Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szombathely NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS 2009. III. negyedév 9700 Szombathely, Hollán E. u. 1. Telefon: (94) 520-400, Fax: (94) 505-747, http://www.vasmmk.hu, e-mail: info@vasmmk.hu
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés országos, minden kirendeltségre kiterjedő bevezetésére 2005. júliusában került sor. A felmérés során, július végén egy rövid kérdőívet juttattunk el, több mint ezer munkáltatóhoz. A kérdőíven elsősorban a létszámukkal illetve ennek rövidtávon várható változásaival kapcsolatos kérdések szerepeltek. A válaszadás döntően postai úton, levélben történt, kisebb részben a munkáltató általi közvetlen, interneten keresztüli rögzítéssel. Az adatfelvétel fő célja, hogy negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjtsünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről és segítsük elő az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A felmérés emellett a munkáltatói kapcsolattartás erősítését is szolgálja. E kiadványban előbb néhány gondolatban érintjük a régió munkaerőpiaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. Népesség, foglalkoztatás, munkanélküliség A régió lakónépessége 2009. január 1-jén 998 ezer fő volt, az egy évvel korábbival megegyező. A munkavállalási korú népesség száma 670 ezer fő, ami a lakónépesség mintegy 2/3-a. A lakosság korösszetétele a régióban csak kismértékben tér el az országostól, a 15 éven aluliak aránya 14%, a 15-64 éveseké 70%, a 64 év felettieké 16%. (Utóbbi megegyezik az országossal, a 15 éven aluliak aránya viszont 1%-ponttal alacsonyabb, a 15-64 éveseké ugyanennyivel magasabb a régióban.) A foglalkoztatási helyzetre vonatkozóan elsősorban a KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felméréséből rendelkezünk adatokkal. Ez alapján a nyugat-dunántúli régióban, 2009.II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 408,2 ezer, a munkanélkülieké 36,5 ezer fő volt, előbbi 15,0 ezer fővel kevesebb, utóbbi 15,3 ezer fővel több az egy évvel korábbinál. A gazdasági aktivitás tehát nem változott lényegesen, és arányaiban továbbra is jóval magasabb az országosnál. Az inaktívak száma a 2008.II. negyedévi 329,2 ezerről 328,3 ezerre csökkent. A munkanélküliségi ráta e felmérés szerint - a két időszak között 4,8%-ról 8,2%-ra emelkedett a nyugat-dunántúli régióban. A rendkívül magas, országos átlag feletti növekedés ellenére ez továbbra is lényegesen alacsonyabb az országosnál és az egyes régiókat összehasonlítva a Budapestet magában foglaló közép-magyarországi után még mindig a 2. legkedvezőbb érték. 2
A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) A régióban Országosan Megnevezés 2008.II. 2009.II. 2008.II. 2009.II. Változás negyedév negyedév negyedév negyedév Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 423,2 408,2-15,0 3868,5 3797,1-71,4 Munkanélküliek (ezer fő) 21,2 36,5 + 15,3 319,2 401,7 + 82,5 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 444,4 444,7 + 0,3 4187,7 4198,8 + 11,1 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 329,2 328,3-0,9 3522,5 3493,1-29,4 15-74 éves népesség (ezer fő) 773,6 773,0-0,6 7710,2 7691,9-18,3 Aktivitási arány (%) 57,4 57,5 + 0,1 54,3 54,6 + 0,3 Foglalkoztatási ráta (%) 54,7 52,8-1,9 50,2 49,4-0,8 Munkanélküliségi ráta (%) 4,8 8,2 + 3,4 7,6 9,6 + 2,0 A nyilvántartott álláskeresők átlagos hó végi száma a régióban, 2009.I. félévében 43,8 ezer fő volt, ami a gazdasági válság hatásaként közel 14 ezer fővel (46%-kal) több az egy évvel korábbinál. Győr-Moson-Sopron megyében kiugróan magas, 68%-os volt az emelkedés, de Vasban és Zalában is rendkívüli mértékben nőtt a munkanélküliség nagyságrendje. A félév végén a régióban 44,5 ezer álláskereső volt, 18,3 ezerrel (70%-kal) több, mint 2008. június végén. A nyilvántartott álláskeresők aránya 2009.I. félévében átlagosan 9,3%-os volt a régióban, 2,9%-ponttal több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt években a régiós átlagnál Győr-Moson-Sopronban alacsonyabb, Zalában jóval magasabb volt az arány, míg Vasban átlag körüli volt. A nyilvántartott álláskeresők átlagos száma és aránya a régióban Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők, fő Álláskeresők aránya, % 2008. I. félév 2009 I. félév Változás,% 2008. I. félév 2009. I. félév Változás, %-pont Győr-Moson-Sopron 8479 14212 + 67,6 4,2 6,9 + 2,7 Vas 7706 11462 + 48,7 6,3 9,3 + 3,0 Zala 13831 18078 + 30,7 9,7 12,8 + 3,1 RÉGIÓ ÖSSZESEN 30016 43752 + 45,8 6,4 9,3 + 2,9 A régió gazdasági mutatói összességében kedvezőbbek az országosnál. 2008. végén a régióban a regisztrált társas vállalkozások száma 42,9 ezer volt, ezer lakosra jutóan 43, ami a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió után a 2. legmagasabb. A külföldi érdekeltségű szervezetek száma is kiugróan magas a régióban. (Az egyéni s így az összes vállalkozások száma 2008-tól az őstermelők kötelező adószám kiváltása miatt rendkívül megugrott, ami torzítaná az idő- és térbeli összehasonlításokat) Az ipari termelés 2009.I. félévi visszaesése a régióban erőteljesebb volt az országosnál. A termelés volumenében 30%-kal esett vissza, ennél csak a középdunántúli régióban volt nagyobb a csökkenés. 3
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) a legutóbbi ismert, 2007. évi területi adatok szerint - 2487 eft, a régiók közti rangsorban ezzel szintén a 2. Nyugat-Dunántúl. A felmérés eredményei A felmérés során összesen 1068 munkáltatót kerestünk meg a kérdőívvel, közülük 847 válaszolt kérdéseinkre az alábbi területi megoszlásban: Megye Megkérdezett Értékelhető választ adó munkáltatók száma Győr-Moson-Sopron 425 288 Vas 361 301 Zala 282 258 RÉGIÓ ÖSSZESEN 1068 847 A minta ágazati és létszámnagyság szerinti megoszlása az alábbi volt: Nemzetgazdasági ág 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249 fő felett Összesen Mezőgazdaság, vad-, 40 23 9 erdő-, halgazdálkodás 4 76 Bányászat - - - 1 1 Feldolgozóipar 28 106 115 49 298 Villamos-energia, gáz- 4 4 - gőz-, vízellátás 5 13 Építőipar 20 36 10-66 Kereskedelem, javítás 34 57 35 3 129 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8 23 12-43 Szállítás, raktározás, 15 5 4 posta, távközlés 7 31 Pénzügyi közvetítés 1 2 6-9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19 17 15 3 54 Közigazgatás, védelem, 4 15 2 társadalombiztosítás 2 23 Oktatás 2 8 7 1 18 Egészségügy, szociális ellátás 1 10 27 8 46 Egyéb szolgáltatás 8 14 17 1 40 ÖSSZESEN 136 336 291 84 847 Az értékelhető választ adó 847 munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma 2009. I. félévének végén 107,1 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatottaknak több mint negyede. 4
A megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak ágazati megoszlását mutatja a következő táblázat: Nemzetgazdasági ág Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi adatok szerint, 2008. a/ A felmérésben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány, % b/ Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazd. 9609 5353 55,7 Bányászat 1102 685 62,2 Feldolgozóipar 90857 54047 59,5 Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás 4268 2583 60,5 Építőipar 10856 1947 17,9 Kereskedelem, javítás 23170 6076 26,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8734 1996 22,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 12044 10475 87,0 Pénzügyi közvetítés 1700 656 38,6 Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. 