Kutatás-fejlesztési tevékenység megvalósítása jó gyakorlatként azonosított magyarországi és külföldi duális képzési programok elemzése és a kutatáshoz kapcsolódó fejlesztések kapcsán Kutatási tanulmány nemzetközi tapasztalatokról Megrendelő: Educatio Nonprofit Kft. Kutata st ve gző : BATTERSEA Tanácsadó, Szolgáltató Kft. (szerződésszám: szszedu-000202-2014) 2014. szeptember 1/27
Tartalom 1 Célkitűzések... 3 2 A bináris rendszer meghaladása az európai felsőoktatásban, alternatívák... 4 3 A kooperatív képzés szereplői, feladatmegosztás... 7 3.1 Ausztria és Svájc... 7 3.2 A klasszikus duális képzés: Karlsruhe, Baden-Württemberg... 8 4 A duális képzés szereplőinek együttműködése regionális szinten... 9 5 A képzési programok szerkezetének reformja... 14 5.1 A képzés rendje... 15 5.2 Duális mesterképzés a következő lépcsőfok?... 19 5.3 Duális képzés és hallgatói, oktatói mobilitás... 19 5.4 Új szemlélet... 20 6 Konklúziók... 21 7 Irodalomjegyzék... 25 2/27
1 Célkitűzések A duális képzés olyan gyakorlat a felsőoktatási intézmények és a munkaadók közötti kooperáció elősegítésére, amely az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend Európában. 1 Vannak olyan országok, amelyekben már nagy múltra tekintenek vissza a duális képzések a felsőoktatásban, és már kipróbált működési modellek alakultak ki. Jelen tanulmány az alábbi hipotézisre épül: az említett modellek megismerése és magyar viszonyokra történő adaptálása felgyorsíthatja a hazai duális képzések elterjedését. Ennek kialakítása Magyarországon is több felsőoktatási intézményben megindult (például az Óbudai Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Kecskeméti Főiskolán), ezek a duális képzést megalkotó német (ezen belül is a baden-württembergi) példára nyúlnak vissza. Bár ez a tanulmány törekszik átfogó képet is nyújtani a jól működő európai gyakorlatokról, különös figyelmet szentel Németország vonatkozó szabályozásainak és gyakorlatának. A német példa kiemelése az egyéb duális gyakorlatok közül többek között indokolható azzal is, hogy a magyar felsőoktatási rendszer a modern korban többnyire igyekezett a német trendeknek megfelelő fejlődési pályán mozogni (az 1949-1989 közötti időszaktól eltekintve). A megbízó kérése tekintettel az eddigi magyar kezdeményezések irányára szintén ennek a súlypontnak a követése volt. A kutatás a duális képzés számos vetületével foglalkozik. Először röviden bemutatjuk, milyen munkaerőpiaci és oktatási problematikára adott megoldáskísérletként született meg ez a képzési forma. Ennek áttekintését követően a tanulmány megismerteti a duális képzés szereplőit és a feladatmegosztás rendszerét a német kontextusban. Röviden említést tesz az oktatás más szintjein (középfokú szakképzés) megvalósuló hasonló gyakorlatokról is. Ezután a duális képzést kínáló felsőoktatási intézmények régiós elköteleződését, a regionális együttműködés szintjeit és jellegét mutatja be a gazdasági szereplők viszonylatában. Ezen belül kiemelt figyelmet kap a gazdasági környezet ráhatása a duális képzés konkrét felépítésére. Az alternatív kooperatív képzési típusok feltérképezése szintén a jelen kutatás célkitűzései között szerepel. A tanulmány eredményei alapvetően háromféle forrásból erednek. Részben támaszkodnak a friss, összehasonlító szemléletű, felsőoktatással, tudásmenedzsmenttel foglalkozó 1 Eric A. Hanushek, a Stanford Egyetem közgazdaságtan professzora egyenesen a duális képzést látja a 2008- ban kezdődött gazdasági válság egyik lehetséges megoldásaként, bár elsősorban a duális szakképzésre fókuszálva. Azonban a képzés kialakításával kapcsolatban tett megjegyzései könnyen adaptálhatók a felsőoktatási együttműködésekre is. Eric A. Hanushek, Dual Education: Europe s Secret Recipe?, CES IFO Forum 13, no. 3 (Autumn 2012): 29 32. 3/27
