BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUMA

BUDAPESTI GAZDASÁGI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM TELEKI BLANKA KÖZGAZDASÁGI SZAKGIMNÁZIUMA 1095 Budapest, Mester u. 23. Telefon/Fax: 06/1/215-9254 E-mail: titkarsag@teleki-bp.sulinet.hu web: telekiblankabp.hu PEDAGÓGIAI PROGRAM 2016 1

Tartalomjegyzék A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Küldetésnyilatkozata... 4 Bevezető... 5 Az iskola bemutatása... 5 1. Az iskola arculata... 5 1.1. Az iskola rövid története... 5 1.2. Iskolai hagyományok, kiemelt területek... 6 1.3. Az iskola képzési kínálata, képzési rendszere... 6 2. Az iskola környezete... 7 Az intézmény helye a fővárosi közoktatási rendszerben, szociológiai környezete... 7 3. Az iskola tanulói közössége... 7 3.1. Szülői háttér... 7 3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása... 7 3.3. A tanulók neveltségi szintje... 7 3.4. Pályaválasztási motiváció... 8 3.5. Tanulási attitűd... 8 3.6. Továbbtanulási szándék... 8 3.7. Diákönkormányzat... 9 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere... 9 4.1. Kapcsolat a fenntartóval... 9 4.2. Kapcsolat a szülőkkel... 9 4.3. Kapcsolat más intézményekkel... 10 A./ FEJEZET... 11 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 11 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 11 1.1. Pedagógiai alapelvek... 11 1.2. Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai... 12 1.3. A nevelő- oktató munka feladatai... 13 1.4. A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai... 13 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 14 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 16 4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 18 4.1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység... 18 4.2. Szűrés, diagnosztizálás... 18 4.3. Együttműködés a segítő szakemberekkel... 18 4.4. Együttműködés a kortárs csoportokkal... 19 4.5. Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások... 19 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 20 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 20 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program... 21 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 22 9. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 23 10. A környezeti nevelés programja... 24 10.1. A környezeti nevelés fogalma... 24 10.2. Helyzetelemzés... 25 10.3. Alapelvek, célok... 25 11. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 25 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 26 2

12.1. Kulcskompetenciák... 27 13. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 29 14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 29 15. A tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményei... 30 16. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei... 33 17. A választható foglalkozások esetében a pedagógusválasztás szabályai... 34 18. A felvétel és az átvétel helyi szabályai... 34 19. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 34 20. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. A hétvégi házi feladat szabályai... 37 20.1. A hétvégi házi feladat szabályai... 38 20.2. Házi feladat, felszerelés hiánya miatt elégtelen osztályzat... 39 20.3. A tanuló tantárgyi munkájának értékelése... 39 20.4. A felnőttoktatás... 40 21. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó, a tanuló jutalmazásával összefüggő elvek... 41 22. A diákok életpálya-tervezésének és építésének fejlesztése... 44 23. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 45 24. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja... 45 25. A középszintű érettségi tantárgyai... 45 26. Közösségi Szolgálat... 46 27. Emelt szintű érettségi felkészítés tantárgyai (szabadon választható tanórai foglalkozások, 2 óra/hét):.. 47 28. A szakmai alapozó tárgyak értékelése kifutó jelleggel... 47 29. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 48 B. FEJEZET... 51 KERETTANTERV/HELYI TANTERV... 51 Intézményünk a következő kerettanterveket választotta:... 51 1. Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára... 51 1.Óraterv... 51 1.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és óraszámai... 51 1.2. Felnőttoktatás óraterve (esti képzés)... 51 1.3. Logisztikai ügyintéző képzés (OKJ 54 345 01)... 51 1.4. Logisztikai ügyintéző képzés 2 éves esti munkarend szerint (OKJ 54 345 01)... 51 1.5. Államháztartási ügyintéző képzés 2 éves esti munkarend szerint (OKJ 54 344 04)... 51 1.6 Logisztikai ügyintéző képzés 2 éves levelező munkarend szerint (OKJ 54 345 01).51 1.7 Államháztartási ügyintéző képzés 2 éves levelező munkarend szerint (OKJ 54 344 04) 51 2. Tantárgyi tanterve... 68 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 67 C. FEJEZET - SZAKMAI PROGRAM... 70 1.sz. melléklet - A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI... 77 D. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 144 3

A Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Küldetésnyilatkozata Iskolánk több mint 100 éves hagyományokra épülő oktató-nevelő munkájában az alábbi értékeket kívánja megjeleníteni: Hagyományainkhoz hűen az emberközpontú, problémamegoldó megközelítésen keresztül a felnőtt társadalomba beilleszkedni képes, aktív, emberi értékeire és munkájára igényes állampolgárokat nevelünk, széles alapműveltséget alakítunk ki minden diákunknál, az alapkészségek és egyéni kreativitás kibontakoztatásával, törekszünk a magyar és egyetemes kultúra értékeinek megismertetésére, a hazafias nevelés kialakítására, korszerű, naprakész szakmai alapismereteket nyújtunk a szakmai orientáció és alapozás biztosításával a közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoporton belül, törekszünk a sokrétű, filozófiailag és vallásilag semleges tájékoztatásra, amelyen keresztül széleskörű kitekintés nyílik a világra, korszerű nevelő-oktató munkánkon keresztül biztosítjuk a sikeres érettségi vizsga, a szakképesítés megszerzését illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét. minden esetben teljesítményösztönző oktatással segítjük a tehetség kibontakoztatását, az igényes tanulást és munkavégzést, korszerű informatikai ismeretek közvetítésén keresztül az ECDL vizsga megszerzésével is segítjük a jobb munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit, színvonalas könyvtárunk diákjaink szellemi kibontakozásának egyik helyszíne, tanáraink továbbképzését ösztönözve évről-évre egyre színvonalasabb oktatást-nevelést biztosítunk, a mindennapos testnevelés és tömegsport órákon az egészséges életmódra neveljük tanulóinkat, tanáraink humánus, segítőkész pedagógusok, akik az önismeretre, őszinteségre nevelnek, az iskolaépület színvonalának megőrzésével kellemes környezetet, kulturált munka-és tanulási feltételeket teremtünk, a felnőttoktatás keretén belül lehetőséget nyújtunk a sikeres élet folytatásához, szakmai továbbfejlődésükhöz, minden esetben törekszünk a fenntartóval kialakított korrekt kapcsolatra, a köznevelést szabályozó törvények maradéktalan betartására. Minden dolgozónk célja a fentebb felsorolt alapértékek közvetítése és betartása, hivatásának tekintve, hogy az általunk nevelt generációknak minél szilárdabb és értékesebb alapokat adjon egy sikeres magánéleti és szakmai életpályához. 4

Bevezető Az iskola bemutatása 1. Az iskola arculata 1.1. Az iskola rövid története 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is be kell vezetni. Alapos előkészítő munka után 1911. augusztus 9-én hozta meg a Székesfőváros Tanácsa a 80.729/1911. VII. számú határozatát a női felsőkereskedelmi iskola megnyitásáról, és 1911 szeptemberében az intézmény három évfolyammal megkezdte működését. Az iskola megszervezője és első igazgatója Dr. Bakács István volt, akinek majd negyedszázados iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette. Az 1913-as esztendő kiemelkedő jelentőségű volt, ugyanis ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe, a már akkor is Mester u. 23. szám alá. Az első világháború ideje alatt igen nagy nehézségek árán működött az intézmény, és évenként 60-70 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. Az 1919/20-as évtől kezdődően a 3 éves képzést 4 évesre emelték. A konszolidálódó helyzetben kiegyensúlyozottá vált az iskola élete. Az igényes oktató-nevelő munkára is lehetett következtetni abból, hogy az évről évre megjelenő Értesítő részletesen, minden tanulóra vonatkozóan bemutatta az elért eredményeket. Tájékoztatást adott a tantestület tagjainak publikációiról, előadásairól, a szakmai továbbképzésekről. 1926-ban az iskola felvette Teleki Blankának, a magyar oktatásügy kimagasló személyiségének, a nőoktatás úttörőjének nevét. Az 1933/34-es tanévtől kerültek megrendezésre a fővárosi tanulmányi versenyek. Intézményünk tanulói gyakran nyertek el első, illetve más helyezést közgazdaságtanból, áruismeretből, matematikából és gyorsírásból. A második világháború időszakában egyre nehezebb körülmények között de eredményesen folyt a tantestület oktató-nevelő munkája. Az 1946/47-es tanévtől kezdődően a tanulói létszám 450 főre, a tantestület létszáma 31 főre emelkedett. 1948-tól kezdődően nem jelentek meg az Értesítők, nem készültek évkönyvek. Az intézmény életének változásait kizárólag a közlönyökből és irattári levelekből lehet követni 30 éven keresztül. Az 1992/93-as tanévtől kezdődően a megváltozott gazdasági-társadalmi helyzet követelményeihez igazodva a KÜLKESZ által összeállított, az MKM által engedélyezett gazdasági szakközépiskolai képzés kezdődött meg. 1994 márciusában az 1603/1993. számú Fővárosi Közgyűlési Határozat alapján megkezdődött az iskola épületének bővítése és felújítása. A két ütemben folyó munkálatok 1996 júliusában befejeződtek. Az 1996/97-es tanév az iskola történetének új szakasza - gyönyörűen megépített, felújított, korszerűen berendezett épületben kezdődött meg, amely mind külsejében, mind belső elrendezésében - a későbbiekben felsorolt kiegészítésekkel együtt - kiválóan alkalmas magas színvonalú, szakközépiskolai képzésre. Az 1996/97-es tanévben megtörtént a nappali és a felnőttoktatás integrálása. A több évtizede egymás mellett működő két oktatási forma egymáshoz közelítésének lehetősége ilyen módon megvalósult. 2011-ben az intézmény fennállásának 100. évfordulóját ünnepelte. 5