18664 3727 20,0 Közigazgatás, védelem, társadalombizt. 16279 2014 12,4 Oktatás 23254 2668 11,5 Egészségügy, szociális ellátás 19433 11887 61,2 Egyéb szolgáltatás 8522 2965 34,8 ÖSSZESEN 248492 107079 43,1 a/. Tartalmilag a 4 főnél többet foglalkoztató adott- megyei székhelyű vállalkozások és létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és nonprofit szervezetek adatai szerepelnek benne. b/ Az arány csak tájékoztató jellegű, több ok miatt sem pontos. Egyrészt a KSH adat a teljes foglalkoztatottaknak csupán 60%-át öleli fel, másrészt a felmérésben szerepelnek nem megyei székhelyű, jelentős létszámot foglalkoztató, valamint 5 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek is. (Ebből adódóan több ágazatban is - pl. feldolgozóipar, szállítás - a valóságban a jelzettnél kisebb lehet a reprezentációs arány.) A munkáltatók létszámnagyság szerinti összetétele a következő volt: Vállalat-méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak kategória száma megoszlása,% száma megoszlása,% 1-9 fő 136 16,1 803 0,7 10-49 fő 336 39,7 8422 7,9 50-249 fő 291 34,3 32274 30,1 249 fő felett 84 9,9 65580 61,3 ÖSSZESEN 847 100,0 107079 100,0 A munkáltatók várakozásai alapján a megkérdezés időpontjánál 3 illetve 12 hónappal később a következőképpen alakul a foglalkoztatott létszámuk: 5
A megkérdezett munkáltatók létszámának várható alakulása Statisztikai állományi létszám, fő Várható változás, % Kirendeltség 2009. II. n.év végén 2009.III. n.év végén várható 2010.II. n.év végén várható 2009.III. n.év végéig 2010.II. n.év végéig Csorna 1859 1973 1891 + 6,1 + 1,7 Győr 22628 22649 22765 + 0,1 + 0,6 Kapuvár 2342 2353 2330 + 0,5-0,5 Mosonmagyaróvár 5338 5383 5393 + 0,8 + 1,0 Sopron 7812 7798 7825-0,2 + 0,2 Győr-Moson-Sopron megye 39979 40156 40204 + 0,4 + 0,6 Celldömölk 1821 1617 1608-11,2-11,7 Körmend 2745 2889 2799 + 5,3 + 2,0 Kőszeg 2310 2254 2259-2,4-2,2 Sárvár 6205 6153 5879-0,8-5,3 Szentgotthárd 1919 1939 1942 + 1,0 + 1,2 Szombathely 20088 20118 19939 + 0,2-0,7 Vasvár 1075 1077 1088 + 0,2 + 1,2 Vas megye 36163 36047 35514-0,3-1,8 Keszthely 3058 3007 2894-1,7-5,4 Lenti 1725 1738 1707 + 0,8-1,0 Letenye 696 691 702-0,7 + 0,9 Nagykanizsa 9799 9790 9636-0,1-1,7 Zalaegerszeg 14616 15330 14975 + 4,9 + 2,5 Zalaszentgrót 1043 1020 1029-2,2-1,3 Zala megye 30937 31576 30943 + 2,1 - Régió összesen 107079 107779 106661 + 0,7-0,4 2009. III. negyedévében tehát a megkérdezett körben a foglalkoztatottak számában régiós szinten 700 fős, 0,7%-os emelkedés várható. Az elmúlt 3 évben a júliusi megkérdezésekkor szintén 1% körüli létszámbővülést terveztek a III. negyedévre a felmérésbe bevont cégek. A munkáltatók egy évre szóló előrejelzése szerint mintegy 400 fővel, 0,4%- kal csökkenhet a létszámuk. A korábbi megkérdezésekkor - az ez év januári és áprilisi kivétel - mindig növelési szándékot jeleztek a munkáltatók egy évre előrevetítve. A pénzügyi és gazdasági válság foglalkoztatást érintő negatív hatásai tehát akárcsak az ez évi 2 korábbi felméréskor - továbbra is érződnek a megkérdezett cégeknél. Régión belül Zalában elsősorban egy multinacionális cég mintegy 600 fős bővítési szándékának köszönhetően jelentősen, Győr-Moson-Sopron megyében kissé emelkedhet a létszám a megkérdezett körben a III. negyedévben, míg Vasban mérsékelt visszaesés várható. Éves szinten Győr-Moson-Sopron megyében mérsékelt bővülés, Zalában stagnálás, Vasban közel 2%-os létszámfogyás várható. A régió körzeteit tekintve is nagyon vegyes a kép. A körzetek nagyjából felefele arányban oszlanak meg az alapján, hogy a területükön működő munkáltatók 6