szakirodalomra, amely a duális képzéseknek egyre nagyobb figyelmet szentel. Emellett felhasználtunk olyan anyagokat is, amelyeket az érintett intézmények és testületek internetes felületeken nyilvánosságra hoztak működésük részleteiről. Továbbá szakmai interjú készült dr. Tóth Ákossal, a Kecskeméti Főiskola docensével, aki jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, illetve rálátással bír a kooperatív képzési rendszerek külföldi implementációjára vonatkozóan. 2 A bináris rendszer meghaladása az európai felsőoktatásban, alternatívák A második világháború után az európai felsőoktatásban két képzőhely-típus dominált: a hagyományos egyetemi ethosznak különböző szinten megfelelő, akadémiai és tudományos irányultságú, valamint a gyakorlatiasabb, a munka világába hamarabb átmenetet biztosító intézmények. Ez az elkülönülés feltételezi, hogy a felsőoktatás alakítására alapvetően két szereplő bír ráhatással: a központi kormányzat, illetve maguk a felsőoktatási intézmények, amelyek autonómiával rendelkeznek. Ebben a trendben következett be változás az európai kontinens több országában is, az 1990-es évektől kezdve. A gazdasági szereplők felismerték a felsőoktatásra gyakorolt hatás jelentőségét, illetve a felsőoktatás-politika alkotói a felsőfokú képzések piac-közelibbé, piacképesebbé tételének szükségességét. Ehhez társult a tapasztalat, hogy a kutatóegyetemek nem képesek megadni azt a gyakorlati tudást, amelyet a megszerzett felsőfokú műszaki képzettséget igénylő munkakörökben a vállalatok elvárnak. Részben ennek is betudható, hogy a duális képzés ugyan megjelenik más képzési ágak kapcsán is, mint a gazdaságtudomány vagy a társadalomtudományok (szociális munka), egyelőre leglátványosabban a műszaki szférában van jelen. A kutatóegyetemeknek további következtetéseket kell levonniuk abból a trendből is, amely szerint a nem humán tudományos stúdiumokban teljes képzési ciklust teljesítők (PhD-fokozatot szerzők), akiknek az igényeire ezek az intézmények berendezkedtek, mindössze 3,5%-a marad a kutatásban, ezt követően az akadémiai berkeken kívül kényszerülnek állást keresni, amire azonban a kapott képzés nem készíti fel őket. 2 A fenti problémákra reflektálva tehát kooperatív képzések indultak, előbb kísérleti jelleggel, majd intézményesítve, a skandináv, svájci, osztrák és német felsőoktatásban. Az egyes eltérő felépítésű kooperatív képzések közös jellemzője, hogy projektalapú, kiscsoportos oktatási 2 Timo Hannay, Too Many Science PhDs? Not If Unis Train Them for Careers Outside Academia, The Guardian, September 15, 2014, http://www.scienceonthenet.eu/files/too_many_science_phds_not_if_unis_train_them_for_careers_outside_ academia_higher_education_networ.pdf. 4/27
formára építenek, és a gyakorlati képzés nagy szerepet kap az egyetemi alapképzésben eltöltött három-négy év alatt. Az a képzési típus, amelyet a duális képzés fogalma alatt értünk, klasszikus formájában a németországi Baden-Württemberg tartományban működik, a Duale Hochschule Baden-Württemberg tagintézményeiben. Ugyan csak a kétezres évek vége óta került igazán az érdeklődés homlokterébe ez a modell, már az 1990-es évek elején több gazdasági szaktekintély is érzékelte a hálózatosodó, helyi igényekhez igazodó, ipar és felsőoktatás együttműködésére építő karlsruhei gyakorlatot. 3 A 2008-ban induló gazdasági válság, amely foglalkoztatási válságot is generált, ráirányította a figyelmet a hasonló kezdeményezésekben rejlő potenciálra. Jelen tanulmány részletesen ezzel a képzési formával foglalkozik majd. A duális képzés ugyanakkor nem az egyetlen, sikeresen működő kooperatív modell, Svájcban az alkalmazott tudományok egyetemei részben eltérő felépítésű programot kínálnak, de azonos elvek mentén. A foglalkoztatási válság kiemelten éreztette hatását a frissdiplomások körében, hiszen a munkaerőpiacon az idősek mellett jellemzően a pályakezdő fiatalok néznek szembe a legnagyobb nehézségekkel, esetükben a leggyakoribb probléma a gyakorlat hiánya. 4 Számos felmérés mutatta ki, hogy az európai térségben a fiatalok jelentős része munkanélküliként kezdte és kezdi ma is a felsőoktatási képzés befejezését követő első időszakot, ami nagyban megnehezíti későbbi integrációjukat is a munkaerőpiacon. 