1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

Hasonló dokumentumok
Debreceni Egyetem AGTC

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelős neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Termelői magatartás elemzése

Debreceni Egyetem AGTC

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

Piaci szerkezet és erõ

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Mikroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Harnos László. Mikroökonómiai alapismeretek. A mikroökonómia helye a gazdaság-tudományban. A fogyasztó. Fogyasztói preferenciaskála.

Mikroökonómia (GTGKG601EGL) Egészségügyi szervező szakos levelező hallgatóknak

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTBL60019)

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR KÖZGAZDASÁGTAN ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETI TANSZÉK

Minta. MELLÉKLETEK KÖZGAZDASÁG-MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÍRÁSBELI TÉTEL Középszint TESZTFELADATOK. Mikroökonómia

Közgazdaságtan I. 10. alkalom

10. hét 10/A. A vállalati profitmaximalizálás. elvei. Piacok, piaci szerkezetek. Versenyző vállalatok piaci. magtartása.

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

I. modul: Bevezetés a

Makroökonómia. 3. szeminárium

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Mikro- és makroökonómia. Monopolisztikus verseny, Oligopóliumok Szalai László

TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER GAZDASÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK I: MAKRO- ÉS MIKROÖKONÓMIA (MTB60059)

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Mikroökonómia - 6. elıadás

1. Ismertesse az empirikus eloszlások statisztikai elemzési módszereit: gyakorisági sorok,

A költségvetési korlát

Monopolista árképzési stratégiák: árdiszkrimináció, lineáris és nem lineáris árképzés. Carlton -Perloff fejezet

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK. A) KOMPETENCIÁK 1. Szaknyelv alkalmazása

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 1. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Gazdasági ismeretek. Gazdasági ismeretek. 11. évfolyam - I. félév osztályozó vizsga témakörei

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A közgazdaságtan alapjai

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

VC c y. Összeállította: Dr. Karner Cecília PhD egyetemi docens, tantárgyfelelős

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

Bevezetés a közgazdaságtanba Introductory Economics

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelmélet, Cournot- és Bertrand-oligopólium

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Elmélet Feladatok Zh infok. 3. szeminárium BCE február 20.

Vannak releváns gazdasági kérdéseink és ezekre válaszolni szeretnénk.

Mikroökonómia - 9. elıadás

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

FOGYASZTÓI MAGATARTÁS 2. A SLUTSKY-EGYENLET

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Mikroökonómia I. (KGIB2)

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: Kőhegyi Gergely. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely február

Tantárgyi program 1. A tantárgy neve (csoportja): 2. A tantárgyfelelıs neve, beosztása: 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése:

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Bevezetés s a piacgazdaságba

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Játékelméleti bevezető, Cournot- és Bertrandoligopólium

II. A makroökonómiai- pénzügyi alapfogalmak A makroökonómia alapösszefüggései 1

3. előadás A GAZDASÁG HOSSZÚ TÁVÚ VÁLTOZÁSAINAK MODELLJE

Makroökonómia. 8. szeminárium

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Piaci elégtelenségek. Az externáliák és a közjavak problémája

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

lehetőségek a) b) c) d)

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

1. A PIACGAZDASÁG ALAPFOGALMAI

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Piaci szerkezetek (BMEGT30A104)

Mikroökonómia - 2. elıadás. Speciális közömbösségi görbék Az ICC és PCC

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Közgazdaságtan I. 3. alkalom

Átírás:

Galbács Péter, Szemlér Tamás szerkesztésében Mikroökonómia TARTALOM Előszó 1. fejezet: Bevezetés 1.1 A közgazdaságtan tárgya, fogalma 1.1.1 A közgazdaságtan helye a tudományok rendszerében 1.1.2 A közgazdaságtan tárgya és fogalma 1.1.3 A közgazdaságtan főbb részei, kapcsolata más tudományokkal 1.2 A gazdaság helye a társadalomban 1.2.1 A gazdasági rendszer 1.2.2 A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők) 1.3 A közgazdaságtan főbb módszerei 1.3.1 Kísérleti közgazdaságtan 1.3.2 Modellezés 1.3.3 A modellezésnél felhasznált módszerek 1.3.4 A modellezés lehetséges hibái 2. fejezet: A piac, és működési mechanizmusa 2.1 Bevezetés 2.2 A piac helye a gazdaságban 2.3 A piac alapösszefüggései 2.4 A piac ábrázolása függvényekkel 2.4.1 A keresleti görbe 2.4.2 A kínálati görbe 1

2.5 A piaci egyensúly a piac működésének értelmezése a modell segítségével 2.6 Rugalmasság 2.6.1 A kereslet árrugalmassága 2.6.2 A kereslet kereszt-árrugalmassága 2.6.3 A kereslet jövedelemrugalmassága 2.7 Paradox árhatások 3. fejezet: A fogyasztói magatartás mikroökonómiai megközelítésben 3.1 Hogyan viselkedik a fogyasztó? 3.2 A jövedelem kétféle értelmezése 3.3 Az ár és a jövedelem változása, és a megvásárolható jószágkosarak 3.4 A hasznosság helye a fogyasztói magatartás modelljében 3.4.1 A kardinális elmélet 3.4.2 A fogyasztói magatartás ordinális megközelítésben 3.5 Optimális fogyasztói döntés rendhagyó közömbösségi görbéknél 3.5.1 Tökéletes helyettesítés esetén 3.5.2 Tökéletes kiegészítés esetén 3.5.3 Semleges jószágok és hasznos jószágok esetén 3.6 A jövedelemváltozás hatása a fogyasztói választásra 3.7 Az árváltozás hatása a fogyasztói választásra 3.8 Árváltozás feltételezése tökéletesen helyettesítő és tökéletesen kiegészítő termékeknél 3.9 Az árváltozás hatásának további elemzése 3.9.1 A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra 3.9.2 Az árváltozás hatásának vizsgálata Hicks módszerével 3.9.3 A Slutsky-féle értelmezés 3.10 A tiszta piaci modell feloldása adók és támogatások hatása a fogyasztói választásra 3.11 Az egyéni kereslet és a piaci kereslet összefüggése 2

4. fejezet: Vállalat és termelés 4.1 Vállalati alapfogalmak 4.1.1 Vállalkozás és vállalat 4.1.2 A vállalatok célrendszere 4.1.3 A vállalat működése: bevételek, költségek, profit 4.2 A termelés mikroökonómiai fogalmai 4.3 A vállalati modell 4.2.1 Hatékonyság 4.2.2 A munkamegosztás és a komparatív előnyök 4.3.1 A termelési függvény 4.4 Költség és profit 5. fejezet: A termelési függvény 5.1 A termelési függvény jellemzői 5.2 A termelési függvények csoportosítása 5.3 A Cobb Douglas típusú termelési függvény tulajdonságai 5.3.1 Az isoquant görbe 5.3.2 Az Euler-tétel elsőfokú homogén termelési függvény esetén 5.3.3 A Cobb Douglas típusú termelési függvény rövid távon a parciális termelési függvény 5.4 A vegyes mérethozadékú termelési függvény 5.4.1 A hosszú távú vegyes mérethozadékú termelési függvény 5.4.2 A rövidtávú vegyes hozadékú termelési függvény MPL, APL, q, APK maximumának meghatározása 5.5 A ritkábban használt termelési függvények 3

5.5.2 Ha a termelési tényezők tökéletesen helyettesítik egymást 5.5.3 A növekvő mérethozadékú termelési függvény 5.5.4 A csökkenő mérethozadékú termelési függvény 6. fejezet: A költségek elemzése 6.1 A Cobb Douglas típusú termelési függvényből levezethető hosszú távú költségfüggvények 6.1.1 Az isoquant és az isocost 6.2 A rövid távú termelési és költségfüggvények kapcsolata a Cobb Douglas típusú termelési függvénynél 6.2.1 A rövid távú költségfüggvények 6.3 A vegyes mérethozadékú termelési függvényből levezethető költségfüggvények 7. fejezet: Vállalati kínálat tökéletes versenyben 7.1 A tökéletes verseny jellemzői 7.2 A versenyző vállalat optimális kibocsátási (kínálati) szintjének meghatározása rövid távon 7.2.1 Teljes bevétel (TR), átlagbevétel (AR), és határbevétel (MR) a versenypiacon 7.2.2 Az egyensúlyi kibocsátási szint meghatározása 7.2.3 A fedezeti pont 7.2.5 A kompetitív vállalat (rövid távú) kínálati függvénye 7.3 A rövid távú piaci kínálati függvény 7.4 A hosszú távú kínálati függvény 8. fejezet: Tökéletlen verseny és profitmaximalizálás 4

8.1 Monopólium 8.2 Az oligopol modellek 8.2.1 A Cournot-duopólium 8.2.2 A Stackelberg-duopólium 8.2.3 A Bertrand-duopólium 8.2.4 A kartell 8.3 Piacformák összehasonlítása azonos és konstans vállalati határköltségek mellett 9. fejezet: A termelési tényezők piaca 9.1 A tényezőpiac kereslete és kínálata gazdasági szereplők piaci kapcsolatai 9.1.1 A termelési tényezők csoportosítása 9.1.2 Az erforrások származékos kereslete 9.2 A profitmaximalizálás feltétele output és input oldalról rövid távon, tökéletesen versenyző piacokat feltételezve 9.2.1 Optimális inputfelhasználás (rövid- és hosszú távon) 9.3 Rövid távú egyéni munkakeresleti függvény 9.3.1 Rövid távú inverz munkakeresleti függvény versenyző vállalat esetén 9.3.2 Egyéni munkakereslet és iparági munkakeresleti függvény összefüggése 9.3.3 Egyensúly és transzferjövedelem, valamint gazdasági járadék a munkapiacon (rövid és hosszú távon) 9.4 A fogyasztó egyéni munkakínálata 9.5 A tőkejavak piaca 9.4.1 Anyagi javak vs. szabadidő 9.4.2 Az életminség ráfordítási korlátja 9.4.3 Az egyéni munkakínálati függvény levezetése 9.4.4 Bérváltozások helyettesítési és jövedelmi hatása 5

1. függelék 2. függelék 9.5.1 Tőkejavak iránti kereslet rövid távon 9.5.2 A beruházási döntés tényezői 9.5.3 A beruházás belső megtérülési rátája 9.5.4 Tőkepiaci egyensúly (vállalati ás háztartási megközelítésben) 9.6 Pénzbeli aktívák piaca kötvény és részvény 9.7 A természeti erőforrások piaca 9.7.1 A nem megújítható erőforrások piacának alakulása 9.8 A jövedelemmegoszlás a tényezőtulajdonosok között 10. fejezet: Bevezetés az általános egyensúlyi elemzésbe 10.1 A csere általános egyensúlya árak nélkül 10.2 Piaci kereskedelem az árak bevezetése a cserefolyamatokba 10.3 A termelés általános egyensúlya árak nélkül 10.4 Árak és a termelés általános egyensúlyi elemzése Függelék a 10. fejezethez Működésben a termelés általános egyensúlya 11. fejezet: Piaci kudarcok 11.1 Az externáliák fogalma 11.1.1 A tevékenységek egyéni megítélése 11.3 Az externáliák piaci modellben való ábrázolása, a társadalmi hatékonyságveszteség 11.3.1 A pozitív externália hatása 11.3.2 A negatív externália hatása 11.3.3 A negatív és pozitív externália együttes hatása 11.4 Az externáliák kezelése 6

11.5 Közjavak 11.4.1 Közvetlen szabályozó eszközök 11.4.2 Buborékpolitika és emissziós ügyletek 11.4.3 A Pigou-féle adó 11.4.4 Coase és a szennyezési piac 11.5.1 Tiszta közjavak 11.5.2 Tiszta magánjavak 11.5.3 Vegyes javak 11.5.4 A közjavak kereslete 11.5.5 Potyautas magatartás 11.5.6 Közjavak finanszírozása, termelése I. Függelék: Mikroökonómiai elemzés a közgazdasági gondolkodás történetében 1. Közgazdasági gondolkodás a modern mikroökonómia kialakulása előtt 2. Marginalista forradalom és a modern mikroökonómia megszületése 3. A mikroökonómiai elemzés mai modern formájának kialakulása 4. Az árelmélet alkalmazásai, határterületek, új megközelítések 5. Arcélek II. Függelék: Matematika és közgazdaságtan A függvény 1. A konstans függvény 2. Az elsőfokú (lineáris) függvény 3. A másodfokú függvény 4. A harmadfokú függvény 5. A tört függvény 6. A négyzetgyök függvény III. Függelék: A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl 1. A játék 2. Az egyensúly 3. Modellek Ajánlott irodalom 7