Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Limpók Valéria Okleveles közgazdász A mőködıtıke és az adópolitika kapcsolata, különös tekintettel Magyarországra és Ausztriára Doktori értekezés tézisei Konzulens: Dr. habil. Solt Katalin Gyır 2010. február
Tartalom I. A kutatási téma jelentısége és idıszerősége...3 II. A kutatás alapvetı célkitőzései és a dolgozat felépítése...3 III. A kutatás hipotézisei...6 IV. A kutatás módszertana...9 V. A kutatás eredményei, a dolgozat új és újszerő megállapításainak összefoglalása...11 VI. További kutatási irányok...17 VII. A tézisfüzetben hivatkozott irodalom...18 VIII. A szerzınek a témakörben megjelent publikációi...20 IX. A szerzınek a témához kapcsolódó elıadásai...22 X. A szerzınek a témához kapcsolódó kutatási projektekben való részvétele...23 XI. Ösztöndíjak...23 2
I. A kutatási téma jelentısége és idıszerősége A történelem folyamán mindig is fontos állami feladat volt egy ország adórendszerének kiilletve átalakítása. Napjaink globalizálódó/dott világában erodálódni látszódik a nemzetállamok szerepe, ám ha mélyebben e folyamatok mögé tekintünk, megállapíthatjuk, hogy ez nem minden területen megy végbe. Például az egyes országok globálisan is versenyképes adópolitikájának jelentısége egyre nı. Munkám során elfogadtam, hogy egyes makrogazdasági lépések, többek között az adó- és járulékpolitikához vagy a kamat-, és árfolyam-politikához kötıdıen, hatást gyakorolnak a nemzetgazdasági szintő versenyképességre, ezért változtatásuk jelentıs elmozdulásokat okozhat az egyes országok versenyképességét tekintve. Vizsgálódásom célja, hogy átfogó képet alkossak az adópolitikáról, mint versenyképességet élénkítı gazdaságpolitikai eszközrıl, és feltárjam az adópolitikában rejlı, figyelemre méltó, országunk számára hasznosítható befektetésösztönzı lehetıségeket. Úgy látom, hogy - többek között a 2007. év óta kibontakozó világmérető pénzügyi és gazdasági krízis következtében - az elkövetkezı években kulcsfontosságú állami eszköz lesz a fiskális politika. Magyarországnak egy integrációs tömörülés, az Európai Közösség részeként, szupranacionális adóharmonizációs szabályokat is adaptálnia szükséges, és bizonyos mértékben alkalmazkodni célszerő a többi tagállam adópolitikai trendjéhez, hiszen az Európai Unió a világmérető adóversenynek is résztvevıje. Munkám kiinduló állítása, hogy Magyarország az adópolitikai versenyképességet tekintve lemaradt, és az adórendszer átalakítása során az adóverseny által támasztott követelményeket célszerő figyelembe venni. II. A kutatás alapvetı célkitőzései és a dolgozat felépítése A kutatás alapvetı célkitőzései az alábbiakban összegezhetıek: - A közvetlen külföldi tıkebefektetések és az adópolitika kapcsolatának feltérképezése. - A leggyakrabban hivatkozott versenyképességi rangsorok adózás szempontjából történı összefoglaló bemutatása. Magyarország egyes rangsorokban elfoglalt helyzetének ismertetése. - Átfogó kép alkotása az adópolitikáról, mint versenyképességet élénkítı gazdaságpolitikai eszközrıl. - Annak vizsgálata, hogy vajon az adópolitika napjainkban befolyásoló erıvel bír-e a telephelyválasztási döntésekre Magyarországon? 3
- A Magyarországon termelı tevékenységet folytató nemzetközi társaságok beruházási döntéseinek megismerése. - Az osztrák adópolitikával illetve annak lehetséges változtatásaival kapcsolatos ausztriai vélemények megismerése. - Az osztrák adópolitika véleményem szerinti erısségeinek és Magyarország számára akár mintaként szolgáló elemeinek kiemelése. - A magyar adópolitika versenyképesebbé történı átalakításához kapcsolódó lehetıségek feltérképezése. - Modell készítése a jelenlegi magyar adópolitika átalakításában rejlı lehetséges utakról, beleértve a tétova cselekvést és a mélyreható módosításokat is. - Magyarországra vonatkozóan szcenáriók felvázolása azzal a céllal, hogy áttekintsem vajon milyen lesz, illetve lehet az ország adópolitikája, valamint az adópolitikát befolyásoló globális környezet, és a magyar gazdaság és társadalom az elkövetkezı években? - A jelenlegi, a krízis nyomán változó világban megfigyelhetı legfrissebb globális adópolitikai trendeknek a feltárása és modellezése. A disszertáció felépítése A disszertáció a kutatási célokból következıen elméleti részeket és empirikus kutatásokat is magában foglal. A dolgozat elméleti részei a választott témám bemutatását és az empirikus kutatások során a kérdıívekben feltett kérdéseim megalapozását célozzák. A disszertáció elsı fejezetében ismertettem kutatási témámat és kifejtettem, hogy annak vizsgálata miért aktuális és fontos napjainkban. Az elsı fejezetben kerültek meghatározásra továbbá a kutatás céljai, hipotézisei és módszertana. A második fejezetben a közvetlen külföldi tıkebefektetések és az adópolitika kapcsolatát vizsgáltam. Ennek keretein belül kitértem többek között a mőködıtıke trendjeinek körvonalazására, a nemzetközi vállalatok térbeli elhelyezkedésének, valamint a világon jelenleg legerısebbnek számító nemzetközi cégek térbeli koncentrálódásának áttekintésére. Felvázoltam továbbá a nemzetközi cégek és a mőködıtıkét fogadó ország kapcsolatainak fı jellegzetességeit. Szintén ebben a fejezetben kerültek definiálásra a további vizsgálatok szempontjából elengedhetetlen alapfogalmak, így a nemzetgazdasági versenyképesség és az adózáshoz kapcsolódó versenyképesség. A harmadik fejezet a globális versenyképességi rangsoroknak az adópolitikával való kapcsolatára vonatkozó elemzéseket foglalja magában. A leggyakrabban hivatkozott 4
