Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja 2011.

Az elfogadás olyan, mint a termékeny talaj, amely lehetővé teszi, hogy a kis mag olyan gyönyörű virággá fejlődjön, amilyenné belső lehetőségei csak engedik. A talaj kioldja a mag fejlődési képességét, de ez a képesség maga benne rejlik a magban. Csakúgy, mint a magban, a gyerekben is tökéletesen benne rejlik a fejlődés képessége. (Thomas Gordon) Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja 2011. K é s z í t e t t e : P a t ó c s A n i k ó i n t é z m é n y v e z e t ő 1

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 1.1 Az intézmény jogi státusza 4. 1.2. Az intézmény szakfeladatai 4. 1.3. Helyzetelemzés 6. 1.3.2. Infrastrukturális feltételek 7. 1.3.3. Humánerőforrás 10. 1.4. Törvényi háttér 11. 2. Nevelési program 12. 2.3. Pedagógiai elvek, célok, feladatok 12. 2.3.2. Pedagógiai alapelvek 12. 2.3.3. Gyermekképünk 13. 2.3.4. Óvodakép 14. 2.3.5. Céljaink, feladataink 14. 2.4. A célok megvalósításának lehetséges formái 19. 2.4.2. Oktató-nevelő munkánk eljárásai 19. 2.4.3. Tanulásszervezési eljárásaink, módszereink 20. 2.2.2.1 A csoportmunka módszerei 20. 2.2.2.2. A differenciált egyéni munka módszerei 21. 2.2.2.3. A magatartásra ható módszerek 21. 2.2.2.4. A nevelési módszerek 21. 2.5. Tárgyi tudás mellé használható eszköztudás 22. 2.6. Tanórán kívüli foglalkozások 24. 2.7. Szervezeti és időkeretek az óvodában 24. 2.8. Hagyományok, ünnepek intézményünkben 27. 2.8.2. Óvodai hagyományok 27. 2.8.3. Iskolai hagyományok és ünnepek 31. 2.9. Óvodai nevelés fő feladatai 33. 2.27.1. Óvodai élet tevékenységformái 42. 2.10. Személyiségfejlesztés az iskolában 60. 2.11. Gyermekek életkorának és képességeinek megfelelő programok biztosítása, közösségfejlesztés lehetőségei az iskolában 63. 2.12. A tehetséges gyermek, a fejlődésben akadályozott gyermek, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése az óvodában 64. 2.10.1. Tehetséges gyermekek 64. 2.10.2. Szociálisan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése 65. 2.13. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek az iskolában 66. 2.14. A tanulási zavarra veszélyeztetett gyermekek és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 69. 2.15. A tehetség képességkibontakoztatása az iskolában Tehetséggondozó, képességfejlesztő programunk 75. 2.16. Gyermek és ifjúságvédelem 77. 2.17. Szociális hátrányok enyhítése 81. 2.18. Egészségnevelési, egészségfejlesztési, drogprevenciós program az iskolában 94. 2.19. Környezeti nevelés az iskolában 103. 2.20. Partneri kapcsolatok 110. 2

2.21. Multikultúra 117. 2.22. Fogyasztói kultúra fejlesztése 118. 2.23. A szülők által igényelt, nem kötelező szolgáltatások az óvodában 121. 2.24. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke az általános iskolában 123. 3

1. B e v e z e t ő r é s z 1.1. K ö s z ö n t ő 1.2. P r e a m b u l u m 1. 2. 1 A z i n t é z m é n y j o g i s t á t u s z a Az intézmény neve: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda OM azonosító: 200957 Az intézmény címe: 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u.63. Telefon/Fax: 62/222-316 E-mail: kisterseg@klauzalgabor.hodtav.hu Honlap: www. klauzalgabor.hodtav.hu Tagintézményei: 1. Nádor Utcai Tagintézmény 6800 Hódmezővásárhely, Nádor u. 35. Telefon: 62/242-149 e-mail: klisk@klauzalgabor.hodtav.hu 2. Gregus Máté Tagintézmény Iskolai egysége 6821 Székkutas József Attila u. 1. 6821 Székkutas Murgács Kálmán u. 01. Telephelyei: 1. Hódmezővásárhelyi Óvodai intézményegység 6800 Hódmezővásárhely, Nádor u. 23. 6800 Hódmezővásárhely, Tornyai János u. 15. 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u. 33. Telefon: 62/244-016 2. Gregus Máté Tagintézmény Óvodai egysége 6821 Székkutas Murgács Kálmán u. 20. Email: amkisk@freemail.hu Az intézmény igazgatója: Patócs Anikó Az intézmény alapítója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény típusa: óvoda és nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola Jelenlegi létszáma: 1019 fő Az hódmezővásárhelyi intézmény alapításának éve: 1877 Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján szakmailag önálló jogi személy. A rábízott vagyonnal, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. Az iskola igazgatója gyakorolja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. 4

