Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű logisztikai rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. i tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mozgató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a okat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaok, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek),
a termelési- és i feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a okhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern logisztika nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok, a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak...... AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek...... SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak...... KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 1. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
2. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 3. ábra A virtuális vállalat modellje
SZ SZ K LV R VLC B R SZ K LV B SZ VLC SZ LV B K R Virtuális Logisztikai centrum Szétszerelt objektum Szakértő Logisztikai vállalat Alkatrész, eszköz beszállító Karbantartó egység Raktár Információáramlás Személy, anyag és eszközáramlás 4. ábra Szétszórt objektumok műszaki felügyeletét működtető Virtuális Logisztikai Centrum
5. ábra A klaszter, mint regionális logisztikai központ rendszere
Klaszter, mint virtuális logisztikai központ Feladatai: a beszállítói feladatok kis és középvállalatok versenyképességeinek fokozása érdekében, a kis és középvállalatok (BKV) logisztikai potenciáljainak a növelése: szervezi, diszponálja a BKV alapanyag ellátását: közvetlen a segédbeszállítóktól SB beszállítva, alapanyag elosztó raktárakon (AER) keresztül látja el a BKV-t, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket: SB-AER SB-BKV AER-BKV viszonylatokban a Logisztikai Vállalatot igénybevéve. piaci igények ismerete alapján elosztja a BKV által gyártott részegységeket, szerelvényeket: közvetlenül a nagy felhasználó vállalatot az NFV ellátja alkatrésszel, részegységgel, elosztó raktáron (KER) keresztül szállít be az NFV-nek, ütemezi, diszponálja a szállítójárműveket a a BKV - KER a BKV - NFV a KER - NFV viszonylatokban, a Logisztikai Vállalat igénybevételével. A klaszter Virtuális Logisztikai Központja: INTRANET tel tart fenn a klaszter maghatározott elemei között, igénybe veszi a E-commerce-t, ill. EDI-t, felhasználja az INTERNET-et, kapcsolódik és együttműködik a Logisztikai Központtal, telekoperációkat szervez, outsourcing, ill. sourcing feladatokat hoz létre, kiterjedt marketing tevékenységet lát el, megteremti a JIT elvű beszállítás logisztikai és informatikai feltételeit.
Vevő Vevő Vevő Logisztikai vállalat Boltok E-bolt raktárai Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt Gyártók, forgalmazók raktára E-bolt raktárai Boltok Logisztikai vállalat Anyagáram Információ áram Vevő Vevő Vevő 6. ábra Az E-Bolt általános modellje
Logisztikával integrált elektronikus piacterek a) Közvetlen kapcsolaton és liciten alapuló elektronikus piacterek a 1 ) Piramis modell: vevői piactér a 2 ) Pillangó modell: eladói piactér 7. ábra Nagy számú: eladó, Nagy számú: vevő, logisztikai szolgáltatók. logisztikai szolgáltatók. Kis számú: vevő Kis számú: eladó Eladók, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők, logisztikai szolgáltatók licitálnak Vevők: külön-külön döntenek, Eladók: külön-külön döntenek, ki az eladó, ki a ki a vevő, ki a logisztikai szolgáltató logisztikai szolgáltató
Logisztikával integrált virtuális Business Centrum, mint közvetítő elektronikus piactér 8. ábra Jellemzői: nagy számú: eladó, vevő és logisztikai szolgáltató, a Virtuális B+L Centrum optimalizálja az üzleti és a kapcsolódó logisztikai folyamatokat (szállítás, tárolás, csomagolás, egységrakomány képzés stb.), a Virtuális B+L Centrum megvalósítja az elektronikus piacteret.
Page 6 Ipari parkok és logisztikai központok fejlődését különösen befolyásoló tényezők I. Termelés globalizációja: - késleltetett termelés, - beszállítói rendszer, - hálózatszerű termelés,. II. Informatika és az elektronizáció fejlődése: - több centrumos, decentrumos struktúra, - telekooperáció, - virtuális vállalatok, - E-bolt, elektronikus piactér. III. A környezetvédelem, a hulladékhasznosítás szerepének jelentős növekedése: -recyclingparkok. IV. A regionális együttműködés fokozódó szerepe Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel, kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt aik elvégzésére, kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), -INTERNETés INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI), decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Page 7 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
Page 7 Ipari parkok és logisztikai központok új fejlődési pályái az innovációs parkok szerepe nő, preferenciát igényel, kiemelkedő támogatást kell kapni a kis- és középvállalatoknak, hogy beszállítói potenciáljuk növelhető legyen: - inkubátor házak fejlesztése, - virtuális logisztikai vállalatok létrehozása, - klasztereket kialakítása a kis- és közepes vállalatok közös érdekeltségű fejlesztési feladataira, közösen igényelt aik elvégzésére, kiemelt fontosságú az informatikai, kommunikációs rendszerek fejlesztése: - távadat-átviteli rendszerek (GPS, járműkövetés, digitális kommunikáció), - elektronikus kereskedelem (e-commerce), - INTERNET és INTRANET, elektronikus adatcsere (EDI), decentrumokkal rendelkező (több telephelyes) ipari parkok is megjelennek, az elhasznált termékek összegyűjtésére, szétszerelésére, valamint technológiai hulladékok újrafeldolgozására és ezek elosztására, vagyis komplex recycling folyamatokra ipari parkok létrehozása. Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék Újszerű megoldású ipari park-, logisztikai központ-struktúrák 3. : Számítógépes információs kapcsolat KLDC1 - KLDCm : MLDC1 - KLDCn : HÁ1 : HÁ2 : Kassai Logisztikai Központ decentrumai Miskolci Logisztikai Központ decentrumai Határátkelőhely Hidasnémeti Határátkelőhely Sátoraljaújhely KLDCm Kassa Bázis VLC Interport Repülõtér KLDC1 KLDC2 KLDC3 HÁ1 HÁ2 MLDC3 MLDCn Miskolc Bázis VLC DIGÉP Ipari Park 2. Telephely MLDC1 MLDC2 MLDC4 Miskolc-Kassa eurórégiós logisztikai szolgáltató központ struktúrája Page 13 Miskolci Egyetem, Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék
9. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere
10. ábra WEEE termék gyűjtő és újrahasznosító logisztikai rendszer felépítése
Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási logisztika Alapanyag feldolgozás Ellátási logisztika Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási logisztika Késztermék gyártás Ellátási logisztika Raktározás Logisztikai Logisztikai Logisztikai Logisztikai Ellátás Logisztikai Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási logisztika Szervíz Ellátási logisztika Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási logisztika Ellátási logisztika Kiskereskedelem Nagykereskedelem Logisztikai Logisztikai Logisztikai Logisztikai Vevõi igények 11. ábra Ellátási lánc (supply chain)
Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű logisztikai információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.
Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű logisztikai irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése