1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1 millió fő volt. A bruttó nemzeti termék (GDP) az elmúlt években az EU átlagát meghaladó növekedési rátát mutat, 24-ben 4,2 volt. Az EU-25 átlaga, 24- ben 2,3 volt. előző év azonos időszaka = 1 11 15 1 95 9 Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe 196=1 Éves változás 35 3 25 2 15 196 = 1 85 196. 1964. 1968. 1972. 1976. 198. 1984. 1988. 1992. 1996. 2. 24. A magyarországi infláció 1996. óta csökkenő tendenciát mutat. A fogyasztói árak 24-ben 6,8-kal emelkedtek. Az EU-25 átlaga 24-ben 2,1 volt. 1 előző év = 1 14 135 13 125 12 115 11 15 Fogyasztói árindex 36 31 26 21 16 11 6 196 = 1 1 196. 1965. 197. 1975. 198. 1985. 199. 1995. 2. 1 A hazai munkanélküliségi adatok 1993 óta folyamatosan javultak. Ez a folyamat 22-ben megtört, az év második felében enyhe emelkedést mértek, mely tendencia az óta is folytatódik. 24-ben a munkanélküliségi ráta 6,1 volt. Az EU-25 átlaga 24-ben 9 volt. 45 ezer fő Munkanélküliségi adatok 12 4 35 3 Munkanélküliek száma Passzív munkanélküliek száma Munkanélküliségi ráta 1 8 25 2 6 15 4 1 5 2 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
2. oldal A MAGYAR ERDŐGAZDÁLKODÁS FŐBB ADATAI Fontos dátumok a magyar erdészet történetében: 1791 Az országgyűlés megalkotja az első feudális erdőtörvényt. 1879 Kihirdetik az első modern polgári erdőtörvényt. 192 Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében az ország elveszíti erdeinek 84-át, az erdősültség 26-ról 12-ra csökken. 1935 Az 1935. évi IV. törvénycikk kihirdetésével életbe lép az ország megváltozott természetföldrajzi viszonyainak megfelelő erdőtörvény és egyben az első magyar természetvédelmi törvény. 1945 A 1 kat. holdnál nagyobb magánerdőket államosítják, ill. a 1-1 kat. hold nagyságúakat állami ellenőrzés alá vonják. 1959-6 Az erdőbirtokossági társulásokat leépítik, az erdők körülbelül 3-a szövetkezeti tulajdonba kerül. 1961 Megjelenik a szocialista tulajdonformára alapozott 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról. 199- Újra létrejöttek a vállalkozások szakmai, munkaadói, érdekképviseleti szövetségei. 1996 A rendszerváltást követően az erdők kb. 4-a magánosításra került. A több-célú, tartamos erdőgazdálkodás törvényi szabályozásához az Országgyűlés elfogadja az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvényt. 2- Az ország erdejének több mint felét, a működő erdők közel háromnegyedét művelő erdőgazdálkodók ISO 92 minőségtanúsítási és ISO 141 környezettanúsítási rendszert alkalmazzák. Az erdővagyon jellemzői Terület Erdőterület és az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló egyéb földrészletek ezer ha-ban Erdőtervezett terület az év január 1-én 1998. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. Erdőterület (faállománnyal borított terület) 1 748,4 1 758,7 1 773,3 1 787,4 1 83,9 1 823,4 1 836,4 Egyéb földrészletek (csemetekert, nyiladék, tisztás, vadföld, stb.) 135,1 135,3 134,2 133,8 133, 131,8 131,1 Összes erdőtervezett terület 1 883,6 1 894, 1 97,5 1 921,2 1 936,9 1 955,2 1 967,6 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 24. január 1-én az erdővel borított terület (beleértve az erdősítésre kötelezett üres vágásterületeket is) az ország területének 21,1-a. Az erdők nem egyenletesen terülnek el az országban, így a legnagyobb erdősültséget Nógrádban, a legkisebbet pedig Békésben regisztrálták. Magyarország összes erdejére van az ÁESZ által készített erdőterv. Rendeltetés Rendeltetésüket tekintve az erdők közel 2/3-a gazdasági erdő, valamivel több, mint 1/3-a pedig védelmi, közjóléti és egyéb célokat szolgáló erdő. 