Kémiai és viselkedéses addikciók, és egy modern megjelenési forma, a mobiltelefon függőség Dr. Körmendi Attila, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program- Hazai Hallgatói, illetve kutatói személyes támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kémiai és viselkedési addikciók Kémiai addikciók (Szerrel összefüggő és addiktív zavarok) Viselkedési addikciók (különböző betegségcsoportokban találhatóak, pl Táplálkozási és étkezési zavarok, Parafíliás zavarok vagy a diagnosztikus rendszerek nem tartalmazzák őket) Az addiktológiai szemlélet egységben kezelné ezeket a zavarokat
Viselkedési addikciók Kényszer Anorexia Trichotillomania, onychophagia Bulimia Kényszeres vásárlás Kleptománia Kóros játékszenvedély Szexuális kompulziók, parafíliák Pirománia Internetfüggőség Kényszeres vásárlás Testedzésfüggőség Munkamánia Kodependencia Számítógépes játékfüggőség Mobiltelefon függőség
Viselkedési addikciók Addiktív viselkedésforma pszichoaktív kémiai anyag nélkül Természetes, hogy jelen lehetnek életünkben ezek a viselkedések Addikcióról beszélünk ha uralják a viselkedést, a gondolkodást és az érzelmeket, jelentősen befolyásolják az életvitelt és a testi lelki egészséget
A viselkedési és kémiai addikciók közös jellemzői Ciklikusság (feszültség és viszonylagos nyugalom állapota között): serkentéses állapot (beszűkül az addikcióval kapcsolatos ingerekre), addiktív viselkedése, kielégülési vagy konzumátoros fázis Húzásmechanizmus, pozitív megerősítés, átlegos és normális állapotból pozitív eufórikus állapotba kerülés Lökésmechanizmus, negatív megerősítés, elvonási tünetek és kellemetlen állapotok megszűntetése
A viselkedési és kémiai addikciók közös jellemzői Tolerancia Megvonási tünetek Leszokási kísérletek Komorbiditás, multiplex használat Hasonló neurobiológiai okok
Jutalomhiányos szindróma Blum és mtsai (2000): középagyi dopamin rendszer alulműködése, D2 dopamin reptorok hiánya, alacsonyabb sűrűsége A természetes örömforrások nem vagy csak szélsőséges mértékben képesek örömet kiváltani addikcióknál Állandósult jutalomhiány Veszélyes, impulzív, addiktív viselkedésekkel kompenzálja
A viselkedési és kémiai addikciók közös jellemzői Kompulzivitás-kockázatkerülés, biztonságra törekvés, a viselkedések célja a szorongáscsökkentés Impulzivitás-kockázatkeresés Közös a repetitív ritualizált viselkedés gátlásának képtelensége Szorongáscsökkentés mindkét végletnél
Kóros játékszenvedély Tartós visszatérő problémás szerencsejáték legalább 12 hónapon keresztül fennáll Növekvő ráfordított pénzösszeg Ingerlékenység abbahagyáskor Túlzott foglalkozás a játékkal Kísérletek a pénz visszanyerésére A nehézségek csökkentésének eszköze Hazugságok, kapcsolatok felbomlása, kölcsön
A szerencsejátékos Érzések Gondolkodás Viselkedés
Motivációk (típusok) Az izgalom elérése Üresség, depresszió vagy magány érzésének kompenzálása (nők) Siker, teljesítmény létrehozása, önértékelés növelése Függetlenség felé vezető út lehet, a nyeremények segítségével függetlenné válhat környezetétől Vonzó a szerencsejátékokat körülvevő elfogadó és támogató szociális környezet (elfogadás, kiszolgálás, nárcizmus). Társadalmi konvenciók megszegése, lázadás
Személyiségvonások Élménykeresés, kalandkeresés? Steel és Blaszcynski (1998) Impulzivitás? Petry (2001) Szorongás? Coman and Evan (1997)
Gondolkodási hibák, téves következtetések A játékosok rendszert és szabályt keresnek véletlenszerű események között Automatikusan működő gondolkodási folyamatok Illuzórikus összefüggések jönnek létre, melyek a szerencsejáték folytatására motiválják a személyt a folyamatos veszteségek ellenére
Gondolkodási hibák, téves következtetések A következő menetek eredményei meghatározhatóak a korábbi szériák eredményeinek elemzésével Pszeudoképességek (kontroll illúziója) Vesztes játszmát tanulási folyamatként fogja fel, mely elősegíti a későbbi nyertes játszmákat. A nyertes játszmák szelektív előhívása
Számítógépes játék függőség Férfiak, fiatalabb korosztály, azonban lányok, idősebbek is
A számítógépes játékok és az addiktív potenciál Identitásra, énideálra vonatkozó jellemzők (karaktergenerálás, névadások, arc vagy fej játékba illesztése) Csapatépítő jellemzők (egymásra utaltság, spontán kapcsolatok létrehozása) Hétköznapi életből menekülés (a játék világának részletes kidolgozása, döntési lehetőség biztosítása a játékos számára)
Számítógépes játék függőség Rendező (Booth, 2009)
Szabályok A pontból B pontba eljutni négyfős csapatokban Struktúrált bejósolhatatlanság Egyszerű ellenfelek, speciális ellenfelek, játékmenetet megtörő ellenfelek (mindent vagy semmit) Roham (jutalom, büntetés)
A rendező A rendező változtathatja: Minimális mértékben a pályák felépítését Az ellenfelek mennyiségét, típusait a játékosok stratégiáinak és képességeinek megfelelően Kiszámíthatatlan, hogy a kockázatvállaló vagy kockázatkerülő stratégiát jutalmazza e a játék,
Célok A cél struktúrált bejósolhatatlanság biztosítása A játék ne emlékezeti feladat legyen hanem képességfeladat.
