szló szakmai igazgató

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "szló szakmai igazgató"

Gréta Bognár
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató

2 Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ elnöke egy gazdasági konzultáción, majd utóbb az MSZP vezetője a párt választmányi ülésén emelte ki a szakképzés fontosságát. Orbán Viktor egyenes azt mondta, a duális szakképzés az egyetlen terület, amelyen a legnagyobb ellenzéki párt hajlandó a kormánnyal együttműködni. A pártelnökök tehát egyetértenek a szakképzési rendszer szükségszerű fejlesztésében.

Orbán Viktor egyenes azt mondta, a duális szakképzés az egyetlen terület, amelyen a legnagyobb ellenzéki

3 Néhány közös pont A szétaprózott intézményrendszer elemei közötti együttműködés fejlesztése. A képzési struktúra és a társadalmi igények összhangjának komplexebb kezelése A lemorzsolódási arányok csökkentése A korszerű technológiák oktatása személyi és tárgyi feltételeinek javítása A szakmastruktúrát érintő döntések kiemelése a fenntartó és az intézményvezetők alkujából A Szakképzési Alaprész egyenletesebb és hatékonyabb felhasználása

csökkentése A korszerű technológiák oktatása személyi és tárgyi feltételeinek javítása A szakmastruktúrát

4 A FIDESZ a szakképzés egy kiemelt feladatáról A Fidesz a szakképzéstől várja, hogy a magasabb iskolai végzettséget nem szerző családok gyermekeit integrálja a társadalomba, de erre a szakképzés nem képes ma Magyarországon. Pedig a szakképzés sikere az egész romakérdés kezelésével szorosan összefüggő kérdés. Ha nem leszünk képesek arra, hogy szakképzési rendszeren keresztül a roma családok gyerekeinek tisztességes szakmát, életpályát és lehetőséget teremtsünk, akkor a roma kérdést a magyar társadalom nem fogja tudni megoldani. Ilyen értelemben a roma kérdés megoldása az elsősorban a szakképzés politikán áll vagy bukik" - szögezte le a Fidesz elnöke.

Ha nem leszünk képesek arra, hogy szakképzési rendszeren keresztül a roma családok gyerekeinek tisztességes szakmát, életpályát és lehetőséget teremtsünk, akkor a

5 Melyek a TISZK közigazgatási alapfeladatai? Az RFKB döntésének megfelelően meghatározza az érintett iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát. Fogadja a Szakképzési Alapból érkező és egyéb (TÁMOP - TIOP) fejlesztési forrásokat Egyetértési jogot gyakorol az érintett iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál a szakmai program tekintetében. Részt vesz az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében. Működteti a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózatot. Együttműködés a szakképzés átalakításáért

Fogadja a Szakképzési Alapból érkező és egyéb (TÁMOP - TIOP) fejlesztési forrásokat Egyetértési jogot gyakorol az érintett iskolák

6 Milyen fejlesztési irányokat támogatnak a TISZK projektek? A szakmastruktúra regionális szintű fejlesztése A szakképzés infrastruktúrájára vonatkozó fejlesztések intézményi koncentrációja Az oktatás minőségének intézményi szintű és országos mérése (rendszeres teljesítménymérés bevezetése) Az oktatás hatékonyságának intézményi szintű és országos mérése (a végzettek pályakövetésének bevezetése) Együttműködés a szakképzés átalakításáért

intézményi koncentrációja Az oktatás minőségének intézményi szintű és országos mérése (rendszeres

7 Mi az UMFT TISZK fejlesztések kiemelt jellemzője? Elsődlegesen szervezetfejlesztés Rugalmasság minden dimenzióban Szakmastruktúra Kapacitás Képzési formák Szocializációs feladatok Fenntarthatóság garantálása Együttműködés a szakképzés átalakításáért

dimenzióban Szakmastruktúra Kapacitás Képzési formák

8 A teljes szakképzési feladatellátás átalakítása A térségi integrált szakképző központ TÁMOP TIOP projektek

9 Tehát Önök a TÁMOP-TIOP pályázatokon pénzt kaptak arra, hogy a térségi integrált szakképző központ egy modelljének megvalósításával hozzájáruljanak a teljes magyar szakképzési feladatellátási rendszer átalakításához Együttműködés a szakképzés átalakításáért

megvalósításával hozzájáruljanak a teljes magyar szakképzési

10 Miért fontos az együttműködés? Mert nem csupán egy projekt végrehajtásáról van szó. Mert nem csupán egy korlátozott közigazgatási egységre vonatkozó fejlesztésről beszélhetünk. Mert Önök egy új, koherens szakképzési rendszer kialakításában vesznek részt! Együttműködés a szakképzés átalakításáért

Mert nem csupán egy korlátozott közigazgatási egységre vonatkozó

11 A legjelentősebb problémák 1. Már a kezdeteknél problémát jelentett, hogy a jogszabályokat eltérően értelmezték a különböző minisztériumok (Szüdi János kontra Mátyus Mihály) A tényleges megvalósítási formák a jogszabályok helyett, egy minisztériumi prezentáció hét modell alapján történtek. Az TÁMOP pályázatban használt TISZK nem volt azonos a korábbi HEFOP TISZK fogalommal, ami a mai napig rengeteg gondot okoz.

