A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban

A játékvezetőszakmai teljesítménye és szerepvállalása a mai labdarúgásban Doktori tézisek Bartha Csaba Semmelweis Egyetem Nevelés- és Sporttudomány Doktori Iskola Témavezető: Dr. Hamar Pál egyetemi docens, Ph.D. Hivatalos bírálók: Dr. Nádori László professzor emeritus, az MTA doktora Dr. Hegyi Péter tudományos főmunkatárs, Ph.D. Szigorlati bizottság elnöke: Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Radák Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Csapó János egyetemi tanár, az MTA doktora Dr. Keresztesi Katalin egyetemi docens, kandidátus Dr. Gáldi Gábor főiskolai docens, Ph.D. Budapest 2006 1

BEVEZETÉS Minden labdarúgó játékvezetőpályafutása azzal indul, hogy beiratkozik egy játékvezetői tanfolyamra, s várhatóan sikeresen elvégzi azt. A Játékvezetői Bizottságokkal, illetve az oktatás vezetőivel folytatott beszélgetéseim alapján az érintettek arra panaszkodtak, hogy a sikeresen vizsgát tett játékvezetők évről-évre azt kifogásolják, hogy a játékvezetői alapozó képzésük gyakorlati értelmére maguknak kellett rájönniük az elsőmérkőzések levezetése után. Ez egyfelől természetes is, másfelől korántsem az, ha a tanfolyamot végzők tanulmányaik gyakorlati értelmét főleg csak utólag látják meg. Úgy vélem, ennek főoka az, hogy a játékvezetőjelöltekben a képzés folyamán nem eléggé tudatosítják azoknak a szerepköri feladatoknak a lényegét, amelyekre felkészítik őket. A képzés során nem sikerül biztosítani a játékvezetői szakma végzésének társadalmi konkrétságát, ideértve a szóban forgó szakemberek társadalmi helyzetének sajátosságait is. Nem sikerül megfelelő hatékonysággal közvetíteniük, hogy sokszor túlságosan általánosságokban fogalmazzák meg azokat a normákat, amelyek teljesítése e hivatás teljesítésének feltétele. Továbbá a képzés során nem válnak eléggé nyilvánvalóvá azok a jellegzetes cselekvésmódok, amelyek e normák megvalósításának eszközei. A játékvezetői pálya szereplőtípusokat kíván. A képzésben nem csak a tananyagot, a játékszabályokat hanem a nyilvános szereplés képességeit, készségeit is meg kell tanulni. A játékvezetőhétről-hétre nyilvános szereplésre kényszerül a televízió kamerája, a rádió mikrofonja, a szurkolók közössége előtt. Valószínűleg ezt hiányolják a tanfolyamot végzett hallgatók, a kezdőjátékvezetők. Készítsen fel a képzés a kemény normák megvalósításának tipikus cselekvéseire, a valóságos körülmények sodrásában való helytállásra, hogy ne csak sodródjunk, de sodorjunk is. Így emeljük szereplésünkkel a játékvezetők társadalmi rangját azokra a magaslatokra, melyekről egyre jobban belátható a hivatás teljesítésének tere. CÉLKITŰZÉS Sportjátékokkal foglalkozó szakemberek körében evidenciának számít, hogy egy sportág fejlődésében releváns szerepet játszik a játékvezetés minősége. Igaz ez a megállapítás a labdarúgásra is, hiszen a korszerű labdarúgás korszerű játékvezetést igényel. Könnyen belátható állításom valódisága, amennyiben végiggondoljuk, hogy a játékosok és edzők 2

részéről hiába való próbálkozás lenne bármineműkorszerűsítés, ha a játékvezetés színvonala nem követné a játék fejlődését. Korszerűjátékvezetés azonban csak minden tekintetben felkészült játékvezetőkkel lehetséges! A kutatásom leíró jellegű, kérdésfeltevése röviden a következőképpen összegezhető: mi szükséges ahhoz, hogy valaki felkészült, minden igényt kielégítőjátékvezetőnek mondhassa magát? Elsődleges célom ennek az átfogó kérdéskörnek a megválaszolása. Célul tűztem magam elé, hogy tudományos vizsgálatokkal igazolt, gyakorlati jelentőségű szakanyagot adjak a labdarúgó játékvezetőknek. Célom továbbá, hogy mind a legmagasabb osztályban tevékenykedőknek, mind a legalacsonyabb játékvezetői kategóriában működő fiatal, feltörekvőjátékvezetőknek segítséget nyújtsak a fejlődéshez. Kutatásom során, a fizikai és elméleti felkészültségen túl, a játékvezetők pszichikai állapotát is megvizsgálom. Emellett felmérem a játékvezetők között meglévőszociális különbségeket. Kiemelten fontos kérdésként kezelem a céltudatos játékvezetői szerepvállalás feltárását és a pedagógiai módszerek használatának felmérését. Kutatásom komplexitását a játékvezetők szorongásvizsgálata, valamint a konfliktuskezelőképességek vizsgálata teszi teljessé. Hipotézisek 1. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetők, illetve asszisztensek jobb kondicionális képességekkel állóképességgel, gyorsasággal rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők. 2. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek magasabb a játékszabály-ismereti felkészültsége, mint a megyei keretbe tartozóknak. 3. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó bírók, illetve asszisztensek a játékvezetői tevékenységhez kedvezőbb pszichikai figyelemkoncentráció, konfliktuskezelési, alkati szorongás mutatókkal rendelkeznek, mint a megyei keretbe tartozó játékvezetők. 4. Feltételezem, hogy a FIFA és az országos keretbe tartozó játékvezetőknek, illetve asszisztenseknek a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz megfelelőbb a motivációjuk, mint a megyei keretbe tartozóknak. 3