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Az erdők rendeltetés szerinti megoszlása a tárgyév január 1-én 4,5 4,4 17,8 19,2 23,2 77,7 76,4 74,5 2,3 1,8 66,2 6,7 6,4 64,2 Tulajdon Az erdők 94,6-án folyt 24. januárjában gazdálkodás, míg 5,4 e szempontból rendezetlen helyzetű. A működő erdők 57-a állami erdő 36,8-a pedig egyéb, főleg magán erdőgazdálkodók birtokában van. A közösségi erdők aránya 1 alatti. 32, 8,4 8,3 3,8 31,4 1,4 34,4 1998. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. Gazdasági erdő Védelmi erdő Közjóléti és egyéb erdő Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat 1 Az erdő terület tulajdoni megoszlása a tárgyév január 1-én 13,5 13,8 15,9 16,1 13,8 9,7 5,4 75 24,8 24,8 23,4 23,6 26,4 3,7 36,8 5 25 61,1 6,8 6, 59,4 59, 58,7 57, 1998. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. Á lla m i Közösség i Mag án Rendezetlen Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
Fafajok 3. oldal 1 8 6 4 2 A magyar erdők fafajmegoszlása, 24. 13,3 15,5 14,9 1, 15,2 1,3 6,6 16,4 12,3 16,4 12,3 22,6 25,3 11,3 23, 11,7 6, 11,6 13,1 7, 7,9 11,5 8,1 13,6 16, 2,5 24,5 2,1 16, 16,9 Terület Élőfakészlet Folyónövedék Erdőterv Bttó kitermelés Fenyő ELL Nyár EKL Akác Bükk Cser Tölgy Megjegyzések: EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos A terület és az élőfakészlet adata 2. január 1-i állapotot tükröz Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés Az egyes változóknál a megoszlás a fafajok növekedési tulajdonságainak, a korosztály-összetételnek és egyéb tényezőknek megfelelően eltérő. 14 13 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 millió m 3 1, 12,3 1,8 1,5 A fakitermelés fafaj megoszlása, 24. 1, 1, 1,6,8 1,1 2,8 1,2 2,5,6,9,8,8 1,,8 1,3 1,1 2,5 1,6 1,2 Az erdők növedéke és a hatóságilag engedélyezett lehetőség is lényegesen meghaladja a piac által befolyásolt és a tulajdonosok szándékától is függő tényleges fakitermelést. Ez a helyzet Európa legtöbb országában is évek óta hasonló képet mutat. Élőfakészlet A magyar erdők fatömege folyamatosan nő, ahogy a grafikon is mutatja.,9,7 5,7,9 Folyónövedék Erdőterv Bttó kitermelés Nttó kitermelés 7,1 1,,5,9,6 Fenyő ELL Nyár EKL Akác Bükk Cser Tölgy Megjegyzések: Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés EKL = Egyéb kemény lombos; ELL = Egyéb lágy lombos Erdőterv = Erdőtervi előírás 1 évi átlaga Az erdőterv és a bruttó és nettó fakitermelés esetében a nyár adata a fűz kitermelési adatait is tartalmazza 34 335 33 325 32 315 31 35 3 295 millió m3 Az élőfakészlet alakulása 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat. Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
