UNIUNEA EUROPEANĂ GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE AMPOSDRU Fodul Social Europea POSDRU 2007-2013 Istrumete Structurale 2007-2013 GUVERNUL ROMÂNIEI MINISTERUL MUNCII, FAMILIEI ŞI PROTECŢIEI SOCIALE OIR POSDRU NV ASOCIATIA PENTRU PROMOVAREA AFACERILOR IN ROMANIA FELNŐTTKÉPZÉSI TÉRKÉP az erdélyi régiók vállalkozásaiak fejlesztéséhez (igéyfelmérés, előrejelzés, képzési redszer, módszerta, mitaprogramok) D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI A projektet az Európai Szociális Alap támogatja a romáiai Humáerőforrás-fejlesztési Operatív Programo keresztül. Befektetés az emberekbe
2
Tartalomjegyzék Erdély felőttképzési jövőképéhez... 2 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából... 3 Általáos tedeciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésébe... 3 Északyugat régió... 3 Nyugat régió... 6 Közép régió... 8 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába...11 Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés...11 Turisztikai és idegeforgalmi speciális képzési igéyek várható alakulása...18 Mezőgazdaság, élelmiszeripar...20 Ipar, eergetika...25 Módszertai alapok...41 Kompetecia alapú felőttképzés...41 Mitaprogram-javaslatok...47 Vállalkozásfejlesztés...47 Turisztika és idegeforgalom...53 Gépipar...55 Építőipar...57 Szolgáltatóipar...60 A javasolt képzési programok grafikus modultérképei...62 Irodalomjegyzék az Ipar, eergetika témakörhöz...80 Tartalomjegyzék 1
Erdély felőttképzési jövőképéhez Mukaközösségükek úttörő szerep jutott az ú. felőttképzési térkép összeállításával. Erdély teljes területére, midhárom fejlesztési régiójára kiterjedő ilye kísérlet még em törtét. Ugyaakkor az eddigi képzési és fejlesztési tapasztalatok, valamit e jövőépítő lehetőség iráti elkötelezettség biztosította az új, előzméyek élküli feladat előfeltételeit. Közös godolkodással azt a módszert alakítottuk ki, hogy első lépéskét kerüljö céliráyos elemzésre a projekt kutatási alprogramjáak eredméye mely a kérdőíves lekérdezés módszerével az erdélyi kisvárosok jelelegi és poteciális vállalkozóiak képzési igéyeit gyűjtötte össze, majd készüljö egy áttekités a fejlesztési régiók primer, szekuder és tercier szektoráak helyzetéről, adottságairól, és ezt kövesse a felőttképzési előrejelzés, a módszertai alapok, valamit a mitaprogramok összeállítása. A felőttképzési térkép összeállításáak azaz a kellőe megalapozott erdélyi képzésfejlesztési jövőkép megalkotásáak hátterébe egy új együttműködési modell, a hálózatépítés, a klaszterszervezés kezdeméyezése áll. Sőt, eze is túllépve elsőkét Kelet-Közép-Európába, a klaszterek közötti, határoko átyúló kooperáció feltételeiek létrehozása kezdődött el, melyek elidítója egy traszregioális felőttképzési hálózat, a békéscsabai koordiációval működő PaoForrás Klaszter. Ezzel az új modellel az iparági és a tudásklaszterek közötti együttműködéssel új utako idulhat a mukáltatói, vállalkozói igéyekek megfelelő képzési kíálat létrehozása. Erre azért va szükség, mert térségük államaiba, a piacgazdaságra való áttérés sorá, az eddig alkalmazott módszerekkel két évtized alatt sem sikerült megfelelteti egymással a mukaerő-kíálatot a mukaerő kereslettel, s eze belül a képzési redszereket összhagba hozi a valóságos igéyekkel. A felőttképzési térkép összeállítása ebbe az új modellalkotási folyamatba illeszkedik. A végső cél az, hogy a klaszterközi összefogás hosszú távú új célokat, új kitörési potokat követve az éritett régiókba új mukahelyek létrehozását, illetve a mukahelymegtartást szolgálja. A gazdasági átredeződés korszakába a mukahelyteremtéshez már em elegedőek az egyes ágazato belüli kapcsolatok. Az új foglalkoztatási lehetőségeket biztosító húzóágazatokba létre kell jöie a képzési és a vállalkozási szektor közötti új megközelítéseket és új módszereket, eszközöket alkalmazó, határoko átívelő, hálózati együttműködésekek. Molár György igazgató Türr Istvá Képző és Kutató Itézet Békéscsabai Igazgatóság 2 Erdély felőttképzési jövőképéhez
A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából A projekt kutatási alprogramja Erdély kisvárosaira iráyult, ezért általáosabb következtetésekhez szükség va a három fejlesztési régió gazdasági lehetőségeiek összefoglaló áttekitésére, mégpedig azokat az ágazatokat középpotba helyezve, melyekbe a képzési igéyek várható tedeciáiak előrejelzése is törtéik. Így az alábbiakba az ország és Erdély egészére jellemző folyamatok utá a három erdélyi régió primer, szekuder és tercier szektoráak lehetőségeit meghatározó adottságok kerülek összefoglalásra 1. Általáos tedeciák az országos és az erdélyi gazdaság fejlődésébe (Györfy, 2006, 2009) Romáiába a piacgazdaságra való áttérés folyamatába hasoló általáos gazdaságszerkezeti tedeciák állapíthatók meg, mit a többi kelet-közép-európai államba. A változások yertese egyértelműe a szolgáltatási ágazat, az iparral és külöösképpe a mezőgazdasággal szembe. Területi szempotból a yertes a Bukarest régió. Erdély verseyképessége ehhez képest kedvezőtleebb, viszot ebből a szempotból a három erdélyi régió megelőzi a Kárpátoko kívüli, em fővárosi régiókat. Az 1990 óta tartó időszak Romáiába két részre osztható: Az első évtizedre, 2000-ig a szocialista gazdaságszerkezet lassú változása volt jellemző. Ebbe az időszakba főkét a szekuder és a tercier szektor mukaerő-kibocsátása és a mezőgazdaság mukaerő-felszívása állapítható meg, melyek hátterébe alapvetőe a termelőszövetkezetek felszámolása és a földtulajdo visszaszolgáltatása áll. A foglalkoztatottak száma ezzel együtt országos szite és Erdélybe is csökket. A földtulajdo felaprózódott, az agrárágazat mukatermelékeysége csökket a másik két szektorral szembe. Az időszak végére elmélyült a város-vidék, főkét a agyváros-vidék gazdasági külöbség, s ez a második évtizedbe tovább folytatódott. A piacgazdasági átmeet második, 2000 utái évtizedébe a magas hozzáadott értéket előállító tercier és szekuder ágazatokba a gazdasági és a foglalkoztatási övekedés volt a jellemző. Dötőe a beruházások és a fogyasztás bővüléséek eredméyeképpe a makrogazdasági mutatók kedvezőe alakultak. 2000 2008 között a GDP övekedése éves átlagba 5% volt, amely a térség többi államához képest is jeletős. Az országos szitű és az erdélyi foglalkoztatottsági szerkezet alakulása már másfél évtized elteltével visszatükrözte a feti folyamatokat, melyet az alábbi táblázat adatai szemléletese igazolak: 1. Táblázat: Foglalkoztatottak aráya az egyes ágazatokba (%, 2006) Ágazat Romáia Északyugat régió Nyugat régió Közép régió 32,0 35,1 26,7 26,7 24,9 26,1 29,5 29,4 43,1 38,8 43,8 44,0 Az adatok azt mutatják, hogy az Északyugat régióba a mezőgazdaságba, míg a másik két erdélyi régióba az iparba foglalkoztatottak aráya agyobb az országos átlagál, miközbe az Északyugat régióba kisebb a tercier szektorba foglalkoztatottak aráya. Északyugat régió Primer ágazatok A régió egyik fő jellegzetessége az eergetikai yersayag kitermeléséek lehetősége, amely elsősorba a Kárpátok érc és eergetikai yersayagára épül, de a domb- és síkvidéke is előfordulak jeletős altalajkicsek (széhidrogé, termálvíz, 1 A fejezet összeállításáak forrása a Magyar Tudomáyos Akadémia Regioális Kutatások Közpotja és a Dialóg Campus Kiadó által megjeletetett A Kárpát-medece régiói sorozat 2003 2009 között kiadott 1., 4. és 9. kötete. A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 3