5. Feltételezem, hogy a magasabb minősítésű játékvezetők szélesebb skálájú, és hatékonyabb pedagógiai metodikával dolgoznak, mint az alacsonyabb szinten tevékenykedők. ANYAG ÉS MÓDSZEREK Vizsgált személyek Vizsgálatomban 17 európai ország nemzetközi minősítésű játékvezetője, valamint a Magyarországon működőteljes játékvezetői populáció szerepelt (n=2500). A vizsgálatok sokszínűsége és eltérőmódszertana miatt, az egyes felmérésekben más-más mintavételi eljárást alkalmaztam. Az európai labdarúgó szövetségek köztük a magyar is különbözőszintűjátékvezetői kereteket állítanak fel. A legmagasabb szint a nemzetközi FIFA, a legalacsonyabb pedig a megyei III. osztályú minősítés. Külön keretben dolgoznak a játékvezetők és külön keretben a játékvezetőasszisztensek, de az átjárhatóság meghatározott esetekben lehetséges. Vizsgálati módszerek A labdarúgó játékvezetők alapadataihoz kapott szociológiai vizsgálatot survey módszerrel végeztem. A kérdőív kilenc tételből állt, melyben voltak zárt, illetve nyílt kérdések is. A vizsgálatot 2004 nyarán, a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. A kondicionális képességek, illetve a játékvezetők fittségi szintjének vizsgálatához a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tesztjét stop tests használtam, amely egy 12 perces állóképességet mérőfutásból Cooper teszt, valamint kettő200 méteres és kettő50 méteres gyorsaságot mérősprintfutásból áll. A játékvezetőasszisztensek a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség előírásának megfelelően a 200 méteres próbát nem teljesítették. Az eredményeket elektromos időmérővel mértem (Infragate Radiotelemetric Time Measuring system, Type: GUR-1). A vizsgálati személyek minden esetben állórajtból indultak. A vizsgálatok időpontjai 2002. június, 2003. február-március, július, és 2004. február-március voltak. A vizsgálat megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, mivel a statisztikai számítás a csoportokon belüli korreláció kiszámításakor (ICC R) -1 és +1 közötti értéket mutatott. 4

A játékvezetők játékszabály-ismeretét elméleti felkészültségét mérő felmérésemhez survey módszert használtam. A kérdőív összeállításakor mérkőzéseken előfordulható szituációkat írtam le, és erre vártam a helyes megoldásokat. A kérdőív 25 kérdésből állt, melyre hibátlan válasz esetén egyenként 4 pontot lehetett kapni, így 100 pont volt a maximális pontszám. A vizsgálatot a magyarokkal 2004. nyarán, a külföldiekkel 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáboraiban készítettem. A nemzetközi minősítésűjátékvezetőkkel angol nyelven töltettem ki a kérdőívet. A kérdőív magyar, illetve angol változata is megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. A figyelmet, koncentrációt vizsgáló módszerek közül Toulouse és Pieron sorompó-tesztje a legáltalánosabb, illetve az egyik leginkább elterjedt módszer. A feladat során négy jelvariációt kellett figyelembe venni és a jelsorozatból áthúzni. A tesztet mindenkivel, minden esetben négy percig, nyugodt körülmények között végeztettem, a játékvezetők 2004. és 2005. évi szakmai edzőtáboraiban. Az instrukciókban a gyorsaság és a pontosság egyenlősúllyal szerepeltek. A konfliktuskezelési módszerek mérésére kvantitatív kérdőíves survey módszert használtam. A kérdőív a Management Decision Making, In: Tutor Guide 1996. University of Humberside, illetve ennek magyar változata volt. A vizsgálatot 2004. és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A kérdőív ötfokozatú skálán 20 tétellel méri a következő konfliktuskezelési módokat: versengő, alkalmazkodó, elhárító, kompromisszumkereső, együttműködő. A kérdőív minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak, Cronbach alpha értékei minden esetben 0.79 feletti étékeket mutattak. Az alkati szorongás mérésére Spielberger által standardizált kérdőívet, illetve ennek Sipos által szabványosított magyar változatát használtam. Jelen vizsgálatomban csak az alkati szorongást mértem, mivel a vizsgálatban részt vevők szorongásra való hajlamára voltam kíváncsi, vagyis arra, hogy a szorongás, mint személyiségvonás mennyire jellemzőrájuk. A vizsgálatot 2004. és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A skála Cronbach alpha értékei minden esetben 0.81 feletti értékeket mutattak. A motivációs anamnézis vizsgálathoz Nagykáldi 1975-ös Sportolók motivációs anamnézis kérdőívét használtam, amely minden tekintetben megfelelt az elsődleges tesztkritériumoknak. Az anamnesztikus kérdőív kronologikus sorrendben feltárja a múlt, a jelen és a várható 5

jövőbeni indítékokat egy-egy sportágra vonatkozóan, és mint a nevéből is kitűnik a motiváció részletes leírását célozza. A vizsgálatot 2004. és 2005. nyarán a játékvezetők szakmai edzőtáborában készítettem. A verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatát terepkutatással, a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös labdarúgó idényben készítettük. A vizsgálatok során labdarúgó mérkőzéseket tekintettünk meg, s ott a játékvezetők kommunikációját regisztráltuk. A játékvezetők verbális kommunikációján belül a kijelentést, a kérdést és a felszólítást, a nem verbális kommunikációnál a mimikát, a tekintetet, a hangerőt, a kézmozgást és az érintést kísértük figyelemmel. A terepkutatás módszerrel készített megfigyelésünk során nem csak a verbális, illetve nem verbális kommunikáció gyakoriságát vizsgáltuk, hanem annak hatékonyságát is. Egy előre meghatározott intenzitás-skálán 1-től 5-ig osztályoztuk a kommunikáció eredményességét. A megfigyeléseket négyen, közvetlenül a pálya széléről végeztük, s ahhoz, hogy a megfigyelt eredményeinket még hitelesebben tudjuk értékelni a televízió által közvetített mérkőzéseket videoszalagra is felvettük. A feljegyzéseket egy előre elkészített adatlapon rögzítettük. Statisztikai analízis A szociológiai vizsgálatban alapstatisztikai analízist végeztem, mivel a kutatás eredményeit a játékvezetők alapadataihoz használtam fel, s nem volt célom a csoportok közötti különbségek kimutatása. A kondicionális képességek és a figyelemvizsgálat eredményeit átlag és szórás alapján adtam meg. A játékvezetői csoportok átlag értékeit paraméteres, egyszempontos varianciaanalízissel (one-way ANOVA) hasonlítottam össze. Az F-próba szignifikáns értéke után, a csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Tukey HSD) használtam. A szignifikancia szint p<0.05. A játékszabály-ismeret, a konfliktuskezelés és a szorongás vizsgálatainak eredményeit nemparaméteres, egyszempontos varianciaanalízissel hasonlítottam össze. A csoportok közötti különbségek kiszámításához post hoc tesztjét (Kruskall Wallis ANOVA) használtam. A motivációs anamnézis és a verbális, illetve nem verbális kommunikáció vizsgálatainak eredményeit Chi-négyzet próbával hasonlítottam össze, mivel arra voltam kíváncsi, hogy a kérdésekre kapott válaszok, illetve a mérkőzéseken használt kommunikációs eszközök eloszlása azonosnak tekinthető-e a csoportok között. A szignifikancia szint p<0.05. Az adatok 6