versenyképességi indexek ismertetése után a rangsorolási szempontokból 1 az adózási szempontokat kiemelve összegeztem az indexek jellemzıit, majd tovább lépve Magyarország rangsorokbeli helyzetének elemezésével folytattam, ami hozzájárult a hazai adópolitikával kapcsolatos H1 hipotézisem (hipotézisemet lásd a 3. fejezetben) teszteléséhez. A negyedik fejezetben került sor az Európai Unión belüli adóharmonizációs törekvések és az adóverseny kettısségének bemutatására. Az ötödik fejezetben a magyarországi közvetlen külföldi tıkebefektetések alakulásának áttekintésére törekedtem, melynek keretein belül vizsgáltam a mőködıtıke beáramlás alakulását, a befektetések ágazati megoszlását, a cégek területi elhelyezkedését, a magyar beruházás ösztönzési politikát, és a mőködıtıke befektetések ösztönzése szerint nemzetközi összehasonlítást is végeztem. Ezt követıen a hatodik fejezet a magyar adópolitikára vonatkozó empirikus kutatásomat és a hozzá kapcsolódó elemzéseket foglalja magában. A hazai adópolitikával kapcsolatos H1 és H2 hipotéziseimet (hipotéziseimet lásd a 3. fejezetben) tesztelendı a Magyarországon termelı tevékenységet folytató nemzetközi vállalatokat vontam részletesebb vizsgálat alá. A fejezet végén összegeztem a kutatás általam leglényegesebbnek tartott megállapításait és következtetéseit. A disszertáció hetedik fejezete az osztrák adópolitikához kapcsolódik. Az ausztriai adórendszert azzal a céllal vizsgáltam - tesztelve a rá vonatkozó H3 hipotézisemet (hipotézisemet lásd a 3. fejezetben) -, hogy a magyar adórendszer átalakításához akár mintaként szolgálható elemeket találjak benne. Ebben a fejezetben bemutattam többek között az ausztriai adópolitika fıbb jellemzıit, majd az osztrák adórendszert az Ausztriában végzett felmérésem alapján vizsgáltam. A nyolcadik fejezetben az adóbázis alakulását elemeztem Magyarországra és Ausztriára vonatkozóan. A magyar és az osztrák adórendszer fıbb különbségeinek megismerése után a kilencedik fejezetben - tesztelve az erre vonatkozó H4 hipotézisemet (hipotézisemet lásd a 3. fejezetben) arra kerestem a választ, hogy az állami szerepvállalás egyes modelljei és az adópolitika hogyan viszonyulnak egymáshoz. A tizedik fejezetben összegeztem, hogy napjaink világgazdasági krízise milyen nyomokat hagy az egyes államok adópolitikáján, illetve milyen nemzetközi trendek figyelhetıek meg. Ennek segítségével ellenıriztem kutatásom ide tartozó H5 hipotézisének (hipotézisemet lásd a 1 Például az IMD adatbázisa több mint 300 kritériumot tartalmaz. 5
3. fejezetben) helyességét. Ebben a fejezetben került sor az egyes országoknak a gazdasági válságfolyamatokra való adópolitikai reakcióinak modellszerő összefoglalására is. A tizenegyedik fejezetben megpróbáltam következtetéseket levonni az adórendszerek alakulásának jövıjét illetıen. A tizenkettedik fejezetben ismertettem azokat a megállapításaimat, amelyek véleményem szerint megfontolandóak lehetnének a magyar adórendszer versenyképesebbé történı átalakítása során. Szintén ebben a részben modelleztem, hogy meglátásom szerint milyen lehetséges utakat rejthet magában a jelenlegi adópolitika. A fejezet végén definiáltam, hogy mit értek a fenntartható adópolitika fogalma alatt. A tizenharmadik fejezetben a korábban feltárt legfontosabb összefüggésekre és megállapításokra építve szcenáriókat vázoltam fel a magyar adópolitikához illetve az arra ható gazdasági környezethez kapcsolódóan, és részletesebben áttekintettem a vizsgálati szempontok nemzetközi dimenzióját. A tizennegyedik fejezetben, a disszertáció zárásaként az új és újszerő megállapítások összefoglalása olvasható, valamint megjelöltem néhány, a témához kapcsolódó és véleményem szerint további vizsgálatra érdemes kutatási irányt. III. A kutatás hipotézisei A dolgozat megírásának kezdetén az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: H1: A magyarországi vállalati adóteher növekedése az elmúlt évek során (a 2006. évtıl) ellentétes a nemzetközi, és közép-kelet-európai trendekkel, amely miatt Magyarország a közép-kelet-európai adóversenyben lemaradt. A globális versenyképességi rangsorok számos tényezı alapján rendezik sorba az országokat, és a szempontok között minden esetben megtalálható az adózáshoz kötıdı versenyképesség. Az indexek elınye, hogy nemzetközi összehasonlítás segítségével mutatják meg egy-egy ország erısségeit illetve gyengeségeit. A módszertani különbségekbıl eredı tökéletlen eredmények ellenére felhívják a figyelmet azokra a gazdaságpolitikai területekre nemcsak az adózáshoz kapcsolódóan -, amelyeken változtatásokra lenne szükség. Az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója alapján Magyarország az utóbbi években, ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott a nemzetközi versenyképességi rangsorban. A Versenyképességi Évkönyv alapján a Magyarországot utolérni akaró államok (Bulgária, Románia) javítottak pozíciójukon, és a rangsorban közelebb kerültek hazánkhoz, míg a közvetlen versenytársak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) jobb átlagos pozíciót 6
szerezve lehagyták országunkat. Magyarország a felzárkózás szempontjából legközelebb álló országokat (Görögország, Spanyolország, Szlovénia és Portugália) a versenyképességi ország-rangsorban a 2000. és 2007. évek között (a 2004. év kivételével) még megelızte, de a 2008. évben már lemaradt tılük. (IMD 2008:7) Különösen riasztó hazánk versenyképességének alakulása a World Economic Forum ranglistája alapján, ahol a 2005. és 2008. évek között a 35. helyrıl a 62. helyre esett vissza az ország, és a régióból már csak Bulgária és Románia található Magyarország mögött. (WEF 2007) H2: Ha H1 hipotézis igaznak bizonyul, Magyarországon versenyképességet szolgáló adóreformra volna szükség. A magyarországi termelés költségei, elsısorban a munkabérre rakodó adó és adó jellegő terhek következtében magasak a versenytárs országokhoz viszonyítva. Magyarország egyike azon államoknak, ahol a vállalati adóteher az elmúlt évek folyamán még növekedést is mutatott. (Eurostat 2008, OECD 2009a) Amikor hazánkban vállalati adóteher növekedés történt - a 2006. évben emelték a társaságok adóterhét a különadó bevezetésével-, az átlagos nominális társasági nyereségadó ráták az Európai Unióban csökkenı trend mentén mozogtak. (Auerbach - Devereux - Simpson 2007) Empirikus tanulmányok szerint, ha minden más közvetlen külföldi tıkebefektetésekre ható tényezıben megegyezik két ország, akkor az vonz több mőködıtıkét, amelyikben alacsonyabb a társasági nyereség adója. (Sass 2003:16) Az Európai Unió - melynek 2004 óta tagja Magyarország - az adópolitikák versenyérıl is szól, melyet az unió legfelsıbb szintjén is elfogadtak, és a 2009. évben a tisztességes feltételek mellett zajló adóverseny -ként aposztrofáltak. (Európai Közösségek Bizottsága 2009:5) Adóreformot nem csupán a versenyképesség javítása, hanem számos egyéb igény, mint például az adóbázis szélesítése is megkövetelhet. Lehetıség van család vagy akár környezetbarát jellegő adóreformra, azonban meglátásom szerint bármilyen típusú adómódosításoknak csak a versenyképesség szempontjait is figyelembe véve lehet gazdaságélénkítı hatása. A magyar adórendszer átalakításának akkor van értelme, ha a megújult adórendszer számos elınye mellett Magyarország számára az adóversenyben a jelenleginél jobb pozíciót is eredményez. H3: A 2005. évi adóreform utáni osztrák adópolitika tartalmaz olyan elemeket, amelyek mintaként szolgálhatnak a jövıbeli magyarországi adómódosítások során. Ausztria hazánknál fejlettebb ország, gazdasága és költségvetése stabil, adórendszere világszinten is versenyképesnek mondható, így akár mintaként is szolgálhatna Magyarország 7
