Beruházási alapismeretek

Beruházási alapismeretek

Beruházási alapismeretek Dr. Papp Péter Dr. habil. Szűcs Edit TERC Kft. Budapest, 2013 Dr. Papp Péter Dr. habil. Szűcs Edit, 2013

Kézirat lezárva: 2012. december 14. ISBN 978-963-9968-59-2 Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szlgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, az 1795-ben alapíttt Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja A kiadásért felel: a kft. igazgatója Felelős szerkesztő: Lévai-Kanyó Judit Műszaki szerkesztő: TERC Kft. Terjedelem: 8 szerzői ív

TARTALOMJEGYZÉK 1 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSJOGI KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZŐI... 9 1.1 AZ ÁLLAM SZEREPE A PIACGAZDASÁGBAN... 9 1.1.1 A piacgazdaság általáns jellemzői... 9 1.1.2 Az állam szerepe... 9 1.1.3 A gazdaságplitika fgalma... 10 1.1.4 Az államháztartás rendje... 13 1.1.5 A helyi önkrmányzatk szerepe a gazdaságban... 14 1.1.6 A nnprfit szervezetek... 15 2 A BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ISMERETEK... 16 2.1 A BEFEKTETÉSEK FOGALMA... 16 2.2 A BERUHÁZÁSOK FOGALMA, VIZSGÁLATA, A BERUHÁZÁSI FOLYAMAT SZEREPLŐI... 16 2.2.1 A beruházásk csprtsítása... 17 2.3 BEFEKTETETT TÁRGYI ESZKÖZÖK... 24 2.4 A BERUHÁZÁSI FOLYAMAT SZEREPLŐI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜK... 26 2.5 A BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYA... 27 2.5.1 A beruházási alapkmány fgalma, tartalmi követelményei... 29 2.5.2 A beruházás megvalósításának előkészítési feladatai... 31 2.6 A BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSA... 32 2.6.1 A tárgyi eszközök aktiválása... 34 2.6.2 A tárgyi eszközök elhasználódása... 35 2.7 A BERUHÁZÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐK GAZDASÁGI-JOGI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK KERETEI... 36 2.7.1 Az együttműködés elemei... 36 2.7.2 A szerződések funkciói... 36 2.7.3 A szerződések típusai... 36 2.8 A MŰSZAKI ELLENŐRI TEVÉKENYSÉG DÍJAZÁSA... 39 2.8.1 A díjazás módjai... 39 2.8.2 A díjazás mértéke... 40 2.8.3 A díj fizetésének feltételei, garanciái... 41 3 AZ ÉPÍTÉSI PROJEKTEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ALAPVETŐ PÉNZÜGYI ISMERETEK 42 3.1 A BERUHÁZÁSOK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA... 42 3.1.1 Statikus gazdaságssági módszerek... 43 3.1.2 Dinamikus gazdaságssági számításk... 43 3.2 BERUHÁZÁSOK ELSZÁMOLÁSA... 45 3.2.1 A munka árának elszámlási módjai... 45 3.2.2 Az ár és a beruházás átfutási idejének összefüggései, a idő hatása az árra... 46 3.2.3 Az elszámlásk számlatípusai... 47 3.2.4 A részszámlák elszámlása, tartalmi kérdései... 47 3.3 PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSI MÓDOK... 49 3.3.1 Árbázisú elszámlási módk... 49 3.3.2 Költségbázisú elszámlási módk... 50 3.3.3 Célbázisú elszámlási módk... 51 4 A FOLYAMATOS RÁFORDÍTÁSOK ELEMZÉSE KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS... 53 4.1 KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI ALAPFOGALMAK... 53 4.1.1 Költségnemek szerinti csprtsítás... 53 4