építőayag-ipari yersayagok stb.). Az elmúlt két évtizedbe az ágazat egészére, külööse a hagyomáyos báyászatra a visszaesés és a foglalkoztatottság csökkeése jellemző. Ugyaakkor az építőipari yersayagok szempotjából a régió redkívül sokrétű és gazdag poteciállal redelkezik (építési homok és kavics, agyag, márváy, kalcit, mészkő, kaoli, gipsz, adezitek). Az eergetikai ipar alapja a hőeergia. A hőerőművek a korábbi szétüzelésről fokozatosa átálltak a gáz- vagy a vegyes tüzelési módra, melyek az elektromos eergia termelése mellett a lakossági és ipari távhőszolgáltatást is ellátják. A régióba amit azt a fet bemutatott foglalkoztatási aráyok is jelzik a mezőgazdaság kiemelt fotosságú ágazat. Súlyát és a fejlesztési lehetőségeket még ikább jelzi az, hogy a vidéke élő foglalkoztatottak 56%-a a mezőgazdaságba dolgozik. Az összterület 61%-át haszosítják külöböző mezőgazdasági tevékeységekkel. A változatos domborzatból következik a talajok sokszíűsége, a területhaszálat mozaikossága. A gaboatermesztésre haszált területek aráya agyobb, a gyümölcsösöké alacsoyabb. Képzési szempotból figyelemre méltó, hogy a vidéki foglalkoztatottak 44,2%-áak alacsoy a képzettsége (legfeljebb 7 osztály). Eek a jórészt szakképzetle társadalmi csoportak eheze képzelhető el továbbképzés, átképzés élkül más foglalkoztatást biztosítai. A mezőgazdaság elmaradottságáak oka főleg a reprivatizáció utái birtokszerkezet kedvezőtle helyzete, a törpebirtokok és az azoko foglalkoztatottak agy száma, valamit a kiegészítő jövedelmet biztosító vidéki mukahelyek hiáya. A tulajdoviszoyok az ágazat fejlesztése szempotjából tehát em kedvezőek. Romáia uiós tagországgá válásával előre látható a mezőgazdaságba dolgozók számáak csökkeése, ami várhatóa öveli fogja a birtokméreteket és a mukatermelékeységet országosa, így ebbe a régióba is. A redszerváltozás előtti időszakba a mezőgazdasági termelésbe közel azoos aráyt képviselt a övéytermesztés és az állatteyésztés. A reprivatizálással ez megváltozott, és az Északyugat régióba a övéytermesztés aráya viszoylag jeletős megyei eltérésekkel átlagosa 66,6%-ra őtt. A termelési profilra Bihar és Szatmár megyei domiaciával a szemes gaboa redkívül magas aráya jellemző (76,2%). A legagyobb mértékbe a kukorica vetésterülete övekedett, ugyaakkor őtt a zöldségfélék, a burgoya, a apraforgó részaráya is, viszot egyedére csökket a cukorrépa-termelés. A szátóföldi övéytermesztési szerkezet az uiós tagság következtébe távlatilag várhatóa megváltozik, csökkei fog az étkezési gaboa aráya és ői fog a cukorrépa vetésterülete. Az állatteyésztés jellemzője, hogy a juh- és szarvasmarha-teyésztés agymértékű visszaesése elleére, megyék közötti eltérésekkel a régió állatállomáya jeletős aráyú az országos adatokhoz viszoyítva (2002. évi adatok szerit: szarvasmarha 17%, sertés 17,5%, juh 13,3%, kecske 9,7%, ló 12,9%), de szerkezete ics összhagba a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. A reprivatizáció sorá a termelőszövetkezeti állattartó telepeket felszámolták, az alacsoy szitű jövedelmezőség, valamit a fiatal mukaerő hiáya is az állatteyésztés visszaeséséek folyamatát erősítette. A lóállomáy viszot őtt, mert az új egyéi gazdaságokba a lóak géphelyettesítő szerepe lett. A jövő kihívása az állatteyésztés részaráyáak övelése, a gaboa takarmáykét való haszosításáak fokozása, viszot uiós hatásra kocetrációs folyamat várható, amiből a agy számba működő kisgazdaságok kimaradak, ha em találják meg az összefogás módját. Ugyaakkor a régióba a jeletős gyepterületek kihaszálásához, a tájfetartáshoz fotos a szarvasmarha- és juhteyésztés megtartása és kiterjesztése. Szekuder ágazatok A régióba a redszerváltozás első évtizedébe közel felére esett vissza az ipari keresők aráya, aak elleére, hogy az Északyugat régió országos szite a harmadik helyet foglalta el az iparba alkalmazott mukaerő számát tekitve, mely ezzel együtt az ágazati GDP-aráy szerit Erdély legkevésbé iparosodott övezete. Az ipari mélyrepülés oka a korábbi erőltetetett szocialista iparosítás következméyeiek a piacgazdaság viszoyai közötti tarthatatlasága. Az átalakulás második évtizedébe a megiduló újraiparosodás bee az alacsoy bér- és adószit által motivált, dötőe az új, exportorietált iparágak (pl. számítástechika, elektrotechika, gyógyszeripar) felé iráyuló külföldi befektetők megjeleése a foglalkoztatottságra is kedvező hatással volt. A régió megyéibe agy számba tervezett ipari parkok az ipari termelést várhatóa széles skálá fogják kiterjesztei, beleértve többek között az építőayag-, az autó-, a kofekció-, a bútor-, az üveg-, a textil-, a köryezet-, a gyapjú-, a bőr-, a kozerv-, a kézmű- és vegyipart, a vaskohászatot, valamit az élelmiszer-, fa- és fémfeldolgozást. A régió iparába főkét az eergetikai és a kitermelőipari ágazatokba jellemzőek a agyvállalatok, míg a feldolgozóiparba 4 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából
agyobb mértékű a kis- és középvállalkozások aráya (országos szite a GDP 60%-át termelik a kkv-k, Magyarországo például csak 27%-át, tehát Romáia ikább a saját lábá áll). A kis- és középvállalkozások verseyképességéek többek között képzéssel törtéő övelése jótékoy hatású a gazdasági stabilitásra, amelyhez hozzájárulhat a még viszoylag kis számba, de már megidult hálózatosodás, klaszteresedés is. A hálózati együttműködés a kkv-ko belül, illetve a kkv-k és a emzetközi agyvállalatok között az öfetartó fejlődési pályát erősítheti. Az Északyugat régióba az ipar területileg jobbára a városi településeke, elsősorba a agyvárosokba összpotosul, a szolgáltatások azoba itt is folyamatosa teret yerek az ipar rovására. A kis- és közepes városok elsősorba az élelmiszerés köyűipar számára szolgálak telephelyül, míg a falusi köryezetbe az erdő- és mezőgazdálkodás kiegészítő gazdasági területeikét dötőe a báyászat, valamit a köyű- és az élelmiszeripar települt meg. Képzési, foglalkoztatási szempotból is figyelemre méltó sajátosság, hogy ebbe a régióba találhatók legagyobb számba az ország hátráyos helyzetű kistérségei (26-ból 10). Az ipar területi szakosodását tekitve a legjellemzőbb Máramaros megye specializálódása a báyászatra, valamit a fém- és fafeldolgozásra. Kolozs megyébe az építőayag-ipar (első számú közpotja Torda) és a vegyipar va jele régiós összehasolításba agyobb aráyba. A legjeletősebb építőipari vállalatok Nagyvárado és Kolozsváro működek. Bihar megyéek Nagyvárad közpottal hagyomáyosa sokrétű az iparszerkezete, míg Szatmár megyébe az élelmiszer- és a köyűiparé a főszerep. Beszterce-Naszód megye sajátossága hegyvidéki jellege következtébe a fakitermelés és fafeldolgozás, Szilágy megyével együtt pedig a gép- és köyűipar. A régióba az átalakulás második évtizedéek első felébe az országos átlagál jeletősebb mértékű beruházások törtétek a feldolgozóiparba, az építőiparba és a kereskedelembe, de számottevő volt a logisztikába és a szállítási ágazatba is, míg a szociális ellátásba és az egészségügybe a regioális beruházások az országosál kisebb aráyt mutatak. Az Északyugat régió ipara élék átalakuláso és szerkezetváltáso megy át apjaikba is. Hagyomáyos és telepített iparágak szűkülek vagy szűek meg és újak (pl. gépgyártás) jöek létre és erősödek meg. A moderizáció felgyorsulásával ugyaakkor az ipar szerepe csökkei fog, mid agyobb mértékbe átadva helyét a agy jövedelemtermelő képességű tudásalapú gazdaságak, a termelői szolgáltatásokak. Tercier ágazatok A régióba termelt hozzáadott értékhez aráyaiba, a legagyobb mértékbe a szolgáltatások járulak hozzá. Az elmúlt két évtizedbe országos és regioális szite egyarát az iformációs és kommuikációs techológiák területé törtét a legagyobb átalakulás. A saját szoftvereket fejlesztő és értékesítő IT-vállalkozások száma a régióba övekszik. Teljese megújult a kommuikációs ifrastruktúra, a mobiltelefo- és iteretszolgáltatók meghódították a piacot. Jeletőse átredeződött a médiapiac is, megszaporodtak a regioális sajtótermékek, és gyorsa elterjedtek a kábeltévé-hálózatok. A pézügyi, baki tevékeység az átlagosál fejlettebb a régióba, Bihar és Kolozs megye kiemelkedő szerepével. E két megyébe működik a régió bakfiókjaiak közel fele. Eek oka Nagyvárad és Kolozsvár országos szite is kiemelt szerepe a baki tevékeységbe. A továbbiakba kiegyelítődés várható a teljes lefedettség felé. A baki vállalati ügyfélállomáy szempotjából az Északyugat régió az országos átlag felett helyezkedik el. A lakossági ügyfélállomáy rövidebb múlttal redelkezik, a lakosságak szát baki termékek bővülése jeleleg is tart. A hitelállomáy agysága övekvő tedeciát mutat, a régióba mitegy egyharmaddal több hitelt helyeztek ki, mit az országos átlag. A jelzáloghitelek a régióba 60%-kal vaak az országos átlag fölött, a fogyasztású célú hitelek kisebb mértékbe, de szité az országos átlag fölötti értéket mutatak, mikét a betétállomáy is. A betét- és a hitelállomáy együttes vizsgálatából az állapítható meg, hogy a régió gazdálkodása deficites, és jeletős az eladósodás. A lakosság pézügyi kultúrájáak fejlettsége az országos átlag feletti, ugyaakkor az elemzések szerit a fejlett országok szitje alatt va. A biztosítási piac bővül, regioális adatokból azoba kevés áll redelkezésre. Az Északyugat régióba működő vállalkozások közül a legtöbb a kereskedelembe (2004-be 44%) kocetrálódott. Közülük a mikrovállalkozások (1 9 alkalmazott) 91%-ot teszek ki, tehát a régióba egy kereskedelmi vállalkozásak átlag 5 alkalmazottja va. A régió a kereskedelembe működő kis- és középvállalkozások számát tekitve országos szite a harmadik. A határ közelébe kereskedő kis- és középvállalkozások fejlődéséek gátja többek között a vállalkozói készségek hiáya, valamit az iformációhiáy a beruházásokhoz szükséges hitelekről. Az utóbbi évekbe a kereskedelem szerkezete jeletőse átalakult. Az ágazat moderizálódott, új logisztikai struktúrák A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 5
