SZAKDOLGOZAT Szakál Nóra 2007
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT TİZSDE-PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY A PÉNZÜGY TERVEZÉS MODERN MEGOLDÁSAI (A RÉSZVÉNYBEFEKTETLS, BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉS A UNIT- LINKED ÉLETBIZTOSÍTÁS) 2
Tartalom I. MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSAINK, PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSI KULTÚRA HAZÁNKBAN, ÉS AMI A HÁTTÉRBEN VAN...6 1. A háztartások pénzügyei számokban...6 2. Most vagy soha!...11 3. Jól alszik vagy jól eszik? befektetıi magatartás és kockázatvállalási hajlandóság (felmérés)...14 II. MODERN PÉNZÜGYI SZEMLÉLET...17 1. Részvény befektetések...18 1.1. Részvénykereskedés története...18 1.2. Amit a részvényrıl tudni kell...19 1.3. Az online kereskedés rejtelmei...21 1.4. Pro és kontra...27 2. A befektetési alapok...29 2.1 A befektetési alap fogalma, mőködése...29 2.2 A befektetési alapok fajtái, típusai...30 2.3. Eszközalapok összetétele...31 2.4. Alapkezelık és alapjaik...37 3
3. Mi is az a tıkeképzés? unit-linked...40 3.1. A unit-linked múltja és jövıje...41 3.2. A unit-linked felépítése, mőködése...43 Struktúra és felhalmozás periódusok a futamidın belül...43 3.3. Unit-linked: pro és kontra...46 3.4. Egy szelet biztonság, egy szelet kockázat...52 3.5. Klasszikus vagy modern? az életbiztosítások evolúciója...54 III. MELYIKET A SOK KÖZÜL?...55 4
Ábrajegyzék 1.ábra: Eladósodottság (GDP arányában) 7 2.ábra: Háztartási hitelek alakulása és összetétele 7 3.ábra: Megtakarítás (GDP arányában) 11 4.ábra: Reálkereset alakulás 2000-2007 (GDP arányában) 12 5.ábra: Nyugdíjpénztári hozamok 13 6.ábra: EGIS teljesítménye 24 7.ábra: RICHTER teljesítménye 25 8.ábra: Unit-linked szerzıdések alakulása (db) 41 9.ábra: Unit-linked alakulás 43 10.ábra: Cost-average effektus 44 11.ábra: Az adókedvezmény jelentısége 49 5
I. MEGTAKARÍTÁSI SZOKÁSAINK, PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSI KULTÚRA HAZÁNKBAN, ÉS AMI A HÁTTÉRBEN VAN Miért fontos, hogy gondoljunk a jövıre? Miért fontos, hogy legyen megtakarításunk? Mindenki tudja, hogy az élet pénzbe kerül. A céljaink, terveink megvalósításához is nélkülözhetetlen. Ki kevesebb, ki több munkával keresi meg az igényeit kielégítı életszínvonal fenntartásához szükséges anyagi forrásokat. Kérdés, vajon szerepel a fontossági listán az anyagi védettség, anyagi biztonság?! Sajnos sokunknál nem. Az élet kiszámíthatatlan. Érthetı, hogy vannak, akik a mának élnek, hisz nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, vagy lesz-e egyáltalán. Ennek ellenére úgy gondolom, mindenkinek vannak céljai, amiket egy tetszıleges, ugyanakkor reális határidın belül szeretne megvalósítani. Ehhez viszont megfontolt életvitel, tervezés és az alapok megteremtése a feltétel. 1. A háztar tá sok pénzügyei számokban A magyarok megtakarítási és befektetési kultúrája szinte a legelmaradottabb egész Európában, nemcsak a nyugat-európai, hanem a közép-európai országokéhoz képest is alulfejlett. Az 1. és 2. ábrán látható, hogy az elmúlt éveket tekintve folyamatosan nı a lakosság eladósodottsága és a hitelek állománya a lakosság körében. 6
1. ábra Eladósodottság a GDP arányában Forrás:MNB Az eladósodottság (GDP-hez viszonyítva) 2000 évvége óta 5,7%-ról 2006 decemberére 25,6%-ra nıtt. Ezt támasztja alá a hitelállomány volumenváltozásának ábrája is. Ugyanakkor a megtakarítás jelentısen csökken az említett idıszakban. 2.ábra A háztartási hitelek alakulása és összetétele Forrás: MNB 7