feldolgozásához minden esetben a Statistica for Windows 6.0, Stat-Soft Inc. 2001 softwert használtam. EREDMÉNYEK A labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek vizsgálati eredményei A 12 perces futásban a legnagyobb távolságot (3046±127 méter) a FIFA játékvezetők tették meg, akiket az utánpótlás keret tagjai követtek (2956±74 méter). Az országos csoport eredménye (2939±136 méter) ugyan elmaradt a magasabb minősítésűekétől, viszont az NB III-as csoport eredményét jelentősen felülmúlta (2833± 141 méter). A játékvezetői csoportok közül a leggyengébb teljesítményt a megyei III. osztály érte el (2522±270 méter). A 200 méteres és az 50 méteres gyorsaságot mérőpróba eredményei a FIFA és az országos keret között nem mutattak szignifikáns eltérést. Szignifikáns különbséget találtam viszont a magasabban kvalifikált játékvezetői csoportok javára a megyei I., II., III., osztállyal szemben (p<0.001). Mindkét esetben a FIFA az országos és az utánpótlás csoport érte el a legjobb időeredményt (200-m futás: 28.79±0.98 mp., 29.66±1.20 mp., 28.95±0.86 mp., 50-m futás: 6.82±0.18 mp., 6.84±0.29 mp. 6.91±0.15 mp.), míg a megyei III. osztály a leggyengébbet (200-m futás: 32.80±2.92 mp., 50-m futás: 7.64±0.46 mp.). A női játékvezetőknél, a 12 perces futásban a FIFA csoport teljesítette a legnagyobb távolságot (2534±158 méter). Az országos és a megyei keret játékvezetői szignifikánsan (p<0.05) alacsonyabb eredményt értek el (2336±15 méter, 2273±264 méter). A női játékvezetőknél a 200 méteres és az 50 méteres próbában is a FIFA csoport eredménye volt a legjobb (200-m futás: 33.85±0.88 mp., 50-m futás: 7.54±0.26 mp.). A hosszabbik távú sprintfutásban mind az országos, mind a megyei női keret szignifikánsan (p<0.05) gyengébben teljesített (200-m futás: 35.38±1.88 mp., 35.55±2.25 mp.). A rövidebbik távú gyorsaságot mérőfutásban is mindkét alacsonyabb minősítésűjátékvezetői csoport rosszabb eredményt ért el, viszont csak a megyei minősítésűek teljesítménye mutatott a másik két csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb eredményt (50-m futás: 7.81±0.24 mp., 8.18±0.60 mp.). A férfi játékvezetőasszisztenseknél a 12 perces futásban a FIFA, az országos és az utánpótlás játékvezetői csoportok eredményei (2950±107 méter, 2900±96 méter, 2894±76 méter) között nem volt szignifikáns eltérés, viszont a megyei asszisztensek teljesítménye (2628±326 méter), 7

mindhárom magasabban kvalifikált csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb értéket mutatott. Az 50 méteres gyorsaságot mérő próbában ugyancsak a magasabban kvalifikált FIFA és országos keretbe tartozó játékvezetőasszisztensek voltak a leggyorsabbak (6.78±0.21 mp., 6.61±0.35 mp.), de az utánpótlás asszisztensi csoport eredménye (6.84±0.09 mp.) sem mutatott szignifikáns különbséget velük szemben. A megyei asszisztensi csoport ebben a kondicionális képességet mérőgyorsasági próbában is szignifikánsan (p<0.05) alulteljesített (7.30±0.97 mp.) a magasabb minősítési osztályúakkal szemben. A labdarúgó játékvezetők játékszabály-ismeretének vizsgálati eredményei A férfi játékvezetők játékszabály-ismereti felkészültségét mérő vizsgálatban a legjobb teljesítményt a FIFA csoport érte el (98 pont). Ez az eredmény, az országos keret (95 pont) kivételével, a többi játékvezetői csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. A leggyengébb játékszabály-ismereti felkészültséggel a megyei I., II., III. osztályok rendelkeztek (71 pont, 66 pont, 63 pont), amely statisztikailag is kimutatható szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott minden férfi játékvezetői csoporttal szemben. A férfi utánpótlás játékvezetők eredménye (88 pont) a magasabb minősítésűországos kerettel nem mutatott szignifikáns differenciát, viszont a hasonló kvalitású NB III-as csoporttal (75 pont) szemben igen (p<0.001). A női játékvezetőknél mind a FIFA, mind az országos keret kimagaslónak mondható (91 pont) eredményt ért el. A megyei keretbe tartozó női játékvezetők elméleti felkészültsége (63 pont) szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb, mint a két magasabb minősítési osztályú csoporté. A férfi játékvezetőasszisztenseknél a legjobb teljesítményt a FIFA minősítésűcsoport érte el (96 pont), de az országos csoport eredménye is kiválónak tekinthető(95 pont). Mind az utánpótlás (85 pont), mind a megyei asszisztensi keret (68 pont) eredménye szignifikánsan (p<0.001) alacsonyabb volt, mint a magasabb minősítési csoportoké. A labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálatának eredményei A férfi játékvezetőknél a legjobb eredményt a FIFA minősítésűek érték el (302.1±3.32). Őket követik az országos keret tagjai (280.8±3.52). Az utánpótlás csoport eredménye (264.9±3.80) ugyan jobb, mint a minősítési osztályának megfelelőnb III-as csoporté (239.7±4. 37), de a magasabb kvalitású kollégáikétól elmarad. A megyei játékvezetői csoportok eredményei 8