és hálózatok jeletek meg, új marketigtechikák kifejlesztése és alkalmazása törtét meg, s ez külööse a szuper- és hipermarketek számára yújtott kedvező lehetőséget. A versey erősödését jelzi, hogy a kisebb városokba is megjeletek a kereskedelmi üzletlácok, valamit létrejöttek a külöböző típusú termékek forgalomba hozatalára specializálódott kiskereskedelmi lácok. A kommuikációs és iformációs techológiák bevezetése ugyaakkor lehetőséget biztosít arra is, hogy a vállalkozások elektroikus úto, új piacokat szerezve, közvetleül adhassák el termékeiket (e-kereskedelem). A turizmusba az előcsatlakozási, majd a csatlakozás utái uiós és emzeti források megjeleését követő jeletős fejlődés elleére a régió lehetőségei még icseek megfelelőe kihaszálva, a befektetések övekedése a szállás és a vedéglátás területé alatta marad az országos befektetési övekedések. A régióba a szálláshely típusa szerit azoos aráyba oszlaak meg a szállodák-motelek és a vidéki paziók. Jeletős számba vaak turisztikai villák is. Az Északyugat régió változatos természeti és kulturális adottságai külöböző típusú turisztikai szolgáltatások létrehozására adak lehetőséget a gyógyászati, a hegyi, a vadászati, a kulturális, a sport- és a falusi turizmus területé. A régióba három agy bareológiai és termál terület külöíthető el: a yugat-alföldi, az erdélyi és a máramarosi fesík. A tordai sóbáya, a Szigethegység természetes és gyűjtőtavai, a törtéelmi emlékeket őrző kastélyok, várak, templomok, múzeumok, emlékházak gazdagítják a látivalókat. A régió további jellegzetessége, hogy külöböző éprajzi tájegységeket foglal magába, melyek egyediek a épviseletek, a hagyomáyos foglalkozások, a épi hagyomáyok és szokások szempotjából. Külö említésre méltó Kalotaszeg, Máramaros, Magyarlápos és az avasi települések. A faluturizmus a vidéki települések felzárkózásáak lehetőségét jeleti, a mezőgazdasági tevékeységek mellett többletjövedelem-forrást biztosít. Nyugat régió Primer ágazatok A régióba a mezőgazdaság szerepe számottevő megyei eltérésekkel jeletősebb az országos átlagál. Az összterületből Temes megyébe a legagyobb aráyú a mezőgazdasági terület (80,6%), ezt követi Arad megye (65,9%), viszot jóval alacsoyabb Huyad megyébe (39,7%). A vidéki foglalkoztatottak akikek 39,5%-a alacsoy képzettségű közel fele, 48,3%-a dolgozik az agrárágazatba. Ez az adat jelzi a mezőgazdaságra ehezedő foglalkoztatási yomást. Üzemszerkezeti szempotból jellemzőe kevesebb az 1 5 hektáros kisbirtok, és agyobb aráyú az 5 20 hektáros és a 20 hektár feletti birtokok száma. Ez a agy kiterjedésű sík területekkel függ össze, melyek Arad és Temes megyére jellemzőek. Európai uiós hatásra e térségbe is progosztizálható a mezőgazdaságba dolgozók számáak csökkeése és a birtokméretek övekedése. A övéytermesztés az agrártermelés 65,2%-át adja a régióba. Ebből a szempotból is viszoylag jeletősek a megyei eltérések: Arad 67,1%, Temes 66,3%, Krassó-Szöréy 65,1%, Huyad 59,6%. A övéytermesztés és az állatteyésztés egyesúlyáak helyreállítása tehát itt is a jövő egyik kihívása. Ezzel együtt a szátóföldi övéytermesztési szerkezet távlatilag mide bizoyal jeletőse megváltozik, e régióba is csökkei fog az étkezési gaboa aráya és tekitettel az uiós kvótára ői fog a cukorrépa vetésterülete. A termékstruktúrába egyelőre eleyésző mértékbe szerepelek az eergiaövéyek, melyek a bioeergia-termelés alapjait jelethetik a jövőbe. A térségbe az állatteyésztés aráya jeletős, és szerkezete is viszoylag összhagba va a földterület megoszlásával, a termőhelyi adottságokkal. Az elmúlt évtizedbe több megyébe az állatállomáy övekedése vált jellemzővé. A legagyobb mértékbe a sertésállomáy gyarapodott, külööse Krassó-Szöréy és Temes megyébe, a húsiparba pedig jeletős kocetráció zajlott le. A juhállomáy Arad és Temes megyébe, a kecskeállomáy pedig Krassó-Szöréy megyébe őtt léyegese. Az uiós csatlakozást követőe a szarvasmarha-teyésztésbe kocetrációs folyamat idult el. Az 1-2 teheet tartó gazdaságok, melyek az EU-s miőségi ormákat em tudják teljesítei, csak saját fogyasztásra termelek, vagy közvetle köryezetükek tudak tejet értékesítei, ami em gazdaságos. A megtermelt tej alig egyede kerül ipari feldolgozásra, továbbá a tehéállomáy geetikai miősége is gyege. Midemellett a multiacioális cégek megjeleése jeletős változásokat eredméyezett az állatteyésztés területi eloszlásába. Jellemző a mezőgazdasági jövedelmek alacsoy szitje, amit részbe a szakképzetleség, de még ikább az alulfoglalkoztatottság okoz. Az a téy, miszerit a mezőgazdasági egységek kilectizedébe ics semmiféle kiegészítő tevékeység, a kisparaszti 6 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából
háztartások 80%-ába pedig a gazdálkodó em redelkezik másodállással, megehezíti a vidéki életszívoal emelését. Midaddig, amíg em jöek létre a termelők értékesítési szövetkezetei és em működek a agybai piacok, a helyi termelők a belső piacról is kiszorulak. Ez a folyamat felerősödött az uiós csatlakozás utá, ami várhatóa újabb fotos változásokat idéz majd elő, és ezek külööse az átmeeti egedméyek 2013-ba törtéő lejárta utá fogak erőteljese hati. Szekuder ágazatok Az 1990 utái átalakulás másfél évtizedébe a Nyugat régióba az iparba foglalkoztatottak aráya mérsékelt mértékbe ugya (39,1%-ról 34,5%-ra), de visszaesett. A csökkeés azokba a megyékbe (Huyad és Krassó-Szöréy) volt a legagyobb mértékű, ahol a ehézipar, a gépipar és a báyászat túlsúlya volt jellemző. Mikét az ország egészére, a régióra is érvéyes, hogy a külföldi tőkebefektetések szempotjából mitegy évtizedes fáziskésésbe va a közép-európai térség más államaihoz képest. Ezért csak az új évezred első évtizedéek közepétől erősödött fel az újraiparosodás, amely jeleleg is tart. A befektetési célpotok élvoalába azok a megyék tartozak, amelyek a legjeletősebb ipari hagyomáyokkal redelkezek, így a sorred: Temes, Arad, Krassó-Szöréy és Huyad megye. A Temesvár-Arad várospár országosa is a fejlett ipari tegelyek közé tartozik. A külföldi tőke megjeleése az ipari parkokba is számottevő, amelyekkel vagy azok tervével az összes jeletősebb agy- és középváros redelkezik már. A régió legjellemzőbb iparágai és területei: kitermelőipar, báyászat (Huyad és Krassó-Szöréy megye, illetve a Temesi-síkság), eergetikai ipar, hőtermelés (Arad, Temesvár), fémfeldolgozás (Básági-hegyvidék, Vajdahuyad), szíesfém-kitermelés (Erdélyiszigethegység). Gépipar, vagogyártás, elektroika (Arad), autóalkatrész-gyártás (Arad, Temesvár), vegyipar, gyógyszergyártás (Temesvár), építőayag-ipar, tégla- és cserépgyártás (Huyad, Temes és Arad megye), faipar (Temes és Arad megye), selyemheryóteyésztés és -feldolgozás (Temes megye), bőripar, cipőipar (Temesvár), élelmiszeripar, söripar (Nyugati-síkság, Temesvár). A Nyugat régióba működő vállalkozások megközelítőleg háromegyede (73,6%-a) 1 9 főt, míg közel ötöde (18,2%-a) 10 49 főt foglalkoztat, és csak 6,8%-a tekithető középvállalkozásak (50 249 fővel), valamit 1,3%-a 250 fő feletti agyvállalatak. Az iparo belül főleg az eergetikai és a kitermelőipari ágazatokra jellemző a agyvállalati struktúra, mert itt érvéyesült legkevésbé a szerkezetváltás, és