Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2008. I. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, január elején egy rövid kérdőívet juttattunk el több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2007. január 1-jén pontosan 1 millió fő volt, az egy illetve a két évvel korábbival is megegyező. A munkavállalási korú népesség (15-60 éves nők, 15-61 éves férfiak) száma 664 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14,5%, a 15-64 éveseké 69,7%, a 64 év felettieké 15,8%. (utóbbi pontosan megegyezik az országossal) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban 2007-ben a foglalkoztatottak száma 433,8 ezer, a munkanélkülieké 22,9 ezer fő volt, előbbi 5,8 ezer fővel több, utóbbi 3,2 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát nagyságrendjében kissé emelkedett és arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2006. évi 319,3 ezerről 320,1 ezerre emelkedett. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 5,7%-ról 5,0%-ra csökkent a nyugat-dunántúli régióban. Ez lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után a közép-dunántúli régióval együtt a 2-3. legkedvezőbb érték. 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés A régióban Országosan 2006. 2007. Változás 2006. 2007. Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 428,0 433,8 + 5,8 3930,1 3926,2-3,9 Munkanélküliek (ezer fő) 26,1 22,9-3,2 316,8 312,0-4,8 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 454,1 456,7 + 2,6 4246,9 4238,2-8,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 319,3 320,1 + 0,8 3474,9 3481,2 + 6,3 15-74 éves népesség (ezer fő) 773,4 776,8 + 3,4 7721,8 7719,4-2,4 Aktivitási arány (%) 58,7 58,8 + 0,1 55,0 54,9-0,1 Foglalkoztatási ráta (%) 55,3 55,8 + 0,5 50,9 50,9 - Munkanélküliségi ráta (%) 5,7 5,0-0,7 7,5 7,4-0,1 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2007-ben 29,4 ezer fő volt, mintegy 100 fővel több az egy évvel korábbinál. Győr-Moson- Sopron megyében 10% körüli volt a mérséklődés, míg Vasban és Zalában 4-5%-kal emelkedett a munkanélküliség nagyságrendje. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2007-ben átlagosan 6,3%-os volt a régióban, pontosan annyi, mint egy évvel korábban. Az elmúlt 2 évben a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban régiós átlag körüli. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2006. 2007. Változás, % 2006. 2007. Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 9131 8251-9,6 4,6 4,1-0,5 Vas 7492 7761 + 3,6 6,1 6,2 + 0,1 Zala 12667 13362 + 5,5 9,0 9,3 + 0,3 RÉGIÓ ÖSSZESEN 29290 29374-0,3 6,3 6,3 - A régió gazdasági mutatói kedvezőbbek az országosnál. 2007.III. negyedév végén a régióban a regisztrált vállalkozások száma 116,7 ezer volt, ezer lakosra jutóan 117, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2005. évi területi adatok szerint - 2169 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. 3
A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1051 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 891 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 423 305 Vas 371 334 Zala 257 252 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1051 891 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 39 23 12 erdő-, halgazdálkodás 3 77 Bányászat - 1-2 3 Feldolgozóipar 21 127 131 67 346 Villamos-energia, gáz- 5 5 - gőz-, vízellátás 5 15 Építőipar 26 25 14-65 Kereskedelem, javítás 43 53 30 2 128 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9 15 10 1 35 Szállítás, raktározás, 17 8 3 posta, távközlés 4 32 Pénzügyi közvetítés 3 5 3-11 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 21 19 7 2 49 Közigazgatás, védelem, 3 13 3 társadalombiztosítás 1 20 Oktatás 2 7 6 2 17 Egészségügy, szociális ellátás - 13 20 9 42 Egyéb szolgáltatás 13 14 21 3 51 ÖSSZESEN 156 343 291 101 891 Az értékelhető választ adó 891 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2007. végén 121,4 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak a 28%-a. 4
A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2007.I-III.n.év a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 10041 4264 42,5 Bányászat 1042 1361.. Feldolgozóipar 91266 73105 80,1 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 4139 2975 71,9 Építőipar 11675 2207 18,9 Kereskedelem, javítás 22709 5343 23,5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9105 1836 20,2 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 13058 7863 60,2 Pénzügyi közvetítés 1519 435 28,6 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 15419 2279 14,8 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 18053 1728 9,6 Oktatás 23988 2671 11,1 Egészségügy, szociális ellátás 19795 11243 56,8 Egyéb szolgáltatás 8845 4137 46,8 ÖSSZESEN 250654 121447 48,5 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak kevesebb, mint 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan pl. a feldolgozóiparnál jelzett 80%-os arány a valóságban ennél alacsonyabb illetve ezért van a bányászatnál ez az ellentmondásos helyzet.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 156 17,5 868 0,7 10-49 fő 343 38,5 8727 7,2 50-249 fő 291 32,7 32992 27,2 249 fő felett 101 11,3 78860 64,9 ÖSSZESEN 891 100,0 121447 100,0 5
A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2008.I. n.év 2008. év végén 2008.I..n.év 2008. év 2007. év végén végén várható várható végéig végéig Csorna 2293 2319 2347 + 1,1 + 2,4 Győr 23279 23491 23619 + 0,9 + 1,5 Kapuvár 2509 2548 2547 + 1,6 + 1,5 Mosonmagyaróvár 5968 6208 6217 + 4,0 + 4,2 Sopron 8518 8761 9514 + 2,9 + 11,7 Győr-Moson-Sopron megye 42567 43327 44244 + 1,8 + 3,9 Celldömölk 3720 3758 3815 + 1,0 + 2,6 Körmend 4756 4802 4868 + 1,0 + 2,4 Kőszeg 2296 2349 2321 + 2,3 + 1,1 Sárvár 8159 8167 8594 + 0,1 + 5,3 Szentgotthárd 1925 1955 1971 + 1,6 + 2,4 Szombathely 23108 23893 24267 + 3,4 + 5,0 Vasvár 1246 1273 1281 + 2,2 + 2,8 Vas megye 45210 46197 47117 + 2,2 + 4,2 Keszthely 2944 3075 3117 + 4,4 + 5,9 Lenti 1995 2169 2198 + 8,7 + 10,2 Letenye 827 851 823 + 2,9-0,5 Nagykanizsa 11483 11684 11660 + 1,8 + 1,5 Zalaegerszeg 15152 15184 15195 + 0,2 + 0,3 Zalaszentgrót 1269 1296 1299 + 2,1 + 2,4 Zala megye 33670 34259 34292 + 1,7 + 1,8 Régió összesen 121447 123783 125653 + 1,9 + 3,5 2008. I. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 2,3 ezer fős emelkedés várható. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi felméréskor a 2007.I. negyedévre prognosztizált nagyságrendnek, attól nem sokkal marad el. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint 3,5%-kal nőhet a létszámuk. (Azt ezúttal is meg kell jegyezni, hogy egy Győr-Moson-Sopronnál (soproni kirendeltség) jelzett 500 fő körüli létszámbővülés intézmények összevonása miatt következik be, tehát nem jár tényleges létszámfelvétellel. Ezt leszámítva is mintegy 3,0%-os a várható éves létszámbővülés régiós szinten.) A 2007 januári megkérdezéskor ennél jóval mérsékeltebb növelést jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. Régión belül az eddigi felmérésekhez hasonlóan - valamennyi megyében emelkedik várhatóan a létszám az I. negyedévben, illetve a 2008. végéig terjedő időszakban is. Az előrejelzések alapján az éves létszámbővülés Vasban és Győr-Moson-Sopronban 4, míg Zalában 2% körüli lehet. 6
A régió csaknem valamennyi körzetében a foglalkoztatottak számának bővülése várható negyedéves és éves szinten is. (Az egyedüli kivétel a letenyei körzet, ahol az egy éves előrejelzés gyakorlatilag stagnálást mutat.) (Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik!) Országosan a választ adó 7,6 ezer munkáltató összességében az I. negyedévre 1,8%-os, 2008. végéig 2,2%-os várható létszámemelkedést jelzett, a régiós előrejelzés tehát ezúttal is kedvezőbb az országosnál. Erre a felmérésre ezúttal 11. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) A mostani felmérésben a negyedéves előrejelzés az eddigieknél erőteljesebb növekedést prognosztizál, ami nem meglepő, hiszen a szezonalítás miatt általában az I. negyedévben viszonylag jelentős számú létszámfelvételek vannak. Az éves előrejelzés is kedvezőbb, mint a korábbi felméréseknél volt. A tervek megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudjuk ellenőrizni. A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 2008.I. + 1,9 + 3,5 Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint természetesen lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Ez most is így van, azzal az a kis eltéréssel, hogy a legnagyobb cégeknél is közel átlagos a várható éves létszámbővülés, de ebben az említett konkrét példa (intézmény összevonás) is 7
