pszturális kntrll fejleszthetõsége idõs krban z egyensúly fenntartásában szerepet játszó különbözõ fizilógiai rendszerek az életkr elõrehaladtával kialakuló váltzása jól ismert, mely megnöveli az esések kckázatát. tanulmány célja az vlt, hgy megvizsgáljuk, miben különböznek az idõs és fiatal felnõttek egyensúlyi paraméterei, illetve az, hgy milyen hatással van egy nylchetes kmbinált aerb egyensúlyfejlesztõ izmerõsítõ tréning az idõsek egyensúlyi paramétereire. Nagy Edit, Fehérné Kiss nna SZTE ETSZK, Fiziterápiás tanszék ÖSSZEFOGLLÁS Ezen kis esetszámú vizsgálat azt igazlta, hgy a tréningprgramban részt vevők egyensúlyi paraméterei pzitív irányba mzdultak el; összegezve elmndhatjuk, hgy sha sem késő elkezdeni a fizikai aktivitást, mert kedvezően beflyáslja az egyensúlyi paramétereket még ilyen idős krban is. Nagy Edit Kulcsszavak: egyensúly, idősek, tréning, testtömegközéppnt-kilengés, frekvencia. EVEZETÉS pszturális kntrll felelős a test-tömegközéppnt (TTK) alátámasztási felület felett tartásáért, álló, különböző testhelyzetekben és mzgás közben. pszturális kntrll egy perceptuális-mtrs flyamat, mely magába fglalja a helyzet- és mzgásérzékelést a vizuális, szmatszenzrs és vesztibuláris rendszerekben, a szenzrs infrmációk feldlgzását és a mtrs válasz kiválasztását, amely fenntartja, vagy visszaállítja a test egyensúlyi helyzetét. Így az életkr előrehaladtával kialakuló vizuális, szmatszenzrs és vesztibuláris rendszereket érintő váltzásk negatívan beflyáslják a pszturális közpntkba jutó szenzrs viszszacsatlást. Hasnlóan a végrehajtó apparátus sem reagál megfelelően az egyensúlyt megzavaró hatáskra, mivel az izmfehérje-tömeg, keresztmetszet és az izmerő csökkent az öregedéssel együtt járó zsír- és kötőszövet-infiltráció következtében. (Yarasheski, 23) Így a csökkent izmerő kapcslatban áll a szegényesebb pszturális kntrllal, míg a rsszabb pszturális kntrll összefüggésben áll az elesések megnőtt kckázatával. pszturális kntrll stratégiákban is jól ismertek az életkrfüggő váltzásk. Száms tanulmány beszáml a pszturális kilengés nemtől független megnövekedéséről idős krban. Kevés tanulmány vizsgálta az idősek frekvenciaspektrumát (Williams et al., 1997), az idősek szignifikánsan nagybb frekvenciaszóródást mutattak ML (medilateriális) irányban, mint a fiatal felnőttek, tvábbá ML irányban a lengési energia az alacsnyabb frekvenciákn kncentrálódtt inkább. z utóbbi években száms kutatócsprt vizsgálta különböző, az álló egyensúly javítását célzó tréningprgramk hatéknyságát az idős ppulációban. ( Judge, 1993, 23; Hue, 24) Eredményeik szerint a javulás, azaz a jbb egyensúly kisebb pszturális kilengést takar. z alacsny intenzitású erősítő- és egyensúlygyakrlatkat tartalmazó tréningprgram javíttta az egyensúlyt, csökkentette az esések arányát a kntrllcsprthz képest, jóllehet a frekvenciaenergia-spektrumt nem vizsgálták. tanulmány célja az vlt, hgy megvizsgáljuk, miben különböznek az idős és fiatal felnőttek egyensúlyi paraméterei, illetve azt, hgy milyen hatással van egy nylchetes kmbinált aerb egyensúlyfejlesztő izmerősítő tréning az idősek egyensúlyi paramétereire (P [anter-pszterir], ML lengés, frekvencia-energia). MÓDSZER SZEMÉLYEK 19 egészséges, idősek tthnában lakó személyt vntunk be a tanulmányba, önkéntes jelentkezés alapján. tréninget 15 személy kezdte, de 9 fő fejezte be (3 férfi, 6 nő, kr 79±1,6 év; testtömeg 73±4,5 kg; testmagasság: 1,57±,23 m). Eredményeiket összehasnlítttuk egy 1 fős idős kntrllcsprttal 28 I MGYR ORVOS