itt maradt a legtöbb állami tulajdoú cég is. A feldolgozóiparba agyobb mértékű volt a privatizáció, ezért ebbe az iparágba magas a kkv-k aráya. A vállalatok száma és az üzemméret közötti összefüggés szempotjából például az építőiparba figyelhető meg az 1997 és 2006 közötti évtizedbe jeletős változás. Miközbe az építőipari vállalkozások száma a régióba több mit égyszeresére (833-ról 3679-re) őtt, aközbe az 1 9 fős cégek száma számottevőe emelkedett (63,3%-ról 81,5%-ra). Ezzel párhuzamosa jeletőse csökket a 10 49 főt (24,4%-ról 14,7%-ra), az 50 249 főt (8,9%-ról 3,3%-ra) és a 250 főél többet (3,5%-ról 0,4%-ra) foglalkoztató építőipari vállalkozások száma. Az újraiparosítási folyamatak kedvező hatása volt a mukaélküliségre, mely csökket. Az új vállalatok e régióba törtét letelepedéséek figyelemre méltó kísérőjelesége, hogy a kelet-magyarországi térségből is vozza a mukaerőt, főkét Arad és Temes megyébe. Mivel a Nyugat régió egész Erdély ipari bázisterülete, ezért a válságból való kilábalásba kulcsszerepe lesz az ágazatak, az ipar megújulási képességéek, s ezt segíteie kell a piaci igéyekhez igazodó, szité megújuló szakmai képzések is. Tercier ágazatok A redszerváltozás folyamatába országos szite a kereskedelem fejlődött a leggyorsabba, a privatizáció eze a területe met végbe a legköyebbe. Az ágazat fejlődésébe a Nyugat régió főkét aak határ meti térsége, a Báság földrajzi elhelyezkedése következtébe fotos szerepet töltött be, mert megköyítette a külföldi befektetők logisztikai feladatait, hisze a Magyarországo már működő kereskedelmi vállalatok miimális befektetéssel léphettek be a régió piacára. Eze túlmeőe a korszerű kereskedelmi formák emcsak a külföldi vállalatoko keresztül vaak jele a térségbe, de a jeletős számú hazai üzletlácok révé is. A Nyugat régió kereskedelmi forgalmáak 45%-át Temes megye adja (a legagyobb hozzáadott értéket is ez a megye érte el az ágazatba), 31%-át Arad megye, 18%-át Huyad megye, 8%-át pedig Krassó-Szöréy megye. Ezzel együtt a kereskedelmi szektor gazdasági szerepe Arad megyébe a legagyobb, ezt követi Krassó-Szöréy, Temes és Huyad megye. Hasoló jeleség figyelhető meg a foglalkoztatásba is, mert miközbe 2005-be Temes megye foglalkoztatta a Nyugat régióba a kereskedelembe dolgozók 38%-át, addig az itt alkalmazottak csak 13%-át adják a megye foglalkoztatottjaiak. A pézügyi, baki szolgáltatásokba a bakok és egyéb hitelitézetek töltik be a meghatározó szerepet, míg eszközérték szempotjából második helye a tőkepiac található. A baki fiókhálózatok területi lefedettsége viszoylag gyege a Báságba, A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 7
ugyaakkor a megyék között kiemelkedőe magas a területi bakfiókok száma Temes megyébe, átlagos Arad megyébe és mélye az országos átlag alatti Huyad és Krassó-Szöréy megyébe. A baki ügyfeleket vizsgálva külöbséget téve a vállalati ügyfelek és a magászemélyek között megállapítható, hogy a magászemélyek szektora a pézügyi tevékeységekbe a jövőbeli fejlődés lehetőségét rejti magába. Temes megyébe a baki vállalati ügyfelek száma több mit kétszerese (226%-a) az országos megyei értékek. Arad megye átlag feletti (129%), Huyad megye átlagos (106%), Krassó-Szöréy megye pedig mélye átlag alatti (56%) eze a piaco. A vállalati ügyfelekhez hasoló képet mutat a magászemélyek alakulása is, bár a régió pozíciója kissé alacsoyabb szitű, de mégis kedvező az országos átlaghoz viszoyítva (121%). Ugyaakkor a 2005-ös agymértékű országos baki ügyfélállomáycsökkeés a régióba jóval kisebb volt. Legjobb helyzetbe e szempotból Temes és Huyad megye va, míg országos átlag alatti Arad és Krassó-Szöréy megye. Látható, hogy a régió a vállalati ügyfelek tekitetébe jobb helyzetbe va, mit a magáügyfelek területé, de midkét kategóriába jóval az országos átlag fölött helyezkedik el. Az igatlahitelek területé hatalmas fejlődés tapasztalható, Temes megyébe háromszor ayi igatlahitelt vettek fel, mit a megyék országos átlaga, s ez Temesvár és köryéke kiemelkedő fejlődési üteméek köszöhető. Az itt felvett igatlahitelek volumeét csak Bukarest és Kolozsvár múlja felül. A fogyasztási hitelek állomáya és övekedési üteme hasoló képet mutat, de kisebbek a megyei eltérések. A régió átlag feletti, kedvező helyzetbe va a betétállomáyokat vizsgálva is, külööse Temes megye, ahol az országos megyei átlag háromszorosát helyezték el betétekbe. A biztosítási piacot vizsgálva is látható, hogy a térség megyéi jobb helyzetbe vaak, mit az ország más területei. Midezek alapjá megállapítható, hogy a baki üzleti köryezet a Nyugat régióba kedvező, komoly üzleti tartalmat biztosít a vállalati ügyfelek magas aráya, és a lakossági adatok kedvező perspektívát hordozak magukba. A kedvező pézügyi köryezet a baki tevékeységek diamikus alakulását jelzi előre. A turizmus területé a Nyugat régió lehetőségei a földrajzi helyzetéből következek, hisze megfelelő szállásbázis kialakításával az országba törtéő beutazás gyümölcsöző területévé válhat többek között a magyar és a émet yelvű vedégeket szervező cégek számára, ugyais a vedégek és vedéglátók kapcsolataiba a kulturális-emzeti idetitásak meghatározó szerepe va egész Erdélybe. A turisztikai ifrastruktúra jellemzője, hogy a régióba a szálláshelyek kétharmada (67%-a) szállodai férőhely. A vedégéjszakák szempotjából kedvezőek Krassó-Szöréy megye adatai, ettől kissé elmarad Temes megye, és jóval alacsoyabb Arad és Huyad megye forgalma. A turisztikai területek közül a kulturális turizmusba a Báságak, a falusi és ökoturizmusba a Temes-síkságak, Aradhegyaljáak, a Básági-hegyvidékek és a Déli-Kárpátokak, az egészség- és gyógyturizmusba (a fürdők klaszterbe szerveződéséek és a határo átyúló együttműködésekek a többletlehetőségével) a Báság térségéek, a húzóerőt jelető kulturális és hivatásturizmusba pedig a törtéelmi városokak és a Báságak vaak külöleges lehetőségeik. Közép régió Primer ágazatok A régióba a mezőgazdaság helyzete, szerepe az előzméyeket és az általáos folyamatokat illetőe hasoló, mit a fetebb tárgyalt Nyugat régióba. Eltérések azoba és ez más ágazatokra is igaz emcsak a többi fejlesztési régióhoz viszoyítva állapíthatók meg, de a sok szempotból eltérő törtéelmi előzméyekkel és adottságokkal, idetitással redelkező megyecsoportok között is. Elemzési szempotból is külöválik a földrajzilag Dél-Erdélybe elhelyezkedő Fehér, Szebe, Brassó megyék térsége, valamit a Kovásza, Hargita, Maros megyék alkotta, északabbra elhelyezkedő terület. A Közép régió egészét tekitve a mezőgazdasági termelése belül a övéytermesztés aráya 61,2%, amely hasoló az országos átlaghoz. A mezőgazdasági terület művelési ágak szeriti megoszlását a dél-erdélyi megyékbe vizsgálva megállapítható, hogy a szátó 37 40% közötti, a legelő 35% körüli, míg a kaszáló 21 24 % közötti aráyokat mutat, és eleyésző a szőlő- és gyümölcstermesztésre haszált terület (0,1 1,6%). Ehhez hasoló képet mutat a Kovásza, Hargita és Maros megyék alkotta térség a szátó (40%), a legelő (33%) és a kaszáló (26%) voatkozásába egyarát, azzal a megjegyzéssel, hogy e három megye összterületé belül mélye az országos átlag (63%) alatti a mezőgazdasági terület aráya (40%). A szátóföldi vetésszerkezet területi aráyait áttekitve az látható, hogy a szemes gaboa Fehér és Szebe megyébe 60% 8 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából
fölötti aráyt képvisel, Brassó megyébe pedig 43%-ot. Utóbbiba a burgoyatermesztés részaráya agyobb (16,7%), míg előbbiekbe ez csak mitegy fele a Brassó megyeiek. A zöldségfélék termesztése Fehér és Szebe megyébe agyobb (5% körüli), míg az olajos övéyek Fehér megyébe jellemzőek ikább, ott is csekély mértékbe (2,8%). Kovásza, Hargita és Maros megye területéek adottságai az országos átlagál kedvezőtleebbek a gaboafélék termesztésére, a térség mégis fedezi a helyi lakosság szükségletét. Ugyaakkor általáos csökkeés figyelhető meg a szemes gaboák termesztésébe. Előyösebb viszot a helyzet a kukoricáál, a cukorrépa, a takarmáyrépa és a burgoya esetébe. Ez utóbbi egyre meghatározóbb szerepet kap, elsősorba Kovásza és Hargita megyébe. A szőlő- és gyümölcstermesztés jeleleg csupá a családi szükséglet egy részéek kielégítésére képes, vaak viszot új kezdeméyezések, projektek eek fejlesztésére. Hasolóa jövedelmezőek ígérkezik a gyógy- és fűszerövéyek termesztése, melyhez az adottságok kedvezőek a térségbe. Összefoglalva megállapítható, hogy a Közép régió három északi megyéjébe a termőhelyi adottságok és a domborzati viszoyok vidékekét más-más övéykultúráak kedvezek. A Csíki-medecébe a burgoya és a búza egyformá jól megterem, Székelykeresztúr köryékéek melegebb éghajlata pedig a kukorica termesztését teszi lehetővé. Felső-Háromszék kiterjedt burgoyatermesztése mellett ige alkalmas rozstermesztésre, Maros megye domborzati és éghajlati adottságai a kukoricatermesztések kedvezek. A hegyvidék éghajlati és termőhelyi adottságai következtébe kialakult gyepterületek a legeltető állattartásra alkalmasak. Az állatteyésztés a Közép régióba jeletősek modható, és struktúrája is jórészt összhagba va az adottságokkal. Az átalakulás első évtizedébe tapasztalt jeletős visszaesés utá a 2000 utái évekbe több megyébe is az állatállomáy övekedése vált jellemzővé. Szebe és Fehér megyébe a szarvasmarha- és a sertésállomáy, Szebe megyébe a juhállomáy, Brassó és Szebe megyébe pedig a kecskeállomáy övekedett jeletőse. A Kovásza, Hargita és Maros megye alkotta térségbe ahogy arra fetebb utalás törtét adottak a legeltető állattartás feltételei, főkét a szarvasmarha-, a juh- és a kecsketeyésztés területé. Míg a 90-es évekbe itt is állomáycsökkeés törtét, az átalakulás második évtizedét már a bővülés és a techológiai korszerűsítés jellemezte. E három megyébe magas az erdőterületek aráya (35%), legmagasabb Kovásza megyébe, melyet 46%-ba borít erdő. Fafajták szerit agyjából fele-fele aráyba vaak jele a tűlevelű, illetve a keméyfájú lombhullató erdők. Az országba értékesített fameyiség mitegy 15%-át termelik ki Kovásza, Hargita és Maros megyébe, a feyőfa esetébe ez eek a kétszerese, megközelíti az egyharmados aráyt. E térségbe az erdővagyoal való gazdálkodás jellegzetes szerveződése az ú. közbirtokosság, mely a magátulajdo közös haszálatáról godoskodó jogitézméy, s ezek társulásai egyre fotosabb szerepet tölteek be a helyi közösségek gazdaságáak fetartható fejlesztésébe, az életkörülméyek alakításába. Szekuder ágazatok A Közép régió egészére érvéyes, hogy az átalakulás másfél évtizedébe az országos átlagál jeletősebb mértékű volt az ipari foglalkoztatottak számáak visszaesése, ugyaakkor az ágazatba jeletős a külöbség a régió dél-erdélyi és északi megyéi között. A foglalkoztatottság ágazati megoszlása alapjá az ország legiparosodottabb térsége a Közép régió, de ebbe meghatározó szerepe a déli megyékek va. Az északiak dötőe a csekélyebb övekedési húzóerőt jelető köyű- és élelmiszeripar foglalkoztatási képességével járulak hozzá az ipari alkalmazottak számához. A szakmai és fejlesztési dokumetumokba Szebe és Brassó megyéket az ország elsődleges övekedési zóájához sorolják, míg Kovásza, Hargita és Maros megyét a másodlagos zóába említik. A külföldi tőkebefektetések is dötőe az előbbiek jeletősebb ipari hagyomáyokkal redelkező közpotjaiba (elsősorba Brassóba és Nagyszebebe) iráyultak. E dél-erdélyi megyék legjellemzőbb ipari ágazatai: eergetikai ipar, gépipar, gyógyszeripar, papíripar, építőayag-ipar, tégla- és cserépgyártás, faipar, köyűipar, cukoripar, söripar (Brassó megye), vegyipar, műayaggyártás, üveg- és kerámiaipar, bútorgyártás, gyapjúipar, selyemheryó-teyésztés, cipőipar (Szebe megye), fegyvergyártás (Fehér megye). A redszerváltozás első évtizedéek ipari válságával kevésbé sújtott Kovásza, Hargita és Maros megyék jellemző iparágai a következők: fa- és fűrészipar, tejipar, malom- és sütőipar, ásváyvíztöltés, kőbáyászat (midhárom megye), bútoripar, földgázkitermelés (Maros és Hargita megye), vegyipar, cukoripar (Maros megye), csomagolóayag-ipar (Hargita és Kovásza megye), hústermelés, söripar (Hargita megye), textilipar (Kovásza megye). Ipari parkok illetve ezek tervei e térségbe a megyeszékhelyeke és Székelyudvarhelye jöttek létre. Tercier ágazatok Az országos szite legdiamikusabba fejlődő ágazat, a kereskedelem régióbeli közpotja egyértelműe Brassó. Közpoti A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából 9
földrajzi elhelyezkedéséek köszöhetőe több kereskedelmi lác is ie iráyítja országos hálózatát. Az egy főre jutó kereskedelmi forgalom alapjá a Közép régió a főváros utá a második helyet foglalja el. A 2005. évi statisztikai adatok szerit Brassó megyére kocetrálódik a Közép régió kereskedelmi forgalmáak közel fele (47%-a), ezt követi Szebe megye (21%) és Fehér megye (8%). Területileg a legtöbb áruházlác is ebbe a sorredbe telepedett meg a térségbe, többyire megyeszékhelyi közpotokkal, bár több vidéki városba is megjeletek a többségébe külföldi, kisebb részbe pedig a hazai kereskedelmi vállalatok, (pl. Medgyes, Szászsebes, Fogaras, Feketehalom, Barcarozsyó, Négyfalu). A Közép régióba a kereskedelembe foglalkoztatottak 27%-a Brassó megyébe áll alkalmazásba (2005). A mukavállalásba az ágazat jellegzetessége a agyfokú fluktuáció, amelyek egyik fő oka a gyors fejlődés, a másik pedig a szezoális és részmukaidős foglalkoztatás. Utóbbiba legikább a fiatalok és a családos ők veszek részt. A emzetközi kereskedelmi áruházlácok elsőkét a fővárosba és a háromszázezres agyvárosokba jeletek meg, így a régió északi megyéiek vásárlóereje a Brassóba és Kolozsváro megtelepedett közpotokak jeletett fizetőképes keresletet. A versey erősödésével a százezres vozáskörzetek szité befektetési célterületekké váltak (pl. Marosvásárhely), majd Kovásza, Hargita és Maros megyébe is létrejöttek a külföldi és hazai, sőt a regioális agykereskedelmi vállalatok áruházai is. A pézügyi-baki szolgáltatások voatkozásába is a Közép régió déli térsége a fejlettebb. Brassó, Szebe és Fehér megyék GDP-hez való hozzájárulása e szektorba 12%-kal az országos átlag felett va. A bakfiókok száma ugyailye területi összehasolításba kiemelkedőe magas Brassó, átlagos Szebe és átlag alatti Fehér megyébe. Ugyaez a sorred és pozíció állapítható meg a bakok vállalati és lakossági ügyfeleiek, az igatlahitelekek, a fogyasztási hitelekek és a lakossági bakkártya-ellátottságak a agyságredjét vizsgálva, csak a lakossági betétek volumee szempotjából előzi meg Szebe megye Brassó megyét. Összességébe e térségbe a baki üzleti köryezet kedvező. A Közép régió északi megyéi a bakbetéteket, a hiteleket és a bakkártya-haszálatot illetőe is elmaradak a kiemelkedő dél-erdélyi adatoktól, Maros megye közelít legikább a vezető megyékhez, míg Kovásza és Hargita megye az országos átlag szitjé áll. A turizmus területé a régió déli és északi megyéiek egyarát redkívüliek a lehetőségei. Amit a Nyugat régióra, e térségre is fokozotta jellemző, hogy a vedégek és vedéglátók kapcsolatába, az utazások motivációjába az eticitásak, a kulturális-emzeti idetitásak hagsúlyos a szerepe, mely a magyar és a émet vedégekre egyarát érvéyes. A turisztikai ifrastruktúra szempotjából a Közép régió jeletős fejlődést mutat, külööse Brassó emelkedik ki a szálláshelyek és a forgalom adatai alapjá. A Közép régió szitjé 56%-ot tesz ki a szállodák részesedése, s ez az országos szállodai kapacitásak mitegy 15%-a. Brassó, Szebe és Fehér megye falusi és ökoturizmusáak körzetei egyarát kialakultak, ezek hátterét dötőe a télisportközpotok, illetve az ország legjeletősebb itt található emzeti parkjai és atúrparkjai adják. Üdülőturizmusba a Brassó melletti Pojáa mellett a hegyvidéki folyóvölgyek mesterséges tavai a leglátogatottabbak, melyek e térségbe a Sebes folyó völgyébe és a Szebei-havasokba találhatók. A városi kulturális turizmus elsődleges célterületei a szász építészetet és kultúrát őrző és bemutató városok és vidékük, kiemelte Brassó, Nagyszebe, Szászsebes, Medgyes és Segesvár. E térséghez a romá kultúra és törtéelem voatkozásai is kötődek. 2007-be Nagyszebe Európa Kulturális Fővárosa volt, amelyhez jeletős fejlesztések kapcsolódtak. A Közép régió kimodotta Kovásza, Hargita és Maros megyék alkotta térsége felé iráyuló utazások célpotját a külöböző attrakciók jeletik, melyek összekapcsolása, az ú. csillagtúrák szervezése elsősorba a közpoti fekvésű Hargita megye csíki és udvarhelyi szállásadói és vedéglátói számára jelet külöleges lehetőségeket. A három megyébe fellelhető természeti adottságok közül egyediséggel és kihaszálható további poteciállal a külöböző összetételű és gyógyhatású ásváyvizek, gázömlések, iszapok valamit a hegyvidéki területek klimatikus viszoyai redelkezek. A másik agy turisztikai lehetőség, a téli sportok hátterét a szezo relatív hosszúsága, valamit a hótakaró vastagsága és miősége biztosítja. Kibotakozóba va a kalad- és ökoturizmus, továbbá kiválóak az adottságok a vadászat, a vadásztatás és a sporthorgászat fejlesztésére is. Az adottságokból következőe, a térség turizmusáak bővítéséhez, a gyógyturisztikai bázisok korszerűsítése, a welless szolgáltatások bevezetése és a téli sportok üdülőtelepeiek további kiépítése érdekébe célszerű a feltételeket eze belül az emberi erőforrásokat fejlesztei. 10 A régiók objektív helyzetéek leírása a jövőbei lehetőségek szempotjából
Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába Vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés A romáiai gazdaság 2000 óta tartó folyamatos, az európai átlagot jóval meghaladó övekedése 2009-be megtorpat, sőt mide várakozást meghaladó recesszióba fordult. A GDP éves csökkeése jeletőse meghaladta a kormáyzat által az év elejé tervezett értéket és az év első egyedévébe felállított pesszimistább szakértői előrejelzéseket is. Az ágazatok közül a válság legikább az építő-, a vegyipart és a textilipart éritette. A kiskereskedelmi forgalom 10%-kal esett vissza. A emzetközi válság éppe a romáiai gazdaság korábbi fejlődéséek motorját jelető területeket éritette a legagyobb mértékbe: a hitel- és igatlapiacot. A hitelekre és a teljesítméytől függetle bérövekedésre alapozott belső fogyasztás és az igatlapiaci beruházások ömagukba is csak átmeetileg fetartható fejlődést tettek vola lehetővé, a válság ezeket a strukturális problémákat hamarabb hozta a felszíre. 2 A romáiai gazdaság elmúlt évi helyzetét jellemző léyegi folyamatok: a GDP drasztikus csökkeése, a folyamatosa övekvő mukaélküliség, a külkereskedelmi forgalom és azo belül is elsősorba az import erőteljes visszaesése. Általáosa jeletkező képzési szükségletek A kkv-k számára szervezett képzések tapasztalatai A mikro-, kis- és középvállalkozásokak kis méretük és korlátozott erőforrásaik miatt sajátos problémákkal kell szembeéziük. Jobba szevedek a bürokráciától és az admiisztratív terhektől, mit a agyvállalkozások. Gyakra küzdeek azzal, hogy lépést tartsaak az iformációs és kommuikációs techológiák teré végbemeő új fejlesztésekkel és eheze találak szakképzett személyzetet, illetve eheze tudak számukra megfelelő képzést és oktatást biztosítai. Problémát jelethet továbbá az is, hogy a yugdíjba vouló cégtulajdoosok helyett utódot találjaak. 3 A vállalkozásokak a szolgáltatásorietált gazdaság iráyába tartó fejlődése sorá, amely az iformációs és kommuikációs techológia eszközeire (ICT) és a zöld techológiákra összpotosít, a mukaerőek alkalmazkodia kell az új követelméyekhez és új készségeket kell kifejleszteie. Uiós előrejelzések szerit 2020-ra az új mukahelyekek csakem háromegyede a szolgáltatási szektorba jö létre. Ez is alátámasztja az ú. soft skills ( puha készségek vagy személyes szociális készségek) mit pl. a problémamegoldás, az aalitikus képességek, az ömeedzselés és a kommuikációs készségek egyre övekvő fotosságát, de eze felül egyre fotosabbak leszek a yelvi készségek, a digitális szaktudás és a csapatmukába való alkalmasság is. A szolgáltatóipari igéyeket figyelembe véve a Türr Istvá Képző és Kutatói Itézet, illetve a Paoforrás Klaszter a képzési kíálatába a Szolgáltatóipari alapképzés Szolgáltatási mukatárs akkreditált képzéssel megoldást biztosít a szolgáltatási területe megfelelő kompeteciákkal és képességekkel redelkező mukavállalók képzésére. Ezt a képzést a Szolgáltatástudomáyi Módszertai Közpot Alapítváy (SZTMK) fejlesztette ki a szolgáltatási terület gyakorló szakembereiek részvételével. A 850 órás képzés erőssége az idege yelvi szakmai fejlesztés, a kompeteciák fejlesztése és a záróvizsga, amely az ú. AC (Assessmet Ceter Értékelő Közpot) kiválasztási eljárás alkalmazásával valósul meg. A kkv-k számára yújtott humáerőforrás, képzési szolgáltatások jellemzői: A vállalkozások méretét tekitve jeletős eltérések mutatkozak az alkalmazottakak yújtott képzések részvételi aráyába. Általába a agyvállalatok sokkal több képzést adak mukavállalóik számára, mit a kisebb vállalkozások. A kisvállalkozói ágazat esetébe a képzés gyakra iformális képesség- és készségfejlesztés, valamit mukahelyi képzés (o-the-job traiig) formájába valósul meg. A kkv-k számos korláttal szembesülek a képzések szervezésekor, a kis cégek eheze találják meg a képzéshez szükséges forrásokat. Hosszabb képzések esetébe a szervezeti korlátok is godot jeleteek, mivel egy mukakört csak egy-két személy tölt 2 Forrás: www.itdh.hu 3 Európai Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága: Útmutató a kis- és középvállalkozások (kkv-k) képzéseihez c. kézirat, 2009 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 11
be, így ehéz megoldai a folyamatos helyettesítést és kiemeli a képzésre jeletkezett mukavállalót. A piaco redelkezésre álló képzési programok és módszerek agy általáosságba em igazodak a kis cégek méretéhez és gyakorlati igéyeihez. Ezek rugalmasabb képzésszervezési megoldásokat igéyelek, mit pl. a távoktatás, az e-learig (e-taulás), a coach techika, a képesség- és készségfelmérések alkalmazása, stb. A kkv-k általába magukra maradak az emberi erőforrások fejlesztésébe, mivel sok vállalatba ics meg eek a kultúrája és gyakra hiáyzik az iformáció, az eszközök, a szakértelem és a szükséges támogatás is. A kutatások által meghatározott képzési szükségletek bemutatása A három régióba végzett kutatások azt a kérdést is felvetették, hogy a vállalkozi szádékozók milye előkészületeket tettek arra, hogy elidítsák vállalkozásukat. A válaszadók agyrészt a piackutatást és a tárgyi feltételek megteremtését (tőke, telephely, eszközök, mukaerő) tekitik elsődlegesek. Ugyaakkor a vállalkozás idítása és működtetése a szakmai ismeretek megléte mellett számos képességet, vezetési és tervezési ismeretet igéyel a vállalkozójelölttől, s ezek ugyaolya fotosak, mit a tárgyi eszközök. Azoba a poteciális jelöltek csak 10,9%-a keresett meg valamilye üzleti taácsadót, 15,2%-a vett részt a vállalkozáshoz kapcsolódó képzése és 20,1%-a kezdett el dolgozi a vállalkozás megvalósíthatóságát alátámasztó üzleti terve. A vállalkozói képzések fotos ösztözést jeleteek a vállalkozóvá váláshoz. A kérdőíves vizsgálatból az derült ki, hogy a lakosság csakem 17%-a részt vett már valamilye vállalkozói képzése az élete folyamá, többségük szerit a képzések bátorítólag hatottak vállalkozóvá válási szádékukra. A vállalkozói képzések irát a legyitottabb a fiatal, magasa képzett, az átlagjövedelem fölött keresők, valamit a fiatal és iskolázott, de pillaatyilag jövedelem élküliek csoportja. Másrészt a vállalkozói képzések az idősebbek, alacsoyabb iskolai végzettségűek és kisebb jövedelműek számára ehezebbe elérhetőek. A képzési csomagok közül a poteciális vállalkozók legikább a vállalkozási alapismeretek, a forrásbevoási, pályázási ismeretek és a vállalkozásfiaszírozási, pézügyi ismeretek oktatását tartották haszosak, legkevésbé pedig a vállalkozói készségek fejlesztését és a projektmeedzsmettel kapcsolatos képzéseket. A fókuszcsoportos iterjúkból is az derült ki, hogy a vállalkozói képzésre kiemelte szükség va. Az igéy mid a vállalkozói hajladósággal redelkező, mid a vállalkozásukat tervező (cselekvő, már lépéseket tett) poteciális vállalkozók véleméye szerit létezik és megfogalmazódik. A vállalkozás alapításával kapcsolatba ehézséget jelet az, hogy a vállalkozi szádékozók em redelkezek megfelelő üzleti ötlettel, amely piacképes kereslet kielégítésére épülhete és így a megfelelő jövedelmet biztosítai tudá. A vállalkozói ötlet hiáya, a követhető mita és a relatív iformálatlaság miatt is szükség va képzésekre. Kiemelkedő yitottság érzékelhető az alábbi szakterületre: pézügyi ismeretek (általáosa és EU-s források bevoása) vállalkozói ismeretek (általába, készségek, üzletiterv-készítés) marketig A POSDRU/92/3.1/S/50583 projekt keretébe végzett kutatások eredméyeképpe bemutatásra kerültek a vállalkozók és a poteciális vállalkozók által megfogalmazott képzési igéyek, ezeket is érdemes figyelembe vei a felőttképzési kíálat kialakításakor. A kutatásba az alábbi vállalkozásfejlesztési képzési csomagokat alakították ki: 1. Vállalkozási alapismeretek 2. Jogi ismeretek 3. Vállalkozásfiaszírozási, pézügyi ismeretek 4. Marketigismeretek, stratégiai tervezés 5. Projektmeedzsmet, parterségépítés 6. Üzleti kommuikáció 7. Forrásbevoás, pályázati ismeretek 8. Vállalkozói készségek fejlesztése A Vállalkozási alapismeretek témakörbe a már működő vállalkozások esetébe a legagyobb mértékbe (45,9%) a vállalkozások szervezeti és vezetési ismereteit szereték elsajátítai. A vállalkozásukat csak idítai tervezők szite fordított aráyba igéylik ezeket a képzéseket. A vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést 52,6%, míg a vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei megszerzésére iráyuló képzést csak 19,9% tartja fotosak. 