5 A diplomázást követő könnyű elhelyezkedés tekintetében Németország és Ausztria még a duális modell extenzív alkalmazása előtt, a kétezres évek elején is kiemelkedően jól teljesített, 6 de a válság ideje alatt, a duális képzésre támaszkodva továbbra is lényegesen jobb mutatókat produkál az európai átlagnál. A példaadó országokban jól elkülöníthetőek azok a képzési területek, amelyekben a duális képzés kivitelezhető és sikeres. Ezek a műszaki terület, a társadalomtudományok egyes gyakorlatorientált diszciplínái, illetve a gazdaságtudományok. 3 Gery B. Herrigel, Power and Redefinion of Industrial Districts. The Case of Baden-Württemberg, in The Embedded Firm. On the Socio-Economics of Industrial Networks, by G. Grabher (London: Routledge, 1993), 227 51. 4 Tamás Köpeczi-Bócz, A duális felsőoktatás nemzetközi relevanciája, in Új kihívások a felsőoktatásban és a pedagógusképzésben. III. Trefort Ágoston Szakmai Tanárképzési Konferencia tanulmánykötet, ed. Péter Tóth, Rita Ősz, and Andrea Hajnal (Budapest, 2013), 212 25. 217. 5 Ilona Gere, Ifjúsági munkanélküliség: a probléma jellemzése, eddigi intézkedések hatása, további teendők, in EU-konform foglalkoztatáspolitika (A hazai foglalkoztatáspolitika átalakítása a közösségi gyakorlatnak megfelelően), ed. Mária Frey (Budapest, 2001), http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/gere_i._- _ifjusagi_munkanelkuliseg.pdf. 6 Osmo Kivinen and Jouni Nurmi, Unifying Higher Education for Different Kinds of Europeans. Higher Education and Work: A Comparison of Ten Countries, Comparative Education 39, no. 1 (February 2003): 83 103, doi:10.1080/03050060302563. 92. 5/27
A magyar kezdeményezések egyelőre inkább a műszaki és a gazdasági képzésekre koncentrálnak, így e tanulmányban főként ezek nemzetközi megvalósításaira érdemes rávilágítani. Természetesen lényeges, hogy az Európai Unió egységesítő szemlélete miként juthat érvényre a kooperatív programok megsokszorozódása mellett. Az Európai Bizottság egyre inkább véleményformálóként és javaslattevőként igyekszik megnyilvánulni az európai felsőoktatás kérdésében is. Érdeklődése a bolognai és a lisszaboni folyamat eredményein is tetten érhető. A dokumentumokban foglalt célkitűzések és eredmények többek között arra is irányulnak, hogy a bizottság hangsúlyozza a gazdasági hasznosságot, amelyet a felsőoktatás az egyén és a társadalom számára is nyújtani tud. 7 Ez a megközelítés kedvez egy olyan közös, európai felsőoktatási trendnek, amely előnyben részesíti a duális képzéshez hasonlóan vállalati-felsőoktatási intézményi kooperációra épülő képzési formákat, bár egyelőre a regionális jelentőség hangsúlyozása nélkül. A BA-diplomásoknak nemcsak az MAképzésbe való bekapcsolódásra, de a munkaerőpiaci kihívásokra is fel kell készülniük. Minden olyan törekvés tehát, amely a BA-hallgatók szakmai kompetenciáinak növelésére irányul, összhangban van a Bolognai Nyilatkozat céljaival. 8 Az EB a kooperáció lényegét a bolognai és a lisszaboni dokumentumok 9 alapján egyelőre a kutatáshoz több szereplő által együttesen biztosított környezet prizmáján keresztül értelmezi (ti. a tanulás és a kutatás szükségszerűen együttműködést igénylő formák, amelyekben az egyetemi hálózatok, illetve vállalatok bekapcsolódása is kívánatos). Mindez azonban nincs ellentmondásban a kooperáció természetének és jelentőségének lehetséges újraértelmezésével. 10 A fentiek mellett azonban továbbra is igaz, hogy a felsőoktatás tradicionálisan egy olyan terület, amelynek kapcsán a tagállamok igyekeznek ragaszkodni a nemzetállami szintű szabályozásokhoz, ez pedig az oktatás elsődleges nemzetépítő funkciójának koncepciójában gyökerezik. 7 Ruth Keeling, The Bologna Process and the Lisbon Research Agenda: The European Commission s Expanding Role in Higher Education Discourse, European Journal of Education 41, no. 2 (June 2006): 203 23, doi:10.1111/j.1465-3435.2006.00256.x. 209.p. 8 Bettina Alesi, Bachelor Graduates on the Labour Market. A Cross-National Comparison of the Employers Viewpoint, in The Routledge International Handbook of Higher Education, ed. Malcolm Tight et al. (New York: Routledge, 2009), 327 79. 327.p. 9 Lisszaboni Stratégia, Bolognai Nyilatkozat. 10 Keeling, The Bologna Process and the Lisbon Research Agenda. 210.p. 6/27
