A Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Egységes Helyi Nevelési Programja

A Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Egységes Helyi Nevelési Programja Hatályba lépés dátuma: 2010. szeptember 1. 1

Az intézmény neve: Kiskunlacháza-Áporka Óvoda Társulás Az intézmény adatai Székhelye, telefonszáma: Kiskunlacháza Vörösmarty u 1. Tel.: 06-24-430-027 Fax: 06-24-535-160 Az intézmény működési területe: BÚZAVIRÁG ÓVODA - " A" épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 1 - B épület: 2340 Kiskunlacháza, Vörösmarty u. 8 PEREGI ÓVODA: 2340 Kiskunlacháza, Dózsa György út 260. ÁPORKAI ÓVODA: 2338 Áporka Petőfi u. 20. Az intézmény típusa: Óvoda Az intézmény fenntartó szerve: A Társulási Szerződés alapján közös fenntartású intézményként működik a Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete és Áporka Község Önkormányzat Képviselőtestülete fenntartásában. Az intézmény felügyeleti szerve: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Címe: 2340 Kiskunlacháza Kossuth tér 1. Telefonszáma: 06 (24) 519-840 Áporka Község Önkormányzat képviselőtestülete Címe: 2338 Áporka Petőfi s. u. 38. Telefonszáma: 06 (24)409-161 Az intézmény alapítója: Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testülete Az óvoda alapításának éve: 1881. Az Óvodai Társulás alapításának ideje: 2000. 08. 07. Az óvoda vezetése: Óvodavezető: Általános óvodavezető helyettes: Vezető helyettes: Tagóvoda vezető: Orosné Dávid Ildikó Kiss Imréné Majtényiné Köő Katalin Pusztai Tiborné A programot benyújtotta az intézmény vezetője és a nevelőtestület. 2

Indoklás az Egységes Helyi Nevelési Program benyújtásához Az Óvodai Társulás két településen, 4 óvodai épületben, 15 csoporttal működik. A Helyi nevelési programok írásakor még három önálló óvodaként működtek. 2004-ben a Helyi Nevelési Programok felülvizsgálata után két programot, Az óvodai nevelés a művészetek eszközeivel és a Tevékenységközpontú óvodai nevelési programot tartalmazta a Kiskunlacháza-Áporka Óvodai Társulás Helyi Nevelési Programja. 2009-ben a Helyi nevelési program felülvizsgálata során szükségessé vált a helyi sajátosságok, igények és szükségletek megfogalmazása, egy egységes helyi nevelési program készítése. Egységes Helyi Nevelési Programunkba 2010-ben építettük be a 2009-ben módosított Óvodai Nevelés Országos Alapprogramot. Közös és egyedi részekre bontás útján valósítható meg az egy óvoda több program problematikája. A közös részekbe kerültek azok a program részek, amit minden óvodapedagógus vállal a nevelőmunka megvalósulásának folyamatában. Az egyedi részekbe kerültek a speciális programrészek, amit csak az az egység óvodapedagógusai valósítanak meg, akik abban a tagóvodában dolgoznak. A nevelő-oktató munka óvodai körzetünkben az egységes helyi nevelési program alapján történik, melyet a körzet nevelőközössége alkotott. Egy nevelési programot hoztunk létre, melyben a nevelési célok azonosak, de külön-külön meghatároztuk a nevelési területek specialitásait. Nevelőközösségünk nevelési célja, hogy biztonságos, derűs légkörben, egyéni képességeknek megfelelően fejlesszük a gyermeket életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az óvodáskor végére a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat, érthetően közölni. Tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Eddigi hagyományainkat megtartva tervezzük a jövőben is folytatni munkánkat. A helyi nevelési program céljainak megvalósítását intézményünkben elkötelezett, szakmailag jól felkészült, gyermekszerető nevelőközösség segíti elő. A teljes munkatársi közösség arra törekszik, hogy a hozzánk járó gyermekek szeretetteljes, biztonságos légkörben nevelkedjenek, és jól érezzük magunkat. Ennek érdekében bővítjük mind a tárgyi lehetőségeinket, mind pedig szakmai tudásunkat. A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Egy kellemes benyomást keltő, jó ízlésű óvodapedagógus szinte észrevétlenül sokat tud tenni a művészeti nevelés érdekében. Intézményünk vállalja látássérült és mozgássérült gyermekek fogadását. Kompetencia alapú nevelés óvodánkban: A gyerekek fejlődése egyéni, képességszintjük sajátos fejlődési mintázatot mutat. 3