Bejósolhatatlanság A rendező felbecsüli a játékosok stresszszintjét (vizuális és auditív ingerek, életenergia) és képességeit (lövések pontossága, fejlövések aránya, futás közbeni lövések pontossága, hirtelen fordulásokat követő lövések pontossága)
Bejósolhatatlanság A becsült stresszszint és a becsült képességek alapján eldönti, milyen ingerek érjék a játékost Váratlan események bármikor bekövetkezhetnek (a szakaszok sorrendje felcserélődik, rohamok)
Addiktív játékélmény= Struktúrált bejósolhatatlanság+ Dramatikus kép és hanghatások+ Együttműködésre motiválás
Mobiltelefon függőség Számítógépes játék függőség Internetfüggőség (közösségi oldalak, letöltések, információkeresés, szerencsejáték) Mobiltelefon funkcióitól való függőség(zene, SMS, telefonálás, videó, fényképezőgép)
A mobiltelefon függőség mint viselkedéses addikció Elvonási tünetek: szorongás, bizonytalanság Tolerancia Akadályozza munkában, szociális kapcsolatokban Sóvárgás Gondolkodás beszűkül a mobiltelefonnal kapcsolatos gondolatokra
Nomophobia A mobiltelefonok, a számítógépek vagy más elektronikus eszközök hiánya diszkomfortérzést és szorongást okoz azon személyek között, akik rendszeresen használják őket.
Kutatások Macro (2004) a válaszadók 58%-a nem tudja elképzelni életét a telefonja nélkül, 72%-nak mindig be van kapcsolva a telefonja Kapcsolattartási lehetőséget Státuszszimbólum Biztonsági célra való használat
Státuszjavító lehetőség Cassidy (2006): a fiatalok olyan pozitív tulajdonságokkal ruházzák fel a telefonhasználókat, melyekkel a dohányosokat szokták (sikeresség,szociabilitás)
Szabadság Wilska (2003) azok a szülők, akik gyereküknek mobiltelefont vesznek, sokkal több szabadságot engednek meg gyerekeiknek és nyugodtabbak távollétükben
Mobiltelefon függőség mérése Telefonhasználati kérdőív (Sas Annamária, 2013) 1-6-ig terjedő likert skála, amin belül a vizsgálati személyek kifejezhetik, hogy mennyire jellemzi őket az adott állítás, 27 item
Példa itemekre Nem szeretem, ha a telefonon egy bizonyos százalék alá merül. Konfliktusokba szoktam keveredni családommal, barátaimmal, mert használom a telefont. Beszélek a telefonomhoz (pl. ha leejtem) Ha nincs bekapcsolva a telefonom, úgy érzem, lemaradok valamiről.
Minta 46 fő, 300 fő vizsgálatát tervezzük Általános és középiskolás osztályok Debrecen környékén
Telefonhasználati kérdőív Alfa:0.847 Átlagos telefonhasználati idő/nap: 3.3 óra/nap, szórás:1-12 óra/nap, nemek között nincs különbség Magas átlagok: Barátok és saját elérhetőség, A közösségi életből kimaradás
Köszönöm a figyelmet! A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program- Hazai Hallgatói, illetve kutatói személyes támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.