számára. Ausztriában a 2005. évi adóreform keretében a 2004. évben még 34 százalékpontos társasági nyereségadó kulcsot 25 százalékpontra csökkentették, valamint bevezették a társasági adózásban a csoportos adózás lehetıségét, emellett a személyi jövedelemadózást erıteljesen progresszívvé tették. A 2009. évben a világgazdasági krízis negatív hatásaira az elsık között reagáltak az osztrák döntéshozók az országuk adópolitikájának változtatásával. Az adópolitikába történı beavatkozás elsısorban a személyi jövedelmek és a társaságok adózását érintette. 2 H4: Az állami szerepvállalás modellje és a társadalmi preferenciák hatnak arra, hogy milyen a nemzeti és az Európai Uniós adópolitika elfogadottsága Magyarországon és Ausztriában. Az európai nemzetállami sajátosságok különbözıek, és eltérı társadalomszervezési jellegzetességek köthetıek hozzájuk. 3 (Jepperson 2000, Sapir 2005) Azt feltételeztem, hogy a különbségek szerepet játszottak, illetve játszanak az egyes adórendszerek alakulásában, és fejlıdésében. Az adózási alapelvek egyike a fizetıképességi elv - amit már Adam Smith is megfogalmazott -, melynek értelmében a jó adórendszerben a közkiadásokhoz mindenki tehetsége szerint járul hozzá. Az elv az állam redisztribúciós funkciójával van szoros összefüggésben, és vertikális megközelítése szerint a nagyobb fizetıképességő embereknek többet szükséges adózniuk. 4 (Vigvári 2002:149) Ausztria és Magyarország esetében a fenti adózási elv tekintetében szemléletbeli különbségeket feltételeztem elsısorban a személyi jövedelemadó szabályozásukból kiindulva. Továbbá a társasági adó szabályozás különbségei miatt feltételeztem, hogy a két ország eltérıen viszonyul az Európai Uniós társasági nyereségadó harmonizációs törekvésekhez. Az Európai Unióban elıször 1962-ben, a Neumark-jelentésben irányozták elı a nyereségadók harmonizációját, ami alapján 1975-ben kidolgoztak egy irányelv tervezetet, melyet az 1990. évben visszavontak. Ezt követıen a jogharmonizáció irányelvekre korlátozódott. 5 Az Európai Unióban nincsenek kötelezı jogszabályok a társasági nyereségadókulcsok nagyságára vonatkozóan. Az elmúlt években legtöbb vitát kiváltó javaslat az adóharmonizáción belül a társasági nyereségadókulcs mértékének és az adó alapjának az egységesítése volt. A 2004. évben Karl Heinz Grasser, korábbi osztrák pénzügyminiszter hosszú távon egységes minimum adómérték bevezetését szorgalmazta. 6 Akkoriban 34 százalékpontos volt a 2 Források: osztrák adótörvények, lásd a dolgozatban 3 Részletesen lásd a dolgozatban. 4 A horizontális megközelítés szerint a jó adórendszer az azonos fizetıképességő embereket azonos adófizetésre kötelezi. 5 http://www.eutanfolyam.hu/?m=12&l=1, 2009-08-06 6 Akkoriban 15 százalék volt az osztrák elképzelés. 8
nyereségadó rátája Ausztriában. A 2005. évi adóreform által javult az ország adóversenyképessége, ezzel Ausztria is beszállt az adóversenybe. Feltételeztem, hogy ennek következményeként az osztrák társaságok Ausztriában kevésbé támogatják az uniós adóharmonizációt. A 2004. évtıl a 2009. évig Magyarország adta az Európai Unió adó- és vámügyi biztosát. Ebben az idıszakban az Adó- és Vámügyi Fıigazgatóság egyik fı tevékenysége a társasági nyereségadóalap harmonizációjának elıkészítése volt. 7 Ebbıl következıen Magyarország álláspontja nem is lehetett más, mint a társasági adó harmonizációjának támogatása. A magyar társasági adó jelenleg bonyolult szabályozása miatt szintén azt feltételeztem, hogy a hazánkban mőködı vállalkozások alapvetıen nem ellenzik az uniós szintő társasági adóharmonizációs törekvéseket. H5: A 2007. évtıl kibontakozó pénzügyi krízis reálgazdasági hatása új utak felé tereli az adópolitikákat. Az Amerikai Egyesült Államokból kiindult, és mára az egész világgazdaságot érintı pénzügyi és reálgazdasági krízis a fogyasztás drámai visszaesését hozta magával, melynek következménye többek között a mőködıtıke áramlás visszaesése. A gazdaságok felpörgetését célzó kormányzati beavatkozásokhoz szükséges pénzügyi források szőkössége miatt felértékelıdik az adópolitika, mint költségvetési bevételt biztosító, és társadalmi folyamatokat befolyásoló eszköz. Paradox helyzetet eredményez ugyanakkor, hogy a nagyszámú megszőnı illetve veszteséges vállalkozás, az álláskeresık számának növekedése, és a csökkenı munkaidık miatt összértékben apadó jövedelmek következtében kisebb adóbázissal célszerő kalkulálnia az egyes nemzetállamoknak. Ennek az ellentmondásnak a feloldása lehet a jövı egyik megoldandó nagy feladata. IV. A kutatás módszertana Dolgozatom elméleti részében egyrészt a közvetlen külföldi tıkebefektetések alakulásának, másrészt a mőködıtıkét befektetı társaságok és az ıket fogadó államok sajátos viszonyának bemutatására törekedtem. Megpróbáltam mindkét szereplı szempontjából megvizsgálni a mőködıtıke beruházások elınyeit, illetve az esetleges hátrányokat, továbbá igyekeztem feldolgozni a vizsgált tárgykörbe tartozó nemzetközi és hazai tanulmányokat. Mivel témám erıteljes nemzetközi gazdasági vonatkozású, ezért nagyban támaszkodtam a közvetlen 7 Részletekért lásd az Európai Unió honlapját. 9