4.1.2 A költségek vizsgálata összetételük szerint... 54 4.1.3 A költségek vizsgálata a termelési vlumenhez való viszny szerint... 55 4.1.4 A költségek elemzése, költségfüggvények... 56 4.1.5 A költségek vizsgálata utalványzási módjuk szerint... 61 4.2 A KALKULÁCIÓ... 62 4.2.1 A kalkulációs egység... 62 4.2.2 Az önköltség szerkezete... 62 4.2.3 Az elő-, a közbenső és az utókalkuláció... 63 4.2.4 A kalkuláció módszerei... 64 4.3 FEDEZETSZÁMÍTÁS... 65 4.4 HATÁRKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS... 67 5 KÖLTSÉGVETÉS AZ ÉPÍTŐIPARBAN A KÖLTSÉGEK MEGHATÁROZÁSÁNAK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI... 68 5.1 A KÖLTSÉGVETÉS HELYE ÉS SZEREPE, KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJAI... 68 5.2 A KÖLTSÉGVETÉS ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT ÉS ELVÁRT INFORMÁCIÓK... 69 5.2.1 Tételes tervezői utasítás adása a műszaki tervek kiegészítéseként... 69 5.2.2 A munka mennyiségi meghatárzása... 69 5.2.3 A munka minőségi meghatárzása... 69 5.2.4 A munka költségeinek megállapítása... 70 5.2.5 Felépítése... 70 5.2.6 A versenysemlegesség biztsítása az alkalmaztt termékek kiválasztása srán... 70 5.2.7 Alkalmasság a gépi adatfeldlgzáshz... 71 5.2.8 Krszerű tervezési és szervezési módszerek alkalmazása... 71 5.3 A KÖLTSÉGVETÉSEK FAJTÁI... 71 5.3.1 Költségvetésfajták a részletesség szerint... 71 5.3.2 Költségvetésfajták az árképzés módszere szerint... 72 5.3.3 Költségvetések az árképzés pntssága szerint... 73 5.3.4 A készítés célja szerinti költségvetésfajták... 73 5.4 A KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT TÉTELRENDEK... 73 5.4.1 A szerkezet-szerkezeti elem részletességű tételrendek... 73 5.4.2 A kmplex szerkezet részletességű tételrendek... 75 5.5 AZ ÁRKÉPZÉS... 76 5.5.1 Az átlagsításk prblémája az árképzésben... 76 5.5.2 Az árséma, az árösszetevők tartalma és számítási módja... 77 5.6 A KÖLTSÉGVETÉS-KÉSZÍTÉS MENETE... 85 5.6.1. A költségvetés-kiírás... 86 5.6.2 A mennyiségek meghatárzása; mennyiségszámítás; idmterv... 87 5.6.3 A költségvetés beárazása... 88 5.6.4 A költségvetés taglása... 88 5.7 A KÖZVETLEN KÖLTSÉGEKEN TÚLI KÖLTSÉGTÉNYEZŐK... 90 5.7.1 Az anyagigazgatási költség... 90 5.7.2 A pótlékk és felárak... 91 5.7.3 A bruttó fedezet (közpnti, fel nem sztható költségek)... 91 5.7.4 A tartalékkeret... 92 5.7.5 Az árkckázati fedezet... 92 5.7.6 Költségtérítések... 93 5.7.7 Az ideiglenes melléklétesítmények költségei... 93 5.8 A KÖLTSÉGEK ÖSSZESÍTÉSE... 94 5.8.1 A költségvetés összesítője... 94 5

5.8.2 A költségvetés főösszesítője... 94 5.9 A LÉTESÍTMÉNY SZÁMLÁJA ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA... 95 5.9.1 Tételes felmérésen alapuló számla... 95 5.9.2 Átalányáras számla... 95 5.9.3 A szerződéshez (költségvetéshez) visznyíttt eltérések figyelembevétele a számlában... 95 6 AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK IDŐTERVEZÉSE... 98 6.1 A BERUHÁZÁSOK IDŐTERVEZÉSÉNEK FORMÁI... 98 6.1.1 Vázlats ütemterv... 99 6.1.2 Generálütemterv... 101 6.1.3 Részletes ütemterv... 102 6.2 AZ ÜTEMTERVEK ÁBRÁZOLÁSMÓDJAI... 104 6.2.1 Táblázats ütemtervek... 104 6.2.2 Vnalas ütemterv (Gant-diagram)... 105 6.2.3 Ciklgram... 105 6.2.4 Hálós ütemtervek... 106 6.3 AZ IDŐTERVEZÉS... 112 6.3.1 A flyamatk összekapcslása... 115 6.3.1. Az időtervezés ajánltt flyamata... 119 6.4 AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK ELŐREHALADÁSÁNAK KÖVETÉSE... 120 6.4.1 A munkaflyamatk előrehaladását jellemző mutatók... 121 7 A VÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATKEZELÉSE... 123 7.1 A KOCKÁZAT FOGALMA... 123 7.2 A KOCKÁZAT MÉRTÉKE... 124 7.3 A VÁLLALKOZÁSOK KOCKÁZATI TÉNYEZŐI... 124 7.4 A KOCKÁZATKEZELÉS GYAKORLATA... 126 7.4.1 Vagynvédelem... 126 7.4.2 Építés- és szerelésbiztsítás... 127 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM... 129 6

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.1 táblázat: Gazdaságplitikai célk súlyzása idelógiai szempntból... 11 1.2 táblázat: Gazdaságplitikai irányzatk... 12 2.1. táblázat: Adózás utáni nyereség... 33 4.1 táblázat: A ráfrdításk költségnemek szerinti besztása... 54 6.1 táblázat: Táblázats ütemterv... 105 6.2 táblázat: Vnalas ütemterv... 105 7

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.1. ábra: Az államháztartás alrendszerei... 13 4.1 ábra: Aránysan váltzó költségek... 57 4.2 ábra: Prgresszív költségek... 58 4.3 ábra: Degresszív költségek... 59 4.4 ábra: Állandó költség az összes költség függvényében... 60 4.5 ábra: A termék egy egységére jutó állandó költség... 61 4.6 ábra: Fedezeti pnt lineáris váltzó költség feltételezése mellett... 66 6.1 ábra: Lakópark építésének vázlats ütemterve... 100 6.2 ábra: Lakóház kivitelezésének generál ütemterve... 102 6.3 ábra: Társasház kivitelezésének részletes ütemterve... 104 6.4 ábra: CPM hálótervezés... 107 6.5 ábra: MPM hálótervezés... 108 6.6 ábra: A és B tevékenység ciklgram frmában... 109 6.7 ábra: Kezdés Kezdés kapcslat (KKp)... 110 6.8 ábra: Kezdés Befejezés kapcslat (KBp)... 110 6.9 ábra: Befejezés Kezdés kapcslat (BKp)... 111 6.10 ábra: Befejezés Befejezés kapcslat (BBp)... 111 6.11 ábra: Az átlaplt flyamatk... 116 6.12 ábra: A srs flyamatkapcslat... 117 6.13 ábra: A technlógiai szünet előírása... 118 8