1. 2. 2 A z i n t é z m é n y s z a k f e l a d a t a i - óvodai nevelés - 851020 - iskolai előkészítő oktatás - 851011 - óvoda-iskola program a kijelölt nagycsoportban 851000 - hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - 851012 - gyermekek részére napközis ellátás - 80511-3 - óvodai intézményi étkeztetés - 562912 - általános iskolai nevelés, oktatás - 852010 - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon - 852011; - általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon - 852021; - beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése, oktatása az ép intellektusú, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók körében, az 1-4. évfolyamon - 852012 o az 5-8. évfolyamon 852022 - Megvalósítja a testi-, érzékszervi fogyatékos tanulók ellátását, oktatását, fejlesztését. (1993.évi LXXIX. törvény 121. (1) bekezdés 29. a)-b) pont.) 1-4. évfolyamon: 852012. - Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. és a 39/E. -ban meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott programok szerint - Iskolaotthonos nevelés-oktatás az 1-4. évfolyamon a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. -ban meghatározottak szerint - általános műveltséget megalapozó iskolarendszerű felnőttoktatás - 852024 - iskolai diáksport-tevékenység - 931204 - általános iskolai napközis ellátás - 855911; - sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése 855912, - általános iskolai tanulószobai nevelés - 855914, - sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése - 855915 - iskolai intézményi étkeztetés 562913 - Biztosítja a kábítószer megelőzés programjait, tevékenységeit: 869045 - Biztosítja a fogyatékossággal élők iskolai, diáksport tevékenységét és támogatását: 931205 - Biztosítja az alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatását: 852000 - iskolai könyvtárat működtet - 856099, - Pedagógiai szakmai szolgáltatás nyújtása - 856020 (A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése) - Szakmai konferenciák, tréningek, továbbképzések szervezése 855935 - oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása - 856000 - egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - 856099 - Rövid Időtartamú közfoglalkoztatás: 890441 - Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása: 890442 - Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 682002 5

a. H e l y z e t e l e m z é s A település közoktatás politikájának és a városi szintű esélyegyenlőségi terv alapgondolata, hogy megteremtse azokat feltételeket, mely mindenki számára lehetővé teszi az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, a szociális különbségek kiegyenlítését. Ennek a törekvésnek a részeként Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozata alapján 2007-ben átszervezésre kerültek a város közoktatási intézményei. A Hódmezővásárhelyi modell felállítása során egy igazgatás alá került a susáni és az újvárosi iskolák irányítása, bezárásra kerültek a külterületen lévő tanyasi iskolák, az ott élő családok gyermekeit iskolabusz segítségével a városi intézményekbe integrálták. Így jött létre a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában lévő Klauzál Gábor Általános Iskola. Ehhez hasonlóan egy szervezeti rendszerbe helyezték a körzetben lévő óvodákat is, mely összevont intézmény Exner Leó Óvoda néven működött. A pedagógiai folyamatok azonban azt igazolták, hogy egy egységes elvek mentén folyó oktató-nevelő munka, mely az átmeneteket is támogatja a szocializáció terén is eredményesebb lehet. Ezt az alábbi tények igazolják: Az óvoda és az iskola közös körzete a település szociálisan leghátrányosabb része. Az egy főre jutó alacsony jövedelem a munkanélküliség magas arányából valamint a szülők iskolázatlanságából ered. Ebből adódóan az iskola és az óvoda legfontosabb pedagógiai alapelve az integrált nevelési környezetben a hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása. Az óvoda és az általános iskola megegyező körzetének jelentős része a várost körülvevő tanyavilág, ahol a gyermekek elszigetelten nevelődnek. Hátrányaik kompenzálásának egyetlen lehetősége az oktatási intézmény. A gyenge szociális készségekkel rendelkező gyermekek különös gondoskodást, plusz fejlesztéseket igényelnek. Az előző évek tapasztalatai, hogy a tanköteles kort elért gyermekek 30%-a marad az óvodában, akiknek az iskolaérettségi vizsgálat javaslatában gyakran szerepel fejlesztő foglalkozásokon való részvétel. Miután a szülők a várostól távol élnek az óvodai napirend mellett nehezen tudják megoldani, hogy a gyermekek a Nevelési Tanácsadó fejlesztő foglalkozásain részt vegyenek. Így gyakori jelenség, hogy a megismételt nagycsoport alatt mégsem történik megfelelő szakember által végzett fejlesztés. A lassabban fejlődő gyerekek annak ellenére, hogy még egy évet eltöltenek az óvodai keretek között, társaikhoz képest 4-5 éves elmaradással érkeznek az iskolába. Az iskola első tanévében általános tapasztalat, hogy a szociális hátrányokból eredően nem alakulnak ki a tanuláshoz szükséges alapkészségek, melyek a későbbiekben a tanulási zavarokat, magatartási problémákat generálják. A fenti tényeket a két intézmény felismerte, és ez alapján hozta létre kísérleti jellegű ovisuli programját. A program továbbgondolásra késztette a fenntartót, mely egy összevont közoktatási intézmény létrehozását indukálta. 2011. júliusában a Székkutason működtetett Gregus Máté Általános Iskola és Óvoda átkerült a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába, mely úgy döntött, hogy ezt az intézményt a Klauzál Gábor Általános Iskola és Óvoda tagintézményeként működteti tovább. A székkutasi iskola mai formájában 1970-ben jött létre. Elődeinek tekinthetők a székkutasi tanyavilágban 1899 óta állami felügyelet mellett Csicsatéren, Öthalmon, Pusztafeketehalmon, Szőkehalmon, Csajágon, Hatablakon, Kispusztán, Kakasszéken, valamint a faluban működő három iskola. A külterületi iskolák az elnéptelenedés következtében 1970-ben felszámolásra kerültek. A szorvány tanyákon élő gyermekek a faluban lévő iskolákban folytatták tanulmányaikat. Az intézmény életében jelentős fejlődést jelentett az 1980-ban átadott korszerű iskolaépület. Nyolc tanteremmel és tornateremmel ellátott épület ekkor minden igényt kielégített. A XIX. század követelményeinek megfelelő infrastruktúra kialakítására 6