(megye I. 219.8±3.35), (megye II. 199.0±9.87), (megye III. 183.8±10.14) jelentősen elmaradnak mind a magasabban rangsorolt kollégáikétól, mind pedig a korábban elvégzett, szakirodalomból megismert vizsgálatok adataitól. Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) eltérést találtam a magasabb minősítésűek javára. A női játékvezetőknél a legjobb figyelmi teljesítményt ugyancsak a FIFA csoport érte el (259.8±5.82). Az országos kategóriába tartozó játékvezetői csoport eredménye ettől gyengébb (229.8±4.98), a megyei kvalitású játékvezetőnők teljesítménye pedig, mindkét csoporttól nagymértékben elmarad (198.0±7.32). Minden csoport között szignifikáns (p<0.001) különbséget tapasztaltam a magasabb minősítésűek javára. A játékvezetőasszisztenseknél a FIFA csoport érte el a legjobb figyelem teljesítményt (308.2±3.00). Az országos keret asszisztenseinek teljesítménye (294.9±6.11) elmaradt a nemzetközi élvonaltól. Az utánpótlás játékvezetőasszisztensek eredménye (266.2±6.68) e kognitív képességben elmarad a magasabb minősítésűosztályokban tevékenykedőktől. A megyei csoport eredménye (209.3±5.63) nagymértékben elmarad a többi csoport teljesítményétől. Minden játékvezetőasszisztensi csoport között szignifikáns (p<0.001) differenciát találtam a magasabb minősítésűek javára. A labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelési képességének vizsgálati eredményei A nemparaméteres statisztikai számításból kiderült, hogy a férfi játékvezetők közül a FIFA minősítésűek a legkevésbé versengők. Eredményük minden csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott. A leginkább versengőtípusúak a megyei III. osztályúak. A magasabb kvalitású játékvezetői csoporttokkal szembeni eredményeik szignifikáns (p<0.001) különbséget mutattak. Az alkalmazkodó stratégia a versengőellentéte, így nem csoda, hogy inkább ez jellemzi a magasabb szinten működőjátékvezetőket. Legjobban a FIFA minősítésűek alkalmazkodnak a konfliktusos helyzetekben, legkevésbé pedig a megyei osztályokban tevékenykedők. A megyei csoportok eredményei a FIFA, az országos és az utánpótlás csoporttal szemben is szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. Az elhárító konfliktuskezelési stratégia legkevésbé a FIFA minősítésű játékvezetőkre jellemző, s eredményeik e konfliktuskezelési stratégiában is szignifikáns (p<0.001) 9

különbséget mutatnak az alacsonyabban kvalifikált kollégáikkal szemben. A leginkább elhárító konfliktuskezelés a megyei játékvezetőkre jellemző. Eredményeik nem csak a nemzetközi és az országos csoporttal szemben mutattak szignifikáns (p<0.05) eltérést, de az utánpótlás csoporttal is. A kompromisszumkeresőkonfliktuskezelési stratégia sokkal inkább jellemzőa nemzetközi, illetve a magyar élvonalbeli játékvezetőkre. A FIFA játékvezetők e konfliktuskezelési stratégiája minden csoporttal, még az országos kerettel szemben is szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. A megyei játékvezetőcsoportok a legkevésbé kompromisszumkeresők, s eredményeik minden magasabb kvalitású csoporttal szemben szignifikáns (p<0.01) differenciát mutattak. A férfi játékvezetők együttműködőkonfliktuskezelési stratégiája a FIFA minősítésűekre jellemzőleginkább. Eredményük az összes férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott. A megyei kvalitású vizsgálati személyek eredményeiből kiderült, hogy a konfliktusok kezelésében nem szívesen működnek együtt a konfrontációban állóval. A női játékvezetők konfliktuskezelési eredményeiben csak a versengőstratégiában találtam szignifikáns különbséget. A legkevésbé versengőtípusúaknak az országos keretet találtam, akik a leginkább versengő megyei kerettel szemben mutattak szignifikáns (p<0.01) különbséget. A férfi játékvezetőasszisztensek közül a legkevésbé a FIFA csoport, a leginkább pedig a megyei csoport versengő. Mindkét keret eredménye természetesen a megfelelőelőjellel szignifikáns (p<0.001) különbséget mutatott a többi csoporttal szemben. Az alkalmazkodó és a kompromisszumkereső konfliktuskezelési mód eredményeinek statisztikai elemzéséből kiderült, hogy e stratégiák inkább a nemzetközi és a hazai élvonalbeli játékvezetőasszisztensekre jellemzőek. Az eredményeik szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak mind az utánpótlás, mind pedig a megyei csoportokkal szemben. Az asszisztensek vizsgálati csoportjai közül az elhárító konfliktuskezelési stratégia legkevésbé a FIFA csoportra jellemző. A konfliktusok elhárítása leginkább a megyei 10

asszisztenseket jellemzi. Minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni. Az együttműködőkonfliktuskezelési mód leginkább a FIFA, legkevésbé pedig a megyei játékvezetőasszisztenseket jellemzi. Mind a négy vizsgálati csoport eredménye között szignifikáns (p<0.05) különbséget tapasztaltam. A labdarúgó játékvezetők alkati szorongásvizsgálatának eredményei A férfi labdarúgó játékvezetők közül a legalacsonyabb alkati szorongás mutatóval a FIFA csoport rendelkezik (26.9±1.5). A legmagasabb alkati szorongása a megyei III. osztálynak van (42.0±7.2). A megyei csoportok alkati szorongásának eredménye szignifikáns (p<0.01) eltérést mutatott a magasabban rangsorolt csoportokkal szemben. Az utánpótlás csoport alkati szorongása (36.0±3.4) nagyobb, mint az országos csoporté (33.4±6.8), viszont kisebb, mint a minősítési osztályának megfelelőnb III-as osztályé (37.3±5.5). A három csoport közül csak az országos és az NB III-as keret mutatott szignifikáns (p<0.001) különbséget. A női játékvetőcsoportoknál a legkisebb alkati szorongásértékeket a FIFA minősítésűek (34.5±0.9) produkálták. Az országos keret szorongásmutatója (36.5±4.6) az előbb említett csoportétól nagyobb. A megyei csoport alkati szorongása (40.5±5.8) mindkét magasabb minősítésűosztályhoz képest szignifikánsan (p<0.001) nagyobb. A férfi játékvezető asszisztenseknél a legalacsonyabb alkati szorongással a FIFA minősítésűek (26.3±2.2), a legmagasabbal pedig a megyei kvalitásúak (40.0±5.1) rendelkeznek. Mindkét csoport pozitív, illetve negatív előjellel szignifikáns (p<0.001) eltérést mutatott a másik két asszisztensi csoporttal szemben. Az országos (34.2±7.2) és az utánpótlás asszisztenseknek (35.7±3.1) csaknem megegyezik az alkati szorongása. A labdarúgó játékvezetők motivációs anamnézis vizsgálatának eredményei A játékvezetői tevékenység vállalásának egyik indítórugója a saját elhatározás, a másik az, ha az illetővalaki biztatására határozza el magát. Statisztikailag kimutatható különbéget (p<0.05) találtam a férfi utánpótlás és a nemzetközi, valamint a magyar elit játékvezetők között. A FIFA és a megyei csoportok között ugyancsak szignifikáns (p<0.01) volt az eltérés, de a megyei III. osztálynál fordított előjelűdifferenciával. A női csoportoknál az országos keret játékvezetői szerepkörének indítórugója mindkét női csoporttal szemben szignifikáns 11