1 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSJOGI KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZŐI 1.1 Az állam szerepe a piacgazdaságban 1.1.1 A piacgazdaság általáns jellemzői Gazdaság: egyrészt az anyagi és emberi erőfrráskat, azaz a fizikai és szellemi javakat, másrészt a szlgáltatáskat, gazdasági tevékenységeket, ill. mindezek szerteágazó, bnylult kölcsönhatásban lévő rendszerét jelenti. Szrs összefüggés van a dlgk között, a tevékenységek között, a dlgk és az emberek között. A gazdaság minden jelző nélkül állapt és flyamat, statikus és dinamikus egyszerre. Ha a gazdaságt egy rszág földrajzi, nemzeti határain belüli egységként értelmezzük, akkr nemzetgazdaság a neve. Piacgazdaság: az árutermelésben és a szlgáltatásban a termelés és a szükségletek kapcslata a piaci kereslet és kínálat visznyaként jelenik meg (vevők, eladók). A piac az eladók és a vevők közötti kapcslatk és az ezekre ható tényezők összessége, az árutermelési visznyk gazdasági, szervezeti frmája, a tömeges és rendszeres árucsere területe, az eladásk és vételek összessége. Eszerint a piac az árutermelés résztvevői külön érdekeinek az ütközőpntja. A piacgazdaságban a gazdálkdásban betöltött szerepük szerint hárm főbb csprtt különböztetünk meg: háztartásk, vállalatk (vállalkzásk), állam. 1.1.2 Az állam szerepe A mdern társadalmakban az államnak nélkülözhetetlen szerepe van a gazdaságban. Szerepéről, mértékéről, tartalmáról napjainkban is állandó intenzitású és váltzó szemléletű viták flynak. Az állam szerepe természetesen nem szinnim a krmány szerepével. Mindkét kifejezés a legmagasabb közösségi szintre utal. A kifejezetten állami intézmények első látásra skkal kevésbé függvényei a plitika mindennapjainak, mint a 9

krmányzati intézmények. A legfntsabbnak tarttt gazdaságplitikai célk közé tartzik a fglalkztatttság magas szintű biztsítása, az infláció szigrú keretek között tartása, a gazdasági növekedés erősítése és az rszág fizetési mérlegének kiegyensúlyzása. Ennek a legfntsabb eszköze a fiskális plitika, ill. a mnetáris plitika. A fiskális plitika a gazdaságplitikának azn eszköze, amely a gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására a krmányzati kiadásk és az adózás irányításán keresztül kíván hatni a krmányzati célk elérése érdekében. A mnetáris plitika a gazdaságplitikának azn eszköze, amely a gazdaság szereplőinek magatartására, gazdasági aktivitására a pénzkínálat és a kamatláb szabályzásán keresztül kíván hatni a krmányzati célk elérése érdekében. A gazdaságplitika krmányzati szintű kategória, s mint ilyen, az állam nézeteit, elhatárzásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmiplitikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság beflyáslására alkalmaz. A gazdaságplitika a gazdaság és a plitika egyfajta szimbiózisát képviseli. 1.1.3 A gazdaságplitika fgalma Az uralkdó krmányzat, társadalmi, gazdasági berendezkedése gazdasági célja, módszerei, eszközei és intézkedéseinek az összessége, amelyeket kncepciójában, prgramjában irányz elő és valósít meg. A gazdaságplitika mindig az általáns plitika része, hatást gyakrl a társadalmi életre, mindenekelőtt a társadalm gazdasági fejlődésére, a gazdasági törvények érvényesülési módjára. A gazdaságplitikai kncepció a gazdaság legfntsabb tényezőire terjed ki: a gazdasági növekedés, a gazdasági egyensúly, az életszínvnal, az élet minősége, a gazdaság szerkezete, a környezet tudats felhasználása. A gazdaságplitika különböző alktóelemei a fejlesztési, beruházási plitika, az emberi erőfrrás-gazdálkdási plitika, egészségügyi plitika, kereskedelemplitika, külgazdasági plitika, adóplitika, agrárplitika stb. A gazdaságplitika főbb funkciói A jgi és társadalmi keretek biztsítása. Intézményi és jgi háttér fenntartása nélkül a gazdaság és a társadalm nrmális működése nem biztsítható. Alapvető gazdaságplitikai funkció tehát az, hgy a szereplők ismerjék és betartsák azkat a többségükben parlamenti hatáskörbe tartzó szabálykat, amelyek működésük kereteit jelentik. A verseny fenntartása. A mdern piacgazdaság kulcseleme a verseny. A verseny szabályzása, fenntartása fnts gazdaságplitikai feladat. A jövedelmek újraelsztása. E funkció kulcskérdései a hatéknyság és a méltánysság. A tisztán piaci jövedelemelsztás társadalmilag elfgadhatatlan. Az újraelsztás jelenti a krrekciót, melynek főbb eszköze a költségvetés. Az erőfrrásk átcsprtsítása (allkáció). A piaci erőfrrás-allkáció nem lehet ptimális, ezért az allkáció, a gazdaságplitikai kiigazítás szintén fnts funkció. 10