külföldi tıkeberuházásokra vonatkozó UNCTAD kiadványokra. Elsısorban a World Investment Report-ok adatainak segítségével törekedtem bemutatni a világ mőködıtıke áramlásának trendjeit. Külön fejezetben foglalkoztam a magyarországi közvetlen külföldi tıkebefektetések alakulásával, melyhez forrásként használtam fel a KSH (foglalkoztatási és vállalati statisztikák) és a Magyar Nemzeti Bank adatait (közvetlen külföldi tıkebefektetés), továbbá a nemzetközi IMD statisztikákat. Dolgozatom elméleti részét képezik továbbá azok a magyar és osztrák adójogszabályok, melyeket a témám feldolgozása szempontjából relevánsnak találtam. Az empirikus kutatásokat Magyarországon és Ausztriában, a dolgozatban mellékelt kérdıívek segítségével, mélyinterjúk módszerével végeztem. A megkérdezések a 2007., 2008. és 2009. évek folyamán történtek. A magyarországi mintába külföldi érdekeltségő, termelı tevékenységet folytató nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatai kerültek, és a válaszadók a magyar társaság pénzügyi, illetve számviteli vezetıi voltak. Ausztriában adótanácsadókat és adózást oktató egyetemi tanárokat sikerült megkérdeznem, ık segítették válaszaikkal munkámat. Az Olvasó számára feltőnhet, hogy a két országban különbözı mintavétel történt. Az ausztriai mintához ottani gyakorlatom ideje alatt győjtöttem adatokat, és a dolgozatban végül megjelenítésre került sokaságtól tudtam értékelhetı mennyiségő és minıségő választ kapni. Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy a feltett kérdések mindkét lekérdezésnél hasonló logika mentén fogalmazódtak meg, és az adótanácsadók és adózást oktatók véleménye munkájukból kifolyólag nem különbözik gyökeresen a vállalatok véleményétıl. Nagyszámú céges kapcsolataik révén otthonosan mozognak e témában. Igyekeztem egyéni korlátaimat amennyire csak lehetséges volt kitágítani, és a minták ennek eredményei. Az elsı interjúkat Magyarországon készítettem el, ezután történt az osztrák lekérdezés. A két minta eredményei alapján azért is mertem végül összehasonlítást tenni, mert úgy tapasztaltam, hogy az adótanácsadással foglalkozók és a gazdasági társaságok adózásról nyilatkozó vezetıinek véleménye nagyon hasonló megközelítéső. Az eredményeket arra használtam fel, hogy megismerjem a magyar és az osztrák adópolitikával kapcsolatos véleményeket, az egyes adópolitikák társadalmi elfogadottságát, valamint az osztrák adópolitika azon erısségeit, amelyek alkalmazása véleményem szerint hasznos lehetne a magyar adózási gyakorlatban is. A napjaink világgazdasági krízise és az adópolitika összefüggéseirıl szóló fejezetben OECD és IMF tanulmányok és számos friss információ került feldolgozásra, több olyan is, amely nem sokkal a dolgozat lezárása elıtt látott napvilágot. A dolgozatot 2010 februárjában zártam le, ezért az addig rendelkezésre álló jogszabályok, adatok, illetve adatsorok alapján tudtam dolgozni. 10
V. A kutatás eredményei, a dolgozat új és újszerő megállapításainak összefoglalása A kutatási hipotézisek bizonyításának fıbb elemei a következıkben jelölt tézisekben összegezhetık. Kiinduló hipotéziseim közül az elsı kettı az alábbi volt: H1: A magyarországi vállalati adóteher növekedése az elmúlt évek során (a 2006. évtıl) ellentétes a nemzetközi, és közép-kelet-európai trendekkel, amely miatt Magyarország a közép-kelet-európai adóversenyben lemaradt. H2: Ha H1 hipotézis igaznak bizonyul, Magyarországon versenyképességet szolgáló adóreformra volna szükség. Magyarország adóversenybeli hátrányára vonatkozó feltételezésemet a vizsgált statisztikák és a mintában szereplı társaságok válaszai is egyértelmően alátámasztották. A hazánkban termelı tevékenységet folytató nemzetközi társaságok véleményét, mivel igényeikrıl ık tudnak elsıdleges információt adni, bizonyító erejőnek fogadtam el. A megkérdezett vállalatok 82,1 százaléka gondolta úgy a válaszadáskor, hogy a magyarországi adórendszer nem minısíthetı versenyképesnek. 8 Munkámban összefoglaltam a nemzetközi versenyképességi rangsorok adózáshoz kötıdı értékelési szempontjait, és Magyarország besorolását az egyes rangsorokban. Az ország pozíciója versenytársaihoz képest sajnos kedvezıtlen. Az áttekintett globális versenyképességi rangsorolások alapján kétségtelenül kitőnt, hogy Magyarországon az üzleti környezet egyik leggyengébb láncszeme az adópolitika. Dolgozatomban megvizsgáltam a magyarországi adórendszert a versenyképesség nézıpontjából és megállapítottam, hogy a magyarországi vállalati adóteher növekedése az elmúlt évek során (a 2006. évtıl) ellentétes a nemzetközi és közép-kelet-európai trendekkel, amely miatt Magyarország a közép-kelet-európai adóversenyben lemaradt. Ezek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon versenyképességet szolgáló adóreformra volna szükség. Így tehát az elsı hipotézisemet elemzéseim és empirikus vizsgálataim kiértékelése alapján bizonyítottnak fogadom el. (T1) Mivel az elsı hipotézis bizonyítást nyert, a második hipotézist is elfogadom. (T2) Kiegészítésként tehetı még néhány megállapítás a versenyképességet szolgáló adóreformra vonatkozóan: A nemzetközi vállalatok részérıl a legfıbb igény a kiszámítható, tervezhetı, elırelátható, azaz jogbiztonságot hordozó 8 Részleteket lásd a dolgozatban. 11
adópolitika lenne. A cégek támogatnák az adórendszer egyszerősítését, az adónemek számának csökkentését, esetlegesen néhány adónem összevonását. A válaszadó társaságok nyilatkozatai alapján a gazdálkodó szervezetek adópolitikáról való véleményének kialakításánál az adókulcsok mértéke csupán másodlagos szempontú, mivel az adómentességek jelentik a legnagyobb vonzerıt egy-egy székhely, telephely kialakításánál. Ugyanakkor a feltőnıen kedvezı adókulcsok ráirányítják a figyelmet egy-egy országra. A világgazdasági krízis még inkább elıtérbe helyezi az adóoptimalizálást segítı megoldásokat. A mintámban szereplı vállalatok adatai és válaszai alapján a nemzetközi cégek tudatosan alkalmazzák az országon belüli (lásd iparőzési adó), és országhatáron túlnyúló adótervezési lehetıségeket (lásd offshore). Az országhatáron túlnyúló offshoros adótervezésnek napjainkban erıteljes negatív felhangja van. Ausztriában, amint dolgozatomban bemutattam olyan adótervezési lehetıséget alakítottak ki, amely kedvez a nemzetközi vállalatoknak, ez az úgynevezett csoportos adózás. Hasonló jellegő konstrukció kialakítását akár Magyarországon is meg lehetne valósítani. H3 és H4 hipotéziseim vizsgálatához szükséges volt az osztrák