A kompetencia alapú nevelés során a képességfejlesztés az elsődleges, a hangsúly a különböző módszerekkel történő egyéni fejlesztésen van. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekébe² ntos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Az óvodai nevelésünk célja az egész személyiség és benne a pszichikus funkciók fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az alapkultúrtechmikák elsajátítására. Az óvodáskor szenzitív időszak, amennyiben nem kap elég gyakorlási lehetőséget a képesség, az idegrendszer nem kap kellő megerősítést a gyakorlás által, a képesség elvész vagy hiányosan alakul ki. A nevelő környezetének lényeges szerepe van, mire ad több lehetőséget a gyermeknek. A képességfejlesztésnél azokat a képességeknek a fejlesztése az elsődleges (értelmi, testi, kommunikációs, szociális) amelyek megalapozzák a kulcskompetenciákat, az óvoda-iskola átmenetet. A gyerekek különbözőségéből adódóan a gyerekek fejlettségéhez igazodó fejlesztési stratégia lehet eredményes. A nevelési, fejlesztési folyamatok megtervezésénél ezért szükséges a több szinten és több úton elérhető célokat, feladatokat, módszertani elemeket (projektek, témahetek, kooptechnikák) alkalmazni és a gyerekek fejlődését nyomon követő rendszer segítségével ismeretükre építeni a fejlesztést. Az óvodában komplex nevelés folyik, melynek fontos célja a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása. 4

Helyzetkép az Óvodai Társulásról Intézményünk bemutatása Pest megye déli részén, Budapesttől 40 km-re elterülő nagyközség Kiskunlacháza, északon Áporka határolja. A Kiskunlacháza Búzavirág Óvoda, a Pereg Óvoda és az Áporka Óvoda 2000. augusztus 7- től működik társulási formában. Az intézmény két községben, négy épületben található. Területi elhelyezkedésük jónak mondható, arányosan biztosítani tudjuk az óvodás korú gyermekek ellátását. Óvodáink összesen 450 gyermek befogadására alkalmasak, de minden 3-7 éves korú gyermeket befogadunk, akinek óvodai elhelyezése indokolt. Csoportok száma: 15, osztatlan és részben osztott csoportszerkezetűek. Épületeink megfelelő komforttal rendelkeznek, vonzó, tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk az eltérő szocio-kulturális helyzetből érkező gyermekeket. Alapelveink: - olyan szeretetteljes óvodai légkör megteremtése, amelyben gyermeket megbecsülés, szeretet övezi, személyiségét elfogadják, tiszteletben tartják. - nyugodt, családias, biztonságot nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. - az óvónő azonosulási minta, a gyermekek közösségi életének irányítója, aki maga is benne él a gyermekek közösségében. Mindig látja, hogy melyek a következő feladatok, milyen tevékenységre van szüksége a csoportnak és az egyes gyermekeknek. Gyermekképünk: Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, a településhez kötődő, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő. Hagyományrendszerünk: - ünnepek ápolása az óvodában: a gyermeke életének jeles napjai, születésnap, névnap, anyák napja, gyermeknap, mikulás, karácsony, farsang, húsvét, búcsúzás, stb. - nemzeti ünnepek: március, 15. - környezetvédelmi nap: a Föld napján növény-virág ültetés, Hagyományápolás községi ünnepeken: - szüreti felvonulás a nagycsoportosok közreműködésével a Művelődési Központ szervezésében - nemzeti ünnepek: március, 15. Kapcsolatrendszerünk A tagóvodák között szakmai napok, nevelőtestületi értekezletek, előadások, team munkák, érdeklődéstől függően kölcsönös látogatások formájában valósul meg. Községünk intézményeivel folyamatos, hagyomány megtartó kapcsolatra törekszünk (család, fenntartó, iskolák, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények, családsegítő szolgálat) 5

Pedagógusképünk Olyan óvodapedagógusok vagyunk, akikre a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, együtt érző, elfogadó, segítőkészséget előtérbe helyező gyermekszeretet a jellemző. Nevelőtestületünk szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelőkből áll, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, kezdeményezésre. A különbözőségeket, a másságot elfogadjuk, tiszteletben tartjuk. A jelentkező feladatokat team munkában oldjuk meg, ezáltal lehetőség nyílik az egyenletesebb munkaelosztásra és arra, hogy mindenki közreműködő lehessen, munkája értéke felerősödjön. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal jó az egymást segítő, egymást kiegészítő kapcsolat. A csoportok életében tevékenyen részt vesznek. 6