összességében emelni vagy csökkenteni kívánják a létszámukat. (A III. negyedévi és az éves előrejelzés esetén is igaz ez a megállapítás.) Éves szinten 5 kirendeltség (Csorna, Körmend, Szentgotthárd, Vasvár, Zalaegerszeg) területén emelkedhet 1%-ot meghaladóan a foglalkoztatottak száma, míg 1%-nál nagyobb visszaesés 6 körzetben (Celldömölk, Kőszeg, Sárvár, Keszthely, Nagykanizsa, Zalaszentgrót) következhet be. Hangsúlyozzuk, hogy a minta nem tekinthető reprezentatívnak, így valamennyi előrejelzés csak a megkérdezett és nem a teljes munkáltatói körre vonatkozik! Országosan a választ adó 7,0 ezer munkáltató összességében a III. negyedévre 0,1%-os bővülést, míg 2010.I. félév végéig 0,4%-os várható létszámcsökkenést jelzett, az éves régiós előrejelzés tehát pontosan megegyezik az országossal. Erre a felmérésre ezúttal 17. alkalommal került sor. Az eddigi megkérdezéseket figyelembe véve régiós szinten megállapítható, hogy a negyedéves és éves előrejelzések is 2008. végéig minden alkalommal létszámnövekedést vetítettek előre. (a következő táblázat is mutatja) Ezzel szemben az idei első két felmérésben a negyedéves és az éves erőjelzés is a foglalkoztatás várható visszaesését jelezte, összefüggésben a pénzügyi és gazdasági válsággal. Jelen felmérés alapján tartós maradt az éves szintű negatív várakozás. (Az eddigi tapasztalatok alapján túlzottan optimisták voltak a létszámváltozást illetően a válság előtt készült éves prognózisok, bár a tervek konkrét megvalósulását az időközben változó mintaösszetétel miatt nem tudtuk ellenőrizni.) A tervezett létszámváltozások az előző felmérésekkor Negyedév A tervezett létszámváltozás A tervezett létszámváltozás mértéke mértéke az adott negyedévben,% a következő 12 hónapban,% 2006.II. + 1,4 + 1,3 2006.III. + 0,9 + 4,8 2006.IV. + 0,3 + 2,0 2007.I. + 1,7 + 1,4 2007.II. + 1,7 + 2,5 2007.III. + 1,1 + 2,7 2007.IV. + 0,4 + 1,9 2008.I. + 1,9 + 3,5 2008.II. + 1,2 + 1,8 2008.III. + 1,6 + 2,4 2008.IV. - + 0,7 2009.I. - 0,9-1,9 2009.II. - 0,1-0,4 2009.III. + 0,7-0,4 7
Vállalat-méret kategória, nemzetgazdasági ág szerint ezúttal is lényeges különbségek vannak a munkáltatók jövőbeni létszámterveikben. Az eddigi felmérésekre általában az volt a jellemző, hogy minél kisebb létszámot foglalkoztattak a cégek, annál kedvezőbbek voltak a várható létszámváltozásokra vonatkozó előrejelzéseik. Éves viszonylatban most is hasonló a helyzet, a III. negyedévre viszont a nagyobb cégek arányában is jelentős bővítést terveznek. A 10 fő alatti munkáltatók az eddigiekhez hasonlóan 10%-ot meghaladó létszámnövelést terveznek mindkét időszakban. A várható létszámváltozások mértéke a munkáltató nagyságrendje szerint Létszámuk A belépők A kilépők Várható Várható Vállalat-méret 2009.II. n.év várható várható változás, % változás, % kategória végén száma, fő száma, fő 2009.III. 2010.II. n.év 2009.III. n.év 2009.III. n.év n.év végéig 1-9 fő 803 187 31 + 19,4 + 14,1 10-49 fő 8422 359 267 + 1,1 + 2,2 50-249 fő 32274 1009 980 + 0,1-0,8 249 fő felett 65580 1439 1016 + 0,7-0,7 ÖSSZESEN 107079 2994 2294 + 0,7-0,4 A III. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 3,0 ezer fős belépés, illetve 2,3 ezer főt érintő kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezett körben. Az egy évvel korábbi megkérdezésnél 4,7 ezer fős be- és 2,0 ezer fős kilépést terveztek a munkáltatók a III. negyedévre, tehát most jóval kevesebb belépő mellett fog kissé nőni a kilépők száma. (2010.I. félév végéig nem ismerjük külön a várható be- és kilépések számát, csak a kettő eredőjét.) Nemzetgazdasági áganként természetesen eltérés van a megkérdezett munkáltatóknál a tervezett változások mértékében és irányában. Az eddigiektől különbözően, ezúttal lényegesen többen vannak az éves viszonylatban a foglalkoztatottak számának csökkenésével számoló, mint a bővítést tervező ágazatok. Az éves szinten összességében várható 0,4%-os létszámfogyással szemben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területéről jelentős, az egészségügy, szociális ellátás valamint a pénzügyi közvetítés területéről mérsékelt bővülési szándékot jeleztek a munkáltatók. Ugyanakkor 1%-ot meghaladó mértékben csökkenhet a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, a bányászatban, a villamos-energia, gáz-, gőz-, vízellátás valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén. A legnagyobb foglalkoztatási súlyú feldolgozóiparban ezúttal 0,4%-os, mintegy 200 fős a tervezett létszámcsökkentés. A feldolgozóiparon belüli legnagyobb foglalkoztatási súlyú villamosgép, műszer gyártása területén közel 400 fős, 2,6%-os bővülés várható, míg a szintén sokakat foglalkoztató járműgyártás területéről 1% körüli növelési szándékot jeleztek. 8
A feldolgozóipar ágazati közül a textiláru gyártása területén, valamint az élelmiszeriparban várhatóan jelentősen csökken a foglalkoztatottak száma. A várható létszámváltozások mértéke nemzetgazdasági ágak szerint Nemzetgazdasági ág Létszámuk 2009.II. n.év végén A belépők várható száma, fő 2009.III. n.év A kilépők várható száma, fő 2009.III. n.év Várható változás, % 2009.III. n.év Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás 77 58 5353 Várható változás, % 2010.II. n.év végéig + 0,4-3,6 Bányászat 685 10 38-4,1-12,4 Feldolgozóipar 54047 1675 1240 + 0,8-0,4 Villamos-energia, gáz- gőz-, 25 127 2583 vízellátás - 4,0-6,0 Építőipar 1947 71 31 + 2,1-0,9 Kereskedelem, javítás 6076 164 231-1,1-0,2 Szálláshely-szolgáltatás, 93 37 1996 vendéglátás + 2,8-1,6 Szállítás, raktározás, posta, 161 165 10475 távközlés - - 0,6 Pénzügyi közvetítés 656 7 2 + 0,8 + 0,3 Ingatlanügyletek, 387 77 gazdasági szolgáltatás 3727 + 8,3 + 6,8 Közigazgatás, védelem, 38 62 2014 társadalombiztosítás - 1,2-0,5 Oktatás 2668 34 40-0,2-0,6 Egészségügy, szociális 187 87 + 0,8 + 0,9 ellátás 11887 Egyéb szolgáltatás 2965 65 99-1,2 - ÖSSZESEN 107079 2994 2294 + 0,7-0,4 A felmérés során választ adó 847 munkáltató közül ezúttal is a létszámukban stagnálást várók vannak többségben mindkét időszakban, s kissé magasabb a létszámnövelést szándékozók száma azokénál, akik várhatóan csökkenteni fognak. Ez utóbbi nem ellentmondás az összességébeni negatív várakozásokkal, hiszen amint már jeleztük, a mintában jelentős számban szereplő kisebb létszámot foglalkoztató cégeknél bővítést terveznek. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint 2009.III. n. év végéig 2010.II. n. év végéig Méret csökken stagnál nő csökken stagnál nő Mikro 6 110 20 5 105 26 Kis 43 218 75 59 187 90 Közép 82 119 90 91 97 103 Nagy 30 29 25 41 20 23 ÖSSZESEN 161 476 210 196 409 292 9
A megkérdezett munkáltatóknál az III. negyedévi várható belépők munkakörönkénti összetétele a következő: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Zala Győr-Moson- Sopron Vas Régió összesen gyártósori összeszerelő 770 27 41 838 elektroműszerész 108 0 0 108 minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr 100 0 1 101 tartósítóipari munkás, gyümölcs-, 0 100 0 100 zöldségfeldolgozó egyéb könnyűipari gépkezelők és 52 0 42 94 gyártósor mellett dolgozók egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) 13 11 54 78 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és 1 60 10 71 baromfifeldolgozó tehergépkocsi-vezető 55 2 13 70 kézi anyagmozgató, csomagoló 6 39 24 69 szabó, varrónő, modellkészítő 20 22 24 66 csomagológép-kezelő 1 7 54 62 gyógyszergyártó gépkezelő 0 0 58 58 konyhai kisegítő 2 16 40 58 édesipari termékgyártó 6 2 45 53 egyéb gépek, berendezések szerelői, 45 0 3 48 javítói egyéb faipari foglalkozások 42 0 3 45 autóbusz-vezető 7 12 17 36 targoncavezető 3 30 1 34 szakápoló 18 11 0 29 irodai adminisztrátor, írnok 5 21 2 28 egyéb takarítók és hasonló jellegű 4 18 5 27 egyszerű foglalk. sütő-, tésztaipari munkás, pék 21 4 0 25 lakatos 10 8 6 24 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők 12 3 9 24 villamossági szerelő 0 5 16 21 egyéb háziipari foglalkozások 0 0 20 20 egyéb kereskedelmi foglalkozások 0 14 6 20 fürdőüzemeltetési foglalkozású 14 1 5 20 raktárkezelő 5 10 4 19 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, 17 1 1 19 gyártósori összeszerelő lakás-, intézménytakarító 2 14 1 17 szakács 3 6 8 17 gépészmérnök 1 8 7 16 textilipari gépkezelő és gyártósor mellett 15 0 1 16 dolgozó eladó 3 6 7 16 általános ápolónő, ápoló 3 11 1 15 hegesztő, lángvágó 1 5 9 15 a/ A régiós szinten 15 főt elérő létszámfelvétellel járó munkakörök. 10
A kilépők várható munkakörönkénti összetétele: Nyugat-Dunántúl Megnevezés a/ Zala Győr-Moson- Sopron Vas Régió összesen gyártósori összeszerelő -247-15 -17-279 szabó, varrónő, modellkészítő -2-12 -212-226 egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munk.) -121-4 -78-203 kézi anyagmozgató, csomagoló -7-21 -63-91 egyéb feldolgozóip. gépek kezelői, -10 0-51 -61 gyártósori összeszerelő egyéb takarítók és hasonló jellegű -22-21 -16-59 egyszerű foglalkozások egyéb faipari foglalkozások -53 0 0-53 húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és -1-40 -11-52 baromfifeldolgozó gépjármű- és motorszerelő, - javító -3-37 -9-49 ruházatigép-kezelő és gyártósor mellett -44-5 0-49 dolgozó fürdőüzemeltetési foglalkozású -28-5 -16-49 lakatos -16-2 -30-48 tehergépkocsi-vezető -33-2 -8-43 eladó -11-10 -15-36 autóbusz-vezető -9-21 -5-35 egyéb textilipari foglalkozások -1-1 -31-33 egyéb könnyűipari gépkezelők és -22-2 -8-32 gyártósor mellett dolgozók olajbányász -30 0 0-30 irodai adminisztrátor, írnok -14-10 -6-30 raktárkezelő -5-9 -15-29 villanyszerelő -3-21 -3-27 targoncavezető -2-18 -6-26 minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr -20 0-3 -23 egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők -12-1 -9-22 egyéb kereskedelmi foglalkozások 0-20 -2-22 tartósítóipari munkás, gyümölcs-, 0-20 0-20 zöldségfeldolgozó felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó -12-6 -2-20 forgácsoló -2-13 -4-19 egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói -11 0-8 -19 mosónő, vasalónő 0 0-17 -17 szarvasmarhatartó és - tenyésztő -12-3 -1-16 a/ A régiós szinten 15 főt elérő létszámcsökkenéssel járó munkakörök. 11
A kérdőíven az állandó kérdések mellett egy rendszeresen változó kérdés is szerepel, ami egy-egy adott témában gyűjti össze a munkáltatói véleményeket. Ezúttal arra vonatkozott a kérdés, hogy az ÁFSZ szolgáltatásai és aktiváló eszközei közül az adott vállalkozás melyeket használja illetve melyeket tart fontosnak a saját számára. A legtöbb (271) munkáltató legfontosabbnak a munkaközvetítést jelölte meg. Emellett még sorrendben a START kártyát, a foglalkoztatási jogszabályok ismertetését, a bérjellegű támogatásokat tartották legtöbben saját szempontjukból jelentősnek. (A felsoroltak mindegyikét 100-nál több munkáltató sorolta az első helyre.) Zalaegerszeg, 2009. szeptember 8. Készítette: Marton György elemző Jóváhagyta: Kiss Ambrus főigazgató 12
MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 13