3 A kooperatív képzés szereplői, feladatmegosztás A tanulmány célja, hogy mindenekelőtt az osztrák és a német gyakorlatok részleteit szemléltesse, mivel a magyar kezdeményezések jellemzően ezeket a mintákat kívánják követni. Minthogy azonban a lényeges aspektusokban ezek a gyakorlatok megegyeznek, az osztrák rendszert csak röviden említjük. Ezen túl a svájci modell működését mutatjuk be további lehetséges példaként. A három kiválasztott ország, Németország, Ausztria és Svájc közös jellemzője, hogy nem kizárólag a felsőoktatásban valósul meg a munkaerőpiac és a képzőintézmény kooperációja, hanem a középfokú szakképzésben is. Sőt, a bolognai rendszerbe integrált duális képzés Németországban számos ponton összekapcsolódik az azonos szellemiségben szervezett középfokú szakképzés hagyományaival. Érdemes szem előtt tartani tehát a tényt, hogy a leginkább érintett műszaki területen egy már korábban megreformált, magas színvonalú és presztízsű szakképzést nyújtó középfokú oktatási szint szolgáltat további tapasztalatokat, illetve, hogy az ebben közreműködő vállalatok gyakran a duális képzést meghirdető felsőoktatási intézmények természetes partnerei lettek. 3.1 Ausztria és Svájc Ausztriában a felsőoktatásban először 2002-ben hirdettek meg tesztüzemben duális képzést. A grazi Fachhochschule Joanneum gyártástechnika és szervezés (Produktionstechnik und Organisation) programja volt ebben a tekintetben úttörő, és itt indult el az ország első teljes duális képzése is. 11 Svájcban a felsőoktatás alakításában jellemzően megoszlanak a szerepek a szövetségi és a kantoni szint között. Háromféle szereplő található a svájci felsőoktatásban: a kantonális egyetemek (hagyományos értelemben vett egyetemek), a szövetségi politechnikumok, valamint az alkalmazott tudományok egyetemei (UAS University of Applied Sciences). A gazdasági és a felsőoktatási szféra legszorosabb együttműködési formáját az UAS-ek produkálják. A folyamat, amely ezek kialakulásához vezetett, az 1990-es évek elején kezdődött. A strukturális reformokat számos egyeztetés előzte meg a szövetségi tanács kezdeményezésére, amelyek főként a svájci gazdaság innovációs lehetőségei felől 11 FH JOANNEUM Eröffnet erstes duales Studium Österreichs, n.d., https://www.fhjoanneum.at/aw/home/pum/pressemeldungen/~tzc/fh_joanneum_eroeffnet_erstes_duales_studi/?lan=de. 7/27
közelítették meg az átalakítások tervezését, 1994-ben pedig már el is kezdődött az intézményesítés. 12 A svájci modell tehát kiemelkedően gyorsan épült ki, bár az átalakítások gyorsasága néhány autoritásbeli bizonytalanságot hagyott a rendszerben, ezeket napjainkban is folyamatosan harmonizálni igyekeznek a résztvevő felek. A német példához hasonlóan a svájci alkalmazott tudományok egyetemei (UAS University of Applied Sciences) erősen regionális fókuszúak a képzési kínálat kialakítását és a hallgatóbázist tekintve, emellett fő gazdasági partnereiknek a kis- és középvállalkozások számítanak. 13 Mivel a gyakorlati központú képzés így bekerült a felsőoktatási szintre, az OECD által elitistának minősített svájci felsőoktatás társadalmi mobilitásban játszott szerepe jelentősen javult az utóbbi évtizedben, illetve javult az immár BSc-képzésekként akkreditált szakmák presztízse is. 3.2 A klasszikus duális képzés: Karlsruhe, Baden-Württemberg Az eredendően Baden-Württembergből származó duális képzés tankönyvi példája az úgynevezett Triple Helix modellnek, amely az egyetem vállalati szféra kormányzat viszonyrendszer leírására szolgáló regionális szintű modell. Azt szemlélteti, hogy a regionális kontextusban a tudás fontosságának növekedésével miként mosódnak el a kompetenciahatárok az egyes elemek között. 14 Gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények vállalkozói tulajdonságokat és viselkedésformákat vesznek fel, míg a vállalkozások akadémiai profilt is kialakítanak. 