A felnőttképzés regionális aspektusai Dr. Benkei-Kovács Balázs Phd egyetemi adjunktus ELTE PPK A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei Mi az a regionális szint? Mit takar? Az EU területfejlesztési politikája: regionális szinten alapul, a területistatisztikai besorolási rendszer (NUTS -2 - Nomenclature of Territorial Statistical Units) tartalmnazza a régiók listáját http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/introduction Régiótudat / regionális egység /regionális központ/1-1,5 millió lakos Mióta létezik hazánkban? 1996: területfejlesztési törvény / 1999. i módosítás Tervezési-statisztika régiók, azonban nincs politikaiönállóság, önkormányzat A hatalom decentralizációjának továbbra is a település/ megye a fő színhelye Magyarországon A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei: RFKB Regionális Képző Központok Térségi Integrált Szakképző Központok Magyarország régiói és megyéi 1
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok Az RFKB feladatai: Dönt a képzési alaprész decentralizált fejlesztési támogatásairól (~1-1,5 milliárd forint) Dönt a szakképzés regionális szükségleteiről Meghatározza a térségi integrált szakképző központok által Döntéshozó folytatandó szakképzés Vélményező irányait és a beiskolázás Javaslattevő arányait Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás regionális felhasználását Javaslatot tesz az adott régióban az egyes szakképesítések hiány-szakképesítések közé sorolására A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok A RFKB tagjai a következő szervezetek képviselői közül kerülnek ki: az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek; gazdasági kamarák; az oktatásért felelős minisztérium a szakképzésért felelős minisztérium; az állami foglalkoztatási szerv; a regionális fejlesztési tanács; a közoktatási ügyekért felelős oktatási hivatal; a szakképzést folytató intézmények fenntartói (régionként 3 fő) A Bizottság elnökét: a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel 3 re. A bizottság társelnöki szerepére a kamara tesz javaslatot. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok Problémák és kritikai hangok: az egyes megyék régionként aránytalanságai a bizottság tagjai helyenként túl sokan vannak az elnök személyének kinevezése Ez egy olyan 26 tagú bizottság, aminek a tagjai közül jó, ha három látott valaha diákot. Elméleti síkon hoznak döntéseket, nem veszik figyelembe a gyakorlatot és a józan észt (Vámosi, 2011, 136.) Bizonytalanság +a szakképzés alacsony presztízse Probléma, ha a bizottság kijelöl egy profilt, akkor az iskola gondja, hogy honnan veszi a tanulót a beiskolázáshoz. ( )Ami az RFKB-nakés sok más szervezetnek is feladata lenne a, hogy a szakma felé fordítsa a közvéleményt ( ) ugyanis nagyon nehéz meggyőzni a gyerekeket, hogy bent maradjanak a szakképzésben és nem menjenek tovább főiskolára, egyetemre. Már a szakközépiskolába való bekerülés is szerencsésnek mondható, mert mindenki gimnazista akar lenni, és utána irány a felsőoktatás. (Vámosi, 2011, 137.) 2
A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok http://www.szabkam.hu/hu/szakkepzes-mesterkepzes/cikkek/dontott-az-rfkb-a-2012-2013-as-tanevre-vonatkozoan-54003 Az RFKB döntése a beiskolázás arányairól Az RFKB döntése - a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe ve a szakképzés regionális szükségleteiről, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó szakképzés irányairól és beiskolázási arányairól, meghatározza a szakmánként indítható maximális osztályok számáta körzetébe tartozó szakképzés-szervezési társulások számára. Példa: Dél-Alföldi szakmai anyag Az RFKB döntése a beiskolázás arányairól az Alföldi TISZKben(2011. i határozat / részlet) Szakképesítés megnevezése A 2012/2013-as tanben indítható maximális osztályok Kizárólag iskolarendszerben oktatható Csecsemő- és gyermekápoló 1 N Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus Gyógymasszőr Sportmasszőr 1 I Géplakatos k N Újságíró I. 0 N Elektromos gép-és készülékszerelő ½ ½ N 2 N 3
A TÉRSÉGI Integrált Szakképző Központok (TISZK) Léthozásuk indoka: szétaprózódott regionális szakképzési intézményrendszer Célja: az iskolai és fenntartói együttműködés rén a felesleges kapacitások és párhuzamosságok korrigálása, intézményi koncentráció (1991: 978 / 2001: 1348 / 2008: 1391) 2006-2008 között 16 intézmény jött létre Gyűjti a szakképzési hozzájárulást és visszaosztja a tagiskoláknak Állami támogatásra és szakképzési hozzájárulásra csak a RFKB által támogatott képzések köréből lehet pályázni Regionális uniós pályázatokon történő részvétel A TISZK intézményének vegyes arculata A szakképzési funkció erősen az iskolarendszerű képzésre fókuszál / nem alakultak ki igazi felnőttképzési funkciók A tervezett kutatási feladatokban kevéssé vesznek részt Sok párhuzamos fejlesztés a TISZK rendszer kialakítása során A vendéglátás-idegenforgalom és a kereskedelmi szakmacsoportok a legnépszerűbbek 2009: legnépszerűbb szakképzések a szakács (6000 tanuló), az élelmiszer és vegyi áru eladó (több mint 5000 fő) és a pincér (4100 tanuló) Nem váltak a tervezett, autonóm térségi vizsgaközpontoknak bázisintézményé Intézmény az intézmények között és felett Alföldi szakképző http://www.alfoldszakkepzo.hu/portal/ http://www.alfoldszakkepzo.hu/portal/ 4
