Kinizsi Pál Általános Iskola Debrecen, Kuruc u. 32-42. OM azonosító: 031081 Pedagógiai Program 4. Egészségnevelési Program Érvényes: 2013. szeptember 1-től
TARTALOMJEGYZÉK 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 3 4.1 Alapelveink... 3 4.2 Az egészségnevelés tartalma, a megvalósítás színterei, felelős személyek... 5 4.3 Mozgással, testneveléssel kapcsolatos szabadidős programok... 5 4.4 A testi- lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése... 6 4.5 A bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése... 6 4.6 Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás... 7 4.7 A személyi higiéné fejlesztése... 8-2-
4. Egészségnevelési program Az egészségfejlesztés olyan folyamatot indít el, amely során minden ember egyre fokozottabb mértékben válik képessé saját erőforrásai hatékonyabb mozgósítására, s ezzel egészségi állapotát a lehető legmagasabb szintre emelheti (Ottawa Charter for Healt Promotion 1986). Az egészségnevelési programot meghatározó törvények, rendelkezések: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Kapcsolódó iskolai dokumentumok: A Kinizsi Pál Általános Iskola Pedagógiai programja, és annak mellékletei Az iskolai egészségügyi szolgálat éves munkaterve 4.1 Alapelveink Az egészségnevelés az egész társadalmat átfogó, érintő feladatrendszer, amelynek legfontosabb színtere az iskola. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás fejlesztése beépül az iskola pedagógiai rendszerébe. A tananyagban ismeretként, mint önállóan alkalmazott tudás, a szabadidős tevékenységekben, mint mindennapos gyakorlat jelenik meg. Iskolánk tantestülete elkötelezettséget vállal az egészségnevelés, az egészséget az egyik legfőbb értéknek tekintő szemlélet mellett. Iskolánk gondoskodó közösség. Törődünk a gyermekek életének minden aspektusával (testi-lelki, szociális problémák). A diákok aktív közreműködésére építünk. Figyelembe vesszük a tanulók értékeit, beállítódásait, nézeteit. Fontos a tanárok modell-szerepe! A testi-lelki egészségünk döntően kihat a tanulókra. A szülők támogatásának megszerzése. Mindenki fontos! Figyelmünk kiterjed a diákokon kívül az iskola minden dolgozójára. Módszertanilag sokszínűségre törekszünk (filmek, könyvek, kirándulás, játék, versenyek, túra, rajz, drámajáték stb.) Az egészségnevelés célja, feladatai: Célunk, a teljes körű egészségfejlesztés megvalósítása, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Feladatunk tanulóink egészséges és kulturált életmódra nevelése, olyan személyiségjegyek kialakítása, amely biztosítja a tanulók személyes kompetenciáját az egészséges életvitelük, testi-lelki harmóniájuk megteremtéséhez. Az autista tanulóinkra vonatkozó egészségfejlesztési feladataink általában megegyeznek a normál tanulókra vonatkozókkal. Az alkalmazott módszereknek, tevékenységeknek igazodniuk kell a tanulók állapotához, és a gyógypedagógiai szempontokhoz. -3-
Az egészségfejlesztés kiemelt területei: Az egészséges táplálkozás. A mindennapos testnevelés, testmozgás, aktív szabadidős programok. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése. A bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése. A baleset megelőzés, elsősegélynyújtás. A személyi higiéné fejlesztése. Feladataink: helyzetelemzés, az adott tanévre vonatkozó egészségfejlesztési program elkészítése, külső kapcsolatok szervezése, tanácsadás (konkrét esetekben is), felmérések szervezése, témák kijelölése előzetes egyeztetés alapján, személyi gondozással kapcsolatos ismeretek átadása, gyakoroltatása, egészséges életvitel, emberi kapcsolatok, helyes napirend, életmód, időbeosztás, kockázatvállalás helyes szokásainak kialakítása, drogprevenciós programok tervezése, megvalósítása, a gyermekek lelki-testi egészségét veszélyeztető körülmények feltárása, az ártó tényezők lehetőség szerinti megszüntetése, az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezők ellenőrzése, közegészségügyi feladatok ellátása, állapotfelmérések, orvosi vizsgálatok elvégzése. Az egészségnevelési feladatok sokrétűek, a megvalósítás színterei változatosak, a megvalósítás több, szakember együttműködését teszi szükségessé. Indokolt egy iskolai egészségfejlesztő team (továbbiakban ET) létrehozása, melynek tagjai: felső tagozatos testnevelő tanár, egészségfejlesztő mentálhigiénikus, iskolaorvos, védőnő, az alsó tagozatos munkaközösség vezető ifjúságvédelmi felelős. iskolai pszichológus-hallgató Az ET munkáját az egészségfejlesztési koordinátor fogja össze. Az ET feladatai: az iskolai éves egészségfejlesztési munkaterv elkészítése, külső kapcsolatok szervezése, tanácsadás, az egészségneveléssel kapcsolatos programunk végrehajtásának értékelése, felmérések szervezése, témák kijelölése előzetes egyeztetés alapján. Segítő kapcsolatok: Külső segítők: Iskolai szülői közösség, iskolaorvos, védőnő, egészségügyi szakszolgálatok, Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat, Csapókerti Közösségi Ház, a város egészségügyi intézményei, ÁNTSZ Mentálhigiénés Iroda, Vöröskereszt városi szervezete. Belső segítők: iskolai pszichológiai segítő szolgálat, ISK, DÖK, munkaközösségek, Kinizsi Pál Iskoláért alapítvány -4-
4.2 Az egészségnevelés tartalma, a megvalósítás színterei, felelős személyek 1. Az egészséges táplálkozás Tanulóinkat megismertetjük az étkezés a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepével. Fejlesztjük az egészséges táplálkozás szokásait, az étkezési kultúrát. Odafigyelünk arra, hogy a rendezvényeinken csak az egészségügyi előírásoknak megfelelő élelmiszereket, italokat fogyasszanak a gyermekek. Ellenőrizzük az iskolai büfé árukínálatát. Felelősök: iskola-egészségügyi szolgálat, egészségfejlesztési koordinátor, pedagógusok 2. A mindennapos testnevelés, aktív szabadidős programok (módszerek, elvek) Az egészségnevelési feladatokat konkrét tevékenységekben megalapozva valósítjuk meg. A tanulók részére szabadidejükben, főleg mozgásos programokat kell szervezni. Kiemelten fontos a játékos testmozgás, a játékok rendszeres tanulása. Minden gyermek számára biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy egy alkalommal naponta részt vegyen egy testmozgás programban. A testnevelés órákon rendszeresen legyen helyes testtartást fejlesztő gyakorlatanyag, illetve légzéstorna. A testnevelési tananyag egészében érvényesül a gerincízület-védelem szabályainak betartása. Minden testnevelési óra jelentsen örömöt az eltérő adottságú tanulóknak is. A testmozgás program olyan életmód sportokat is tartalmazzon, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (úszás, futball, kézilabda, kosárlabda). A testmozgás program sportversenyeket, táncot, úszás programot is tartalmaz. Felelősök: osztálytanítók, tanárok, munkaközösség-vezetők 4.3 Mozgással, testneveléssel kapcsolatos szabadidős programok A munkaközösségek, ISK, szakmai csoportok éves munkaterveikről az iskolánkban hagyományosan működő programokat emeljük ki. Őszi futballbajnokság (helyi), őszi kerékpártúra (helyi), részvétel különböző városi szintű sportrendezvényeken (Napló túra, ötpróba, benevezések csapatversenyek), diákolimpia városi, megyei szintű rendezvények, kézilabda, kosárlabda bajnokság (helyi, ill. városi szintű), atlétika verseny (helyi), farsangi váltóversenyek, zenés-táncos rendezvények, Csapókert csillagai-verseny, játékos sportversenyek (óvodások részére), osztálykirándulások, túrák, mikulásfutás játékos tömegsport jellegű rendezvény, nyuszi-futás játékos tömegsport jellegű rendezvény, tavaszi túrák (gyalogos, futó, kerékpár) helyi és városi szintű rendezvények. -5-
4.4 A testi- lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegséghez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 1.) Az egészségmagatartást befolyásoló szokások, tevékenységek helyzete Tanulóink összetétele heterogén. Iskolánkba járnak hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, munkanélküli szülők gyermekei. Növekvőben van a száma az elhanyagolt, vagy más családi körülmény miatt ideges, szorongó, agresszív, egyéb neurotikus tüneteket mutató tanulóknak. Tapasztalható az iskolai teljesítménynek a szorongásból adódó csökkenése és az ebből adódó magatartási zavarok jelenléte is. A tanulók személyes tisztasága általában jónak mondható, elfogadhatóak az öltözködési szokások. Kedvezőtlen jelenség a divat miatt a nem megfelelő lábbeli, az évszaknak nem megfelelő cipő, ruházat. Ezen a téren a szülők odafigyelése sem mindig kielégítő. Az egészséges élet- és napirend szokásainak fejlesztése a különböző tantárgyak tananyagainak feldolgozása, osztályfőnöki órákon, szabadidős foglalkozásokon valósul meg. Feladatunk: az egészséges életvitel, emberi kapcsolatok, helyes napirend, életmód, időbeosztás, kockázatvállalás helyes szokásainak kialakítása. Felelősök: osztályfőnökök, szaktanárok, iskolaorvos, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekek lelki-testi egészségét veszélyeztető körülmények feltárása, az ártó tényezők lehetőség szerinti megszüntetése. Felelősök: egészségfejlesztési koordinátor, osztálytanítók, tanárok, osztályfőnökök az egészségi állapotot befolyásoló környezeti tényezők ellenőrzése Felelősök: intézményvezetők, munkavédelmi felelősök, iskolaorvos, egészségfejlesztő mentálhigiénikus Határidők: tanév elején, ill. folyamatosan 2.) Drogprevenció A drogprevenció lényege, a veszélyeztetett tanulók körének, feltárása, olyan magatartási szokások, személyiségjegyek kialakítása, amely képessé teszi a tanulót a káros szokások elutasítására. Feladatok: a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete az egészségkárosító szerek használatának veszélyeivel kapcsolatos ismeretek átadása, a téves információk kiigazítása. az önismeret, a döntésképesség, az akarati tényezők, (tudjon nem-et mondani) fejlesztése a család, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás fontosságának felismertetése életvezetési ismeretek átadása (pl. életcél, pozitív tartalmak, az érzelmek jelentősége) Felelősök: osztályfőnökök, egészségfejlesztő-mentálhigiénikus, szaktanárok, tanítók Határidők: folyamatosan, a programok végrehajtásakor, indokolt esetben (a veszélyeztetett csoportok feltárásakor), tanév végén értékelő beszámolót kell tartani. 4.5 A bántalmazás, az iskolai erőszak megelőzése Az iskola nevelőtestülete elutasítja az iskolai erőszak minden formáját. Pedagógusképünk, a gyermek személyiségét, jogait tisztelő nevelő, akinek jellemző személyiség jegyei közé tartozik a szeretet, a türelem, a kulturált beszéd és viselkedés. Fontos, hogy a nevelő rendelkezzen az empátia képességével, legyen példamutató. Az iskolai életben keletkező konfliktusokat olyan módon kezeljük, amely a gyermekek számára fejlesztő, nevelő hatású. A büntetések nem lehetnek megalázóak, a gyermekek testi- -6-
lelki egészségét veszélyeztetőek. Nevelőmunkánk során előnyben részesítjük a pozitív módszereket, tanulóinkat sikerélményekhez juttatjuk, segítjük szociális beilleszkedésüket, megtanítjuk őket a konfliktusok kezelésének helyes módszereire. A tanulónak joga van ahhoz, hogy az iskolában biztonságban érezze magát. Ez a jog akkor valósul meg, ha ismeri és elfogadja azokat a szabályokat, amelyek az iskolai életét szabályozzák: Ismerje meg iskolai házirendet, fogadja el, lehetőleg azonosuljon a benne foglaltakkal. Meg kell tanítani jogai gyakorlására, kötelességeinek teljesítésére. Fel kell ismernie, hogy saját érdekében ő is elvárja társaitól ugyanezt. A diákjogok érvényesítésének fontos színtere a diákönkormányzat. Bizalommal fordulhat problémájával nevelőihez, ha indokolt az igazgatóhoz. Fontos, hogy tisztelje társait, nevelőit, hogy jogosan elvárhassa tőlük is ugyanazt a tiszteletet. Programok, felelősök: A tanítási órákon, az iskolai szabadidős programokon folyamatos feladat. Felelősök: a pedagógusok. Osztályfőnöki órákon témafeldolgozás. Felelős: az osztályfőnök. Erkölcstan, hittan-órákon kapcsolódó témák feldolgozása. Felelős: az oktató pedagógus Diákönkormányzati gyűléseken, továbbképzésen, érdekvédelmi tevékenység során. Felelős: A diákönkormányzatot segítő pedagógus. 4.6 Balesetmegelőzés, elsősegélynyújtás Balesetmegelőzős, baleseti ellátás, nyilvántartás (prevenció) Az iskolában és az iskolán kívüli programokon nagy figyelmet kell fordítani a balesetek megelőzésére, a veszélyhelyzetek felderítésére, a balesetvédelmi szabályok betartására. A pedagógusok feladatai: A pedagógusoknak minden helyzetben, folyamatosan meg kell győződnie arról, hogy a tanulókat nem fenyegeti bármilyen veszélyforrás, egészségkárosító tényező. A veszélyt, a károsító körülményt azonnal el kell hárítani, a gyermekek védelme az elsődleges kötelesség. Baleset esetén a tanulót az erre kiképzett személynek elsősegélyben kell részesíteni, súlyosabb esetben mentőt kell hívni a szakellátás biztosításához. A baleset tényéről, körülményeiről tájékoztatni kell az intézményvezetőt, gyermek szüleit, az iskola balesetvédelmi felelősét. A nyolc napon túl gyógyuló, az orvosi, illetve kórházi ellátást igénylő balesetek esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, a jogszabályban meghatározott módon. A baleset okait, körülményeit tisztázni kell, a további balesetek elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanév első napján, és a tanulmányi és osztálykirándulások előtt a tanulókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni. Balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni az intézmény új dolgozóit a munkába állás első napján, az iskola valamennyi dolgozóját minden tanév megkezdése előtt. Felelősök: Az intézkedések végrehajtását az intézményvezető ellenőrzi. További felelősök: valamennyi pedagógus, iskolai dolgozó, balesetvédelmi felelős, egészségügyi dolgozó. Nevelési- oktatási feladatunk része az elemi elsősegély-nyújtási ismeretek megtanítása. Az alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az ismereteket vetélkedőkön, szakköri foglalkozásokon a gyakorlatban is alkalmazni kell. -7-
A megvalósítás feladatai, munkaformák: ismeretek és gyakorlatok átadása az év eleji osztályfőnöki órákon, szakórákon (kapcsolódó témaajánlatok osztályfőnöki órákra: indulat-, konfliktuskezelési technikák, egészséges életmód az egészséges utódokért, felelős magatartás a szerelemben, társas kapcsolatokban, a családban), feltételek biztosítása, elsősegély dobozok felszerelése, elhelyezése az iskolában, elsősegélynyújtás- vetélkedő szervezése az egészségnapon, oktató-táblák beszerzése, Vöröskereszttel való kapcsolat kiépítése, év elején, a munkaközösségek, az egészségügyi szolgálat, iskolapszichológusi szolgálat az éves munkaterveinek összeállítása, Egészségnap szervezése (stressz kezelése, vérnyomásmérés, egészségügyi tanácsadás, pszichológus fogadóóra, családi életre nevelés) Felelősök: elsősegélynyújtó (képzett iskolai dolgozó), iskolaorvos, védőnő, szaktanárok Határidők: a tanév elején elkészített munkatervi programok szerint. 4.7 A személyi higiéné fejlesztése Feladataink: A személyi gondozással kapcsolatos ismeretek átadása, gyakoroltatása (tisztálkodás, öltözködés, testápolás, smink stb.) Felelősök: osztályfőnökök, nevelők Határidő: folyamatos Az iskola dolgozói példát mutatnak a tanulóknak az ízléses öltözködés, ápolt megjelenés, a helyes egészségmagatartás vonatkozásában. Igényességre neveljük tanulóinkat a személyes és osztályközösségi higiéné területén. Tanulóinkban erősítjük az elfogadó attitűdöt, a segítő, a megértő magatartást sérült vagy fogyatékos embertársaink iránt. Részletes, pontos, alapos, őszinte felvilágosító tájékoztató munkánk során arra törekszünk arra, hogy tanulóinkban alakuljon ki a káros szenvedélyek elkerülése iránti igény. Mutassuk meg és be az élet megannyi területét, ahol diákjaink önmegvalósítása lehetővé válik, ahol maguk, barátaik, családjuk számára értelmes elfoglaltságot találnak. Módszerek, programok: Az iskolaorvos, védőnő rendszeresen végez egészségügyi, tisztasági ellenőrzéseket. A pedagógusokkal együttműködve foglalkozásokat tart a helyes tisztálkodás, testápolás, fogápolás szabályairól, munkatervi programja alapján egészségügyi felvilágosító és tanácsadó tevékenységet végez. További programok, rendezvények: vetélkedők, tisztasági versenyek, rajzversenyek, könyvtári foglalkozások, egészség- sportnapi rendezvények segítik személyes és környezeti higiénés kultúra fejlesztését. Az egészségfejlesztési team iskolai egészségnevelés helyzetéről, a nevelőmunka eredményességéről a tanév végén beszámolót készít, amely az értékelésen kívül tartalmazza a következő tanévre vonatkozó feladatokat. -8-