15 A duális képzés kidolgozásában tág keretek között részt vesz a szövetségi kormányzat, a tartományi kormányzat, a képzőintézmény és maga a vállalat, amely legtöbb esetben régiós érdekeltségeket képvisel. Németországban a felsőoktatás tartományi szintű szabályozása jellemző. A föderális kormányzat ráhatása korlátozott a duális rendszer felépítésére, alapvetően az oktatási intézmények fenntartásával járul hozzá ezek működéséhez. A szakmai és adminisztratív részletek szabályozása a tartományi szintre kerül, így még Németországon belül sem 12 Juan-Francisco Perellon, The Governance of Higher Education in a Federal System: The Case of Switzerland, Tertiary Education and Man 7 (2001): 211 24. 13 Juan-Francisco Perellon, The Creation of a Vocational Sector in Swiss Higher Education: Balancing Trends of System Differentiation and Integration, European Journal of Education 38, no. 4 (December 2003): 357 70, doi:10.1111/j.0141-8211.2003.00154.x. 361. 14 Iryna Lendel, Phil Allen, and Maryann Feldman, University-Based Economic Growth, in The Routledge International Handbook of Higher Education, ed. Malcolm Tight et al. (New York: Routledge, 2009), 381 96. 387.p. 15 M. E Porter, The Economic Performance of Regions, Regional Studies 37, no. 6 7 (2003): 549 78. 8/27
beszélhetünk a kooperatív képzési forma egységes megvalósulásáról. Németországban a felsőoktatás finanszírozása és a menedzsmenthez kapcsolódó adminisztratív feladatok túlnyomórészt a tartományok hatáskörébe tartoznak, de vannak bizonyos szövetségi szintű szabályozások, amelyeknek szintén meg kell felelni. Így az egyes régiók egyéni adottságaihoz idomulnak a kooperatív képzés sajátosságai. 16 A tartomány felelőssége kiterjed a felsőoktatási intézmények falain belül zajló képzésre. Különböző társadalmi partnerek feladata a kellő számú gyakorlati hely biztosítása, hiszen a vállalatok nem kötelezhetőek a pozíciók megnyitására. Két fontos szerv bonyolítja a feladatok jelentős részét: a BIBB (Bundesinstitut für Berufsbildung) és a BA (Bundesagentur für Arbeit). Előbbi egy országos kompetenciájú szervezet, amely az innováció, a szakoktatás és a szakképzés területén működik a gyakorlatorientált oktatás egyik előmozdítója, kutatásokat folytat saját hatáskörben, illetve tanácsadói feladatokat lát el. A BA közvetít a munkaerőpiac szereplői között, szintén országos hatáskörrel bír. Egyik divíziója a munkaerőpiac kutatásával foglalkozik, az általa készített felmérések fontos összetevői a duális képzés fejlesztési terveinek. A Kereskedelmi és Iparkamara (IHK Industrie- und Handelskammer) amellett, hogy közreműködik a tréninganyagok összeállításában és további tanácsadást nyújt a duális képzésben részt vevő partnercégeknek, ellenőrzi a képzés folytatását, és értékeli a vállalatok által szervezett tréningeket. A harmadik szereplő a partnercég: a képzés költségeinek jelentős részét, illetve a munkahelyet szolgáltatja. Emellett általános és célzott tutorálással megbízott alkalmazottai is segítik a hallgatókat. 17 4 A duális képzés szereplőinek együttműködése regionális szinten Fontos leszögezni, hogy a duális képzés klasszikus formája egy szövetségi állam tartományának méreteire, egy nagyjából Magyarország méretű területnek a gazdasági kapacitásaira és munkaerő-igényére lett szabva az egyik legmagasabb életszínvonalat garantáló európai régióban. Az alábbi alfejezet az általános, strukturális megállapításokat a különböző német tartományi gyakorlatokra vonatkoztatva vonja le, míg a specifikusabb megállapítások a Baden-Württemberg tartományi tapasztalatokat érintik. Elszórtan jelezzük a szövegben, amikor az államberendezkedésből vagy a méretekből adódó eltérések miatt jelentős különbségek adódhatnak a magyar kontextushoz és érdekekhez képest. 16 Organisation for Economic Co-operation and Development, Higher Education and Regions: Globally Competitive, Locally Engaged (Paris: OECD, 2007). 51.p. 17 Shulei Zhao, Guifang Liu, and Qingxi Hou, The Enlightenment of German Higher Education. Dual System to the China s High Education System, 2014. 76-77.p. 9/27