12 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába
Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés 51,4 48,6 55,1 52,6 Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei 24,3 16,2 15,7 19,9 Válságmeedzsmet 6,1 16,2 11,8 9,6 Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet) 3,4 8,1 3,9 4,2 Gazdasági és piaci alapfogalmak 4,1 2,7 7,9 5,4 Vállalkozások elszámolási redszere (köyvvezetés 10,8 8,1 5,5 8,3 és beszámoló, vállalkozás vagyoa) Meglepő mértékbe (19,7%) a már működő vállalkozások is szükségesek tartaák a vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzést. Ezt az ő esetükbe a több lábo állás, az újabb üzleti lehetőségek keresése és értékelése idokolja. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Vállalkozói ötlet kialakításával kapcsolatos képzés 22,8 21,1 15,2 19,7 Vállalkozások szervezeti és vezetési ismeretei 42,1 36,8 54,3 45,9 Válságmeedzsmet 12,3 26,3 19,6 17,2 Idő- és költséggazdálkodás (projektszemlélet) 12,3 10,5 8,7 10,7 Gazdasági és piaci alapfogalmak 5,3 0,0 2,2 3,3 Vállalkozások elszámolási redszere (köyvvezetés és beszámoló, vállalkozás vagyoa) 5,3 5,3 0,0 3,3 A Jogi ismeretek témakörbe a poteciális vállalkozók agyobb aráyba veéek részt a vállalkozások alapításával kapcsolatos jog megismerésébe, mit a már vállalkozást működtetők. Mid a két vizsgált csoport fotosak tartja az általáos jogi előírások megismerését. A régiókéti összehasolításból kitűik, hogy a már működő vállalkozások esetébe a Nyugat régióba a legagyobb az igéy az általáos jogi ismeretek megszerzésére (47,1%), de a másik két régióba is ez a legagyobb igéykét megjeleő jogi részterület. A leedő vállalkozók esetébe a saját tervezett vállalkozásuk beidításához szükséges jogi ismereteket tartják a legfotosabbak, ebbe kimagaslóa a Nyugat régióba (40%) látható a legagyobb igéy. A Vállalkozásfiaszírozás, pézügyi ismeretek témakör a képzésekbe való megjeleését erőse igéyli a célcsoport. A következő fotossági sorredet állították fel a vállalkozásuk alapítását tervezők: Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 13
Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga Készpézforgalom leboyolítása köyvelési, 17,6 18,6 14,1 16,7 előköyvelési ismeretek Határ meti üzleti együttműködések köyvelésére 13,7 23,3 29,4 19,9 voatkozó ismeretek Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés 32,0 30,2 18,8 27,8 Adózási ismeretek, adózási módok külöböző típusú 19,6 7,0 14,1 16,0 vállalkozásokál Adókedvezméyekkel, támogatásokkal kapcsolatos 7,2 11,6 10,6 8,9 ismeretek Adómiimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos 5,9 9,3 5,9 6,4 gyakorlat Társadalombiztosítási kötelezettség, mukáltató által fizetedő adók és járulékok 3,9 0,0 7,1 4,3 Az alábbi táblázatba látható, hogy a témaköröket a vállalkozók éháy esetbe eltérőe jelölték meg, mit a leedő vállalkozók, de ők is az alapvető vállalkozásfiaszírozási ismereteket tartották a legfotosabbak, és jól látható módo a második helye kiemelt terület az adózás, adókedvezméyek területe. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Készpézforgalom leboyolítása köyvelési, előköyvelési ismeretek Határ meti üzleti együttműködések köyvelésére voatkozó ismeretek Északyugat régió Régiók átlaga 17,1 20,0 19,2 18,3 4,3 0,0 5,8 4,2 Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés 27,1 30,0 25,0 26,8 Adózási ismeretek, adózási módok külöböző típusú 11,4 30,0 17,3 16,2 vállalkozásokál Adókedvezméyekkel, támogatásokkal kapcsolatos 22,9 10,0 23,1 21,1 ismeretek Adómiimalizálási eljárások, ezzel kapcsolatos 11,4 5,0 7,7 9,2 gyakorlat Társadalombiztosítási kötelezettség, mukáltató által fizetedő adók és járulékok 5,7 5,0 1,9 4,2 A Marketigismeretek, stratégiai tervezéssel kapcsolatos képzésekbe midkét célcsoport a marketigstratégia készítését tartja (átlagba 29%) kiemelte fotos témakörek. A marketig a képzési csomagok fotosságát tekitve is az elsődleges területek között va, amelyekre a vállalkozások képzési igéyt jelölek meg. E terület kiemelte fotos ahhoz, hogy a jelelegi globalizációs kihívás és válság sújtotta gazdasági helyzetbe a vállalkozások ki tudják alakítai a verseyfeltételekek megfelelő, hatékoy marketigstratégiájukat. 14 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába
A piackutatás és a marketig-mix elemeiek, megfelelő módszereiek alkalmazása is megköveteli a vállalkozásoktól, hogy ezeke a területeke is fejlesszék magukat. A Közép régióba a piackutatás és a marketigstratégia, a Nyugat régióba a piackutatás és a fogyasztói magatartás, piacszegmetálás, míg az Északyugat régióba a marketigstratégia készítése a kiemelt terület. A Projektmeedzsmet, parterség építés témaköréél megoszlik az érdeklődés a vállalkozi szádékozók és a vállalkozók között: a vállalkozói együttműködések keretei (parterség- és hálózatépítés) és a miőségmeedzsmet irát mutatkozik jeletős kereslet a vállalkozókál, míg a poteciális vállalkozók ikább a kockázatmeedzsmet és miőségmeedzsmet témaköröket részesítik előybe. Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga A vállalkozói együttműködés keretei: parterség- és hálózatépítés 29,6 32,4 16,3 26,5 Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek 6,1 5,9 6,1 6,1 Kockázati meedzsmet: állami fiaszírozás késlekedései 32,7 38,2 46,9 37,6 okozta fiaszírozási problémák optimális kezelése Miőségmeedzsmet (ISO) 31,6 23,5 30,6 29,8 A régiókéti összehasolításál elmodható, hogy míg a poteciális vállalkozók em érdeklődek a klaszterekkel kapcsolatos ismeretek irát, a vállalkozók fotosak tartják ezt a területet. Ez aak tudható be, hogy a már működő vállalkozások a klaszterekbe látják a piacépítés és közös fellépés, érdekvédelem lehetőségeit, az együttműködést felértékelik az egyedi működés és piacépítés helyett. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat régió Régiók átlaga A vállalkozói együttműködés keretei: parterség- és hálózatépítés 31,9 36,8 35,7 34,3 Vállalkozói klaszterekkel kapcsolatos ismeretek 17,0 15,8 14,3 15,7 Kockázati meedzsmet: állami fiaszírozás késlekedései 19,1 15,8 28,6 22,2 okozta fiaszírozási problémák optimális kezelése Miőségmeedzsmet (ISO) 31,9 31,6 21,4 27,8 Az Üzleti kommuikáció és etika területé felértékelődik az a tudás és képesség, amely alkalmassá teszi a vezetőket és a beosztottakat egyarát arra, hogy a szituációkak megfelelő kommuikációs stílust haszálják, hatékoya tudjaak csapatba Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 15