Az intézményben folyó érettségi utáni szakképzés 2008 szeptemberétől kezdődően a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) keretein belül valósult meg. 2013. január 01-től intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként 2015. június 30-ig működött. A 2014/15-ös tanévtől kezdődően a tizenharmadik évfolyamon iskolánkban logisztikai ügyintéző OKJ képzés indult. A 2015. július 01-től iskolánk a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményeként, a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alatt folytatja tevékenységét. 1.2. Iskolai hagyományok, kiemelt területek A tanítási időn kívül szervezett programok (tehetséggondozástól a felzárkóztatásig) szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktató-nevelő munkához. Ezek különböző differenciált képességfejlesztő, valamint tárgyakhoz kötődő szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, tömegsport foglalkozások, emelt szintű foglalkozások. A tanítási időn kívül szervezett programok másik csoportja a tanulók látókörének szélesítésével foglalkozik. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. Minden iskolai ünnepélyen lányok részére a matrózblúz, a fiúk részére a sötét öltöny, fehér ing az ünnepi viselet. A 2013/2014-es tanévtől kezdődően a végzős osztályok a tanév elején, az alsóbb évfolyamosok az utolsó tanítási héten tanulmányi kiránduláson ismerkedik hazánk tájaival, szokásaival. Minden évben megemlékezünk nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. Mikuláskor és karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói megemlékeznek az év végi ünnepekről. A téli időszakban szervezzük meg a tizenkettedik évfolyam szalagavató bálját, amelyen a végzős osztályok táncbemutatót tartanak. Aktívan részt veszünk az országos tanulmányi versenyeken. Minden tanévben megemlékezünk: nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. a kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatairól, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról, Az aradi vértanuk napjáról - október 6-án, A nemzeti összetartozás napjáról - június 4-én. A ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a 13. évfolyamot elvégző tanulóknak. A tanév során, illetve a nyári szünetben a lehetőségekhez mérten - a nyelvgyakorlását is magába foglaló, külföldi utakat, illetve sporttáborokat szervezünk. 1.3. Az iskola képzési kínálata, képzési rendszere Az intézményben a Szakmai Alapdokumentum alapján nappali tagozaton és a felnőttoktatás keretében szakközépiskolai képzés folyik, a nappali tagozaton a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és közgazdaság, a felnőttoktatásban közgazdaság szakmacsoportban. A nappali tagozatra az általános iskola 8. osztályos tanulói felvételi vizsga után vehetők fel. Szakközépiskolánk 6

szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra készít fel. Az intézménynek általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Iskolánkban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A felnőttoktatás a 9-12. évfolyamon a közgazdaság szakmacsoportban folytatható tanulmányokra készít fel, illetve a sikeres érettségi után felsőfokú végzettség, vagy szakképesítés megszerzésére jogosít fel. 2. Az iskola környezete Az intézmény helye a fővárosi közoktatási rendszerben, szociológiai környezete A Klebelsberg Intézményfenntartó Központon belül a közgazdasági szakközépiskolák fontos helyet foglalnak el. A XXI. század új gazdasági és társadalmi feltételeihez jól alkalmazkodó, előremutató terveket megvalósító, aktív, tanulni vágyó, jó munkaerőt kívánunk képezni ebben a közösségben. Az iskola a főváros belső területén, a belső Ferencvárosban fekszik, így a diákok számára nemcsak a fővárosból, hanem az agglomerációs körzetből is jól megközelíthető. A bejárási nehézséggel küzdő diákok részére kollégiumi elhelyezés is megoldható. A tanulók 30-35 %-a Pest megyéből vagy egyéb megyéből jár be iskolánkba. A szülők foglalkozása szerteágazó, a családok többségében legalább az egyik szülő dolgozik. Sajnálatos módon jelentős az elvált szülők által nevelt gyermekek száma, de általában a körülményeik rendezettek. Szükség esetén a nevelési segélyhez szükséges ajánlásokat, javaslatokat természetesen megadjuk. Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és Pest megye. 3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Szülői háttér A diákok általában rendezett családi körülmények között élnek, de minden osztályban vannak olyan tanulók, akik valamilyen ok miatt egyszülős családban nevelkednek (pl. válás, valamelyik szülő halála, stb.). A szülők az iskolában szervezett alkalmakkor (szülői értekezlet, fogadóóra) vagy egyénileg megbeszélt időpontban találkozhatnak gyermekeik tanáraival és az iskola igazgatójával. Ezeket a lehetőségeket gyakran igénybe is veszik. 3.2. A tanulók lakóhely szerinti megoszlása A nappali tagozaton 63-65% budapesti lakos, Pest megyéből 30-35%, egyéb megyéből 2-3 % jön. Az összlétszámból kb. 80 % leány, 20% fiú tanuló. Az osztályok létszáma átlagosan 28-30 fő. A nappali tagozaton a tanulói létszámban alapvető változás nem várható. A tanulók büfét, könyvtárat, sportolási lehetőséget, a DÖK és a diákkörök osztálytermeket, oktatási eszközöket használhatnak, a nappali tagozat diákjai étkezést vehetnek igénybe. 3.3. A tanulók neveltségi szintje A tanulók az általános iskolából kikerülve nehezen tudnak beilleszkedni az új iskolai környezetbe. A diákok nevelése több gondot okoz, mert a szülők a megfelelő anyagi háttér biztosítása érdekében fokozottabban elfoglaltak, és ehhez a gyermekek életkori, kamaszkori sajátosságai is hozzájárulnak. 7