Számos, a duális képzés keretein belül menedzselhető igény létezik a régió különböző szereplői részéről. A felsőoktatási intézmények például helyi támogatást keresnek a globális tanulóbázis és kutatás fenntartásához ez különösen annak fényében fontos, hogy az állami szintről érkező források szűkülnek, egyre inkább az oktatási intézmény fenntartására korlátozódnak. Elengedhetetlen a helyi hallgatók bevonzásának segítése is, akik a duális programok fenntartóinak szándéka szerint a hallgatóállomány túlnyomó többségét adják. Emellett további bevételekre számítanak a helyi üzleti vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások eredményeként (tanácsadás, továbbképzés formájában). Érdekük továbbá a vonzó helyi gazdasági környezet, hiszen a megtartó erejére apellál tanári erő és tehetséges diákok tekintetében is. Hasonlóan lényeges motivációi vannak a város- és területfejlesztéssel foglalkozó szerveknek, amelyek a felsőoktatási intézményekre mint adó- és egyéb bevételforrásokra tekintenek, és számítanak az általuk képviselt tőkevonzerőre. A felsőoktatási intézményektől elvárják, hogy új vállalkozások létrejöttéhez járuljanak hozzá, illetve szaktudásukat a már meglévők rendelkezésére bocsássák. Küldetésükből adódóan növelik a helyi munkaerő értékét, hallgatóik révén pedig a helyi kulturális programok fejlesztői és fogyasztói egyben. Fontos szempont továbbá, hogy a regionális elköteleződés lehetőséget ad a felsőoktatási intézményeknek, hogy kifejezzék felelősségvállalásukat a civil társadalommal szemben. A régió szereplőinek érdekeltségei tehát szorosan összefonódnak a duális képzés vonatkozásában. Szövetségi államokra szabott, specifikus nehézség az egyes régiók elválasztása a felsőoktatási intézmények befolyási övezeteinek elhatárolásánál a stratégiai tervezésben. Ha azonban a strukturális feltételek adottak (megfelelő egyeztetési fórumok, rendszeres kapcsolattartás, specialisták alkalmazása), regionális vagy helyi önkormányzatok is a felsőoktatási intézmények regionális elköteleződését elősegítő irányelveket követhetnek. 18 Vállalati politika és felsőoktatás-politika az innováció-politika terén közelítenek egymáshoz. 19 Ennek gyakorlati leképeződése a számos kutatási megállapodás, amely gyakran a duális képzési együttműködéshez társul. Ebben az esetben a vállalat jelzi, hogy milyen elméleti képzési elemeket szeretne viszontlátni az általa is finanszírozott duális képzés tantervi hálójában (tehát nem kiterjedt javaslatot tesz, nem az elméleti képzés alapjait kívánja meghatározni), amelyet a vállalat saját eszközein később alkalmaz, avagy előállít. Mivel a fejlesztési politikákban a hátrányosabb helyzetű régiók strukturálatlan finanszírozásának trendjét felváltották a kooperatív előnyökre alapozó és növekedési potenciált megcélzó támogatástípusok, a felsőoktatási intézmények kulcsfontosságú 18 Porter, The Economic Performance of Regions. 556.p. 19 Organisation for Economic Co-operation and Development, Higher Education and Regions. 38.p. 10/27
szerepet kaphatnak a régiók versenyképességének megőrzésében és fejlesztésében mint tudás-szolgáltatók és a fejlesztések műhelyei. 20 A kutatás kezdeti kérdései között felmerült, hogy vajon miként tudja egy felsőoktatási intézmény a leghatékonyabban felmérni a regionális munkaerőpiaci igényeket. A német képzési környezet tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az intézmények nem feltétlenül törekednek erre, mert a folyamat alapvetően a leendő partnervállalattól indul ki, tehát létezik duális formában egy olyan képzés, amely egyébként a hagyományos rendszerben is indul, de egy vállalkozás vezetése az előbbivel partnerségre lépve, közösen szeretne egy jövendőbeli munkavállalót kinevelni. A magyar környezet egyelőre ebből a szempontból is a multinacionális vállalatok túlsúlya miatt mutat más alaphelyzetet, itt a felsőoktatási intézmények és a vállalatok képviselői közötti egyeztetéseken a vállalati igényeknek természetesen nagyobb tér jut. Ez azt is jelenti, hogy különbség mutatkozik az egyes vállalatok által finanszírozott hallgatók számbeli megoszlásában is mivel a német képzési helyek partnerségei ezres nagyságrendet mutatnak, a vállalatok mindössze néhány hallgató oktatásában vesznek részt évfolyamonként. Ez a szerkezet egyúttal gátolja is azt, hogy túlzottan specializálttá váljon az elméleti képzés. Mivel a német modellben a