2007-ban elnyert DAOP 4.2.1-es projekt biztosított forrást. Ennek keretében új 200 m 2 -es épülettel bővült az iskola, melyben ebédlő és két tanterem kapott helyet. Az iskola udvara is új arculatot kapott, az alsósok számára mászóka került beszerzésre, a sportpálya is megújult. A kialakított fűszer és gyógynövénykert és a hozzákapcsolódó üvegház egyaránt a gyermekek környezettudatos nevelését szolgálja. A TÁMOP 3.1.4-es pályázatnak köszönhetően megtörtént a módszertani kultúra megújítása, pedagógusaink továbbképzésen frissíthették fel ismereteiket. A Kompetencia alapú oktatás, az esélyegyenlőség biztosítása ma már elvárás az iskolákkal szemben. A Székkutas község területén élő családok anyagi, szociális és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez alkalmazkodik. Tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését. 7

1. 3. 1 I n f r a s t r u k t u r á l i s f e l t é t e l ek Ó v o d a i n t é z m é n y e g y s é g b e n Telephelyeink tárgyi feltételeit két szempontból lehet megítélni. A legfontosabb az épületek álaga, komfortfokozata valamint a hozzájuk tartozó udvarrészek állapota. A másik a szakmai munkához tartozó feltételek minősége, mennyisége. Feladataink ellátásához óvodáinknak rendelkezésére áll: Óvoda Alapterület Csoportszobák alapterülete Nádor u. 23. 1561 m 2 145 m 2 Tornyai János u. 15. 1609 m 2 187 m 2 Klauzál u. 33. 1849 m 2 95 m 2 Székkutas Murgács Kálmán u. 20. 4322 m 2 Épületeink megfelelően szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. A környezet minden telephelyen rendezettséget, nyugalmat, harmóniát sugároz. Fontos tartjuk, hogy óvodásaink számára balesetmentes, családias hangulatú, otthonos környezetet biztosítsunk. A csoportszobák berendezése, színvilága, felszereltsége az óvodapedagógusok személyiségét és a neveléssel kapcsolatos tudatosságát fejezi ki. A játékeszközök minden csoportban a gyermekek életkorához, fejlődéséhez, tevékenységéhez igazodnak. A Nádor utcai óvoda rendelkezik szakmai kiskönyvtárral melyet, igyekszünk folyamatosan fejleszteni az újonnan megjelenő pedagógiai, módszertani kiadványokkal. Technikai felszereltségünk jónak mondható. Minden telephelyen található számítógép, fénymásoló, nyomtató, magnós rádió, TV és videomagnó. Minden óvoda csoportunk rendelkezik a Helyi Nevelési Program és a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósításához szükséges eszközellátottsággal. I s k o l a i i n t é z m é n y e g y s é g b e n Az általános iskola három feladatellátási helyen és két telephelyen működik. Klauzál u. 63. Nádor u. 35. Székkutas József A. 1. Székkutas Mágocsi út 1. Helyrajzi szám 9723 6772 198/46 218 315 Székkutas, Vásárhelyi út 3 Telek területe 7.224 m 2 6.443 m 2 9.102 m 2 2.118 m 2 9809 m 2 Épületek száma 2 1 1 1 1 8

Tantermi adottságaink: Klauzál u. 63 Nádor u. 35. Székkutas József A. 1. Székkutas Mágocsi út 1. Székkutas, Vásárhelyi út 3 Tantermek, 7 2-14 13 szaktanterem Fejlesztőszoba 1 2 1 - - Tanári szoba 1 1 3 - - Könyvtár 1 1 - - - Számítástechnika - 1-1 1 terem Ebédlő 1 1-1 - Vizesblokk 4 2 4 3 2 Tornaszoba - 1 - - - Szertár 2 3 2-1 Tornacsarnok 1 - - 1 A Klauzál utcai és a Nádor utcai telephelyek állaga közepes. Az 1800-as években épült épületek a régi típusú iskolák hangulatát őrzik. A folyamatos karbantartás, fejlesztés ellenére felújítást igényelnek. A Klauzál utcán a felső tagozatnak megfelelően szaktantermi rendszerben folyik az oktatás. A tantermek bútorzata folyamatosan megújult. Számítástechnikai szaktantermünkben 15 gép van hálózatra csatlakoztatva. A tanári szobában 3 és a könyvtárban 4 számítógép van internet hozzáféréssel. Iskolai könyvtárunk alapterülete kicsi, ezért az 5000 kötetes állomány egy része a könyvtár melletti folyosón zárt szekrényben került elhelyezésre. Tornacsarnokunk városi szintű sportesemények lebonyolítására alkalmas. A Nádor Utcai tagintézményben az alsó tagozatosok tanulnak, ennek megfelelően osztálytermi rendszer működik. A tantermekben internet elérhetőség biztosított. A rendelkezésre álló könyvtár megfelelő a korosztály kutató munkájához, az olvasás igényének felébresztéséhez. Az egyéni fejlesztéseknek két jól felszerelt fejlesztő szoba ad teret. Itt található az ovisuli csoport, melynek szobája az óvodai feltételeknek megfelelő. Az udvar egyrészt játszótere, másrészt a gyermekek sporttevékenységének színtere. Iskolánk pedagógiai sajátosságai az IKT elemek erősítését szolgálták. Jelenleg 12 tanterem van felszerelve interaktív táblával. A nyertes TIOP-1.1.1.-09/1. pályázatnak köszönhetően a Nádor utcán 6 a Klauzál utcán 8 tanteremben indult el a tanulói laptop program összesen 306 db tanulói laptoppal és 14 felügyeleti rendszerrel. A TIOP-1.1.1-07/1-es projektnek köszönhetően számítógépparkunk megújult és a Nádor utcai Tagintézményben 1 db szavazószett is beszerzésre került. Az elmúlt 4 évben a PHARE, HEFOP 2.1.3, HEFOP 3.1.3, HEFOP 2.1.5, TÁMOP 3.1.4 pályázatok keretében nagymennyiségű taneszköz beszerzésére nyílt lehetőségünk. A sajátos nevelési igényű tanulók képzéséhez megfelelő eszközparkkal rendelkezünk, fejlesztő játékok és programok állnak a rendelkezésünkre. 9

