Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata
Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata VGT2 A Víz Keretirányelv szerint a vízflyás lyan szárazföldi vizet jelent, amely nagybbrészt a földfelszínen flyik, de amely útjának egy részén a felszín alatt is áramlhat. A vízflyás víztesteket Magyarrszág ArcGIS alapú, 1:100 000-es méretarányú vízhálózat térképe alapján jelölték ki 1 úgy, hgy a víztestek végpntjai mindig valamilyen jellegzetes, jól meghatárzható pntban (például trklat, vagy jelentős keresztműtárgy) kerültek. Víztest határt jelenthet (betrklló vízflyáshz vagy nagy műtárgyhz kötve) a típusváltás, vagy egy jelentős terhelés kzta elváltzás hatásterületének határa is. Az azns tulajdnságkkal rendelkező vízflyásk csprtsítása és egy víztestként való kezelése is gyakri. Az EU Víz Keretirányelv alapján a 10 km 2 -nél nagybb vízgyűjtővel rendelkező vízflyáskat kellett kijelölni víztestként, mint a vízhálózat jelentős elemét vagy elemeit. A vízhálózat nyilvántartás és térképek elmúlt években történt fejlesztései, valamint az első tervezés tapasztalatai és a ismeretek bővülése a felszíni víztestek határainak felülvizsgálatát eredményezték. A fenti alapelveken túl a következők ellenőrzése, illetve felülvizsgálata történt meg: 1. Általáns felülvizsgálati irányelvek: Minden lyan vízflyás szakasz ki lett-e jelölve a VGT1-ben, amely vízgyűjtője 10 km 2 -nél nagybb, Amennyiben 10 km 2 -nél kisebb a víztest vízgyűjtője, a víztestet nem kell kijelölni, csak alaps indklással, A kijelölt víztestek kezdő és végpntja igazdik-e hidrlógiai, mrflógiai váltáshz (típus elemekhez), vagy jelentős emberi tevékenység általi szakaszláshz (pl. jelentős területhasználat-váltás, jelentős vízminőségi váltás, ha indklt közigazgatási határ), Azn víztestek, amelyek több vízflyásból állva csprtt képeztek (elágaznak), tvábbra is együtt kezelendők-e; illetve frdítva, vannak-e lyan vízflyásk, amelyek csprtba fglalhatóak. A csprts víztestek egyes ágainak felülvizsgálata megtörtént. (Hasnlóság elvárt vlt.) A tiplógia egyik fnts eleme a vízgyűjtő nagysága szerinti csprtsítás. A víztestek egy része nem igazdtt a tiplógia szerint megadtt mérethez (pl. 10-100 km 2 közötti vízgyűjtők esetében). A víztest határ megállapításánál figyelembe kell venni a vízgyűjtő méret előírásai mellett a természetes hidrmrflógiai váltáskat is, így az a megegyezés született, hgy a VKI A tiplógiájában fglaltakhz képest max. 20%- ban lehet csak eltérés. (Azaz kicsi vízgyűjtőjű, de jelentős vízhzamú víztest minimális mérete 8 km 2, maximális 120 km 2.) 1 31/2004 (XII.30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állaptértékelésének egyes szabályairól
Az ÁKK prjekt részéről felmerülő váltztatási javaslatk szakmai indklással megtehetők vltak. A teljesen rszághatárn belüli vízflyás vízgyűjtők kijelölésekr a frrásnál minden esetben legyen kijelölve kicsi vízgyűjtő (10-100 km 2.). Vannak időszaks vízflyásk, amelyek 10 km 2 feletti vízgyűjtő nagyság miatt vannak víztestként kijelölve. Ezek meghagyása nem jelentett prblémát, értékelésük tulajdnságukhz igazdik. Amennyiben felső vízgyűjtőn összevnásra kerültek kis vízgyűjtővel rendelkező víztestek, azk csprtja is kis vízgyűjtőjűnek minősül a tvábbiakban. (Az összesített vízgyűjtőméret nagyságától függetlenül.) 2. Duna víztestek felülvizsgálata: A Duna krábbi víztesteit Duna-medence szinten húzták meg, és az nem igazdtt a hazai visznykhz. Ezért hidrmrflógiai és bilógiai alapn a víztesthatárk módsultak. (Pl. Mederanyag szemcsemérete, Budapest beflyásltsága.) 3. Tárzó víztesttel rendelkező víztestek kijelölésének módszertana: A VKI előírásainak megfelelően (II. Melléklet/1/1.1. (i.)) a felszíni vizek besrlhatóak 4 kategóriába. Magyarrszágn: állóvíznek, vízflyásnak, mesterségesnek, vagy erősen módsítttnak. A tárzó minden esetben erősen módsíttt víztest, ha kategóriát vált: vízflyásból állóvíz lesz. Az így létrejött erősen módsíttt víztest tehát a tvábbiakban nem állóvíz és nem vízflyás, hanem egy külön kategória erősen módsíttt víztest. Azk a tárzók, amelyek karaktere tvábbra is inkább a vízflyáshz hasnlít, természetesen a későbbiekben vízflyástípus hasnlóságk alapján lesznek jellemezve. Hasnlóan állóvíztípus hasnlóságk alapján lesz elemezve az a tárzó, amely állóvíz tulajdnságú. A nyilvántartásuk az állóvizes állmányban (LWBdy) történik, mivel a tárzót térképen csak plignként tudjuk ábrázlni Az 50 ha feletti tárzók/tárzó csprtk erősen módsíttt víztestként való kijelölésével, és állóvíz fedvényen való megjelenítésével a hzzájuk kapcslódó vízflyás víztest módsult. (Az első VGT készítésekr a tárzók a vízflyás részét képezték, nem kerültek külön víztestként kijelölésre.) A nagy tárzók víztestként való kijelölésével módsultak az érintett vízflyás víztestek is. A keletkező vízflyásszakaszk kezelésére több lehetőség adódtt. A következőkben bemutatásra kerül több módszer, amely a főbb kijelölési típuskat mutatja. Ezek alapján lettek módsítva a tárzóval érintett víztestek kijelölései. A fő irányvnal az vlt, hgy ha a vízflyásn lévő tárzó/tárzók külön víztestet alktnak, akkr tárzó felett és alatt új vízflyás víztestek képződnek. Amennyiben füzértavakról van szó, az apró vízflyásszakaszk a tavak között a tárzó részét képezik víztestként. Ha a tárzó nem vízflyás víztesten vlt (hanem víztestnek ki nem jelölt vízflyásn), ez a prbléma nem jelentkezett.
