Termodinamikai rendszerek. Kalorimetria. Extenzív és Intenzív mennyiségek. Hőkapacitás, fajhő Mennyi a felvett hő?

Hasonló dokumentumok
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Termodinamika. Belső energia

Termodinamikai bevezető

Termodinamika (Hőtan)

A termodinamika törvényei

Légköri termodinamika

Spontaneitás, entrópia

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Spontaneitás, entrópia

Hőtan I. főtétele tesztek

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Termokémia, termodinamika

Termodinamika. Tóth Mónika

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

A metabolizmus energetikája

Kérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Sók oldáshőjének és jég olvadáshőjének meghatározása anizotermés hővezetéses kaloriméterrel

Hajdú Angéla

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. Tóth Mónika

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Hőtan főtételei. (vázlat)

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Digitális tananyag a fizika tanításához

Művelettan 3 fejezete

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Általános Kémia, 2008 tavasz

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

Feladatlap X. osztály

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Differenciális pásztázó kalorimetria DSC. TMA DMA felszabaduló gázok mennyisége. Fejlődő gáz kimutatása Fejlődő gáz analízise

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

2. A termodinamika I. főtétele

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Mivel foglalkozik a hőtan?

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

Fizika minta feladatsor

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

A szuperkritikus metán hőtani anomáliáinak vizsgálata. Katona Adrienn Energetikai mérnök BSc hallgató

5. előadás

Az enzimműködés termodinamikai és szerkezeti alapjai

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

TERMOANALÍZIS

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

MMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

ATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Átírás:

Termodinamikai rendszerek Kalorimetria Biofizika szeminárium 2014. 04.03. Nyitott Anyag és energiaáramlás Zárt Csak energia áramlás Izolált Se anyag se energia áramlás Hőmérséklet: az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával áll kapcsolatban. S.I. mértékegység: 1 Kelvin (K) 0 o C=273,15 K Abszolút nulla fokon (0K) a részecskék mozgása megszűnik! Hőmérséklet és Nyomás Nyomás (P): egységnyi felületre (A) ható erő (F). F P A S.I. mértékegység: Pascal (Pa) 1 Pa= 1 m 2 1 N erő hat Extenzív mennyiségek: Arányosak a rendszer méreteivel. Intenzív mennyiségek: Függetlenek a rendszer méreteitől. Extenzív és Intenzív mennyiségek Extenzív Térfogat () Anyagmennyiség (n) Tömeg (m) A Teljes rendszer Intenzív Nyomás (p) Sűrűség (ρ) B részrendszerek Hőmérséklet (T) Belső energia (U) Kémiai potenciál (µ) Entrópia (S) Hőkapacitás, fajhő Mennyi a felvett hő? Hőkapacitás (C): megadja, hogy mennyi hőt kell közölni a rendszerrel ahhoz, hogy hőmérsékletét 1 K-el emeljük. Mértékegység: J/K Fajhő vagy fajlagos hőkapacitás (c): megadja, hogy mennyi hőt kell közölni egységnyi tömegű anyaggal ahhoz, hogy hőmérsékletét 1 K-el emeljük. Mértékegység: J/kg*K Q C m c Állandó nyomáson mért fajhő (c p ) mindig nagyobb mint az állandó térfogaton mért fajhő (c v )! Cp C v Látens hő: megadja mennyi hőenergia nyelődik el vagy szabadul fel a fázis átalakuláskor, abban az esetben ha nem változik a rendszer hőmérséklete. Specifikus látens hő: 1kg anyagra adja meg a fázis átalakuláshoz szükséges (vagy felszabadult) hőenergia mennyiségét. Látens hő 1

Reverzibilis folyamatok Ha egy rendszer a kezdeti állapotból végtelenül kicsi változásokon keresztül jut el a végső állapotba, akkor a folyamat megfordítható anélkül, hogy bármi változás állna be a rendszerben vagy annak környezetében. Reverzibilis folyamatok során a rendszer és a környezet együttes entrópiája nem változik! HŐMÉRSÉKLET NÖEKEDÉS NINCS HŐMÉRSÉKLET NÖEKEDÉS égső állapot Q C Q Lm Lassú kompresszió! HŐKAPACÍTÁS Q J C C K LÁTENS HŐ Q L [ L] m J kg Reverzibilis folyamat Kezdeti állapot Irreverzibilis folyamatok A rendszer nem végtelenül kicsi változásokon keresztül jut el a kezdeti állapotból a végső állapotba, így az egyes lépések során a rendszer elmozdul az egyensúlyi helyzetből. A folyamat megfordítása során a rendszer vagy a környezete megváltozik. A természetben található folyamatok irreverzibilisek! égső állapot Termodinamika I. főtétele Kimondja, hogy egy rendszer belső energiájának megváltozása megegyezik a rendszerrel közölt hő és a rendszeren végzett munka összegével. E b = Q + W Mely állapotjelzők segítségével számítható ki a munka? Gyors kompresszió! Kezdeti állapot W=p Δ Amennyiben = áll (izochor) ΔE b =Q! Irreverzibilis folyamat A rendszer térfogata állandó. =konstans 1.) Hő hatására nincs térfogat változás a rendszerben, így nincs térfogati munka. W 0 2.) A hő teljes egészében, a belső energia növelésére fordítódik. Q m c E b = Q Energiaváltozás Izochor folyamatok során Ideális gázok esetén http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=f%c3%a1jl:izochortf.gif&filetimestamp=20070429140820& 1.) Hő hatására a gáz kitágul, és térfogati munkát végez a rendszeren. W p ( c c ) m 2.) Hő hatására a gáz felmelegszik, nő a belső energiája. cv m Q W p v Energiaváltozás IzoBár folyamatok során W Q Ideális gázok esetén Termikus hatásfok: a befektetett hő hány %-a fordítódik munkára. 2