(p<0.05) eltérést mutatott. A férfi játékvezető asszisztenseknél szignifikáns (p<0.05) különbséget találtam a FIFA csoport, illetve az országos és a megyei minősítésűek között. A férfi játékvezetőcsoportoknál a hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének életkor szerinti megoszlása rendkívül heterogén képet mutatott. A kérdésre kapott válaszok eredménye minden csoport között szignifikáns (p<0.05) különbséget produkált. Az életkor alapján összehasonlított, hivatásos mérkőzésvezetés megkezdésének időpontjai a női játékvezetőknél is minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést eredményezett. A férfi játékvezető asszisztenseknél a FIFA ás az utánpótlás csoport között nem volt statisztikailag kimutatható különbség. A többi csoport eredményeinek összehasonlítása során szignifikáns (p<0.05) differenciát tapasztaltam. A férfi labdarúgó játékvezetők esetében az első, nem hivatalos mérkőzések levezetésének életkor szerinti meghatározása szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott a csoportok között. A minősítési osztályokban előrébb tartó játékvezetők szignifikánsan (p<0.01) korábban megkezdték a mérkőzésvezetői szerepkör betöltését, mint a megyei osztályokban tevékenykedők. A női játékvezető csoportoknál az első nem hivatalos mérkőzések vezetésének életkor szerinti időpontja is alacsony. Minden női csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérés fordult elő. Az életkor szerinti, elsőnem hivatalos mérkőzés vezetésénél, a férfi játékvezetőasszisztensek minősítési osztályai között, minden esetben statisztikailag kimutatható (p<0.05) volt a különbség. A férfi játékvezetői csoportok mindegyike szignifikánsan magas százalékban számolt be kiemelkedően szép élményekről a labdarúgó mérkőzések vezetése során. A magasabb minősítési osztályokban dolgozó csoportok játékvezetőinek szignifikánsan (p<0.05) nagyobb százalékban voltak pozitív élményei, mint a megyei csoportokban tevékenykedő kollégáiknak. A pozitív élmények a női játékvezetőket sem kerülik el a mérkőzések vezetése során, s a férfi csoportokhoz hasonlóan náluk is szignifikánsan magas százalékban fordulnak elő. A férfi játékvezetőasszisztenseket is domináns mértékben érték kiemelkedően szép élmények a labdarúgó mérkőzéseken. A FIFA és az országos csoport pozitív élményeinek előfordulási aránya szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott az utánpótlás és a megyei keretek válaszadásaival szemben. 12

A férfi labdarúgó játékvezetők pályafutásában magas a kellemetlen, rossz élmények aránya is. A FIFA és az utánpótlás minősítésűmérkőzésvezetők körében rendkívül magas a negatív emlékek előfordulási aránya a mérkőzésekkel kapcsolatban, amely eredmény minden férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) eltérést mutatott. Rendkívül érdekes, hogy a női játékvezetőknél kellemetlen, rossz élményeket a legnagyobb arányban a FIFA minősítésű csoportnál találtam, amely mind az országos, mind a megyei keret eredményével szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. A férfi játékvezető asszisztenseknél is, a magasabb minősítési osztályokban tevékenykedők, nagyobb százalékban számoltak be negatív élményekről, mint az alacsonyabb besorolású társaik. A férfi mérkőzésvezetői csoportok az utánpótlás csoportot kivéve játékvezetői munkájában jelenleg a legnagyobb motivációs erőt, a labdarúgás sportág iránti szeretet jelenti. Ez a motivációs bázis szignifikánsan magasabb százaléknyi arányban fordul elő, mint a többi alternatíva. Az utánpótlás csoportnak is bizonyára jelentős a labdarúgás iránti szimpátiája, viszont a vizsgálat kérdéseként dominánsan a magasabb osztályba való felkerülést jelölték meg. A női játékvezetők jelenlegi motivációs bázisainak vizsgálata mindhárom minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A férfi játékvezető asszisztensi csoportok motivációs bázisainak vizsgálatában a FIFA és az utánpótlás csoport eredményei szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak az országos és a megyei keretekkel szemben. A férfi labdarúgó játékvezetők döntőtöbbsége jobban kedveli az összetettebb, feszültségekkel telibb mérkőzéseket. Amíg viszont a nemzetközi keretbe és a magyar elit csoportba tartozók 94%-a, illetve 96%-a részesíti előnyben a nehéz, sok nézőelőtt zajló tétmérkőzéseket, addig a megyei csoportoknak csupán körülbelül a 80%-a. Ezen arányszámok különbségei statisztikailag kimutatható eltérést (p<0.01) eredményeztek. A női labdarúgó játékvezetőknél, a FIFA és az országos minősítésűcsoport tagjai magas hajlandóságot mutatnak a sok néző előtt zajló tétmérkőzések irányítására. A férfi játékvezető asszisztenseknél szignifikáns (p<0.01) differencia alakult ki a nehéz, sok nézőt vonzó mérkőzések iránt mutatott affinitásban, a magasabb minősítésűosztályok és a megyei keret között. A férfi játékvezetőknél és asszisztenseknél minden csoport között szignifikáns (p<0.05) eltérést sikerült kimutatni a további jövőre vonatkozó sportpályafutásukkal kapcsolatban. 13