is együtt dolgozi. A sikeres cégek eredméyeiket ma már emcsak az alaptevékeységükbe elért magas szívoalak és megbízhatóságak köszöhetik, haem érzékelhető módo egyre ikább ő a jeletősége a tárgyalási, együttműködési képességekek. A cég képviseletéek része az is, hogy a céget képviselő emberek személy szerit maguk is tükrözzék, sugározzák midazt a magas szívoalat, amit a cégük tevékeysége yújt. A tárgyalásoko és a parterekkel együtt töltött időbe, külföldi utako való megfelelő viselkedés emcsak azt az embert miősíti, aki éppe éritett, haem azt a céget, vállalatot is, melyek képviseletébe dolgozik. Poteciális vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat Régiók átlaga régió Kommuikáció (szóbeli, írásbeli) 20,4 14,6 6,8 15,0 Tárgyalási techikák 33,3 39,0 49,2 39,4 Csapatmuka-fejlesztés 24,7 26,8 25,4 25,4 Üzleti etika és erkölcs 21,5 19,5 18,6 20,2 A Közép régióba a tárgyalási techikák és az üzleti etika, a Nyugat régióba a tárgyalási techikák és a csapatmuka-fejlesztés, az Északyugat régióba szité a tárgyalási techikák fejlesztése a legfőbb tématerület, melyek képzéseit preferálák. Vállalkozók Közép régió Nyugat régió Északyugat Régiók átlaga régió Kommuikáció (szóbeli, írásbeli) 14,1 21,4 17,1 16,0 Tárgyalási techikák 37,5 42,9 51,2 42,9 Csapatmuka-fejlesztés 23,4 28,6 24,4 24,4 Üzleti etika és erkölcs 25,0 7,1 7,3 16,8 A Forrásbevoás, pályázati ismeretek képzésekél meglepő módo már emcsak az igéyelhető EU-s, kormáyzati és ökormáyzati támogatások irát érdeklődek, haem a pályázatírásra felkészítő képzéseke is szívese részt veéek. Ez az aráy a poteciális vállalkozókál 48,1%, a vállalkozókál pedig 44,7%. Azért érdekes ez az adat, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a pályázatírás sokrétűsége, speciális módszerei miatt ikább választották a pályázatíró szakértők és cégek szolgáltatásait, mitsem hogy öállóa fogáak eki a pályázatírásak. A pályázati támogatások lehetséges fajtái közül egyértelműe az EU-s támogatásokat részesítik előybe, főképp a Közép és az Északyugat régióbeli cégek körébe mutatható ki agy érdeklődés. A Nyugat régióba jeletősebb az igéy a kormáyzati és ökormáyzati támogatásokat bemutató képzések irát. A Vállalkozói készségek fejlesztésébe a csapatépítés és emberismeret képzési témakörbe jeletkezik általáos igéy. Ez a szükséglet legmarkásabba az Északyugat régióba (86,5%) a vállalkozók körébe jeleik meg, míg a poteciális vállalkozók esetébe a Közép régióba (63,2%). A vállalkozói készségek fejlesztése teré Romáia jól teljesít az uiós összehasolításokba. Az iskolaredszerű képzésbe is agy hagsúlyt fektetek a vállalkozói szellem erősítésére, és számos vállalkozásalapítást elősegítő szabályozást is elfogadtak. Az alapított vállalkozások számát tekitve messze meghaladja az ország az uió átlagát. A romáiai kkv-k kitörési potjai A kkv-k elsődleges stratégiája lehet, hogy: agyobb hagsúlyt fektetek a termékek miőségére és a marketigre (termékmiőség javítása, termékdiffereciálás, jobb marketigtevékeység) szakképzett mukaerőt alkalmazak, egyre jobba felhaszálva a rugalmas foglalkoztatási formákat (pl. idéymuka, mukaerő-kölcsözés, részmukaidős muka) hatékoyabb IKT és mukaszervezési eljárásokat alkalmazak az alap- és egyéb kiegészítő tevékeységek költségeit csökketik (pl. frachise, outsourcig, lízig stb.) rugalmasa alkalmazkodak a szabályozás politikai és egyéb formáihoz. 16 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába
A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos speciális képzési igéyek várható alakulása 2. táblázat: A vállalkozás- és szolgáltatásfejlesztés területé jeletkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Alapfokú iskolai Alapvető gazdasági kompeteciák megszerzése, em csak a EBC*L vizsga végzettséggel redelkezők gazdasági mukakörökhöz kapcsolódóa, EU szite elismert Digitális írástudás, számítógép felhaszálói szitű alkalmazása ECDL vizsga Középfokú iskolai végzettséggel / szakképzettséggel redelkezők Együttműködés a mukatársakkal, toleracia, viselkedési ormák, motivált mukavégzés képessége Iduló kkv-k vezetési képességeiek elsajátítása valamely EUtagállam vállalkozásába Vállalkozói üzleti ötlet feltérképezése, összegyűjtése és a megvalósíthatóság elemzése Általáos és gazdasági jog alkalmazása a gyakorlatba Vállalkozás idításáak és tevékeységéek megtervezése, megvalósítása Alapvető gazdasági kompeteciák megszerzése, emcsak a gazdasági mukakörökhöz kapcsolódóa, EU szite elismert Üzleti terv célja, fajtái, lehetséges felépítése Üzleti terv elkészítése a saját üzleti ötletre Egyéi, ill. társas vállalkozások iráyítása, szervezése Marketigstratégia tervezése és megvalósítása A fogyasztóorietált szemléletmód bevezetése, piackutatás végzése A marketig-mix elemek hatékoy alkalmazása a kisvállalkozásba A vállalkozás fiaszírozásáak módszerei, a hitelfelvétel itézése Üzleti tárgyalások sorá hatásos kommuikáció alkalmazása Már meglévő üzleti ötlet és terv alapjá a képzési és kipróbálási időszak alatt a vállalkozás működtetése Szolgáltató szektorba főleg az ügyfélszolgálati és callceterekbe admiisztrációs és ügyitézési tevékeységek elvégzése Együttműködés készsége más vállalkozókkal, szervezetekkel, hálózatokkal Vállalkozások admiisztrációs és elemzési feladatai, üzletitervkészítés Az olie marketigeszközök alkalmazásáak képessége A vállalkozás hatékoy vezetéséek képessége A vállalkozásba dolgozók hatékoy együttműködéséek készsége, megfelelő kommuikáció alkalmazása Vállalkozók kiégéséek megelőzése, stresszkezelés Csapatépítés, emberismeret és motivációs tréig ERASMUS fiatal vállalkozók pályázati felkészítése Ötlethalász tréig leedő vállalkozókak Jogi ismeretek vállalkozókak Kezdő vállalkozói felkészítés EBC*L vizsga Üzletiterv-készítés a gyakorlatba Meedzsmet és szervezési ismeretek Verseyképes marketigstratégia Piackutatás és elemzés vállalkozókak Marketig-mix hatékoy alkalmazása értékesítési tréig Vállalkozásfiaszírozás, hitelezés Tárgyalási techikák tréig START-UP Vállalkozáskeltető Szolgáltatóipari alapképzés Szolgáltatási mukatárs Hatékoy vállalkozói együttműködések, hálózatok Vállalkozási ügyitéző és elemző Olie marketig a vállalkozásokba Hatékoy vezető tréig Hatékoy együttműködés és kommuikáció Vállalkozói életpálya stresszkezelés és kofliktusmegoldás tréig Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába 17
Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Felsőfokú iskolai Pályázatfigyelési és -írási alapismeretek Projektkoordiátor végzettséggel redelkezők Az EU támogatási formák ismerete, felhaszálása a vállalkozás fejlesztéséhez Európai uiós támogatások A miőségiráyítási redszerek kialakítása és alkalmazásáak előírásai Vállalkozások humáerőforrás- fejlesztési módszereiek alkalmazása Az uiós horizotális elvek és a köryezettudatos vállalkozói viselkedésformák, tevékeységek alkalmazása CRM redszer alkalmazásáak képessége Vállalkozás tevékeységéek és yilvátartásaiak egységes megoldása Miőségmeedzsmet a vállalkozásokál Humáerőforrás-fejlesztő Esélyegyelőség és fetarthatóság a vállalatokál CRM ügyfél-yilvátartási redszer haszálata Itegrált vállalatiráyítási redszerek Turisztikai és idegeforgalmi speciális képzési igéyek várható alakulása 3. táblázat: Turisztika és vedéglátóipar területé jeletkező képzési szükségletek összefoglalása Célcsoport Kompeteciahiáy Képzés megevezése Alapfokú iskolai végzettséggel Szálláshelyek vedégfogadásra előkészítése Szobaasszoy redelkezők Ételek, italok felszolgálása Felszolgáló, picér Ételkészítés Szakács Középfokú iskolai végzettséggel / szakképzettséggel redelkezők Felsőfokú iskolai végzettséggel redelkezők Kézműves, az adott régió épi hagyomáyai továbbvitele, bemutatása Vedégfogadás és szálláshely-szolgáltatás admiisztrációs feladataiak ellátása Paziók üzemeltetése és iráyítása Falusi vedéglátás alapfeladatai, szabályozása Turisztikai tevékeység végzésére alkalmassá válik az adott régióba Utazások szervezése és programcsomagok összeállítása, redezvéyszervezés Adott régió természeti és épített örökségéek, épi hagyomáyaiak, kultúrájáak bemutatása Redezvéyek szervezése Szállodai redezvéyek szervezése, programszervezés Szállodák és vedéglátó-ipari egységek vezetése Turisztikai tevékeység végzésére alkalmassá válik az adott régióba Népi kismesterség oktató (pl. kosárfoó, szövő, fazekas, fatárgy- és játékkészítő) Recepciós Pazióvezető Öálló lépések a falusi turizmusba Turisztikai szolgáltató (ETC*L) Utazásszervező Idegevezető Olie marketig lehetőségei a turisztikába Aimátor Vedéglátó szervező Turisztikai szolgáltató (ETC*L) 18 Előrejelzés, várható tedeciák a képzési igéyek alakulásába