Stabilizáció. E funkció kettős időtávban is értelmezhető. Rövid távn a knjunktúra szabályzása jelenti a stabilizációt, ennek fő eszközei a mnetáris és a költségvetési plitika. Hsszabb távn a gazdasági növekedés és a fejlődés kérdéseinek van közpnti szerepe. Általában súlys gazdasági prblémák jelentkezésekr stabilizációs gazdaságplitikára van szükség. Pénzügyplitika: a gazdaságplitika és a pénzügyplitika között az egész és a rész visznya áll fenn. A pénzügyplitika a gazdaságplitika céljaiból származtatható döntési, intézkedési és cselekvési rendszer, amely a krmányzati szándékknak megfelelően mtiválja, ill. meghatárzza a pénzkapcslatkat és a pénzmzgáskat. A pénzügyplitika részeként definiálhatók egymástól nem függetlenül a költségvetési, adó-, pénz-, hitel-, deviza-, kamat- és árflyam-plitika. A pénzügyplitika fő megjelenési frmája a mdern gazdaságban a fiskális plitika és a mnetáris plitika. A pénzügyplitikában általában keverednek a mnetáris és a fiskális plitika elemei. Egy adtt rszág gazdaságplitikája és így pénzügyplitikája sem lehet független a határkn belüli sajátsságktól és paraméterektől, a nemzetközi erővisznyktól. A tapasztalatk szerint nem mindegy, hgy milyen idelógiájú krmányzat állítja össze és valósítja meg cselekvési prgramját. 1.1 táblázat: Gazdaságplitikai célk súlyzása idelógiai szempntból Célk/Idelógiák Szcialista Knzervatív Liberális Növekedés dmináns jelentős jelentős A döntések telepítésének individuális másdrendű jelentős dmináns szintje kllektív dmináns elutasíttt elutasíttt Teljes fglalkztatás dmináns jelentős másdrendű Az árszínvnal stabilitása másdrangú dmináns dmináns A fizetési mérleg egyensúlya másdrangú jelentős jelentős Elsztási szempntk az esélyek dmináns másdlags dmináns legyenek egyelőek egyenlősdi dmináns másdlags elutasíttt Látható, hgy az idelógiai alapk különbözősége más-más krmányzati stílust hz létre. A 20. század harmincas-negyvenes éveiben kialakult német közgazdasági iskla alapján ismerjük a szciális piacgazdaság elméleti alapjait. Eszerint az erőfrrás-allkáció leghatéknyabb módja a piaci krdináció. Az állam szerepét a piac intézményi keretfeltételeinek megteremtésére és stabilitásuk biztsítására, valamint a piaci mechanizmusk működése srán fellépő negatív hatásk semlegesítésére kell krlátzni. A szciális piacgazdaság legfntsabb elvei a következők. Alktmánys elvek: A verseny erősítésének elve. Stabil árak és a pénz értékállandóságának elve. Nyittt, nyilváns piack elve. A magántulajdn preferálásának elve. A szerződéses szabadság elve. A gazdaságplitika stabilitásának és kntinuitásának elve. 11

A szabályzás elvei: A mnpóliumk elleni küzdelem elve. A piacn kialakult jövedelemarányk krrekciójának elve. Az elfgadhatatlan kínálati magatartás krrekciójának elve. Az állami magatartás elvei: Az érdekcsprtk és lbbik beflyásának krlátzása. A rendszerszabályzás priritása a részérdekek miatt fganatsíttt beavatkzásk felett. 1.2 táblázat: Gazdaságplitikai irányzatk Ismérv/típus Jóléti állam Neliberalizmus Szciális piacgazdaság A versenyről A gazdaságplitikai célkról szükséges rssznak tartják teljes fglalkztatttság költségvetési eszközökkel abszlutizálja a piac szerepének maximalizálása igenli a pénz értékállandóságának biztsítása A szciális hálóról univerzális, mindenkire kiterjedő Az állam szerepéről a különböző egyenlőtlenségek érdekében redisztribúció és allkáció csak rászrultsági alapn maradjn kívül a makrgazdasági flyamatkn, minimális közreműködés szelektív, a rászrult is tegyen jbb helyzetéért krízis esetén átmenetileg redisztribúció és allkáció Mindhárm gazdaságplitikai irányzat a növekedést és az életszínvnal fkzását tekinti célnak, de más-más priritáskkal. Az állam funkciói Mindezek alapján a mdern államnak a pénzügyi flyamatkat szervező és irányító funkciói a következőkben fglalhatók össze: Önfenntartó funkció, amely a közfeladatk meghatárzására, az intézményrendszerre, valamint fenntartására és fejlesztésére irányul. Érdekegyeztető magatartás, amely mindazn szabályk létrehzását jelenti, amelyek lehetővé teszik a gazdaság különböző szintjein az érdekek ütköztetésének és a közös megegyezésnek a frmáit, fórumait. Allkációs funkció a gazdaság hatéknyabb működésének elősegítésére, a közpnti és helyi közfeladatk megsztására irányul. Stabilizációs funkció, amely a pénzügyplitika útján az infláció beflyáslására irányul. Más megközelítés szerint az állam funkcióit a következők szerint is vizsgálhatjuk. 12

Közhatalmi funkciók: államigazgatás, jg- és rendbiztnság, hnvédelem, nemzetközi kötelezettségek. A laksság ellátására vnatkzó funkciók: egészségügyi, ktatási, kulturális stb. A gazdasági funkciók: infrastruktúrafejlesztése, környezetvédelem, fglalkztatási funkció stb. 1.1.4 Az államháztartás rendje Az elmndttakból kitűnik, hgy a mdern gazdaságkban is jelentős az állam szerepvállalása. A mdern állam feladatai: megszabja a gazdaság működésének jgi kereteit, jgbiztnságt ad, erőfrráskat szerez meg és szt el újra a közösségi fgyasztás érdekében, krrigálja a piacból származó jövedelmi és vagyni aránytalanságkat, elősegíti a gazdasági növekedést, a megfelelő szintű fglalkztatás biztsítását, tulajdnsként is jelen van a gazdaságban. E feladatk finanszírzásáhz az államnak bevételekre van szüksége. Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe, majd felhasználja kiadásai teljesítésére (a társadalmi szükségletek kielégítésére), államháztartási gazdálkdásnak nevezzük. Az államháztartás alrendszerei Az államháztartás egyrészt gazdasági tevékenység, másrészt gazdálkdási rendszer. Az államháztartás négy alrendszert fglal magában: Közpnti költségvetés Helyi önkrmányzatk Társadalmbiztsítás Elkülönített alapk V Egészségbiztsítási alap Nyugdíj-biztsítási alap 1.1. ábra: Az államháztartás alrendszerei Az egyes alrendszerek feladatai elkülönülnek egymástól, ezért önállóan működnek. Az egyes alrendszerek jóváhagytt költségvetése, pénzügyi terve tartalmazza a feladatk ellátásáhz szükséges bevételeket és kiadáskat. Az alrendszerek pénzügyi terveinek összege az államháztartás pénzügyi mérlegét adja. 13

Eszerint az állami költségvetés egy lyan pénzügyi terv, amelyben az állam egy időszakra megtervezi a feladatainak ellátásáhz szükséges bevételeket és kiadáskat. Frmailag az állami költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak egy időtartamra szóló, mérlegszerű szembeállítása. 1.1.5 A helyi önkrmányzatk szerepe a gazdaságban A helyi önkrmányzatkról szóló 1990. évi LXV. törvény megalktásával az Országgyűlés elismeri és védi a helyi közösségek önkrmányzáshz való jgát. A helyi önkrmányzás lehetővé teszi, hgy a választóplgárk helyi közössége, közvetlenül, illetve a választtt helyi önkrmányzata útján önállóan és demkratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit. A törvény megteremtette az önkrmányzatk gazdasági alapjait az önkrmányzati tulajdn létrehzásával, és a tanácsi kezelésben vlt vagyn önkrmányzati tulajdnba adásával. A törvény az általáns rendelkezések között hárm, kiemelkedően fnts önkrmányzati jgt emel ki: az önállósághz való jgt, a demkratikus helyi hatalmgyakrlás jgát, valamint az önkrmányzati jgk bírósági védelmének jgát. A helyi önállósághz való jg jelenti azt, hgy a helyi önkrmányzat önállóan szabályzhatja, ill. egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket. Ez egyben a helyi szabadságt, az autnómiát adja. Az önállósághz való jg ugyanakkr nem jelenti az államtól való függetlenséget, a helyi önkrmányzatk a jgállam részei. A törvényeket be kell tartaniuk, döntéseik nem lehetnek jgszabállyal ellentétesek. A helyi önkrmányzás tevékenységet jelent. Ennek a tevékenységnek a fő tartalma a helyi érdekű közügyek önálló és demkratikus intézése. A helyi önkrmányzatk alapjgai egyenlők, feladataik több kból különbözők, eltérők. A helyi önkrmányzatk egyik típusát alktják a települési önkrmányzatk, idetartznak a községek, a vársk, a fővárs és kerületei. A helyi önkrmányzatk másik típusa a megyei önkrmányzat. A települési és a megyei önkrmányzatk között nincs hierarchikus, alá-, fölérendeltségi függőségi viszny. Az önkrmányzati célk megvalósítását szlgálja az önkrmányzatk vagyna. Az önkrmányzati tulajdn tekintetében a tulajdnst megillető jgkat a helyi képviselő testület gyakrlja. Az önkrmányzati vagyn két fő csprtja: a törzsvagyn és az egyéb vagyn. A törzsvagynba a frgalmképtelen és a krlátzttan frgalmképes vagyntárgyak tartznak. A szabályzás célja annak megakadályzása, hgy az önkrmányzatk tulajdnuk törzsvagyni részét feléljék. Az egyéb vagynnal az önkrmányzat szabadn vállalkzhat. A helyi önkrmányzatk az államháztartás egyik legnagybb beruházói. Az önkrmányzat a törvényben meghatárztt feladatainak ellátását saját bevételeiből (adók, illetékek, bírságk, egyéb bevételek), átengedett közpnti adókból, más gazdálkdó szervezettől átvett bevételekből, a közpnti költségvetés nrmatív hzzájárulásából (a települések laksságszámával, intézményi ellátttakkal aránysan és egyéb mutatók alapján), valamint az Országgyűlés által társadalmilag kiemelt fejlesztési célkra céltámgatásból, címzett támgatásból és egyéb támgatáskból teljesíti. 14

Az önkrmányzati önállóság kifejezésre jut a szervezet alakításában és működésében. A helyi önkrmányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és működési rendjét, alapítványt hzhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet. Hitelt vehet fel, és kötvényt bcsáthat ki, ennek fedezetéül aznban az önkrmányzati törzsvagyn és a nrmatív állami hzzájárulás, az állami támgatás, a személyi jövedelemadó, valamint az államháztartásn belülről működési célra átvett bevételei nem használhatók fel. A települési önkrmányzatk kétféle módn vállalhatnak feladatt: vállalkzhatnak új feladatk ellátására, amelyek ezt megelőzően nem tartztak egyetlen szerv feladatai közé sem, ill. meghatárztt körben és szabályk szerint átvehetnek feladatkat más helyi önkrmányzatktól. Ennek váltzatai: kisebb laksságszámú település önkrmányzata átvállalhatja a nagybb laksságszámú önkrmányzat részére kötelezően előírt közszlgáltatási feladat ellátását, vagy lehetőség van a települési és a megyei önkrmányzatk közötti feladatátcsprtsításra is. 1.1.6 A nnprfit szervezetek Sajáts nemzetgazdasági alanyi kör. A nnprfit vállalkzásk gazdálkdása nem azt jelenti, hgy tevékenységük srán nem képződhet prfit, hanem azt, hgy a prfit nem kerül felsztásra. Ez a maradvány a fejlesztések frrása. A végzett munkáért gyakran nem fizetnek munkabért. Általában sajáts adózási és gazdálkdási szabályk érvényesek rájuk. A nnprfit szervezetek főbb jellemzői: intézményi frmáció, a krmányzattól, államtól függetlenül működnek, prfitszétsztás tilalma, önkrmányzati működés, önkéntesség, öntevékenység, nem prfitcélk vezérlik, frmális szervezetek. Frmái: civil szervezetek, alapítványk, plitikai pártk, egyházak, kulturális és sprtszervezetek, intézmények, prjektek, karitatív szervezetek, közigazgatási szervezetek, egyes közüzemek. Tevékenysége: a közjó szlgálata plitikai indíttatás nélkül, döntően szlgáltatnak, skféle céllal működnek: környezetvédelem, ktatás, kultúra, egészségvédelem, gyógyítás, megelőzés, sprt, szciális segítségnyújtás stb. 15

2 A BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ISMERETEK 2.1 A befektetések fgalma A mdern piacgazdaság fnts szereplője a vállalkzás. Minden piacn szereplő vállalkzás működésének egyszerűsített flyamata a következő: megalapítás, működés, fejlődés (esetleg megszűnés, ennek vizsgálata nem feladatunk). A fejlődés leginkább kívánats frmája az, amikr a vállalkzás időről időre növeli befektetései arányát. A befektetés az a gazdasági tevékenység, amikr a befektető pénzt frdít valamilyen anyagi eszköz megszerzésére (megvásárlására). A befektetés lényege, hgy a befektető ideiglenesen lemnd pénzéről (használatának jgáról) annak érdekében, hgy többlet pénzt szerezzen vele, vagyis befektetése megtérüljön és nyereséget hzzn. Jellemző befektetés a beruházás. Minden beruházás egyfajta befektetés, aznban nem minden befektetés beruházás. A befektetés tvábbi frmái a nem anyagi eszköz létesítése (pl. vagyni értékű jgk vásárlása), az értékpapír-vásárlás, a bankbetét-elhelyezés stb. A beruházáskat jelentő befektetések esetében az alapvető cél lyan reáleszközöket létrehzni, vásárlni, amelyek bekerülési költségeiknél többet érnek. Bármely eszköz értékét azk a remélt jövőbeni hasznk (jövedelmek) határzzák meg, amelyeket a tulajdnsa élvez az eszköz birtklása, használata srán. A tárgyi eszközök (gépek, berendezések stb.) értékét azk a jövőbeni várható pénzáramlásk alapján lehet valószínűsíteni, amelyeket az eszköz haszns élettartama alatt termel a vállalkzás számára. A befektetett pénzügyi eszközök (pl. részvény, kötvény) értéke pedig azkn a várható hzamkn (kamat, sztalék, tőketörlesztés) alapul, amelyeket tulajdnlásuk alatt biztsítanak. 2.2 A beruházásk fgalma, vizsgálata, a beruházási flyamat szereplői A beruházás közgazdasági értelemben állóalapk bővítését, pótlását jelenti. A beruházás alapvetően nem választható el az építész- és építőmérnöki szakmai tevékenységtől, aminek lényege valamely építmény létesítése, átalakítása vagy felújítása. Ebből a szempntból a beruházás úgy is felfgható, mint pénzeszköz-befektetés, amelynek célja új építmény létrehzása vagy meglévő építmény átalakítása, értéknövelő fejlesztése. 16

Szabatsan megfgalmazva, összhangban a törvényi meghatárzással, a beruházás új tárgyi eszközök előállítása vagy meglévők bővítése, pótlása. Eszerint a beruházás tárgyi eszközök beszerzése, előállítása, a meglévő eszközök bővítése, rendeltetésének megváltztatása, átalakítása, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazn tevékenység, amely az adtt eszközhöz hzzákapcslható. Egy beruházási flyamatban skféle szakmai tevékenység ötvöződik, pl. tervezőmérnöki, kivitelezői, közgazdasági stb. A piacgazdaságban a beruházás az a vállalkzás, amely kckázattal jár, és amelynek eredménye lehet új termék, esetleg újfajta szlgáltatás, ill. új piac teremtése. A beruházás mint vállalkzás új haszn, prfit reményében történő ráfrdítás, amelynek sikere függ a beruházás szakmai megalapzttságától. A jól működő piacgazdaságban a beruházás kezdeményezésének és megítélésének alapvető indítéka a jövedelmezőség, de természetesen nagy számban léteznek nem prfitrientált beruházásk is. Ezek szakmai előkészítése, megalapzása ugyanúgy fnts, mint a prfitrientált fejlesztéseké. Sőt, a közpénzből fedezett beruházásknál szigrúbbak a műszaki és pénzügyi előkészítés, a finanszírzás és a számvitel szabályai. Ez utóbbi beruházásk infrastrukturális fejlesztések esetében pl. a beruházásk közvetlen megtérülését hagymánys módszerekkel nem lehet számszerűsíteni, a vasutak krszerűsítésének hatása közvetett módn nemzetgazdaságilag értelmezhető. Nyilvánvaló, hgy a beruházás tágabb értelmezésében igen összetett flyamat, az építőipari flyamatk (beleértve a gépészeti és elektrms szerelési munkákat is) mellett a teljes beruházás száms egyéb feladat elvégzését jelenti. 2.2.1 A beruházásk csprtsítása A beruházásk skféle szempnt szerint csprtsíthatók, az elvégzett fejlesztések pedig kategóriákba srlhatók. A beruházás lehet: állmánynövelő, ha a nyilvántarttt eszközök leltári nyilvántartási egységének számát növeli, állmánybővítő, ha a nyilvántarttt eszköz nagyságát (hsszát, terjedelmét, funkcióját, tartzékait, teljesítőképességét) növeli, de új leltárzási egységet nem hz létre, eszközpótló beruházás, ami selejtezett tárgyi eszköz pótlására szlgál, tehát sem az eszközállmány leltárzási egységnek számát, sem azk nagyságát nem növeli, reknstrukció, a meglévő tárgyi eszközökön egyidejűleg végzett beruházási és felújítási tevékenység, amelynek srán az elhasználódtt tárgyi eszközök eredeti állaptát megközelítő és teljes helyreállításán túl a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása, funkciója, az eszközzel elvégezhető feladatk köre bővül. A beruházáskat sztályzhatjuk a beruházó személye alapján: állami beruházásk, ezen belül krmányzati beruházás, amely egészében vagy részben költségvetési frrásból megvalósuló fejlesztés, alapkmány-tervezetét a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője jóváhagyásra előterjeszti vagy engedélyezi a rendelkezésre álló előirányzatból, kiemelt jelentőségű krmányzati beruházás, amelynek megvalósítását az rszággyűlés engedélyezi a miniszter által kidlgztt beruházási javaslat alapján, 17

beruházási célprgramban összefglalt krmányzati beruházásk, amelyek megvalósítandó célját (nevesítve) az rszággyűlés az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá, a knkrét anyagi-műszaki tartalmat az illetékes miniszter határzza meg; intézményi beruházás, melynek megvalósítandó célját a költségvetési felügyeletet ellátó intézmény vezetője határzza meg; nem állami frrásból megvalósult beruházás, ez a jgi személyek, vállalkzásk és a természetes személyek frrásaiból megvalósuló beruházáskat jelenti, pl. egy család lakásépítése, egy külföldi vagy hazai vállalati tőkéből megvalósuló beruházás. A beruházásk célja szerint azt vizsgáljuk, hgy a létrehzandó beruházás milyen funkciót szlgál. Ebből a szempntból a beruházás termelő vagy nem termelő jellegű lehet. A beruházásk funkcinális besrlása szerint azt vizsgáljuk, hgy a beruházás melyik nemzetgazdasági ágat szlgálja, pl. lehet: ipari, közlekedési, egészségügyi, szciális, kulturális, ktatási, mezőgazdasági, vendéglátási, szórakztatási, kereskedelmi stb. Funkcinális szempntból a beruházásk lehetnek új létesítmények, átalakításk, fejlesztések vagy más célú beruházásk. A beruházásk csprtsítása a rendeltetés és cél szerint: Nemzetgazdasági beruházás: az a beruházás, amely a nemzetgazdaság tárgyieszköz állmányát bővíti, ill. a nemzetgazdaság tárgyieszköz-állmányát pótlja. Üzemgazdasági beruházás: az a beruházás, amelynél a beruházó (üzemeltető) tárgyieszköz-állmányának lyan bővülése, ill. pótlása következik be, amely a nemzetgazdaság tárgyieszköz-állmányát nem növeli. Építési beruházás: minden lyan tevékenység, amelynek célja új építmények létrehzása, építmények terjedelmének (haszns alapterületének vagy légterének) növelése, építmények kiegészítése krábban meg nem levő épületgépészeti berendezésekkel, építmények részleges vagy teljes újraépítése, a teljes építmény rendeltetésének megváltztatása, az építmény krszerűsítése és átalakítása, amelynek srán az építmény feladatának ellátására alkalmasabbá válik, funkciója bővül. Az építmény valamely beruházás érdekében való lebntása teljesen vagy az alapkig, a gépek alapzása. Az építmény: Mindazn végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósíttt létesítmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapzás) révén vagy a talaj természetes állaptának, természetes gelógiai alakulatának megváltztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbntás útján távlítható el úgy, hgy ezáltal az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építményhez tartznak azk a víz-, villany-, gáz- és csatrnázási vezetékek, fűtési, szellőző-, légüdítő berendezések és felvnók, amelyek az építmény szerkezetébe építve a 18

