Innováció alapjai Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban 6. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT.
Innovációs helyzetünk európai összevetésben Innovációs mutató EU-25 átlaga Európai élenjáró Magyarország 20-29 éves tudományegyetemi és műszaki végzettségűek 1000 lakosra 12,2 24,20 Írország 4,8 Élethosszig tartó tanulásban résztvevők / 100 fő 9,9 35,90 Svédország 4,6 Állami K+F ráfordítás / GDP 0,69 1,37 Izland 0,62 Üzleti K+F ráfordítások / GDP 1,26 2,93 Svédország 0,36 Csúcstechnológiai szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 3,19 4,85 Svédország 3,14 Infokommunikációs ráfordítások / GDP 6,4 8,70 Svédország 7,1 Csúcstechnológiai termékek exportjának aránya 17,8 55,50 Málta 21,7 Szabadalmak száma / 1 millió lakos 133,6 460,10 Svájc 18,3 Közösségi védjegyek / 1 millió lakos 87,2 571,20 Luxemburg 11,4 Forrás: Dr. Bod Péter Ákos, Dr. Mellár Tamás,Dr. Vukovich Gabriella:Fehér könyv Magyarország állapotáról
A hazai innováció megítélése 1 Minden tényadat ellenére nem vagyunk lemaradásban. Az innováció szintjének mérésére szolgáló eljárások nem alkalmasak a helyzet jellemzésére. Nincs tehát probléma sem, amit orvosolni kellene.
A hazai innováció megítélése 2 Elfogadható tény, hogy le vagyunk maradva, de ebben nem mi vagyunk a hibásak. Sok oka van ennek, valamennyi jellemzően olyan küls ő körülmény, amelynek megváltoztatásáért nem sokat tehetünk. Legfeljebb csak remélhetjük, hogy egyszer előnyünkre megváltozik ez az áldatlan helyzet.
A hazai innováció megítélése 3 Le vagyunk valóban maradva, de sajnos a gazdaságunk fejletlensége miatt nem is tudunk kell ő pénzt és energiát áldozni rá. Nincs mit tenni, kénytelenek vagyunk megelégedni azzal a pozícióval, amit betöltünk.
A hazai innováció megítélése 4 Le vagyunk maradva, s ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ennek pedig az egyetlen módja az, ha kiemelt kérdésként kezeljük, s a korábbiaknál lényegesen magasabb összegeket fordítunk rá. Új szervezeteket, hivatalokat, önálló felelős minisztériumot kell létrehozzunk, amelynek irányításával megkezdődhet az erre a célra elkülönített pénzek osztogatása.
A hazai innováció megítélése 5 Látszólag le vagyunk maradva, de ez nem valamifajta fogyatékosság, éppen ellenkezőleg. Az úttör ő szerep vállalása követeli a legtöbb munkát és energiát. Mi magyarok jól tesszük, ha ebből kimaradunk. Szenvedjenek meg mások az eredményekért, mi pedig majd ügyesen hozzájutunk előbb- utóbb ezek hasznához. A lényeg, hogy a sok bizonytalan, nem egyszer zsákutcának bizonyuló kísérletezések ne a mi energiáinkat apasszák.
A hazai innováció jellemzői A kutatás - fejlesztés fetisizált értelmezése Az értékelési szempontok torz szerkezete Elmélet és gyakorlat szétválása A kevés forrás is rosszul hasznosul Nemzetközi trendek követésére rendezkedtünk be Az egészséges versenyt rivalizálás helyettesíti A szellemtudományok túltengése Kedvezőtlen politikai és társadalmi közeg
Válságban az innováció A gyógyítás menetrendje: 1. Diagnózis felállítása: Jó diagnózis nélkül nincs jó terápia! 2. Okok, befolyásoló tényezők feltárása: Akarjunk változtatni mindenen, ami rossz, s amin lehet, de azon viszont változtassunk is. 3. Terápia kidolgozása: A politika mindig a felkínált lehetőségekből választ.
Helyzetértékelés 1 Magyarország leszakadóban van Kiárúsított ország: gazdaság nagy része külföldi tulajdonban Eladósodottság mindhárom jövedelemtulajdonosi körben Mindezek ellenére relatíve alacsony életszínvonal Alacsony foglalkoztatottság, magas munkanélküliségi szint A termelés helyett a korrupció és az "össznépi átverés társasjáték" virágzik
Helyzetértékelés 2 Tartalékok elfogytak (termel ő eszközök, olcsó és jól képzett munkaer ő) Tudomány és minden más értékteremt ő munka becsülete hiányzik Az innovációra felkészít ő képzés színvonala zuhanórepülésben van Az innováció, a k+f területe is reprezentatív mintája a magyar társadalomnak
Mit hozott a válság? Nagyfokú elbizonytalanodás (mégsem stabil?), Nőtt a munkanélküliség, Nőtt a kiszolgáltatottság, Csökkentek a bérek (nominál és/vagy reál értékben), Gazdasági struktúra váltás, Fel- és leértékelőd ő területek, Tulajdonosi szerkezet váltás, Szemléletváltás indult el,
Okok és tényezők 1 Képzetlenség Intézményes és felnőtt oktatás színvonala Lustaság Bér-, adó- és támogatási rendszer Önzés Lokális optimumok helyett globális optimum Motiválatlanság Céltalanság Víziók, célok, tervek készítése
Okok és tényezők 2 Szervezetlenség Feladatok és források összerendelése Önámítás Hazugság Szavak és tettek összhangjának megteremtése Felelőtlenség Jogalkotás, -alkalmazás, erkölcs Egzakt értékelési és bírálati szempontok Korrupció Felesleges akadályok elhárítása Bürokrácia csökkentése