adópolitika áttekintése is. Az Európai Unió big bang bıvítésével párhuzamosan Ausztriában átgondolásra került az akkori adópolitikájuk, egyértelmően a fokozódó adóverseny következményeként. Az adóverseny világszinten leglátványosabban a társasági nyereségadókulcs mértékének csökkentésében érhetı tetten, amelyre a 2005. évi adóreform folyamán sor került Ausztriában 9 is, emellett versenyképességet fokozó intézkedésként bevezették a csoportos adózás lehetıségét a határokon átnyúlóan tevékenykedı külföldi érdekeltségő vállalkozások számára. A személyi jövedelmek adózása szempontjából figyelemre méltó, hogy az alacsony jövedelmeket Ausztriában nem adóztatják, ugyanakkor a magas jövedelmek esetében igen erıteljes a progresszivitás. Meglátásom szerint Magyarország számára a magánszemélyek szempontjából jó adórendszer szociálisan érzékeny, segíti a redisztribúció megvalósítását, valamint figyelembe veszi az adófizetési képességet, tehát progresszív. Az osztrák adópolitika erısségei közé sorolom továbbá, hogy tervezhetı, egyben rugalmasan alkalmazkodik a változó világgazdasági körülményekhez. Ausztriában végzett empirikus felmérésem alapján megállapítottam, hogy a mintámban szereplı válaszadók alapvetıen elégedettek voltak országuk adórendszerével, ami nem mondható el a magyarországi felmérésem kapcsán. 9 2005-ben az eltérı adóalap kiszámítási metódusok miatt az ausztriai 25 százalékpontos társasági nyereségadó közel azonos tényleges terhet jelentett, mint a Szlovákiában mőködı vállalkozások 19 százalékpontos társasági nyereségadója. (Bachner 2005) 12
A következı táblázatban 10 igyekeztem összegyőjteni, hogy a vizsgálataimban szereplı két ország viszonylatában mely tényezık befolyásolhatják a hatékonyabb adórendszerek felé történı elmozdulásokat. 1. Táblázat BELSİ ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK Ausztria Magyarország Ausztria Magyarország Megfelelıek az államháztartási pozíciók Adóalanyok alapvetıen jó véleménye az adópolitikáról Az adótörvény módosításoknak jellemzıen átmeneti idejük van, és a jogszabályok általában visszamenıleg nem lépnek hatályba. Társadalmilag elfogadott progresszivitás az szja-ban Társasági adózásnál csoportos adózás lehetısége Hatékony adóadminisztráció Versenyképes adópolitika Stratégiai szemlélető adójogszabály alkotás Osztrák érdekeltségő nemzetközi vállalatok Bérszínvonal elınyök Megújulási képesség Magas társadalmi elvárások a gazdaságpolitikával/adópolitikával szemben pl. Maastrichti kritériumok szigorúan vétele (Megjegyzés: Ez elıny is lehet.) Magasabb bérszínvonal 11 Szők költségvetési mozgástér Rossz világpiaci imázs Stratégiai jellegő szemlélet hiánya az adóztatásnál Bonyolult adójogszabályok Túl sok adónem Az adóalanyok számára kiszámíthatatlan adókörnyezet KÜLSİ LEHETİSÉGEK FENYEGETÉSEK Ausztria Magyarország Ausztria Magyarország Erıs régiós verseny megújulásra ösztönzı nyomása Egyedi, vonzó adóintézkedések megtartása, bıvítése Adóalanyok viszonylagos elégedettségének megtartása Erıs régiós verseny megújulásra ösztönzı nyomása Feketegazdaság beterelése az adózói körbe Egyedi, vonzó adóintézkedések kialakítása Adóverseny fokozódó nyomása Lassuló gazdasági növekedés Kedvezıtlen demográfiai változások Túl lassú reakciók a fokozódó adóversenyre Visszaesı gazdasági növekedés/ ill. befagyó gazdaság Kedvezıtlen változások demográfiai Adóalanyok elégedettségének növelésével adófizetési hajlandóság javulása Kiszolgáltatottság a nemzetközi vállalatok beruházási és termelési stratégiájának Külpiacok növekedésének beindulása/fokozódása Forrás: Limpók Valéria, saját összeállítás a SWOT analízis keretrendszerének felhasználásával Az osztrák adópolitikát alapvetıen követendı mintának tartanám Magyarország számára, és a harmadik hipotézisemet (H3), mely szerint Ausztriában, a 2005. évi adóreform utáni 10 A dolgozatban a 35. számú táblázat. 11 A foglalkoztatás nézıpontjából vizsgálva gyengeség. 13
adópolitika tartalmaz olyan elemeket, amelyek mintaként szolgálhatnak a jövıbeli magyarországi adómódosítások során, elfogadom. (T3) Jepperson és Sapir munkáiból (Jepperson 2000, Sapir 2005) kiindulva elhelyeztem Magyarországot mindkét szerzı modelljében. Magyarországot és Ausztriát a modellek, valamint a két országban végzett empirikus felméréseim alapján összehasonlítva arra a megállapításra jutottam, hogy az állami szerepvállalás modellje és a társadalmi preferenciák hatnak arra is, hogy hogyan viszonyulnak Magyarországon és Ausztriában az adópolitikához. A különbségek megmutatkoztak többek között az egykulcsos adózásról és az Európai Uniós szintő társasági nyereségadó harmonizációs törekvésekrıl alkotott véleményekben. A két ország viszonylatában eltérések figyelhetıek meg továbbá a 2008. évben kibontakozó világgazdasági krízisre történı adópolitikai reakciók gyorsaságában és a változtatások irányában is. Ausztria azon országok közé tartozik, amelyek elsıként igyekeztek fiskális eszközökkel is tompítani a nemzeti gazdaságukba begyőrőzı külsı gazdasági sokkok negatív hatásait. Osztrák szomszédunk egyrészt adóteher csökkentéssel, másrészt a kormányzati kiadások növelésével próbálja kezelni a negatív gazdasági és társadalmi folyamatokat. Az adómódosítások várható hatásai a 2008. és 2009. évi adópolitikai intézkedések tükrében Magyarországon és Ausztriában eltérıen alakulnak. Az OECD Ausztriában a 2010. évig terjedı idıszakra adóteher csökkenést prognosztizált (OECD 2009), amelynek kedvezményezettjei - ahogyan a dolgozatomban is bemutattam - elsısorban a magánszemélyek. Hazánkban az adómódosítások a járulékcsökkentés révén elsısorban a vállalkozásoknak kedveztek, ám ezzel párhuzamosan az általános forgalmi adó normál kulcsának emelkedése miatt az adóváltozások nemzetgazdasági szinten zéróösszegő játékként is felfoghatóak. Magyarországon a 2010. évig terjedı idıszakra vonatkozó elırejelzés szerint az adóterhelés nemzetgazdasági szinten változatlan marad. (OECD 2009) Az adózás fıbb jellemzıinek áttekintése és az empirikus kutatás eredményei alapján a negyedik hipotézisemet (H4), mely szerint az állami szerepvállalás modellje és a társadalmi preferenciák hatnak arra, hogy milyen a nemzeti és az Európai Uniós adópolitika elfogadottsága Magyarországon és Ausztriában, elfogadom. (T4) Számos országban az elsı kríziskezelı intézkedések közé került a kormányzati kiadások növelése, valamint az adóteher csökkentés, és mindezek jellemzıen az államháztartási hiány növekedését eredményezték. (Blanchard 2009) A legtöbb államban, ahol fiskális eszközöket is használtak válságkezelésre, a kezdeti válságcsomagok után egyre inkább az adóteher csökkentést preferálták, szemben az állami kiadások növelésével. 14