Korosztálymegoszlás A folyamatos erdőtelepítések folytán a területen belül a fiatal korosztályok részaránya viszonylag magas. Ugyanakkor az élőfakészletben ezzel együtt is a 4 évnél idősebb korosztályok adják a nagyobb mennyiséget. Az "ifjúság" tetemes térfoglalása alapján az elkövetkező évtizedekben az élőfakészlet további dinamikus növekedésével számolhatunk. 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Állami Erdőgazdaságok (22) 4. oldal Bruttó fakitermelés millió m3-ben Egyéb (főleg magán) erdőgazdaságok 1999 2 21 22 23 24 1999 2 21 22 23 24 Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat + FAGOSZ becslés 1 Fakitermelés szektorok szerint 9 8 7 6 5 4 3 2 1 A magyar erdők korosztálymegoszlása 2 21 22 23 24 2 21 22 23 24 Terület Élőfakészlet Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Fenyő ELL Nyár/fűz EKL Akác Gyertyá n Bükk Cser Tölgy 11-81-1 61-8 41-6 21-4 -2 Jól látható, hogy az állami erdőgazdaságoknál (22) és az egyéb erdőgazdálkodóknál a kitermelés fafaj összetétele jelentősen eltér. Az utóbbiban a nyár és az akác a meghatározó tételek, míg az előzőben a tölgy, a cser és a bükk az egésznek mintegy fele és a fenyő is számottevőbb mértékben van jelen. Ebben a rajzban az egyéb erdőgazdálkodók közt szerepelnek az egyéb állami, a közösségi, a szövetkezeti, a társult és egyéni magánerdők teljesítményei is. ELL = egyéb lágylombos EKL = egyéb keménylombos A '9-es években a tulajdonszerkezet átalakulásával a fakitermelés jelentősen visszaesett, majd az évtized végére megközelítőleg a korábbi szintre emelkedett. Fakitermelés millió m3-ben 198-23. 9 8 7 6 5 4 Bttó fakitermelés 3 2 Nettó fakitermelés Nettó erdő gazdaságo k (22) Nettó állami összes Nettó nem állami öss zes 1 198 1982 1984 1986 1988 199 1992 1994 1996 1998 2 22 Adatforrás: ÁESZ, STAGEK, AKII adatok, valamint a Fagosz titkárság becslése Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
FAIPAR 5. oldal A következőkben bemutatott értékadatok folyó forintban, illetve folyó USD-ben értendők. Az ipar összesenre közölt adatok valamennyi ipari vállalkozásra, a szakágazati bontású adatok az 5 fő feletti (1998-at megelőzően 1 fő feletti) vállalkozásokra vonatkoznak. 1998. óta a 49 fő feletti vállalkozásokat teljes körűen, az 5-49 fő közötti vállalkozásokat reprezentatív módon figyeli meg a KSH. Az 5 fő alatti vállalkozások tevékenységét becsléssel veszik figyelembe. A becsléshez az utolsó két év ÁFA adatait, az értékesítés értékesítési irányok szerinti megoszlását és a működő vállalkozások tárgyhavi számát veszik figyelembe. Az iparra vonatkozó statisztikai adatok a vállalkozások TEÁOR szerinti besorolását veszik figyelembe, amely megfelel az EU NACE Rev.1. besorolásnak. 22. január 1-től a KSH adatgyűjtése a statisztikai főtevékenységen alapul ( az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket létrehozó tevékenység) A külkereskedelmi adatokat az ENSZ külkereskedelmi termékjegyzéke, a SITC Rev.3. nomenklatúra szerinti bontásban szerepeltetjük elemzésünkben. Az elemzésben a fa megnevezésbe a parafát is beleértjük. Ágazat TEÁOR szám = NACE Rev.1. Árucsoport Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary SITC Rev.3. Ipar C+D+E (bányászat + feldolgozóipar + villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) Fa és parafa II/24 Feldolgozóipar D Cellulóz és papírhulladék II/25 Fafeldolgozás DD Fa- és parafaáru IV/63 Papír, karton, papírpép és Fűrészáru DD21 ezekből készült termék IV/64 Falemez DD22 Bútor és