KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

Átírás

1 KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása, helyes használata A fogalmak jelentésváltozatának ismerete A szakmai fogalmakkal az ismeretanyag bemutatása, jellemzése, értelmezése, meghatározása. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba foglalása. foglalása. A fogalmak ismerete. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történő kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. Fogalmak felismerése meghatározás alapján. A fogalmak felismerése szövegben. A szakmai fogalom leglényegesebb elemeinek kiemelése. Az egy témához kapcsolódó fogalmak kiválasztása. Az összetartozó fogalmak együttes használata. A közlések megfogalmazásakor a megfelelő fogalmak használata. A fogalmak teljes mondatokba A fogalmak jelentésváltozatainak megkülönböztetése. A gondolatok tömör, kerek mondatokban történő kifejtése. A mondatok egymáshoz illesztése egységes szöveggé. Önálló állásfoglalás. 4. Az ismeretanyag differenciálása 2.1. Lényegkiemelés Kérdésekre válaszadás. Az ismeretanyag legfontosabb elemeinek A válaszok, a bemutatás terjedelmi (idő) korlátainak betartása. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján Különbségek és azonosságok Közös és eltérő tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások Lényeges és kevésbé lényeges szempontok megkülönböztetése. Információk szétválogatása szakmailag meghatározott szempontok alapján. Megfigyelési szempontok kiválasztása. Közös és eltérő tulajdonságok felsorolása. Hatások és kölcsönhatások A tulajdonságok értékelése különböző szempontok szerint.

2 2.3. A modellalkotás és elvonatkoztatás képessége A vizsgálat szempontjából fontos Konkrét példákból az általános összefüggéseket mutató elemek következtetések megfogalmazása. felismerése. Általános következtetésre konkrét példák A vizsgálat szempontjából nem fontos felsorolása. elemek és összefüggések elhagyása. Tények és törvényszerűségek közötti Eseménysorok összefüggések felismerése és Rendszeren belüli alrendszerek Ábrákból, táblázatokból és függvényekből adatok felismerése és Példák összegyűjtése és felsorolása. Ábrákból adatok felismerése és egyszerűbb 6. Problémaközpontú gondolkodás 3.1. A probléma felismerése A problémamegoldás keresése Problémamegoldás értékelése. A feladat helyes A tananyagegységben a tanult megoldandó probléma kiemelése. Esettanulmányokban és példaesetekben tanult szakmai probléma felismerése és megfogalmazása. A megoldási lépések felsorolása. A várható eredmények becslése, a kapott értékek rövid szöveges Esettanulmányokban és példaesetekben igények és elvárások megfogalmazása. A megoldások információszükségletének meghatározása. Megfogalmazott probléma többféle megoldása - változatok A különböző megoldások összevetése - előnyök és hátrányok felismerése. A felismert és megfogalmazott előnyök és hátrányok összevetése. Okok és következmények felismerése, megfogalmazása - egyszerre több ok és következmény is lehet. 7. A gyakorlat modellezése 4.1. Gazdasági tartalmú cikkek, írások értelmezése 4.2. Számítások, elemzések, értelmezések Tartalmi értelmezések. Adott témában egyszerű függvények értelmezése, megszerkesztése. Adathalmazból feladat megoldása. Tartalmi értelmezés, összefüggések kimutatása. Megadott információk alapján statisztikai sorok, táblák adatainak értelmezése, azokból mutatószámok kiszámítása. Adott témában függvények értelmezése, megszerkesztése.

3 8. Források használata és értékelése 5.1. Forrásokból információk gyűjtése, következtetések levonása 5.2. Információk összevetése 5.3. Információk gyűjtése statisztikai forrásokból A forrás tartalmával kapcsolatos Megadott szempontok alapján, a források egyszerű kérdések megválaszolása. tartalmára vonatkozóan következtetések levonása. Állítások megfogalmazása. Gazdasági modellek felismerése. Új ismeretek összegyűjtése. Tartalmi és formai különbségek Kölcsönhatások felismerése. kiválasztása két azonos témájú forrásból. Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák, Statisztikai sorok, táblák, grafikus ábrák, tartalmára állítások megfogalmazása. függvények tartalmára állítások megfogalmazása Alapkategóriák és összefüggések B) ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás A piaci alapfogalmak A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek Kereslet jellemzése. Keresleti függvény és elmozdulásának Kínálat jellemzése. Kínálati függvény és elmozdulásának Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. A közgazdaságtan rövid történetének ismertetése. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek részletes A modellalkotás szerepének kiemelése a vizsgálatokban. A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség Munkamegosztás és komparatív előnyök közötti kapcsolat ismertetése. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás. A gazdasági rendszerek fogalma és fajtái és azok megkülönböztetése. A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása és Kereslet jellemzése. Keresleti függvény és elmozdulásának Kínálat jellemzése. Kínálati függvény és elmozdulásának Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci

4 egyensúlytalanság eseteinek egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása. összehasonlítása. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése, Egyszerű feladatok megoldása. az egyensúly A piac működésének, a piaci egyensúly kialakulása mechanizmusának levezetése. Összetett feladatok megoldása A fogyasztói döntés tényezői 2.2. A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján 2.3. A fogyasztó optimális választása és a kereslet 2. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferenciarendszer, hasznosság. A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál- és reáljövedelem reáljövedelem A hasznossági függvények ábrázolása. Gossen első és második törvényének alkalmazása. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. ábrázolása. A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes ábrázolása felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban. Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása A piaci kereslet A piaci keresleti függvény levezetése A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferenciarendszer, hasznosság. A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál- és A hasznossági függvények ábrázolása. Gossen első és második törvényének alkalmazása. Összetett feladatok megoldása és A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes ábrázolása felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban. A költségvetési egyenes meredekségének értelmezése A helyettesítési ráta és a határhaszon csökkenése közötti összefüggés Optimális fogyasztói döntésből egyéni keresleti függvény levezetése. Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre. Összetett feladatok megoldása és ábrázolása. A piaci keresleti függvény levezetése. A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása. Összetett feladatok megoldása és ábrázolása.

5 3. A vállalat termelői magatartása és a kínálat 3.1. A vállalat A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti formáinak A vállalkozások szervezeti formáinak felsorolása. rövid jellemzése A termelés technikaigazdasági összefüggései. A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a határtermék és átlagtermék függvények között összefüggések 3.3. A termelés költségei Az alternatív költség és a költségcsoportok A költségfüggvények ábrázolása A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések Egyszerű feladatok megoldása A piac formái és a kínálat A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása. A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulás vizsgálata. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának A természetes monopólium fogalmának meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti formáinak A vállalkozások szervezeti formáinak A termelékenység, jövedelmezőség és gazdaságosság A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a határtermék és átlagtermék függvények között összefüggések Az alternatív költség és a költségcsoportok A költségfüggvények ábrázolása A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések A hosszú távú átlagköltség függvény Összetett feladatok megoldása. A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása. A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése. A monopolisztikus verseny jellemzése. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulás vizsgálata. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának A piaci szerkezet jellemzői és formái: a piacformák összehasonlítása. A természetes monopólium fogalmának A piac működésének szabályozása. A verseny szabályozása Magyarországon. Összetett feladatok megoldása.

6 4.1. A tényezőpiac jellemzése 4.2. Az erőforrások kereslete és kínálata 4. A termelési tényezők piaca A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése. A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása A származékos kereslet fogalmának A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban A munkapiac Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac egyensúlyának Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról A tőkepiac Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése. Egyszerű feladatok megoldása. A kötvény és a részvény összehasonlítása A természeti tényezők piaca 4.6. A vállalkozó, mint termelési tényező. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. 5. Az externáliák és a közjavak, emelt szint A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése. A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása A származékos kereslet fogalmának A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban. Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac egyensúlyának Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Az egyéni munkakínálati függvény levezetése. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése rövid és hosszú távon. Összetett feladatok megoldása. Az értéktőzsde, a kötvény és a részvény összehasonlítása, és árfolyama. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. A jövedelem-elosztás, rámutatás a jövedelmek funkcionális elosztásának elvére Az externáliák Az externáliák értelmezése, fajtáinak Az internalizálás egyes lehetőségeinek Az externáliák értelmezése, fajtáinak Az internalizálás egyes lehetőségeinek 5.2. A közjavak Magán- és közjavak megkülönböztetése. Magán- és közjavak megkülönböztetése Az állami beavatkozás formái A külső gazdasági hatások szerepének Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az externáliák és közjavak esetében. A környezetszennyezés globális problémájának felismerése. A külső gazdasági hatások szerepének Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az externáliák és közjavak esetében. A környezetszennyezés globális problémájának felismerése.

7 6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések 6.1. A mikro- és makroökonómiai megközelítés A mikro- és makro-megközelítés A mikro- és makro-megközelítés különbségének különbségének A makrogazdaság szereplőinek és A makrogazdaság szereplőinek és piacainak felsorolása. piacainak felsorolása Termékek és jövedelmek áramlása 6.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló összefüggés értelmezése, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tőkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A halmozódás problémájának felismerése. A legfontosabb mutatószámok értelmezése és értékelése. Nominál- és reál kibocsátás megkülönböztetése A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában. Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti különbség A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló összefüggés értelmezése, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tőkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A halmozódás problémájának felismerése. A legfontosabb mutatószámok értelmezése és értékelése. Nominál- és reál kibocsátás megkülönböztetése Mutatószámok és makro-egyenletek kapcsolatának A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában. Összetett feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti különbség 7. A makrogazdasági egyensúly 7.1. Az árupiaci keresletkínálat Az árupiaci kereslet tényezőinek, a Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási fogyasztási és megtakarítási függvénynek, a beruházások szerepének függvénynek, a beruházások szerepének bemutatása bemutatása A fogyasztásra és a beruházásra ható A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése tényezők ismertetése A fogyasztási és beruházási kereslet A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása. motivációinak meghatározása. Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának kereslet és az árszínvonal kapcsolatának Összkeresleti függvény ábrázolása és Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre: adók, transzferek és keresletre: adók, transzferek és kormányzati vásárlások. kormányzati vásárlások. Az árupiaci kínálat, a kibocsátási Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése függvény ábrázolása és értelmezése

8 7.2. A munkapiaci kereslet-kínálat Egyszerűbb feladatok megoldása. Az aggregált keresleti függvény levezetése: az autonóm fogyasztás, a fogyasztási határhajlandóság és a beruházási kereslet változása, hatásainak A beruházási függvény ábrázolása. Összetett feladatok megoldása. A munka keresletét és kínálatát A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása meghatározó tényezők Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és függvény ábrázolása és Összkínálati függvény ábrázolása és Összkínálati függvény ábrázolása és A munkanélküliség fogalmának és A reálbér és a foglalkoztatási függvény fajtáinak ismertetése. Aktivitási és kapcsolata munkanélküliségi ráta fogalmának Az aggregált kínálati függvény levezetése meghatározása. rövid és hosszú távon. Egyszerűbb feladatok megoldása A munkanélküliség fogalmának és fajtáinak ismertetése. Aktivitási és munkanélküliségi ráta, valamint Okun törvényének meghatározása A pénzpiac A pénz kialakulása és funkciói. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása. A mai magyar bankrendszer jellemzése. A pénzkínálat szabályozásának eszközei. A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának 7.4. A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság 7.5. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon 7.6. Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése. A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció. Az infláció mérése, okainak Egyszerűbb feladatok megoldása. A növekedés, mérési problémáinak A gazdasági ciklus szakaszainak ismertetése. Összefüggő feladatok megoldása. A pénz kialakulása és funkciói. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása. A mai magyar bankrendszer jellemzése. A pénzkínálat szabályozásának eszközei, a pénzteremtés folyamatának A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése. A makrogazdasági problémák értelmezése: munkanélküliség, infláció. Az infláció mérése, okainak A keresleti és kínálati infláció bemutatása függvények segítségével. Inflációs költségek, inflációs várakozások, bér-ár spirál Összefüggő feladatok megoldása A növekedés, mérési problémáinak A gazdasági ciklus szakaszainak

9 8. Az állam gazdaságpolitikája 8.1. A modern állam szerepe 8.2. A költségvetési és a monetáris politika 8.3. Gazdaságpolitikai alternatívák, programok Az állam feladatai, az állami Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása megoldások felvázolása A költségvetési és monetáris politika A költségvetési és monetáris politika definiálása. definiálása. Az állami költségvetés - a kormányzati Az állami költségvetés - a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének, kiadások, az állami transzferek szerepének, hatásainak leírása. hatásainak leírása. Együttes hatások és egyensúlyi Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása jövedelem meghatározása. A monetáris politika irányai, Haavelmo-tétel és a kiszorítási hatás eszközeinek bemutatása ismertetése. A költségvetés egyenlegének A monetáris és fiskális politika kezelése. előnyeinek és hátrányainak összevetése, a A monetáris politika irányai, beavatkozás korlátainak elemzése eszközeinek A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése. A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatásának leírása. A gazdaságpolitikai programokban a A foglalkoztatás és az infláció együttes fiskális és a monetáris eszközök kezelése problémájának A felismerése. bűvös háromszög A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök felismerése. 9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések 9.1. Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika 9.2. Vállalatok a nemzetközi piacokon. Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a fogyasztásra, az árra. A komparatív előnyök forrásainak leírása. A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak (szabadkereskedelmi politika és protekcionizmus), eszközeinek ismertetése. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása. A vállalkozások külpiaci stratégiáinak Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a fogyasztásra, az árra. A komparatív előnyök forrásainak leírása. A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak, eszközeinek ismertetése. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása. A vállalkozások külpiaci stratégiáinak

10 9.3. A nemzetközi pénzügyi rendszer 9.4. A nemzetközi gazdasági szervezetek A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából. szempontjából. A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza. A valutaárfolyam alakulásának ismertetése. Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, intézményi rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései. A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza. A valutaárfolyam alakulásának Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának A fizetési mérleg hiányának A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, a bővítés szakaszai, intézményi rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései

11 KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei ELMÉLETI GAZDASÁGTAN II. A VIZSGA LEÍRÁSA Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga szöveges adatok Íróeszköz szöveges adatok Íróeszköz tárolására és tárolására és megjelenítésére nem megjelenítésére nem alkalmas alkalmas zsebszámológép, zsebszámológép, körző, vonalzó, körző, vonalzó, ceruza, toll ceruza, toll Nincs A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok (pl. ábrák, grafikonok) a tételsorba építve Nincs A részletes követelményekhez igazodó segédanyagok (pl. ábrák, grafikonok) a tételsorba építve Nyilvánosságra hozandó anyagok Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Anyag NINCS témakörök NINCS témakörök Mikor? NINCS a vizsga napját megelőző 60. napig NINCS a vizsga napját megelőző 60. napig A középszintű vizsga témakörei azonosak az emelt szintű vizsgáéval, a középszinten megfogalmazott kompetenciákkal. A két szint közötti különbség a feladatok jellegében és a teljesítmény értékelésében realizálódik.

12 Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont Feladatlap 180 perc Szöveges Számítást, (kifejtendő) ábrázolást igénylő A téma problémaközpontú bemutatása feladatok feladatok 20 pont 40 pont 40 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsga a középszintű általános és részletes követelményekre épülő központi írásbeli feladatsor megoldását jelenti. A központi írásbeli feladatlapnak tartalmaznia kell a feladatok megoldásához szükséges szöveges és képi anyagokat. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Tartalmi jellemzők, szerkezet Az írásbeli feladatsorban azonos arányban jelennek meg a makroökonómiai és a mikroökonómiai ismeretek. Az írásbeli feladatlap összetett, amelyben a közgazdasági alapfogalmak, alapelvek és törvények ismereteit ellenőrző kérdések és a választásos vagy rövid választ igénylő feladatok mellett, a jelenségek és összefüggések felismerését, ill. a tanult módszerek alkalmazását igénylő számítási és grafikus feladatok fordulnak elő. A különböző kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét. Lehetséges feladattípusok 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 5. Példa alkalmazása 6. Eredmények értelmezése 7. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése Az írásbeli feladatlap értékelése A dolgozatok javítása a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad a hiányos, vagy hibás megoldások értékeléséhez. Az értékelésnél az útmutató alkalmazása kötelező.

13 Szóbeli vizsga Általános szabályok A szóbeli vizsga kihúzott tétel alapján a megadott témakör tematikus és problémaorientált A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket, amelyekhez elemzésre alkalmas ábra vagy forrásszemelvény kapcsolódhat a tételbe építve. A tételsor minimum 20 tételt tartalmaz. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet A tételek között azonos arányban jelennek meg a makroökonómia és a mikroökonómia ismeretei. A tételeket oly módon kell előírni, hogy azok a részletes követelmények valamennyi témakörét érintsék, azaz mindegyik témakörhöz legalább 1 tétel tartozzon a tételsorban. A szóbeli vizsga témakörei Mikroökonómia - Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A fogyasztói magatartás és a kereslet - A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelési tényezők piaca - Az externáliák és a közjavak Makroökonómia - Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A makrogazdasági egyensúly - Az állam gazdaságpolitikája - Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések A szóbeli vizsga értékelése Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák 1. A téma problémaközpontú bemutatása: A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése, az ismeretek mélysége és komplexitása, a témakörben fontos tényezők feltárása 2. A felelet felépítettsége: A megközelítés sokszínűsége, forrás (szemléltető példák, ábrák) használata és Elérhető maximális pontszám 30 értékelése 3. Szaknyelv alkalmazása, világosság, nyelvhelyesség 10 Elérhető pontszám összesen: 50 10

14 Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok EMELT SZINTŰ VIZSGA Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont Feladatlap 180 perc Szöveges Számítást, A téma problémaközpontú bemutatása (kifejtendő) ábrázolást igénylő feladatok feladatok 12 pont 40 pont 48 pont Írásbeli vizsga Általános szabályok Az írásbeli vizsga az emelt szintű általános és részletes követelményekre épülő központi írásbeli feladatsor megoldását jelenti. A központi feladatlap tartalmazza a feladatok megoldásához szükséges szöveges és képi anyagot. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet Az ismeretanyag kiválasztása a részletes követelmények emelt szinten meghatározott témaköreihez kapcsolódik. Az írásbeli feladatokban azonos arányban jelennek meg a makroökonómiai és a mikroökonómiai ismeretek. Az írásbeli feladatsor összetett, amelyben a közgazdasági alapelvek és törvények ismereteit ellenőrző kérdések és a választásos vagy rövid választ igénylő feladatok mellett, a jelenségek és összefüggések felismerését, ill. a tanult módszerek alkalmazását igénylő számítási és grafikus feladatok fordulnak elő. A számítást, ábrázolást igénylő feladatok a részletes követelmények témaköreinél megjelölt összetett feladatok az emelt szinten meghatározott kompetenciák szerint. A különböző kérdéstípusok összességében lefedik a követelményrendszer valamennyi témakörét. Lehetséges feladattípusok 1. Fogalmak felismerése, magyarázata 2. Ok-okozati összefüggések, eltérések, azonosságok 3. Célok és következmények megkülönböztetése 4. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 5. Példa alkalmazása 6. Eredmények értelmezése 7. Hiányzó elemek, kapcsolatok kiegészítése Az írásbeli feladatlap értékelése A dolgozatok javítása a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldását, valamint az egyes megoldási lépésekre adható részpontszámokat és szempontokat ad a hiányos, vagy hibás megoldások értékeléséhez. Az értékelésnél az útmutató alkalmazása kötelező.

15 Szóbeli vizsga Általános szabályok A szóbeli vizsga kihúzott tétel alapján a megadott témakör tematikus és problémaorientált A tétel megnevezi, és részletesen felsorolja az ismertetésre kerülő tematikus egységeket, és ezekhez elemzésre alkalmas ábrát vagy forrásszemelvényt kapcsolhat. A szóbeli tételek száma minimum 20 darab. A vizsgázó a részletes követelményekhez igazodó segédanyagokat (pl. ábrák, grafikonok, aktuális cikkek, írások stb.) használ az elemzéshez, amelyek a tételbe vannak beépítve. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet A tételek között azonos arányban jelennek meg a makroökonómia és a mikroökonómia ismeretei. A tételeket oly módon kell előírni, hogy azok a részletes követelményekben megjelenő összes témakört átfogják, és mindegyik témakörhöz kapcsolódóan legalább 1 tétel szerepeljen a tételsorban. A szóbeli vizsga témakörei Mikroökonómia - Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések - alapkategóriák és összefüggések - a piaci alapfogalmak - A fogyasztói magatartás és a kereslet - A fogyasztói döntés tényezői - A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján - A fogyasztó optimális választása és a kereslet - A piaci kereslet - A vállalat termelői magatartása és a kínálat - A termelés technikai-gazdasági összefüggései - A termelés költségei - A piac formái és a kínálat: versenyző vállalat és a tiszta monopólium - Az iparág kínálata rövid és hosszú távon - Piacszabályozás, piacformák összehasonlítása - A természetes monopólium - A verseny szabályozása - A termelési tényezők piaca - A tényezőpiac jellemzése - Az erőforrások kereslet és kínálata - A munkapiac - A tőkepiac: tőkejavak piaca és a pénztőke piaca - A természeti tényezők piaca: föld és ingatlanpiac - A vállalkozó, mint termelési tényező - Az externáliák és a közjavak - Az externáliák - A közjavak - Az állami beavatkozás formái Makroökonómia - Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések - A termékek és jövedelmek áramlása - A nemzetgazdasági teljesítmény mérése

16 - A makrogazdasági egyensúly - Az árupiaci kereslet-kínálat, az aggregált keresleti függvény - A munkapiaci kereslet-kínálat, a makrokínálati függvény - A pénzpiac - Az árupiac és a pénzpiac kapcsolata - Az infláció - A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság - Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon: infláció munkanélküliség - Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly, gazdasági ciklus - Az állam gazdaságpolitikája - A modern állam szerepe - A költségvetési politika - A monetáris politika - Gazdaságpolitikai alternatívák - Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések - Külkereskedelem, külkereskedelmi politika, külkereskedelmi előnyök - Nyitott gazdaság egyensúlya - Vállalatok a nemzetközi piacokon - A nemzetközi pénzügyi rendszer - A nemzetközi gazdasági szervezetek A szóbeli vizsga értékelése Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik: Szempontok, kompetenciák Elérhető maximális pontszám A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 10 A megközelítés sokszínűsége 5 Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 Források használata és értékelése 5 A szaknyelv alkalmazása 5 Az ismeretek mélysége és komplexitása 10 A témakörben fontos tényezők feltárása, a téma problémaközpontú bemutatása 10 Elérhető pontok összesen 50