Híres cukrászkészítmények A történeteket és a képeket összegyűjtötték a 9. D osztály tanulói: Erdős Fanni, Lovász Fanni, Balázs Kornél, Bori Erhard, Filep Zsolt, Harangozó István, László Dávid, Major Tamás, Nagy Bálint 2011. április
A Dobos tortát először 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatták be a nagyközönségnek. Első kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A Dobostorta ezután vált ismertté Európa-szerte. Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak. Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek. A torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos C. József találmánya volt. Célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az elrontott vajból alkotta meg híres művét. Az Eszterházy torta egyik legismertebb klasszikus magyar torta. Ausztriában indult hódító útjára az Eszterházy grófról elnevezett torta. A szakkönyvek szerint 2 fajta krémmel is tölthető, az egyik vajkrémes (az eredeti) a másik tejszínes (a modern). Jellegzetesen több diós tészta és diós krém rétegből áll, a tetején fondant bevonattal. A Gerbeaud szelet alkotója Gerbeaud Emil genfi születésű cukrász volt, aki Angliát, Németországot megjárva 1884-ben Párizsból az akkori híres cukrász, Kugler Henrik hívására jött Pestre. Rövidesen nagy szakmai hírnévre tett szert és hamarosan betársult Kugler üzletébe, majd átvette Kugler Henrik, Gizellatéri (a mai Vörösmarty tér) üzletét, melyet iparművészeti értékű bútorokkal, márványasztalokkal, művészi festményekkel, értékes szőnyegekkel rendezett be. Cukrászdája 1
a város egyik leghíresebb, legelegánsabb üzletévé vált, ahova királyi hercegek, arisztokraták, iparmágnások jártak. Szakmai talentumát mutatja, hogy több mint száz új árut vezetett be. Ő kreálta meg a konyakos meggyet és a csokoládédrazsét, amely nevét az egész világon ismertté tette. Fadobozos bonbonjait Európán kívüli országokba is exportálta. A mindennapi munkában is valósággal komponálta készítményeit, igazi művész volt. A Gundel palacsinta megálmodója, Gundel Károly 1883. szeptember 21-én született Budapesten. Ő a magyar szakácsművészet első és máig legnagyobb tekintélyű mestere akinek neve ma már fogalom. Önmagát nem elsősorban vendéglősnek tekintette, hanem vendéglátó házigazdának. Nemcsak a magyar szakácsművészetet tette híressé, hanem évtizedeken keresztül jelentős része volt az akkori országimázs kialakításában. Beleszületett egy vendéglős dinasztiába, hiszen édesapja, Gundel János, a Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Ipartársulatának az elnöke volt. Ő működtette az István Főherceg Szállodát, a kor a legkedveltebb szállodáját. Gundel Károly 1910-ben vette át a városligeti - az Állatkert melletti - Wampetics étterem bérletét (a mai Gundel Étterem). Pikolófiúként és kenyeresként kezdte, holott rögtön igazgató is lehetett volna. De a szülők tudták, csak úgy lesz képes folytatni a családi hagyományt, ha a szakma minden csínját-bínját ismeri. Huszonöt évesen lett az igazgatója a tátralomnici Nagyszállónak. Előtte és utána számos nyugat-európai szakmai kirándulást tett. Tapasztalatait később az akkor még külvárosnak számító Ligetben lévő étteremben hasznosította. A Rákóczi túrós Rákóczi János, 20. században élt szakácsmester alkotása. Tanulóéveit követően az I. világháborúban harcolt, majd a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben szolgált. 1920-tól Budapesten szakács, majd 1924-től a párizsi Larue étteremben dolgozott, 1926-tól a HAEN, 1930-tól a lillafüredi Palota Szálló, 1933-tól a Gellért Szálló, 1953-tól 1961- ig, nyugdíjazásáig a Duna Szálló konyhafőnöke. Nemzetközi szakácsművészeti kiállításokon 2
aranyérmet nyert Bécsben (1933), Berlinben (1936) és két ízben Frankfurt am Mainban. Sikerrel szerepelt bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A túrós sütemény receptje az 58-as Brüsszeli világkiállítás óta vált ismerté és több háztartás kedvencévé. A szakma nagy öregjei úgy emlékeznek vissza, hogy már a 30-as években is sütötték ezt a süteményt Rákóczi túrós lepény néven. Receptjét a Magyar Szakács 1937-ben leközölte. A sütemény különlegessége a megszokott édes lepényektől való eltérése; a túrótöltelék fedésére tészta helyett cukros tojáshabot tesznek. A Sacher-torta egy csokoládétorta sárgabaracklekvárral és csokoládé bevonattal. Franz Sacher bécsi cukrászról