A Gregus Máté Tagintézmény informatikai eszközellátottsága a TIOP-1.1.1-07/1-es projektnek köszönhetően megfelel a XIX. század elvárásainak a számítástechnika teremben új gépek kerültek elhelyezésre és a tantermek 40%-a interaktív táblával felszerelt. A TÁMOP 3.1.4-es pályázatból számtalan a kompetencia alapú oktatást támogató taneszköz és szemléltető eszköz került beszerzésre. Az iskolában könyvtár nincs, mert az intézmény a község könyvtárát használja. Minden feladatellátási helyen a kötelező taneszköz jegyzékben foglaltak 80%-a rendelkezésünkre áll. 1. 3. 2 H u m á n e r ő f o r r á s A feltételek számbavételekor a humán erőforrások oldalát sem hagyhatjuk ki. Egy iskola szempontjából különösen meghatározóak a személyi, pedagógiai feltételek. Iskolánkban a nevelőtestület jól felkészült, magasan kvalifikált pedagógusokból áll. Az innovatív testület szívesen szervez városi - regionális szintű bemutató tanításokat; bázisintézményként szakmai műhelyeket, találkozókat. Statisztikai létszámunk: engedélyezett státusz: Hódmezővásárhelyen 73,7 pedagógus, 19,5 technikai és 4,25 közcélú foglalkoztatott, Székkutason 16 pedagógus, 3,5 technikai. A két településen összesen 5 fő prémium éves pedagógus található az állományban. Hódmezővásárhely Székkutas Igazgató 1 - Igazgatóhelyettes 1 - Tagintézmény-vezető 1 1 Óvodai intézményegységvezető 1 - Óvodapedagógus 24 4 Főiskolai végzettségű tanár 20 5 Szakvizsgázott tanár 2 - Egyetemi végzettségű tanár 2 - Főiskolai végzettségű tanító 26 6 Szakvizsgázott tanító 6 - : Nem pedagógus munkakörben az intézményben folyó munkát segíti: Hódmezővásárhely Székkutas Ifjúságvédelmi felelős 2 (1 státusz) 1 (0,5 státusz) Gazdasági ügyintéző 1 - Pedagógiai asszisztens 2 (1,5 státusz) - Adminisztrátor 2 1 (0,5 státusz) Dajka 12 2 Udvaros 1 - Takarító 1 1 (0,5 státusz) közcélú foglalkoztatott 6-10

b. T ö r v é n y i h á t t é r Munkánk során az alábbi jogszabályoknak megfelelően dolgoztunk: - A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény /2003. évi LXI. törvény/ - A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet - Az 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2006. évi LXXI. Törvény - A Kormány 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - A 202/2007 (VII.31.) Kormányrendelet rendelkezik a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17. ) Kormányrendelet módosításáról - Kt. 48. (1) és (4) iskola pedagógiai programjának tartalmáról való meghatározás (érvényes 2005. január 1.-jétől) - Kt. 38. (1) Az intézmény feladatainak ellátására szükséges feltételekről szóló módosítása (hatályos: 2005. január 1-től) Az oktatási miniszter 10/2003. (IV. 28.) és 24/2003 (VIII. 19.) OM rendeletekkel módosított 28/2000. (IX. 21.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Kt. 40. -ának új (11) bekezdése: az intézményi minőségirányítási programról (mely meghatározza a hosszútávra szóló intézményi elveket és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket) Kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ennek módosításait az intézmények működéséről Az oktatási miniszter 8/2000. (V. 24.) OM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról A NAT 11/A 11/B. - a meghatározza az oktatás szervezési módjait, lehetőségeit A 9/B 9/G. - ban szabályozott nevelő-oktató munka kerettanterv alapján az oktatási és kulturális miniszter rendelete szerint szervezhető meg, Amíg a kerettanterv nem kerül kiadásra, az oktatás a 11/ 1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 39/B 39/F. - a szerint szervezhető meg. A Kt. 133. -a a helyi tanterv átdolgozásáról A 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A Kt. 99. (5)-(6). Bekezdése az alapkészségek fejlődésének vizsgálatáról és az országos mérés értékeléséről Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 11