Izoterm folyamatok Ideális gázok esetén Adiabatikus folyamatok 1.) A közölt hő teljes egészében a térfogati munkára fordítódik W p Nincs belső energia változás! Q W 0 A környezetétől termikusan elszigetelt rendszer állapotváltozását adiabatikus állapotváltozásnak nevezzük. dq = 0, a rendszer és a környezet között semmilyen hőcsere sem lehetséges. 1.) Hőt nem közlünk a rendszerrel Q 0 2.) A gáz tágulása során munkát végez rendszeren. U W Entalpia Az entalpia vagy hőtartalom (jele H, mértékegysége J) hasonlóan a belső energiához extenzív mennyiség és egy zárt rendszer összes energiatartalmát jelenti, annak megfelelően, hogy miből áll a rendszer, milyen a felépítése. Információt ad egy kvázi-statikus folyamat során elnyelt vagy felszabadult hő energia mennyiségéről, ha rendszer zárt és a folyamat izobár körülmények közt játszódik le. Gibbs-féle szabad energia (szabad entalpia) Meg adja, hogy mekkora egy zárt rendszerből nyerhető hasznos munka egy reverzibilis folyamat során ha a folyamat állandó hőmérsékleten és nyomáson játszódik le. G U p v S H 0 ΔH < 0 H U p H T S p Endoterm reakció (hőt nyel el a rendszer)! Exoterm reakció (hő szabadul fel a környezetbe)! Izobár folyamatok során az entalpia változás a rendszerből nyerhető maximális hő energia. Hő tartalom! Entalpia változás: Izobár körülmények között nincs nyomás változás! Gibbs-féle szabad energia változás: G 0 G 0 G 0 Spontán folyamat G H S A rendszer egyensúlyban van Nem spontán folyamat G H S Kalorimetria Mit mérünk? calor (Latin) = hő A fizikai-kémiaiváltozásokkal kapcsolatos hő effektusok értékét határozza meg. o Reakcióhő o Fajhő o Olvadáshő A vizsgált folyamatnak mellékreakció nélkül, lehetőleg teljes konverzióval kell végbemennie. Annyi idő alatt kell lezajlania, hogy a környezet hatásától származó hiba elhanyagolható legyen. Fizikai-kémiai kölcsönhatások, változások során keletkezett / elnyelt hőmennyiség mérése, eszköze: KALORIMÉTER A vizsgált folyamat hő effektusával egyértelmű mennyiségi kapcsolatba hozható jellemzőt. 3

Izoterm kaloriméter Anizoterm kaloriméter Adiabatikus kaloriméter Kaloriméterek csoportosítása E b Q W' =0 Amennyiben = áll (izochor) ΔE b =Q! Izochor kalorimetria Ebben az esetben nincs más dolgunk, mint egy állandó térfogatú cellával hőenergiát közölni, vagy figyelni a hőenergia változását. Hővezetési (hőáramoltatási) kaloriméter Differenciális kaloriméter Q C c m detektor Pásztázó kaloriméter C, c? (mérhető) jel ~ Q Izobár kalorimetria Az emberi testben, de még a kémiai reakciók zömében is inkább a nyomás az állandó, mint a térfogat! Állandó nyomáson tehát (vagyis amikor a rendszer szabadon tágulhat) a közölt hő az entalpia változását adja meg. Ha egy reakció ilyen körülmények között megy végbe, akkor tehát a folyamathoz tartozó entalpiaváltozást célszerű megadni. Q W' Q W' detektor b P H QP W dh de d(p ) C P b Szabad entalpia: H állandó nyomáson zajló folyamatokhoz const H H C p p const módosulatváltozás (endoterm, exoterm) olvadás (endoterm) párolgás, szublimáció (endoterm) adszorpció (exoterm) deszorpció (endoterm) kemiszorpció (exoterm) de/szolvatálás (endoterm) termikus disszociáció (endoterm) bomlás (endoterm) Alkalmazás Fizikai és kémiai változások vizsgálata oxidatív bomlás (exoterm) redukció (endoterm) denaturáció, kitekeredés (endoterm) felhasználás DS C Gyógyszeripar Minőség, tisztaság ellenőrzés Élelmiszeripar Tejtermékek, zsírok, olajok, húsok minőségének ellenőrzése Polimer ipar Szintetikus keverékek minta referencia Hőmérsékleti analízis módszer, ahol a minta és a referencia hőmérsékletének azonos mértékű emeléséhez szükséges hőmennyiségek különbségét méri a hőmérséklet (idő) függvényében. T S = T R T folyamatosan változik (scanning) Mért mennyiség: Q S -Q R Höhne et al. (1996) Differential Scanning Calorimetry. Perkin Elmer, Inc. Wikipedia.org 4

minta referencia Működési elve DSC - TERMOGRAM HŐÁRAM Q / t ENTALPIA ÁLTOZÁS: H görbe alatti terület FÁZISÁTMENETI HŐMÉRSÉKLET: T csúcs hőelvonás Tminta Treferencia ENDOTERM EXOTERM a minta és referencia cella közötti hőmérsékletkülönbség állandó = állandó meghatározott program szerint változtatjuk a hőmérsékletet: FŰTÉSI SEBESSÉG: / t a mintában lejátszódó REAKCIÓ: hő termelődik/hő elnyelődik endoterm (T ): minta fűtése exoterm (T ): referencia anyag fűtése HŐÁRAM: Q / t ERMOGRAM ENTRÓPIA ÁLTOZÁS: S = H / T SZABAD ENTALPIA: G = H - T S HŐKAPACITÁS ÁLTOZÁS alapvonal eltolódás HŐMÉRSÉKLET: T hőközlés DSC - TERMOGRAM HŐÁRAM Q / t T g : ÜEG FOLYADÉK ÁTMENET amorf polimerek kemény üvegszerű puha gumiszerű állapot lépcső T c : KRISTÁLYOSODÁS exoterm csúcs T m : OLADÁS endoterm csúcs Egy tiszta folyadék DSC görbéje HŐMÉRSÉKLET: T Ábra: Mettler Toledo Desztillált víz (víz forralás energetikája) Összetört fejfájás-csillapító DSC görbéje Molekula stabilitás A MOLEKULA KÉMIAI STABILITÁSA A fehérje stabilitás alapvetően a molekula fizikai (termodinamikai) stabilitását, és nem a kémiai stabilitását jelenti. A molekulában ébredő erők eredője alapján eldönthető, hogy a molekula a natív feltekeredett, vagy egy denaturált állapotában található A molekula egységének kötés(ek) felhasadásából, egyéb kémiai modifikációból fakadó instabilitása. oxidáció, diszulfid-/hidrogén híd hasadása savas-bázikus tulajdonságváltozása ph hatására Reaktív aminosavak: Met, Cys, Arg kölcsönhatása Ábra: Mettler Toledo aspirin 5

http://www.microcal.com/technology/dsc-animation.asp Szabadenergia (G) Natív (feltekeredett) állapot G N Denaturált (kitekeredett) állapot G U ΔG= G N - G U Fehérje tekeredés A natív (feltekeredett) állapot stabilitása A natív (N) és kitekeredett (U) molekulák arányát vizsgálva meghatározhatjuk a molekula stabilitását. Tipikusan egy kisméretű monomer fehérjénél: G= 20-40 kj/mol (kicsi energia!) G = G N - G U = -RTlnK K=e - G/RT = e -10 1000/(2 298) = 2 10 7 K = [N]/[U] = F N /(1- F N ), F N = natív állapotban lévő molekulák aránya a teljes populációhoz képest ΔG = G N - G U = -RTlnK agyis vizes oldatban, szobahőmérsékleten a natív : denaturált molekulák aránya 2 10 7 : 1! A fehérje stabilitását befolyásoló tényezők barnase bacterial protein (Bacillus amyloliquefaciens) ribonuclease activity 1) ph: izoelektromos pont, elektrosztatikus kölcsönhatás 2) Ligand kötés: elsősorban szubsztrát-enzim kötésnél. Koenzimek, ionok, fémek kötése az aktív centrumban stabilizálnak. 3) Diszulfid hidak: stabilitás fokozók. Extracelluláris fehérjékben több, mint az intracelluláris fehérjékben. Hurokképzés. 4) Hidrogén hidak, an der Waals kötések, dipól-dipól kölcsönhatások, hidrátburok, FEHÉRJE FOLDING Izotermális titrációs kalorimetria FÁZISÁTMENETI HŐMÉRSÉKLET: T m termodinamikai stabilitás 50% nativ 50% denaturált ENTALPIA: H ENTRÓPIA: S = H / T m SZABAD ENTALPIA: G = H - T m S Állandó hőmérséklet ΔT=0 Ismert koncentrációjú oldat fokozatos adagolása, 1-2 µlenként Reakcióhő, mértékegység mérés Folyamatok hőeffektuson alapuló követése 6

ITC elve 7