bútorelem IV/82 Ép. asztalos ipar DD23 Tároló fatermékek DD24 Fatömegcikk DD251 Bútorgyártás DN361 A faipar vállalkozásai A 24. évi adatok szerint a működő faipari vállalkozások zöme mikrovállalkozás. Az egyes vállalat nagyságok között fennálló arány megfelel az országosnak. A hazai faipar szerkezete vállalati nagyságcsoportok szerint A vállalkozás mérete Fafeldolgozás, 24. Bútorgyártás, 21. Vállalkozások száma (db) -9 fő 5.449 3.746 1-19 fő 32 134 2-49 fő 23 16 5-249 fő 66 69 25- fő 11 16 Vállalkozások összesen 6.49 4.71 Az 5 főnél többet foglalkoztató fafeldolgozó ipari cégek a hazai ipar termeléséből 24-ben 1,-kal, a foglalkoztatásból 2,8-kal részesedtek. A bútoripar termelési részesedése nem érte el az 1-ot, míg az alkalmazotti arány meghaladja a 2-ot. A hazai faipar termelésének és az alkalmazásban állók számának megoszlása az ipar egészében (5 fő és afeletti vállalkozások) TEÁOR/ NACE Szakágazat Alkalmazotti Termelés létszám aránya az iparon belül 2 24 2 24 21 Fűrészáru,2,2,7,7 22 Falemez,3,2,3,3 23 Épületasztalos ipari termékek,4,4 1, 1, 24 Tároló fatermékek,1,1,3,3 251 Fatömegcikk,1,1,4,4 252 Parafa, fonott áru,,1,, 2 Fafeldolgozó ipar 1, 1, 2,7 2,8 3611 Ülőbútorok,3,3,8,8 3612 Irodabútorok,1,1,3,2 3613 Konyhabútorok,1,4,2,2 3614 Egyéb bútor,3,2,9 1, 3615 Ágybetét...,2..., 361 Bútoripar,7,7 2,2 2,2
6. oldal A fafeldolgozó iparban az alkalmazottak száma közel 2-kal emelkedett 24-ben. Szakágazatai közül az épületasztalos ipar foglalkoztatja a legtöbb alkalmazottat (36,2), a fűrésziparban dolgozik a foglalkoztatottak 25,9-a, a fatömegcikk gyártásban pedig a 15-a. A bútoriparban 8-os volt a létszámcsökkenés a múlt évben 23-hoz képest. Az ágazaton belül az egyéb bútor (46,) és az ülőbútorgyártás (36,1) a legnagyobb foglalkoztató. Alkalmazásban állók száma a hazai faiparban (5 fő és afeletti vállalkozások) TEÁOR /NACE Szakágazat Alkalmazásban állók, fő Éves változás előző év = 1 2 23 2 23 21 Fűrészáru 5.72 5.637 17, 17,2 22 Falemez 2.425 2.276 95,2 96,4 23 Épületasztalos ipari termékek 8.25 7.866 121,6 97,5 24 Tároló fatermékek 2.387 2.475 19,1 97,1 251 Fatömegcikk 3.395 3.252 12,3 114, 252 Parafa, fonott áru 314 238 88,7 98,3 2 Fafeldolgozó ipar 22.473 21.744 19,5 11,9 3611 Ülőbútorok 6.525 6.18 125,4 94, 3612 Irodabútorok 2.478 1.553 118,5 84,4 3613 Konyhabútorok 1.27 1.19 99,9 92,4 3614 Egyéb bútor 7.679 7.862 86,1 9,1 3615 Ágybetét... 321... 184,5 361 Bútoripar 17.993 17.16 11,7 92, Termelés-értékesítés A fafeldolgozó- és a bútoripar részesedését az ipar egészének termeléséből, belföldi- és export értékesítéséből következő táblázatunk mutatja: Ágazat Időszak Termelés Belföldi értékesítéértékesítés Export- 21. 1, 1,1,9 Fafeldolgozás (DD) 22. 1,1 1,1 1,1 23. 1, 1,1 1,1 24. 1, 1,,9 21.,8,8,7 Bútorgyártás (DN361) 22.,9 1,3,6 23.,7,8,5 24.,7,8,6 21. 1,7 1,9 1,5 Összesen az iparból 22. 2, 2,3 1,7 23. 1,7 1,9 1,5 24. 1,6 1,8 1,5 24-ben folytatódott az ipari termelés export vezérelt bővülése, mértéke 8,3 volt. A belföldre irányuló eladások lényegében stagnáltak. A magyar fafeldolgozó-iparban is érvényesültek az általános tendenciák. A bútoripar számára a 24-es év az ipari átlaghoz hasonló bővülést hozott. 15 12 9 6 3 Ipari termelés (milliárd Ft) Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 16 14 12 1 8 6 4 2 A fafeldolgozó-ipar szakágazatainak termelése 24-ben változatos képet mutat. Az ágazati átlagot meghaladó ütemű volt a növekedés az épületasztalos ipari termékek (+1,9), a fatömegcikk (+8,6), a parafa termékek (+1,5) és a tároló fatermékek (+8,7)előállításában. Visszaesés a falemez gyártásban következett be (-2,8). Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