használhatóságát és ellátását biztsítják. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkr is az építményhez tartznak, ha azk az építmény használhatóságának biztsítása, ill. ellátása mellett technlógiai célkat is szlgálnak, vagy már a meglévő építménybe később kerülnek beépítésre. Az épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválaszttt teret alkt, és ezzel alkalmas állandó, időszaks vagy idényjellegű tartózkdásra, az üzemi termelésre, anyagk-készletek tárlására. Az egyéb építmény: Minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). A gépberuházás: A gépek és technlógiai berendezések, járművek, műszerek beszerzése (beleértve a rendeltetésszerű használat feltételeként előírt tartalék alkatrészek és tartzékk beszerzését is), a technlógiai szerelési munkák költségei, valamint a gépberuházáskkal kapcslats egyéb haszns beruházási tevékenység költségei (szállítási költség, vám-, vámkezelési költség, imprt frgalmi adó, bizmánysi jutalék). Gépberuházásnak tekintendő a gépek, technlógiai berendezések, járművek, műszerek kiegészítése vagy bővítése tartzékkkal, tvábbá minden lyan átalakítás, amely rendeltetésük megváltztatását vagy kapacitásuk növelését eredményezi, és minden felújítás. Technlógiai szerelési munka: az építmények fgalmába nem tartzó, az építmények állagától függetlenül fel- és leszerelhető elmzdítható lyan gépek, berendezések, felszerelések stb. elhelyezésével és bekövetkezésével kapcslats szerelési munka, amelyeket az építményekbe nem használhatóságuk, hanem elsősrban üzemeltetési (termelési) célkból helyeznek el. Idetartzik az épületen kívüli gépek, berendezések, felszerelések szerelése is. (A gépek és gépi berendezéseket gyártó/szállító vállalat által végzett helyszíni összeszerelési munka nem tekinthető technlógiai szerelésnek, ha az a gép beszerzési költségében megjelenik.) Az egyéb beruházásk: Gazdasági-műszaki tervezés. Berendezési és felszerelési tárgyak beruházásai. Erdősítési, fásítási beruházásk. Ültetvényberuházásk. Egyéb (eddig még fel nem srlt, ill. nem építési vagy gépberuházásnak minősülő) értéknövelő tevékenység. A beruházásk sztályzása nagyságrend szerint: A beruházásk fnts sztályzása a nagyságrend szerinti felsztás. A beruházásk megvalósításának, módszereinek, előírásainak nagyságrendi megítélése attól függ, hgy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartznak-e vagy sem. 19

Megkülönböztetők: mikrberuházásk, kisberuházásk, közepes beruházásk, nagyberuházásk, kiemelt beruházásk. E nagyságrendek nemcsak az előíráskban jelentenek eltéréseket, hanem más-más beruházási flyamatszervezési feladatkat és szervezeti megldáskat igényelnek. A beruházási flyamatk végtermékei szempntjából történő vizsgálat: Előbbiekben már meghatárztuk, hgy a beruházásk alapvető célja termelés és nem termelő állóalapk létrehzása. A számviteli előíráskkal összhangban a beruházási tevékenység eredményeként létrejött végterméket a gazdálkdási flyamatban a tevékenységhez való viszny szempntjából is értelmezhetjük. Ez a csprtsítás azért is fnts, mert e szerint történik a beruházásk megtérítésének számítása, a beruházási eszközök termelési flyamatban történő költségelszámlása. A beruházáskkal létrehztt állóalapkat az elszámlási technikák szerint befektetett tárgyi eszközöknek nevezzük. E felfgás szerint a beruházás: tárgyi eszközök beszerzése, előállítása, meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltztatása, átalakítása, tvábbá az elhasználódtt tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pntssága) helyreállítását szlgáló felújítási munka. A beruházásk csprtsítása a flyamatkészültség alapján: Befejezetlen beruházásnak kell tekinteni a kivitelezők, szállítók által végzett és beruházó vagy az általa megbíztt beruházási lebnylító által átvett, számláztt vagy még nem számláztt idegen teljesítmények, ill. a saját vállalkzásban megvalósíttt teljesítmények értékét, a beszerzett, de még használatba nem vett anyagi eszközök értékét, valamint az egyéb haszns tevékenységek ráfrdításait, amelyeket még nem helyeztek üzembe, ill. még nem kiviteleztek. A befejezetlen beruházásk állmánya a befejezetlen beruházásk egy adtt időpntban rendelkezésre álló összege. Szüntelen beruházásnak minősül, ha a beruházás megvalósításának munkáit az üzembe helyezését megelőzően valamilyen któl (pl. pénzhiány miatt) félbeszakítják, de később - az akadályzó tényezők megszűntével a munkát flytatják. Leállíttt beruházás megvalósításának munkáit lyan kk miatt kell beszüntetni, amelyek a beruházás flytatását szükségtelenné teszik. A beruházásk csprtsítása a tevékenység alapján: A tárgyi eszközökkel kapcslatban a beruházás, felújítás, karbantartás fgalmát a számvitelről szóló törvény határzza meg, amely szerint: Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkzásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapzás, üzembe helyezés, tvábbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hzzákapcslható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebnylítást, a hitel-igénybevételt, a biztsítást is). Beruházás a meglévő tárgyi 20