Lengési út (mm) 7 6 5 4 3 2 6 5 4 3 2 lacsny frekvencia 1 1 Idõs és fiatal kntrllcsprt Idõs és fiatal kntrllcsprt 3 25 2 15 1 Közepes frekvencia 1 8 6 4 D Magas frekvencia 5 2 Idõs és fiatal kntrllcsprt 1. a, b, c, d ábra. Átlag (±S.E.M.) lengési út mindkét irányban () és átlag (±S.E.M.) lengési energia a különbözõ frekvenciatartmánykban (,, D) az idõs és a fiatal kntrllcsprtban. Szignifikáns különbségek összehasnlítva (P<.,5) az idõs csprttal: +; az P iránnyal: x; a nyittt szemmel: *. Rövidítések: EO: nyittt szem, E: csuktt szem, ML: medilaterális, P: anter-pszterir irány. Idõs és fiatal kntrllcsprt (3 férfi, 7 nő, kr 76±1,9 év; testtömeg 69±5,1 kg; testmagasság: 1,59±,29 m), és egy 11 fős fiatal kntrllcsprttal (3 férfi, 8 nő; kr 22±,4 év; testtömeg: 58±2,9 kg; testmagasság: 1,63±,25 m). z idősek mindegyike képes vlt az önellátásra és a nrmál háztartási feladatk elvégzésére. Minden résztvevő előzetes beleegyezését adta a tanulmányban való részvételhez. VIZSGÁLTI ELJÁRÁS statikus pszturális stabilitást mértük, egy erőmérő platfrmn (Stabilmeter ZWE- PII) állva 2 másdpercig. platfrm lehetővé teszi a OP elmzdulásának (lengési út) mérését. pszturgráfiát előbb nyittt, majd csuktt szemmel végeztük egy csendes teremben. résztvevők mezítláb, összezárt lábakkal álltak, karjaik lazán a törzs mellett vltak. z alaptesztelést követően a tréningcsprt részt vett egy nylchetes tréningben, míg az idős kntrllcsprt nem kaptt semmilyen kezelést. Majd 8 hét elteltével megismételtük a méréseket a két idős csprt esetében. Természetesen a vizsgálati periódus leteltével a kntrllcsprtnak is vlt lehetősége bekapcslódni egy újabb tréningbe. funkcinális teljesítmény mérésére a tréningcsprtban a Timed Up & G (TUG)- tesztet alkalmaztuk, amely srán azt az időtartamt mérjük másdpercben, amelyre egy ülő embernek szüksége van ahhz, hgy felálljn, majd megkerüljön egy 3 méter távlságban elhelyezett tárgyat, és visszaüljön a székére. TRÉNING z idős tréningcsprt részt vett egy 8 hetes kmbinált egyensúlyfejlesztő tréningprgramban heti kétszer 45 percben. trnaprgram alsó végtagi erősítő és flexibilitást növelő gyakrlatkból, statikus és dinamikus egyensúlygyakrlatkból, és aerb aktivitásként járógyakrlatkból tevődött össze. z első 4 hétben egy rövid 5 1 perces bemelegítést követően 2 percig az alsóvégtag- és törzserősítő és flexibilitását növelő gyakrlatkat hangsúlyztuk, nagybb alátámasztási felületet használva, mint a fekvő és ülő helyzetek, míg az egyensúly- és a járásgyakrlatk (5 1 perc) kisebb szerepet játszttak ebben a részben. tréning másdik felében ez az arány megfrdult, az egyensúly- és a járásgyakrlatkra fókuszáltunk. Dinamikus gyakrlatkat végeztettünk álló helyzetben, fkzatsan csökkentve az alátámasztási felületet, vizuális kntrllal és a nélkül. tréning intenzitását fkzatsan növeltük a tréning srán a maximális pulzus 7%-áig [(22-életkr) x,7] gyógytrnász vezetésével. DTELEMZÉS mért adatkból a lengési utat számítttuk, majd mindkét irányban spektrumanalízisnek vetettük alá. platfrm szcillációk frekvenciaspektrumát a gyrs Furier-transzfrmáció segítségével számltuk,1,3,,3 1, 1 3 Hz tartmánykban. kaptt adatkat varianciaanalízisnek vetettük alá, Pst hc összehasnlításkr az LSD-tesztet használtuk. TUG-teszt értékelésekr a Student t-tesztet alkalmaztuk a szignifikáns különbség meghatárzására. z adatelemzés srán p<,5 szignifikanciaszintet fgadtunk el. MGYR ORVOS I 29
