TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN



Hasonló dokumentumok
dr. Miskolczi Ildikó 1

Távoktatási tananyagok. fejlesztése

SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina

MOODLE mobileszközön

E-tananyagfejlesztés az Egyetemi Könyvtár által tartott kutatásmódszertan órákhoz (Tananyagfejlesztés, könyvtár, blended learning, Moodle)

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése

A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban

Minőségkritériumok az elearning oktatásban

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

TIOP / A

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Felsőoktatási innovációkat támogató kompetenciafejlesztések rendszere. Dr. Daruka Magdolna Csillik Olga

AZ ÚJ GENERÁCIÓS OKTATÁSI RENDSZEREK LEHETSÉGES FORMÁI A KÖNYVTÁRAKBAN

elearning a tanítóképzésben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

IKT az oktatásban. Dr. Kadocsa László-Dr. Ludik Péter

Digitális pedagógia (Pedagógia) (BME GT51 A001, BME GT51 A014) 2011 Ősz

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

A BLENDED LEARNING ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

E-Learninga menedzsmentben és a szervezeti tudás megújításában empirikus vizsgálatok tükrében

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

IKT kompetenciák fejlesztése - SAP Learning Solution a közoktatásban: Educatio LMS. igazgató Sulinet Programiroda

Nagy Zsolt E-learning, mint lehetőség a tűzoltóképzésben

A szóbeli vizsgafeladatot ha a feladat indokolja a szaktanárok által összeállított mellékletek, segédanyagként felhasználható források egészítik ki.

Felsőoktatási műszaki digitális tananyagfejlesztés

Az IKT-val támogatott probléma-alapú tanulás és lehetőségei az idegennyelv tanításban

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Az elektronikus tanulási környezet pedagógiai kérdéseivel foglalkozó kutatási eredményeink

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

NYME - SEK Némethné Tóth Ágnes

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya

A STANDARDFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter április

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP / századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Oktatás és tanulás online környezetben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

- átfogó cél: munkaerı-piaci aktivitás növelése a humán erıforrás minıségének, foglalkoztathatóságának javításán keresztül

2017. november Jánossy Zsolt Budapesti POK Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók

Digitális Oktatási Stratégia

BLENDED LEARNING KOMBINÁLT TANULÁS. RPI idegen nyelvi szakmai nap November 29. Budapest Nagy Lajos SZTA

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

A kommunikációs és digitális kompetenciák szerepe és hatása a CARMA projektben

DIGITÁLIS TARTALOMFEJLESZTÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGYAK

KORSZERŰ KOMPETENCIA- ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI MÓDSZEREK KÖNYVTÁRI ALKALMAZÁSA VÁCZY ZSUZSA SZOMBATHELY, OKTÓBER 1.

Virtuális intranet hálózat alkalmazási lehetőségei a polgári és a katonai távoktatásban

Digitális? Oktatás? C o m p u t e r a n d S t a t i s t i c s C e n t e r

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba

Digitális Oktatási Stratégia

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

E-learning ismeretek 1.3. tananyagegység

Évfolyam Óraszám 1 0,5

OKTATÁSTECHNOLÓGIÁK AZ ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁSBAN

Elektronikus oktatástámogató rendszer bevezetésének tapasztalatai. Jókai Erika Vig Zoltán

A könyvtárak, mint tanulási terek

Moodle. ingyenes elearning keretrendszer

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

OKTATÁSI INNOVÁCIÓ MAGYARORSZÁGON MŰHELYKONFERENCIA BUDAPEST, JÚNIUS 27.

1. A kutatási-fejlesztési tevékenység célja

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Munkába Lépés egy TÁMOP projekt tanítás módszertani elemei. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatja.

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

Networkshop XVIII. Országos Konferencia

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. infokommunikációs fejlesztései. Koplányi Emil Digitális Pedagógiai Osztály

TÁMOP /08/ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben (projektzáró)

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

Networkshop2005 Országos Konferencia március 30.-április 1.

SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK.

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

A kompetencia igények követése a Perfekt gyakorlatában. Szolnok IX. 27.