Személyi feltételek BÚZAVIRÁG ÓVODA Óvodai dolgozók A közokt. tv. által előírt létszám A HP működéséhez szükséges létszám 1. Óvodavezető 1 1 1 2. Általános óvodavezető 1 1 1 helyettes 3. Óvónők 15 15 15 4. Dajkák 8 8 8 5. Óvodatitkár 1 1 1 6. Pszichológus 1 0 7. Fejlesztő-pedagógus 1 0 8. Gyógypedagógus 1 0 PEREGI ÓVODA Óvodai dolgozók A közokt. tv. által előírt létszám A HP működéséhez szükséges létszám 1. Óvodavezető helyettes 1 1 1 2. Óvónők 9 9 9 3. Dajkák 5 5 5 Meglévő létszám Meglévő létszám ÁPORKA ÓVODA Óvodai dolgozók A közokt. tv. által előírt létszám A HP működéséhez szükséges létszám 1. Tagóvoda-vezető 1 1 1 2. Óvónők 3 3 3 3. Dajkák 2 2 2 Meglévő létszám 7

Tárgyi feltételek Óvodáink épületei biztosítják a gyermekek megfelelő óvodai életét. A Búzavirág óvodában a mosdók szépen felújítottak. Korszerű felszerelésük nemcsak könnyű használatú, de esztétikai élményt is nyújt az oda belépőnek. Az udvari játékok felújítása fokozatosan történik a szülői képviselők segítségével. A gyermekek pihenéséhez új fektetők kerültek beszerzésre a Búzavirág és a Peregi óvodában. A Peregi óvodában szép új fejlesztő szoba kialakítására került sor és a mosdókat is felújították. A régi gyermek asztalok és székek cseréjére is sorkerült a fenntartó által. Az Áporkai óvoda csoportszobái szépen felújítottak, korszerűsítettek. A konyha átalakítása és új gyermek bútorok beszerzése folyamatban van. A csoportszobák száma 15, komfortfokozatuk jónak minősíthető Méretük, tágasságuk 3 kivételével megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak. A kiszolgáló helyiségek az Áporkai óvoda kivételével kicsik, zsúfoltak. Tornaszobával csak a központi óvoda rendelkezik. Óvodáink udvari játékai lehetőségei megfelelőek. Felújításuk, karbantartásuk, eszközbővítésük folyamatos. Az uniós szabványoknak megfelelően kell cserélni a játékokat. A hiányosságok ellenére mindent megteszünk a biztonságos esztétikus külső-belső környezet biztosítása érdekében. Költségvetésen kívüli összegből (pályázatok, alapítvány, szülői adomány) pótoljuk az udvari játék, mozgásfejlesztő eszközök beszerzését. A társulás óvodáinak alapvető céljai Óvodai nevelésünk célja, hogy a családi nevelést kiegészítve a községekben élő különböző szociális háttérrel rendelkező 3 7 éves korú gyerekek sokoldalú, harmonikus fejlődését személyiségük kibontakoztatását elősegítsük. Célunk, hogy családias légkörben segítsük kibontakozásukat, úgy, hogy minden gyerek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre. A társulás óvodáinak alapvető feladatai Egészséges óvodai környezet megteremtése, amelyben alapvető feladat, óvodásaink egyénenként változó testi-lelki szükségleteinek maximális kielégítése. Élmény-gazdag mindennapok megteremtésével olyan gyermekek nevelése, akiket az együttérzés, egymásra figyelés, segítőkészség, egymás elfogadása, a másik iránti tisztelet és szeretet jellemez. A gyermek tapasztalataira, élményeire építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, melyek során eljuttatjuk őket egyéni képességeik optimális határához. A fejlesztés színtere legyen a játék, amelyben a gyermek érezze jól magát, az ismereteket, készségeket észrevétlenül sajátítsa el. Kiskunlacháza- Áporka Óvodai Társulás pedagógiai programjában kiemelt helyen szerepel a hagyományőrzés és a helyi kultúra ápolása, az ökológiai szemlélet kialakítása, valamint az esélyegyenlőség megteremtése. 8

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában teljes körű integrációt valósít meg az intézmény. Óvodánk speciális társadalmi szerepvállalását, esélynövelést célzó programjaink eredményességét jellemzi, hogy fokozott figyelem kíséri nevelőmunkánkat a nagyközség lakói részéről. A HHH gyermekek beóvodáztatásának teljes körű megvalósítását tekintjük a legfontosabb feladatunknak a közeljövőben. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 9

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Adaptált program módosítása a Kiskunlacháza - Áporka Óvodai Társulás Búzavirág és Áporka Óvoda részére 10

1 Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 1.1 Óvodánk programjáról 1.1.1 A programunk alapelve: Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermeknek. 1.1.2 Kiindulási pontjaink: Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető, nevelik, fejlesztik a társkapcsolatok, az óvoda összes dolgozója. Ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, s a gyermekeknek oly fontos biztonságérzetet, s azt, hogy: "Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre". Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. 1.1.3 Gyermekképünk Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt megkapja az óvodában, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Ha ebben a szellemben nevelkednek érzelem-gazdag, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, a másságot elfogadó, együttműködő, községükhöz kötődő gyermekekké válnak. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell alkalmazkodniuk. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Összefoglalva, Dobóné Julika néni szavaival: " Azt tanultuk, hogy Lacháza a legkedvesebb hely a világon, élni itt szép, itt jó és itt kell, mert ebben a hazában mi itt vagyunk otthon." 11