2. N e v e l é s i P r o g r a m 2. 1 P e d a g ó g i a i e l v e k, c é l o k, f e l a d a t o k 2. 1. 1. P e d a g ó g i a i a l a p e l v e i n k Pedagógiai alapelveink tükrözik intézményünk szellemiségét. A preferált értékek meghatározzák szervezeti kultúránkat, pedagógusaink ezeket elfogadva hisznek a nevelés lehetőségében, munkájuk fontosságában, tisztában vannak felelősségükkel. Alapelveink: - Dinamikus változáskövetés, - Szervezettség, - Bizalom, - Intimitás tiszteletben tartása, - Tolerancia, empátia, - Megújulás, motiváció, - Tervszerűség, - Fokozatosság, - Rugalmasság, - Tudatosság, - Aktivitás, - Következetesség, rendszeresség, - Prevenció, - Kooperáció Gyermekközpontúság Az ismeretek készségek és attitűdök kölcsönhatására épülő kompetenciafejlesztés A NAT valamennyi műveltségi területe a kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal A konstruktív életvezetésre történő felkészítés A harmonikus személyiség fejlesztése A különböző kultúrák iránti nyitottság elve A pedagógus és növendék kölcsönös partneri kapcsolata Következetes követelés és igényesség, valamint a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása Óvodás korban játékba integrált cselekvéses tanulás, iskolás korában tevékenységközpontú tanítási gyakorlat, Alkotó pedagógiai klíma Szociokulturális hátrányok kompenzálása Inkluzió és esélyegyenlőség biztosítása, A képességek differenciált fejlesztése Teljesítményorientált attitűd kialakítása Motiváló tanulási környezet megteremtése A komplexitás elve Az óvoda iskola átmenet támogatása Környezetünk megismerése és megóvása A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben Tudatos életpálya-építés 12

Humán szocializáció Fejlett kommunikációs- és viselkedéskultúra kialakítása 2. 1. 2 G y e r m e k k é p ü n k Szentnek kell tartanunk a gyermek érintetlen lelkét, amit abba ültetünk, minden próbát kiálljon. Ha rosszat ültetünk bele, megmételyezzük egész életére. S ha jó magot ültetünk bele, egész életében virágzik... (Kodály Zoltán) Gyermekképünk egy vidám, nevetni, felfedezni, csodálkozni tudó, a felnőtteket tisztelő, nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikusan fejlődő gyermek, aki nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Hisszük és valljuk, hogy gyermekeink befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé válnak, valamint a különbözőségekkel természetes módon együtt tudnak élni. A gyermek tiszta, jó szándékú, nyitott a világra. Születésétől fogva kíváncsi, szomjazza tudást, az ismereteket. Mindegyikőjükben értékek rejlenek és szeretetre méltóak. Minden gyermek azt szeretné, ha szeretnék. A mi feladatunk tehát, hogy kíváncsiságukat életbe tartsuk, jó szándékukat megőrizzük, és feltétel nélkül elfogadjuk őket. Intézményünk szociokulturális hátteréből eredően az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten kezeljük a személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. A szülői és társadalmi elvárásoknak megfelelően nevelésünk gyermekközpontú, befogadó ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy óvodás korban majd az iskolában is őrizzék meg sokáig az őszinte mosolyukat, szeretettel forduljanak társaik felé, másokra figyeljenek, képesek legyenek társaikért tenni, a másságot fogadják el. Kéréseiket, kérdéseiket, véleményüket bátran, őszintén mondják el, őrizzék meg természetes kíváncsiságukat. Az általános iskolai tanulmányaik végén pedig egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Gyermekeink rendelkezzenek olyan önismerettel, melynek segítségével el tudják dönteni, adottságaik alapján hol találják meg helyüket a társadalomban. Tudnak élni lehetőségeikkel, sikerekre törekszenek, a kudarcokat, konfliktusokat kezelni tudják. Céljaink között szerepel, hogy a megújulásra, önművelésre képes tanulók alkalmazkodni tudjanak a felgyorsult, kitágult világhoz, a tudományok gyors fejlődéséhez, az információáradathoz. Ennek megfelelően rendelkeznek a tanulni tanulás kognitív kompetenciájával, képesek az információforrásokat megfelelően, a számukra szükséges mértékben felhasználni. 13

2. 1. 3 Ó v o d a k é p Óvodáinkban biztosítjuk a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, a nevelési folyamat tegye lehetővé és segítse a gyermekek személyiségfejlődését, az egyéni képességeik kibontakoztatását. Óvodába lépéstől gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, befogadó óvodai légkör megteremtéséről, a sokszínű életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő tevékenységekről, tapasztalatszerzésről. Óvodásaink önbizalmát és énképét a pozitív tulajdonságaik erősítésével, alakítjuk ki. Nevelésünk egyik fontos eleme a befogadó nevelés, a kölcsönös bizalom, amelyek a következő kapcsolatokra épülnek: gyermek-óvodapedagógus, szülő-óvodapedagógus, gyermek-gyermek, szülő-gyermek. Óvodai nevelésünk alapvetésként kezeli a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítását. Kis gyermekem csak nézzél szerteszét éretted, van itt minden, ami szép (Várnai Zseni) 2. 1. 4 C é l j a i n k, f e l a d a t a i n k Általános iskola és óvoda egységes intézmény az alábbi közös célok, feladatok mentén alakítja ki nevelési programját: - Az intézményünk körzetében élő családok számára egyenlő hozzáféréssel megfelelő színvonalú oktatás biztosítása. - Kisgyermekkortól egészen az általános iskolai szakasz lezártáig gyermekközpontú nevelés biztosítása - Szocializációs folyamatok segítése - Hátránykompenzálás - Tehetséggondozás - Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megfelelő kialakítása - Inkluzív óvodai illetve iskolai légkör megteremtése - A halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának biztosítása - Az óvoda-iskola átmenet komplex programjának működtetése - A differenciált nevelés megfelelő feltételeinek kialakítása - Olyan személyiségfejlesztő program biztosítása, mely harmonikus, egészséges önismerettel rendelkező gyermekeket nevel. Az óvodai nevelés céljai - Az óvodás gyermekek nyugodt, érzelemgazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése. Fontos számunkra, hogy boldog, kiegyensúlyozott, környezetével és önmagában harmóniában élő gyermekeket neveljünk. - A gyermekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési, nevelési stílus megvalósítása. - Minden gyermek egyéni szükségletének megismerése, kielégítése. 14