A szülő és gyermeke között kialakult lazább kapcsolat sokszor a neveltségi szintben jelentkezik. A tanulók által hozott ismeretek rendkívül változatosak. Vannak olyanok, akiknek ismereteik, tanulási módszerük jó, de akadnak gyengén képzett diákok is. A társukkal való kapcsolatuk életkori sajátosságuknak megfelelő, hangnemük elfogadható. A negatív jelenségek megbeszélése, megoldása elsősorban az osztályfőnök feladatkörébe tartozik. Indokolt esetben a pedagógiai igazgatóhelyettes, illetve az igazgató is bekapcsolódik a megoldási folyamatba. A diákok a felnőttekkel tisztelettudóak. 3.4. Pályaválasztási motiváció A pályaválasztásnál szerencsés, hogy a 9 12. évfolyamon olyan képzés folyik, hogy a tanulók nem kényszerülnek 14 éves korban szakmát választani. A közgazdasági szakközépiskolába jelentkezve azonban egy bizonyos pálya felé orientálódnak. Az iskolába jelentkezők indíttatást a legtöbb esetben szülőktől, testvérektől, barátoktól kapnak. Életkoruknak megfelelően ismerik a képzési rendszerünket. 3.5. Tanulási attitűd Ha a pedagógiai ráhatás következtében a gyermek iskolához való érzelmi viszonya kedvezőtlenül alakul, akkor a tanárnak rendkívül nehézzé válik a tanítás, a tanulóknak pedig a tanulás. Ezért az iskola egyik fő feladata, hogy a tanítási tanulási folyamat során biztosítsa a tanuló számára a belső motiváltságot, a személyes érdekeltség és a döntés lehetőségét. A tanulás folyamatában jó, ha érvényesül a mintakép követési vágya, a kíváncsiság, a kompetenciára törekvés, továbbá megjelenik a segítségadás. Ehhez szükséges: a differenciált tanulásszervezés, a tanulási képességek kialakítása és azok folyamatos fejlesztése; ennek érdekében célszerű a 9. évfolyamon egy tanulás-módszertani stúdiumot, tréninget szervezni. A későbbiekben pedig a kifejlesztett képességek utógondozása, a tanárok ez irányú kooperációja szükséges, az olyan tanári attitűd, amelyben a tanár a tanítás-tanulás folyamatának tervezője, szervezője, irányítója és ellenőrzője, a tantárgyi kötődések kialakulásának segítése ezeket befolyásolhatják: a tantárgy érdekessége, az ismeretek fontossága, jelentősége a tanulók jövőbeni tervei szempontjából, a gyakran alkalmazott tanítási módszerek(frontális oktatás), a tantárgy tanulásával kapcsolatos élmények (sikerek, kudarcok), a pedagógus személyisége, igény arra, hogy a tanulók elmondhassák kritikai észrevételeiket, melyhez nélkülözhetetlen, hogy a tanítási-tanulási folyamatában a tanár és a tanuló között partneri viszony alakuljon ki. Ebben a folyamatban a tanárnak rendelkeznie kell a személyiségközpontú attitűddel pl. természetesség, emberközeli magatartás, valódiság, empátia, elfogadható magatartás, türelem, stb. 3.6. Továbbtanulási szándék A továbbtanulási lehetőségek bővülésének következtében nagy számban jelentkeznek diákjaink felsőoktatási intézményekbe. A továbbtanulási igény nagy, bár nem minden esetben reális. A főiskolák és egyetemek közül a gazdasági élet területére történő képzéssel rendelkezők a legnépszerűbbek. Néhányan a műszaki képzésre jelentkeznek, és 1-2 fő minden évben jelentkezik a bölcsész szakra is (pl. nyelvtanár). Az utóbbi időben kedveltté vált az informatikával összefüggő felsőfokú képzés. Számos érettségizett diákunk mind a nappali, mind a felnőttoktatásból a szakmai alapozó tantárgyak által előkészített OKJ rendszerű szakképzést választja. 8