1.2 A programunk globális célrendszere 1.2.1 Alapvető céljaink: - Az óvodások nyugodt, élmény-gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatásával, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. - Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Komplex élmények biztosításával, segítésével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között. -Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 1.2.2 Általános nevelési feladataink: Az óvodások testi, lelki szükségleteinek kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai, és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Az erkölcsi-szociális érzelmek alakítása - Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. - Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítsenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. - A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását. - A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítése a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. - A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősítése segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. 12

Esztétikai érzelmek alakítása. - Egyéni igények figyelembevételével esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása. - Harmonikus, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt. - A művészeti tevékenységhez tapadjanak rácsodálkozási élmények, s ezáltal a gyermekekben erősödjön az élmény-befogadó képesség. Képesek legyenek a tárgyi- emberi - természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. - Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Az intellektuális érzelmek alakítása - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb - tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket - az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra. - A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét. - Az érzelmi alapigények biztosítása - biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet - segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. 13

1.3 A programunk rendszerábrája A nevelés célja A nevelés feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés, társas kapcsolatok A tevékenység kerete Hagyományőrzés, népszokások Tevékenységformák Játék, játékba integrált tanulás Vers, mese, dramatikus játék Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajz, mintázás, kézi munka Mozgás, mozgásos játékok A környezet tevékeny megszerettetése, megismertetése Munkajellegű tevékenységek Az óvoda kapcsolatrendszere Család, Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Zene-iskola, Művelődési Központ, mesterek, alkotók, művészeti együttesek A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén 14

15

16

1.4 A nevelés kerete 1.4.1 Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az óvodapedagógus feladatai A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet megteremtése A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása Megfelelő szakemberek bevonásával- a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvónő az óvodai felvételi után készítsen a gyermekekről anamnézist. Ezzel elindítja az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezze a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítése megalapozza a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképp alakul. Ezért az óvónő folyamatos megfigyeléssel pl. testsúly, testmagasság, stb. összehasonlító mérésekkel segítse az egyéni jellemzők, sajátosságok feltárását. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. A gyermekek attól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles viselkedéssel, bizalomkeltő metajelzésekkel közelednek feléjük, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. Ilyen feltételek mellett megismerhetők a gyermekek igényei, családból hozott szokásai. Az óvónő a fokozatosság betartásával törekedjen arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségletüket. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától kezdve biztosítsa az óvónő. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel, a dajkák bevonásával együtt végezze a teendőket, hogy a gyermekek megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők, a dajkák bevonásával állapodjanak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében az azonos gyakoroltatás érdekében. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért az óvoda kísérje figyelemmel a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezési szokásokat úgy alakítsák ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, jól szervezetten, lehetőleg a folyamatosság módszerével éljenek. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A felnőttek ismerjék meg a szülők segítségével ezeket, és kellő toleranciával nézzék el a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzék a gyermekeket, de ne kényszerítsék az ételek elfogyasztására. Biztosítsák, hogy a nap bármely szakában ihassanak. 17

A testápolás a gyermekek tisztaságigényének kialakítását szolgálja. Az óvónő a gyermekek ápolása közben beszélgessen a gyermekekkel, hogy annak kívánsága, kérése alapján tudjon segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolása segít az azonos elvek betartásában. Különös gonddal védje az óvodapedagógus és a dajka a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WC - használatához a felnőttek teremtsék meg az intim feltételeket, úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, egyre önállóbban végezhessék ezeket a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködés védi a gyermeket. Az óvónő következetesen kérje a szülőket, hogy többrétegűen öltöztessék gyermekeiket. Fontos meggyőzni a szülőket a praktikus, ízléses öltözködés előnyéről, türelmes meggyőző munkával a szülők jó partnereink lesznek ebben. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsuk, hogy a gyermekek a természetes nagymozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon ismételhessék a sokféle mozgásfejlesztő eszközökön. Emellett a néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Az alváshoz tiszta levegőre van szükség, ezért lefekvés előtt alapos szellőztetéssel teremtsük meg a feltételeket. A nyugodt pihenés feltétele a csend, és biztonság. Az elalvás előtti mesélés, és azt követően altatódalok dúdolása kondicionáló reflexként hat. Ha lehet, minden alkalommal éljék át a gyermekek az altatódalok hatására kialakult szendergés állapotát. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek legyen lehetősége csak akkor pihenni, ha igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozza a felnőtt mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Ez feltétlenül fontos láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző használatával igyekezzünk gátolni. Három-négy éves gyermekeknél gyakran előfordul, hogy alvás alatt bevizelnek. Ennek oka általában pszichés eredetű, ezért a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. A felnőttek óvakodjanak a gyermekek megszégyenítésétől. Csakis a tapintatos, szeretetteljes bánásmód, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat szüntetheti meg az okokat. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a napi prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerincdeformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermek lábtartása javítható. A gyermekek egészséges életmódját úgy lehet biztosítani, ha minden nap edzési lehetőségük van. Erre legtöbb lehetőséget a szabadban tartózkodás biztosít, mely növeli a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodjanak a szabadban. Esős időben a fedett teraszokon tartózkodás ad légfürdőzést a gyermekeknek. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében az óvónő szervezzen napi kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek meghatározott futópályán önmaguk döntsék el, mennyit futnak. A felnőttekkel együtt végzett rendszeres kocogások, futások, jótékonyan hatnak rájuk, és fokozzák a szív vérellátását, a rugalmasságukat, állóképességüket növeli. A gyermekek a víz edző hatását is érezzék meg az óvodában. Jó idő esetén az óvoda udvarán pancsoljanak, zuhanyozzanak. Az 5-6-7 éveseknek szervezzen az óvónő uszoda-látogatást, - ha van rá lehetőség - ahol a víz megszerettetését, a vízhez szoktatást vállalja a vízi játékok megismertetésével. Edzési lehetőség a téli időszakban szánkózás, csúszkálás a lehetőségek szerint. A szervezett edzési programok maximális ideje 10-20 perc. A kondicionáló mozgások adjanak igazi felfrissülést, felüdülést a gyermekeknek. 18

A gyermekek fejlődéséhez szükséges az egészséges környezet megteremtése Az óvoda feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. A tárgyi környezet, ha megfelel az egészségügyi előírásoknak, esztétikus, nyugtató hatású színharmóniát áraszt, akkor is megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához, ha szerényebb. Az óvoda legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Úgy célszerű kialakítani, hogy minden csoportnak legyen egy állandó helye, ahol a gyermekek bármikor megtalálhatják óvónőjüket. Ugyanakkor legyen olyan udvarrész is, ahol a különböző korú gyermekek együtt játszhatnak. Az udvaron legyen árnyékos és napos játszó rész. Legyen füves, homokos, betonos rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje, ízlésesen kialakított gyermek virágos vagy veteményeskert. Minden csoport rendelkezzen homokozóval. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület álljon a gyermekek rendelkezésére. A vizes edzés jó feltételét adja a tusolóval felszerelt óvodai pancsoló. Az óvoda udvarán legyen olyan zártabb udvarrész, "pódium-szerű" lehetőség, ahol énekes játékokat játszhatnak a gyermekek, vagy bábozásra, dramatikus játékra nyílik lehetőség. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósítása érdekében az óvónők esztétikusan, ízlésesen rendezzék be. A több funkciót betöltő csoportszobát tegyék alkalmassá a szabad játékra, mozgásos játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben jó mintát is ad. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot hagyják szabadon, csak olyan függönyt használjanak, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzék a gyermekek. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtató szükséges. Erős napsütés ellen a csoportszobát világos függönnyel vagy redőnyök használatával védjék. Az óvónő a többféle játéktevékenységhez alakítson ki elkülönített részeket a csoportszobában. Tervezzen meg egy esztétikus, igazi mesebirodalmat, ami a személyes perceknek, napi mesélésnek, drámajátékoknak, bábozásnak a színtere. Legyen olyan sarok, vagy rész, ahol a gyermekek nyugodtan rajzolhatnak, barkácsolhatnak, mintázhatnak, festhetnek és mindent megtalálnak, ami a vizuális, téri alkotáshoz szükséges. Az óvónő alakítson ki egy olyan helyet is, ahol minden eszköz együtt van a zenei készségfejlesztéshez. Legyen helye a séták alkalmával talált "kincseknek" is, és találjon ki arra is megoldást, hogy nagymozgásos játékeszköz is legyen a teremben. Az öltözők ízléses berendezése, világítása, fűtése, szellőzöttsége biztosítson minden feltételt a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Az öltözőben a szülők részére legyen egy érdeklődést felkeltő esztétikus tájékoztatótábla, ahol egy évszakhoz, jeles naphoz rendelten részletes tájékoztatást kapnak a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről. A mosdóban megfelelő méretű eszközök segítsék a szükségletek kielégítését. A fürdőszobai tevékenységek szokásait jelenítsék meg képi formában is a berögzítés elősegítésére. A programhoz egy olyan kisméretű helyiség szükséges, ahol az ovi-galéria megrendezhető. A gyermekek szemmagasságában kiállított alkotások - megfelelő megvilágításban - a műalkotásokkal történő állandó kapcsolat meglétét, a gyönyörködést, rácsodálkozást egyaránt szolgálják. A gyermekek önmegismerését, én-formálását, az élményközvetítést, az együtt átélt élmények minél többszöri megnézését, a szülők szemléletformálását segíti a videó-szoba, ahol a gyermekek élvezhetik a rövid videofelvételeket. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelek segítsék az ott betartandó szokások beidegződését. 19

