983,3 millió Ft) a bázishoz viszonyítva 0,3 %-kal (3,3 millió Ft-tal), míg a tervezettől 13,5 millió Ft-tal alacsonyabb, mivel a tervezett beruházások nagyrészt nem valósultak meg. Az értékcsökkenés jelentős része (77,6 %) továbbra is az autóbuszok utáni amortizáció, mely 1,5 %-kal (11,9 millió Ft) kevesebb, mint a bázis évben. A bázisévben vásárolt autóbuszok (10 db) utáni amortizáció 22,8 millió Ft, a tárgyévi buszbeszerzés (1 db) és felújítás (7 db) 10,2 millió Ft növekedést okozott, ezzel szemben a bázisévben leíródott autóbuszok 15,6 millió Ft, a tárgyévben nullára íródottak 29,3 millió Ft csökkenést okoztak. Az egy összegben elszámolt értékcsökkenés 31,3 %-kal növekedett, bázis évhez képest jelentősen nőtt számítástechnikai eszközök üzembe helyezése, amely 4,4 millió Ft amortizáció növekedést okozott. Az egyéb ráfordítások értéke 175,8 millió Ft, melyből 19,8 millió Ft a káreseményekkel kapcsolatos kifizetések értéke, 57,8 millió Ft az önkormányzati és egyéb adó kötelezettség, 59,8 millió Ft a céltartalék képzés 18,8 millió Ft a terven felüli értékcsökkenés és a hiányzó, megsemmisült készletek elszámolt ráfordítása. 17,4 millió Ft bírság, büntetés, késedelmi pótlék. Az egyéb ráfordítások értéke a bázistól 44,4 millió Ft-tal magasabb, melyből a NAV ellenőrzés által megállapított innovációs járulék adóhiány 31,7 millió Ft miatt. 19
5. A járműállomány jelenlegi helyzete és a jövőbeni beszerzési stratégia Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyközi közlekedését - 2014. december 31-i dátummal - ellátó, társaságunk által üzemeltetett autóbuszok számát és statisztikai életkorát, az alábbi diagram szemlélteti. A korábbi éveknek megfelelően 2014. évben is a folyamatos korszerűsítésekkel, a járművek környezetkímélő arányának növelésével kívántuk a közösségi közlekedést választó utasainkat magasabb színvonalon kiszolgálni. A közforgalmú helyközi közlekedésben a járművek átlagos éves futásteljesítménye (59,8 ekm/jármű), valamint az átlagos összesen futott km (1 066 ekm/jármű) különösen az idősebb évjáratú járműveknél fokozott meghibásodási lehetőséget rejt magában. 2014. év végén a helyközi közszolgáltatási szerződésben szereplő autóbuszok darabszáma 491 db, a járműállomány átlagos statisztikai életkora 16,04 év, (ezen belül, hagyományos szóló: 18,50 év, hosszított szóló: 6,13 év, csuklós: 18,91 év), amely a VOLÁN társaságok átlagánál jelentősen magasabb értéket képvisel. A járműrekonstrukció jelenlegi alacsony szintje az átlagéletkor további emelkedését, valamint a műszaki állapot romlását vetíti előre. A jelenlegi járműállományból teljes felújításra (váz átépítés) 86 db jármű esetében került sor (szóló átépítés 56 db, csuklós átépítés 30 db). A műszaki állapotot jellemző műszaki átlagéletkor kiszámításánál a teljes felújítást 6 évben meghatározott évjárat csökkentő tényezőt figyelembe véve, a helyközi járművek átlagéletkora 14,99 évre (hagyományos szóló: 17,35, hosszított szóló 6,13 év, csuklós: 16,79 év) módosul. Az általános műszaki állapot tekintetében a kritikus 15 évben meghatározott üzemeltetési határévet tekintve a társaság által helyközi tevékenységben foglalkoztatott IK 200-as jármű típuscsalád 15 éven felüli évjáratú darabszáma igen jelentős (243 db), amely a helyközi állomány 49 %-a. 20