- Személyiségük kialakítása sokszínű tevékenységekkel, különös tekintettel a játékra és az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítésére. - Hangsúlyt kap a szabad játék. - A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés övezze, ami segíti a gyermekek egyéni képességeinek kibontakozását. - Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak kialakítása valamint az egészséges és biztonságos környezet biztosítása. A gyermekek szociális érzékenységének és éntudatának, énérvényesítő törekvéseinek segítése, összehangolt munka a nem pedagógusokkal. - Az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődésű ütem figyelembe vétele. - Alapozzuk az egész életen át tartó tanulás kialakítását segítő alap és kulcskompetenciákat,- melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlenek. - Az iskolai beilleszkedés közvetetett segítése. A nevelési célok és feladatok az egész intézményegységre nézve azonosak: - a komplex nevelés - a játékba integrált cselekvéses tanulás, - a gyermeki aktivitás, motiváltság, a kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, - a kreativitás előtérbe helyezése. Nevelési céljaink megvalósulása érdekében faladataink Általános feladatunk az óvodások testi és lelki szükségleteinek kielégítése. - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, közösségi életre való felkészítés - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Iskolai nevelés céljai Legfőbb célunk a NAT-ban foglalt kulcskompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség Oktató-nevelő munkánk célja, hogy A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket fejlessze Megvalósítsa az egyénre szabott fejlesztést A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével növelje a tanulók motiváltságát Digitális írástudást alakítson ki 15

A tanulási tevékenységek közben és a közösségi életben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját A nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét Olyan együttműködési és kommunikációs képességeket alakítsunk ki, amelyek segítségével a tanulók tudásukat önmaguk és a mások számára hasznosítani tudják A gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága A tanulás tanulása és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, Tanítványaink ismerjék meg és alkalmazzák a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit A belső mérések, kompetenciamérések eredményeinek felhasználásával, javító tevékenységeket szervezzünk Neveljük együtt az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulókat Környezettudatos magatartásra neveljünk Igénnyé alakítsuk a rendszeres testmozgást, az egészséges életmódot Az idegen nyelvi kompetenciákat alkalmazható tudássá alakítsuk Általános feladataink - A NAT-ban továbbra is megtalálhatók a kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire A személyre szóló fejlesztés kialakítása és megvalósítása A tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatását szolgáló tanulásszervezési eljárások alkalmazása A tanulási nehézségeket figyelembe vevő differenciált oktatás bevezetése A szociális hátrányok csökkentésére mentorálást szervezése Az életkori sajátosságokat figyelembe véve az info-kommunikációs technológia alkalmazása A szociális- életviteli valamint az életpálya-építés kompetenciaterület moduljainak adaptálása Kooperatív technikák alkalmazása a gyakorlatban Az iskolai élet minden terén a személyiségfejlesztés előtérbe helyezése Kidolgozott tanulás tanulása modul beépítése az oktató-nevelő munkába Kompetenciamérések elemzése, belső mérések megszervezése, intézkedési terv készítése Heterogén osztály- és csoportszervezés 16

Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4 évfolyam) Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket; társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal; az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása; Feladataink: a tanulói kíváncsiságot, érdeklődést felkeltő és fenntartó módszertan alkalmazása a motiváltság fenntartása közben a kisgyermekek felelősségtudatának, a kitartás képességének fejlesztése, érzelemviláguk színesítése; példamutatás az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; a tanulási szokások megalapozása; az egyéni képességek kibontakozásának támogatása; a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékek felfedeztetése; a humánus magatartásminták, szokások megerősítése; a gyermekek jellemének formálása; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; a konstruktív magatartásformák, szokások megerősítése; a gyermek jellemének formálása; Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik; o a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz o 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás; 17

tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására; munkáljuk ki az alapkészségeket (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és fejlesszük azokat differenciáltan; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket neveljünk; járuljunk hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvi-kommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása; fejlesszük a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; alakítsuk ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; tanulóink legyenek képesek az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; tanulóink személyiségében legyenek: humánusak, erkölcsösek, fegyelmezettek, kötelességtudóak, nyitottak, kreatívak; diákjaink alakítsák ki a saját hatékony tanulási stratégiájukat, célszerűen alkalmazzák a tanulási módszereket; Feladataink olyan helyzetek megteremtése, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságukat, becsületességüket, szavahihetőségüket; a tanulói demokratikus normarendszer, a természeti és az épített környezet iránti felelősség elmélyítése a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igények, az Európához való tartozás tudat fejlesztése; a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése; az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmának és jelentőségének tisztázása a globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni elv tudatosítása; a test és a lélek harmonikus fejlesztése; a szocializáció folyamatainak elősegítése; az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése; a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; folyamatos visszajelzés a tanulók tanulmányi teljesítményéről és magatartásuk minősítéséről; adaptív tanulásszervezéssel a számítógép, s az info-kommunikációs technikák alkalmazása; 18