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak. önállóan töltenek a kancsóból. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek, készségszinten biztonságosan használják az evőeszközöket. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsejükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés. 20

21

1.5 Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érzelmeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. 1.5.1 Az óvodapedagógus feladatai Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit; nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségében az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben a gyermekeknek kialakul az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönöz. A gyermekek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Fontos, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak a csoportszobában, mosdóban, ezzel is fokozható az otthonosság érzése. Legyen minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami sajátos, egyéni színezetet biztosít, s mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha az óvónő minden gyermeknek tároló-helyet biztosít, ahová saját eszközeit, játékait, a tapasztalatgyűjtésen talált "értékeit" beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A gyermekek érkezésekor az óvoda öltözőiben, folyosóján halk zene a nyugalmat árasztó miliő megteremtését segíti, s egyben jó érzést kelt a gyermekekben. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek óvodához kialakuló érzelmi kötődését. Az óvónő a szülőkkel együtt teremtse meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Ezért az óvónő adjon lehetőséget arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Ha lehetséges, minél hosszabb időn keresztül, úgy, hogy a szülők. egyre kevesebb időt töltenek bent. A gyermeknek a szülő jelenléte biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A beszoktatásban lehetőleg mindkét óvónő vegyen részt, és a dajkával együtt gondosan készítsék elő ezt az időszakot. A gyermekek jelét úgy válogassák az óvónők, hogy ahhoz mondókát, verset vagy gyermekdalt lehessen kapcsolni. Így még a kevésbé vonzó jel is kedvessé válik. Legyen ez a gyermek első esztétikai élménye az óvodában! A sok érdekes, ízléses játék mellett az óvónő mesével, ölbeli játékokkal, mondókákkal kedveskedjen a gyermekeknek. Osztatlan csoportban az idősebb óvodások is segíthetnek 22

mesedramatizálással, énekes játékkal, verseléssel az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekeknek a feszültségeik oldásában. A lefekvésnél az új gyermeket különös szeretettel vegye körül az óvónő. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében üljön le közéjük, és altatódalokat dúdolgasson nekik. Az óvónő különös türelemmel, tapintattal mutassa be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat. Mutassa meg azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a mindennapi tevékenységet, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltasson az óvónő, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Az 5-6-7 éves gyermekek segítsenek a kiscsoportosok öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedő élet szükséges. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. Az óvónő a különféle cselekvésekben is biztosítsa a nyugalmat, az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. Az óvodapedagógusok közösen tervezzék meg és értelmezzék újra hagyományos rendezvényeiket úgy, hogy a gyermekeket minél kevesebbet szerepeltessék, felnőtt közönség, idegenek előtt. Az óvoda ünnepnapjaiban is a jelképek, az élményközvetítés és a személyesség jelenjen meg. A gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül szerveződjenek különböző tevékenységek egyénileg és csoportosan is. Az érdektelen gyerekekre szenteljen figyelmet az óvónő, hogy mielőbb kiderítse érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudja elindítani. Az osztott csoportokkal működő óvodák minél több tevékenységet szervezzenek a kicsik és a nagy óvodások együttműködésére. Bővítsék ki az óvodások és az idősebb gyermekek (iskolások) találkozásának lehetőségét. E célra használják ki a véletlen és a tervszerű találkozásokat. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója, s egyben társa a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelés akkor lesz hatékony, ha az óvónő az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tudja tenni. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyéni jellemzőit megismerheti az óvónő, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az óvónő segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. 23