Az adópolitika fontos eszköze a válságkezelésnek is. Megpróbáltam csoportosítani az egyes országok adópolitikai reakcióit a gazdasági válságfolyamatokra. Nem csupán az Európai Uniós gazdasági teret vizsgáltam, hiszen maga a krízis is globális. Az egyes adópolitikai törekvéseket csoportosítottam: passzív, agresszív, védekezı, követı, kooperatív valamint ezeket kombináló adópolitikai viselkedésekre, majd saját modellben helyeztem el azokat (lásd 1. ábra 12 ). Passzív viselkedés esetében az állam lemond az adópolitika, mint válságkezelı eszköz használatáról. Az agresszív adópolitika jellemzıje, hogy az érintett állam olyan jelentıs adóelınyt alkalmaz, illetve tart fenn, amely miatt más országokból kivonják az adóalapot, és oda csoportosítják át. Védekezı taktika esetében az állam olyan adóintézkedéseket vezet be, amelyekkel alapvetı gazdasági érdekeit - például a minél nagyobb munkaerıpiaci foglalkoztatottság, állami költségvetés biztonsága - védi. Követı adópolitikai taktikába sorolom, amikor az érintett állam saját adóalapjának védelme érdekében hasonló intézkedést/eket hoz, mint versenytársai. Kooperatív viselkedés esetében az egyes országok lemondanak adópolitikai szuverenitásukról illetve annak egy részérıl, hogy más országokkal együtt hatékonyabb és eredményesebb szabályozást alakítsanak ki. (A modell hátterét részletesen lásd a dolgozatban.) 1. ábra: Adópolitikai reakciók típusai agresszív Várható eredmény kooperatív követı védekezı passzív Állami szerepvállalás az adózásnál Forrás: Limpók Valéria, saját modell Megállapítottam, hogy a válságkezelés és beruházás ösztönzés a legtöbb országot újabb és újabb adópolitikai lépések kitalálására és megtételére késztet. 13 A nemzetközi folyamatok alapján az ötödik hipotézisemet (H5), mely szerint a 2007. évtıl kibontakozó pénzügyi krízis reálgazdasági hatása új utak felé tereli az adópolitikákat, bizonyítottnak fogadom el. (T5) 12 A dolgozatban a 33. számú ábra. 13 Dolgozatomban külön kiemeltem a szlovák adópolitikát. 15
A hipotézisek vizsgálatán túl munkámban definiáltam, hogy mit értek a fenntartható adópolitika fogalma alatt. A fenntartható adópolitika (részletesen lásd a dolgozatban) figyelembe veszi a generációk közötti, a generáción belüli, és az országok közötti szolidaritást. A Magyarországon tevékenységet folytató nemzetközi vállalatok segítségével végzett kutatásom és az ausztriai felmérésem tapasztalatai alapján igyekeztem összefoglalni az ország adópolitikájának átalakítása során hasznosnak tőnı javaslatokat. Az empirikus kutatások eredményeinek újszerősége abban fogalmazható meg, hogy nem csupán a hazai adórendszer elemzése, hanem egy hazánknál fejlettebb, világszinten is versenyképes adórendszerő ország példája alapján vizsgálja a versenyképesebb magyar adópolitika kialakításának lehetıségeit. Véleményem szerint többek között megfontolandó lehet a személyi jövedelemadózásban az erıteljes progresszivitás, a társasági adózásban a csoportos adózás, mindenképpen követendı lehet a kiszámítható és tervezhetı adójog szabályozás. A tizenkettedik Következtetés, tanulságok Magyarország számára címő fejezet részletesen taglalja azokat a javaslataimat, melyek véleményem szerint a magyar adópolitika átalakításához megfontolandó változtatások lehetnének, így például (rövidítve, részletekért lásd a dolgozat): Magyarország számára mielıbb szükséges lenne a világgazdasági munkamegosztásban betöltött helyének és szerepének újradefiniálása. Az Európai Uniós gazdasági térben szükséges új utakat és lehetıségeket találnia, megfelelıen hatékony érdekérvényesítési mechanizmus révén. Az ország szellemi kapacitásának fejlesztése, beleértve a fejlesztés bázisául szolgáló oktatási intézményeket, meglátásom szerint a siker egyik kulcsát képezheti a jövıben. Elınyös lenne figyelembe venni azt is, hogy hogyan alakul a mőködıtıke befektetések trendje a világban. Ez iránymutatást jelenthet arra vonatkozóan, hogy mely szektorok számára érdemes speciális adókedvezményeket nyújtani. Az információtechnológia, a gépipar, valamint elektronikai ipar betelepülésének - illetve itt maradásának ösztönzése kívánatos, és a támogatás egyik formája lehetne a célzottan ezeknek a szektoroknak történı adókedvezmények nyújtása. Pozitívan értékelem, hogy a magyar szabályozás a kutatás-fejlesztés ágazatnak a társasági adózáson keresztül jelenleg is nagy figyelmet szentel. A regionális szinten differenciált mértékő társasági adókulcs, illetve járulékteher áttelepülésre kevéssé ösztönözné a vállalatokat - ami nem is feltétlenül kívánatos -, de a fejleszteni kívánt régiókba újonnan betelepülı vállalkozásokat esetleg vonzhat. Nagy lehetıségeket tartogat Magyarország számára az alternatív energiatermelés, a vízgazdálkodás, a mezıgazdaság és állattenyésztés, és ezekhez kapcsolódóan az 16