A hiteleket tekintve sokkal nagyobb arányt képvisel a fogyasztási és egyéb hitel, mint a lakáshitel. Ez talán nem is meglepı, hisz ma már minden kisebb-nagyobb áruházban, helyben intézik a fogyasztási hitelfelvételt. A vállalatok egy-egy bankkal szerzıdnek, adottak a hitelkonstrukció feltételei, adott egy rendszer, amin keresztül pillanatok alatt eldıl a hiteligény jóváhagyható, vagy sem és már csábíthatják is a vásárlókat az épp aktuális akciós ajánlatokkal. Noha a lakáshiteleket tekintve is növekedés látható a hitelállományban. Itt sem kell túl sokáig gondolkozni azon, hogy mi áll a háttérben. Tény, hogy az ingatlanépítés, azon belül is a lakóparkok megteremtése, fénykorát éli. Aki már a projekt elején szerzıdik a konstruktırrel egy új lakás megvételére, kedvezıbb áron és kedvezıbb hitel mellett veheti meg hın áhított lakását. Miért is? Annak, aki új lakás vásárlásához igényel hitelt kevesebb járulékos díjjal kell számolnia. Kisebb önerı mellett is megkaphatja a szükséges összeget. Egyre terjedıben van hazánkban is a lakáslízing program. Ennek keretében akár önerı nélkül is tulajdonunkba kerülhet az ingatlan. Természetesen igénybe vehetı használt lakás vásárlásakor is,de akkor már kevésbé kedvezı. (Konkrét példa: 1. új lakás, vételár 15 000 000 Ft, futamidı húsz év, svájci frank alapú hiteligény, 0 Ft önerı és jövedelem alapú finanszírozás mellett a havi törlesztı kb. 100 000 Ft, a maradványérték 2 250 000 Ft. (maradványérték, az az érték, amelyen a futamidı végén megvásárolhatjuk a tulajdonjogot.). 2. használt lakás, vételár 15 000 000 Ft, futamidı húsz év, svájci frank alapú hiteligény, 3 000 000 forint minimális önerı és jövedelem alapú finanszírozás mellett a havi törlesztı 94 000 Ft körül alakul, a maradványérték szintén 2 250 000 Ft. Amellett, hogy már a kezdetkor rendelkeznünk kell 3 millió forint önerıvel, az 1 % szerzıdéskötési díjon felül 8
meg kell fizetnünk a 2%-s vagyonszerzési illetéket is. Összegezve tehát, új lakás vétele esetén 150 000 Ft készpénzre van szükségünk, míg a használt ingatlan esetén 3 450 000 Ft-ra.) 1 A hitelek után vizsgáljuk tovább a magyar háztartások pénzügyi szokásait. A lakosság 39%-a havonta csupán maximum egy órát fordít pénzügyei intézésére. 2 Egy 2006-ban készült kutatásból 3 kiderült, hogy a magyarok 20%-a még becsülni sem tudja, mekkora hazánkban az infláció. A lakosság, de sajnos sok esetben a vállalatok ismeretei nem igazán tudnak lépést tartani a pénzügyi rendszer fejlıdésével. Komoly gondot okoz a fiatalok körében a jegybank és kereskedelmi bank közötti különbség megfogalmazása, de a PSZÁF rövidítést sem tudják pontosan kifejteni. 4 A banki termékek gyors és széles körő fejlıdése egyre nehezebb helyzetbe hozza a célzott ügyfeleket. Komplex, összetett és modern lehetıségek között kellene párhuzamot állítani, amikor az alapismeretek is hiányoznak. Itt valóban az alapokról van szó, úgymint árfolyamkockázat a devizahitelek igénybevételekor, a hitel költségtényezıi. Éppen ezért szorgalmazzák központilag, hogy a pénzügyi ismeretek tanítása minél korábban elkezdıdjön és a felnıtt generáció számára is elérhetı legyen. 1 OTP Lakáslízing kalkulátor 2 Forrás: Figyelı 42.szám 3 Öngondoskodás Alapítvány, a Befektetési Alapkezelık Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet által végzett kutatás eredménye; készült 2006 januárjában 4 Forrás: Figyelı 42.szám 9
A 2006-os tanévben, hatvan középiskolában kezdték meg a pénzügyi alapok oktatását. Az ügyféltájékoztatás és az ismeretek bıvítése uniós szinten is kiemelt kérdés. 2007-tıl lép életbe az a direktíva, ami a banki vállalati ügyfelek érdekeit hivatott biztosítani azáltal, hogy az ügyfelek kategóriákba sorolása révén elıírja, hogy bizonyos banki termékek alkalmazása esetén a pénzintézetnek milyen ügyféltájékoztatási kötelezettségei vannak az egyes besorolási szinteken. (MiFID Markets in Financial Instruments Directive) Ennek keretében a vállalati ügyfelek kerültek különbözı kategóriákba. Három fı csoport alakult ki aszerint, hogy az ügyfél milyen szintő tájékoztatásra szorul a pénzügyi termékeket illetıen. A legnagyobb szintő védelmet élvezı partnerek (retail counterparty), a szélesebb pénzügyi ismeretekkel rendelkezı ügyfelek (professional counterparty) és a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok (eligible client). A cél az, hogy minél jobban megismerjék az ügyfelek