ALFA HÍRLEVÉL. Az ALFA-HUMAN Kft. szakmai kiadványa 2010/1

Átírás

1 ALFA HÍRLEVÉL Az szakmai kiadványa 2010/1

2 Tisztelt Olvasó, Kedves Partnerünk! Nem sok idő telt el legutóbbi Hírlevelünk elkészítése óta, ám az év végi intenzív jogalkotás folytán megjelent új jogszabályok, valamint a munkáltatói adó megállapításhoz kapcsolódó információk és egyéb fontos tudnivalók miatt közreadjuk Hírlevelünk idei első számát. Aktuális Hírlevelünkben az alábbi témakörökkel foglalkozunk: 1. Korengedményes nyugdíj még évben 3 2. Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása 4 3. Minimálbér mértéke 2010-től 5 4. Nyugellátások emelése 6 5. Egyebek 6 Ügyfeleink és Partnereink szélesebb körű szakmai kiszolgálására és informálására frissen elindított web oldalunkon () egy új Jogszabálykalauz elnevezésű rovattal jelenünk meg 2010-től. A Jogszabálykalauzban két Hírlevél kiadása közötti időszakban megjelenő fontosabb jogszabályok számát és alkalmanként egy-egy érdekesebb, bonyolultabb jogszabály értelmezését adjuk közre. Kérjük, látogassa rendszeresen web oldalunkat, és ne felejtse el megnézni a legfrissebb híreket sem!

3 1. Korengedményes nyugdíj még évben Mint arról a korábbi számainkban beszámoltunk, korengedményes nyugdíj megállapodást a munkáltató és a munkavállaló utoljára évben köthetett volna a rendszer megszüntetése miatt. A kormányzat figyelembe véve az OÉT munkavállalói és munkaadói oldalának kezdeményezését - a jogszabályt további egy évre meghosszabbította, melyet a 283/2009. (XII.11.) kormányrendeletben (megjelent a Magyar Közlöny 180. számában) tette közé. A korábban megjelent tervezetekhez képest pozitív lépésként kezelhető, hogy a rendelet az 1953-ban született korosztály részére is lehetőséget biztosít a korengedményes nyugdíjazásra. Szigorítás viszont, hogy a január 31. után kötött megállapodások esetében előzetesen a szándékot jelezni kell a regionális munkaügyi központ felé. Részletesen: Amennyiben a megállapodást január 31-ig a munkáltató és a munkavállaló megköti, és az február 15-ig a nyugdíjbiztosító felé beküldésre kerül, akkor év végéig bármikor kérhető a korengedményes nyugdíj, természetesen akkor, ha a jogosultsági feltételek fennállnak, azaz: Az december 31-ig született személyek esetében a betöltött 57. életév, és legalább 37 év szolgálati idő Az évben született személyek esetében a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a december 31-én érvényes korhatárt kell tekinteni, azaz a 62. életévet (ez azért fontos, mert az 1953-ban született személyek öregségi nyugdíjkorhatára évtől 63. életév). Előrehozott nyugdíjkorhatárnak viszont már a január 1-től hatályos korhatárt kell figyelembe venni, mely nők esetében 59. életév, ha a nő rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel férfiak esetében 61. életév, ha a férfi rendelkezik legalább 37 év szolgálati idővel, 60. életév akkor, ha a férfi rendelkezik 42 év szolgálati idővel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy évben meg lehet állapodni azzal az évben született nővel, akinek legkésőbb december 31-ig van legalább 37 év igazolt szolgálati ideje. Esetükben a korengedményes nyugdíjat az 59. év eléréséig kell fizetni Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/3

4 Meg lehet állapodni évben azzal az évben született férfival, akinek van legalább 37 év (de nincs 42 év) igazolt szolgálati ideje. Ebben az esetben a korengedményes nyugdíjat a 61. életév eléréséig kell megfizetni. Amennyiben a munkavállaló rendelkezik 42 év szolgálati idővel, a fizetési kötelezettség a 60. életév eléréséig áll fenn. Az évben született személyek esetében a munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának az eléréséig a nyugdíjbiztosító által megállapított nyugdíjának az évenkénti emelések és kiegészítések nélkül számított összege mellett köteles megfizetni a kiszámított nyugdíj összegére a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével számított annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll. Célszerű a megállapodások megkötését január 31-ig elvégezni, és beküldeni február 15-ig a nyugdíjbiztosító felé (akkor is, ha a korengedményes nyugdíj tényleges igénylése február 15. és december 31. közötti időszakban történik meg), mert ebben az esetben nem kell előzetesen jelezni a szándékot a regionális munkaügyi központ felé, és nem kell megvárni a munkaügyi központ tájékoztatását az érintett munkavállaló számára felajánlható megfelelőnek minősülő munkahelyekről. A évben január 31. után kötött megállapodások esetében az előzőekben taglalt feltételek megléte esetén a munkáltató a megállapodási szándékot megelőző 30 napon belül köteles előzetesen jelezni a szándékot a regionális munkaügyi központ felé. A regionális munkaügyi központ a bejelentés kézhezvételét követő 20 napon belül tájékoztatja a munkáltatót az érintett munkavállaló számára felajánlható, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 25. (2)-(3) bekezdése szerint megfelelőnek minősülő munkahelyekről. A jogszabály hiányos, mert nem rendelkezik arról, hogy milyen jogkövetkezménye van annak, ha a regionális munkaügyi központ azt jelzi, hogy az érintett munkavállaló esetében fel tud ajánlani megfelelő munkahelyet. 2. Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása Az ALFA Hírlevél 2009/2. számában foglalkoztunk a családi pótlék adóztatásával. Az előző évben évközben módosított személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-től adóterhet nem viselő járandóságnak minősítette a családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeget, 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/4

5 valamint az anyasági támogatást. A családi pótlék esetében a augusztus 31. utáni időszakra fizetett összeget, anyasági támogatás esetében a március 31- ét követően született gyermekre tekintettel ilyen címen kifizetett összeget kell adóterhet nem viselő járandóságként figyelembe venni. Az Alkotmánybíróság a 127/2009. (XII.17.) AB határozatában (megjelent a Magyar Közlöny 184. számában) a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóságként történő figyelembe vételét alkotmányellenesnek minősítette, ezért ezeket megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezések a hatálybalépésükre szeptember elsejére visszaható hatállyal vesztik hatályukat. A göngyölített adóelőleg levonási módszert alkalmazó munkáltatóknál a 3 havi családi pótlék figyelembe vétele miatt esetlegesen túlvont összeg a decemberi bérszámfejtés során visszafizetésre kerül. Sem a beadvány, sem az alkotmánybírósági határozat nem foglalkozott az anyasági támogatás adóterhet nem viselő járandóságként való figyelembevételének alkotmányosságával, így a március 31. után kifizetett anyasági támogatást a személyi jövedelemadó megállapítása során adóterhet nem viselő járandóságként kell majd kezelni. 3. Minimálbér mértéke 2010-től A 295/2009. (XII. 21.) kormányrendelet szabályozza a január 1-től érvényes mértékeket. Ennek megfelelően a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén Ft, hetibér alkalmazása esetén Ft, napibér alkalmazása esetén Ft, órabér alkalmazása esetén 423 Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén Ft, hetibér alkalmazása esetén Ft, napibér alkalmazása esetén Ft, órabér alkalmazása esetén 515 Ft Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/5

6 4. Nyugellátások emelése A Kormány 287/2009. (XII.15.) kormányrendelete szabályozza a társadalombiztosítási nyugdíjak emelését január elsejétől 4,1 százalékkal kell emelni a január elsejét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíjat, rokkantsági nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, valamint a baleseti hozzátartozói nyugellátásokat. Ha egy személy részére egyidejűleg több jogcímen folyósítanak nyugellátást, akkor a nyugellátásokat külön-külön kell 4,1 százalékkal emelni január elsejétől 4,1 százalékkal kell emelni a január elsejét megelőző időponttól megállapított baleseti járadékot is. A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj január elsejétől havi Ft összeghatárig folyósítható együtt. 5. Egyebek Jegybanki alapkamat A Magyar nemzeti Bank elnökének 33/2009. (XII. 21) MNB rendelete alapján december 22-től a jegybanki alapkamat mértéke 6,25 % évi munkáltatói adómegállapítás A magánszemély a évi adókötelezettségének ha a munkáltató vállalja- a munkáltató közreműködésével tesz eleget. A munkáltató nem köteles közreműködni a munkavállaló évi adójának megállapításában. Erről időben tájékoztatni kell a munkavállalókat. Az ezzel kapcsolatos APEH Tájékoztatót a következőkben közöljük Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/6

7 APEH Tájékoztató a magánszemély által, a munkáltatói adómegállapítással összefüggő, évre adandó nyilatkozatról A magánszemély a évi adókötelezettségének, ha a munkáltató (kifizető) vállalja, a munkáltató (kifizető) közreműködésével tesz eleget. A magánszemély adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet a munkáltatónak. 1. Az adó megállapítását vállaló munkáltatónak kell tekinteni a társas vállalkozást, a polgári jogi társaságot is (továbbiakban: munkáltató), amellyel a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más kifizetővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi társaságnál díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles. A magánszemély január 31-éig írásban nyilatkozatot adhat a munkáltatójának, társas vállalkozásának és kérheti, hogy a évi személyi jövedelemadóját a munkáltatója, társasága állapítsa meg és számolja el a különbözetet (1. számú melléklet). Ha a magánszemély nem kéri a munkáltatói adómegállapítást, ezt a tényt is közölnie kell nyilatkozatában a munkáltatójával. A munkáltató nem köteles elfogadni a magánszemély adómegállapítást kérő nyilatkozatát. Erről időben tájékoztatnia kell a magánszemélyt. Abban az esetben, ha a munkáltató nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, úgy köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy élhet az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetőségével. A magánszemély a munkáltatói adómegállapításra vonatkozó nyilatkozata megtételére akkor jogosult, ha az adóévben kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be; az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte az előzőekben említett bevételét, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást (Adatlap 2009) átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak; a költségvetési szervek központosított illetményszámfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezte bevételét; az adóévben az előzőekben említett bevétel(ek) mellett kizárólag o adóköteles társadalombiztosítási, o családtámogatási ellátás, o önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, 3580 Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/7

8 o o a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, belföldről származó nyugdíj címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély ezen bevételeiről kiállított igazolást március 20-áig átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak; Az adómegállapításhoz szükséges többi igazolást, valamint ha önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik a magánszemély, e nyilatkozatát a munkáltatójának átadja március 20-áig. 2. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, a regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok részére a évi támogatások nélkül számított forint alatti őstermelői tevékenységéből származó bevételéről és a évi egészségügyi hozzájárulás munkáltató (társas vállalkozás, polgári jogi társaság) által történő megállapításához nyilatkozatot (09NY63) adhat. Ennek további feltétele, hogy az 1. pont alatti munkáltatói adómegállapítást is kérje a magánszemély és megfeleljen az ott leírt feltételeknek is Tiszaújváros, Szent István út 13. (Galéria Üzletház 2. emelet) 8/8