élelmiszeripar újragondolása. Ezeknek az ágazatoknak a támogatása is lehetséges adópolitikai eszközökkel. A jövıt illetıen célszerő lenne a jogalkalmazás megkönnyítése a vállalatok számára. Kedvezı lenne az adóhatóság/ok részérıl tovább erısíteni a szolgáltató jelleget. Az élımunkát terhelı adók és járulékok csökkentése szintén javítaná az adóverseny képességet. A helyi iparőzési adó megszüntetése is pozitív hatással lehet rá, de ez csak más, a helyi önkormányzatok számára bevételt biztosító források (pl. ingatlanadó) bevezetésével lehetséges, amelynek viszont kétséges a társadalmi fogadtatása. A vállalatok újrabefektetési tevékenységének ösztönzésére kedvezınek tartanám, ha annak nagyságrendjével arányos mértékő kedvezményeket lehetne igénybe venni az iparőzési adóból illetve a társasági nyereségadóból. A javaslatokon túl modellt állítottam össze arról, hogy meglátásom szerint milyen lehetséges utakat rejthet magában a jelenlegi magyar adópolitika. A dolgozat záró részében Magyarországra vonatkozóan néhány szcenáriót vázoltam fel azzal a céllal, hogy részletesen áttekintsem vajon milyen lesz, illetve lehet az ország adópolitikája, valamint az adópolitikát befolyásoló globális környezet, és a magyar gazdaság és társadalom az elkövetkezı években. (A szcenáriókat terjedelmi korlátok miatt lásd a dolgozatban.) Véleményem szerint annyi bizonyos, hogy az adók szerepe a jövıt illetıen növekedni fog, és ebben a kényszer szülte adóemelésre és adócsökkentésre egyaránt ösztönzı világgazdasági helyzetben szükséges megtalálni a lehetı legjobb adópolitikai stratégiát Magyarországnak. VI. További kutatási irányok Dolgozatom lezárásakor számos kérdés: Hogyan? Miért? Meddig? kavargott a fejemben, melyekre majd késıbbi munkáimban próbálok válaszokat találni. Úgy érzem, hogy választott témám a jövıben további kutatási irányokat kínál. Érdekes lenne a Magyarországon tevékenykedı nemzetközi vállalatokra vonatkozó kérdıív kibıvítése, és néhány év elteltével ismételt lekérdezése, ami további összehasonlításokat tenne lehetıvé. Egyúttal kutatási irány lehet az osztrák adópolitika alakulásának a vizsgálata, akár egy késıbbi ismételt lekérdezés segítségével. Továbbá érdemes lesz vizsgálni a világgazdaságban jelenleg zajló változások következtében átalakuló adópolitikai intézkedéseket és beavatkozási irányokat, amely segítséget nyújthat a magyarországi fenntartható adópolitika megteremtéséhez. A harmadik generációs, célzott befektetés ösztönzési eszközök magyarországi kialakítási lehetıségének mélyebb vizsgálata szintén kutatási lehetıséget kínál a jövıt illetıen. Lezárva: 2010 februárjában 17
VII. A tézisfüzetben hivatkozott irodalom Auerbach, A. J. - Devereux, M.P. - Simpson, H. (2007): Taxing Corporate Income, CESifo Working Paper, No. 2139, http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=1029585##, 2009-08-23 Bachner, M. (2005), Auf der Suche nach Steuerharmonie, Der Standard, 2005.02.15., 18.o. Blanchard, Olivier (2009): Sustaining a Global Recovery, International Monetary Found, http://www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/2009/09/blanchardindex.htm, 2009-08-23 Djankov, S.- Ganser, T.- McLiesh C.- Ramalho, R.- Shleifer, A. (2008): The effect of corporate taxes on investment and entrepreneurship, NBER Working Paper 13756, Cambridge, http://www.nber.org/papers/w13756, 2009-08-13 Európai Közösségek Bizottsága (2009): A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, COM(2009) 201, Brüsszel, 28.4.2009, http://eurlex.europa.eu/smartapi/cgi/sga_doc?smartapi!celexplus!prod!docnumber&type_doc=comfi nal&an_doc=2009&nu_doc=201&lg=hu Eurostat (2008): Taxation trends in the European Union, European Comission Eutanfolyam.hu: http://www.eutanfolyam.hu/?m=12&l=1, 2009-08-06 IMD World Competitiveness Yearbook, http://www.imd.ch/research/publications/wcy/index.cfm, 2009-08-29 Jepperson, Ronald L. (2000): Institutional Logics: On the Constitutive Dimensions of the Modern Nation-State Polities. EUI Working Papers RSC No. 2000/36, Robert Schuman Centre for Advanced Studies, European University Institute, Florence, http://www.eui.eu/rscas/wp-texts/00_36.pdf, 2009-09-21 18
OECD (2009): Fiscal packages across OECD countries: overview and country details, http://www.nens.it/_publicfile/oecd%20fiscal%20packages%20across%20oecd%20countries.pdf, 2009-06-25 Sapir, André (2005): Globalisation and the Reform of European Social Models, In: Bruegel Policy Brief, ISSUE 2005/01, http://www.bruegel.org/uploads/tx_btbbreugel/pb200501_socialmodels.pdf, 2009-09-24 Sass Magdolna (2003): Versenyképesség és a közvetlen külföldi mőködıtıke-befektetésekkel kapcsolatos gazdaságpolitikák, PM Kutatási Füzetek 3. Szám Vigvári András (2002): Közpénzügyek, önkormányzati pénzügyek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest World Economic Forum (2007): The Global Competitiveness Report 2007-2008 19
VIII. A szerzınek a témakörben megjelent publikációi Magyar nyelvő publikációk: Könyv (társszerzı): Solt Katalin - Kovács Gábor - Limpók Valéria [2009]: Pénzügytan II. Állami pénzügyek c. tankönyv, Universitas-Gyır Nonprofit Kft., Gyır (ISBN 978-963-9819-41-2) A tankönyv adózási alapismeretekkel és adójoggal kapcsolatos fejezetei (13-17.) Konferencia-kiadványban megjelent magyar nyelvő tanulmányok: Limpók Valéria [2008]: Adópolitika és marketing, In: Versenyképesség - Változó Menedzsment/Marketing címő konferenciakötet CD formában, Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár, 1-8.o. (ISBN 97-963-9558-82-3) Limpók Valéria [2007]: A adóztatás és a politikai marketing, In: Tudásmenedzsment és a hálózatok regionalitása c. évkönyv, Széchenyi István Egyetem/MTDI, Gyır, 157-164.o. (ISSN 1788-8980) Limpók Valéria [2006]: Az adóverseny hatása a hazai adópolitikára, In: I. KHEOPS Tudományos Konferencia, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór, Tanulmánykötet CD formában, 406-414.o. (ISBN 963 2298 497) Limpók Valéria [2005]: Észtország pozíciója az európai adóversenyben, In: Nyugat- Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron, Tanulmánykötet CD formában, 1-11.o. (ISBN 963 9364 53 5) Limpók Valéria [2005]: Kényszerpályán az adópolitikák? In: Fenntartható fejlıdés, fenntartható társadalom és integráció c. tanulmánykötet, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság, Komárom, 222-230.o. (ISBN 963 9558 48 6) Limpók Valéria [2005]: Versenyképesség javítás adóreformmal Ausztriában, In: Átalakulási folyamatok Közép-Európában c. évkönyv, Széchenyi István Egyetem/MTDI, Gyır, 207-214.o. (ISSN 1787-9698) Limpók Valéria [2004]: Adóverseny versus adóharmonizáció az Európai Unióban, In: A globalizáció hatása a hazai és a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokra c. tanulmánykötet, Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 210-218.o. (ISBN 963 420 824 X) Limpók Valéria [2004]: Adóharmonizáció, avagy az adó, mint versenyképességi tényezı az Európai Unióban, In: Széchenyi István Egyetem/MTDI, Gyır, Tanulmánykötet CD formában, 1-9.o. (ISBN 963 9052 43 4) 20
Folyóiratcikk: Limpók Valéria [2004]: Race to the bottom, avagy eltőnhet-e a társasági adó az Európai Unió államaiban?, In: Gazdaság és Társadalom c. társadalomtudományi folyóirat, 2005/2., 34-48.o. (ISSN 0865 7823) (Megjelenés: 2006 ısz) Limpók Valéria [2010]: Állami szerepvállalás és adópolitika Magyarországon és Ausztriában, Pénzügyi Szemle, megjelenés alatt Tanulmányok: Limpók Valéria [2006]: OTKA pályázat keretében: Az adóverseny és a magyar adópolitika c. tanulmány, 1-20.o. (OTKA nyilvántartási szám: T046980 FT2) Limpók Valéria [2005]: Két válasz az adóversenyre: a magyar és az észt adópolitika, In: Ünnepi dolgozatok. 15 éves a gyıri közgazdászképzés c. tanulmánykötet, Széchenyi István Egyetem, Gyır, 232-241.o. (ISBN 963 7175 26 1) Limpók Valéria [2004]: A race to the bottom elmélet vizsgálata az Európai Unió államainak társasági adóztatásában, In: Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet: Tudományos Füzetek 8., Gyır, 69-80.o. Idegen nyelvő publikációk: Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvő tanulmányok: Limpók Valéria [2010]: Crisis and taxation - Case of Hungary, In: NISPAcee Annual Conference 2010: "Public Administration in Times of Crisis", Poland, Tanulmánykötet CD formában, megjelenés alatt Limpók Valéria [2009]: The influence of the tax competition on the Hungarian and Austrian taxation, In: NISPAcee Annual Conference 2009, Montenegro, Tanulmánykötet CD formában, pp. 1-9 (ISBN 978-80-89013-44-9) Limpók Valéria [2008]: Taxation policy and tax reforms in Austria, In: International Bata Conference for Ph.D. Students and Young Researchers, Tanulmánykötet+CD, pp. 1-7 (ISBN 978-80-7318-664-7) Limpók Valéria [2008]: Austrian answer for the European tax competition, In: International Scientific Conference, Problems and perspectives of regional social and economic development in conditions of european integration processes, Ukraine, The Scientific Bulletin of Bukovyna State Finance Academy: Economic Sciences, pp. 151-153 21
Magyar konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvő tanulmány: Limpók Valéria [2008]: The influence of the tax competition on the Austrian taxation policy, In: III. KHEOPS Tudományos Konferencia, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór, Tanulmánykötet CD formában, 427-431.o. (ISBN 963 2298 497) IX. A szerzınek a témához kapcsolódó elıadásai Magyar nyelvő konferencia elıadások: Limpók Valéria [2008]: Adópolitika és marketing, Versenyképesség - Változó Menedzsment/Marketing címő konferencia, Kodolányi János Fıiskola, Székesfehérvár, 2008. december 03. Limpók Valéria [2006]: A adóztatás és a politikai marketing, Fiatal regionalisták V. országos konferenciája, Széchenyi István Egyetem/MTDI, Gyır, 2006. november 10-11. Limpók Valéria [2006]: Az adóverseny hatása a hazai adópolitikára, I. KHEOPS Tudományos Konferencia, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór, 2006. május 31. Limpók Valéria [2005]: Versenyképesség javítás adóreformmal Ausztriában, Átalakulási folyamatok Közép-Európában címő konferencia, Széchenyi István Egyetem/MTDI, Gyır, 2005. december 2-3. Limpók Valéria [2005]: Kényszerpályán az adópolitikák?, Fenntartható fejlıdés, fenntartható társadalom és integráció címő konferencia, Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság, Komárom, 2005. április 28. Limpók Valéria [2005]: Észtország pozíciója az európai adóversenyben, XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia/Közgazdaságtudományi Doktorandusz Szekció, Nyugat- Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, 2005. április 27-29. Limpók Valéria [2004]: Adóharmonizáció, avagy az adó, mint versenyképességi tényezı az Európai Unióban, Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája, Széchenyi István Egyetem, Gyır, 2004. november 13-14. Limpók Valéria [2004]: Adóverseny versus adóharmonizáció az Európai Unióban, Ph.D. konferencia, Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2004. november 9. Limpók Valéria [2004]: A race to the bottom elmélet vizsgálata az Európai Unió államainak társasági adóztatásában, Kísérleti közgazdaságtan címő konferencia, Széchenyi István Egyetem, Gyır, 2004. szeptember 20. Elıadás magyar nyelven kiadvány nélkül: Limpók Valéria [2007]: 1076 napja az EU-ban, és ebbıl mi ADÓdik?, V. Kautz Konferencián meghívott elıadó, Széchenyi István Egyetem, Gyır, 2007. április 11., Pénzügyi szekció 22
Idegennyelvő konferencia elıadások: Limpók Valéria [2010]: Crisis and taxation - Case of Hungary, NISPAcee Annual Conference 2010: "Public Administration in Times of Crisis", Poland, 2010. május 12-14. Limpók Valéria [2009]: The influence of the tax competition on the Hungarian and Austrian taxation, 17th NISPAcee Annual Conference, 2009: "State and Administration in a Changing World", 2009. május 14-16. Limpók Valéria [2008]: Taxation policy and tax reforms in Austria, International Bata Conference for Ph.D. Students and Young Researchers, Tomas Bata University, Zlin, Czech Republic, Section: Public Administration, April 10, 2008 Limpók Valéria [2008]: The influence of the tax competition on the Austrian taxation policy, III. KHEOPS Tudományos Konferencia, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Mór, 2008. május 14. Idegennyelvő elıadás kiadvány nélkül: Limpók Valéria [2003]: Steuerreformen und Steuerwettbewerb in der Europäischen Union und einigen Mittel-Ost-Europäischen Staaten, Finanzwissenschaftliches Seminar/Leviathan- Modelle des Staates, April 26-27. 2003, Lakitelek, Ungarn Elfogadott konferencia elıadás és megjelenés alatt levı publikáció: Limpók Valéria [2010]: Crisis and taxation - Case of Hungary, NISPAcee Annual Conference 2010: "Public Administration in Times of Crisis", Varsó, 2010. május 12-14., In: Tanulmánykötet X. A szerzınek a témához kapcsolódó kutatási projektekben való részvétele 2007. A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának Vkk/4/2006 sz. pályázata Kutatási téma: A verseny és a versenyképesség kapcsolata Magyarországon 2006-2007. OTKA pályázat, OTKA nyilvántartási szám: T046980 FT2 XI. Ösztöndíjak Ph.D.-ösztöndíj - Széchenyi István Egyetem, Universitas-Gyır Alapítvány (2005-2008) Külföldi ösztöndíj (Ausztria) - ERASMUS gyakorlati ösztöndíj (2007/2008) 23