a választott pénzügyi terméket, és csökkenjen az esetleges félrevezetés esélye. De nem kell feltétlen direktívákig elmennünk. Elég, ha esténként átkapcsolunk az egyik kereskedelmi tévécsatornára, ahol két mősor között a marketing dömping helyett Tömör Professzor tart egy-két perces elıadást azokról a pénzügyi instrumentumokról, amelyeket nap mint nap használunk. Mint például folyószámla, bankkártya, betét és hitel közötti kapcsolat. Természetesen komolyabb hátterő kezdeményezések is születtek. A PSZÁF részérıl termék összehasonlító táblázatok, termékismertetı kiadványok készültek, a Nemzeti Bank középiskolásoknak rendez vetélkedıt, valamint a BÉT, és a Nemzetközi a Bankárképzı honlapjai is bıvültek ismeretterjesztı adatokkal. Hazánkban sajnos a lakosság hajlamosabb az eladósodásra, ahelyett hogy a jövıjére gondolva, megpróbálna kevesebbet költeni, mint a rendelkezésre álló jövedelme. Az elmúlt 15 évben folyamatos csökkenés tapasztalható a megtakarítási rátát tekintve (3. ábra), de a legnagyobb ütemő visszaesés az 1998-2004-es idıszakban volt. 10% közeli érték legutóbb 1998-ban volt tapasztalható, holott a hazai kilátások nem túl kecsegtetıek, ha például a nyugdíjhelyzetre vetünk egy pillantást. Magyarországon a lakosság 62 %-ának egyáltalán 10
nincs félretett pénze. Sıt, az emberek eladósodás árán is azonnal akarnak vásárolni, nem hajlandók pénzünket befektetésekben kamatoztatni. Az Európai Unió más országaiban azok vannak kisebbségben, akik nem rendelkeznek megtakarításokkal. 3. ábra Megtakarítások a GDP arányában Forrás: MNB 2. Most vagy soha! Hajlamosak a magyar lakosok azt hinni, ha nem vesznek meg valamit azonnal, amint meglátják, akkor többet nem is lesz rá lehetıség. (Noha mentségükre szolgál, hogy jelen gazdaságunk nem túl kiszámítható, az inflációs várakozások sem kedvezıek. A reálbércsökkenés is szerepet játszik abban, hogy a hitelállomány folyamatosan nı hazánkban. A pénzintézeteknek sem tétlenkednek, hiszen a pazarló életmódhoz igazítják termékkínálatukat. Kedvezıbbnél kedvezıbb lehetıségeket kínálnak a pénzszőkében lévı ügyfeleiknek. A kérdés csak az, kinek kedvezıek ezek a hitelek? Természetesen nemcsak a túlfőtött fogyasztási láz az oka annak, hogy a megtakarítások ilyen alacsony szinten állnak. A politikai reformokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk. A 2006 szeptembere óta hatályba lépett és a következı években várható restrikciós intézkedések következtében a háztartások felhasználható jövedelme csökken, és 11
csökkenni fog. Emelkedett az áfa, amit követnek az egyes termékek árszínvonalai. Csökkent a gyógyszertámogatás, emelkedtek a gyógyszerárak, új kedvezményrendszert alakítottak ki a közlekedésben, munkavállalói járulék emelése, jövedéki adó emelése, EVA kulcs emelése, lakáshitel adókedvezmény eltörlése, 20%-ra emelt társasági adó, vizitdíj, tandíj kötelezettség, és a 2009. évben bevezetésre kerülı értékalapú ingatlanadó. Ezek közvetve vagy közvetlenül mind a lakosságot terhelik. Noha a reálkereset nı, vele együtt nınek a kiadások, és terhek. A 3. ábrán a reálkereset alakulása követhetı végig 2000 és 2007 között a GDP arányában. 4. ábra Reálkereset alakulása 2000-2007 (GDP %-ban) Forrás: Pénzügyminisztérium Ugyanakkor mégis figyelmet kellene fordítanunk a jövınkre, hisz beláthatjuk, és a szakértık sem tagadják, hogy a fennálló nyugdíjrendszer az összeomlás határához közeleg. A II. világháborút követıen meglehetısen hosszú ideig tartott a felosztó-kiróvó rendszer kiterjesztése és teljessé tétele. Az 1975-ös nyugdíjreform szilárdította meg a változásokat. Az 1990-es évektıl újabb átalakításokra volt szükség. Változott a nyugdíj megállapítás módszere, a nyugdíjakat az inflációs ütemhez képest kisebb mértékben indexálták, 1996-tól emelkedik a nyugdíjkorhatár, férfiaknál 60-ról 61 évre (1998-tól) és 62-re (2000-tıl), nık esetében pedig 55 évrıl minden második évben 1 évvel nı. Az 1998-as reform óta hazánkban a bismarcki felosztó-kirovó mellett a vegyes finanszírozású rendszer is érvényben van, vagyis a foglalkoztatóknak és az aktív korú munkavállalóknak járulékot kell befizetniük, amit nyugdíjak formájában felosztanak a nyugdíjasok között, illetve 1998. 12