2.2 A c é l o k m e g v a l ó s í t á s á n a k l e h e t s é g e s f o r m á i 2. 2. 1 O k t a t ó - n e v e l ő m u n k á n k e l j á r á s a i fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére; a mindennapos testnevelés keretében a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására, fejlesztésére törekszünk fejlesztő értékelésünk alapja a gyermek önmagához képest történő változásainak rögzítése, az önértékelés képességének fejlesztésére törekszünk a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét; a képesség-kibontakoztató felkészítés egyrészt hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához, másrészt segíti az elfogadás, befogadás szemléletének alakítását is a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztésben részesülnek a kortárs kapcsolatok megerősítésére, a demokratikus életszemlélet kialakítását szolgálja a diákönkormányzat az újszerű tanulási eljárások keretében tantárgytömbösítést, epochát, műveltségterületi tantárgyi bontás nélküli oktatást, moduláris oktatást; projektet, témahetet és erdei iskolát valósítunk meg; növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.). az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre; heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét; tanórán kívüli tevékenységeinkben a szocializációs folyamatokat segítjük; a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik; az iskolában folyó nevelő oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket; alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; 19

2. 2. 2 T a n u l á s s z e r v e z é s i e l j á r á s a i n k, m ó d s z e r e i n k Tanórai differenciálás Kooperatív technikák Tevékenységközpontú pedagógiák Drámapedagógia Projekthét Témahét Egyéni és csoportos projektmunka Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Prezentációs technikák IKT technológiák Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok pedagógusok számára Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek Együttnevelés, inklúzió Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Óvoda-iskola átmenet támogatása Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére A módszerek közül kiemelt fontosságúként kezeljük a kooperatív technikák, a csoportmunka és a differenciált egyéni munka alkalmazását. 2.2.2. 1. A c s o p o r t m u n k a m ó d s z e r e i Munkalappal irányított csoportmunka. Csoportos problémamegoldás Vita Játék Szituációjáték, döntésjáték, szerepjáték Projekt Esettanulmány Mastery Learning Beszélgetés, megbeszélés Kísérletezés Kiállítás Kirándulás Ötletroham Jövőkerék Döntésfa Tutor módszer 20

2. 2. 2. 2. A d i f f e r e n c i á l t e g y é n i m u n k a m ó d s z e r e i o Munkalappal végzett tevékenység o Problémamegoldás egyéni munkában o Játék o Kísérletezés o Kirándulás o Kiállítás o Tárgykészítés, történetírás, rajzolás o Mastery Learning o Esettanulmány o Mestermunka o Verseny o Számítógéppel végzett munka 2. 2. 2. 3. A m a g a t a r t á s r a h a t ó m ó d s z e r e k Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret Kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, Gátlást kiváltó módszerek felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás; 2. 2. 2. 4. A n e v e l é s i m ó d s z e r e k nyelvi (verbális) eszközök beszéd, beszélgetés - tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos, interjú; nem nyelvi (non verbális) eszközök beszélgetést kísérő gesztikulálás, nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, szociális készségfejlesztő technikák a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység; 21

2.3. T á r g y i t u d á s m e l l é h a s z n á l h a t ó e s z k ö z t u d á s Az eszköztudás a tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzést és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Az önálló tanulás eszközeinek ismeretére és aktív alkalmazására nagy szükség van a műveltség elsajátításának megalapozásában. Intézményünk a kompetencia alapú oktatás, nevelés bevezetésével az elméleti ismeretek mellett a jártasságok, készségek, képességek folyamatos, állandó fejlesztését tűzte ki célul. A kompetenciafejlesztés folyamata már az óvodai nevelésben érvényesül, majd átível az általános iskolai tanulmányokon. Az iskolai tudás eredményességét szinte valamennyi tantárgy területén jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különböző típusú szövegeket és hogyan tudnak matematikai problémákat megoldani a tanulók. A számítástechnika az információhoz jutás és az információ kezelésének fontos eszközeként jelent a tanuláshoz eszközjellegű tudást. A tantárgyi fejlesztésekbe beépül a szociális készség valamint az életpálya építéshez nélkülözhetetlen önismereti készségek fejlesztése. Iskolánk arculatának megfelelően az idegen nyelv oktatást is ehhez a programhoz igazítjuk Az eszköz alapú tudás megteremtése minden tantárgy feladata. Így tanítási óráinkon a teljes tanórai lefedettség mellett a kereszttantervi fejlesztéseket is megvalósítjuk. Feladatok Tanórai Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület: Képességfejlesztés Alkalmazható tudás fejlesztése Kapcsolatteremtés Ismeretszerzésre használt tudás megalapozása Logikus érvelés fejlesztése Szövegértési műveletek fejlesztése Matematika kompetenciaterület: Logikai gondolkodás fejlesztése Olyan képességek fejlesztése melyek a mindennapi élet problémáinak megoldásához szükségesek Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó problémamegoldás Matematikai eszköztár készségszintű használata Olyan képességfejlesztés melynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét valós világban Matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban és együttműködésben 22