A női labdarúgó játékvezetők pályafutásának, jövőre vonatkozó motivációs bázisai, ugyancsak minden minősítési osztály között szignifikáns (p<0.05) különbséget mutattak. A férfi labdarúgó játékvezetők és asszisztensek közül a legnagyobb anyagi kedvezményeket a FIFA minősítésűek remélik sportpályafutásuktól. A nemzetközi mérkőzések vezetésére jogosult csoport e motivációs bázisa a többi férfi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A női labdarúgó mérkőzésvezetőknél a megyei osztálynak ugyanezen jellegűmotivációja szignifikánsan (p<0.01) nagyobb, mint a két magasabb minősítésűcsoport tagjaié. A labdarúgó játékvezetők verbális, illetve nem verbális kommunikációjának vizsgálati eredményei A kijelentést, mint verbális közlési formát a legtöbbször és legnagyobb hatékonysággal a FIFA minősítésűek alkalmazták. Eredményük valamennyi vizsgálati csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A legkevesebbszer, és viszonylag gyenge hatásfokkal a megyei osztályúak használták ezt a közlési módot, s erősségük ugyancsak valamennyi csoporttal szemben szignifikánsan (p<0.01) gyengébb volt. A kérdést megközelítőleg ugyanannyiszor használták a mérkőzések folyamán a FIFA játékvezetők, mint az országos keret tagjai. Igaz ez a megállapítás az utánpótlás, és a megyei csoportok viszonylatában is. A csoportok között mégis minden esetben szignifikáns (p<0.05) különbség adódott a közlési mód hatékonyságában. A verbális közlési módok közül előzetes megítélésem szerint is a felszólítás a legfontosabb. Feltételezésemet a vizsgálatom eredményei is bebizonyították, ugyanis a mérkőzések folyamán ez fordult előa leggyakrabban. A FIFA minősítésűjátékvezetők szignifikánsan többször és eredményesebben éltek a verbalitás ezen módjával. Teljesítményük az összes többi csoporttal szemben szignifikáns (p<0.05) különbséget mutatott. A megyei osztály teljesítménye szignifikánsan (p<0.01) alacsonyabb a többi játékvezetői csoportétól. A mimikát, a magasabb minősítésű játékvezetők szignifikánsan (p<0.05) többször, és hatékonyabban használják, mint az alacsonyabb játékvezetői keretben tevékenykedők. 14

A tekintet, mint nem verbális kommunikációs csatorna vizsgálatánál csak az intenzitást, illetve hatékonyságot tudtuk hitelesen mérni. A FIFA és a magyar élvonalba tartozó mérkőzésvezetők ezen nem verbális kommunikációja szignifikánsan (p<0.05) eredményesebbnek bizonyult, mint az alacsonyabb minősítési osztályúaké. A hangerő, illetve hangszín szoros kapcsolatban áll a verbális kommunikáció mindhárom közlési módjával. A FIFA és az országos csoport tagjainak hangerő, hangszín eredménye szignifikánsan (p<0.01) eredményesebbnek bizonyult, mint a két alacsonyabb minősítésű osztályba soroltak teljesítménye. Az utánpótlás és a megyei keret között szignifikáns (p<0.05) eltérést találtam az előbb említettek javára. A kéz mozgása a verbális kommunikáció árnyalására szolgál. A legtöbbször és a legnagyobb hatékonysággal a FIFA játékvezetők használták e nem verbális kommunikációt. Eredményük az alacsonyabb minősítésű játékvezetői csoportokkal szemben szignifikáns (p<0.01) különbséget mutatott. Az országos, az utánpótlás, és a megyei keret között a kézmozgás gyakoriságát tekintve nem volt jelentős a differencia, viszont az eredményességet figyelembe véve minden csoport között szignifikáns (p<0.05) volt az eltérés a magasabb minősítésűek javára. Az érintés gyakoriságát figyelembe véve a FIFA, az országos, és az utánpótlás csoport között nem volt statisztikailag jelentős különbség, a megyei csoport viszont szignifikáns (p<0.01) eltérést mutatott velük szemben. A hatékonyságát tekintve a FIFA és az országos keret szignifikánsan (p<0.05) jobban teljesített, mint az alacsonyabb osztályokban tevékenykedő kollégáik. Az előzetesen felállított öt hipotézisem mindegyike beigazolódott. KÖVETKEZTETÉSEK A játékvezetők körében végzett vizsgálatom vezérlőelve a sokrétűség volt. Éppen ezért jártam körbe a kérdéskör kondicionális, játékszabály-ismereti, figyelem, illetve koncentráció képességbeli, konfliktuskezelési, pszichikus (alkati szorongás, motiváció) és kommunikációs vonatkozásait. 15

Vizsgálatom eredményei alátámasztották, a nemzetközi kutatók azon korábbi kutatási eredményeit, hogy a játékvezetőknek a mérkőzéseken elsősorban az aerob állóképességre, az asszisztenseknek inkább az anaerob állóképességre van szükségük. A kutatásom során használt pályatesztek mindegyikében Cooper teszt, 200 méteres, illetve 50 méteres futás szignifikáns különbséget kaptam a magasabb minősítésűjátékvezetők és asszisztensek javára. A 12 perces futásban szinte minden csoport között szignifikáns eltérés volt, míg a sprintfutásokban a megyei csoportok mutattak statisztikailag jelentősen gyengébb eredményt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a kondicionális képességek tekintetében az utánpótlás csoport egyfajta határvonalat képez a minősítési osztályok között. Vizsgálati eredményeim igazolták a stop test szelektáló képességét. A labdarúgó játékvezetőtalán legalapvetőbb, s leginkább elvárható jellemzője, hogy magas szinten ismeri sportága játékszabályait. Nem csak, hogy ismeri, hanem képes is azt magas szinten alkalmazni. A játékszabály-ismereti elméleti felkészültséget mérő vizsgálatban szignifikáns különbséget állapítottam meg a FIFA és az országos keretben tevékenykedő játékvezetők és asszisztensek javára. Az utánpótlás csoport eredménye itt is választóvonalként értelmezhető, hiszen az mindkét irányba (a hasonló minősítésűés megyei bajnokságokban bíráskodó társaikéhoz, illetve az elit kategóriájú játékvezetőkhöz és asszisztensekhez képest is) jelentős eltérést mutat. A sportjátékok vezetésében kitüntetett szerep jut a figyelemnek, illetve a koncentrációnak. Mind a játékvezetők, mind az asszisztensek figyelemvizsgálatának eredményeiben szignifikáns különbséget tapasztaltam a magasabb minősítésűek javára. Az egyazon osztályba tartozó férfiak és a nők eredményeinek összehasonlításakor szignifikáns eltérést találtam a megyei csoport kivételével a férfiak javára. Az utánpótlás csoport e kognitív képessége a szakirodalmi adatok alapján jónak mondható, de a magasabb szint eléréséhez, s a nagyobb elvárások teljesítéséhez ezen a téren is fejlődniük kellene. A labdarúgó mérkőzéseken a játékvezetőáltal hozott ítéletek gyakran konfliktusforrást jelentenek, mivel a döntések az egyik fél számára negatívak. A különböző, általam elvégzett konfliktuskezelési stratégiák vizsgálatából megállapítható, hogy a magasabb minősítési osztályokban dolgozók a tevékenységük során adekvátabban oldják meg a problémás, s olykor vitás eseteket, mint a megyei keretekben tevékenykedők. A versengőés elhárító konfliktuskezelési mód az alacsonyabb osztályokban dolgozókat, az alkalmazkodó, a 16