szerepet játszott. (Ezt leszámítva 2,6%-os lenne ebben a kategóriában a várt növekedés) A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2007. év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2008.I.né. 2008. év 2008.I.né. 2008.I.né. végéig 1-9 fő 868 196 11 + 21,3 + 17,2 10-49 fő 8727 804 218 + 6,7 + 6,0 50-249 fő 32992 1275 599 + 2,0 + 3,0 249 fő felett 78860 2221 1331 + 1,1 + 3,2 ÖSSZESEN 121447 4496 2159 + 1,9 + 3,5 Az I. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 4,5 ezer fős belépés illetve 2,2 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. (2008. végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében, sőt egyes ágazatokban a változás irányában is. Éves szinten az összességében várható 3,5%-os létszámemelkedés mellett, a mezőgazdaságban és az építőiparban mérsékelt csökkenést, míg az egészségügy, szociális ellátás valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén gyakorlatilag stagnálást jeleztek a munkáltatók. Átlag feletti bővülést prognosztizáltak a munkáltatók a pénzügyi közvetítés valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén. (Utóbbi ágban egyetlen, ebbe az ágazatba sorolt munkáltató jelentős létszámfelvételéről van szó, de más jellegű tevékenységet érintően.) Az oktatásban jelzett rendkívül magas arányú várható létszámnövekedés intézmények összevonásából adódik, míg a közigazgatás, védelem létszámbővülése egy új intézmény (büntetés-végrehajtás) működésének következménye. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal átlag körüli (3,7%-os) a tervezett létszámbővítés. A feldolgozóiparon belül az összességében jelzett mintegy 2,7 ezer fős bővülés több mint fele a villamosgép, műszer gyártása valamint a járműgyártás területén várható előbbiben 6, utóbbiban 3%- os a jelzett emelkedés -, de a feldolgozóipar ágazatai közül 5% körüli növekedést prognosztizáltak még a fafeldolgozás, a nemfém ásványi termékek-, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása területén is. 8
A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2007. év végén A belépők várható száma, fő 2008.I. né. A kilépők várható száma, fő 2008.I.né. Várható változás, % 2008.I.né. Várható változás, % 2008. év végéig Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 102 57 + 1,1-0,9 4264 Bányászat 1361 107 2 + 7,7 + 2,8 Feldolgozóipar 73105 2687 1384 + 1,8 + 3,7 Villamos-energia, gáz- 2975 gőz-, vízellátás 48 20 + 0,9 + 1,8 Építőipar 2207 253 146 + 4,8-1,5 Kereskedelem, javítás 5343 208 115 + 1,7 + 3,1 Szálláshely-szolgáltatás, 1836 vendéglátás 51 36 + 0,8 + 1,9 Szállítás, raktározás, 7863 posta, távközlés 66 56 + 0,1-0,3 Pénzügyi közvetítés 435 41 2 + 9,0 + 9,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2279 462 36 + 18,7 + 13,6 Közigazgatás, védelem, 1728 társadalombiztosítás 129 16 + 6,5 + 10,9 Oktatás 2671 16 20-0,2 + 23,6 Egészségügy, szociális ellátás 11243 142 155-0,1 - Egyéb szolgáltatás 4137 184 114 + 1,7 + 3,0 ÖSSZESEN 121447 4496 2159 + 1,9 + 3,5 A felmérés során választ adó 891 munkáltató közül a korábbiakéhoz hasonlóan - a negyedéves időszakban, a létszámukban stagnálást várók vannak többségben. Először fordult elő, hogy az éves előrejelzések tekintetében a létszámnövelést végrehajtani szándékozók száma magasabb azokénál, akik stagnálást várnak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2008.I. n. év végéig 2008. végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál Nő Mikro 5 104 47 7 102 47 Kis 41 180 122 58 155 130 Közép 50 96 145 60 76 155 Nagy 18 25 58 21 16 64 ÖSSZESEN 114 405 372 146 349 396 9
