ALFA HÍRLEVÉL Az szakmai kiadványa 2009/3
Tisztelt Olvasó! Örömmel értesítjük arról, hogy az ALFA HÍRLEVÉL 2009/3. számával folytatjuk időszakosan megjelenő, tájékoztató kiadványunkat. Aktuális Hírlevelünkben az alábbi témakörökkel foglalkozunk: Szja törvény változásai 1. Adóalap, adótábla, adójóváírás 2. Adóelőleg-fizetés 3. Természetbeni juttatás 4. Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása 5. Adóterhet nem viselő járandóság TBJ szabályai Egészségügyi hozzájárulás Foglakoztatás elősegítése, munkanélküliek ellátása Egyéb fontos változások A 2010-es évre vonatkozó jogszabályok kapcsán olyan új fogalmakkal kell megismerkednünk, mint adóalap-kiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítése, tevékenységre jellemző kereset, adóelőleg levonásra kötelezett kifizető, adóelőleget megállapító munkáltató, ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetés. Ezek új fogalmak megismeréséhez, értelmezéséhez kívánunk segítséget nyújtani az alábbi oldalakon. Az elmúlt időszakban sok kérdés érkezett hozzánk a jövő évben jelentős mértékben megemelkedő mértékű rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatban. Hírlevelünk végén Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? címmel összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, jogszabályokat. Frissen elindított web oldalunkon () a hírek menüpontban változatlan formában közreadjuk az APEH honlapján 2009.12.01-én megjelent Az egyes természetbeni és béren kívüli juttatások áthúzódó adókötelezettségéről szóló tájékoztatót, valamint egy összehasonlító táblázatot a 2009-2010 bruttó-nettó jövedelmek, SZJA, járulékok alakulásáról. Végezetül minden kedves olvasónknak szeretetteljes, békés Karácsonyi Ünnepeket és sikeres, boldog Új évet kívánunk az minden munkatársa nevében!
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ADÓ ÉS EGYÉB TÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSÁRÓL 2010. Az Országgyűlés már 2009. július 29-ei ülésnapján elfogadta a jövő évi adóváltozások fő irányait. A Magyar Közlöny 95. számában jelent meg a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokat tartalmazó 2009. évi LXXVII. törvény, valamint az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény. A törvény átfogó módosításokat tartalmaz elsősorban a személyi jövedelemadó területén. A válság hatásainak enyhítését célzó intézkedések már a kihirdetést követő napon hatályba léptek, de az újabb salátatörvény jelentős része 2010-ben lép hatályba, megfelelő felkészülési időt adva az adózóknak. A 2010-től hatályba lépő rendelkezések deklarált célja, hogy a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak részére is előnyös legyen a legális munkavégzés, ezzel párhuzamosan a legális kereset. Azt, hogy eléri-e a célját a törekvés, még nehéz megítélni. Kétségkívül a személyi jövedelemadó rendszer 1988. évi bevezetése óta nem volt ilyen mértékű változtatás az adózás szerkezetében. Néhány ponton a változtatás alkotmányossági problémát is felvet, különösen a személyi jövedelemadó területén az adóalap-kiegészítés bevezetése, mely a köztudatban szuperbruttósítás néven vált ismertté. Az Alkotmánybíróság a 110/2009. (XI.18) számú határozatában elutasította az adóalapkiegészítés bevezetése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat, így zöld utat kapott a kétségkívül szokatlan új rendelkezés. Az Országgyűlés a 2009. november 9-ei ülésnapján elfogadta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényt. Ez utóbbi szabályozás több ponton módosítja a nyáron elfogadott szabályokat, ezen túlmenően a korábban meghirdetett program még meg nem valósított pontjait rendezi, mint pl. a hosszú távú megtakarításokat ösztönző lépések, a pénz és tőkepiacon keletkező jövedelmek egységes adóztatási szabályai. Az alábbi összefoglaló a személyi jövedelemadó, a járulékok és az ezekkel összefüggő jogszabályok értelmezését tartalmazza. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/3
Szja törvény változásai /1995. évi CXVII. törvény/ 1. Adóalap, adótábla, adójóváírás Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem és az adóalap növelő összeg. Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése (juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni. Adóalap-növelő összeg az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem után a Tbj. szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az EHO törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (továbbiakban: adóalap kiegészítés) Ez nem vonatkozik az adóterhet nem viselő járandóságra, azt változatlan összegben kell az összevont adóalapnál figyelembe venni. /29../ Mint ahogy a bevezetőben említettük, az Alkotmánybíróság a 110/2009.(XI.18) AB határozatában elutasította a 2010. január 1-től bevezetésre kerülő "adóalap-kiegészítés összevont adóalapként való figyelembevétele" alkotmány ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Ez alapján január 1-től hatályossá fog válni az un. "szuperbruttósítás", más néven "cseh modell", azaz az adóalap-kiegészítés intézménye. Az AB megállapította, hogy a törvénymódosítás után is a jövedelem a bevételek és a költségek különbözeteként kerül meghatározásra, a bevételek körébe nem kerül be az adóalap-növelő tételek köre. Ebből adódóan a törvény az adóalap-kiegészítést nem tekinti a jövedelem részének. Az tehát egy adóalap korrekciós tényezőként jelenik meg az összevont adóalap vonatkozásában. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/4
Az adó mértéke 2010. január 1-től: a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 M Ft-ot, az összevont adóalap 17 %-a; b) ha az összevont adóalap meghaladja meg az 5 M Ft-ot, 850.000 Ft és az 5 M Ft-ot meghaladó rész 32 %-a (a továbbiakban: adó mértékére vonatkozó rendelkezés) Az adó mértéke 2011. január 1-től: c) ha az összevont adóalap nem haladja meg a 15 M Ft-ot, az összevont adóalap 17 %-a; d) ha az összevont adóalap meghaladja meg a 15 M Ft-ot, 2.250.000 Ft és a 15 M Ft-ot meghaladó rész 32 %-a (a továbbiakban: adó mértékére vonatkozó rendelkezés) /30../ 2010. január 1-től a magánszemélyeket terhelő különadó megszűnik. Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adót az összevont adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított adóból (a továbbiakban: számított adó) az adójóváírás figyelembevételével kell meghatározni. /31../ A számított adót adójóváírás csökkenti, amely a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalapkiegészítés együttes összegének 17 %-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15.100 Ft, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt (3.188.000 Ft-ot), vagy b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 %-át meghaladó része, ha a magánszemély éves jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1.510.000 Ft-tal növelt összegét (azaz 4.698.000 Ft-ot). /33../ 2. Adóelőleg-fizetés Az adóelőleg-fizetés jelenlegi szabályai a korábban még többkulcsos, progresszív adótáblához igazodtak, az adótábla átalakítását követően az adózók többsége 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/5
számára feleslegessé válik, hiszen az adózók jelentős része a jövő évtől tulajdonképpen egykulcsos adótábla alapján fog adózni. Bővül a magánszemélyek nyilatkozattételi lehetősége, oly módon, hogy az adókötelezettséget meghatározó körülmények figyelembevételével lehetőségük lesz befolyásolni a bevételből levonandó adóelőleget. Szigorítás is történik, hiszen a jogszabályban meghatározott eltérést meghaladó adóelőleg-alulfizetés esetén utólagosan bírságfizetési kötelezettség keletkezhet. Adóelőleg fizetési kötelezettség A kifizetőnek 2010. január 1-től nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből. Ha a magánszemély írásban nyilatkozik arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizető köteles levonni, befizetni, bevallani a számlázott összeget terhelő adóelőleget. Adóelőleg alapja Az adóelőleget az adóalap-kiegészítést is magában foglaló adóelőleg alap után kell megfizetni. Az adóelőleg alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembevett jövedelem 1,27-szeres szorzata. Az adóterhet nem viselő járandóságot felszorzás nélkül kell figyelembe venni. Ha a bevétel adóelőleg levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az igazolás nélkül elszámolható költséget - például az önálló tevékenységből származó bevétel esetén a 10 % költséghányadot - is csak akkor veheti figyelembe, ha a magánszemély erről nyilatkozatot adott. Ha a bevétel költségtérítés, az igazolás nélkül elszámolható költség figyelembevételéhez nem kell a nyilatkozat. Ha a bevétellel szemben nem lehet költséget elszámolni, a bevétel egésze minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. Nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal. Adóelőleg nyilatkozat 2010. január 1-től az adóelőleg nyilatkozat nem kötelező, nincs rá kötelezően alkalmazandó nyomtatvány. A kifizető felszólíthatja a magánszemélyt, hogy adjon adóelőleg nyilatkozatot, de azt nem követelheti meg. Fontos szabály, hogy a magánszemély által önkéntesen adott nyilatkozatot a kifizetőnek kötelező figyelembe vennie. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/6
A jogszabály előírja viszont, hogy a kifizetőnek a kifizetést megelőzően tájékoztatni kell a magánszemélyt az adóelőleg nyilatkozat lehetőségéről, és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről, egyebekben az összes adójogi felelősség, szankció a magánszemélyt terheli. Melyek ezek a szankciók: - Ha a magánszemély az adóévben adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában tételesen igazolható költség levonását kérte, és a nyilatkozata alapján levont költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet után - ha az több mint az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 %-a - 39 % bírságot kell fizetnie. - Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában olyan adóelőleg-levonást kért, aminek következtében utóbb az adóév végén - neki felróható okból - 10.000 Ft-ot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 %-át bírságként közteles megfizetni (pl. évközben nem nyilatkozott a magánszemély az adóterhet nem viselő járandóságról). Ha a fentiek miatt a magánszemélynek bírságot kell fizetni, ebben az esetben csak önadózással vallhatja be és fizetheti meg éves adóját. 2010. január 1-től az adóelőleg nyilatkozat esetenként, vagy az adóéven belül visszavonásig érvényesen, egyenként, de összevontan is a következőkről adható: - a bevétel adóelőleg alapjának megállapításhoz levonandó költségről, - az adóelőleg megállapítás módjáról, - adóterhet nem viselő járandóság adóévi várható összegéről, - bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről, - a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról, - a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról. Adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül a következő évtől az adóelőlegmegállapításra kötelezett kifizető, ha a magánszemély vele munkaviszonyban áll, vagy, ha a magánszemély részére bért (is) fizet. Fizetendő adóelőleg Ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5.000.000 Ft-ot, az adó mértéke az összevont adóalap 17 %-a. Ezt figyelembe véve a magánszemély 2010. január 1-től az adóelőleg-megállapításra kötelezett bármely kifizetőnek a kifizetést megelőzően 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/7
nyilatkozhat, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el a 5.000.000 Ft-ot. Nem változott az az előírás, hogy a munkáltatónak nem minősülő kifizetőnek a megállapított adóelőleg-alap 32%-át kell minden esetben levonnia, ha a magánszemély nem kérte a 17%-os adókulcs alkalmazását, illetve, ha kérte, azt követően akkor is, amikor az általa megállapított adóévi adóelőleg-alapok meghaladják az 5.000.000 Ft-ot. Rendszeres bevétel, nem endszeres bevétel után az adóelőleg levonására kötelezett munkáltató a korábbi szabályoknak megfelelően köteles eljárni. Továbbra is lehetőség van arra, hogy az adóelőleg levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítsa meg az adóelőleget, ha ezáltal az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nincs szükség a bejelentésre, ha a választott módszer esetén a számítástechnikai program kidolgozója a módszert az adóhatóságnál már előzetesen bejelentette. /46-49 / 3. Természetbeni juttatás n) A kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amely a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősült és nem tartozik a 70-71 hatálya alá. o) Az e törvény külön rendelkezése szerint adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás. /69. n-o alpontok/ 4. Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása Az egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 70-71. rendelkezései szerint kell teljesíteni. Bevételnek minősül a munkavállalónak, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának adott: a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből vagy a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/8
bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét nem meghaladó rész; b) meleg étkeztetés (meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel, ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is) formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18.000 Ft-ot meg nem haladó rész; c) az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész; d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 %-át meg nem haladó rész; e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel. Bevételnek minősül még a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből vagy a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben személyenként a minimálbér összegét nem meghaladó rész; b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a jutatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18.000 Ft-ot meg nem haladó rész; c) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülés csekk/csekkek révén juttatott bevételből vagy üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből az adóévben a minimálbér összegét meg nem haladó rész. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/9
Bevételnek minősül továbbá a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkozatói hozzájárulásból - önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba a minimálbér 50 %-át, - önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba és önsegélyező pénztárakba együttvéve a minimálbér 30 %-át, - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 %-át meg nem haladó rész /70../ akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy munkáltatói önkéntes pénztári hozzájárulás jogcímen bevétele az adóévben más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével több hónapra előre vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. A magánszemély a 70. rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25% adó fizetésére kötelezett. A juttató az adókötelezettség megállapításhoz figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatot. Ha a juttatás nem felel meg a vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételeknek, illetve, ha az értékhatárt meghaladja - a meghaladó rész tekintetében - a 69. szerinti természetbeni juttatásnak minősül. A juttatónak az adót a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani illetve megfizetni. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet. Ha az adóhatóság adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetni, amely nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. /71. / 5. Adóterhet nem viselő járandóság 2010. január 1-től adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 %-áig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/10
megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 M forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a külön kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. /3. 72. t. alpont/ A 3. 72. t. alpontjának rendelkezése akkor alkalmazható, ha a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás felhasználása a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának adásvétel keretében történő megszerzésére (az ügyletet az érvényes szerződés, az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, az összeg felhasználását igazoló okirat igazolja), b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére (a b) és c) pont fennállását igazolja a jogerős használatbavételi engedély, az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla), d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésre (igazolja a támogatás folyósítását megelőző 6 hónapon belül és az azt követő 12 hónapon belül kiállított, megfelelőségi igazolással rendelkező beépített- termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat) történik. /3/A. (új)/ Adatszolgáltatásra köteles az adóévet követő év január 31-ig: - a hitelintézet a közvetítésével nyújtott támogatásról, - a munkáltató a lakáscélú kölcsön elengedett összegéről 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/11
Összegzés Adókedvezmények Megmaradó kedvezmény: Személyi és családi kedvezmény, őstermelői kedvezmény Az öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények (önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági befizetések) Megszűnő kedvezmény: Az összevont adókedvezmény (ezen belül a tandíj kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, háztartási szolgáltatások után járó kedvezmények, magán-nyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezmény) Alkalmi foglalkoztatás kedvezménye Adómentes juttatások változásai Adómentes marad: A szociális alapon járó juttatások, és néhány egyéb jogcímen adott juttatások A nem iskolai rendszerű képzés (betanítás) Számítógép-és internet használat Üzemanyag-megtakarítás havi100 ezer Ft-ig Fuvarozók kormányrendelet szerinti napidíja Ágazati dolgozók meglévő kedvezményei (vill.energia ipar, bányászat, erdőgazdaság, közlekedés) Hitelintézet, befektetési szolgáltató pénzügyi, befektetési szolgáltatásból származó 10.000 Ft-ot meg nem haladó követelésének elengedése Adómentes lett: Ingyenes védőoltás Adóterhet nem viselő járandóság lesz: Munkáltatói lakáscélú támogatás Szépkorúak jubileumi juttatása Katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/12
Teljes egészében adókötelessé válik (adózás a jogviszony és a juttatás körülményei alapján): Belföldi és külföldi napidíj (fuvarozók nemzetközi napidíja kivételével) Felszolgálási díj, borravaló Állami kitüntetésekkel járó pénzjutalom Kedvezményesen adózó béren kívüli juttatás (25 % közteher): Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás Helyi utazási bérlet Meleg étkeztetés Iskolakezdési támogatás Iskolai rendszerű képzés Magánnyugdíj-pénztári tagdíj-kiegészítés Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulások Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás A kereten felüli összeg természetbeni juttatásként adóköteles! Teljes egészében természetbeni juttatásként különadózó jövedelem: A juttatások nem kedvezményes köre esetében a juttatónak 54 % személyi jövedelemadót és 27 % járulékot kell fizetni (ilyennek minősül többek között a hideg étkezési utalvány, művelődésintézményi szolgáltatás, csekély értékű ajándék) 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/13
TBJ szabályai /1997.évi LXXX. törvény/ E törvény alkalmazásában megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarországon végzik. /4. (h) pont/ E törvény alkalmazásában a tevékenység piaci értéke a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. /4.. (q) pont/ Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok: A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére a) a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4 %), pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2 %) és munkaerő-piaci járulékot (1,5 %), valamint nyugdíjjárulékot (9,5 %, magán-nyugdíjpénztári tag esetében 1,5 %), b) a foglalkoztató egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint nyugdíj-biztosítási járulékot (együtt: társadalombiztosítási járulékot) fizet. /18../ A foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke: 27 % /19../ ebből nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %, pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %, munkaerő-piaci járulék 1 %. Egészségügyi hozzájárulás /1998. évi LXVI. Törvény) A kifizető, kifizető hiányában a jövedelmet szerző magánszemély az eddigi 11% helyett 2010. január 1-től 27 %-os mértékű EHO-t fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az szja törvény szerinti jövedelmek esetében. A tételes EHO megszűnik. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/14
Foglakoztatás elősegítése, munkanélküliek ellátása /1991. évi IV. törvény/ 41/A. (5) bekezdés A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964.500 Ft/fő/év. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41/A. alapján a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak száma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám 5 %-át (a kötelező foglakoztatási szintet). A létszám megállapítása során a kirendelés, a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak létszámát figyelmen kívül kell hagyni. A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából a 177/2005.(IX.02) kormányrendeletben meghatározott megváltozott munkaképességű munkavállalót kell érteni. A részletes felsorolást és tudnivalókat a Hírlevél végén található tájékoztató tartalmazza. Fontos tudnivalók a természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások áthúzódó adókötelezettségéről Az APEH 209. december elsején közleményt adott ki, melyben felhívja a figyelmet egyes természetbeni juttatások adózására vonatkozóan, különös tekintettel a december végén esedékes juttatások adójogi minősítésére. A közleményt web () oldalunkon változtatás nélkül tesszük közé. A közlemény néhány pontjára mi is szeretnénk nyomatékosan felhívni a figyelmet: A 2009. december hónapra megrendelt adómentes utalványok (meleg-hideg étkezési, kultúra, csekély értékű ajándék) adómentessége csak akkor áll fenn, ha az utalványok kiosztása - azaz a juttatás 2009. évben dokumentáltan megtörténik. Ha a rendelés, és ez alapján a munkáltató részéről az utalvány átvétele december hónapban megtörtént, de a munkavállalók felé a kiosztás áthúzódott 2010. január elejére, már a 2010. január 1-től érvénye szabályok szerint kell megállapítani az adózási kötelezettséget. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/15
Az önkéntes pénztári hozzájárulás fizethető előre több hónapra, visszamenőleg legfeljebb három hónapra. A munkáltató a pénztár felé közli, hogy mely hónapra utalta a hozzájárulást, és ennek megfelelően bírálja el a hozzájárulás adójogi minősítését. A 2009. december hónapra 2009. december vagy 2010. január hónapban utalt önkéntes pénztári hozzájárulás minősítése során is így kell eljárni, azaz ebben az esetben az egyéb korlátok mellett adómentes a juttatás. A 2009. december hónapban 2010. január hónapra utalt hozzájárulás után már meg kell fizetni a 25 %-os kedvezményes szja-t. Az önkéntes pénztárba támogatói adományként utalt összegek 2009. évre abban az esetben írhatók jóvá a magánszemélyek számláján, ha az adomány átutalása december hónapban (lehetőség szerint 20-áig) megtörténik. Egyébként az adomány 2010. évben továbbra is akkor és abban az összegben képez a magánszemélynél jövedelmet, amikor és amilyen összegben a pénztár a magánszemély számláján jóváírja azt. A lakáscélú vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltatói kamatmentes lakáskölcsön elengedett részét is) 2010. január 1-től ötévente 5 Mft összegben adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, a 2010. január 1- től adott támogatás összegszerűségének megállapításánál a 2010. január 1. előtt kifizetett összegeket nem kell figyelembe venni. Az iskolarendszerű képzés adómentessége is megszűnik 2010. január 1-től. A munkáltató által átvállalt díj adójogi minősítését a képzés megkezdésékor érvényes szabályok szerint kell elbírálni. A 2005-2009 között megkezdett képzések esetében a közleményben felsorolt módon kell az adózási kötelezettséget megállapítani. Egyéb fontos változások Munka Törvénykönyve változásai A 2009.évi CXXVI. törvény néhány ponton módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvényt. 2010. május 1-től a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig. A védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot igénybe vette. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/16
Nem szüntethető meg továbbá a munkaviszony az örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt. /90../ 2010. január 1-től az állami foglalkoztatási szerv és a munkavállalók képviselői felé előzetes tájékoztatási kötelezettség áll fenn a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően akkor, ha a megszűnés időpontját megelőző féléves statisztikai létszáma szerint húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonya szűnik meg. /94/H. / Társadalombiztosítási nyugdíj változásai A 2009. évi CXXVII. törvény módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt. 2010. január 1-től az az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, és előrehozott, csökkentett előrehozott nyugdíjban részesülő, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki biztosítási jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Figyelem!!! 2010. január 1-től nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én előrehozott, csökkentett előrehozott nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban részesül. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/17
Jegybanki alapkamat A Magyar Nemzeti Bank 3/2009. (XI.23.) MNB rendelete alapján 2009. november 24- től a jegybanki alapkamat mértéke 6,5%. Minimál bér Az Országos Érdekegyeztető Tanács 2009. december elsejei ülésén megállapodás született a 2010. évi minimálbérről és a garantált bérminimumról. A megállapodás értelmében az országos minimálbér 2010. január 1-től havi 73.500 Ft, a garantált bérminimum 2010. január 1-től havi 89.500 Ft. A kormányrendelet a hírlevél kiadásának időpontjáig még nem jelent meg. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/18
Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról? Kinek kell fizetnie és mennyit? A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával. Ennek összege 2008-ban 164 400 Ft/fő/év volt Figyelem! Szabályváltozás! (Munkaügyi Közlöny, 2007/9), 2009-ben 177 600 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám). 2010 január 1-től 964 500 Ft/fő/év (Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129. ) A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/19
évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 106. -a szerinti kirendelés, az Mt. 150. - ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. -ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni. Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg? A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58. (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg. Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28. -ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig. 2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2. új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre. 2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma ismét megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén max. egyszer 3 évig) Ugyanezen kormányrendelet 2. (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58. (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet. A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 23/20