kompromisszumkereső és az együttműködő stratégia a magasabb keretben lévő férfi játékvezetőket, illetve asszisztenseket jellemzi jobban. A női játékvezetők e pedagógiai és pszichológia képessége szignifikánsan eltér a labdarúgó játékvezetőkkel szemben támasztott követelményektől. Azok a játékvezetők, akik magas alkati szorongásúak, kevésbé alkalmasak a játékvezetésre. A FIFA és az országos keretben tevékenykedőjátékvezetők és asszisztensek szignifikánsan alacsonyabb alkati szorongásúak, mint a megyei osztályokban vezetőkollégáik. E vizsgálat is azt igazolja, hogy ma Magyarországon az utánpótlás csoport szakmai kiválasztása megfelelő, hiszen e pszichikai mutatójuk a magasabb minősítési osztályban dolgozó elit játékvezetőkével szemben nem mutatott szignifikáns eltérést. A neveléstudomány egyik alaptézise, hogy bármely tevékenység eredményes végzése csak abban az esetben lehetséges, ha a rendszer dinamizmusa biztosított. Ebből kifolyólag eredményes játékvezetés is csak akkor alakulhat ki, ha a játékvezető rendelkezik a tevékenységre késztetőbelsőfeszültséggel. A motivációt mérővizsgálatom eredményei azt bizonyították, hogy a FIFA és az országos minősítésű játékvezetők a mérkőzésvezetői cselekvésükhöz magasabb szintű motivációs tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a megyékben tevékenykedőkollégáik. Emellett a vizsgálat eredményei azt is igazolták, hogy a magasabban kvalifikált férfi és női játékvezetők, illetve asszisztensek szignifikánsan korábban kezdték el a játékvezetést, mint az alacsonyabban jegyzettek. A labdarúgó játékvezetésben mind a verbális, mind a nem verbális kommunikáció jelentős tényező. A megfelelőidőben és hatékonysággal használt kommunikáció nagymértékben hozzájárulhat a mérkőzések fair play szellemének kialakításához. Vizsgálatomból kiderült, hogy a FIFA és az országos keret játékvezetői szignifikánsan többször és sikeresebben alkalmazták a verbális és nem verbális közlési módokat, mint az utánpótlás és a megyei társaik. Mindebből más egyebek mellett az a következtetés vonható le, hogy az utánpótlás csoportnak a szakmai fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a tudatos és eredményes kommunikáció használatának elsajátítása. Vizsgálati eredményeim rövid konklúziójaként elmondható, hogy a mai modern labdarúgás kondicionálisan az állóképességi és gyorsasági képességek terén egyaránt jól felkészített, magas játékszabály-ismerettel rendelkező, kiemelkedőkoncentrációs képességű, alacsony 17

szorongási szintű, másokkal megfelelően kommunikálni képes játékvezetőket kíván. Ezen kívánalmak összességének azonban csak nagyon kevesek képesek megfelelni. Akik viszont képesek, belőlük lesznek a legkiválóbbak. Belőlük válhatnak a Puhl Sándorok és a P. L. Collinák. Ők lehetnek egy piciny mértékben ugyan, de a magyar labdarúgás olyannyira várt felemelkedésének letéteményesei is! 18

SAJÁT KÖZLEMÉNYEK JEGYZÉKE 1. Bartha, Cs. (2003): A fejelés technikájának hatékonyságvizsgálata a labdarúgásban. Módszertani Lapok, Testnevelés. 10(3): 27-31. p. 2. Bartha, Cs. Hamar, P. (2003): Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. Tanulmánykötet I. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 250-254. p. 3. Bartha, Cs. Rigler, E. (2003): Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. Tanulmánykötet II. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 244-248. p. 4. Bartha, Cs. (2004): A korszerűlabdarúgás edzésmódszertana, avagy új kihívások a mai modern labdarúgásban. Futball Tréner. 1: 6-8. p. 5. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete I. Futball Tréner. 2: 9-13. p. 6. Bartha, Cs. Hornyák, L. (2004): A labdarúgó játékvezetés fejlődéstörténete II. Futball Tréner. 3: 10-14. p. 7. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál. Magyar Edző. 1: 18-21. p. 8. Bartha, Cs. Hamar, P. (2004): Az iskolai labdarúgás megítélése testnevelés szakos női hallgatók szemszögéből. Iskolai testnevelés és sport. 23: 16-19. p. 9. Bartha, Cs. Rigler, E. Berkes, P. (2004): Investigation on shooting accuracy and distance guessing with soccer players. Hungarian Review of Sport Science. 4: 16-18. p. 10. Berkes, P. Bartha, Cs. (2004): A kultúra és testkultúra értelmezési dimenzióinak tudományági perspektívái. Új Pedagógiai Szemle. 10: 51-58. p. 11. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. Kalokagathia. 4: 79-86. p. 12. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Magyar labdarúgó játékvezetők elméleti felkészültségének vizsgálata. Sporttudományi Szemle. 1: 12-14. p. 13. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): A labdarúgó edzőszemélyisége. Futball Tréner. 1: 18-21. p. 14. Bartha, Cs. Tóth, J. (2005): Labdarúgó játékvezetők speciális bemelegítése. Futball Tréner. 2: 8-12. p. 19

15. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2005): Comparison of European soccer referres conditional abilities. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 16. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Soós, I. (2005): Investigation on content of Hungarian school physical education in european comparison. The 10th Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. CD. 17. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. Castagna, C. (2006): Fitness test results of Hungarian and international level soccer referees and assistants. Journal of Strength and Conditioning Research. (in press) IF: 1.0. 18. Bartha, Cs. (2006): Európai labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességének vizsgálata. Tanulmánykötet. I. Országos Labdarúgó Konferencia. (in press) 19. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálata Pieron teszttel. Tanulmánykötet. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. (in press) 20. Bartha, Cs. Majoross, K. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezetőasszisztensek konfliktuskezelőképességeinek összehasonlító vizsgálata. Alkalmazott Pszichológia. 1: 90-100. p. 21. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Magyar élvonalbeli labdarúgó játékvezetők szakmai teljesítményének vizsgálata. Magyar Edző. 1: 16-19. p. 22. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek alkati szorongásának vizsgálata. Sporttudományi Szemle. (in press) 23. Bartha, Cs. Hamar, P. Puhl, S. Szomoru, E. (2006): Analiza atentiei principali si secunzi de fotbal cu ajutorul testului Pieron. Olimpia. (in press) 24. Bartha, Cs. Petridis, L. Puhl, S. Hamar, P. (2006): Fitness test performance in female soccer referees of different competitive levels: a field study. Journal of Coimbra Network on Excercise Sciences. (in press) 20

KONFERNCIA ELŐADÁSOK IDÉZHETŐABSZTRAKTJAI 1. Bartha, Cs.: A fejelés technikájának hatékonyság vizsgálata az iskolai testnevelésben. Házi Tudományos Diákköri Konferencia, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). 2002. november 21. Budapest. Absztrakt kötet. 21. p. 2. Bartha, Cs.: A fejelés technikájának hatékonyság vizsgálata az iskolai testnevelésben. XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Testnevelés és Sporttudományi Ph.D. szekció. 2003. április 10-12. Győr. Absztrakt kötet. 89. p. 3. Bartha, Cs. Rigler, E.: Távolságbecslés és találati pontosság vizsgálata labdarúgásban. III. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2003. október 9-11. Budapest. Absztrakt kötet. 389. p. (poszter) 4. Bartha, Cs. Hamar, P.: Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. III. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2003. október 9-11. Budapest. Absztrakt kötet. 405. p. (poszter) 5. Bartha, Cs. Rigler, E.: Labdarúgók rúgáspontossága és rúgásbiztonsága távolságbecslésük alapján. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2003. október 17-18. Szombathely. Absztrakt. Sporttudományi Szemle 2003. 3. szám. 34. p. (poszter) 6. Bartha, Cs. Hamar, P.: Testnevelés szakos végzős női hallgatók véleménye az iskolai labdarúgás tanításáról, tanulásáról. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2003. október 17-18. Szombathely. Absztrakt. Sporttudományi Szemle 2003. 3. szám. 12. p. (poszter) 7. Rigler, E. Bartha, Cs.: Rúgáspontosság és távolságbecslés vizsgálata labdarúgóknál. 34. Mozgásbiológiai Konferencia. 2003. november 20-21. Budapest. Absztrakt kötet. 18. p. 8. Bartha, Cs. Hamar, Pál.: Néhány gondolat az iskolai labdarúgás tanításának, tanulásának problematikájáról. 34. Mozgásbiológiai Konferencia. 2003. november 20-21. Budapest. Absztrakt kötet. 19. p. 9. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, Pál.: Labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek összehasonlító vizsgálata. IV. Országos Neveléstudományi Konferencia. 2004. október 20-22. Budapest. Absztrakt kötet. 359. p. (poszter) 10. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, Pál.: Labdarúgó játékvezetők elméleti felkészültségének vizsgálata. 35. Mozgásbiológiai Konferencia. 2004. december 2-3. Budapest. Absztrakt kötet. 18. p. 21

11. Bartha, Cs. Majoross, K.: Labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelőképességének összehasonlító vizsgálata. XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Ph.D. szekció. 2005. március 23-24. Nyíregyháza. Absztrakt kötet. 84. p. 12. Bartha, Cs.: Labdarúgó játékvezetőasszisztensek konfliktuskezelő képességének összehasonlító vizsgálata. Ph.D. Tudományos Napok. 2005. április 14-15. Absztrakt kötet. 38. p. (Szekciódíjas előadás). 13. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: Comparison of European soccer referees conditional abilities. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. 13-16 July 2005. Belgrade. Serbia. Abstrakt book. 268. p. 14. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Soós, I.: Investigation on content of hungarian school physical education in european comparison. The 10. Annual Congress of the EUROPEAN COLLEGE OF SPORT SCIENCE. 13-16 July 2005. Belgrade. Serbia. Abstrakt book. 223. p. 15. Bartha, Cs.: Európai labdarúgó játékvezetők konfliktuskezelésének és kommunikációjának vizsgálata. Pécsi Tudományegyetem TTK. Testnevelési- és Sporttudományi Intézet. I. Országos Labdarúgó Konferencia. 2005. szeptember 23. Pécs. Absztrakt kötet. 3.p. 16. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: Labdarúgó játékvezetők figyelemvizsgálata Pieron teszttel. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2005. október 27-28. Budapest. Absztrakt kötet. 12. p. 17. Hamar, P. Leibinger, É. Bartha, Cs. Ozsváth, K.: Testnevelői vélemények a tantervelmélet időszerűkérdéseiről. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. 2005. október 27-28. Budapest. Absztrakt kötet. 23.p. 18. Bartha, Cs.: Labdarúgó játékvezetők és játékvezető asszisztensek alkati szorongásának vizsgálata. Ph.D. Tudományos napok. 2006. április 13-14. Budapest. Absztrakt kötet. 48. p. (Szekciódíjas előadás). 19. Bartha, Cs. Puhl, S. Hamar, P.: labdarúgó játékvezetők verbális és nem verbális kommunikációjának vizsgálata. Mozgásbiológiai Konferencia. 2006. április 27-28. Absztrakt kötet. 33. p. Egyéb szakspecifikus előadások: 1. Bartha, Cs.: Magyar labdarúgó játékvezetők kondicionális képességeinek és elméleti felkészültségének összehasonlító vizsgálata. Budapesti Labdarúgó Szövetség játékvezetői nap. 2005. január 30. Budapest. 22

2. Bartha, Cs.: Európai labdarúgó játékvezetők szakmai teljesítményének vizsgálata. Budapesti Labdarúgó Szövetség edzőtábora. 2005. július 23. Jászberény. 23