Gundel Tiszk http://www.gundeltiszk.hu/ http://www.gundeltiszk.hu/ TISZK-EK A FŐVÁROSBAN http://fppti.hu/tiszk/tiszkek_fovaros.html http://fppti.hu/tiszk/tiszkek_fovaros.html REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONTOK Az intézménytípus létrejötte: 1991-1994 / 1996: BMIK A Világbanki program keretében Az első intézmény: ERÁK (sikeres kísérlet a legdrepresszívabb térségben) regionális munkaerő-fejlesztő és átképző központok Az intézményrendszer célja: rövid ciklusú átképzésekkel biztosítania a tömeges munkanélküliség elleni küzdelmet Az intézményrendszer létrejöttének további indoka: a vállalati gyakorlóhelyek megszűnéséből adódó helyzetet a szakképzési rendszernek orvosolni kellett. 5
A képző központok hálózata Miskolc Nyíregyháza Budapest Debrecen Szombathely Székesfehérvár Kecskemét Békéscsaba Pécs AZ RKK főbb feladatai és fejlesztéseik Tárgyi felszereltségük: a szakmai profilnak megfelelő A profitorientált képzőkkel szemben a tőke és anyagigényes képzések lefolytatását végzik (=állami közfeladat jelleggel) A versenypiaci szabályoknak megfelelően 2006-ig pályáztak a munkaügyi központok képzéseire Működésüket szigorúbb szabályok mellett, számos szolgáltatással gazdagítva folytatták képzési tanácsadás; felzárkóztató programok; álláskeresési technikák; előzetes tudásszint mérés; képzési szükségletek felmérése Lemorzsolódási arányuk alacsony (4-5 %) szemben az iskolarendszerű szakképzéssel (20-22 %) Az RKK működése, eredményessége, és minősítése 2006 től (23/2005. FMM rendelet alapján) szorosabb együttműködés a regionális munkaügyi központokkal ISO minősítésű intézmények Monitoring rendszerrel követik a megrendelőik (munkaügyi központ vagy résztvevők) elégedettségét Elhelyezkedési mutatói megfelelőek, bár a képzettek kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű Kihelyezett tanfolyamok / partneri hálózat A regionális képző központok tehát formális felnőttképzési, szakképzési hálózatot működtetnek, a hálózatiság minden elvének megfelelve. (Szép Zsófia, 2010.) 6
A DRKK részvételi statisztikája (2001-2009) A képzésben résztvevők számának alakulása 7000 6000 6025 5000 4311 4000 3000 2000 2967 2166 3216 3136 3475 2171 2768 1000 0 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Kecskeméti Regionális Átképző Központ (2009) 1. Képzésben résztvevők nemenkénti megoszlása 58% férfi 4077 fő 42% nő 2963 fő 2. Képzésben résztvevők koronkénti megoszlása 40 fölött 2548 fő (36,2%) 25-40 között 3219 fő (45,7%) 19-24 között 1267 fő (18%) 18 alatt 6 fő (0,1%) Az RKK integrálása: TKKI Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) http://www.tkki.hu Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani háttérintézeteként társadalomfejlesztéssel foglalkozik. A társadalmi felzárkózás, a mélyszegénység megszüntetése és az esélyegyenlőség terén európai uniós és hazai finanszírozású projektjek koordinálója Főként az álláskeresőket, alacsony végzettségűeket, megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban. 1500 akkreditált képzésünkkel és a különböző projektekben dolgozó közel 3000 külsős szakemberrel ente több, mint ötvenezer embert érünk el. A TKKI küldetésének tekinti az etnikai csoportok és az eltérő társadalmi státuszú rétegek közti határok megszüntetését, valamint a területi és társadalmi különbségek csökkentését 7
A TKKI aktuális projektjeiből Téli közfoglalkoztatás 2013/2014 A téli közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó alapkompetencia-fejlesztő képzések lebonyolítására. A 2013 decemberében induló téli közfoglalkoztatási program képzéseibe az Intézet összesen mintegy 50 000 fő bevonását tervezi. http://www.tkki.hu/page.php?pid=555 "Nő az esély" -TÁMOP-5.3.1 http://www.tkki.hu/page.php?pid=316 Roma felzárkózás támogatása - ÁROP-2.2.15 http://www.tkki.hu/page.php?pid=558 Komplex telep-program - TÁMOP-5.3.6 http://www.tkki.hu/page.php?pid=528 http://videotar.mtv.hu/kategoriak/kisebbsegi%20musorok/pamende%2 0-%20Roma%20kultura.aspx A Pólus programról Az ÚMFT program keretében 2007-2013 között zászlóshajó programok egyike, melynek fő célja a gazdaságélénkítés (TIOP, TÁMOP, ROP, GOP) A pólusvárosokban a különböző típusú szereplők (vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek) együttműködésén alapul (Győr, Pécs, Székesfehérvár és Veszprém, Szeged, Debrecen, Miskolc, Budapest) A cél innovatív, nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakítása, amelyek erős hozzáadott értékkel bíró termékeken alapszanak 2 pillér: vállalkozásfejlesztés és horizontális gazdaságfejlesztés a tovagyűrűző hatás rén új képzési igényeket generál 8