3.7. Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, diákkörök a diákok érdekeinek képviseletére hozhatják létre a diákönkormányzatot. Az iskola vezetőségének és tantestületének a létrejött diákönkormányzat munkáját segíteni, támogatni kell, a működéséhez szükséges feltételeket biztosítani köteles. A diákönkormányzat eljárhat minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösség nagyobb csoportját érinti és az intézmény nevelő-oktató feladatával összefügg. A diákönkormányzat működése bekapcsolódik a személyiségfejlesztés folyamatába. Tevékenységével megtanítja a diákoknak az érdekképviselet fogalmát és annak gyakorlását. Az állampolgári jogok gyakorlásához kifejleszti a következő képességeket: konfliktustűrő és - kezelő képesség kialakítása, kifejlesztése, kompromisszumkészség, akaraterő, akaratérvényesítő képesség kialakítása, szolidaritási képesség, együttműködési képesség, probléma megoldási képesség, tolerancia, empátia, kommunikációs képesség, véleményezési képesség. A tanulói jogokon és kötelességeken keresztül a diákok megismerik az állampolgári jogokat és kötelességeket, gyakorolják a választást, a választhatóság feltételeivel találkoznak. A DÖK feladatai közé tartozik a nyilvánosság megszervezése, pl. iskolarádió, információk biztosítása, panaszkezelő eljárás, stb. Az érdekképviselet során kereshet valóságos közéleti szerepeket és technikákat. A képviselőket, tisztségviselőket tovább képezheti, az ismereteket karbantarthatja. Az önkormányzat alapja a feladat, a hatáskör és a felelősség egyensúlya. A DÖK munkáját a diákok által választott tanár segíti. A Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az oktatással kapcsolatos törvények, rendeletek alapján a kapcsolattartás formái: félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveinek megküldése, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések, szakmai ellenőrzések, konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, referenseivel. 4.2. Kapcsolat a szülőkkel A szülők, a pedagógusok és a tanulók koordinált, aktív együttműködésének célja a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanári közösség és a szülők között az együttműködés az iskola hagyományai, a Köznevelési Törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. Az együttműködés területei (célok, feladatok): Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás az intézmény nevelési, oktatási feladatairól. A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása. Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében. Közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására, a deviáns magatartás megelőzésére. Biztosítani kell a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló programjaiban. 9

A szülők közös programokkal segíthetik gyermekeik személyiségfejlődését és az iskolai munkát (színházlátogatás, kirándulás, rendezvények, stb.). A szülők az érettségi vizsgán jelenlétükkel bátoríthatják gyermekeiket a sikeres helytállásra, és szervezőmunkájukkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közvetlen kapcsolat a szülőkkel: egy tanévben két alkalommal szülői értekezlet, egy tanévben két alkalommal szülői fogadóóra, a szülők problémájukkal felkereshetik az intézmény igazgatóját és igazgatóhelyetteseit az ügyeleti napjaikon, a szülők problémáikat megbeszélhetik a tantestület tagjaival is egy előre egyeztetett időpontban, súlyos problémák felmerülése esetén az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, évi két alkalommal szülői munkaközösségi értekezleten tájékoztatja az iskola vezetése a szülői szervezet tagjait az aktuális kérdésekről. 4.3. Kapcsolat más intézményekkel A vállalatokkal, intézményekkel kialakított együttműködés nélkül egyetlen közgazdasági képzést folytató szakközépiskola sem működhetett kifogástalanul. A szakmai tárgyak oktatásánál nyújtott segítségen túl jelentős anyagi támogatással segítették a korszerű oktató-nevelő munkát. Korábban a számítástechnika oktatásához szükséges korszerű, nagy teljesítményű számítógépek és eszközök beszerzéséhez a decentralizált pályázaton elnyert összeg, és a szakképzési alap segítette hozzá az intézményt. Sajnálatos módon a szakképzési alap juttatásaiból részesülők körének bővülése és a törvényi változások miatt a jövőben a korábbihoz hasonló jelentős összegű támogatásra nem számíthatunk. A szakképző évfolyamok újraindítása és a munkaerőpiaci igények fokozott feltárása érdekében törekszünk arra, hogy új vállalatokkal alakítsunk ki partnerkapcsolatot. Ennek egyik eleme a HOA program folytatása és együttműködési megállapodás megkötése. Kapcsolattartás felsőoktatási intézményekkel Az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem tanárszakos hallgatói több alkalommal az iskolában teljesítették tanítási gyakorlatukat, a közgazdász tanárok bírálták projektmunkájukat. 10

A./ FEJEZET AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent Györgyi Albert 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az emberi méltósághoz való jog mindenkit így az oktatás valamennyi szereplőjét életkorukra való tekintet nélkül megillető alkotmányos alapjog. Intézményünk mind tanulóinak, mind pedagógusainak és egyéb dolgozóinak védi és biztosítja alapvető emberi jogait és ennek tiszteletben tartását az oktatás minden szereplőjétől elvárja. Az intézményben az oktató-nevelő munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet. A NAT fejlesztési területei nevelési célok A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. E területek egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A nevelési célok a következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint, témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője. Nevelési célok: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. 1.1. Pedagógiai alapelvek A harmadik évezredbe belépve új kihívásokkal kell szembenéznünk. Életünk és környezetünk megváltozott. A mai társadalomban a változás útja a tanulás, az új ismeretek megszerzése 11