január 1-je óta, megjelent a magán-nyugdíjrendszer is, ahol a pénztártagoknak tagdíjat kell fizetniük késıbbi ellátásuk fedezetére. A harmadik pillért az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják. De sajnos a jelek azt mutatják, hogy a reformok nem eredményeztek hosszú távú megoldást a fennálló problémákra. A lehetséges megoldást a többé-kevésbé önfinanszírozó rendszer megvalósításában látják, ami viszont egyértelmően a modern pénzügyi megoldásokon, azaz a hosszú távú, elıtakarékosságon alapszik. Ennek keretében megszőnne a felosztó kirovó jelleg az egyén szintjén, nem lenne összefüggés a költségvetés helyzete és a nyugdíjkifizetés között. A befizetés alapvetıen befektetés lenne és a magánnyugdíjpénztárak is, mint befektetık és vagyonkezelık menedzselnék a náluk felhalmozódó összegeket, hogy a legmagasabb hozamot érjék el. Ez nem csak az ügyfél, hanem a pénztár számára is fontos, hisz a saját bevételük is teljesítményfüggı. Jelenleg sajnos a hazai pénztárak teljesítménye egyelıre nem túl kimagasló (5. ábra), de megfelelı befektetési politika kialakításával rövid idı alatt uniós szinten is versenyképessé válhatnak. Az 5. ábrán néhány nyugdíjpénztár 2006-os évi nettó hozama látható. 5. ábra Nyugdípénztári hozamok Forrás: BAMOSZ 13
Az átlagteljesítmény 8-8,5% körüli, kiemelkedı pozitív irányban az AXA 10,38%-al, negatív oldalon pedig az UNIQA és az Allianz 6,44%-al. Az eltérés adódhat a befektetési politika különbözıségébıl, a hatékonyabb portfolió menedzsmentbıl, vagy akár az alapok jobb összeállításából. 3. Jól alszik vagy jól e szik? 5 befektetıi magatartás és kockázatvállalási hajlandóság (felmérés) A kockázatvállalási hajlandóság két embernél sem egyforma, személyes jellemvonás és sok egyéb külsı hatás révén alakul ki. A kockázatvállalási hajlandóságot többek között befolyásolhatja az életkor. A fiatalok merészebbek, kockáztatóbbak. Egy közép-, illetve idıskorúnak viszont fontosabb a nyugalom, a biztonság. Hatása van a befektetési tapasztalatnak, ki mennyire foglalkozik a pénzügyeivel, mennyire tájékozott a pénz világában. Valamint, hogy milyen befektetési szokást ismertünk meg a családon belül. Legfeljebb 25-30 éves korunkig fennáll a szülıktıl való anyagi függés. 20-35 korban megkezdıdik az önálló életvitel, a korosztály általános céljai között a saját lakás, saját autó szerepel, és persze az érvényesülés, talán már a családalapítás gondolata is felmerül. 35 és 60 év között már kialakulhat egy egzisztencia, aminek a fenntartása válik elsıdleges prioritássá. A gyerekek felsıfokú taníttatása, nyugdíjas évek megalapozás állhat a pénzügyi tervezés középpontjában. Ezt követıen már a család támogatása, elért vagyoni stabilizálása a cél. Azonban örökérvényő az a szabály, miszerint két alapvetı kérdést kell elıször megválaszolnunk. Elsıként azt, hogy milyen az anyagi helyzetünk, mik a kilátásaink, és hogy ez mennyire van összhangban a megfogalmazott céljainkkal. Másodsorban pedig a 5 André Kosztolányi magyar származású spekuláns megjegyzése a kockázatvállalás kérdésérıl. 14
fenti válasz függvényében kell kiszőrnünk a piac kínálta alternatívákat és azokból kiválasztani a számunkra legmegfelelıbb befektetést. Alapvetıen négy személyiség-típus leíró képet ad a befektetıi attitődrıl: - Bizalmatlan: általában sajnos a tudatlanság teszi bizalmatlanná az embereket, számukra nem létezik más, csak a bankbetét, legfeljebb állampapír. Sokan vannak közülük, akik otthon ırzik a pénzüket, mondván, hogy ott van a legnagyobb biztonságban, és könnyen hozzáférhetı. Noha ez esetben fennáll annak is a veszélye, hogy ha valamire úgy érezzük, most meg kell vennünk, akkor kéznél a pénz megyünk és vásárolunk. Viszont ha legalább a bankig el kell menni, és ott még ráadásul közlik, hogy egy kamatperiódus hozama is elvész, nos hát így könnyebb nemet mondani arra a talán nem is olyan fontos dologra. - Megfontolt: a lakosság azon kis hányada sorolható ide, aki kétszer is meggondolja, mire költi el a jövedelmét. Ritkán vásárolnak hitelre. Nyitottabbak a modern pénzügyi megoldásokra. Bizonyos mértékben hajlandóak kockázatot vállalni egy magasabb hozam reményében.. Törıdnek a jövıjükkel és elırelátóak. - Kockázatvállaló: türelmetlen befektetı, akinek fontos célja mielıbb megvalósítása. Ennek érdekében akár magas kockázatot is vállal, gyakran folyamodik hitelbıl történı vásárlásra, csakhogy ma megvehesse, amit önerıbıl csak egy hónap múlva tudna. A brókerek többsége is ilyen befektetıi magatartással bír, hiszen a tızsdén is a legnagyobb hozamokat a napon belüli kereskedéssel és a technikai, azaz tıkeáttételes ügyletekkel lehet elérni. Ezek viszont hatalmas kockázatokat rejtenek. Ehhez fiatalnak, és felelıtlennek kell lenni, hisz olyankor nem gondolhatnak arra, mi lesz, ha nem arra mozdul az árfolyam, amire ı számít. Ha ezt végiggondolná, nem kötné meg az ügyletet. Hétköznapi emberek közül, pedig azok tartoznak ide, akik nem gondolkoznak 15
azon, mi lesz, ha egy hónap múlva nem lesz munkájuk, és nem tudják visszafizetni a hiteleket. - Mintakövetı: nagyon befolyásolható személyiségek, minden áron azt csinálják, amit a környezetük. Új lakás? Nekem is! Luxusnyaralás? Remek. Mennyi is a hitelkeretem? Sajnos nem minden esetben jönnek be a kockázatos befektetések, noha a szomszéd abból lett vagyonos. Mindenkinek a saját lehetıségeihez képest kell luxust teremteni, ha erre vágyik. És miért ne szeretne mindenki többet, mint amije van. Így lesz valami cél, amiért küzd. Míg nekünk egy saját kis lakás a korábbi albérlet helyett már luxust jelent, addig a szomszéd már a malagai tengerparton vesz magának nyaralót és hat holdas kastélyt épít a Dunakanyarban. Felmérés eredménye (4. melléklet): egy saját készítéső felmérés eredményébıl látható, hogy a különbözı korosztályok, melyik tábort erısítik jobban. A felmérés során négy korosztályt kérdeztem pénzügyi érdeklıdésükrıl, illetve preferált befektetési formájukról. Lássuk az eredményt. A húszas éveiben járók 71,4%-a a bankbetéteket preferálja, noha szintén 71,4% érdeklıdik a modern pénzügyi megoldások iránt. A harminc és negyven év közöttiek 2/3-a érdeklıdik a pénzügyek iránt, de csak 1/3-a fektet részvénybe. A negyven és ötven év között csupán 37,5% érdeklıdik a modern megoldások iránt, de ık is bankbetétben tartják a megtakarításaikat, akárcsak azok, akik nem szeretnék ismereteiket bıvíteni ezen területen. Az ötven felettiek a legkíváncsiabbak, 85,7% érdeklıdik a modern megoldások iránt, 28,6% fektet részvénybe, közel 40%-uk választana befektetéshez kapcsolt életbiztosítást. Összességében azonban a többség, több, mint 65% marad az alacsony, de biztos hozamú bankbetétnél, 10-15% választana unit-linked befektetést és 15-20% nyitott a részvénybefektetésre is. Természetesen a megkérdezettek válaszai nem elegendıek ahhoz, hogy általánosan jellemezzük a lakosság befektetési szokásait. De az leszőrhetı belıle, hogy a modern és hosszú távon várhatóan jövedelmezıbb befektetések még mindig háttérben maradnak. 6 6 A kérdıív minta és az összesített adatok a mellékletben megtalálhatóak 16
Amikor egy befektetési döntést elkezdünk vizsgálni, a legalapvetıbb szempontok a következık: hozam, kockázat és likviditás. Tapasztalataink is bizonyíthatják, hogy egyszerre mindhárom feltétel nem teljesülhet. Itt az egyéni preferenciák döntenek, kinek mi a fontosabb, és persze az, hogy a fennálló anyagi helyzet milyen korlátokat szab. II. MODERN PÉNZÜGYI SZEMLÉLET A modern szemlélet lényege a magunk számára kitőzött célokat veszi alapul. Mindenkinek vannak tervei a jövıre nézve, legyen az egy saját ház, lakás, autó, vagy a családalapítás gondolata, esetleg a közelgı nyugdíjas évek gondtalan