A megkérdezett munkáltatóknál az I. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő 300 176 439 915 szabó, varrónő, modellkészítő 18 117 87 222 csomagológép-kezelő 57 140 0 197 egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor 62 66 0 128 mellett dolg. egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) 16 50 62 128 gyógyszergyártó gépkezelő 0 120 0 120 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett 8 6 91 105 dolgozó kézi anyagmozgató, csomagoló 32 51 5 88 büntetés-végrehajtási felügyelő 7 70 0 77 egyéb faipari foglalkozások 0 29 42 71 lakatos 15 21 31 67 raktárkezelő 17 22 24 63 olajbányász 0 0 60 60 tehergépkocsi-vezető 26 8 26 60 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. 48 6 3 57 forgácsoló 21 31 4 56 minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr 8 45 0 53 bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, 10 40 0 50 gyártósor mellett dolg. egyéb vas- és fémipari foglalkozások 6 2 41 49 bútorasztalos 19 7 23 49 hegesztő, lángvágó 14 23 10 47 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 9 35 3 47 eladó 15 7 25 47 kárpitos 20 0 25 45 kőműves 10 10 24 44 kerámiaterméket gyártó gépkezelő 0 0 44 44 egyéb technikusok 1 3 38 42 egyéb őrök és hasonló jellegű foglalk. 0 2 40 42 fémmegmunkáló gépkezelő 37 3 0 40 kubikos 4 23 13 40 pénzintézeti fizetési és betétforgalmat 34 0 0 34 lebonyolító villanyszerelő 10 8 12 30 sütő-, tésztaipari munkás, pék 0 5 25 30 lakás-, intézménytakarító 7 11 11 29 gépészmérnök 12 14 1 27 egyéb textilipari foglalkozások 0 3 24 27 targoncavezető 15 8 3 26 egyéb mélyépítő-ipari foglalkozások 0 15 10 25 irodai adminisztrátor, írnok 8 10 7 25 szemétgyűjtő, utcaseprő 20 5 0 25 egyéb kereskedelmi foglalkozások 5 20 0 25 a/ A régiós szinten legalább 25 fős létszámfelvétellel járó munkakörök. 10
A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Győr-Moson- Sopron Vas Zala Régió összesen gyártósori összeszerelő -85-76 -389-550 szabó, varrónő, modellkészítő -12-52 -18-82 műanyag-feldolgozó -4-56 0-60 kézi anyagmozgató, csomagoló -14-42 -3-59 egyéb takarítók és hasonló jellegű foglalk. -41-4 0-45 eladó -8-6 -30-44 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett -2-2 -38-42 dolgozó útépítő, útkarbantartó 0 0-39 -39 raktárkezelő -7-9 -21-37 egyéb technikusok 0 0-35 -35 gépjármű- és motorszerelő, - javító -31 0-3 -34 egyéb villamossági szerelők, műszerészek -1 0-31 -32 általános ápolónő, ápoló -17-3 -10-30 forgácsoló -19-11 0-30 édesipari termékgyártó 0-30 0-30 bőrkikészítő,- feldolgozó gépkezelő, 0-30 0-30 gyártósor mellett dolg. egyéb építőipari gépek kezelői 0 0-29 -29 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) -7-7 -15-29 egyéb vas- és fémipari foglalkozások 0-7 -21-28 lakatos -4-5 -17-26 szakasszisztens (orvosi) -24-1 0-25 sütő-, tésztaipari munkás, pék -1-1 -23-25 a/ A régiós szinten legalább 25 fős létszámcsökkenéssel járó munkakörök. A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal a pályakezdőkkel kapcsolatos megítélésükre, tapasztalataikra kérdeztünk rá. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a felsorolt állításokkal hány munkáltató értett egyet. Ugyanez a kérdés az egy évvel ezelőtti felmérésben is szerepelt, így a mostani válaszokat, az akkoriakkal is össze tudjuk hasonlítani. 11
Állítás Egyetértők száma egy évvel ezelőtt könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 345 Egyetértők száma a mostani felméréskor 365 állam számos támogatást nyújt utánuk 276 286 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 234 258 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 193 177 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 184 153 betanításuk sok időt vesz el 140 106 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 136 108 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 106 117 tapasztalatlanságukból adódó lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza a bérük nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 70 74 92 48 A fentiekből látható, hogy a munkáltatók pályakezdőkkel kapcsolatos megítélése összességében kedvező, az egyes kérdéseket tekintve alig változott az egy évvel korábbihoz képest. Zalaegerszeg, 2008. február 22. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13