Idõ (perc) 12 11 1 9 TUG-teszt idõs tréningcsprtban Lengési út (mm) 6 5 4 3 2 EO elõtt, EO után, E elõtt, E után Lengési út P-ben 8 1 7 Elõtte és utána 2. a. b, c ábra. Átlag (±S.E.M.) TUG ()-tréning elõtt és után az idõs tréningcsprtban. tréning hatása az átlag (±S.E.M.) a lengési útn P () és ML () irányban az idõs tréning- és kntrllcsprt esetén. Szignifikáns különbségek összehasnlítva (P<,5) a kiindulási értékekkel: ; a tréning csprttal: +; a nyittt szemmel: *. Rövidítések: EO: nyittt szem, E: csuktt szem, ML: medilaterális, P: anter-pszterir irány. EREDMÉNYEK Lengési út (mm) 5 4 3 2 1 ÉLETKORFÜGGÕ VÁLTOZÁSOK Nem vlt szignifikáns különbség az alapértékek között a két idős csprtnál, ezért az adataikat együttesen hasnlítttuk össze a fiatal kntrllcsprttal. lengési út mindkét irányban szignifikánsan magasabb vlt az idősek esetén, a fiatalkéval összehasnlítva. (1. ábra) vizuális feedback hiánya szignifikáns növekedést eredményezett a lengési útban, mindkét irányban az idősek esetén, de a fiatalknál nem. z időseknél szignifikánsan nagybb vlt a lengési út csuktt szemmel P irányban, mint ML irányban. frekvenciaanalízist illetően egyik frekvenciatartmányban sem vlt szignifikáns különbség a két csprt között ML irányban, nyittt szemmel. (1., 1. és 1D. ábra) z alacsny frekvenciatartmányban (,1,3 Hz) szignifikáns különbségek mutatkztak csuktt szemmel a két csprt között, vagyis az idősek lengési energiája magasabb vlt mind P, mind ML irányban a 3. csprttal összehasnlítva. (1. ábra) Érdekes módn, ellentétben a magasabb frekvenciatartmánykkal, az idősek enyhén magasabb frekvenciaenergiát mutattak csuktt szemmel ML irányban, mint P irányban. középső (,3 1 Hz) és a magas (1 3 Hz) frekvenciatartmánykban szignifikáns különbségek vltak a két csprt között P irányban mindkét vizuális feltétel mellett, míg ML irányban csak csuktt szemmel, tehát az idősek lengési frekvenciaenergiája magasabb. Míg a vizuális infrmáció nem beflyáslta a lengési energiát a fiatal csprtban, az idős csprtnál a vizuális kntrll hiánya szignifikánsan megnövelte azt mindkét irányban. csuktt szemmel végzett mérés esetén az idős csprtban szignifikáns különbség vlt a két irány között, azaz P irányban lényegesen magasabb vlt a frekvenciaenergia, mint ML irányban. (1. és 1D. ábra) EO elõtt, EO után, E elõtt, E után Lengési út ML-ben NYOLHETES TRÉNINGPROGRM HTÁS Z EGYENSÚLYI PRMÉTEREKEN tréning szignifikáns javulást eredményezett a TUG-teszt értékeiben, amely 1,3±,6 s vlt a tréning előtt és 8,9±,6 s utána (p<,5). (2. ábra) lengési utat illetőleg az idős kntrllcsprt nem mutattt lényeges eltérést 8 hét elteltével. z idős tréningcsprt esetén P irányban a tréning nem vlt hatással a lengési útra. vizuális infrmáció hiánya szignifikánsan növelte a lengési utat P irányban mindkét csprtnál, mind az alapértékekben, mind 8 hét elteltével. (2. ábra) Érdekes váltzásk történtek a ML irányban a tréning hatására, a lengési út mindkét vizuális feltétel mellett jelentősen megnőtt. KKREDITÁLT, KLINIKI SZEMLÉLETŰ, EGYÉVES HOMEOPÁTIÁS LPKÉPZÉST indít Pécsett a EDH Hungária Hmepátiás Oktató Szervezet. Sikeres vizsga esetén a hallgatók nemzetközi EDH diplmát kapnak. tanflyam a mindennapi rvsi gyakrlatban jól használható tudást biztsít. Időpntk: Havnta 1 hétvége, 7 alkalmmal, 28. január 18-tól., Péntek: 1: 18: óráig. Szmbat: 9: 16: óráig. Helyszín: Pécs Egyházmegyei Karitasz, 7621 Pécs, Janus Pannnius u. 4. Tanflyami díj: 7 Ft+ áfa, Jelentkezési határidő: 27. december 21. Jelentkezés: EDH-irda 1111 udapest, artók éla út 28. Tel: (61) 29-5782 Fax: (61) 29-1793 E-mail: inf@cedh.hu, hnlap: www.cedh.hu 3 I MGYR ORVOS
frekvenciaanalízis eredményi alapján a kntrllcsprt nem mutattt lényeges váltzást 8 hét elteltével. tréningcsprt esetén az eredmények az egyes frekvenciatartmányk alapján eltérnek. z alacsny frekvenciatartmányban, P irányban nem vlt különbség a két csprt között a tréning előtt és után. (3. ábra) váltzásk ML irányban jelentek meg, a tréningcsprt szignifikánsan magasabb energiát mutattt a nylchetes tréning után csuktt szemmel. (3D. ábra) közepes frekvenciatartmányban P irányban a vizuális infrmáció hiánya szignifikánsan növelte az energiát mindkét csprtban a tréning előtt és után, de a tréningnek nem vlt lényeges hatása ebben a frekvenciatartmányban. (3. ábra) ML irányban a lengési energia szignifikánsan növekedett nyittt szemmel, és közel vlt a szignifikanciahatárhz csuktt szemmel is (p=,59). Tvábbá a tréningcsprt lényegesen magasabb energiát mutattt csuktt szemmel a tréning után, mint a kntrllcsprt. (3E. ábra) magas frekvenciatartmányban a tréning nem kztt szignifikáns váltzást sem P, sem ML irányban, aznban enyhe emelkedés megfigyelhető a frekvenciaenergiában, ML irányban. Így tehát a tréningcsprtban az energia enyhén megemelkedett minden frekvenciatartmányban, ellentétben a kntrllcsprttal, ahl az ellenkező tendencia látható. (3D., 3E. és 3F. ábra) MEGESZÉLÉS tanulmány legfntsabb eredménye az, hgy az idős tréningcsprt szignifikáns javulást mutattt a funkcinális teljesítményben, és szignifikáns váltzáskat a pszturgráfiás paraméterekben, azaz a tréning után a lengési út szignifikánsan hsszabb lett ML irányban csuktt szemmel. frekvenciaanalízis felfedte, hgy a tréning megnövelte a frekvenciaenergiát ML irányban csuktt szemmel, az alacsny és a közepes frekvenciákn. fiatalkhz képest szignifikánsan nagybb lengési út idősek esetén jól ismert jelenség, melyet eredményeink is megerősítenek. nagybb mértékű kilengést magasabb izmaktivitás kíséri, aznban még nem tisztáztt, hgy a megnőtt izmaktivitás következtében nagybb a kilengés, vagy a megnőtt kilengést kmpenzálják az idősek fkztt izmaktivitással. Eredményeinkben a legtöbb váltzást ML irányban találtuk. Jól ismert, hgy álló helyzetben az P kitérés kntrllja a bkában (plantardrsalflexr izmk) történik, míg a ML kitérést a csípő abductr-adductr izmai kntrllálják, tvábbá igazlták, hgy az idősek elsősrban a csípőkntrllra hagyatkznak, előnyben részesítik azt a bkastratégiával szemben. Feltételeztük, hgy az idősek egyensúlyi paraméterei a tréning után javulást mutatnak. z elvárásnak megfelelően szignifikáns javulást mértünk a funkcinális teljesítményben (TUG-teszt), meglepő módn aznban a lengési út ML irányban és a lengési energia szignifikánsan nőtt tréning után. z elmúlt években száms tanulmány hangsúlyzta, hgy a laterális instabilitás időskrban mutatja az egyensúly kntrlljának érintettségét. (Maki, 1996) Tanulmányunkban szintén a ML paraméterekben mutatkztt meg jbban a tréninghatás. mi összecseng azzal a megállapítással, hgy mivel P irányban több stratégia áll rendelkezésünkre, mint ML irányban, az instabilitás leküzdésében, amelyek segíthetnek elfedni az egyéni különbségeket. tréningben részt vevőink szignifikánsan magasabb kilengést mutattak ML irányban a tréning után, mint a kntrllcsprt, ami nem lehet a jele a fkztt elesés veszélyének ebben az esetben, tekintve a TUG-teszt eredményeit. Skkal valószínűbb, hgy a tréning hatására javult a MLkntrll, és a résztvevők magabiztssága egyensúly terén, miáltal a résztvevők képessé váltak egy nagybb szabadságfkt kntrllálni a csípőízületükben. Jól ismert, hgy a megnőtt kilengés nem mindig jelent rmlást az egyensúlykntrllban, mint ahgyan a kis kilengés sem jelent feltétlen jó pszturális kntrllt, mint például a parkinsns betegek esetében. frekvenciaanalízis pntsabban mutatja a pszturális kntrll váltzásait. Glmer és munkatársai (1999) szerint az alacsny frekvenciatartmány köthető a vizuális kntrllhz, a közepes frekvencia a vesztibuláris és szmatszenzrs infrmációkkal, míg a magas frekvencia a prpricepcióval és az izmaktivitással kapcslats. Eredményeink alátámasztják a vizuális infrmáció és az alacsny frekvencia kapcslatát, mivel itt a két krcsprt nem mutattt szignifikáns különbséget vizuális kntrll mellett. Ha valamilyen kból kiflyólag nem érzünk biztnságsnak egy helyzetet, gyakran fixáljuk testhelyzetünket, hgy csökkentsük a kilengés mértékét. Eszerint, ha fenyegetettségünk megszűnik, felldjuk ezt a fixációt, mert képesek vagyunk ismét kntrllálni a nagybb kilengést is, mely tvább erősíti azt a felvetésünket, miszerint a megnőtt ML kilengés a tréning után a jbb egyensúlyi teljesítményt jelöli. hiptézisünknek megfelelően eredményeink igazlták, hgy a kmbinált tréning pzitív hatással vlt a résztvevők egyensúlyi paramétereire még ebben a magas életkrban is. Különösen fnts, hgy a javulás az elesések szempntjából veszélyes ML irányban, vizuális kntrll nélkül jelent meg. MGYR ORVOS I 31
lacsny frekvencia P D lacsny frekvencia ML 6 6 5 4 3 5 4 3 2 2 1 1 3 Közepes frekvencia P 3 E Közepes frekvencia ML 25 2 15 25 2 15 1 1 5 5 1 Magas frekvencia P 1 F Magas frekvencia ML 8 6 4 8 6 4 2 2 3. ábra. tréning hatása az átlag (±S.E.M.) lengési energián a különbözõ frekvenciatartmánykban ( F). Szignifikáns különbségek összehasnlítva (P<,5) a tréningcsprttal: +; az alapértékkel: ; a nyittt szemmel: *. Rövidítések: EO: nyittt szem, E: csuktt szem, ML: medilaterális, P: anter-pszterir irány. IRODLOMJEGYZÉK 1. Glmer E., remieux J., Dupui P., Isableu., Ohlmann T.: Visual cntributin t self-induced bdy sway frequencies and visual perceptin f male prfessinal dancers. Neursci Lett. 1999;267:189 192. 2. Hue O.., Seynnes O., Ledrle D., lsn S. S., ernard P. L.: Effects f a physical activity prgram n pstural stability in lder peple. ging lin Exp Res. 24;16:356 362. 3. Judge J. O., Lindsey., Underwd M., Winsemius D.: alance imprvements in lder wmen: effects f exercise training. Phys Ther. 1993;73:254 262. 4. Maki. E., McIlry W. E.: Pstural cntrl in the lder adult. lin Geriatr Med. 1996;12:635 658. 5. Williams H. G., Mcleanaghan.., Dickersn J.: Spectral characteristic f pstural cntrl in elderly individuals. rch Phys Med Rehabil. 1997;78:737 744. 6. Yarasheski K. E.: Exercise, aging, and muscle prtein metablism. J Gerntl 23;58:918 922. 32 I MGYR ORVOS