"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia

MENTOR(H)ÁLÓ 2.0 PROGRAM PROJEKTZÁRÓ KONFERENCIA SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM október 20. A mentorrá válás útja

Az Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) módszertani lehetőségei. Az interaktív tábla alkalmazása az óvodai folyamatok támogatásában

Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

A könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban

DOCUMENTA.HU képzésszervezési és adminisztrációs rendszer

Világos?! (Nem csak) egy természettudományos projekt története. Jánossy Zsolt Gödöllői Török Ignác Gimnázium IPET

Átírás:

TANULÁS VAGY E-TANULÁS? OKTATÁSMÓDSZERTAN A XXI. SZÁZADBAN

1. EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS A TANULÁSRA HATÓ TÉNYEZŐK VÁLTOZÁSA TECHNIKAI FEJLŐDÉS TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK VÁLTOZÁSA 2. AZ EGÉSZ ÉLETRE KITERJEDŐ TANULÁS MODELLJE 3. AZ E-TANULÁS (ELEARNING) FOGALMI ELEMEI 4. AZ E-TANULÁS (ELEARNING) LEGFONTOSABB JELLEMZŐI

Egyre nagyobb mértékben felhalmozódó ismeretanyag Egyre gyorsabban elavulttá váló tudás Igény arra, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több, használható, alkalmazásképes tudást szerezzünk N-generation (Tapscott)

TECHNIKAI FEJLŐDÉS Gyökerek a levelező oktatásban (1840 Pitman) 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-60-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek RÁDIÓ TV ISKOLA RÁDIÓ ISKOLA TV MÁGNESES HANGRÖGZÍTÉS VIDEO, PC INTERNET

TÁRSADALMI IGÉNYEK VÁLTOZÁSA ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS lifelong learning (LLL) AZ ÉLET MINDEN TERÜLETÉRE KITERJEDŐ TANULÁS lifewide learning (LWL)

AZ OKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK VÁLTOZÁSA E-Tanulás (CBL) Hálózatos tanulás (CBL, WBL) Felhőtanulás (WBL) Konnektivista elvű hálózatos tanulás

Az elearning az elektronikus információs és kommunikációs technikára alapozott oktatásfejlesztési törekvések összefoglaló csúcsfogalma. (Komenczi Bertalan) az elektronikus tanulás kifejezés bonyolult tartalmat fed, hiszen olyan komplex folyamatokat tartalmaz, amelyek egyrészt tanulási, másrészt tanítási, harmadrészt pedig szervezeti/szervezési problémákat ötvöznek, s amelyek csak az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával valósulhatnak meg. Az elektronikus tanulás egyrészt olyan új tanulási-tanítási forma, amely alkalmas szervezett oktatási rendszerbe történő beillesztésre, másrészt új tanítási/tanulási mód és eszköz, amely az új, elektronikus tanulási környezeti a hagyományos eszközökkel megvalósított tanulási környezethez viszonyított sajátossága révén egyéni igények kielégítését is szolgálhatja. Ez utóbbit iskolarendszeren kívüli, önálló, egyéni, fölfedező tanulásnak is szoktuk nevezni. (Kovács Ilma)

Új, más tanulási környezet Nem a tanításra, hanem a tanulásra koncentrál Egyszerre oktatási, mód, módszer, eszköz, és forma IKT felhasználása Oktatói szerepek, feladatok megváltoznak, átalakulnak Megszűnnek a tér- és időbeli korlátok

http://www.y2fox.com/learn/erom.php

A tanulási környezet vizsgálata Az oktatásmódszertan vizsgálata Tanári szerepek vizsgálata Tanulói szerepek vizsgálata Alkalmazott eszközrendszer vizsgálata Megjelenési formák vizsgálata Szolgáltatások vizsgálata

A TANULÁSI KÖRNYEZET SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS rendszer zárt nyitott felépítés lineáris hálózatos helyszín osztályterem változatos, lényegében bárhol történhet csoportnagyság osztálykeret egyéni vagy kiscsoportos korcsoport homogén jellemzően heterogén előzetes ismeretszint iskola szerepe közel azonos iskolán belüli csoportok egyénenként eltérő jellemzően nem zárt csoportok, internetes kapcsolattartással tananyag papír alapú digitális szerkezetű és formátumú távolság a résztvevők között nincs jelentős lehet térben és időben is

AZ OKTATÁSMÓDSZERTAN SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS fő munkaforma frontális egyéni vagy csoportmunka tudásszerzés formális informális tanterv szabályozás előre szervezett, tervezett, kötött egyszerű adminisztratív úton virtuális, project alapú átfogó, több területet érintő adminisztráció egyszerű (gyakran papíron) bonyolult (jellemzően LMS rendszerben) menedzselés, szervezés személyes keretrendszer menedzseli és felügyeli az ismeretszerzés képességének (primer) ismeretek befogadása tanulás lényege elsajátítása tudás felidézéssel a fenti készségszintű alkalmazása teljesítményértékelés szubjektív lehet objektív teljesítményértékelés oktatási folyamattól elszakad oktatási folyamathoz kötődik értékmérés kvantitatív (mennyiségi) kvalitatív (minőségi) alapformák tanulástámogató tevékenység frontális munka kiscsoportos munka egyéni munka tények megoldások megtanítása távelőadás távtanítás (teleteaching), virtuális szeminárium, csoportmunka (telecooperation), internetes távoktatás, távtutorálás (teletutoring) távtanulás (telelearning), készségek, kompetenciák, kialakítása, támogatása oktatási szemlélet kész tudás átadása élethosszig tartó, egész életre kiterjedő tanulás képességének kialakítása időkeret zárt tanulási keret, merev szabad időkeret