nélkülözhetetlen a továbblépéshez. A megszerzett ismeretek, képességek gyorsan elavulnak, ezek megújítása a munkavállalás miatt elkerülhetetlen. A változáshoz csak az tud alkalmazkodni, aki rendelkezik széles körű általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével. Ehhez az egyén részéről önállóság, kreativitás, innováció, folyamatos önképzés, szakmai fejlődés, kockázatvállalás, teljesítő- és cselekvőképesség, és óriási kitartás szükséges. A gazdasági - társadalmi változások gyors egymásutánja átalakította az életvitel hagyományos formáit. Ki kell tudni választani az életmóddal kapcsolatos alternatívák közül a helyeset, az életet, az egészséget, a családot, a barátságot, a becsületet, tisztességet. Iskolánk nevelő - oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, a humanista értékek alkotják. Kiemelt figyelmet fordítunk a különböző kultúrák iránti nyitottságra, a tisztelet és szeretetteljes magatartásformák megismertetésére. Iskolánk a Köznevelési törvény alapján biztosítja a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Sem Pedagógiai Programunkban, sem működési tevékenységünk során a világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, illetve világnézeti kérdésekben oktatási intézményünk semleges. Érvényre juttatjuk a tanulók azon jogát, hogy részükre az iskola egész Pedagógiai Programjában, tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék. Tanulóink joga, hogy tanulmányaik során a Pedagógiai Programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválasszák azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kívánnak A szülő joga igényelni, hogy az iskola Pedagógiai Programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék. A szülő joga, hogy megismerje a Pedagógiai Programot, házirendet, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógus joga, hogy a Pedagógiai Program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza. A pedagógus joga, hogy a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a Pedagógiai Program tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. 1.2. Az iskolában folyó nevelő oktató munka céljai érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és a készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, a diákok tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, a tanulók váljanak alkalmassá: az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, felsőfokú tanulmányok megkezdésére, 12

alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. 1.3. A nevelő- oktató munka feladatai A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni: továbbépíteni, szélesíteni, elmélyíteni az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelésnek, a képességek fejlesztésének, a közismereti oktatásnak szerves egységet kell alkotnia, a nevelés és oktatás rendjébe be kell épülniük azoknak a fejlesztő célú problémakezelési módoknak és képzési tartalmaknak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, a tanulókban alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjön ki a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtődjön meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya, a tanulók sajátítsák el a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak a diákok nyitottá a különböző kultúrák iránt, ismerjék, tiszteljék, óvják, ápolják nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra kell nevelni, a diákok legyenek képesek a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, a felelős döntésekre saját szakmai szintjükön, a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapnia az önismeret fejlesztésének, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakításának, a felelős társadalmi magatartás kialakításának, az állampolgári szerepre történő felkészülésnek, a szépségre, jóra, szeretetre nyitottságnak, a jogok és a kötelességek harmóniájának, az udvarias, tisztelettudó, önzetlen magatartási formáknak. 1.4. A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai A nevelési eszköz kifejezést leggyakrabban a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Általában a tanulók fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben leírt célokhoz. A módszernek igazodni kell a megfogalmazott célokon és feladatokon túl a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és 13

annak tartalmához. A módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján a következőképpen csoportosíthatjuk: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, a tevékenység megszervezésének módszere, a magatartásra ható módszerek, gátlást kiváltó módszerek, amelyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. A nevelő-oktató munka során a képzési forma jellegének megfelelően a nevelőtestület döntése alapján a következő eljárási rend alakult ki: a tantárgyak csoportbontási lehetőségének vizsgálata, pl. nyelvek, informatika, szakmai alapozás, szakmai orientáció, információkezelés tantárgyai, döntés a tantárgyfelosztást megelőzően az egyes osztályokban tanított nyelvekről, a 9. évfolyamra felvett tanulók osztályba sorolásának rendje, a tanulók nyelvválasztásánál a tanári feltételek mellett a tanulók előtanulmányainak lehetőség szerinti figyelembe vétele, a tanulók felvételének rendje. Az oktató-nevelő munkában a pedagógusok közvetlen illetve közvetett nevelési eljárásokat alkalmaznak az alábbiak szerint: a szokások kialakítása során közvetlen módszerek, pl.: számonkérés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, közvetett módszerek, pl.: a tanulói közösség megszervezése, közös célok kitűzése, elfogadása, hagyományok kialakítása, követelés, ösztönzés, ellenőrzés, a magatartási modellek kialakítása során közvetlen módszerek, pl.: elbeszélés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példamutatása, a magatartási modellek kialakítása során közvetett módszerek, pl.: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. a meggyőzés során közvetlen módszerek, pl.: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája, közvetett módszerek, pl.: vita, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, hogy minden emberben a benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulását, a tanulás a személyiség teljes kibontakozását segítse. Minden diák az iskolába kerülése pillanatától érezze magáénak az intézmény szemléletét és viselkedéskultúráját. Konkrét céljai a következők: esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a serdülőkori szükségletei megvalósulnak, egyértelmű elvárások és feladatok a személyi méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosítva, a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés alapvető területei: az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), a segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), 14

szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). Az egyes személyiségfejlesztési területek konkrét feladatai a nevelő-oktató munka során a következők: Az értelem kiművelése területén: a pedagógus munkája során a tanulókban ébressze fel a megismerés utáni vágyat, ismertesse meg és sajátíttassa el a különböző tanulási módokat, értesse meg a tanulókkal, hogy lényeges a tanulási teljesítmény, valamint a tanulás váljon életprogrammá. Legfontosabb elvek közé tartozzon, hogy a diákok megtanuljanak tanulni, megtanuljanak cselekedni, megtanuljanak élni, továbbá együtt, másokkal élni. A segítő életmódra nevelés területén: a tanulók ismerjék meg a szociális értékrendszert, sajátítsák el a pozitív értékrend elfogadásának képességét, valamint ennek tükrében történő viselkedést, magatartást, kapják meg a lehetőséget és a feltételeket ahhoz, hogy ki tudják alakítani pozitív egyéni értékrendjüket. Részletezve a főbb feladatokat: a tanulók ismerjék meg a szociális szokásokat, a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, az intézmény pedagógusai olyan iskolai légkört, életrendet alakítsanak ki, amelyben az iskolai közösség elősegíti azt, hogy a tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, olyan iskolai életrend kialakítása szükséges, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől és következetesen elvártak, a pedagógus személyes példamutatásával, mutasson rá a negatív, antiszociális mintákra, azok pusztító hatásának csökkentésére, a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, az iskola kínálja fel a segítség sokféle lehetőségét, az együttműködést a tanulóval, a szülői házzal. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: a pedagógus segítse a testi képességek kifejlesztését és folyamatos karbantartását, fejleszteni kell a zenei befogadóképességet, minden alkalmat meg kell ragadni a művészi értékű zene meghallgatására, fejleszteni kell a vizuális befogadóképességet, az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, ismerjék meg a tanulók az egészséges életmód követelményeit, a tanulói önértékelés váljon rendszeressé, a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el, a tanulókban fejlődjön ki az önfejlesztő képesség, képesek legyenek a tehetség kibontakoztatására, fejlesztésére. A szakmai képzés alapozása a speciális kompetenciák fejlesztése területén: tanórán kívüli foglalkozások fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére, a szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése, a leírt szabályok szerint önálló feladatmegoldás rendszeressé tétele, gyakorlása. További személyiségfejlesztési feladatok a fentiek kibővítéseként: Erkölcsi nevelés területén: 15

az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az erkölcsi normák elfogadtatása, az erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók munkára nevelésének területén: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a munka értéke az ember életében, a környezet rendben tartásának fontossága. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas kapcsolatok rendszere. A való élethez, az eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér jelenik meg. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán és a családon kívüli közösségek. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit kell sorra venni, de nem elhanyagolható a legalapvetőbb, primer közösség, a család. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani. Intézményünkben a közösségi fejlesztés főbb területei: a tanórák szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli foglalkozások szakkörök, korrepetálások, tanulószoba, szabadidős tevékenységek sportolási lehetőségek, DÖK-nap, rendezvények, stb., diákönkormányzati munka, hagyományok kialakítása és ápolása. Részletezve az egyes területek feladatait: A szaktárgyi órákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása, a tanulók önállóságának támogatása, segítőkészség kialakítása, pozitív és negatív jelenségek értékelése, tanulmányi és munkaerkölcs erősítése. A nevelő-oktató munka színtere az osztály, vagy annak egy csoportja. Az osztályban tanuló diákok már rendelkeznek szokásokkal, szemléletmóddal. Az osztályfőnöki órákon a már meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a közösségnek, a kortársaknak. Tekintettel arra, hogy a tanulók idejük nagyobb részét az iskolában, az 16

osztályközösségben töltik, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái. Az osztályközösség feladatai többek között: valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása, az egyéni értékek felismerése, egymás tiszteletben tartása, egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban, a másság elfogadása, tolerancia, társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában, mások gondjainak, nehézségeinek felismerése, a társas együttélés alapvető szabályainak megismerése, alakítsa ki a természet szeretetét, a környezet védelmének igényét, a kommunikációs készség alakítása, az egészség, a testi épség védelme. Az osztályközösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe az osztályfőnököknek van. Az osztályfőnök feladata, hogy indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos szerepe van a problémák felismerésében és keresésében, hiszen nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az osztályfőnök szervező feladatai közé tartozik az osztályban tanító tanárok és a szülők közötti kapcsolat kialakítása. Fel kell ismernie a deviáns eseteket, és meg kell találnia, esetlegesen segítség igénybevételével a megoldáshoz vezető utat. A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek is a közösségi fejlesztés feladatai közé tartoznak: a tanulás, a tehetség elismertetése, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalom, zene, képzőművészet, színház, mozi, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzetét. A fentieken kívül külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak az osztályfőnöknek, a tantestületnek, hanem az iskola minden dolgozójának, az intézményt segítő szervezeteknek, illetve azok vezetőinek is kiemelt feladata, hogy munkájával, megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként álljon a diákok előtt. Diákönkormányzati munka feladata a közösségek tevékenységének tudatos szervezése, a tanulók aktív részvétele a közösségi munkában, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megismertetése. Hagyományok kialakítása és ápolása a közösségre jellemző arculat megteremtése, az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek kialakítása, a tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása. 17