kapta a nevét, aki 1832-ben, mindösszesen 16 évesen készítette ezt a tortát Metternich herceg számára. Történt ugyanis, hogy Metternich fontos vendégeket várt, s kiadta a szakácsának, hogy készítsen valami különlegességet, s mivel a főszakács lebetegedett, a másodéves gyakornokra, Franz Sacherra hárult e felelősségteljes munka, aki megalkotta a Sacher torta alapformáját. A torta azóta is az egyik legkedveltebb bécsi specialitásnak számít. Az eredeti csokoládétortát, amely méltán vált világhírűvé, a bécsi Sacher cukrászdában készítik. A tortát Sacher felirattal és pecséttel díszítik, ezzel is hangsúlyozva a recept egyediségét. A torta két réteg sűrű, nem túl édes csokoládés tésztából áll, melyek között egy vékony réteg sárgabaracklekvár található. A tetejét és az oldalát étcsokoládé bevonat borítja. Hagyományosan tejszínhabbal (németül Schlagsahne, Ausztriában Schlagobers) szolgálják fel, mivel a bécsiek szerint a Sacher-torta önmagában túl száraz lenne. Rigó Jancsi romantikus történetét sok helyen leírták már, fele igaz, fele legenda, de tény, hogy a csupa csoki sütemény tradicionális magyar édességnek számít. Rigó Jancsi neves nagykanizsai származású cigányprímás volt, Európa szerte fellépett, sokat játszott zenekarával többek között Londonban, Párizsban, Bécsben, - Amerikába is eljutott. 3
1896-ban 37 éves volt, Párizsban muzsikált egy étteremben. Itt vacsorázott egyszer Claire Ward, egy amerikai milliomos lánya, férjével, Caraman-Chimay belga herceggel. Claire beleszeretett a sármos prímásba. Állítólag itt kérte meg Jancsi cukrász barátját, készítsen a feleségének egy olyan süteményt, amely szimbolizálja kettőjüket. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. A csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is. Nem véletlen, hogy egyik legnagyobb írónkról Jókai Mórról többek között tortát is neveztek el, ez a Jókai torta, hiszen nemcsak szerette a finom magyar ételeket, hanem pártolója, és támogatója volt receptjeink megörökítésének. Az 1700-as évek végéig csak egy tucat olyan kéziratot ismerünk írástudó szakácsmesterek által lejegyezve, amelyek közül egyiket Jókai Mór lelkes érdeklődése őrizte meg számunkra, ő közölte a tartalmát a Vasárnapi Újság hasábjain az 1862. évfolyam 28-32. számaiban, Kakas Márton álnév alatt A Duna menti osztrák városban azt tartja a hagyomány, hogy a linzi nők sütötték először a linzert. Bécsben viszont azt állítják, hogy egy Linzer nevű bécsi cukrász találta fel a híressé vált süteményt. Egy 1777. évi német szakácskönyvben már három, egy 1793-as bécsi szakácskönyvben pedig 6 féle linzerrecept található. Mi körülbelül 250 éve ismerjük a linzert. 4
A császármorzsa egy osztrák eredetű, zsírban sült tésztadesszert. A bécsi konyha legismertebb édessége, amely a volt Osztrák Magyar Monarchia országaiban a mai napig népszerű étel. A császármorzsa eredetére két köznépi legendát ismerünk, az egyik szerint Erzsébet magyar királyné, azaz Sisi hercegnő udvari szakácsa készítette először a császári pár számára, a másik szerint maga Ferenc József találmánya. Eredeti nevét (Kaiserschmarrn) valóban a császár után kapta, mely szó szerinti fordításban császármorzsát jelent. Helena körtéje (Poires Belle Héléne, vagy Coupe Melba) egy klasszikus desszert. A receptet 1870- ben Auguste Escoffier készítette, akit Jacquets Offenbach Szép Heléna című operettje teljesen lenyűgőzött. 1892-93 között a híres ausztrál operaénekes Nelly Melba (1861-1931) Londonban a Savoy Hotelben szállt meg. Wagner Lohengrin c. operájának bemutatója után 1892-ben a mesterszakács, Auguste Escoffier kreálta e különleges desszertet a művésznő számára. Egy hámozott körte félbevágva, két gombóc vaníliafagylalttal, csoki öntettel leöntve mindez az opera első felvonásának misztikus hattyúját hivatott bemutatni. A művésznőnek ez olyannyira megtetszett és imponált, hogy beleegyezését adta, hogy a desszertet róla nevezzék el. Az író Molnár Ferenc felesége, Fedák Sári színésznő, egyaránt szeretett finom desszerteket enni és sütni nevét dicséri a Fedák-lepény és a Fedák-torta. Érdekes, hogy tortája receptjének közlését több szakácskönyv szerkesztőjének is engedélyezte, viszont a korabeli források szerint lepényét csak Móráné tudta igazán az ízlése szerint elkészíteni, ezért egyedül az ő szakácskönyvébe kerülhetett be ennek a süteménynek a receptje. 5