A TANÁRI SZEREPEK SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS aktivitás aktív (ismeretátadó) nem jellemző digitális írástudás igénye nincs magas interaktivitás igen háttérbe szorul elsődleges feladata inspiráló, motiváló szerepe a tudás átadása közvetlen a tudás megszerzésének lehetővé tétele, segítése közvetett elsődleges feladat új szerepek kapcsolattartás tanítás nem közvetlen, szinkron tanulástámogatás igen (tutorálás, tananyagírás, tananyagfejlesztés, szervezés, kapcsolattartás, konzultálás ) közvetlen vagy közvetett, szinkron vagy aszinkron

A TANULÓI SZEREPEK SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS megfelelés igénye tanárnak standardoknak, önmagának munkavégzés jellemzően egyéni csoportmunka előtérben, hangsúlyos tevékenység passzív (befogad) aktív (összeállít, rendszerez, létrehoz, megvizsgál, modellez ) önállóság, egyéniség alkalmazkodás, konformizmus kreativitás, kritika, innováció, alkotás tevékenységek tanár jegyzi keretrendszer naplózza digitális írástudás nincs (minimális) magas igénye interaktivitás nem, nem elsődleges elengedhetetlen motiváció kell, de nem elsődleges fontos önirányítás minimális fontos tanulásszervezés önfegyelem, felelősség kompetenciák tudás megszerzése szabályok nincs oktató írás, olvasás tanári dominancia külső, kényszerítő szabályok követése fontos tanuló digitális írástudás, önálló forráskeresés, virtuális terek használata önálló felépítés belső szabályok kialakítása (szabadság, önfegyelem, szervezés )

ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS eszközhasználat korlátozott változatos eszközhasználat mono multimedia eszközigény, infrastruktúra informatikai eszközhasználat érzékek mobil eszközök használata IKT eszközök használata internet, mint eszköz nem szükséges, minimális nem jellemző egyszerre egy érzékszervünkre hat nem jellemző nem jellemző nem legmodernebb IKT eszközök és internet nélkülözhetetlen egyszerre több érzékszervünkre hat igen alapvető igen

MEGJELENÉSI FORMÁK SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS személyes jelenlét igen jellemzően nem, de ha igen blended learning tér egyterű többterű (távolság a résztvevők között) idő egyidejű (szinkron) egyidejű (szinkron) vagy időben eltérő (aszinkron)

SZOLGÁLTATÁSOK SZEMPONT TANULÁS ETANULÁS tanulástámogatás oktató, oktatócsoport LMS rendszer tanulói tevékenységek követése személyesen, vagy papíron dokumentált tevékenységek naplózása (LMS rendszer) tananyagok kezelése egyéni tananyagok tárolása (LMS rendszer) tevékenység tanulási tevékenység eredménymérése személyre szabható tanulási környezet egyéni, oktató értékel nincs virtuális térben online csoportmunka lehetősége automatikus feladat kiértékelés (LMS rendszer) keretrendszer elérése web-es felületen (egyénre szabhat, sminkelhető) szerepek elkülönülése nem jellemző felhasználói azonosítás (LMS rendszer) szerepek elkülönülése nem jellemző jogosultságok szerinti hozzáférés, tevékenység (LMS rendszer) értékelés manuális statisztikákat készít (LMS rendszer) kapcsolat személyes felhasználók közötti kommunikáció támogatása tananyag rendezettség nincs kurzusok kezelése (LMS rendszer)

A tanítási folyamatban az elektronikus eszközök megjelenésének, elterjedésének, majd általánossá válásának jelentősége, hogy nagy tömegű információ komplex, interaktív feldolgozását teszik lehetővé bárhol, bármikor, bárki számára reális idő alatt. Ezek a tanulási formák, bár látszólag szabadságot, rugalmasságot adnak a tanulóknak a tanulásban, valójában azonban szabályosságot, rendet, pontosságot, szervezettséget igényelnek.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! DR. MISKOLCZI ILDIKÓ WWW.MISKOLCZI.NET miskolczi.ildiko@gmail.com