A felnőtt-gyermek kapcsolatában a következő elvek jelenjenek meg: A felnőtt próbálja megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekezzen kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átérzést. (Ezzel elérhető, hogy a gyermekek igénye, akarata, energiája nincs visszafogva, hanem más irányba terelhetővé válik.) A gyermekek mágikus képzeletét vonja be a pozitív szociális kapcsolatok, szokások kialakításába. (A bábok ehhez kiváló lehetőséget biztosítanak.) A felnőtt magyarázatában jelenjen meg a dolgok pozitív oldala. A felnőtt a gyermekek tevékenységéhez biztosítson nagy szabadságot a határok pontos megjelölésével. Többszöri "határátlépésnél" vezessen be konzekvenciákat. Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzi a befolyásolását. A felnőtt segítse a gyermekbarátságok kialakulását, formálja úgy, hogy a közösség többi tagjaihoz is kapcsolódjanak. A gyermekek tevékenységéhez az óvónő biztosítson nagy szabadságot, a pontos határok megjelölésével. A felnőtt nevelje a gyermekek érzésvilágát a kialakult konfliktusok feldolgozása során. A konfliktust feloldó megbeszéléseket kellő figyelemmel, kivárással hallgassa meg, hogy véleményt tudjon mondani a történtekről úgy, hogy a gyermekek felelősségérzete erősödjön. A felnőtt bátorítson minden gyermeket, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. A bátortalan gyermekek nevelésekor a felnőtt minél többször örüljön a legkisebb elmozdulásnak, fejlődésnek is. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzni szükséges. A felnőtt - gyermek társalgásában világos, egyértelmű, konstruktív megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság megnevezésével, az ok kiemelésével. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszédpartner megbecsülése, megértése, a kompromisszumkeresés. Mellőzendő a megbántás, hibáztatás, kritizálás, kioktatás, kiabálás, panaszkodás, prédikálás. (A személyes perceket biztosítsa az óvónő minden gyermeknek, hogy a kapcsolatfelvevő képességüket megerősítse. Ezekben a beszélgetésekben a mások és a saját érzéselfogadása és megfogalmazása is kapjon hangot.) A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája, bátorítása, türelme, bizalomelőlege és az a szemlélete, ami a sikert észre véteti, és a sikertelenséget segít elviselni. Tilalom helyett a felnőttek adjanak választási lehetőséget a gyermekeknek, hogy önálló döntéseket hozhassanak, és képessé váljanak a változásra. A felnőtt örömével jelezze dicséretét, s csak félelemkeltés nélkül jelölje meg a veszélyeket, problémákat. A felnőtt használja fel a humort a szeretetkapcsolat kialakításához. A humor a feszültséget feloldhatja, a görcsösséget megszüntetheti. A bátortalan gyermekek nevelésekor az óvónő minél többször örüljön a kisebb előrelépésnek, fejlődésnek is. Az óvónő elemezze, vizsgálja a gyermekek társas viselkedését, kapcsolatát. Használjon minél több játékos eszközt az egyéni jellemzők kimutatásához. 24

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra. A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása. Egymást megkérik a szabályok betartására. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Óvodán kívül, ha találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés. A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit. Ismerik saját képességüket, tudják értékeiket, de azt is meg tudják fogalmazni, mik a hiányosságaik. Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Éretté válnak az iskolába lépésre. 25

1.5.2 A program ajánlott napirendje (szept. 1-től - máj. 31-ig) Időtartam Tevékenység Napirend 1. Napirend 2. (kis- és középső csop.) (nagycsoportok) 6.30-10.30 6.30-11.00 Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék Játékba integrált egyéni és tevékenységek tapasztalatok rendszerezése szükséglet alapján -Rajz, mintázás, kézi munka -Ének-zenei készségek fejlesztése -Környezetben szerzett élmények -Részképességek fejlesztése egyéni -Testápolási teendők -Tízórai -Vers-mese, dramatikus játékok 10.30-11.30 11.00-12.00 Játék a szabadban -Séta -Énekes játékok az udvaron -Edzés: kocogás, futás 11.30-12.30 12.00-13.00 -Ebéd -Testápolási teendők 12.30-14.45 13.00-14.30 -Pihenés, alvás mesével, altatóval 14.45-15.45 14.30-15.30 -Testápolási tevékenységek -Uzsonna 15.45-17.00 15.30-17.00 Játék a csoportszobában egyéni formában -Szabadon választható foglalkozások -Részképességek fejlesztése 26

1.5.3 A programunk ajánlott napirendje (jún. 1-től - aug. 31-ig) Időtartam Tevékenység Napirend 1. Napirend 2. (kis- és középső csop.) (nagycsoportok) 6.30-12.00 6.30-12.30 Játék a csoportszobában Személyes percek Szabad játék Játékba integrált egyéni tevékenységek tapasztalatok rendszerezése szükséglet alapján -Rajz, mintázás, kézi munka -Ének-zenei készségek fejlesztése -Környezetben szerzett élmények -Részképességek fejlesztése egyéni -Testápolási teendők -Tízórai -Vers-mese, dramatikus játékok Játék a szabadban -Séta -Énekes játékok az udvaron -Edzés: kocogás, futás 12.00-13.00 12.30-13.30 -Ebéd -Testápolási teendők 13.00-14.45 *13.30-14.45 -Pihenés, alvás mesével, altatóval * 14.45-15.45 14.45-15.45 -Testápolási tevékenységek -Uzsonna 15.45-17.00 15.45-17.00 Játék a csoportszobában -Részkép. fejl. egyéni formában -Szabadon választható foglalkozások 27