minisztériumok (Szüdi János kontra Mátyus Mihály) A tényleges megvalósítási formák a jogszabályok

12 A legjelentősebb problémák 2. Az első TÁMOP pályázat kiírásakor nem volt ismert, hogy további pályázati lehetőségek nyílnak, így a minél nagyobb lefedettség, vagy a már meglévő (HEFOP TISZK-ek) melletti rések kitöltésére való törekvés miatt a célszerűtől lényegesen eltérő formációk jöttek létre. Ha komolyan vesszük a éves fenntartási kötelezettséget, egy torzszülöttet betonozunk be. Azt láthatjuk, hogy a megvalósítás során az egyes iskolák arra törekszenek, hogy a létező rendszereket stabilizálják, és ellenállnak minden szerkezeti változtatási kísérletnek.

meglévő (HEFOP TISZK-ek) melletti rések kitöltésére való törekvés miatt a célszerűtől lényegesen eltérő formációk jöttek létre.

13 A legjelentősebb problémák 3. A projektmenedzsmentek általában nem bírnak kellő támogatottsággal a fenntartók oldaláról a szükséges intézményi átalakítások keresztülviteléhez. Az RFKB-k nem képesek a törvényben megnövelt feladataiknak megfelelni. Ugyanolyan politikai lobbi tevékenység színterévé váltak, mint korábban az önkormányzatok voltak és ahonnan a TISZK-ek révén ki akarták szabadítani a szakképzési struktúra meghatározásának ügyét. Az RFKB-k nem rendelkeznek megfelelő kutatói háttérrel, hogy a szakképzésfejlesztés regionális irányait és arányait meghatározzák. Ha kapnak is ilyen támogatást a tagok által képviseltek érdekei felülírják azokat.

Az RFKB-k nem képesek a törvényben megnövelt feladataiknak megfelelni.

14 A hagyományos szakképzés változó funkciója Mesterképzés helyett harc a lemorzsolódás ellen! Az alapozó képzés szerepének gyökeres átalakítása: új helyett újra! Az elméleti és gyakorlati képzés sorrendiségének rugalmas kezelése A horizontális mozgás lehetőségeinek kitágítása Minimális cél, hogy lemorzsolódás esetén is képes legyen újrakezdeni. Együttműködés a szakképzés átalakításáért

Az elméleti és gyakorlati képzés sorrendiségének rugalmas kezelése A horizontális mozgás

15 Az iskola esélyteremtő szerepének új elemei Komplex közösségi élettér biztosítása A családdal való kapcsolat lehetőségének újszerű kihasználása szülő gyerek együtt az iskolában A kollégium szerepének felértékelődése Életviteli kompetenciák fejlesztésének előtérbe helyezése Mobilitás mint túlélési stratégia Együttműködés a szakképzés átalakításáért

iskolában A kollégium szerepének felértékelődése Életviteli kompetenciák fejlesztésének

16 Mit gondolunk a szakképzés fejlesztésének feladatairól 1. A munkára nevelés lehetőségeit már az általános iskolában kell megteremteni, mint a szakképzés előkészítését (a fiatalok már itt szokjanak a fizikai munkához, ne legyen büdös a testi erőfeszítés) A beiskolázások adminisztratív eszközökkel történő korlátozása helyett az érettségi utáni szakképzés erősítését a TISZK-ekbe integrálását preferáljuk. A nemzetközi összehasonlításban is a legalacsonyabb magyar felnőttképzési arány javítását a TISZK-ek fő feladatává és fenntarthatóságuk kritériumává kell tenni. (Munkaügyi Központok!!)

fizikai munkához, ne legyen büdös a testi erőfeszítés) A beiskolázások adminisztratív eszközökkel történő korlátozása helyett az érettségi utáni

17 Mit gondolunk a szakképzés fejlesztésének feladatairól 2. Át kell gondolni, hogy a gazdaság szereplői, a kamarák miként tudnának hatékonyabb befolyásra szert tenni a szakképzés tartalmának, struktúrájának alakításában. A TISZK-rendszert fejlesztését úgy kell megtervezni, hogy annak struktúrája a célhoz optimálisan illeszkedjen és ne valamilyen pályázati alkuk eredményeként alakuljanak. A TISZK-ek megvalósítási formáit koherensebben kell meghatározni és azok szabályainak kijátszási lehetőségét meg kell szüntetni.

tartalmának, struktúrájának alakításában.

18 Mit gondolunk a szakképzés fejlesztésének feladatairól 3. Az RFKB-kat valódi szakmai műhelyekkel kell támogatni, összetételüket gyökeresen át kell alakítani. Folytatni kell a harcot a gyakorlati oktatás minél korábbi életkor felé tolni, miközben a törvény teljes szigorával fel kell lépni a szakmaválasztás előzetes kikényszerítése ellen. Mivel a leszakadó rétegek felzárkóztatásának megoldása az elsősorban a szakképzés politikán áll a TISZK-ben meg kell követelni a szükséges kompetenciák meglétét és annak anyagi hátterét költségvetési szinten biztosítani kell.

Folytatni kell a harcot a gyakorlati oktatás minél korábbi életkor felé tolni, miközben a törvény teljes szigorával fel kell lépni a

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Környei László szakmai igazgató Együttműködés a szakképzés átalakításáért

Hasonló dokumentumok

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási