Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001. BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

Hasonló dokumentumok
Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója június 12.


Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Közösségi Kerékpár Kölcsönző Rendszerek

ÚJSZERŰ, NEM MOTORIZÁLT KÖZLEKEDÉSI MEGOLDÁSOK

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek

Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer KKKR. Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer. Public Bike System Hungary Kft.

BuBi A FŐVÁROSI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÚJ SZEREPLŐJE EPOMM PLUS KKKR WORKSHOP, ARANYTÍZ KULTÚRHÁZ

KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁRKÖLCSÖNZŐ RENDSZEREK ÉRTÉKELŐ ELEMZÉSE

INTEGRÁLT VÁROSI MOBILITÁS- FEJLESZTÉS ÉS KERÉKPÁROZÁS BUDAPESTEN

A budapesti kerékpáros közlekedés regionális fejlesztési lehetőségei

Környezetbarát közlekedési fejlesztések Budapesten és környékén

A fenntartható városi mobilitás és városfejlesztés Budapesten. Kangyerka Ádám

KÖZBRINGARENDSZEREK MAGYARORSZÁGON. Kovács Gergely kerékpáros közlekedés szakterület-vezető november 26.

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f BuBi SZAKMAI FÓRUM szeptember 20.

A Magyar Kerékpárosklub. A kerékpáros közlekedés helye és szerepe,a biztonság

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

KOMPLEX SZEMLÉLETŰ KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉS TAPASZTALATAI BUDAPESTEN

OKOS MEGOLDÁSOK A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSBEN. Lénárt Máté innovációs főmunkatárs BKK Zrt március 23. Debrecen

A BuBi hatásterületének kerékpárosbarát átalakítása

Közösségi közlekedéssel a zöldebb környezetért. vezérigazgató

KERÉKPÁROSBARÁT FEJLESZTÉSEK ÉS TAPASZTALATOK BUDAPESTEN. Bereczky Ákos, építőmérnök, projektmenedzser, BKK BRINGAEXPO, Budapest, március 4.

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred

KERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁROS

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

Turisztikai Elektromos (Pedelec hajtású ) Kerékpár Kölcsönző Rendszer az Ős-Dráván

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Fenntartható Városi Mobilitás Tervezése (ENDURANCE projekt)

Elektromos Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer EKKKR. Magyarországon egy új elektromos közbringa rendszer. Public Bike System Hungary Kft.

Kerékpárforgalmi Hálózati Terv

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: február 26. Helyszín: Békéscsaba

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok október

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Kecskeméti kerékpáros koncepció

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

Kerékpárbarát szolgáltatások - követendő példák

AZ ELEKTROMOBILITÁS KORMÁNYZATI FELADATAI. III. Elektromobilitás Konferencia. Weingartner Balázs államtitkár Innovációs és Technológiai Minisztérium

A második közbringa-hullám a 2000-es évekre tehető: számos európai nagyváros állított fel saját közbringahálózatot:

Korszerű és gazdaságos felszíni parkolási módszer beruházásának és üzemeltetésének tapasztalatai

Berencsi Miklós 41. Útügyi Napok szeptember 22., Balatonfüred

E L Ő T E R J E S Z T É S

Kerékpáros szemléletformálási kalauz helyi önkormányzatok számára Időpont: november 29. Helyszín: Szeged

A MOL Bubi tapasztalatai, kiterjesztése

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

Projekt címe: Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán Kedvezményezett:

VEKOP finanszírozású, fenntartható közlekedést támogató projektek bemutatása

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

Közösségi kerékpárszolgáltatás

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

Kerékpáros fejlesztések az elmúlt években Szegeden. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, Szeged

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

ÖSSZKÖZLEKEDÉS MIÉRT KELL ERRŐL BESZÉLNI? Kerékpárosbarát közlekedéstervezés

Elektromos közösségi kerékpáros közlekedési rendszerek telepítése

Fenntartható közlekedés élhető település

Kerékpározást ösztönző kampányok. Tata, október 29. Dormán Emese Kilián Zsolt

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár,

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Szegedi belváros kerékpáros átjárhatóságának biztosítása Készítette: Dávid Gábor

Közlekedés környezeti hatásai. 2016/2017 I. félév

A Főváros belső területe és a Duna-part sikertörténet?

VÁROSI KÖZLEKEDÉS. Földhasználat -tervezés. 7. előadás: dr. Schuchmann Gábor és Hajós Balázs

A TransHUSK Plus projekt

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

AZ INCLUSION PROJEKT BIZTONSÁGGAL A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS RENDSZERÉBEN. Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció

Rugalmas közlekedési rendszerek. Dr. Horváth Balázs

Esélyegyenlőség a közösségi közlekedésben

BYD Zöld Város Koncepció

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

Közút üzemeltetés és felújítás emelt szinten. Szilvai József Attila vezérigazgató Magyar Közút NZrt.

Kerékpáros balesetek és a forgalom Helyzetelemzés és következtetések. László János Magyar Kerékpárosklub

11. Rossen Tkatchenko PhD hallgató

FENNTART- HATÓSÁG? MINDEN NEMZEDÉK ANYAGI, SZELLEMI ÉS LELKI JÓLÉTÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉHEZ NÉGYFÉLE ALAPVETŐ ERŐFORRÁS SZÜKSÉGES:

Kerékpárosbarát közlekedésfejlesztés tervezési eszköztára

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

dr. Schuchmann Gábor TERÜLETHASZNÁLAT

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Városfejlesztési Tanácsülés és Lakossági Fórum

Budapest közlekedés koncepciója

Magyar joganyagok - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívá 2. oldal A pályázónak - konzorcium esetén annak egyik tagjának - a s

Galovicz Mihály, IH vezető

A Levegő Munkacsoport javaslatai a közlekedési eredetű légszennyezés csökkentésére

kerékpáros nyom (pl: Iszák utca) kerékpáros nyom (pl: Sportcsarnok))

Vidékfejlesztési Program Aktualitások

A közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése

Csömör kerékpáros szemmel

A kerékpár-közlekedés biztonságának fejlesztési lehetőségei

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

BRINGÁS TUDÁSTÁR HASZNOS TANÁCSOK AUTÓVEZETŐKNEK IS

Átírás:

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.

BuBi Szakmai Fórum 2011. szeptember 20. A BuBi szerepe Budapest közösségi közlekedésében Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ

Kerékpáros fejlesztések A Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve szerint "2020-ig kerékpáros közlekedés fejlesztésének célja, a helyváltoztatásokon belül a kerékpározás 10 %-os részesedésének elérése". Ennek megvalósítása érdekében az alábbi fejlesztések elindítását tervezzük 2011-ben. Kerékpárforgalmi főhálózat fejlesztése, kapacitív, és biztonságos kiépítése Kerékpárosbarát alaphálózat fejlesztése Kerékpáros szolgáltatások fejlesztése és információ felületek kialakítása Kombinált utazások támogatása (közösségi közlekedés és a kerékpár kapcsolata) Közbringa (BUBI) rendszer bevezetése 3

Kerékpáros szempontrendszer Komplex szemlélet minden beruházás esetén a gyalogos, kerékpáros forgalom igényeinek színvonalas kiszolgálására, a tömegközlekedés és a gépjárműforgalom igényeivel harmóniában. Útfelújítások során a kerékpáros szempontok figyelembe vétele. Kerékpár és közösségi közlekedés integrációja - Kombinált utazások elősegítése Különböző kerékpáros célcsoportok igényeinek való megfelelést mérlegelni kell. Szabályos kerékpáros közlekedés elősegítése megfelelő tervezéssel és kommunikációval. Szabálykövetés ösztönzése, tájékoztatás és ellenőrzés. 4

Mit jelent a közösségi kerékpározás, mi a közbringa? alternatív közösségi közlekedési lehetőség a városok sűrűn lakott, egyéb járművekkel nehezen járható területein teszi lehetővé a kerékpárral történő közlekedést gyors, könnyen használható, olcsó, környezetbarát kerékpározás = egyéni kerékpáros közlekedési mód közbringa = a közösségi közlekedés integráns része 5

Így kezdődött A rendszer fejlődéstörténete 1. generáció ingyen, bizalmi alapon működött holland fehérbiciklik 2. generáció érmés rendszer, mint a bevásárlókocsi 1995 Koppenhága ByCyklen CityBikes A kerékpárokat kijelölt gyűjtőhelyekről lehetett elvinni és oda visszavinni, megoldott volt a kerékpárok zárhatósága. Minimális kaucióval volt igénybe vehető. 3. generáció - személyes regisztráció, utánkövethető, informatikai rendszer - automata 1998, Rennes, Vélo á la Carte, 2003, Bécs, CityBike Wien, 2007 Párizs, Velib Nagy terület teljes lefedettsége, felhasználók tömeges megjelenése, modern fizető-, zár- és regisztrációs rendszerek. 6

Legújabb megoldások 4. generáció - évről évre fejlődő rendszerek - további high-tech fejlesztések 2009 Montreal, BIXI Alépítmény nélküli rendszer Modulárisan telepíthető, az egyes állomások könnyen áthelyezhetők az igények változásával Innovatív megoldások - napelemes állomás, elektromos hajtás 7 2011.09.20

Hol működik ilyen Európában? 8

Hol van ilyen a világban? 9

Mi a BuBi (Budapest Bicikli) célja? A kerékpáros közlekedés lehetővé tétele azok számára, akik nem rendelkeznek kerékpárral, vagy nem tudják a belvárosban használni azt. A kerékpáros közlekedés részaranyának növelése a belvárosi közlekedésben. A lég- és zajszennyezettség csökkentése. A közösségi közlekedési eszközök elérhetőségének javítása. Egy könnyen használható, szerethető rendszer bevezetése. A közlekedési kultúra javítása, a kerékpározás biztonságosabbá tétele. 10

A projekt tartalma Speciálisan kialakított kerékpárok beszerzése Gyűjtőállomások tervezése, kialakítása: dokkolóállások a kerékpárok rögzítésére terminálok- kezelő és információs felülettel Kapcsolódó térfigyelő rendszer kiépítése A kerékpárok újraelosztásának biztosítása Ügyfélszolgálat Üzemeltetés; Karbantartás 11

A BuBi számokban 12,75 km2 területen Budapest belvárosias részén 9 kerületben (I., II., V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIII.) 74 gyűjtőállomás (15 a budai oldalon, a pesti oldalon 58, Margit sziget déli csúcsában 1) Mintegy 1500 kerékpárhely Több mint 1000 kerékpár 1,1 milliárd forint összköltség 900 millió forint európai uniós támogatás 12 2011.09.20

Projekt ütemezés 2011 2012 2013 Rendszer tervezés, beszerzés, kivitelezés közbeszerzése Rendszer tervezése, gyártása, kivitelezése Műhely, ügyfélszolgálat közbeszerzése Műhely, ügyfélszolgálat kivitelezése Szállítójárművek közbeszerzése Szállítójárművek gyártása Próbaüzem Üzembe helyezés 7 8 9 10 11 12 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 2 3 13 2011-09.20

Kockázatok Megoldások A BuBi célját nem ismerik, így nem is használják A rendszer használata körülményes Nem megfelelő kerékpáros infrastruktúra a működési területen Rongálások és lopások nagy száma Népszerűsítő, tájékoztató kampány már a projektmegvalósítás során Egyszeri, gyors regisztráció, könnyű hozzáférés Kerékpárosbarát környezet megteremtése Intézkedési Terv megvalósítása Térfigyelő kamerarendszer kiépítése, beépített nyomkövető chip 14

Pozitív hatás a városra nemzetközi tapasztalatok Növekszik a kerékpározás részaránya 1-1,5%-kal olyan városokban, ahol megelőzően kifejezetten alacsony volt Barcelona (BiCiNg ) : 0,75 %- ról (2005) 1,76 %-ra (2007) Párizs (Vélib ): 1%-ról (2001) 2,5%-ra (2007) Kerékpár használat jellege változik Párizs: első két évben 50 millió utazás 2008-ban a megkérdezettek 28%-a szívesebben használja a Velib -et mint a saját kerékpárját, 2009-ben 46% 21-28 % kombinált utazásra használja (B+R, R+B, P+R+B) Környezeti hatások Montreal (Bixi): 6 000 000 kg-mal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2009 májusa óta Lyonban: 35 000 000 kg CO2 egyenértékű kibocsátást spóroltak meg (Forrás: Journal of Public Transportation, Vol. 12, No. 4, 2009) 15 2011.09.20

Miért lesz jó nekünk a BuBi? Több kerékpár - kevesebb autó a belső utakon - jobb levegő, kevesebb zaj és élhető város. Jobb életminőséget eredményez. Egészségesebb emberek, egészségesebb közlekedés. A kerékpározás elterjedésével javuló közlekedési kultúra, biztonságosabb biciklizés. 16

Köszönöm a figyelmet! Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 17

Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása KMOP-2.3.1/A-09-2f-2010-0001 BuBi SZAKMAI FÓRUM 2011. szeptember 20.