4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 4.1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A veszélyeztetett tanulók: a tanulmányilag háttérben levő tanulók, a gyakori kudarcélményekkel küzdők, a peremhelyzetű tanulók egy adott közösségben, a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok, a felnőttoktatásban tanulmányaikat több éves kihagyással folytatni kívánó tanulók. Pedagógiai eszközök a beilleszkedési nehézségek megoldására: felzárkóztató foglalkozások szervezése, személyiségfejlesztő osztályfőnöki órák, önértékelési képességgel foglalkozó kérdőívek, beszélgetések, szülői tájékoztatás nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről, teret adva tehetségüknek, sikerélményhez juttatni őket. 4.2. Szűrés, diagnosztizálás A nevelő oktató munka során folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek eredménye a szociálisan értékes életvitel, és olyan egyéni tulajdonságok kialakulása, amelyek más értékek termeléséhez hozzájárulnak. A nevelő oktató munka ilyen módon szűrő, diagnosztizáló jelleggel is bír, az alábbiak szerint: az osztályban tanító tanárok, különösen az osztályfőnökök megfigyelései alapján kiszűrhetők azok a tanulók, akik tanulmányi eredményeik miatt nem tudnak beilleszkedni, neveltségi problémák kiszűrése kapcsolat a diák tanár között, kapcsolat a diáktársak között, beszédstílus, amennyiben van rá lehetőség negatív befolyásoltság érzékelése esetén a külső kapcsolatrendszer felderítése, az osztályfőnök és a család kapcsolata, különös tekintettel a hátrányos háttérre. A szűrés lényege nem a közösségből való eltávolítás lehetőségének megteremtése, hanem az egyén olyan irányú fejlesztése, amely konstruktív életvezetéshez vezet. 4.3. Együttműködés a segítő szakemberekkel Ha intézményünk a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Kirívóan problémás esetben az intézmény a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő diákok esetében, ha az intézményen belül nem lehetséges megoldás, a következő együttműködés lehetséges: kapcsolatfelvétel a kerületileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, 18

ifjúsági pszichológus bekapcsolása a nevelési folyamatba, megelőző témájú előadásokra való felkérés a rendőrség ifjúságvédelmi osztályáról, a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyző, járási hivatal értesítése. 4.4. Együttműködés a kortárs csoportokkal A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak megoldásához elsőként saját korcsoportját kell segítségül hívni. Ezek: az osztályból alakult kis közösség, amelyet a háttérből az osztályfőnök, az iskola közössége, ha van információ a baráti háttérről, akkor ez a közösség, ha nincs, akkor segítséggel ezt a hátteret kell felderíteni. A feladat megoldása felelősségteljes, kitartást igényel, és főként a tanuló részéről együttműködés szükséges, egyébként a folyamat sikertelen. 4.5. Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások A gyermekeket fenyegető, veszélyeztető tényezők közül a drog és az alkohol használatában folyamatos emelkedés tapasztalható és biológiai pszichés utóhatásait tekintve is nehezen kezelhető külső tényezők. A drog és alkoholfogyasztó gyermekek családi hátterét vizsgálva kitűnik, hogy nem a család anyagi helyzete vagy a szülők iskolázottsága a döntő, hanem a gyermek és a szülők közti viszony. Sajnos a főváros a drogok terjesztésében központ, és ily módon minden budapesti iskola, szórakozóhely potenciálisan fenyegetett. Helyi stratégia: A drog- és alkoholmegelőző munka a teljes tanári közösségnek feladata. Feladataink: felvilágosítás: a tanulóknak, a szülőknek és a kollégáknak, megelőző munka: a tanulóknak, segítségnyújtás: a tanulóknak és a szülőknek, kapcsolattartás: a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel. A drogstratégia témái: droghelyzet Magyarországon, drogfajták, használatuk, hatásuk, veszélyeztető tényezők. A drogmegelőzés tartalmi elemei megfigyelni, folyamatosan észlelni a gyermek - szülő közti kapcsolat változásait, kommunikációfejlesztés, személyiségfejlesztés, életvezetési ismeretek átadása, diszkréció. Módszerek a drogprevencióban: helyzetfelmérés a diákok között kérdőíves módszerrel, értékelés, megbeszélés, biológia, illetve osztályfőnöki óra keretében ezzel összefüggő témák, külső drogprevenciós szakemberek előadásai, személyiségfejlesztő órák, filmvetítések és azok megbeszélése, a témával kapcsolatos kiadványok figyelése, iskolai terjesztése. 19