múlásának megteremtése. Ezek egy húsz-harminc éves fiatal számára távoli dolgoknak tőnhetnek, de talán már jobb most elkezdeni készülni rá. A lényeg, hogy ne költsünk el minden rendelkezésünkre álló pénzt, hanem próbáljunk meg kisebb nagyobb mértékben félretenni abból. A modern pénzügyi megoldások ebben lehetnek segítségünkre, hisz ma már elég széles a termékkínálat ebben a szegmensben is. Elérhetıvé váltak a hazai és nemzetközi befektetési alapok, így kockázatvállalási hajlandóságunk figyelembe vételével választhatunk különféle értékpapírokból álló alapok közül. Mindez persze adott, mint lehetıség, de a tájékozatlanság végett hajlamosak vagyunk a jól bevált biztonságos, noha alacsony hozamot eredményezı, bankbetétek formáját alkalmazni. (Lásd felmérés eredménye) Félünk a kockázattól, hogy az a kevés is elveszik, ami van. A már említett kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele jól tájékozott a részvényeket illetıen, ugyanakkor mindössze 2%-uk rendelkezik ilyen típusú befektetéssel. A többség inkább megelégszik egy alacsonyabb hozammal, nulla kockázat mellet, minthogy egy magas hozammal, de nagy kockázattal járó befektetési formát válasszon. Pedig közgazdasági elméletek 7 támasztják alá, hogy egy vegyes (jól diverzifikált) portfolió, aminek a kockázata alig magasabb a tisztán állampapír befektetésnél, jóval nagyobb nyereséget képes eredményezni az ügyfél számára. Vagyis egy megfelelıen összeállított befektetési kosárral 7 Harry Markowitz portfolió elmélete alapján, Sharpe által kidolgozott tıkepiaci ármodell (CAPM) 17
a birtokunkban, egy tıkeképzési program elindításával elmondhatjuk, hogy tettünk lépéseket a jövınkért. A legmodernebb megtakarítási formák hosszú távra nézve a részvénybefektetések, a unit-linked életbiztosítások és a befektetési alapok. Ezek több ponton kapcsolódnak egymáshoz, de mégis valahol mind más és más. A unit-linked befektetési alapokat tartalmaz, azon belül is befektetési egységeket. Ezek ma már hozzáférhetıek az átlagos magánember számára is a kereskedelem bankokon keresztül. Kérdés az, hogy hogyan éri meg jobban tekintettel a költségekre. Részvénybefektetés mindkettı lehet, hiszen az alapok kisebb-nagyobb hányadban, vagy akár teljes egészében állhatnak részvényekbıl. Tehát a befektetı, legyen unit-linked tulajdonos, befektetési alapból részesedı egyén, vagy bróker, mindenképp a tızsdével kerül kapcsolatba, ami közel sem annyira rémes, mint ahogy azt sokan vélik. 1. R észvé ny befekte tések 1.1.Részvénykereskedés története A világon elsıként az 1600-as évek elején Amszterdamban a Holland Kelet-indiai Társaság részvényeivel kereskedtek tızsdén. Magyarországon azonban több, mint két évszázaddal késıbb, 1864-ben kezdıdött meg gyors meggazdagodás lehetıségét is magában rejtı árués értékkereskedelem. Részvény és tızsde. E kettı meglehetısen szoros kapcsolatban áll egymással. A tızsdéken többek között részvényekkel kereskednek. Régen meglehetısen más körülmények között zajlott a licitálás és a manipuláció jelenléte is csak a szájról szájra terjedı információáramlás gyorsaságától függött. Manapság viszont mérhetetlen nagy számban vannak jelen kereskedı cégek (bróker cégek), brókerek sıt magánszemélyek is, és szinte a teljes folyamat számítógép által vezérelt. Emiatt a korábban aranyat érı fundamentális és technikai elemzések már kevésbé mérvadóak. Magánszemélyek is kereskedhetnek, hiszen az internet ezt a területet is meghódította. Az online tızsdei kereskedés lehetısége mára már mindenki számára adott, aki rendelkezik internet hozzáféréssel. Nyitni kell egy számlát, elhelyezni rajta a pénzt és már indulhat is a játék. 18
Az ember természetesen akkor tanul a legtöbbet, ha a saját kárán tanul. Persze nem mindegy, hogy mennyi a tanulópénz. Személyes tapasztalatból mondhatom, hogy a tızsdén egy átlagember, kevés tıkével is tud nyereséget realizálni. Apránként óvatosan kell elkezdeni és néha meg kell tenni olyan lépést is, amit ép ésszel nem tennénk. Persze ilyenkor fennáll a veszteség esélye is, de a megszokottnál nagyobb nyereségé is. Online, különbözı jegyzett cégek részvényeivel lehet kereskedni, illetve állampapírokkal és indexekkel, diszkont kincstárjeggyel, spread-ekkel, vállalati kötvényekkel, határidıs devizával, opciókkal és ne feledjük az árutızsdét sem. Viszont én most a részvényekre szeretném a hangsúlyt fektetni. 1.2. Amit a részvényrıl tudni kell A részvény szó hallatán sokan egybıl hátat fordítanak, mert ugye a legtöbb embernek a nagy bukás jut róla eszébe. De nézzük meg, mi is a részvény valójában. A részvény tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. Azon tızsdén jegyzett cégek papírjaival lehet kereskedni, amik részvénytársaságként mőködnek és részvényeik a tızsdei kereskedelemben jelen vannak. Részvényesként részt vehetünk az adott cég közgyőlésén, ahol a tulajdonhányad arányában szavazati joggal is rendelkezünk bár ez nem jelenti azt, hogy magas szinten belefolyhatunk a cég irányításába és minden nyilvánvaló, hogy a fontosabb kérdésekrıl zárt ajtók mögött döntenek és osztalékra is jogosultak lehetünk. Vannak speciális részvények, úgymint a törzsrészvény, elsıbbségi részvény, dolgozói részvény, stb. De az online kereskedés csak a hagyományos részvényekkel való kereskedést teszi lehetıvé. A cég értéke a részvények árfolyamába jelenik meg. Hogy ez mennyire tükröz valós értéket, és milyen mértékő torzulást okoz a tızsdepszichológia az nem meghatározható. Az árfolyam így sok mindentıl függ, és könnyen lehet, hogy egy jól teljesítı cég tızsdei értéke közel sem annyira magas, mint egy rossz pénzügyi számokkal rendelkezı, de jó 19
marketinggel dolgozó cégé. 8 Olykor azonban a valóság napvilágra kerül és kipukkan a lufi. Ilyenkor történhet meg az, hogy vannak, akik nagyon sokat veszítenek, és vannak, akik nagyon sokat nyernek. Valójában egy jól összeállított, több részvénybıl álló befektetési kosárral, a megfelelı idıt kivárva szinte minimálisra csökkenthetı annak kockázata, hogy negatív eredményt érjen el a befektetésünk. És ami legfontosabb az idı és a türelem, valamint a pánik leküzdése. Az online tızsdézés persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek törvényszerően tudnia kell tızsdézni, de legalább a lehetıség adott mindenkinek. A börzén való kereskedés nem tesz bennünket automatikusan profi spekulánssá, és lehet, hogy ennek tekintve, hogy egyre terjedıben van a gépek és programok által generált ügyletkötés nincs is már akkora jelentısége. Hosszútávon ennek különösebben nincs jelentısége, hiszen majd látjuk a 1.3. pontban, hogy a fundamentális befektetéseket nem a hírek alapján eszközli az ember. De valójában mi is a lényege az akár magánúton, akár brókeren keresztül megvalósuló részvénybefektetésnek. Magánúton természetesen alap pénzügyi ismeretek nélkül nem célszerő tızsdei kereskedést folytatni, viszont ha brókert fogadunk, számolnunk kell azzal, hogy nem kis jutalékkal dolgoznak, és sokszor csak a meghatározott limitet elérı befektetésekkel foglalkoznak. 8 Cikk: index.hu/gazdasag/vilag/alib071108 A Google sikertörténetére emlékeztetı precedens Kínában történt, csak annyi különbséggel, hogy ennek a cégnek a hátterében nincs meg az, ami a Google-nak igen. A hasonló profillal rendelkezı cég, az Alibaba.com részvényeit már a tızsdén való megjelenés elıtt 256- szorosan túljegyezték, bízva abban, hogy a Google-hoz hasonló teljesítményt fog produkálni. Elsı nap 180%- al drágultak a papírok, a cég viszont nem ér 150 millió hongkongi dollárt. És akik a tızsdén jelen vannak, tudhatnák, hogy a múlt soha nem jelent garanciát a jövıre nézve 20