7. oldal A bútorgyártás termelési értéke 24-ben 8,9-kal bővült. Az egyes szakágazatok közül a nagy súlyt képviselő egyéb bútorok gyártásában volt további visszaesés (-3,6), illetve az ágybetétgyártás stagnált, míg a többi 13-2 közötti növekedést mutat. milliárd Ft 12 A hazai fafeldolgozóipar és bútorgyártás termelése 1 8 6 4 2 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2. 21. 22. 23. 24. Fűrészáru Falemez Ép.asztalos ip. term. Tároló fatermékek Fatömegcikk Bútorgyártás A belföldi- és export értékesítés esetében a tendenciák hasonlatosak a termelés alakulásához. A fafeldolgozó-ipar hazai értékesítése 24-ben 23- hoz képest 3,5-kal bővült, az egyes szakágazatokban jelentős eltérések mutatkoznak, a fűrészipar (-1,7) és a falemezgyártás (-6,5) hazai eladásai visszaestek, a többi alágazat eladása 7-18 között növekedett. A fafeldolgozó ipar exportja 24-ben ismét növekedett (+6,3), a falemez gyártás kivitele lényegében stagnált, a többi alágazatban 4-8-os emelkedés mutatkozott. 7 6 5 4 3 2 1 Belföldi értékesítés (milliárd Ft) Ipar Fafeldolgozó ipar Feldolgozóipar Bútoripar 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 8 7 6 5 4 3 2 1 A bútoripar belföldi eladása 24-ben a 23. évi alacsony szinten stagnált. Az ágazat kivitele két év csökkenést követően 24-ben 21-kal magasabb volt. 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Export értékesítés (milliárd Ft) Ipar Feldolgozóipar Fafeldolgozó ipar Bútoripar 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 85 75 65 55 45 35 25 15 5-5 Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary
8. oldal A fafeldolgozó-ipar belföldi értékesítési árindexének növekedési üteme az 1999-24. közötti időszakban elmaradt az infláció növekedésétől. 21- től az iparág árindexei lényegesen alatta maradtak az ipar egészének. 12 115 Belföldi értékesítési árindex (előző év azonos időszaka = 1) 11 15 1 95 J. 1999 2 Feldolgozó ipar Fafeldolgozó ipar Infláció 21 22 23 24 M. Sz. A fa és faáru termékcsoport az ország összes behozatalából 1-kal, öszszes kiviteléből pedig,9-kal részesedett 24-ben. A bútor és bútorelem behozatal részesedése nem éri el az 1-ot, a kivitelből ugyanakkor 1,7-ot tesz ki. A magyar szokások ugyan nem tekintik a fafeldolgozó-ipar részének a cellulóz-papír-karton termelést, a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a külkereskedelmi forgalom adatainál mégis szerepeltetjük. Mivel Magyarországon szinte nincs cellulózgyártás, a hazai papírgyártás jelentős alapanyag behozatalra szorul. Az import a papíráruk esetében is számottevő. Millió USD 11 95 8 65 5 35 2 5-1 -25-4 -55 Fa, faáru, bútor és cellulóz, papír, karton külkereskedelmi forgalma Import Export Egyenleg 1998 2 22 24 1999 21 23 1998 2 22 24 Bútor és bútorelem Fa és faáru Cellulóz, papír, karton Erdészeti Cím- és Terméktár 25 Forest Directory Hungary