tartomány, a régió szerepe kerül folyamatosan előtérbe, a tartományi szerepvállalás a gazdasági szféra és a felsőoktatási intézmények közötti kooperáció elősegítésére több terepen is lehetséges és kívánatos. Az állam nagyobb teret adhat a felsőoktatási intézményeknek vállalkozói profil kialakítására, de szükséges lehet az autonómia bővítése is, hogy stratégiai együttműködéseket építhessenek ki. Reformra szorulhat az irányítási mechanizmus is, például a pénzügyi menedzsment területén. Emellett az állam támogathatja a magas szintű kutatást és oktatást fontos, hogy az egyetem egyre több magasan képzett munkavállalót tudjon a gazdaság rendelkezésére bocsátani. Ha radikálisan alacsony az egyes hallgatókra jutó ráfordítás, az szinte bizonyosan a humán erőforrás-utánpótlás helyi veszteségeihez vezet. Az OECD országokon belül kétszeres eltérések is lehetnek a ráfordítás összegszerű értékét illetően. 21 A duális képzés egyik lényeges eleme a helyi, régióban jelen lévő vállalatokkal történő együttműködés. A mintaadó német gyakorlatban ez egy további, fontos sajátossággal is kiegészül: a duális képzést indító felsőoktatási intézményekkel többségében kis-, illetve 20 Organisation for Economic Co-operation and Development, Higher Education and Regions. 31.p. 21 Richard Lambert, Best Practice in Business-University Collaboration, in Universities and Business: Partnering for the Knowledge Society, ed. Luc E. Weber and James J. Duderstadt (London: Economica, 2006), 161 70. 163.p. 11/27
középvállalkozások működnek együtt. Mind a foglalkoztatott hallgatók számát tekintve, mind pedig a partnerek abszolút számát tekintve kisebb szegmenset képviselnek a nagyvállalatok, multinacionális cégek. Erre a sajátosságra azért különösen lényeges rámutatni, mert a jelenleg Magyarországon folyamatban lévő duális programok, illetve kezdeményezések egyegy multinacionális cég (például Knorr-Bremse, Audi, Mercedes-Benz) kezdeményezésére, alapvetően az adott cég erőforrásaira támaszkodva működnek. Természetesen igyekeznek bekapcsolódni a képzésbe a kis- és középvállalkozások is, de a németországihoz hasonló arányok kialakulását számos tényező akadályozza. Az egyik a német és a magyar gazdaság felépítése között mutatkozó különbség a kis- és középvállalatok részesedésének tekintetében. Egy másik a kis- és középvállalkozások prosperitása: a magyar közegben problémásabb az árrésből kitermelni a duális képzésben részt vevő és egyben alkalmazott hallgató munkabérét vagy ösztöndíját. Számos adminisztratív teher is gátolja a kis- és középvállalkozások gördülékeny bekapcsolódását a duális képzésbe. 22 Amióta a modell a gyakorlatban működik, tartományi és állami szinten is folyamatosan monitorozzák a német gazdasági szereplők együttműködési hajlandóságát a duális képzésben. Egy ilyen tematikájú felmérés szerint Németországban 2012 folyamán 2,5 milliárd eurót fordítottak az ötven főnél több munkatársat foglalkoztató cégek a felsőoktatás támogatására. Ennek az összegnek jelentős része, 948 millió euró került a kooperatív képzési formákat kínáló intézményekhez, így a duális képzésbe is. 23 Az összeg fennmaradó részét a BA/BSc követelményrendszerében lefektetett gyakorlatoknak helyt adó intézményekben gyakorlati helyek finanszírozására és egy állami ösztöndíj kiegészítésére fordították. 24 Ezzel arányosan csökkent a felsőoktatási intézmények számára dologi kiadásokra kiutalt állami támogatás összege. Ez a trend is mutatja, hogy a felsőoktatás versenyképesebbé tétele nem feltétlenül jár nagyobb állami szerepvállalással és az állam anyagi hozzájárulásának növekedésével. Egy felmérés arra kívánt rávilágítani, hogy ezeknek a cégeknek a befektetésre vonatkozó döntéshozatalában milyen szempontok játszanak legnagyobb szerepet. 22 Tóth Ákos, A duális képzés nemzetközi gyakorlata, 2014. szeptember 12. 23 Christiane Konegen-Grenier, Thorsten Lang, and Beate Placke, Nutzen der Unternehmen aus ihren Investitionen in akademische Bildung, IW Trends, no. 1 (2014), doi:10.2373/1864-810x.14-01-06. 1-2.p. 24 {A Fachhochschulekat is ideértve.} 12/27
1. táblázat: A vállalatok oktatási befektetési döntésének szempontjai. Forrás: Nutzen der Unternehmen 25 Szempont Válaszadó vállalatok százaléka Jobb lehetőségek a toborzásra hiányszakmák esetén Olyan szakirányok megerősítése, amelyek a vállalkozás szempontjából lényegesek A gyakorlatközpontúság megerősítése a képzési programban Az alkalmazottak meglévő tudásának elmélyítése vagy továbbképzése A vállalkozásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársak támogatása Az alkalmazottak lojalitásának megerősítése a továbbképzés támogatása révén A vállalkozás hírnevének növekedése 72 A munkatársak vezető pozícióra történő felkészítése Általában a német képzőhelyek támogatása 56 88 82 82 81 80 75 69 A táblázatban jól látszik, hogy csaknem a vállalatok 90%-a deklarálta, hogy a befektetés jobb toborzási lehetőséget teremt számukra a hiányszakmák képviselői között. Fontosságban alig marad el ettől a szándék, hogy olyan szakirányokat erősítsenek, amelyeknek végzett szakemberei az adott vállalat profiljába beleillenek. A gyakorlatközpontúság általános támogatása mellett a felmérés tanúsága szerint a vállalatok abban is érdekeltek, hogy munkatársaikat továbbképezzék a befektetés célintézményében. A felmérésből egyúttal az is kiderült, hogy a legnagyobb haszonmaximalizálást azok a vállalatok tudták elérni, amelyek 25 Konegen-Grenier, Christiane, Thorsten Lang, and Beate Placke. Nutzen der Unternehmen aus ihren Investitionen in akademische Bildung. IW Trends, no. 1 (2014). doi:10.2373/1864-810x.14-01-06. 13/27
közvetlenül az oktatási intézményeket támogatták, illetve az általuk alkalmazásba vett hallgatóknak több csatornán keresztül is nyújtottak juttatásokat. 26 Németországban a duális képzés migrációcsökkentő potenciálja jellemzően a képzési hely kiválasztásának vonatkozásában jelenik meg: a hallgatóbázis jelentős részét adják az adott oktatási intézmény közvetlen környezetében lakó fiatalok. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy ezek a hallgatók jobbára ingáznak, a képzés idejére nem költöznek el otthonról. A juttatási rendszer is részben ehhez az életstratégiához idomul. Ugyanakkor Németországon belül a végzett hallgatók jellemzően rugalmasan mozognak, igazodva az őket alkalmazó cég érdekeltségeihez is. Az sem ritka, hogy a közép- vagy kelet-európai érdekeltségekkel rendelkező multinacionális vállalatok fél-egy éves időtartamra ezekre a helyekre irányítják a frissdiplomásokat, de hosszú távon alkalmazásukat a német telephelyeken képzelik el. A duális képzésből kikerülve tehát a fiatalok inkább a tágabb német, semmint a regionális gazdaság szintjén tájékozódnak. 27 5 A képzési programok szerkezetének reformja A Duale Hochschule intézménye egybekapcsol szakképzési irányú, korábban felsőoktatáson kívül eső oktatási formákat a BA/BSc keretei között sztenderdizált modulokkal, ennek eredményeként a duális képzés szerkezeti felépítése minden fontos vonatkozásban jelentősen eltér a hagyományos képzési rendszertől. Számos BA/BSc képzés teljesítésének feltétele már a szakmai gyakorlat, de ezek nem épültek be szervesen a tanrendbe, hanem izoláltan (négy-hat hétig, hat hónapig), egybefüggően szükséges őket elvégezni. A duális képzés sikeresen integrálja a gyakorlati modulokat. Németországban jellemzően három hónapos blokkokban követik egymást az elméleti és gyakorlati időszakok. Ausztriában viszont heti szinten került integrálásra a képzés, három nap elméletet két nap gyakorlat követ. A Baden-Württemberg tartományban 2010 óta érvényben lévő Landeshochschulgesetz (Tartományi Felsőoktatási Törvény) foglalkozik elsőként a duális képzőhellyel mint önálló intézményi formával. Rögzíti, hogy a duális képzőintézmény az oktatási intézményből és a gyakorlatot biztosító központokból áll, amelyekben alkalmazzák az elsajátított elméleti tudást, illetve az együttműködő felek közös kutatásokat is lebonyolítanak. A duális főiskola 26 Konegen-Grenier, Lang, and Placke, Nutzen der Unternehmen aus ihren Investitionen in akademische Bildung. 27 Ákos Tóth, A duális képzés a gyakorlatban: Duale Hochschule Baden-Württemberg (DHBW), Szeptember 12, 2014. 14/27