1.3.Az online kereskedés rejtelmei De lássuk, hogy hivatásos kereskedı nélkül mire számíthatunk. Ha részvényt vásárolunk, több szempont vezérelhet minket. Amennyiben konkrétan a cég tevékenységébe és növekedésébe vetett hitünk késztet arra, hogy részesedést vásároljunk az adott cégben, akkor fundamentális alapon fektetünk be. Ilyenkor nem a rövidtávú haszonszerzés a cél. Éveken át megtartva a részvényeket, akár többszörösére is nıhet azok értéke. Ha viszont a napi szintő kereskedéssel szeretnénk jövedelmet teremteni, akkor kevésbé érdemes elkötelezni magunkat egy-egy vállalat mellett. Nézzük a lehetıségeket: Például, lehet nagy darabszámot vásárolni egy olcsó papírból, vagy keveset a drágábbakból. Tapasztalataim szerint az átlagos napi változás 1-3%, ami elméletben már elegendı a pozitív eredményhez. Miért elméletben? Mert a gyakorlatban a részvénytızsde nem kiszámítható. Ellentétben a devizakereskedelemmel, itt nem biztos, hogy akkor és azon az áron tudom eladni, vagy visszavenni a részvényeimet, amikor és ahogy én szeretném. Az eladói és vevıi oldalnak összhangban kell lennie. Meg kell találni azt a rést, ahol az én kínálatom kielégíti valaki más szükségletét. Egy alacsony értékő papírnál 1-2Ft emelkedés már viszonylag szép nyereséget jelenthet egy kisbefektetınek, hisz ez akár 3-4% emelkedést is jelenthet forintonként. Természetesen ez ellenkezı esetben is igaz, hisz 10Ft esés, akár százezer forint mínuszt is eredményezhet. 9 9 Vegyük alapul a Phylaxia részvényt. 2007 augusztusában a cég kérésére negyedelés történt. Tehát az akkor 100Ft névértékő papírból egyik napról a másikra 25Ft névértékő lett, természetesen négyszer akkora mennyiségben. Az aktuális árfolyam (kb. 145Ft) szintén a negyedére csökkent. Tehát aki rendelkezett eredetileg 2000 db 145Ft értékő Phylaxia Pharma részvénnyel, annak másnap lett 8000 db 37Ft-os részvénye. Tehát durván 300 ezer forintos befektetésrıl van szó. Viszont a névértékhez képest ez +48%-ot jelent. 1Ft változás a névértékhez képest 4%-ot jelent és a 37Ft körüli árfolyam esetén ez közel 3%. Tehát 1Ft 8000 darab esetén, 8000Ft nyereség vagy veszteség. Jelenleg a papír 25-27Ft körül mozog, aki benne ragadt a 21
Ha nagy cégek részvényeiben gondolkozunk, akkor érdemesebb hosszú távon benne hagyni a pénzt, és a sok kicsi emelkedés után realizálni. (Noha ezek is nagyon likvidek, hiszen technikai day trade-t szinte csak ezekkel lehet kötni, és ott viszont a tıkeáttétel révén lehet hatalmas nyereséget / veszteséget realizálni.) A tízezres nagyságrendő részvényeknél több száz forintnyi változás kell ahhoz, hogy a nyereség kézzelfogható legyen és fedezze a költségeket is. (Hiszen a tızsdei kereskedés sem ingyenes, de erre a késıbbiekben fogok kitérni.) Természetesen a trend fordulhat nekünk kedvezıtlen irányba is. De valójában soha nincs olyan szituáció a tızsdén, ami mindenkinek rossz. Kivéve, ha összeomlik, de erre eddig nem sokszor volt példa a történelemben. Jöhet a kérdés, hogy kinek jó, ha az árfolyamok csökkennek. Mindenkinek, aki arra számít. Aki olyan pozíciót nyit, ahol a csökkenésbıl szeretne profitot realizálni (short pozíció). No, ez már nem a klasszikus veszek majd eladok kereskedés, de ez is pénzszerzési lehetıség, nem is akármilyen. Amit tehát mindenképp tudni kell, ha online tızsdézünk: Többnyire részvénykereskedelemrıl van szó. Létezik eladási és vételi árfolyam. Nem lehet meghatározni, hogy melyik a kedvezı, hiszen valakinek állni kell az eladói oldalon is és a vevıi oldalon is. E nélkül nem jöhet létre a kereskedés. Az eladó józanésszel gondolkozva, mindig a lehetı legmagasabb áron szeretne eladni, míg a vevı minél kevesebbet szeretne fizetni. A két ajánlattétel közötti rés egyre szőkül, ahogy a felek közelednek a másik ajánlatához. (Vvagy csupán valakinek elfogy a türelme és belevesz, vagy elad.) Azt, hogy mikor milyen árfolyamon, hány darab részvényt kínálnak eladásra, illetve mennyi részvényt és milyen árfolyamon hajlandóak megvenni az ajánlati könyv mutatja. (Lásd 1.melléklet) Mindamellett idıvel sok más, nagyon hasznos információt is kiolvashatunk belıle. Ez például már pozícióban most akár 80-90 ezer Ft körüli mínuszt tudhat magáénak (ha realizál), pedig csak 10Ft változásról van szó és 300 ezer Ft befektetésrıl. 22