Információ és kommunikációs technológiák (IKT) kompetenciaterület: Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése Informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez, feladataihoz használjanak informatikai eszközöket Algoritmikus gondolkodás fejlesztése Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás Együttműködésre, alkotó munkára nevelés Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület: - pozitív énkép kialakítása, melynek segítségével a diák jól ismeri önmagát, helyes önértékelésre képes - döntési képesség kialakítása, adott élethelyzetben képes mérlegelni és helyes döntést hozni. - felelősségtudat kialakítása, bármely helyzetben vállalja tetteinek következményeit - szabálykövetés és szabályalkotás képességének kialakítása során ismerjék meg a jogok és kötelességek viszonyát, vegyenek részt szabályalkotásban, alkalmazzák azokat, tudják a szabályszegés következményei - véleményalkotás és véleménynyilvánítás képességének kialakítása során ismerjék meg a diákok vita kereteit, a véleménynyilvánítás formáit, csatornáit - környezettudatos magatartás kialakítása során törekedjünk az egészséges környezet kialakítására otthon és az iskolában, óvják természeti kincseinket. Idegen nyelvi kompetencia terület - nyitottság a más nyelvet beszélő emberek és kultúrájuk iránt - a nyelvtanulás iránti kedvező attitűd és motiváció kialakítása, mely alapvető az élethosszig tartó nyelvtanulás szempontjából. - a hatékony nyelvtanulási stratégiák használatának elsajátítása a továbbhaladás és az önálló nyelvtanulás céljából. - A tanuló ismerje meg azokat a sajátos munkaformákat és feladattípusokat, amelyek a nyelvórákon rendszeresen előfordulnak. - A nyelvi készségek közül elsődlegesen a beszédértés és beszédkészség területén érjen el eredményeket, de tanulja meg az olvasást és az írást a beszédértés és beszédkészség fejlesztésének szolgálatába állítani, és induljon el ezek önálló fejlesztésének útján is. Életpálya építés - Információkezelés - Az emberek közötti együttműködéssel kapcsolatos ismeretek, képességek fejlesztése - (normaismeret, szerepviszonyok) - Tudatosság kialakítása - Adottságok, attitűdök, képességek felmérése, önismeret fejlesztése - Az életpálya-építés szűkebb-tágabb, társadalmi kulturális szociális gazdaságikörnyezetének megismerése - Saját személyiségének fejlesztése, kreativitás. Az óhajtott, elérni kívánt státusz, identitás körvonalazása 23

2.4. T a n ó r á n k í v ü l i f o g l a k o z á s o k : Napközis foglalkozás Tanulószobai foglalkozás Iskolaotthonos foglalkozás Könyvtárhasználat Szakkörök Sportfoglalkozások Erőforrások: Megvalósításhoz szükséges eszközök Szakmai továbbképzéseken új ismeretekkel rendelkező pedagógusok Digitális tábla Informatikai taneszközök Sikerkritériumok: Az értékelés után az eredmények javulási indexének emelkedése Az országos mérések eredményeihez közelítő értékek elérése Eredményes részvétel a továbbképzéseken (kompetencia), a tanult módszerek, munkaformák eredményes átadása 2.5. S z e r v e z e t i é s i d ő k e r e t e k a z ó v o d á b a n A gyermekek ajánlott napirendje: A gyermekek testi-lelki harmóniájának alapvető feltétele a napi életritmus kialakítása. Tervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteire, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. A folyamatosság és a rugalmasság az egész nap során érvényesül. Székhelyintézményünk sajátos arculatának megfelelően kiemelt hangsúlyt kap a gyermekek napi rendszeres edzése (ebéd előtti kocogó futás), mozgásos igényük folyamatos kielégítésére. Óvodai napirendünk hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételek megteremtéséhez. Időtartam Tevékenység 7 00 10 30 - Játék és szabadidős tevékenység a csoportszobában, a szabadban. - Személyes percek - Mindennapi testmozgás, kötelező mozgás. - Tervszerű kötött, vagy kötetlen tevékenységek. - Tisztálkodás, előkészület a reggelizéshez, étkezés. - Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek. 10 30 12 00 - Játék a szabadban, szabadban szervezett mozgásfejlesztés, tapasztalatszerzés. - Mindennapi edzés: kocogás, futás 12 00 13 00 - Testápolási teendők. - Naposi munka, terítés. Ebéd. - Testápolási teendők. 24

13 00 14 45 14 45 15 15 15 15 17 00 - Csendes pihenő, altatás mesével, alvás - Teremrendezés - Testápolási teendők - Uzsonna - Játék a teremben vagy a szabadban, az évszaktól függően a szülők érkezéséig. - Részképesség fejlesztés egyéni vagy mikrocsoportos formában. A gyermekek ajánlott hetirendje: Napok Kötött vagy közvetve kötelező tevékenységek Kötetlen tevékenységek Hétfő Vers, mese Rajz, mintázás kézimunka Kedd Szerda Csütörtök Vers, mese Vers, mese Mozgás Vers, mese Külső világ tevékeny megismerése (matematika tapasztalatok szerzése) Péntek Vers, mese Ének, zene, énekes játék A szervezett tanulás formái: Kötött tevékenységek Mozgás Ének, zene, énekes játék Közvetve kötelező Vers, mese Kötetlen tevékenységek Rajzolás, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tapasztalatok szerzése) 25