*Az iskolába menők részére a kisebbek pihenése alatt szabad játék, játékba integrált egyéni és mikro-csoportos tevékenységek. Egy héten egyszer - a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt - a játékba integrált mikro-csoportos fejlesztés időtartama csökken. 28

29

1.6 A program tevékenységkerete 1.6.1 Hagyományőrzés, népszokások Ez a program a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. Az óvónő építse be a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyeket a környezet megőrzött vagy a folklór az óvodások számára megőrzésre érdemesnek tart. Az óvónő teremtse meg azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés szerves részeként van jelen a hagyományápolás. Így a modern világgal ötvöződve tovább él népünk nemzeti gyökere, s a mai gyerekek is megismerhetik szépségét, értékét. A program olyan óvónőt igényel, aki ragaszkodik népünk múltjához, képes azonosulni azzal. Tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit. Jártasságra tett szert a kézművességben, számos népi játékot, népmesét, népdalt ismer. Nagyon fontos, hogy lakóhelyének hagyománya szerint tervezze meg e feladatát. A hagyományőrzés úgy marad fent, ha családtól családig, gyermektől gyermekig, óvónőtől óvónőig, szájról szájra hagyományozódik. Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben: Az ősz jeles napjai: - Szüret: betakarítás, vagy gyümölcs-szedés A tél jeles napjai: - Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a negyedik vasárnapig) - Mikulás (december 6.) - Karácsony (december 24-25-26.) - Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) A tavasz jeles napjai: - Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) - Május elseje A néphagyományőrzés ajánlott tartalmai Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezessen be, amelyhez az óvónő a gyerekek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységet. Az óvónő a hagyományápolás tartalmát minden esetben a helyi tradícióknak megfelelően variálja. A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt se legyen merev, erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttjátszás. 30

Szüret: betakarítás, gyümölcs-szedés 3-4 éveseknek Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, dióról, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot. 4-5 éveseknek Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékokat, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret előkészítésében: süssenek perecet, pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten: játsszanak a nagyokkal népi játékot, préseljék a mustot, népzenére próbálgassák a táncos mozdulatokat. 5-6-7 éveseknek Szervezzék meg a szüretet óvónőjük segítségével a szőlőskertben, vagy ha nincs más, az óvoda udvarán. Díszítsék fel a kaput gyümölcsökkel. Szemezzék, préseljék a szőlőt. Tudjanak verset, mondókát, dalos játékot a szőlőről. Aktív részesei legyenek a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játsszanak szüreti népi játékot. Készítsenek termésekből egyszerű hangszereket (pl.: dióhéj-pencergető, csutkamuzsika stb.) Vegyenek részt a községi Szüreti Felvonuláson. 31

耀 Mikulás (december 6.) Borbála nap (december 4.) Luca nap (december 13.) Karácsony (december 24-26.) 3-4 éveseknek Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal, készítsenek egyszerű fenyődíszt az otthoni karácsonyfájukra. 4-5 éveseknek Segítsenek az adventi naptár és a koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mi a feladatuk az adventi naptár szerint. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Lucabúzát, mártsanak gyertyát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszeket nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak egy ünnepi köszöntő verset, mondókát, éneket. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát. 5-6-7 éveseknek Önállóan, az óvónő segítségét kérve készítsenek adventi naptárt és koszorút. A kijelölt feladatokból naponta bontsanak ki egyet, és oldják meg azt. Luca-naptárt is készítsenek, figyeljék az időjárást. Ha van rá lehetőség főzzenek szaloncukrot, készítsenek asztaldíszeket, öntsenek gyertyát. Ismerjék meg az ünnepi készülődés étkezési szokásait: süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot. Szárítsanak gyümölcsöt. Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig) télbúcsúztató népszokás 3-4 éveseknek Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van utánozzák az óvónő táncos mozdulatait. 4-5 éveseknek Díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek tombola tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalt vagy mondókát. Hallgassanak tréfás mesét, éneket, verseket. 5-6-7 éveseknek Tanuljanak farsangi éneket, bálba hívogató mondókát. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében. Vegyenek részt a tombola húzásában, hívogassák a kisebbeket és az iskolásokat a mulatságba. Vegyenek részt az iskolások táncházában, az ügyességi játékokban. Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) 3-4 éveseknek Tanuljanak locsolóverset, díszítsenek (berzseljenek) tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak, és vegyenek részt a tojás-játékokban. Tegyenek nagy sétát az óv2 a környékén. 32