a. A következő esetben 3 víztest létrehzása történt meg. A tárzó víztest (kék plign) adtt, a felette lévő vízflyás lett egy víztest, illetve csprtbntás után a déli mellékág. (1. kép) 1. kép b. A következő füzértavak esetében több eset vlt lehetséges. (2. kép -2009-es kijelölés.) A tárzó víztest adtt itt is. A felvíz víztesteinek hssza rövidült, esetleg csprtbntás is szükségessé vált. Amennyiben a tárzó alatti vízflyás-szakasz a betrkllásig túl rövid, azt a tárzó részévé vált. (3. kép)
2. kép 3. kép c. Ha egy nagy tárzó vlt a vízflyásn, és az nagyjából középre esett, akkr szétszedtük az érintett vízflyás víztestet kettőbe. (Két két új névvel.) Harmadik víztest a tárzó. Ha nem esett középre, akkr a nagybb szakasz megmaradt eredeti néven, a kisebbet összevntuk a szmszéds vízflyás víztesttel, természetesen a hidrmrflógiai tulajdnságk és tiplógiai elemek figyelembe vétele mellett. d. Vlt lyan tárzó is, amelynek víztestként való kijelölésével a felvízi vízflyás víztest nagyn kicsi lett vlna. Amennyiben 10 km 2 alatti lett a
vízgyűjtő nagysága, töröltük azt a vízflyás szakaszt a víztestek közül. (Császár-éri halastavak) e. Sk esetben a tárzó víztest kijelölése miatt a vízflyás víztest határainak módsítása vlt javaslt, hgy a tárzóval a kapcslat megjelenjen. Olyan eset is előfrdulhattt, hgy a tárzó környezetében nem vlt kijelölt vízflyás víztest, ebben az esetben szakmai indkltsággal a vízflyás víztest is kijelölhető vlt. (4. kép) f. A 4. kép lyan tárzó víztest csprtt mutat, ahl az egyes állóvíz víztest darabk különállóak, távliak, ráadásul eltérő vízflyáskn vltak. Az állóvíz víztest felülvizsgálata is szükséges vlt ilyen esetben. 4. kép
Állóvíz víztestek felülvizsgálata VGT2 A Víz Keretirányelv szerint a tó egy szárazföldi felszíni állóvizet jelent, így tavaink állóvíz víztestekbe srlták. Az állóvíz víztestként az 50 hektárnál nagybb természetes tavak és tócsprtk kerültek kijelölésre. Állóvíz víztestnek kijelöltük az 50-nál nagybb tavakat/tárzókat. Ezek a VGT1 tervezésekr a vízflyás részeként lettek értelmezve. A krábbi állóvíz víztestek köréből kikerültek a körtöltéses halastavak (csak azk, amelyek egyetlen része sem érintkezett közvetlenül vízflyással). A krábbi víztestek köréből kikerültek a wetlandek. Az állóvizek kijelölésének felülvizsgálata srán a vizes élőhelyekre vnatkzó úgynevezett wetland útmutatót 2 alkalmaztuk, így csak azk a vizes élőhelyek maradtak kijelölt víztestek, amelyeknek vízgazdálkdási szempntból kiemelt jelentősége van. Ennek következtében több nagyn sekély, vízi növényzettel benőtt tavunk törlésre került a víztestek közül. A vizes élőhelyek természeti értékeik miatt védettek, ezért a VKI 6. cikkely és IV. melléklet szerinti speciális természetvédelmi kezelésükről a 2.4 fejezetben, illetve az intézkedési prgramban külön gndskdunk. A víztestek közül törlésre kerültek az 50 ha alatti tavak. Halastavak maradtak víztestek, ha azk lyan tárzók, amelyek víz duzzasztásával jöttek létre. A szikes tavak 50 ha felett víztestek maradnak a VKI előírásainak megfelelően. Nemzeti jelentőségűek, a Duna-Tisza közének meghatárzó vízgazdálkdási elemei. Az érintett tavak sk esetben emberi tevékenységgel érintettek, illetve természetvédelmi ltalm alatt állnak (ex lege védett/natura 2000 vizes terület). A Tisza-tó 4 medencéje egy víztestben került összevnásra. Kijelölésre kerültek az 50 ha feletti hullámtéri hltágak/hltágcsprtk. Kijelölésre kerültek az ivóvíztárzók (50 ha alatt is), mivel ezek fnts elemei a vízhálózatnak. 2 Cmmn Implementatin Strategy fr the Water Framewrk Directive (2000/60/EC) - Guidance Dcument N 12. - Hrizntal Guidance n the Rle f Wetlands in the Water Framewrk Directive